Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
ESS EGYESÜLJETEK! ____________A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X XV. évfolyam, 98. szám____________________________ Ára: 1 forint , Csütörtök, 1969. május 1. ( 2. oldal) SÄ (5. oldal) (6. oldal) (7. oldal) (8. oldal) (9. oldal) (4. oldal) (5. oldal) Irta: Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára M ájus elsejét a világ a szocializmus újabb győzelmeinek, a kommunista és munkás- mozgalom, a nemzeti felszabadító harc növekvő sikereinek jegyében köszönti. A virágba borult, újjáéledt természettel együtt éled újjá minden május elsején az emberiség nagy reménysége: a szabad, a kizsákmányolástól mentes, a békés alkotó munkától gyümölcsöző, emberibb élet. Immár 80 éve, hogy 1889- ben, a II. Intcrnacionálé alakuló kongresszusa munkásünneppé nyilvánította május elsejét — „örök emlékül és örök tiltakozásul” az 1886. évi chicagói vérengzésre. És azzá vált! Emlékezéssé és tiltakozássá, majd ennél is lényegesen többé: a szabadságért harcoló munkásosztály po- itikai harcának éltető forrá- ává. Történelemmé vált a nunkásosztály harcos ünnepe, la tál más, világot átfogó és órmáló történelemmé; népek, lemzetek sorsát meghatározó falósággá. A történelem bizonyítja, íogy a munkásosztály az első nájus elseje óta napjainkig iáját nemzeti érdekeiből ki- ndulva — a proletárszolidari- ás szükségességétől áthatva és annak jegyében — mindig megfogalmazta gazdasági és poétikai követeléseit. Ez a harc lem volt mindig egyenes vo- lalú, mint ahogyan ma sem us még; hol könyörtelenebb, íol fáradhatatlanabb, asze- •int, hogy milyen mértékben /ált alapjává a marxizmus— eninlzmus eszméje. Soha sem feledkezhetünk el i magyar munkásosztály éle- ében történelmi sorsfordulókká váló május elsejékről: az 1890-es, az 1919-es, az első sza- aad május elsejéről, melynek Ártalmát és jelentőségét a Vörös Üjság 1919. május 1-i száma a következőkben ösz- szegezte: „A mostani május -lseje ^ a szocializmus győzelmi útjainak ünnepe. A világ- íorradalom folyamatában a proletariátus nemzetközi felszabadulásának előestéjén a májusi ünnep, a forradalmi cselekvés, a forradalmi nem- setköziség, a világforradalom győzelmének ünnepe.” Örömmel emlékezünk 1945. május elsejére, a magyar nép visszavonhatatlanná vált szabadságának hajnalára, amikor a Horthy-reakció népellenes rendszere vérben és gyalázatban összeomlott. A május elsejék közül különösen jelentős az 1957. évi. Nagy csapás volt ez az ellenforradalom ?rőire. Ojabb bizonyíték volt irra, hogy május elseje eszméit nem lehet megsemmisíteni, mert legyőzhetetlenek, akár a munkásosztály. A huszonötödik szabad május elseje jelentőségét, e történelmi nap eszmei tartalmát növeli hazánkban az a tény. hogy egybeesik a magyar forradalmi munkásmozgalom, a Magyar Tanácsköztársaság 50., jubileumi évfordulójának emléket állító ünnepségekkel, fémjelezve és kifejezve ezzel eszmei azonosságukat. Lelkesítő, mozgósító erő ez népünk alkotó tevékenységéhez. A mai május elseje harci ünnep! Az összefogás, az együttműködés az imperializmus elleni tüntetés napja. Tiltakozás az ellen a barbár irtóháború ellen, amelyet az USA a vietnami nép ellen folytat. Egyben erősítése is annak a segítségnyújtásnak, melyet népünk eddig is kezdettől fogva tanúsított. a z idei május 1. kifejezője annak az egység megteremtéséért folyó küzdelemnek is, amely a kommunista mozgalomban folyik. A nemzetközi kommunista mozgalom fejlődése annak a harcnak a jegyében zajlik, amelynek célja a mozgalom egységének és összeforrottságónak megszilárdítása, a marxizmus— leninizmus és a proletár nemzetköziség alapján. Reménységgel és bizakodással tekintünk a kommunista és munkáspártok ez évben sorra kerülő moszkvai tanácskozása elé. Bízunk abban, hogy előmozdítója lesz az egységnek, amely megálljt parancsol az imperializmus világot fenyegető háborús tevékenységének. A nemzetközi politikában Európa jelentősége változatlanul döntő. Ennek a felismerésnek a jegyében hívta fel Európa országait és népeit a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti tanácskozása egy európai konferencia megtartására. Az alapgondolat világos. Európa biztonságának megteremtése minden európai népnek létérdeke. A konferencia a nyugatnémet militarizmus békét veszélyeztető fenyegetéseinek megakadályozásában jelentős fórum lehet. A felhívás nemzetközi visszhangja megerősít bennünket abban, hogy minden olyan gyakorlati lépés, amelyet a szocialista országok tesznek, nagy horderővel bír. Még gyilkol az amerikai imperializmus Vietnamban, még tombol a reakció Latin-Ame- rika, Afrika és Közel-Kelet számos országában. Még másfél milliárd ember él szerte a földön emberhez nem méltó körülmények között. De éppen ez tanít meg száz- és százmilliókat a világ megértésére, mozgósít a világ megváltoztatására. A mi ünnepünk, a mi munkánk is része annak a harcnak, amely május 1. céljaiért folyik. Mi már szocialista hazában ünnepelünk, a magunk uraivá, a magunk gazdáivá lettünk. A magyar munkásosztály — történelmi elhivatottsága és az ország sorsáért érzett felelőssége tudatában — az eltelt negyedszázad alatt az épitőmunkában, a társadalom átalakításában, az ország felemelkedésében, gazdagításában bizonyította be, hogy méltó történelmi küldetésére. A párt és a munkás- osztály vezetésével olyan társadalmi légkört teremtettünk, amely serkenti a szocialista építést, az alkotó gondolkodást. A szocializmus építésének tapasztalata bizont ítja, hogy pártunk és munkásosztályunk mindig és mindenkor annyira tudott felemelkedni a feladatokhoz,' amennyire képes volt a valóságos társadalmi folyamatokat elemezni, s ennek alapján célt és perspektívát adni. Ez a cél vezérelte akkor is, amikor a szocialista fejlődést, népünk egész jövőjét és jólétét meghatározó lépés mellett döntött az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetésével. Nincsenek illúzióink, reálisan értékeljük az első ev gazdasági és politikai tapasztalatait. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy népünk sikeresen váltja valóra a mechanizmus alapelveit a gyakorlatban. Megyénk dolgozói munkájukkal, helytállásukkal, fegyelmezett magatartással adták tanújelét, hogy mindenkor lehet rájuk számítani. Az ipar, a mezőgazdaság fejlődése megfelel mind a megye, mind a népgazdaság célkitűzéseinek, ■ szükségleteinek. Szocialista brigádjaink élenjárói ennek a munkánkk, bázisává váltak mind a termelőmunkának, mind a politikai és társadalmi aktivitásnak. A szorgalmas munkának ünnepi kifejezője — a nap tartalmához illően —hogy ezekben a napokban került átadásra a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja — immár egymás után negyedik alkalommal a Lenin Kohászati Művekben, 34 vállalat, mezőgazdasági üzem és kereskedelmi egység kapott különböző megtisztelő, kitüntető címet. Köszöntjük a kitüntetett vállalatok dolgozóit, köszöntjük a megye munkás- osztályát, amely a társadalmi haladásért élen járva kivívta az egész lakosság megbecsülését. Május elseje alkalmából köszöntjük megyénk termelőszövetkezeti parasztságát, akik méltó segítőtársaivá váltak a munkásosztálynak a haza felvirágoztatásában. Köszöntjük értelmiségünket, akik aktív cselekvő részesei a szocializmus építésének. Köszöntjük megyénk ifjúságát, a jövő letéteményeseit, aki le a munkásosztály politikai és gazdasági tapasztalatai alapján váltak részeseivé a szocialista építőmunkának, akikre nem kevesebb feladat vár, mint hogy befejezzék a szocializmus építésének nagy munkáját M ájus elsején, ezen a nagy évfordulón demonstráljuk erőnket, szándékunkat és eltökéltségünket, szilárd meggyőződésünket a békéért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a kommunista mozgalom egységéért. Demonstráljuk egyetértésünket, rendíthetetlen barátságunkat a Szovjetunió, a szocialista közösség országai mellett. A szocialista építőmunkában — a gyárakban, az üzemekben, a földeken, az intézményekben és iskolákban — erősödjék népünk nemzeti egysége, új munkasikereink szolgálják a nemzetközi proletárszolida- ritás nagy eszméjét! Ez ad értelmet munkánknak, ez avattr népünket eddig is tekintélyei rangra., az egész emberisét- haladó''^rt folytatott nem zetközi küzdelemben. A proletárszolidaritás nagy ünnepe
