Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-23 / 116. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Péntek, 1969. május 23. Esemén y ékről RÖVIDEN Az Apollo—10 a Hold körül kering VEREKEDÉS G Japánban. a Hokkaido egyetem egymással szemben álló diákcsoport.iai szerdán vasdorongokka] és kövekkel támadtak egymásra. A diákok egyik csoportja azt követel­te. hogy a másik csoport en­gedje szabadon az egyetem elnökét. A verekedés követ­keztében hatan megsebesül­tek MERÉNYLET □ Rendkívül erős, házi készí­tésű bomba robbant szerdán éjjel a szicíliai megyei föld­művelésügyi minisztérium épülete előtt A merénylet oka egyelőre nem ismeretes TÜNTETÉS [j A szerda éjszakai diáktün­tetések után körülbelül száz diákot börtönöztek be Buenos Airesben — közölte a rend­őrség. HŐHULLÁM □ Észak- és Közép-Burmában a rendkívüli hőhullám követ­keztében 115-en vesztették életüket az elmúlt néhány hét alatt — közölte a Vanguard című burmai lap. ÁRADÁS □ A közép-indiai Guntur ke­rületben, a már öt napja tar­ló áradás és felhőszakadás el­mosott egy 270 lakosú falucs­kát, amelynek lakói mind­annyian életüket vesztették. (Folytatás az J. oldalról) pontosan tüntetik fel a térké­pek ezeket a hegyeket és krá­tereket — kommentálta a lá­tottakat Ceman űrhajós. Staf­ford kijelentette: Nem kétséges, hogy vala­miféle vulkáni tevékeny­ség nyomai láthatók a Holdon, mert a hegyek Oklahoma szikláira emlé­keztetnek. Az űrhajósok, akiknek legfon­tosabb feladata alkalmas le­szállási terepet választani a júliusban startoló Apollo—11 utasai számára, szakemberek véleménye szerint sok geoló­gusnál többet tudnak a Hold felszínéről. Egyébként a leszál­lási terep megválasztása csü­törtökön, magyar idő szerint éjfél tájban kezdődik, amikor a holdkomp leválik az anya­űrhajóról és alacsony ellipti­kus pályán mindössze 14,5 ki­lométer távolságban a felszín­től, megkerüli a Holdat. Az Apollo—10 űrhajósai, miután ellenőrizték a hold­komp működését, nyugovóra tértek, hogy a két és fél na­pos Hold körüli utazás további nehéz feladatait kipihenten vé­gezhessék el. A hold-modul, amelyet ko­rábban csak Föld körüli pályán próbáltak ki, ez alkalommal nem visz ma­gával elegendő üzemanya­got ahhoz, hogy leszálljon a Holdra és újra felszáll- va, csatlakozzék az anya­űrhajóhoz. A formáját tekintve pókra emlékeztető holdkomp, ame­lyen Stafford és Cérnán űr­hajósok tartózkodnak majd, két ízben is minimális távol­ságra megközelíti a Nyugalom­tengerét. Mintegy tíz perccel a második fordulat után, a komp hajtóműveit begyújtják és a törékeny berendezés el­éri pályájának legmagasabb pontját, amely körülbelül 380 kilométerre van a Hold-fel­színtől. Itt kell bekövetkeznie az űrkomp és az anya-űrhajó találkozásának. Közép-európai idő szerint csütörtökön 14.40 órakor ismét zeneszóra ébredtek az Apollo— 10 utasai. Az ébresztő után Thomas Stafford és Eugene Cérnán egy keskeny folyosón átmászott az űrhajóval össze kapcsolt holdkompba, hogy az úgynevezett Lunar Module-t az egész vállalkozás legizgal­masabb részére készítsék elő. Mint ismeretes, a holdkomp csütörtökön, az esti órákban (magyar idő szerint 19.54-kor) levált az űrhajóról és (magyar idő szerint 21.20 órakor) külön Hold • körüli pályára tért, 15 kilométerre közelítve meg eközben az égitest felszínét. lömé**sírt talállak Lengyelországban Szczecinben, a nagy Balti­tengeri lengyel kikötővárosban alapásási munkák közben nagy tömegsírra bukkantak. A sír 706 fiatalember csontmaradvá- nyait őrzi. Számos koponyán és a csontokon golyó ütötte nyomok vannak. A tömegsír­ban ruhamaradványok, gom­bok, vagy egyéb használati tárgyak nincsenek. Az első ta­núvallomások alapján a hit­leristák háborús bűneit kuta­tó lengyel bizottság arra kö­vetkeztet, hogy a tömegsírban a Szczecin melletti policei hit­lerista kényszer-munkatábor agyonlőtt lengyel foglyait te­mették el a fasiszták. Az áldo­zatokat a háború utolsó évé­ben végezték ki. Őri áss botrány New Castleban Fegyverek Mtiának66 A ftras/naia Zveztla cikke Szerdán este a New Castle-i St. James parkban a New Castle United labdarúgó csa­pata 2:0 (0:0) arányban győ­zött a Glasgow Rangers el­len és így az angol együttes lett az O. Dózsa ellenfele a Vásárvárosok Kupa május 29-i New Castle-i és június 11-1 bu­dapesti döntőjében. Góllövők Scott és Sinclair. Már az első jelentések be­számoltak arról, hogy rendkí­vül kemény harcot vívott egy­mással a Newcastle és a Ran­gers. Az újabb hírügynökségi jelentésekből kiderül, hogy nemcsak a két csapat állt harcban egymással, ökölcsa­tákat vívtak szurkolóik, s a tömegverekedés megfékezésére a rendőrségnek megerősített osztagok és kutyák segítségét is igénybe kellett venni. A walesi Bili Gow bírónak két­szer is félbe kellett szakítania a mérkőzést, mert a szurkolók elözönlötték a pályát. A nagy botrány altkor tört ki, amikor a 77. percben Sinclair belőtte a hazaiak második gólját. Több mint 100 skót szurkoló berohant a pályára, belekötött a játékosokba, s a vendégek rajongói szinte kórusban kia­bálták : — itt most botrányt rendezünk. Természetesen nem maradtak tétlenek a Newcast­le hívei sem. Ök is a pályára rohantak és nagy ökölcsata zajlott le. a New Castle-i köz­ponti kórházba és a Royal Victoria kórházba csaknem 100 sérültet szállítottak, három néző állapota az orv ások köz­lése szerint elég súlyos. A sé­rüléseket a repülő üvegek okozták. A New Castle-i rend­őrségre 25 szurkolót szállítot­tak be. Csütörtökre virradóra Glas- gow-ban, a Rangers stadionjá­ban tűz ütött ki, s bár idejé­ben érkeztek a tűzoltók, mint­egy 250 ülés elpusztult. A glasgow-i rendőrség vizsgála­tot indítóit, mert feltételezések szerint a tüzet — válaszként a New Castle-i botrányra — szándékosan idézték elő. T7W7S7m77?my7Z>m/»77XrrXW/77V77J7,W77»s Gazdasági kapcsolatok hazánk és Ausztria között Fock Jenőnek, a Miniszter­tanács elnökének hamarosan sorra kerülő ausztriai látoga­tása alkalmával a tárgyalá­sokon feltehetően központi he­lyet kapnak majd a gazdasá­gi kapcsolatok kérdései. Ausztria fejlett ipari-agrár ország. Nemzeti jövedelmének 55 százaléka az iparból, 13 szá­zaléka a mező- és erdőgazda­ságból, 15 százaléka a kereske­delemből és közlekedésből, 17 százaléka ■ pedig egyéb forrá­sokból származik. 1946—47-ben államosították a második vi­lágháború végén német kézen levő üzemeket, az osztrák ipar 40 százalékát. Ezekhez járul­tak a régebbi állami monopó­liumok. Így jelentős szerepet kapott az ország gazdasági éle­tében az államkapitalista szektor, amely az ipari terme­lés értékének és az exportnak .egynegyedét, a nemzeti jöve­delemnek 20 százalékát adja. Míg a nehézipar nagy része állami tulajdonban van, a könnyű- és élelmiszeriparban a kapitalista nagyvállalatoké a vezető szerep. Az ország ipara magas tech­nikai színvonalú, termékeinek jelentős részét exportálja. Erősen koncentrált, túlnyomó­részt az ország keleti részén összpontosul. Legfontosabb ágazatai a vas- és acélipar, a színesfém- és alumíniumkohá­szat, gépgyártás, vegyipar, textil- és élelmiszeripar. Fon­tosabb bányatermékei: mag­nezit, vasérc, szén, só, gra­fit, ólom, cink, kőolaj, wolf­ram, réz, antimon, horgany, bauxit, arany, pirit, gipsz, kaolin és smaragd. Magyarország és Ausztria áruforgalma a közelmúltban évről évre emelkedett, és 1968- ban túlhaladta az 1253 millió devizaforintot. A magyar ex­port lassabban nőtt, mint az import, mivel Ausztria csak a közelmúltban liberalizálta részlegesen kivitelünket. A kapcsolatoknak új formái az ipari kooperációk. Mind a magyar, mind az osztrák gazdasági körökben úgy nyilatkoznak a két ország gazdasági kapcsolatairól, hogy a most kibontakozó kooperá­ciók az együttműködésnek még csak a kezdetét jelentik, s további előrehaladás szük­séges mivel ez a fő módszere annak, hogy a két szomszédos ország közötti árucsere a jövő­ben erőteljesen növekedjék. SS- <§s e.z r. «1,7% SS, 2% 1/engcrct Nitrogén Hfiréfíyvéd&MŐsűSf Sertés- scét műtrágya merek: zsír 1 BEHOZATALUNK 1960 1969 1967 196a A magyar-osztrák écüt/ceresiéecfe/m' for- ffa/om fey/őc/Jse/mó. mj KI VITELÜNK o @i*r. 3,9% 44,6% 37,4% 30,4% 26,7% \éíengeret? Acéf- 7im- kapraiénSzé/á Vágó- Tojás vacét csS fáid góo/aj sertés \ Postások a Tanácsköztársaságért I IV­Mi történt 23-án |"hajnalban ? : A cseh—román csapatok — : mint várni lehetett — együttes ; rohamra indultak. Óriási erő- : vei támadtak. Bízlak erőfö­lényükben, jól felszerelt, fris­sen bevetett csapataikban. És jjmár a május 23-i, a hajnali : betöréssel döntő győzelmet akartak kicsikarni. A csehek Sajókazinc—Ede- lény—Boldva vonalától a 32. ezredre, míg a románok jobb szárnya Szikszó—Tiszalúc irányából a 7. és 9. munkés- c-zredre támadtak. Onga a két támadás irányának középpont­jában feküdt, így a támadást telibe kapta. A hadjárat so­rán ez volt az egyedüli eset, amikor a csehszlovák és ro­mán intervenciósok harcá- szatilag együttműködtek. „Hajnali 3 órakor a zászló­aljtól jött küldönc azzal a paranccsal keltett fel, hogy ■ századommal azonnal fejlőd­jek fel Onga felé, mert az el­lenség támad — emlékszik vissza a hajnali eseményekre Bernovics Károly századpa­rancsnok. — Riadót fúvattam. Perceken belül a két szakasz talpon volt. Azonnal kisiet- tünlc a község határába és itt rajvonalba fejlődve megszáll­tuk a szikszói úttól az ongai úton túli részt, csatlakozva a 3. század rajvonalához. A tá­bori őrsöt bevontam, és hát- raküldtem a körülbelül 50 méterre levő ház mögé, tarta­léknak. Ekkor egy hosszú kabátos civil futva közeledett a. raj­vonalunk felé Onga irányából. Megkérdeztük, kicsoda. Nagy izgalmában lihegve, s csak dadogva tudta elmondani, hogy ő a mihozzánk tartozó postás 2. századbeli. A száza­dot megtámadták a románok, ö csak véletlenül menekült meg. Menekülés közben elér­te a Munk-tanyát, és egy ott szerzett köpenyben menekült. A románok a háta mögött vannak. Még be sem fejezte a mondatot, már gépfegyver ke­lepéit és puskatűz árasztotta el rajvonalunkat. Ügy hajnal 4 óra felé megszólaltak a ro­mán ágyúk is. Jelentést küldtem a zászló­aljparancsnokságnak. Kértem, hogy a zászlóaljhoz beosztott négy géppuskából legalább kettőt küldjenek. Később vjabb küldöncöt indítottam űiT ba, de sem az egyik, sem á másik nem jött vissza. Végre, amikor már a harmadik kül­dönc is elment, úgy 7 óra fe­lé, megjött a két géppuska, és rövid idő múlva visszajött a küldönc is azzal, hogy a zász­lóaljparancsnokságot a romá­nok rajtaütéssel elfogták, és hogy a románok már jönnek Alsózsolca felől a községbe. Kiadtam ‘ a parancsot a géppuskás szakasz parancsno­kának, hogy helyezkedjen el az út két oldalán, s fedezze a visszavonulást. Elrendeltem a rajonkénti visszavonulást. Es erről értesítettem a 3. száza­dot is, amely azonban ■— mint később megtudtam —, a bekerítéstől tartva, már ha­marább visszavonult. Gyüle­kezőhelyül a felsözsolcai kö- hidat jelöltem meg. A visszavonulás tűrhető rendben történt... A hidad azonban az ellenség ágyútűz alatt tartotta. A román gya­logság a kastély felőli úton jött. A sászlóaljparancsnok­ságról menekülőket és a 3. század néhány visszavonuló­ját fogdosta össze... Az egyes tűzszüneteket kihasználva a század nagy része baj nélkül átjutott a hídon... Az utolsók­nak maradók alig voltak 50— G0 méter távolságra a hídtól, amikor a románok a hídra felállították a géppuskájukat. Az iszonyat fogott el. Ebben a, pillanatban, amikor azt vártam, hogy a hátamba ka­pok egy sorozatot, megeredt a záporszerű jégeső... A jégeső csak néhány percig tartott, de ez elég idő volt arra. hogy ki­használjuk... Egy alkalmas földliányás- sor mögött rajvonalba rendel­tem a katonákat, és ismét fel­vettük a harcot az ellenség­gel... Délután 2 óra felé, ami­kor már csak alig 50 méterre szűkült a románok és köztünk levő távolság, nagy segítséget kaptunk. A diósgyőri munká­sok egységei és a pincérzász­lóalj jöttek segítségünkre. Azonnal felfejlődtek körülöt­tünk és heves tüzet nyitottak. Negyed óra múlva pedig velük együtt rohamra mentünk. Ül­döztük őket Felsőzsolcán át, egészen Ongáig. Ide már nem mentünk be. Sötétedett, és a segítő csapatnak az utasítás szerint vissza kellett térnie Miskolcra. Ott maradtunk. A postások zászlóaljának létszáma már csak 70 volt...’’ Az ongai véres éjszaka Szabó György, a zászlóalj politikai biztosa az események idején az ezredtörzshöz volt vezényelve. Visszaérkezése után lament Ongára, hogy megismerje, felkutassa az on­gai véres éjszaka történetét. Szabó György visszaemlékezé­se alapján áll össze a teljes kép. Május 23-án, éjszaka Szik­szó felöl zászlóaljnyi légio­nistával egy cseh páncélvonaí futott be Ongára. A légionis­ták közrevették a falut, és házról házra menve iszonyú lövöldözésbe kezdtek. A kiál­lított vöröskatona őrséget el­fogták, lelőtték, és a házak­ban bolsevik katonák után kutattak. A légionisták erősen italosak voltak. Az akció előtt leitatták őket. Rátörtek a postán elszállá­solt Petrovics Ferenc század­parancsnokra és Boros sza-. kaszparancsnokra is. Boros a sérülések következtében azon­nal meghalt, Petrovics súlyo­san megsebesült. Kornya Pau­la, postamesternő kétszer is bekötözte a súlyos sebesültet, azonban megmenteni már nem lehetett. Az összefogdosott 2. szá­zadbeliek közül harmincat a csehek közös őrizet mellett Gesztelybe kísértek. Egy hat­fős csoportból ketten — a tűzoltószertár épülete előtt — megszöktek. A többinek a szökése nem sikerült. Menekü­lés közbeni az utcán lőtték le őket. Délben még nyolc pos­tást végeztek ki. A foglyul ejtett, és a kivégzettek közül többen ingben, zubbony nél­kül, hiányos öltözetben voltak. Lehetséges, hogy a parancs ellenére levetkőzve aludtak, vagy a csehek megfosztották őket öltözéküktől. A 2. századot akkor éjjel súlyos veszteség érte. A kato­nákból mindössze mintegy 15­en maradtak életben. A má­sik két század állománya is erősen megcsappant. A máso­dik miskolci csata után — ahogy a hadtörténet a május 23-i cseh—román ellentáma­dás kivédését nevezi — a pos­tás zászlóaljjal, mint akcióké­pes egységgel, számolni nem lehetett. A megcsappant zász­lóalj felett a parancsnokságot Bernovics Károly vette át. Május 24—26 között a postás zászlóalj tartotta a részére ki­jelölt frontszakaszt, biztosító és járőr szolgálatot végzett. Ugyanebben az időben a diós­győri vörös és a sajószentpé- teri cseh tüzérségi állás kö­zött heves tüzérségi párbaj zajlott le. Érezni lehetett, hogy újabb események vannak ké­szülőben. Stromfeld, a 3. hadtest ve­zérkari főnöke az áruló Julier Ferencnek, a Miskolc kiüríté­sére vonatkozó javaslatát visz- szautasította. A csapatokat rö­vid egy nap alatt átcsoportosí­totta a jobban veszélyeztetett északi részekre. A hadosztály- parancsnok kidolgozta Mis­kolc védelmének taktikáját: olyan közel engedni az ellen­séget. hogy az tűzkörzetbe jusson Itt tüzérségi tűzzel megingatják, visszavonulását zárótüzzel megakadályozzák, s végül gyalogsági erővel meg­semmisítik. A taktika jól be­vált. A csehek besétáltak Mis­kolc előterébe, az is lett a vesztük. A május 24-1 táma­dásuk is kudarccal végződött, s kénytelenek voltak Sajó- szentpéteren át visszavonulni. A maradék postás zászlóalj részt vett Geszlely, Külső-, Belső-Bőcs, Ónod, Sajószent- péter felszabadításában. Na­gyobb harcok itt már nem vol­tak, mert a miskolci kaland után a csehek kezdeményező kedve lelohadt. Végre a zászlóalj is pihenő­höz jutott. Dr. Kamódy Miklós (Vége) „f egyverek Maónak” — ez­zel a címmel közöl figyelemre méltó cikket a Krasznaja Zvezda csütörtöki száma Bonn és Peking üzleti kapcsolatai­ról. A szovjet lap megállapít­ja: ezek a kapcsolatok főkép­pen Kína katonai potenciáljá­nak növelésére irányulnak. Tavaly Peking . 826 millió márka értékben ‘vásárolt árut az NSZK-ban. A nyugatné­met sajtó nem is titkolja, hogy a Kínába irányuló NSZK-export 70 százalékát fegyverek, vagy a hadiiparral közvetlen összefüggésben levő termékek alkotják. Az elmúlt években a szö­vetségi köztársaság cégei húsz darab DC—6-os. 50 darab T— 26-os és 52 darab T—58-as amerikai gyártmányú repülő­gépet exportáltak, valamint több, 160 tonnás, nyugatnémet gyártmányú torpedónaszádot szállítottak Kínába. A ham­burgi Erhard t—Renchen-cég atombombagyártáshoz szüksé­ges műszereket, az esseni Ferrostahl fegyvergyártáshoz szükséges acélt, a nyugatné­met Zeiss katonai mérő beren­dezéseket és optikai célzószer­kezeteket exportál Peking rendelésére. A lap felhívja a figyelmet arra is. hogy nagy­számú nyugatnémet rakéta- szakértő érkezett szerződéses alapon Kínába. Így Peking meghívta Bertold, Seeliger mérnököt, a középhatósugarú rakéták gyártásának szakem­berét és Pilz rnkétaipari szak­értőt. Peking kemény valutá­ban fizet szolgálataikért Jel­lemző hogy a „kulturális forradalom” káosza idején a külföldi diplomatákat és üz­letembereket a ..vörösgárdista huligánok” számos alkalom­mal megfenyegették és bán­talmazták, a nyugatnémet szakembereknek azonban a haluk szála sem görbült Most Peking nagy reménye­ket fűz ahhoz, hogy sikerül úiabb megállapodást kötnie a Thyssen konszernnel. Ez biz­tosítaná a rakétákhoz szük­séges oreciziós lámpákat Kína számára. ''mennyire tudjuk — álla­pítja meg a szovjet katonai lap — egyetlen más NATO-ország sem tart fenn olyan szoros kapcsolatokat Maóékkal, mint a szövetségi köztársaság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom