Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-28 / 120. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Szerda, 1969. május 28. Állásfoglalás a boltok nyitva tartási fdeféről A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén ismételten foglal­kozott a kereskedelmi dolgo­zók munkakörülményeivel. Megállapította, hogy egyes munkakörökben, elsősorban a bolti élelmi szerkereskedelem- ben, állandósult a munkaerő- hiány. Ugyancsak súlyosbítja a helyzetet, hogy a munkaügyi törvényesség nem javult. Egy­re több helyen hónapokon ke­resztül pihenőnap nélkül fog­lalkoztatnak dolgozókat. A vállalatok a vasárnapi munká­ért pihenőnap helyett pénz- beni díjazást adnak. Egyre több azoknak a száma, akik íendszeresen szabadidő, pihe­nőnap nélkül dolgoznak. Az elnökség azt is megállapította, hogy a bolti dolgozók túlter­helése miatt romlott az ellá- !ás színvonala, a vásárlóknak a zsúfolt boltokban hosszabb időt kell várniuk a kiszolgá­lásra. A szakszervezet elnöksége állásfoglalásában tiltakozott az ellen, hogy az utóbbi időben — különösen vidéken — egyes személyek a nyitva tartással kapcsolatosan törvényellenes intézkedésre adnak felhívást, utasítást. Az elnökség tisztá­ban van a fogyasztók ellátá­sának fontosságával, s társa­dalmi felelőssége tudatában mindent meg is tesz, hogy az a gyakorlatban érvényesüljön. Ugyanakkor szilárdan kitart a dolgozók érdekeit védő tör­vényesség betartása mellett, s az eddiginél határozottabban lép fel minden olyan intézke­déssel szemben, amely a ke­reskedelmi dolgozóknak a tör­vényben biztosított, pihenésre való jogát gátolja. A visszatért űrhajósok Börtenlézadás Olaszországban Fellázadtak a fegyencek a perugiai börtönben a keddre virradó éjjel a cellák zsúfolt­sága miatt, s amiért nem en­gedték meg nekik, hogy ellen­őrizzék a szakács főztjét. A közép-olaszországi város bör­tönében kétezer elítéltet tar­tónak fogva, közöttük azokat, Óborok és új kezdeményezések u/ ország legjobb pincegazdaságában „Királyok bora, borok kirá­lya.” Ha ezt hallják, szinte az egész világon tudják, hogy To- kaj-Hegyalja nedűiről van szó. És nemcsak a termelőknek, hanem a Magyar Állami Pin­cegazdaság tokaj-hegyaljai üzemének is nagy része van benne, hogy az utóbbi néhány esztendőben ismét öregbedett megyénk borainak világhírne­ve. Egymás után harmadszor kapta meg a kiváló vállalat címet, s közben a vörös ván­dorzászlót is a MÁP, amely­nek nyolc nagy pincészete kö­zül a tokaj-hegyaljai nyerte meg az elmúlt évben is az üze­mek „házi” versenyét. Borso­don kívül két szomszédos me­gyére is kiterjed hatáskörük, de hírnevet biztosító, igazi te­rületük a Tokaj-Hegyalja. — Min dőlt el az elsőség? — kérdeztük meg Mihók András igazgatótól. — Sok mindenen, de talán elsősorban a felvásárláson és a minőségi borok minőségi keze­lésén — hangzott a válasz, majd a beszélgetés során az is kiderült, hogy a világhírű óbo­rokat érlelő pincegazdaság új kezdeményezései is sokat je­lentettek. Amire még sosem volt pél­da, 105 583 hektoliter bort vá­sároltak fel. Egyszer fejtett új­borra átszámítva több, mint 150 százalékra teljesítették fel- vásárlási tervüket. Egy talán még jelentősebb rekord, hogy 0300 mázsa aszúszemet is sike­rült felvásárolniuk. Az elkö­vetkező évek növekedő export­jának egyik legfontosabb alap­ja ez. Űj, az eddiginél jobb kap­csolatokat létesítettek a ter­melőkkel, a termelőüzemekkel is. Ezzel hozzájárultak a ter­melési kedv fokozásához is. öt hegyközséggel és néhány tsz­szel három-, ötéves, hosszú le­járatú szerződést kötöttek. Ezek termésük 70 százalékát kötötték le a pincegazdaság­nak. — Értékesítési tevékenysé­günk is megváltozott az új gazdasági mechanizmusban — magyarázza az igazgató. — Al­kalmazkodunk a vevőpartne­rek igényeihez. Igyekszünk azt adni, amit a vevő vár. Bőví­tettük a választékot. Közel százezer hektoliter bort értéke­sítettünk az elmúlt évben. Négy árubemutatón és több kiállításon vettünk részt. Szó esik a mádi palackozó üzemről is. ahol néhány esz­tendeje még csak 5—6 ezer, tavaly pedig már 22 ezer hek­toliter bort töltöttek üvegbe. Csúcsminőségű hegyaljai bor­ból például 600 hektoliterrel többet palackoztak, mint az előző évben. Ami a műszaki fejlesztést il­leti: 1958-ban 5,5 millió forin­tot költöttek beruházásokra és 6 milliót állóeszköz-fenntar­tásra. Építettek például egy 5 Mer hektoliteres cementhor­dót, egy hasonló újabb óriás hordó építését pedig hamaro­san befejezik. A jó minőség egyik legjobb biztosítéka a bort kezelő pince­mesterek, a szakmunkásgárda valóban minőségi munkája. Ez még abban is kifejezésre jut, hogy a legutóbbi kitüntetés át­vételekor 51 dolgozójuk (az összlétszám 10 százaléka) kap­ta meg a kiváló dolgozó jel­vényt, vagy oklevelet, s 231 ta­got számláló 24 szocialista bri­gádjuk van. Dolgozóiknak csak utólagos minőségi prémium­ként 665 ezer forintot fizettek ki az elmúlt esztendőre. (p. *.) akiket nemrég Torinóból és Milánóból szállítottak át, mert ott is zendülést kísérel­tek meg. Valószínűleg az utóbbiak kezdeményezték a hétfő éjszakai kitörést is. A fegyencek közül körülbe­lül kétszázan hétfőn este jám­boran nézték a televízió mű­sorát, majd főkolomposaik hir­telen a börtönőrökre vetették magukat és lefegyverezték őket. Elfoglalták a kórházi szárnyépületet, túszként ma­gukkal vitték az őröket. De azt nem tudták megakadályozni, hogy az egyik fegyőr át ne vesse magát a börtönfalon. Ez a fegyőr riadóztatta a rendőr­séget. A rendőrök körülvették a börtönt és útakadályokat ál­lítottak fel. Egy csoport fegyenc később felmászott az épület tetejére és téglákkal, kövekkel, cserepek­kel bombázta az ostromló ha­dat. Eldördült néhány lövés, de ezt a rendőrség csak figyel­meztetésnek szánta és senki sem sebesült meg. Közben a rendőrök fényszórókkal pász­tázták a dobáló fegyenceket, akik sértő szavakat kiabáltak le. Kedden délelőtt a rendőrök könnygázgránátokkal vissza­terelték a lázadókat az épület­be és felszámolták a zendü­lést. Kiszabadították a túszo­kat is. Boldog mosollyal állnak a felvevőgép előtt as Apollo—10 űrhajósai visszatérésük után, a Princeton hclikoptcr-anyahajó fedélzetén. Balról jobbra: Eugen Cérnán, Thomas Staf­ford és John Young. Az Apollo—10 űrutasai kedden délután találkoztak család jukkák Képünkön a három feleség, balról jobbra: Youngné, Cernanné és Staffordné. Az Apollo—10 sikeres útja lehetővé teszi a júliusra ter­vezett Holdra szállás végre­hajtását. A terv szerint az Apollo—11 három utasa július 16-án indulna útjára és az első űrhajósok július 20-án lép­nének a Hold felszínére. Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA azonban hivatalosan csak két hét múlva dönt a rajtengedély megadásáról, mi­után előzőleg meghallgatta Stafford és társai részletes je­lentését. Wemher von Braun, a né­met származású amerikai űr­hajózási szakember a Stutt­gartban megjelenő Kosmos legutóbbi számában az Apollo —11 utasai által végrehajtan­dó Holdra szállási kísérlet le­hetőségeivel foglalkozik. Sze­rinte a vállalkozás kritikus pontja nem a Holdra szállás lesz, hanem az Urmstron és Aldrin űrhajósok által veze­tett holdkompnak a visszatéré­se a Hold felületéről az űrka­binhoz. „Ha nem sikerül ta­lálkozniuk az űrkabinnal, el­vesznek a világűr végtelenjé­ben” — állapította meg cikké­ben von Braun. H munkás-paraszt szövetség alakulása Zempléabei a Taiícsfcizlírsasái idején 4 r/ npt'/s *1 különböző vi­f\L Vrbédg dékein a föld­kérdés megoldása, a szövetségi politika alakulása eltért az ál­talános helyzettől. Ezt megha­tározta objektíve az egyes vi­dékek birtokmegoszlása és a parasztság rétegződése, szub- jektíve pedig az országos po­litikai irányvonaltól eltérő he­lyi határozatok végrehajtása. A XX. század elején a bir­tokmegoszlás országosan eb­ben a megyében volt a leg­rosszabb. Törpebirtokokra a terület 4,36 százaléka, a kis- birtokokra 29,23 százaléka ju­tott, míg az országos átlag 46,50 százalék volt. Középbir­tokok a terület 16,01 százalé­kát foglalták el. Ez valamivel jobb volt az országos átlagnál. A nagybirtok 50,40 százalékát foglalta el a megyének. Az or­szágos átlag 32,29 százalék volt. A polgári demokratikus for­radalom idején a földreform végrehajtásának késlekedése miatt Zemplén megyében is kibontakozott a földfoglaló mozgalom. 1919 februárjában a bodrogközi nagy uradalmak­ban a cselédek szocializálás út­ján kívánták a földet birtok­ba venni, szövetkezetté alakí­tani. A mozgalom központja a Földhitel Bank 4000 holdas pusztakarádi uradalmában volt. A szocializálásokat a sá­rospataki szociáldemokrata szervezet irányításával meg­alakított FÉKOSZ csoport el­nöke, Rákosi Csekme Domon­kos számtartó vezette. Az ura­dalmi bizalmi testület az 1919. február 15-én tartott cseléd­gyűlésén Nagy József intéző javaslatára a megyében első­nek mondták ki, hogy az ura­dalomra a földreform kereté­ben történő megváltásnál igényt tartanak és azt termelő- és értékesítő szövetkezetté ala­kítják, amelynek vezetését bi­zalmi testületre ruházzák. A szövetkezeti agitáció március elején átterjedt Györgytarló- pusztára és Kökényes-majorba is, ahol 200 cseléd csatlakozott a szövetkezethez. A mozgalom leszerelése cél­jából Búza Béla, a megye kor­mánybiztosa ezt írja körleve­lében: „A földművelő nép föld- hözjuttatásáról szóló 1919. évi XVIII. néptörvény 26. §-a alapján szervezett birtokrende­ző bizottságok a közeli napok­ban a földreform végrehajtá­sának előkészítése érdekében egyes községekben meg fogják kezdeni működésüket.. Egy másik körlevelet, ame­lyet Búza Barna földművelés- ügyi miniszter írt alá március 18-án Budapesten, de csak áp­rilis 2-án küldtek ki a szolga- bíróknak, már határozottabb fellépést tartalmazott. „A nép­törvény szerint meg fogja kapni mindenütt (mindenki) a földet, amely őt megilleti, sem­mi értelme nincs tehát annak, hogy erőszakkal vegye birtok­ba. Akik ilyen határozatot, vagy 'intézkedést meghoznak, vagy ilyenhez hozzájárulnak, és ilyenben segédkeznek, azok a legsúlyosabb felelősségnek és törvényes megtorlásnak te­szik ki magukat.’’ A Tanácsköztársaság meg­alakulása után a főszolgabírói hivatalnokok ügybuzgó, ellen­séges tevékenysége következté­ben az ilyen hangok nagyon disszonánsán hangzottak, és megzavarták a kialakuló mun­kás-paraszt szövetséget. Zemp­lén vármegye direktóriuma március 27-én a főszolgabíró­hoz intézett körlevelében is el­sősorban a munkavégzésről in­tézkedik. „Az uradalmakban az állandó cselédekből a lét­szám arányához képest bizal­mi testületek alakítandók, akikkel a gazdasági vezetők együttesen gondoskodnak a munka zavartalan menetéről... a mulasztásért- nevezettek a forradalmi törvényszék elé ál­líttatnak és életükkel felelnek. Ugyanezen rendelkezések a kisgazdákra is vonatkoznak.” A Tanácsköztársaságtól a kevés földdel rendelkező pa­rasztok kis parcellájuk kiegé­szítését várták. A földosztás­hoz a tanácshatalom első nap­jaiban hozzá is kezdtek. Erdő­horvátiban a paraszttanács el­határozta dr. Waldbott Kele­men birtokának felosztását. Döntésükhöz a járási direktó­rium is hozzájárult. A követ­kező napokban 48 ember nyíl­húzás szerint kapott földet. To­kajban a gróf Szirmay-urada- lomból, Berzéken a Potoczki- birtokból ígértek földet a sze­génységnek. A bodrogközi cse­lédség is a földosztás pártjára állt, és nemcsak a Földhitel Bank, hanem a gróf Majláth- és a dr. Széchenyi Wolken- stein-birtokok felosztását is követelték. Tarcalon minden 100 kát. holdon felüli tulaj­dont és a papi-egyházi földe­ket is összeírták, leltárba vet­ték a birtokok élő és holt fel­szereléseit i$. A löldosilás SK tására Erdőhorvátin kívül egyelőre nincs adatunk. Olasz- liszkán és Tarcalon a román hadsereg első bevonulása aka­dályozta meg az összeírt és el­foglalt birtokok felosztását. A Tanácsköztársaság helyi, falusi hivatalos szervei támo­gatták a nagybirtokok felosz­tására irányuló mozgalmakat. A megyei hivatalos szervek viszont a tsz-ek alapítását szer­vezték. A Forradalmi Kormányzó- tanács XXVIII. számú rende­leté értelmében április elején Zemplén vármegyében meg­alakult a birtokrendező és ter­melést biztosító bizottság. A főmegbízott a Vörös Hajnal riporterének így nyilatkozottá földrendezés munkájáról: „... sem a kisgazdáktól, sem a törpebirtokosoktól nem ve­szünk el semmit. A szegény embernek csak adunk, mégpe­dig úgy, hogy azok keretein belül minden dolgozó és eddig nyomorgó földmunkás megta­lálja a munkakörét és nagyon tisztességes megélhetését”. Ez a cselédség követelésének megfelelő állásfoglalás volt. „A Földmunkás Szövetség Zemp­lén megyei csoportja április 10-i értekezletére a csoport- vezetők 35 faluból jöttek össze a szövetség sátoraljaújhelyi párttitkárságának helyiségé­ben. Az előadó — Rácz titkár elvtárs — rámutatott a Búza­féle földosztási törvény óriási hibáira és munkásellenes irányzatára, megmagyarázta a kommunizmus földreformját, kiemelte a földosztással szem­ben a termelőszövetkezetek előnyeit és felhívta az elvtár­sakat a termelőszövetkezetek alakítására... a csoportvezetők valamennyien a termelőszövet­kezetek alakítása mellett fog­laltak állást, s ezután .,. láza­san megindult a munka a ter­melőszövetkezetek alakítása körül” — írta a Vörös Haj­nal. Ugyanez a lap április 11-én „A szocialista állam földre­formja” című cikkében a meg­oldás részleteit fejtegeti. „A földválság, a földosztás ellen­téte a kommunista követelés­nek. A föld az egész Tanács­köztársaságé ... A kisbirtokok- ra még fenntartja az egyéni tulajdon rendszerét, csak a jö­vő tanításától várja ezeknek termelőszövetkezetbe egyesíté­sét ...” Ez könnyen félremagyaráz- ható volt. A kistulajdonos sze­gényparaszt nem tudhatta, hogy magántulajdona van-e, ha a „föld az egész Tanácsköz­társaságé”, s ha, még van, va­jon meddig lesz':' A kételyeket nem oszlatta el Hortobágyi elvtárs tanítókhoz intézett elő­adása sem. „Két feladata van a tanítóságnak. A földtelen szegénység tanítása a kommu­nista elvekre. A kisbirtokos elemeket megnyerni a forrada­lom számára. A kisbirtokokat is nagy termelési szervezetté kell alakítani. A munkameg­osztás, a gépek gazdaságos megoszlása másképp nem le­hetségesek. A Kommunista In- ternacionálé a kisbirtokokat nem bántja, a jövő tanításától várjá ezek egységesítését.” Az ellenforradalmi propa­ganda ezeket fel is használta a munkás-paraszt szövetség gyengítésére, de ez ellen ha­tározottan fellépett a megyei direktórium. A megyei direk­tórium vezetői ugyanakkor fel­léptek a földosztást propagá­lókkal szemben is. Zöldhelyi Sámuel, a tokaji járás gazda­sági biztosa például a népbiz­tosságtól kapott utasítás útján április második felében hagy­ta abba földosztás-előkészítésé­nek munkáját. Ili «Piti i<? csak a íöldk<5r­lia nem ,s dést "eiegoldat­lanságával magyarít' >. a sá­rospataki Becker A>,..Jäs kis­gazda vezetésével április 7-én kirobbant ellenforradalmi puccskísérletet, annyi azonban bizonyos, hogy előkészítői fel­használták ezt is. „A falu hi­székeny és sötétségben tartott népét azzal bujtogatták az új rend ellen, hogy a kommunis­ták elveszik a föld nt étől azt a kis szegénységet, a- :t szor­galmas, becsületes iparkodás­sal szereztek.” (Vörös Hajnal, április 9.) Dr. Bartha István (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom