Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

Szocialista országok fesztivál igazgatóinak tanácskozása A szocialista országok fesz- tivállgazgatói péntek délután megbeszélést tartottak Miskol­con, a X. magyar filmfeszti­válon. Készt vett rajta a moszkvai, a taskenti, a lipcsei, a krakkói, a mamaiai, a vár­nai, a. belgrádi és a miskolci fesztivál igazgatója, illetve megbízottja. Tanácskozásuk témája a szo­cialista országokban rendezett filmfesztiválok néhány — va­lamennyi országot egyaránt érdeklő — kérdések megtár­gyalása volt. így többek között szó esett a különböző fesztiválok pro­filjának kérdéséről, közös fesz­tiválnaptár összeállításáról és az információk fokozott cseré­jéről. A megbeszélés részvevői megállapították, hogy az ilyen jellegű közös tanácskozásokra, éppen a fesztiválok hatékony­ságának emelése, hatásosabb megrendezése érdekében nagy szükség van. Bizonyos kérdé­sekben például a nemzetközi filmfesztivál-naptár elkészíté­sének módozatában itt, Mis­kolcon konkrét megegyezésre jutottak, más témaköröket vi­szont kijelöltek, hogy legkö­zelebb a moszkvai nemzetközi játék- és' rövidfilm-fcsztiválon tárgyalják meg. nnRszAG Kelfen a vendégek közöl c) Lipesei és berlini vélemények Kedden reggel érkezett Mis­kolcra Wolfgang Harkenthal, a lipcsei Nemzetközi Doku­mentum- és Rövidfilm Feszti­vál igazgatója. Budapesten egy gyors és jó erős kávé után máris vonatra szállt, hogy ne késsen sokat a programról. Ked­den és ezt követően minden­nap nézte a versenyfilmeket, s így jogos a kérdésünk, mi­lyennek találja azokat? — Nagyon tetszett Vas Ju­dit Módszerek című filmje. Ki­tűnőnek tartom Dévényi Lász­ló örökösök című alkotását. Igen érdekes Bokor László De- zertőrök című filmje. Rokon- szenvvel" néztem Huszarik Zoltán Heten a hegy ellen cí­mű filmjét. Roppant sajnálom, hogy a tv-filmekről nem tudok véleményt kialakítani: az ölel­kező program nem teszi lehe­tővé, hogy tv-filmeket is néz­zek. — A lipcsei fesztiválon ho­gyan bonyolítják le a mozi- és tv-filmek versenyét? — Ügy, hogy mind a művé­szek, mind pedig a kritikusok, de természetesen a közönség is láthassa a televízió, s a mozi versenyfilmjeit. Ezért délelőtt vetítjük a tv-filmeket, délután pedig a mozifilmek peregnek. — ön 1965-ben, tehát a mis­kolci fesztivál „gyermekkorá­bani” járt már Miskolcon. Ta­pasztalt-e fejlődést? — Természetesen. Minde­nekelőtt az tetszik, hogy a mostani már igazi munkafesz­tivál. Lehetséges, hogy a ven­dégeket a sokfajta tanácsko­zás és értekezlet fárasztja. De én úgy vagyok vele, hogy min­dig és mindenütt szeretek ta­nulni. Ezért is örülök annak, hogy a felüdülést szolgáló programok némiképpen csök­kentek, de ugyanakkor sza­porodtak a szakmai találkozók. Igen jó ötletnek tartom, hogy Miskolcon találkoznak a szo­cialista országok fesztiváligaz­gatói. Itt, ebben a nyugalmas munkalégkörben bizonyára sok okos. s mindannyiunk számára hasznos gondolatot szülünk majd. Az is tetszik még itt Miskolcon, hogy nincs ideges légkör. Szeretném Lipcsében is meghonosítani az itt tapasz­talt atmoszférát. Elvira Bittniok, az NDK Filmfőigazgatóságának nem­zetközi kapcsolatokkal fog­lalkozó referense 19G7-ben járt már a miskolci fesztivá­lon. Tőle azt kérdeztük meg. hogy a Miskolcon szövődő nemzetközi barátságok és kap­csolatok müven konkrét ered­ményt hozhatnak? — Mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy én is jó at­moszférájának tartom a X. miskolci filmfesztivált. A kül­földi delegációk gyakori ta­lálkozója bizonyára gazdagítja majd a rövidfilm-művészetet. Az NDK például azt tervezi, hogy Magyarországgal, Len­gyelországgal és a Szovjetunió­val közösen olyan műszaki filmeket készít majd. amelyek bemutatják az. illető állam technikai fejlődését. Amelyik országban egy technikai ág a legfejlettebb, ott készülne el a szóban forgó műszaki film, hogy a másik ország abból okulhasson. Természetesen más gyakorlati tervek kivite­lezésére is lehetőség kínál­kozik, ezt itt Miskolcon mind pontról pontra megbeszéljük. Párkány László ss Ali A miskolci filmfesztivál ese­ménysorozatának egyik érde­kes programja volt a népmű­velők számára összeállított, a népművelés problémáival foglalkozó dokumentumfilm- Összeúllítás. A Hevesy Iván Filmklubban vetítésre került hat filmet a népművelési szakma” hat munkása te­kintette meg. Tudnivaló, hogy a kulturális munka szerteága­zó, sokrétű feladatot jelent, s nem nélkülözhető a tömeg­kommunikációs eszközök — a tv, a rádió és a film — nyúj­totta lehetőségek felhasználás sa. Erre jó alkalmat teremtett a X. Miskolci Filmfesztiválra érkezeit versenyfilmeken kí­vül a korábbi hazai és külföldi fesztiválokon szerepelt alkotá­sok bemutatása, amelyet szak­mai tanácskozás követett vol­na. A hat megjelent népműve­lőnek, Kis József és Fehéri Ta­más rendezőnek azonban nem volt alkalma az eredetileg ter­vezett vitára, hiszen ilyen „tö­megsiker” esetén, amikor az aktív népművelőket nélkülöz­nünk kellett, illuzórikus lett volna a rüvidfilmek felhaszná­lásáról és hatásáról tanácskoz­mi NÉPMŰ ni. Az ankét-nélküli, érdekte­lenségbe fulladt filmvetítés így teljesen felesleges volt. A művelődési intézmények vezetőinek, munkatársainak mintegy félszáz képviselőjét hívták és várták erre a szak­mai találkozóra. Hogyan akarjuk a rendezvé­nyek látogatottságát emelni, ha a legilletékesebbek is távol maradnak? Hogyan akarjuk a filmben rejlő eszmei, erkölcsi, politikai lehetőségeket kiaknázni, fel­használni, ha nem ismerjük annak módját? Az elmondottakból követke­zik még egy kérdés: avatott kezekben vannak-e a város népművelési objektumai, meg­felelő-e a népművelők szakmai felkészültsége, rendelkeznek-e olyan emberi tulajdonságok­kal, amelyeket a népművelési munka megkíván? A kérdésekre adandó vála­szokra a címben megfogalma­zott gondolat lehet kiinduló­pont: hat film — hat hépmű- velő! Bartha László Válság f Súlyos sző. ' Gyakran elhangzott a nép­szerű tudományos filmművé­szek ankétján, melyen a mű­faj problémáiról vitáztak a világ jelenségeinek, bennünket körülvevő, belőlünk fakadó ezernyi rezdülésének leghatáso­sabb, legigazabb visszaadásá­ról, megmutatásáról. A mó­dokról, a mikéntekről, melyek a természettudományi, a tár­sadalmi mozgások törvényeit a legérthetőbben képesek lát­tatni a nézővel. A válság emlegetése azonban valamiképp mégsem döbben­tett meg talán senkit annyira, mint ahogyan ettől a félelmes szótól várható lenne. Talán egyáltalán nem is döbbentett meg senkit. Hiszen említése­kor rögtön felrémlik a nép­szerű tudományos filmesek munkája, a hazai és külföldi fesztiválokon elért sikere, a közönség pisszenés nélküli fi­gyelme, majd a vetítés után felcsattanó taps — nagyon is érthető, nagyon is mérhető igenléseként a stúdió alkotó­gárdájának munkája mellett. Hogy mégis szóba került a válság? A legjobb ebben ta­lán az, hogy maguk a filme­sek emlegették. Lehetetlen észre nem venni: a többet aka­rás, a még jobb munka igénye mondatta velük. A nagy tem­pójú világ jelenségeinek meg­ismerési és megismertetési igé­nye. Mert ebben bizony van tennivaló. Azoknak, akik arra születtek, hogy láttassanak, megértessenek — bármifajta kifejezési eszközzel is — ta­lán soha nem volt még any- nyi tennivalójuk, mint éppen napjainkban. És nyilvánvaló, hogy a következő években még több lesz, hiszen a moz­gásra épült világban a meg­állás, a nyugvás elképzelhetet­len. Jó volt hallani, tapasztalni a filmesek nyugtalanságát, elé­gedetlenségét. Felelősségérzet­től teljes nyugtalanságát, elé­gedetlenségét. Legjobb ígérete­ként a következő évek sikerei­nek is. (Pt) X. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL X. MISKOLCI FILMFESZTIVÄL X. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL X MISKOLCI FILMFESZTIVÁL X. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL X, MISKOLCI FILMFESZTIVÄL X, MISKOLCI riLMílSZTIVAl « MISKCMCl FUMltSniVil EJNYE e ts n t »»««Cl nuvtunvia * m*3kccci niMrrsznvii X. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL X. MISKOLCI FllMFESZTrVAl X. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL X. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL X. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL X. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL X. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL Öna melyik filmet díjazná? Az idei filmfesztiválon nem lesz könnyű a zsűri munkája. Anélkül, hogy értékelésbe bo­csátkoznánk, megemlíthetjük, hogy igen erős a versenyfilmek mezőnye. A találgatások is nagyon szerteágazóak. S mert nagyon izgalmas az idei film­fesztivál, magunk is megkér­deztünk néhány kritikust es ■R ö li Ő S Ö K« Kocka az OiTikö'iök című népszerű tudományos filmből, amelyet Dévényi László rendezett. külföldi vendéget: ki melyik filmet díjazná? • Gantner Ilona (Népszava): Nekem nagyon tetszett Reisen- büchler Sándor A Nap és a Hold elrablása című filmje. Feltétlenül díjaznám. De kate­gória-elsőként szeretném látni Vas Judit Módszerek című alko­tását. örülnék, ha díjat nyer­ne Csányi Miklós Boldogság című filmje. Díjra érdemesnek tartom Zolnay Pál Kelj fel és járj című művét. Zay László (Magyar Nem­zet): Díjaznám Jancsó Miklós Vörös május című dokumen- tumfilmjét. Ű«v hiszem. Reisen- büchler A Nap és a Hold elrablása című animációs film­je szintén díjat kap. Kiss Vera (Képes Újság) Szemes Mariann Azt csinálok, tmlt akarok című dokumen­tum-játékfilmjére szavazok. Pongrácz Zsuzsa (Filmvilág): Nagy élményt jelentett szá­momra A Nap és a Holrl elrab­lása. A filmet díjra érdemes­nek tartom. Szluka Emil (Népszabadság): Eestár János Aero szimfónia című filmjét azért díjaznám, mert a rendező művészi erővel „legyőzte” a szuperszonikus repülőgépeket, alárendelve a technikai érdekességeket ren­dezői akaratának és koncep­ciójának. Hajduska János (Képes Űj- ság): Dobogón szeretném látni A Nap és a Hold elrablását, a Koncertisszimót és az Alexits György akadémikus című nagy hatású tv-dokumentumfilmet. Wolfgang Harkenthal (Ber­lin): Vas .Judit Módszerek és Dévényi László Örökösök című filmjét tartom díjazásra érde­mesnek. Körmendi Judit (Film, Szín­ház, Muzsika): Alexits György akadémikusról készült filmet díjaznám. J. Benedek (Brüsszel): Sze­mes Mariann Azt csinálok, amit akarok című filmje nem­zetközi gondokat gyűrűztet. s ezért is tartom fontosnak az alkotást, egyúttal díjra érde­mesnek. Végül mi: Máté Iván (Észak- Magyarország): — Azt csiná­lok, amit akarok. Asszociációk, Ideál 68’. Priska Tibor: a Boldogságot díjaznám. Párkány László: Azt csiná­lok. amit akarok. A Nap és a Hold elrablása, Módszerek. (P--I) Vasárnap kora reggel, szin­te még hajnalban, néhány perccel hat óra előtt, dicsé­retnek aligha nevezhető meg­jegyzések. hangzottak el az Utasellátó Vállalatról, illetve annak automatáiról a mis­kolci Tiszai pályaudvaron. , .Forint rabló masinának”, „tolvajnak” és minden egyéb­nek nevezték a söntéspult közelében levő jókora auto­matát. Hogy miért? Kávé és kakaó helyett csak egy 20 fil­lér értékű műanyag pohárkát és némi meleg vizet szolgál­tatott a valódi forintosokért. Alcadt olyan „kuncsaft” is, akinek 8 forintját nyelte az automata. A felháborodás már csak azért is nagy volt, mert a masinát elsősorban olyanok akarták igénybe ven­ni, akik néhány féldeci, vagy nagyfröccs elfogyasztása után A LOTTÓ E HETI NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint Faddon, a Béri Ba­logh Adám Művelődési Ház- ban megtartott lottósorsolá­son, a 16. játékhéten a kö­vetkező számokat húzták ki: 24. 58, 63, 76. 87 TANÁCSKOZÁS A városi Vöröskereszt al­koholizmus elleni társadalmi bizottsága április 21-én, hét­főn délután 2 órakor ülést tart Miskolcon. Az időszerű feladatokról tanácskoznál: majd, KONCERT PERECESEN A bányász fúvószenekarok találkozóját április 20-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel rendezik meg Pe­recesen, a bányászszakszer­vezet művelődési hazában. NEM „KACSA" A szárnyas állatoktól is kaphat fertőző betegségeket az ember. A salmonellosis például a kacsatojásokról is terjedhet. Ezért helyes, ha a háztartásban esetleg felhasz­nálásra kerülő kacsatojást bő folyóvízben megmossuk. LAKÓHÁZAKRA Tiszaszederkény lakóházai­nak fenntartására tavaly 1,2 millió forintot költött a vá­rosi tanács. A lakosok örö­mére, a város szépítésére ezt az összeget most ugyancsak megnövelték: 1960-ben és 1970-ben összesen 6,1 millió forintot biztosítanak erre a célra. ABAÚJVÁR Az abaúj váriak régi kí­vánsága, hogy korszerű mű­velődési otthont kapjanak. Kérésük a jövőben teljesül: 1970-ben 700 ezer forintot ad az Encsi járási Tanács az abaújvári művelődési ott­hon létesítéséhez. FELŰJfTJÁK A bodrogkeresztűri műve­lődési otthont még ebben az évben felújítják, korszerű berendezésekkel látják el. A fejlesztési, építési munkák körülbelül 100 ezer forint­ba kerülnek. NAPKÖZI Jelentős állami támogatás­sal általános iskolai napközi otthon építését kezdték meg az elmúlt esztendőben Erdő­horvátiban. A létesítmény nagy része már tavaly elké­szült. s a tervek szerint idén adják át rendeltetésének. VIRÁGOK A Miskolci Kertészeti Vál­lalat vágott és cserepes nö­vényei eljutnak a megye más városaiba is. A közel­múltban Sárospatakon és Tiszapalkonyán létesített vi­rágüzletet a vállalat. ORVOSI HÍR Dr. Kovács Klára fogor­vos rendelését Bacsó Béla u. 5. sz. alatt megkezdte. kívánták meg a szeszmentes^ tejes italokat. Szinte úgy tünt^ mintha ezzel az ördöngősa meleg vizet csorgató masi­nával büntetni szándékoz­nának azokat, akik a ru~ mocska vagy a borocska he­lyett holmi kakaóra meré­szelnek szomjúhozni. A teljes igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy volt az auto­matán egy kis sajtcédula „nem működik” felirattal, de a forintot nyelő rés és a nyo­mógombok mellett viszont feltűnően kivilágítva volt ol­vasható, hogy „működik!” A nagy felháborodás után ítél­ve nagyon sokan hittek en­nek a kivilágított, „működik* feliratnak. Vajon mennpi hasznot hajt naponta eg?j ilyen automata az Utasellátó­nak?! ÚJ CÉGTÁBLA A Borsod megyei Vendégé látóipari Vállalat a közel­múltban felújította a bánré­vei mozi közelében levő üz­letét. Szebb külsővel, mo­dern berendezéssel, új cég­táblával és nem utolsósor­ban nagyobb választékkal várja vendégeit ezután a lé­tesítmény. (Murányi Tiboí leveléből.) TAKTAKÖZRŐL Prügy, Taktabáj és Csobaj úttörői látogatnak el április 20-án Taktakenézre, ahol út­törőtalálkozón vesznek részt. A pajtások „összemérik” honismereti tudásukat a „Ki mit tud Taktaközről?” cím­mel megrendezett vetélke­dőn, majd pedig á honvé­delmi versenyen. A GYERMEK SZEMÉLYiSÉGÉRÖL Az edelényi járási pedagó­giai napol: alkalmából érde­kes, és az iskolai munkában hasznosítható előadás hang­zott el április 16-án. A járási tanács művelődésügyi osztá­lyának meghívására dr. Kiss Lajos, a Debreceni Tanító­képző Intézet igazgatóhelyet­tese tartott előadást A gyer­mek személyiségének fejlesz­tése az osztályközösségben címmel. KÖZGAZDÁSZOK HELYZETE Előadást és vitát rendez a Borsod megyében dolgozó/ fiatal közgazdasági szakem­berek helyzetéről az MTESZ megyei szervezete ipargaz­dasági bizottságának irányí­tásával működő fiatal köz­gazdászok bizottsága. Az elő­adásra és vitára április 23- án, szerdán délután 4 órai kezdettel, a miskolci MTESZ- székházban kerül sor. ORVOSI HÍR Dr. Balassa Miklós sze­mészfőorvos rendelését ismét folytatja. Rendel: reggel 7— íl-ig és délután 4—5 óráig. Csütörtökön és szombaton délután rendelés nincs. Szé­chenyi utca 88. ÉS ZAR M Af! Y A R ORSZÁG A Ma^var Szocialista Munkáspárt Borsod m-ju\ -ti Bizottságának innia Főszerkesztő: FODI1H LÁSZLÓ Szerkesztőjéé: Miskolc Báicsv-2s o 13. <ft*norv>- TA-is? |fi-«7? 35-330, 36-579 Titkárság: 16-R86. Gas- i;t"-z np ü n kai rovat 16-035. "’árt rovat- i o- 078 Belpolitikai ovat ifi-430 Kultúrr’vat 16-067. Sportrovat’ Munkásév©* lezés Dan»-Micrvek * 16-046. Klárit** o Bor-*ö rneeyel Lapkiadó Vállalat Misk ír Batcx-v-Zs u. 13. Felelő* kiadó: BIRO PF7KR T-lr»f'»n w-131 HJrieté« felvétel? Szecn^nv* a i,*>—17. r cfun • 16-215 Terlcs/u 4 Mag-var Posta Előfizethető a hely’ o'stahtvatalcknäJ é? ft k^P^ltőknél <\z előfizetés 111« »cv hónapra 20 forint In .1 ex ■ 26055 Kész Olt n B >r cr-dt Nvomdáfcatl Felelő* trezetőí SZEMES ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom