Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

Péntek, 1969. móius 16. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1 nemzetközi munkameg­osztás, a külkereskedel­mi árucsere elsősorban a nemzetgazdaságok termelő apparátusait kapcsolja össze. Az árucsere azonban nem korlátozódik a termeléshez, a gazdaságfejlesztéshez szüksé­ges javak exportjára és im­portjára. Az árucsereforgalom­ban növekvő aránnyal vesznek részt a fogyasztási cikkek is. Jelképesen szólva: a világpiac termékei a családi otthonokba is betörnek. Amikor a hazai fogyasztói piac és a külföldi piacok kap­csolatait vizsgáljuk, elsőként a magyar áruk import-tartalmá­ra kell utalni. Köztudott, hogy a magyar ipar csaknem min­den ága külföldi alapanyago­kat dolgoz fel. A fogyasztási javakat előállító iparágak is import-igényesek, s különös­képpen az például a textil-, a ruházati-, a bőr- és a cipőipar. A magyar fogyasztási iparcik­kek 1000 forint értékre vetít­ve, átlagosan csaknem 2 dol­lár értékű tőkés importot tar­talmaznak. Fogyasztásunkhoz azonban nemcsak ily módon kapcsolódik az import, a be­hozatal összetételében jelentős devizaértékkel szerepelnek közvetlenül is a fogyasztási iparcikkek, az élelmiszerek és az élvezeti cikkek. saikat. Ezzel a lehetőséggel eddig a vállalatoknak mintegy 15 százaléka élt is. Az önreví­zió nyomán helyesbítések tör­téntek a befizetési kötelezett­ségekben, de volt bejelentés, amely a szubvenciók helyte­len igénylésére utalt. Mindezek azt igazolják, hogy a vállala­tok többsége a saját érdekein túlmenően a népgazdasági ér­dekeket is figyelembe veszi. A vállalati belső ellenőrzés jó megszervezésével igyekeznek az esetleges tévedéseiket a pénzügyi revíziót megelőzően helyesbíteni. Más vonatkozás­ban a vállalatoknál a belső tartalékok feltárásával, a lehe­tőségek jobbani kihasználásá­val olyan körülményeket te­remtettek, amelyek kedvezőb­ben hatnak a vállalat gazda­ságos működésére, a költség- vetési kapcsolatokra. Hozzájá­rul ehhez az a körülmény is, hogy több vállalatnál — a munka jó megszervezése, a színvonalas vezetés, a reform adta lehetőségek jó kihaszná­lásával — az éves eredmény sokkal kedvezőbben alakult, mint arra előzőleg számítot­tak. — És még valami. A pénz­ügyi revíziókat a vállalatok ál­talában szívesen fogadják. Ér­zik az új ellenőrzési rendszer módszereiben bekövetkezett változást, amely elsősorban se­gítő jellegű. E vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy a vállala­tok jó szakmai felkészültség­gel, felelősségteljesen végzik a munkájukat, a vállalati érde­ken túl a népgazdasági érde­keket is szem előtt tartják és így egy-egy ilyen revíziós vizs­gálat többségében a vállalat jó munkájának dokumentuma is. Csorba Barnabás 19(50 óta — miközben az összbehozatal körülbelül 90 százalékkal emelkedett — a szocialista és a tőkés orszá­gokban gyártott fogyasztási iparcikkek behozatala csaknem két és félszeresére nőtt, s je­lenleg ez az árucsoport al­kotja az összbehozatal 7,5 szá­zalékát. Ha a behozatal devi­zaforint értékét belső fogyasz­tói árakon fejezzük ki, ebben az esetben az állapítható meg, hogy a kiskereskedelem 1968. évi forgalmában az importált fogyasztási cikkek körülbelül 10 százalékkal részesedtek. 1960 óta élelmiszerbehozata­lunk is megkétszereződött. E két árucsoport alkotja az összbehozatal csaknem egy­ötödét. Bármily lendületes is a fo­gyasztási iparcikkek behoza­talának elmúlt esztendőkbeli fejlődése, annak jelentőségét, szerepét csak egyéb összefüg­gések figyelembevételével ítélhetjük meg reálisan. Az import szerepe sokrétű. Pótol­hatja például a hazai ipar hi­ányzó termelési ágazatait — például a személygépkocsi­gyártást —, kiegészítheti a szükségleteket nem fedező árualapot — például a műsza­ki és vegyi áruknál, az építő­anyagoknál és szerelvényeknél F Dolgoznak az öntözőtelepek Ezekben a napokban koránt­sem a fagyosszentekkel kap­csolatos szokásos gondok fog­lalkoztatják a mezőgazdasági szakembereket. A mezőgazda- sági ellenőrzések, amelyekre a hét elején került sor, az ország legtöbb vidékén azt bizonyítot­ták, hogy az elmúlt időszak esőzései után egyelőre van még nedvességtartalék a talajban. Egyes növényi kultúrák azon­ban már „elvárják” a csapa­dékot. Ezért a napokban egy­más után kapcsolódnak be a munkába a mezőgazdasági ön- tözőtelepek. Becslések szerint a rendelkezésre álló esőztető Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelő­zően, 1967 nyarán hozták létre a Pénzügyminisztérium Bevé­teli Főigazgatóságát, majd an­nak területi igazgatóságait. A Miskolci Területi Igazgatóság Borsod, valamint Heves és Nógrád megye területén műkö­dő minisztériumi irányítás alatti vállalatokkal van kap­csolatban. u — Hogyan segítettek a 5 vállalatokat a mérleg- 5 készítésben, a költségvc- ^ tési kapcsolatok teljcsí­I tésében? — kérdeztük Mang Béla elv­társtól, a Bevételi Főigazgató­ság Miskolci Területi Igazga­tóságának vezetőjétől. — 1968-ban, a reform első évében — elsősorban segítséget nyújtottunk a vállalatoknak az új jogszabályok helyes értel­mezésében, azok célszerű al­kalmazásában, és mélyreha­tóan értékeltük, vizsgáltuk a közgazdasági szabályozók mű­ködését. Igen jó munkakap­csolat jött létre a vállalatok és az igazgatóság között. Erre azért is szükség volt, hogy ide­jében biztosíthassuk a vállala­toknak az 1968-as gazdasági évről készülő mérlegbeszámo­ló megbízható alapjait. így vizsgáltuk felül a nyitó-, vala­mint a rendező mérlegeket, a leltározást. „ , — örömmel tapasztaltuk, hogy a vállalatok többsége jól felkészült a reformra, jól kép­lett közgazdasági szakember­rel rendelkezik. Ennek to­vábbi segítésére több tanfo­lyamot és konzultációt rendez­tünk a vállalatok számviteli dolgozói részére az új szám­viteli rend bevezetéséről, a költségvetési kapcsolatok he­lyes kialakításáról. Ennek eredménye megmutatkozott az 1968. évi mérlegbeszámolók minőségében. A vállalatok többsége határidőre és jó mér­leget készített, amely alkalmas a vállalat munkájának helyes és reális értékelésére, a felső vezetés döntéseinek, ítéletei­nek kialakításához. E mérlegek alapjárj történt a vállalati ala­pok képzése, további gazdál­kodása. | — Hogyan dolgozta fel $ és hasznosította az igaz- $ gatóság a vállalatoktól 3 kapott beszámolókat? — Az igazgatóság voltakép­pen 1968. lezárásával kezdett eredeti feladatának megoldá­sához: a pénzügyi revíziók le­bonyolításához. A mérlegek adatait és a költségvetési kap­csolatok bevallásait igazgató­ságunk, valamint a Bevételi Főigazgatóság gépi feldolgozás­sal összesítette, majd elemez. Igazgatóságunk a területén működő vállalatok adatait vet­te elemzés alá. Az adatok le­hetőséget adtak a helyes köz- gazdasági, matematikai kont- rollmódszerek kialakítására, amely lényegesen megrövidíti és megkönnyíti a pénzügyi re­víziókat á — Miben könnyítettek a vállalatoknak a költség­ig vetési kapcsolatok teljc- R sítésében? — A közgazdasági szabályo­zót felülvizsgálásakor a bevé­teli igazgatóság az egyes terü­letekén tapasztalt hiányossá­Hol nyaraljanak a és a magas vérnyomásnak? Közegészségügyi szakembe­rek véleményét kérte ki az MTI munkatársa arról, hogy milyen szempontokat helyes és érdemes figyelembe venni a nyaralási tervek összeállítása­kor. — A nyaralási hely megvá­lasztásában fő tényező az üdü­lésre menő ember egészségi ál­lapota és a nyaralóhely klima­tikus és egyéb egészségügyi adottsága — hangzott a vá­lasz. — Aki egészséges, bár­hova elmehet nyaralni, de a túlzásoktól természetesen neki is óvakodnia kell. Elsősorban a túlzott napfürdőzés lehet ár­talmas. A nap ibolyántúli su­garai eilen ugyanis a szervezet a lebarnulással, a fokozott nigmentációval védekezik, az “hhez szükséges anyagot azon­ban vörös vérsei tjeinkből vonja el. A nanfény túlzott adagolása” tehát, átmenetileg a vörös vérseitek hiányát idézi elő. amire a szervezet ezek fokozott termelésével válaszol. Szívbetegeknél, magas vérnyo­másban szenvedőknél, influen­za, tüdőgyulladás, általában gyulladásos betegségek után, fe­kélybetegségben, anyngcsere- bántalmakban szenvedőknél különösen ártalmas lehet a sok napozással, fürdéssel, úszás­sal járó felfokozott anyag­csere és az előbb említett, lö­késszerűen növekvő vörös- vérsejt-termelés. Ugyanez áll a neuraszténiásokra, idegbete­gekre is. Az ilyenek tehát job­ban teszik, ha előnyben része­sítik a szárazabb levegőjű, megnyugtatóbb hatású erdős, hegyes vidékeket. A helyes üdülés egyik fon­tos kelléke a környezetválto­zás. Aki tehát egész évben inverdús környezetben: zajos, idegesítő munkahelyen dolgo­zik. jól teszi, ha pihenőjét mi­nél csendesebb, megnyugta­tóbb helyen tölti. Ingersze­gény környezetben élő embe­rek, főleg fiatalok részére vi­szont a változatos, programok­ban, élményekben gazdag nyaralás jelent felfrissülést. berendezéseknek már a fele ontja a mesterséges csapadé­kot, azaz 2, 2 és fél ezer szi­vattyú működik és percen­ként hozzávetőleg ötézer köb­méternyi vizet pumpálnak a szomjazó földekre. —, bővítheti egy-egy árucso­port választékát. Mindezek a funkciók kétségkívül jelentő­sek, a fogyasztási cikk-import közgazdasági szerepe azonban ott kezdődik, amikor a beho­zatal konkurrenciát teremt a hazai iparnak, s azt verseny­re, nagyobb teljesítményekre, az előállítási költségek csök­kentésére, a termékek állandó korszerűsítésére kényszeríti. ejlődhet-e nálunk a fo­gyasztási iparcikkek im­portja olyan mértékben, hogy — az árualap kiegészí­tése, a választék bővítése mel­lett — egyúttal versenyre késztesse a hazai vállalatokat? Nyilvánvaló, hogy a fogyasz­tási cikkek behozatala a tő­kés országokból nem növel­hető korlátlanul, ebben a vi­szonylatban mindenfajta be­hozatal a kivitel fejlődésének függvénye. Sokkal kedvezőbb perspektívája van a fogyasztá­si iparcikkek szocialista orszá­gok közötti nagyobb arányú cseréjének. A szocialista gaz­dasági integráció kibontakozta­tása legkisebb nehézséggel épp ezen a területen, a fogyasztási cikkek kereskedelmének libe­ralizálásával. szabaddá tételé­vel indítható el. A fogyasztási iparcikkek szabad kereskedel­me azt jelenti, hogy a szocia­lista országok az ilyen áruk­ra nem állapíthatnak meg mennyiségi, vagy érték-kon­tingenst. A szocialista országok belső fogyasztói piacának, fo­gyasztási iparcikkeket gyártó termelési ágazatainak és vál­lalatainak integrációja, az egyes országokban nemcsak az árualapot cs az árukínálatot növelné, hanem a termelők monopolhelyzetét is gyengíte­né. Garamvölgyi István i: ,,Vh alatti s“ .. tengerfenék titkainak fel­tárására nagy mélységekből próbák vétele szükséges. A Szovjetunió T 'ománvos Aka­démiájának „Sirsov” oeeono lógiai intézetében távirányí­tású készüléket szerkesztettek, amelyet , „víz alatti geológus­nak" neveztek el. A készülék televízió-berendezésből auto­mata blokkokból és az emberi kéz mozgását másoló két ma­nipulátorból áll. A televizió­kamerat és a filmfelvevőt gömb alakú konténerre sze­reltéit. amely 30 foknyira el- térhet függőleges vízszintes síkban A „geológus" levegőn 500 kg-ot nyom. Merülési mélysé­ge 4000 méter. A készüléket kábel köti össze a kutatóhajó­val, amelyen az irányítási pa­rancsokat adják és veszik a televíziós jelzéseket. A „geológust” már sikerrel kipróbálták. Foto: Mizcrák L itttmikln a világpiac Mii mis tat a pémssmgyirevízió f Interjú Mang Bélával, a Bevételi Főigazgatóság Miskolc Területi Igazgatóságának vezetőjével got jelezte és indokolt esetben javaslatot tett a módosításra. Ezzel áttételesen hozzájárul­tunk az egyes szabályozókban a már bekövetkezett változta­tásokhoz is. Ilyen változtatás például a nagykereskedelmi vállalatok forgalmi adóztatá- I sának a könnyítése, s az egyes ágazatoknál • a nyereségadók kialakításánál alkalmazott bér­szorzók módosítása stb. Üj megoldás az is, hogy a válla­latok költségvetési kapcsola­tok számláinak vezetése ez év január elsejével már igazgató­ságunknál történik, így köze­lebb került a vállalathoz, az egyeztetés gyorsabb, és egysze­rűbb lett. Ugyancsak egysze­rűbbé vált január 1-től a költ­ségvetési kapcsolatok bevallási rendszere. Ez biztosítja a mér­legadatokkal való egyezőséget. — Az eddigi pénzügyi reví­ziók során azt tapasztaltuk, hogy a vállalatok 1968-as évi mérlegei megfelelnek a való­ságnak és a vállalatok a költ­ségvetési kapcsolatoknak több­ségben helyesen tettek eleget. Ezt állapítottuk meg az eddig vizsgált kohó- és gépipari vál­lalatoknál, az állami gazdasá­goknál, a mezőgazdasági gép­javítóknál, az élelmiszeripar­ban, valamint a közlekedésben. Az előforduló hibák Is első­sorban nem szándékosságból, hanem inkább az egyes jog­szabályok helytelen értelmezé­séből adódtak. 3 — Milyen lehetőségeket | adnak a vállalatoknak ^ az egyes tévedések ^ szankciómentes korrigá­lt lásához? — A vállalatok a pénzügyi revízió megkezdéséig önreví­ziós bejelentéssel helyesbíthe­tik az esetleges helytelen mér­legkészítési tételeiket, bevallá­valy saját erőből három mo­dern üzletet építettek, s más termelőszövetkezetekkel tár­sulva. még a téli időszakban is biztosítják a folyamatos áruellátást. A múlt évben ez a kezdeményezés — az előző 3—400 ezer forint helyett — egymillió forintos árbevételt eredményezett. Az idén egy újabb üzlet építését tervezik. Kisegítő üzemágként homok­bányát nyitottak. Ez tavaly 40 ezer forint tiszta hasznot eredményezett. Most 120 ezer forintra számítanak. Ebben az évben nagy beru­házási tervei vannak a tsz- nek. Kétmillió forintos költ­séggel új. 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót építe­nek. s duplájára bővítik a je­lenlegi juhhodályt. Tavasszal fél millió forintot gépek vásár­lására fordítottak, s ezzel megoldották a teljes gépesí­tést, Nagy segítséget jelent majd a munkaerőhiány ellen- súlyozásában. — A beruházáson, s gépesí­tésen kívül jó ígéretekkel ke­csegtet a város ellátására vo­natkozó tervünk — mondotta a tsz-elnök. — Az ózdi piac drága, s soha sem bővelkedik a primőr árukban. A tsz ud­varáról, ha az istállókat kite­lepítjük. egy hold terüle' sza­badul fel. Ezen a helyen üveg- házat fogunk létesíteni, s mi is megjelenhetünk primőr árukkal a piacon. Árunk biz­tos vevőre talál, s a konku­renciánk még árcsökkenésre is vezethet a drága piacon. A város ellátása érdekében 18 holdas öntözéses kertészetün­ket újabb négy holddal bő­vítettük. s 3 holdon vöröshagy­mát. ültettünk. Ez a város la­kosainak is örömére szolgál, s nekünk többlet bevételt ered­ményez A kis tsz a fiatalítás céljá­ból 11 mezőgazdasági, kerté­szeti. gyümölcskertészeti tanu­lót szerződtetett. Reményked­nek. ha a tsz megerősödik, ta­nulóidejük letelte után is ott maradnak a fiatalok. 3ótb István A nagy gyár árnyékában megalakulása óla gondokkal küzdve gazdálkodik a rossz természeti adottságú ózdi Rá­kóczi Mezőgazdasági Termelő­szövetkezet. Bár a múlt év eredményeire nem panaszkod­hatnak, mert túlteljesítették minden tekintetben tervüket. A tervezett 30 forintos mun­kaegység helyett 36 forintot fizettek, s az átlagos 10 órás munkanapra tervezett 36 fo­rintot 72 forintra teljesítették. Évről évre, ha lassan is, fej­lődés mutatkozik, azonban. így is állami támogatásra szorul­nak. A legnagyobb gondot azonban mégsem 1 ez okozza. A földeken 60—80 eves idős em­berek dolgoznak, a tagok át­lagos életkora 66 év. Fiata­labb elvétve sem akad, s az utánpótlás sincs biztosítva, hiszen a munkabíró embere­ket vonzza a jobb feltételelvet biztosító kohászati üzem. Rá- ; adásul már 49 nyugdíjas tagjuk ! van, s ezzel szemben a dol- I gozó létszám — elnökkel, s ! adminisztratív személyzettel együtt — mindössze 43 fő. Mi lesz az ózdi tsz sorsa ? Kik fognak dolgozni, ha az idősek közül még néhányan nyugdíjba mennek? Ezekről a kérdésekről, terveikről, elkép­zeléseikről beszélgettünk Sán­ta GyuláVal, a tsz elnökével. — A tényekkel nekünk is szembe kellett nézni — mon­dotta. — Csak egyetlen meg­oldás van. Vonzóvá tenni a fi­atalok számára is a tsz-t. Ez­ért ez év januárjában már mi is bevezettük a havi készpénz- fizetéses rendszert. Igaz, hogy sokat fizetni még nem tu­dunk, de azt már elértük, hogy tagjainkat olyan szinten fizetjük, mint az idegen al­kalmazottakat. A munkák 45 százalékát ugyanis bérmun­kások végzik. A tsz tagjai azonban nem­csak felmérték helyzetüket, nanem a lehetőségekhez ké­pest már tettek is annak ja­vítása érdekében. Korábban termékeiket csak idényjellegű „bódékban" árusították. Ta­Gondok az ózdi Rákóczi Men Több az eltartott, mint a dolgozó tat» Törekvések a város ellátásúra Korai nyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom