Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-30 / 122. szám

„Nagytiszlcktű Városi Tanács” Háromezer fiatal szín pompás seregszemléje Négy napig tartó eseménysorozat Sárospatakon Május 29-én, csütörtökön délután, verőfényes napsü­tésben, fanfárok hangja je­lezte az V. sárospataki di­áknapok kezdetét. A gim­názium udvarán felállított dísztribünön helyet foglal­tak Borsod megye, Miskolc város, a sátoraljaújhelyi já­Az egybesereglett vendé­geket, az V. sárospataki diáknapok részvevőit, Kole- szár Dénes, a Sárospataki városi Tanács vb-elnökhe- lyettese köszöntötte. Meg­különböztetett tisztelettel üdvözölte a sárospataki di­áknapok fővédnökét, dr. tekercsről „ Nagy tiszteletű Városi Tanács” kezdetű szöveggel kérelmet és foga­dalmat terjesztett elő. A nagyon ötletes, archaikus szöveg az 1969-es diákna­pok célkitűzéseit fogalmaz­ta meg ízes „deákos nyel­ven”. A városi tanács vb­Dr. Bodnár Ferenc keszöniőíe — Sárospatak, vagy ahogy találóan nevezték, a Bod- rog-parti Athén, évszáza­dokon át a társadalmi, kul­turális felemelkedésért foly­tatott harc egyik bölcsője, ápolója, színhelye volt — kezdte beszédét a szónok. — Majd így folytatta: — Itt volt a Rákóczink híres „sas­fészke”. Lorántffy Zsuzsan­na és Comenius hazánkban először itt dolgozták ki a korszerű pedagógia alapel­veit és módszereit. Itt ta­nult a felvilágosodás első magyar hirdetője, Besse­nyei György. A nagy hírű kollégium diákja volt hala­dó történelmünk nagy alak­ja, Kossuth Lajos, és a XX. század irodalmának kima­gasló művelője, Móricz Zsigmond. Az 1919-es újságok hírei­ben is olvashatunk a pata­ki diákokról, akik a Vörös Hadsereg katonái voltak, akik hadkötelezettségük miatt 1919-ben mentesültek az év végi vizsgák alól is. A napokban emlékeztünk meg a miskolci csata, az északi hadjárat hőseiről, akik között ott volt és halt hősi halált Lakatos József, volt sárospataki diák is. A szocializmust építő magyar nép, a magyar if­júság tiszteli hagyományait, tisztelettel adózik elődei­nek. Fél évszázada annak, hogy a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának meg­alakulásával új szakasz kezdődött a magyar mun­kásmozgalom történetében. A Kommunisták Magyaror­szági Pártjának megalaku­lása után fél évvel — ha egyelőre csak rövid időre is, de — a dolgozó nép vet­te kezébe a hatalmat. Ez a telt, amely méltóan illesz­kedik nemzeti történel­münk szabadságharcos, ha­ladó, demokratikus hagyo­mányainak láncolatába, a nemzetközi munkásmozga­lom történetének is dicső­séges fejezete. A felemelő harcok szülötte a Kommu­nista Ifjúmunkások Szövet­sége is. Tagjai, az ifjúkom­munisták. ott küzdöttek a párt oldalán, a Tanácsköz­társaság kivívásáért, védel­méért, az elnyomott milliók felszabadulásáért. Ott vol­ak idősebb elvtársaikkal ;gyütt az ellenállók sorai­ban a horthysta elnyomás legyedszázada idején, ott /oltak a partizánosztagok­ban. Kedves lányok, fiúk! Most, amikor itt, a diák­napokon a művészet eszkö­zeivel tolmácsoljátok forra­dalmi múltunk eseményeit és szocialista jelenünk ered­ményeit, szépségeit, gondol­jatok nagy történelmi elő­deinkre. Hiszen e hely, az ősi diákváros mindannyiun­kat kötelez erre. Belelapozva a sárospata­ki diáknapok műsorfüzeté­be, azonnal szembeötlik a négynapos rendezvény sok­színűsége. A hagyományos művészeti ágak, a vers- és prózamondás, az irodalmi színpadok és énekkarok mellett megtaláljuk a beat­zenét, de fórumot kapnak itt áz iskolák KISZ-titkárai, és a jövő szakmunkásai is, akik az automatizálás és a szakmunka időszerű és so­ron következő kérdéseiről — jövőjükről vitatkoznak. Nagyon jó az, hogy az V. sárospataki diáknapoknak ilyen sokrétű és sokszínű a programja. Nem elsősorban azért, mert így a rendez­vények látogatói jobban megtalálhatják az érdeklő­désüknek és igényeiknek leginkább megfeleli) szóra­kozást, kulturálódási, ha­nem azért is. mert ezeken a rendezvényeken három megye tanulóifjúsága rep­rezentálhatja az életre, a szocializmus építésére való sokoldalú felkészültségét, illetve készülődését. (Folytatás a 2. oldalon) rás és Sárospatak promi­nens személyiségei. A dísz­emelvénnyel szemben fia­talok százai, Hajdú. Sza­bolcs és Borsod megye ven­dégei várakoztak az ünne­pélyes aktusra. A négy napig tartó diákünnep ese­ménysorozatai már reggel megkezdődtek, így a hivata­los megnyitó ünnepi per­ceiben már ott találkozhat­tunk a közönség soraiban néhány tehetséges, jól sze­repelt versmondóval és iro­dalmi színpadi taggal. Bodnár Ferenc elvtársat, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát és dr. Ladányi József elvtársat, a megyei tanács vb-elnökét. Ezt követően a Himnusz hangjaira az egykori pataki diákok formaruhájában négy fiatal felvonta a diák­napok zászlaját.. Az események ezután gyorsan peregtek; Sándor Béla, a pataki gimnázium KISZ-szervezetének titkára az V. diáknapok diákbizott­ságának elnöke pergamen­elnökhelyettese elfogadta a kérelmet, megígérte, hogy a végrehajtó bizottság azt megtárgyalja és az ered­ményhirdetéskor értesítik a diákbizottságot a döntésről. Koleszár Dénes ezután át­adta Sándor Bélának a fa­ros kulcsát, s négy napra a diákbizottság rendelkezésé­re bocsátotta a városi ta­nács hivatali helyiségeit. A pataki diákhagyomá­nyok nyomdokain járó szí­nes, kedves ceremónia után dr. Bodnár Ferenc emelke­dett szólásra. A diáknapok fővédnöke, dr. Bodnár Ferenc ünnepi beszédét mondja. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 122. szám ARA: 80 FILLER Péntek, 1909. május 30. Kádár János el látogatása az Eötvös Loránd Tadomán vegye temen Fecfe Jeli Csehszlovákiába elázik Fock Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke Qldrich Centik­nek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnö­kének meghívására június 3- án néhány napos baráti láto­gatásra Csehszlovákiába uta­zik. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön ellátogatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol a rektori tanács, az ígyetemi párt-végrehajtóbi­zottság tagjaival, a KISZ- és a szakszervezeti szervek vezetői­vel, a professzori kar képvi­selőivel találkozott. Nagy Károly rektor az egye­tem munkájáról, feladatairól, egyes problémáiról, Kirschner Béla, az ELTE pártbizottságá­nak titkára a pártszervezetek tevékenységéről tájékoztatta a Központi Bizottság első titká­rát. A tanácskozáson elhang­zottakra válaszolva Kádár Já­nos a nemzetközi élet. a gazé daság, a tudománypolitika, a' szakeniberképzés. az ifjúsági mozgalom egyes kérdéseiről szólt. Délután részt vett és be­szédet mondott az egyetem if­júságának a Gólyavárban tar­tott nagygyűlésen. A megelőző napon, szerdán délután Kádár János ellátoga­tott az egyetem Eötvös József Kollégiumába. Dr. Tóth Gábor igazgató az intézmény történe­téről, munkájáról, s az ezzel kapcsolatos további elképzelé­sekről tájékoztatta a vendége­ket, Ezt kiegészítették kollé­giumi diákvezetők, diákbizott­sági tagok felszólalásai. Kádár János ezt követően megtekin­tette az intézmény könyvtárát, több lakószobáját, majd kollé­giumi gyűlésen vett részt, ahol éjszakai órákba nyúló közvet­len hangú eszmecsere kereté­ben válaszolt a fiatalok kér­déseire. A párt első titkárát a láto­gatásokra elkísérte Ilku Pál, az MSZMP PB póttagja, művelő­désügyi miniszter. Aczél György, a Központi Bizottság Az Ausztriában tartózkodó Fock Jenő és kísérete megte­kintette az Osztrák Galériát, majd ellátogatott a Schwci- zer-Gartcn-i XX. század múzeumába. A képen: Fock Je­nő és kísérete a XX. század múzeumában. Csütörtökön a felső-ausztriai Stcyerbc látogattak. Tanácskozik a KISZ Központi Bizottsága Csütörtökön összeült a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet So­mogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának he­lyettes osztályvezetője is. Mé­hes Lajos, a KISZ KB első titkárának megnyitója után Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára tartott vitaindító elő­adást, majd két határozatter­vezetet terjesztett elő. A vitaanyag a többi közt megállapította: a 26 ezer alap­szervezetben több mint 772 ezer tagot tömörítő ifjúsági szövetség VII. kongresszusa határozatának végrehajtása megteremtette a továbbfejlő­dés feltételeit. A kongresszus a kommunista jelleg erősítését jelölte meg elsőrangú feladatul — ennek az elvnek kell to­vábbra is a KISZ tevékenysé­gének középpontjában állnia. A kommunista jelleg erősí­tésének. a demokratizmus fej­lesztésének fontos eseménye volt az 1968-ban végzett tag- sagikönyv-érvényesítés. Az ak­ció aláhúzta a KISZ-hez való tartozás önkéntes jellegét. A jól sikerült politikai akció — évenkénti megismétlésével — jelentősen hozzájárulhat a jö­vőben is ahhoz, hogy növe­kedjék a fiatalok tudatos ra­gaszkodása a szövetséghez, fo­kozódjék a KISZ-szervezetek aktivitása, a fiatalok öntevé­kenysége. A tapasztalatok egyöntetűen azt bizonyítják, hogy a Kom­munista Ifjúsági Szövetség az 1957-es párthatározatnak megfelelően fejlődött. Ugyan­akkor nyilvánvaló, hogy — 1957-hez viszonyítva — sok te­kintetben új helyzet keletke­zett, amelyre a szövetségnek új, korszerű módon keli rea­gálnia. Az új munkastílus •% munkamódszer minden törek­vése azt célozza, hogy emel­kedjék az alapszervezetek te* vékenységének színvonala. A referátumot élénk vitr kö­vette. A ■ KISZ Központi Bi­zottsága pénteken folytatja munkáját. SSiíxi-S X;X;X;X;XX;X;>X;X;X;X;X;Xs^s;X:XwXwX\ i:::::x: 'Xxíi I ÉÉiilil llfilálVS Központi Bizottság tagjai. Fe­kete Károly, az V. kerületi Pártbizottság első titkára és Vajó Péter, a KISZ KB titká­ra. titkára, Óvári Miklós, a KB osztályvezetője, Gosztonyi Já­nos, a Népszabadság főszer­kesztője, Katona Imre, a Bu­dapesti Pártbizottság titkára, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom