Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-17 / 111. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG ,‘í A szovetkezelpoliíilta időszerű kérdései Az állam és a szövetkezetek i A s/ociaiisla ál^et! kezeteket a szocialista tulajdon egyik formájának tekinti és támogatja fejlődésüket. Számit arra, hogy eredményesen és hasznosan . működnek a mezőgazdasági és az ipari termelés, a szolgáltatások, a kereskedelem és az ellátás bővítésében, minőségi fejlesztésében. Az állam és a szövetkezetek viszonyainak alapja a szövetkezetek önkormányzatának, továbbá az állami vállalatok és szövetkezetek egymás közötti kapcsolatában az egyenjogúságnak az elismerése és alkalmazása. Az állam hathatós segítséget ad a tagok és a szövetkezet, továbbá a szövetkezet és a népgazdaság érdekének összehangolásában. A szövetkezetek, területi szövetségeik, országos tanácsaik és az állam viszonyainak az új helyzetnek megfelelő rendezése folyamatban van. A mezőgazdasági szövetkezetekről már korábban törvényt alkotott az országgyűlés, a kisipari, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek jogi helyzetének rendezésére pedig a kormány az idén hozott határozatot. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény és az egyéb szövetkezetek helyzetének jogi rendezéséről szóló kormányhatározat új helyzetet teremt az állam, a szövetkezetek, területi szövetségeik és országos tanácsaik viszonyaiban, kedvező helyzetet teremt a szövetkezetekben az önkormányzat és a vállalatszerű gazdálkodó fejlődéséhez. Egyértelműen meghatározza az állami szervek és az érdekvédelmi szervek feladatait, egymáshoz fűződő kapcsolatait. A mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozóan már rendezett, az egyéb szövetkezetekre pedig fokozatosan alkalmazásra kerülő főbb elvek a következők: A szövetkezetek társadalom- és gazdaságpolitikai célját, tulajdonviszonyait, szervezeti, működési és gazdálkodási elveit. tevékenységi körét, az állami és az érdekvédelmi szervek feladatait magas szintű jogszabályokban — törvényben. (örvényerejű rendeletben — célszerű megfogalmazni. A törvényszintű rendezés hathatós segítséget ad abban, hogy a szövetkezet valóban a tagok önkéntes vagyoni és személyi társulása legyen, ügyeiben a tagok dönthessenek és élvezhessék a szövetkezés előnyeit, a munkát és a vezetést tagsági viszonyuk alapján a tagok végezzék. Anyagi érdekeltségük az önkormányzat és a vállalatszerű gazdálkodás fejlesztésére, az egyéni, szövetkezeti és népgazdasági érdek összehangolására ösztönözzön. A szövetkezet gazdálkodási rendszere a tulajdoni sajátosságok szerint alakuljon. A tagság maga rendelkezzék szövetkezetével, kapcsolatait a maga nevében önállóan létesítse, alapjait a maga számára képezze. Más szövetkezetekkel és vállalatokkal társulhasson. Szakszerű gazdálkodás esetén bevételei lehetővé tegyék a társadalom- és gazdaságpolitkai céljainak megfelelő fejlesztést. \/ üntiormaiívzalol. önállóságot és vállalatszerű gazdálkodást nagymértékben segíti, ha a törvényszintű jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utalja a szövetkezet alapvető kérdéseinek eldöntését, körvonalazza a tagok jogait és kötelességeit, a szervezeti és gazdálkodási elveket. De legalább ilyen fontos a törvényszintű jogszabály állásfoglalása abban is, hogy a szövetkezetekre csak miniszteri rendelet és annál magasabb jogszabályok — továbbá meghatározott körben tanácsi határozatok — állapíthatnak meg kötelezettséget, s az ágazati miniszter gondoskodik arról, hogy az ágazatához tartozó szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. Lényeges biztosíték a törvény- szintű előírások gyakorlati megvalósításában, hogy az állam a szövetkezetek működésének, a működés törvényességének felügyeletét az ágazati miniszter feladatává teszi, s előírja, hogy azt a tanácsok végrehajtó bizottságai és azok szakigazgatási szervei útján gyakorolja. A szövetkezetek önkormányzatának és vállalatszerű gazdálkodásának fejlődését szolgálja az érdekképviseleti szervek helyzetével, feladataival kapcsolatos állásfoglalás Is. A szövetkezetekre határozatokat nem hozhatnak, a szövetkezetekkel versenyben álló vállalatokat nem tarthatnak fenn. Ugyanakkor a szövetkezetek, szövetkezeti társulások és szövetségek működését, gazdálkodását és szervezetét általánosan, alapvetően érintő miniszteri és államtitkári rendelkezések csak az országos érdekvédelmi szerv egyetértésével adhatók ki, s a tanácsok végrehajtó bizottságainak szak- igazgatási szervei és más területi államigazgatási szervek is kötelesek a szövetkezetekkel kapcsolatos általános érvényű intézkedéseiket a szövetkezetek Illetékes területi szövetségével egyeztetni. l me/ő<íazdasá«i szövetkezetek a múlt évben elkészítették új alapszabályukat, az egyszerűbb mezőgazdasági, továbbá a kisipari és fogyasztási szövetkezetek ebben az évben készítik el. A tanácsok a mezőgazdasági szövetkezetek törvényes működése felett a felügyeletet a szövetkezeti törvény szerint látják el, az egyéb szövetkezetekkel kapcsolatos feladataikra most készülnek fel. A mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségei és országos tanácsuk már az új helyzetnek megfelelően működnek, az egyéb szövetkezetek területi szövetségeinek és országos szerveiknek munkája átalakulóban van. Helyzetük tör- vényszintü rendezése 1970-re várható, az eddig kialakult elvek és megjelent jogszabályok azonban számukra is lehetővé teszik, hogy korszerűsítsék tevékenységüket, munkamódszerüket, szervezetüket és gazdálkodásukat. Moharos József Május 19-tót 25-ig alkolfoiizüiüs elleni Síét A Vöröskereszt Miskolc városi Bizottsága ebben az esztendőben is megszervezi az alkoholizmus elleni hetet. A hétfőn kezdődő eseménysorozatra változatos programmal készülnek a város üzemeiben és intézményeiben. Műszaki konferenciákon, egészségügyi előadásokon foglalkoznak az alkohol és az alkoholizmus káros hatásaival és több helyen sor kerül e témával foglalkozó filmek vetítésére is. Szinte mindenütt tartanak gyümölcslé-kóstolót. Üzemeink közül elsősorban a Lonm Kohászati Művek programja érdemel figyelmet: a nagymérvű felvilágosító munka mellett helyi alkoholelvonó kúrákat szerveznek. Ugyancsak jelentős a 3. sz. AKÖV városi és megyei rendezvénysorozata. Az alkoholizmus elleni küzdelem semmiféleképpen sem lehet kampánymunka. A jövő hét eseményei a felvilágosításon túl inkább felmérő jellegűek. Arról azonban mindenképpen érdemes szólni — éppen az alkoholizmus elleni hét kapcsán —, hogy szükséges lenne a városban egy alkohol- mentes klub létrehozása. Ez megkönnyítené az utógondozást. Remélhetőleg a városi tanács segítséget ad megvalósításához a Vöröskereszt városi szervezetének. Ráfizetéses vállalat Teljes kapacitással A Tiszai Vegyikombinát műtrágyaüzemének bővítése az elmúlt évben fejeződött be. A nagy vegyigyár bővítésének- lényege, hogy az alapberuházás] összeg kb. egynegyedébe került a bővítés, viszont a termelés csaknem duplájára emelkedett. »» Mikor lesz kész az ízéi küliürpark? Tervezik a strandfürdőt égj új gázkompresszort szereltek fel a bővítés sóin az ammóniaüzemben. Ismeretes, hogy a gyárvárosok között „előkelő” helyet foglal el Űzd a levegő szeny- nyezettségének tekintetében. Évszaktól, időjárástól függetlenül apró, vörös porszemek lebegnek a levegőtlen, s lassan egyenletes porlepellel borítják be az egész várost. Kiszámították, hogy naponta 50—60 tonna por hull le. Nemrégen az interjúsorozat alkalmával 41 ózdi lakost kérdeztünk meg. Általános kívánság volt: szeretnének a nehéz gyári munka után üde, zöld parkokban sétálgatni, pihengetni. jó levegőt szívni. Erre azonban még nagyon kevés lehetőség van a városban. Négy évvel ezelőtt az új városnegyed. a Béke-telep szomszédságában a KISZ-fiatalok társadalmi munkában megkezdték a kultúrpark építését. A jó levegőre, zöldre vágyó ózdiak azóta is érdeklődéssel figyelik, mikor vehetik birtokukba a nagy reményeket ígérő kultúrparkot? Az illetékesektől kértünk erre vonatkozóan tájékoztatást. — Az építési munka a terv szerint halad — mondotta Pa- kocs Ferenc, az ózdi városiüzemi KISZ-bizottság megbízottja. — A munka már kora tavasszal a műhelyekben megkezdődött, ahol ügyességi mozgást igénylő játékokat készítettek a fiatalok. Ezek felszerelése még ez évben megtörténik. A park egy részénél a közvilágításra szolgáló kábelek a földben vannak, s a közművesítés is befejeződött. Ezen a helyen az idén a finom tereprendezés. útépítés, füvesítés, s a fásítás befejeződik. Az idénymunkákat már el is végezték a fiatalok, s így mintegy 70 ezer forint értékű fűmag, s 1500 facsemete került a földbe. Pakocs Ferenc elmondotta, hogy ebben az évben a KISZ- tagok 16 ezer társadalmi munkaórát terveztek a kultúrpark- ban. De 24 ezer órát is tudnának teljesíteni, s akkor a rossz idő előtt a csónakázótó környékének közművesítését, tereprendezését is megcsinálnák. Ebben az esetben a park építése 1070 végére befejeződhetne. Ennek viszont az az akadálya. hogy a tanács ebben az évben csak 600 ezer forintot tud a kultúrparkra fordítani. Erről bővebben Tóth Gyula, a városi tanács vb tervosztály- előadója tájékoztatott: — A 600 ezer forint értékű anyag-, s fuvarköltséghez csak 16 ezer óra társadalmi munka szükséges. Ezzel mintegy 1 millió 200 ezer forint értékű beruházás készül. Ebben az évben még 400 ezer forintra lenne szükség, s a jövő évben a tervezetten kívül 600 ezerre, akkor 1970 végére elkészülnénk. Ezért segítséget, anyagi támogatást kértünk a kohászati üzemektől. • Az anyagi gondok miatt még nehéz lenne megjósolni a kultúrpark elkészülésének időpontját. De ennél sokkal biztatóbb dologról is említést tett a városi tanács tervosztályelőadója. Az ózdiaknak régi álmuk a parkok, zöld területek mellett egy strandfürdő is. A városi tanács az Ózdi Kohászati Üzemekkel együtt komolyan foglalkozik a gondolattal. jelenleg a strand terveit készíttetik. Ha a megvalósítása sikerül, ez is a kultúrpark szomszédságában lesz. T. I, Gazdasági figyelő A mezőgazdasági gépjavító vállalatok munkáját összegezték a minap tartott sajtótájékoztatón, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Eszerint a tröszt 23 vállalatának termelési értéke tavaly elérte a 6,2 milliárd forintot. A vállalatok és a hozzájuk tartozó 112 gépjavító állomás az elmúlt évben megkezdte a felújított motorok, fődarabok és a különböző részegységek kereskedelmi forgalmazását és kiszélesítették a vevőszolgálati tevékenység alapjait is. Sokat fejlődött az alkatrész- és a gépgyártás is. 1969-ben a válla- laiok gyártó tevékenységét tovább növelik, a nagyüzemek jobb műszaki ellátása érdekében pedig másfél milliárd forint értékű gépet és berendezést állítanak elő. Egyébként a gépjavító szervezet tovább fokozza gyártó tevékenységét, amire nemcsak üzleti célok ösztönzik, hanem a gépek iránti fokozódó igény is. Arra törekednek, hogy az új típusokat az ipari gyártásban szokásos 5—7 évnél rövidebb idő alatt, már két éven belül is piacképessé tegyék. Rövidesen kedvező fordulat áll be a szénsav-ellátásban. Csütörtökön ugyanis megkezdte próbaüzemelését a Péti Nitrogénművek szénsavgyára. A répcelaki robbanás után keletkezett szénsavhiány enyhítésére létrehozott új gyár, .imikor teljes kapacitással termel, naponta 15 tonna palackozott széndioxidot ad a piacra. Építését, felszerelését a dunántúli nagyüzem saját erőforrásaiból finanszírozta. Technológiája nemzetközi szinten is egyedülálló. Nem természetes földgázból, hanem az ammónia-szintézis üzemnél felszabaduló széndioxidból készítik a szénsavat. A próbaüzem a tervek szerint két hétig tart. ezután a gyár folyamatosan szállít. e Tízmillió köbméter víz befogadására alkalmas, 1400 holdas mesterséges tó készült el Balmazújváros és Horlobágv határában. A 15 millió forintos költséggel kialakított víztározó — a Hortobágy Balatonja — az ország legnagvobb mesterséges tavai közé tartozik. Tavasszal a vidéken sok kárt okozó belvizeket gyűjtik össze benne, nyáron pedig öntözővíz tárolására szolgál. A vizet az éjszakai órákban kapja a Keleti-főcsatornából és azt nappal adja le az öntözőrendszereknek. A hatalmas tó feltöltését megkezdték. A közelmúltban bejelentettéit, hogy kilenc angol, kanadai, francia és olasz bankból alakult konzorcium öt évre 15 millió dollár hitelt nyújtott a Magyar Nemzeti Banknak, a magyar alumíniumipari tröszt fejlesztésének finanszírozására. Ebből az összegből lényegesen fokozni tudjuk a bauxitbányászatot, a timföldgyártást és az alumínium félgyártmány termelést. Ezzel egyidőben nagyarányban szélesítjük a feldolgozó kapacitást. A Székesfehérvárott épülő szélesszalag-hengermű megduplázza majd a jelenlegi alumínium-félgyártmány termelést. A beruházásokat elsősorban szovjet gépimportra alapozzuk. A Szovjetunió szállítja a székesfehérvári széles- szalag-hengermü berendezéseit és az Ajkai Timföldgyár számára szükséges egyes felszereléseket. Az alumíniumipar fejlesztési koncepciójához szükséges beruházásoknak viszonylag kis hányadát képviseli a nyugati import. Csak olyan kiegészítő berendezéseket vásárolunk a nyugati cégektől. amelyek lehetővé teszik a technológiák, a minőség javítását, a termékek választékának bővítését. Az alumíniumipar fejlesztési koncepciójának végrehajtásával a következő 5—10 év alatt hazánkban megkétszereződik az egy lakosra jutó alumínium mennyisége. 2S(P00(P tonnával több műtrágya A tavalyinál jobb műtrágya- ellátást ígér erre az évre az AGROTRÖSZT. Így a művelés alatt álló terület minden holdjára 310—320 kiló műtrágya jut átlagosan. A tröszt illetékesei elmondották: az elmúlt év végén leszállított, úgynevezett felhasználói készletekkel együtt napjainkig hozzávetőleg 1.3 millió tonna vegyes műtrágyát vásároltak a mezőgazdasági üzemek. A számítások szerint eddig 250 000 tonnával több műtrágyát szállítottak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Egyedül nitrogén- műtrágyából 200 000 tonnával többet értékesítettek. Az ellátás javulásában közrejátszott, hogy a hazai üzemek mi egy 15 000 tonnával teljesít ték túl szállítási szerződés két, és az import műtrágya kellő időben, rendben meg kezett az üzemekbe. A foszf műtrágyákból az első negyi évben a tervezetthez kép ugyan 10 000 tonnás lemarai mutatkozott, ezt azonban ii közben pótolta az ipar. A k: sóellátás terén nincs lénye javulás biztató viszont, he az AGROTRÖSZT tóvá 20 000 tonna, 60 százalékos 1 lisó behozatalára kötött m allapodást. Ez a mennyiség őszi talajelőkészítő munkái t termelők rendelkezésére majd.
