Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG Tanácskozóéi a szocialista brigadvezetök TWOIHAR KÁROIV: VI. Ewv liter víz egy századnak Tompán morajlott a föld. Ezer és ezer pata rohant le­felé a dombhátról. Meglódul­tak a mexikóiak. Veszedelmesen közeledtek. Mar a sík terepen vágtáztak a lovak. ötven méter választja el egymástól az ellenfeleket. Már ■csak negyven. A légiósok vár­nak — Tűz! Tűz! — kiáltják a légiósok altisztjei. A négyszög egyik oldala, amely éppen szemben áll a mexikóiakkal, hirtelen megmozdul. Fél térd­re ereszkednek a katonák. Iz­galom nélkül céloznak, akár­csak a gyakorlaton. Egyszer­re szólalnak meg a fegyverek. Óriási kavarodás. Az egyik ló úgy dől össze, mintha mind a négy lábát egyszerre törlek volna el. Mellette egy másik felágaskodik, azután össze­rogy A korbácsos mexikói a melléhez kap, az, aki két pisztolyából tüzelt, fegyvereit az égre emeli, értelmetlenül szórja az ólmot, de az is le­het. hogy a félelem elvette az eszél Lovak és emberek a iöldön. Felbomlik a rend. Ez már értelmetlen aka­dályverseny. Az újabb lova­soknak halott és sebesült tár­saikon kellene átugratniuk, ha tovább akarnak haladni. Amint azonban megtorpannak — elég, ha csaK egy pillanatra —, biztos célpontot mutatnak a hidegvérrel célzó légiósok­nak. Egyre több a vonagló, éppen ezért különösen nehéz akadály Újra hangzik a francia al­tisztek vezényszava: — Tűz! Tűz! Véres kavarodás. Gazdátlan lovak rohangálnak. Sebesült mexikóiak tántorognak. Francia oldalon semmi vesz­teség. Ha csak azt nem szá­mítjuk. hogy a két teherhor­dó öszvér a lövöldözéstől megvadult, és nyerítve elüge­tett a mexikóiak távolodó lo­vai ulán. Keselyűk keringenek Came­ron fölött. Olyan alacsonyan, hogy egy hatéves fiú kővel el­találhatná őket. Kürt szól. olyan halkan, hogy Danjou csak azt hiszi, képzelődés. Maine tizedes azonban harsányan jelenti: — Támadás a domboldalról, százados úr... Porzik a vidék. Kaktuszok dőlnek el, szikladarabok gu­rulnak le, és meglódulnak a mexikói lovasok. Két makacs ellenfél került szembe egymás­sal. Most a légiósok még köze­lebb engedték a lovasokat, és könnyedén lepuffantották őket. A mexikóiak felváltva imádkoztak és káromkodtak. Egyre több gazdátlan ló' ro­hangált a csatatéren. Egy el­kóborolt állat fölé olyan ala­csonyra ereszkedett le egy keselyű, hogy messziről úgy látszott, mintha karmai már érintenék a gazdátlan nyerget. Pocsék rosszul lőttek a me­xikóiak. Sok lovas pedig kardjával a levegőbe csapdo- sott kellő szitok és átok kí­séretében, úgy viselkedtek, mint akik egyszerűen nem ér­tik, miért nem jutnak a fran­ciák közelébe. Felváltva vezényeltek a lé­giós század altisztjei: — Tűz! Tűz! összeomlott a mexikói tá­madás. Elcsendesedett - minden, a mexikóiak elvonultak, elhord­ták sebesül tjei két, és összefog­ták a száguldozó lovakat. ­A légiósok élő négyszöge előtt új színt kapott a fű. Óriási sötét foltok. Az első csata nyomán feketék, a má­sodik után még csak vörösek. Az egyoldalú csata nyomai. Danjou felhasználta a szü­netet, és átgondolta százada helyzetét. A levegő óráról órára forrósodott, egyre in­kább elviselhetetlenebbé vált. Katonái még árnyékba sem húzódhattak, mert fák nem voltak a közelben. Azon a dombháton, ahonnan a me­xikóiak már kétszer rohamra indultak, ott zöldellt néhány kaktusz, de a terepnek azt a részét szilárdan tartotta meg­szállva az ellenség. Fokozta a francia tiszt gondjait az is, hogy emberei kulacsát reggel már nem töltethette meg víz­zel, és az öszvérek megvadu- lása miatt az utolsó számot­tevő tartalékot is elveszítet­ték. — Elfoglaljuk a haciendát — mondta a tiszt az altisztjei­nek. — A falak mögött véde­kezünk. Gyanakodva npznek körül a légiósok a hacienda udvarán. Pillanatok alatt átkutatják, mert azzal a lehetőséggel is számolnak, hogy ellenséges katonák rejtőztek el. A romok azonban elhagyatottak, csak gyíkokat és kígyókat találnak a szétszedett kocsik óriási kerekei alatt. Az altisztek intézkednek és a katonák teljesen birtokba veszik a hacienda valameny- nyi részét. Seszínűek a falak, a nap teljesen kifakította. Ta­lán húsz éve üresek az épüle­tek. Nyilván egy hosszú, szá­raz időszak riasztotta cl in­nen a lakókat. A légiósok átvizsgálják fegyvereiket, felkészülnek az újabb harcra. A mexikóiak azonban nem siettek, mert mint igazi lovasok, először lovaikról gondoskodtak. Álla­taikról leszedték a nyerget, és kipányvázták őket az árnyék­ban, mert most már gyalogo­san akarták folytatni a küz­delmet. Danjou határozottan adja ki parancsait: — Egy raj álljon az egyik kapuhoz ... egy másik he­lyezkedjék el a másik kapu­hoz... Mielőtt elindultok, ki­osztom a maradék borunkat A százados leakaszt az övé­ről egy kulacsot Felemeli a magasba, hogy mindenki jól lássa. — Ennyi az egész készle­tünk — mondja a tiszt — Egy liter. Mindenki igyon belőle. Nem juthatott sok egy em­bernek. De mindenki ivott. A két raj elindult a kapuk­hoz. Tíz légiós viszont ott he­lyezkedett el, ahol a hacien­dát körülvevő fal kövei szét­gurulva a földön hevertek. — Ezt a rést biztosítani kell. Mindenáron — szólt a százados. — Két raj szállja meg a hacienda lakószobáit. A század maradéka legyen az udvarban. Tartalékként. Morzicki őrmesternek fontos szerep jutott. Ö felmászott a tetőre, onnan figyelte és azon­nal jelentette a mexikóiak minden mozdulatát. Nem is­merte a félelmet. Az őrmestert az ellenség jól látta, így min­den pillanatban könnyedén le- lőhelte volna. Mégsem vették célba. Kilenc óra öt perc az idő. Egy parlamenter jelent meg a hacienda előtt. Már messziről hatalmas fehér kendőt lobogta- . tott, és felkiáltott a tetőre. Sza­vait Morzickihoz intézte, nyil­ván azért, mert csak őt látta. A többiek biztos védelmet nyújtó fedezék mögé rejtőztek. — Franciák! — kiáltotta a parlamenter. ~• Adjátok meg magatokat. Mi túlságosan sokan vagyunk. Minden harc értelmetlen ... Semmi értelme az ellenállásnak. Csend. Csak a keselyűk szár­nyának suhogása hallatszott A parlamenter szünetet tartott, mintha válaszra várna. A mexikói nem tudhatta, hogy a falak mögött olyan emberek várják a küzdelem folytatását akik nem sokra becsülik az életüket. Nem jött semmi vá­lasz. A parlamenter végül ezt mondta: — Milan ezredes garantálja az életeteket. Danjou felszólt Morzickihes« —• Intsen őrmester, hogy a parlamenter távozzon. A harcot folytatjuk. Az őrmester szó nélkül telje­síti a parancsot. A mexikói megfordul és visszaindul a csa­patához. — Eltávozott: a parlamenter — jelenti Morzicki. — Mi katonák vagyunk. A kötelességünk, hogy harcoljunk — mondja a százados. — A diplomaták dolga a tárgyalás. Őrmester, jöjjön le a megfigye- lőállásból. (Folytatjuk) val kapcsolatban azt a véle­ményét hangoztatta, hogy a szocialista cím elnyerésének követelményeit fokozni kelle­ne. A pénteki tanácskozási nap utolsó felszólalójaként Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után az el­nök bejelentette, hogy a szo­cialista brigádvezetők országos tanácskozása ma reggel 9 óra­kor folytatja munkáját. A Magyar Rádió és a Tele­vízió pénteken este hangver­senyt adott a szocialista bri­gádvezetők országos tanács­kozása részvevőinek tisztele­tére. móló felett. A többi között felszólalt Farkas Pál, a Le- : nin Kohászati Művek nagyol- : vasztó üzemének szocialista brigádvezetője, aki hangsú- : lyozta, hogy gyárukban rend­kívül jó a kapcsolat a szocia- , lista brigádok és a gaz- , dasági, társadalmi vezetők ; között. Az üzemVezetőség ne- , gyedévenként összehívja a brigádokat, értékelik a mun­kát, megbeszélik a további feladatokat. Ennek a jó 1 együttműködésnek egyik ered- ! menye, hogy tavaly 70 nap . helyett. 50 nap alatt építették ál a nagy kohót, és így 10 ezer tonna nyersvas többlethez ju­tott az ország. Soltész István, : a Borsodi Szénbányászati Tröszt KISZ frontbrigádveze- 1 tője a mozgalom felhígulásá- 1 (Folytatás az l. oldalról.) amelyekben sok fiatal dolgo­zik. Jelen van pl. Kövesi Bé­la, a Borsodi Vegyikombinát telepfenntartási részlegében dolgozó aranyplakettes szocia­lista ifjúsági brigád vezetője, akinek brigádja kiváló ered­ményt ért el a jubileumi munka verseny ben és a napi munka mellett, rendszeresen részt vesz a város általános iskoláinak felújításában. Ez­zel nemcsak munkahelyén, ha­nem a vállalat egész kollektí­vája, az egész város előtt te­kintélyt szerzett. Amikor az ifjúsági szocia­lista brigádokról külön is szó­lunk, azért tesszük, mert sze­retnénk, ha közvéleményünk a jelenleginél jobban tudná, hogy társadalmunkban, nem a torzonborz külsejű, élet­cél nélküli, hangoskodó fiatalok vannak nagyobb számban, hanem azok a magabiztos, művelt, szorgalmas, mondhat­nám úgy is, hogy jóvágású, szimpatikus, a szocialista er­kölcs normái alapján élő fi­atalok, akiknek egy része ép­pen a szocialista brigádokban dolgozik. Áz előadó a továbbiakban a szocialista brigádmozgalom jelenlegi helyzetével cs to­vábbi fejlődésével foglalko­zott. azzal értett egyet, hogy a szocialista brigádmozgalom a' jövőben is legyen tömeges, azqnban elismerést csak a ténylegesen elvégzett munka kaphasson, és egy szépen de­korált brigádnapló még nem jelentheti azt, hogy a brigád­ban valóban gyarapodnak is a szocialista vonások. Majd ki­emelte a tanulás fontosságát a .brigádokban. Nagyon fon­tos feladat az ifjúságban a továbbképzés iránti igény fel­keltése is. A jövőben az if­júsági szocialista brigádok vezetőinek, tagjainak képzésé­re több figyelmet kell fordí­tani. A KISZ a jövőben is fon­tos feladatának tartja a mozgalom sokoldalú tá­mogatását, fejlesztését — fejezte be Méhes Lajos be­szédét. Ezután szünet következett, majd annak befejeztével el­kezdődött a vita a két beszá­j. • \ cialista demokrácia fejleszté­sével kapcsolatos feladatait. A hozzászólók kifejezésre juttatták egyetértésüket a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a ma­gyar forradalmi munkás­paraszt kormány március 5—6-i ülésének az állami élet, valamint a szocialista demokrá­cia fejlesztése időszerű kérdé­seivel foglalkozó határozatá­val. Jr clltclvcil LUCíjI, Lril lUll d Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége. Meg­hallgatta Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének tájékozta­tóját az időszerű bel- és kül­politikai kérdésekről, majd Erdei Ferenc főtitkár vitain­dító bevezetője alapján meg­tárgyalta a népfrontmozga­lomnak az állami élet, a szó­vá Ülést tartott a Hazafias Népfront O>rszágos Elnöksége Dunaújvárosi totózó nyerte a több mint háromnegyed milliót bogy jobban bízott az MTK si­kerében, mint a Vasaséban, an­nak ellenére, hogy Vasas-szur­koló. A nyertesnek nagy családja van és feleségének 10 testvére is részesül a nyereményből. Bencsik István balatoni hét­végi házat és autót kíván vásá­rolni. A 799 429 forintos nye­reményt, amelyben a totó hús­véti különjutalma is benne van, a jövő héten fizetik ki számára. A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint je­lentkezett a 14. heti totófőnye­remény nyertese: Bencsik Ist­ván dunaújvárosi lakos, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat lakatosa. Elmondta, hogy a Sport—Totó zsebkönyv egyik 56 forintos totókulcsával ját­szott és a 13 plusz 1 találatán kívül még 7 darab 10 találatos nyereménye is volt. A nagy összegű nyereményt a szeren­csén kívül annak is köszönheti, Már jó néhány napja ülé­sezik a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusa. A kínai helyzetről, a kong­resszus előzményeiről szól az APN szovjet sajtóügy­nökség alant közölt cikke. A maoisták fegyveres határ­sértő • provokációi közvetlenül összefüggnek Mao csoportjá­nak azzal az igyekezetével, hogy erősítsék Kínában ka­tonai-bürokratikus rezsimjü- ket. A szovjetellenesség zava­ros hullámára azért van szükségük, hogy elvonják a kínai nép figyelmét a „kul­turális forradalom” jelszava alatt elkövetett törvénytelen­ségekről, elnyomják a „legvö­rösebb napocska” — azaz, a Mao személye — elleni bírá­latokat a bajok és nélkülözé­sek miatt, amelyek a kínai népre szakadtak. A szovjetel­lenes hisztériát és a sovinisz­ta fellángolást természetesen az ország további militarizá- lására használják ki. Az ellenfeleikkel történő le­számolás módszerének neve­zett „kulturális forradalom” megrázkódtatta az országot, és kellemetlen következményei jelentkeztek nemzetközi té­ren is. A jelenlegi kínai veze­tő csoport a maga módján ke­resi most a kiutat, felrúgva a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusának alapvető ha­tározatait. Revidiálták a párthatározatot A KKP 1956-ban megtartott Vili. kongresszusa kijelentet­te: a kínai nép vezető ereje a Kínai Kommunista Párt, amely a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján tevékenyke­dik. A kongresszus a párt fel­adataként jelölte meg a nép­gazdaság tervszerű fejlesztését az anyagi és a szellemi szük­ségletek maximális kielégítése céljából. Határozatba foglalta a kongresszus: megengedhe­tetlen, hogy bármely személyt a párt fölé helyezzenek. A Vili. kongresszus kijelentette: a párt, a szocialista országok testvéri együttműködésével'to­vább folytatja a szocializmus építését, s velük egységben lén fel az imperializmus agresszív politikája ellen. t A maoisták revidiálták a VIII. kongresszus határozatait, s a marxizmus—leninizmust Mao eszméivel, mint a „legfel­sőbb vezetési elv”-vel váltot­ták fel. A maoisták szerint ugyanis annyi „marxista— leninista könyv van, hogy azt elolvasni úgysem lehet”, ezért számukra Mao Ce-tung mű­veinek olvasásából áll az el­méleti felkészülés. A marxi— lenini eszmékhez hű embere­ket „burzsoá vonalvezetéssel”, revizionizmussal vádolják épp­úgy mint azokat, akik az élet- színvonal emelkedése mellett szállnak síkra. A szocialista országokkal történő együttmű­ködés helyett az ellenük vívott harcot hirdetik, s a szovjetel- lenesség hivatalos rangra emelkedett. Az ín ..törzskar“ A csaknem három évig tartó „kulturális forradalom” ter­rorja megbénította a Kínai Kommunista Párt tevékenysé­gét, szétkergette a járások, városok, tartományok, vállala­tok, népi kommunák és hi­vatalok pártbizottságait és Dártszervezeteit. A VIII. kong­resszuson megválasztott 174 KB-tag közül mintegy 130-an a represszió áldozatai lettek. A Központi Bizottság helyét „Mao törzskara” foglalta el, amely nem más, mint a „nagy kormányos” baráti köre. A maoisták szétzilálták a népi hatalom alkotmányos szerveit, a szakszervezeteket, a kommunista ifjúsági szövetsé­get, a társadalmi szerveket. A Mao-esoport a „forradalmi bi­zottságokon” át gyakorolja a hatalmat. Ezek vezetőivé el­sősorban megbízható katona­kádereiket nevezik ki. Arra a kérdésre, mi a demokrácia, Mao Ce-tung egy alkalommal így válaszolt: „Én általában nem vagyok híve a választá­soknak.” Mao Ce-tung már a múltban is többször durván megsértette a párt határozatait és szabály­zatát. A Cejanszki tartomány végrehajtó bizottsága még 1930-ban rámutatott, hogy Mao „uralkodó” akar lenni a párt­ban. Mao Ce-tung a pártfe- gyqlem megsértéséért többször kapott pártbüntetést, sőt a Központi Bizottságból is ki akarták zárni. A maoisták azt követelik, hogy minden ember feltétel nélkül teljesítse Mao Ce-tung utasításait. „Megértetted — haitsd végre, ha ma még nem értetted meg, akkor is hajtsd régre..Logikájuk szerint; la a kisebbség aláveti magát a öbbség akarat,'Inak, az „ráb­ízol ga pszichológia”. Viszont, iá mindenki egy embernek engedelmeskedik, az a „leg- íagyszerűbb forradalmiság”. Premium helyett rakéta A maoisták azt állítják, hogy i „kulturális forradalom” .rendkívül kedvező feltétele­ket teremtett” Kína gazdasá­gi élete számára. A tények azonban mást mulatnak. Az ipari termelés 1967-bea 15—20 százalékkal csökkent, í\z ország energiaellátását szol­gáló szén termelése 40 száza­lékkal esett. Az acéltermelés 13 millióról 9—10 millióra ásókként, a gépkocsigyártás 55 ezer helyett csak 45 ezer darab volt. A népgazdaság minden ne­hézség ellenére a maoisták, el­sősorban a rakéta és nukleá­ris potenciál növelését szolgá­ló ipar fejlesztésére fordítják figyelmüket. A mezőgazdaság­ban, a rendkívül kedvező idő­járás mellett 1967-ben mintegy 190 millió tonna gabonát ta­karítottak be, de a tavalyi ga­bonatermelés alig érte el az 1957-es szintet Ugyanakkor az elmúlt évtizedben Kína lakos­sága mintegy 100 millióval nőtt. így az egy lakosra jutó gabonamennyiség sokkal keve­sebb, mint 1957-ben. A munkások és alkalmazot­tak jövedelme 20 százalékkal csökkent. A korábbi prémiu­mokat elvonták, ezt a maois­ták „Ökonomizmusnak”, a „re- vizionizmus mérgének” bé­lyegzik. Romlott a lakosság élelmiszer- és iparcikkellátása is. Rajok és szakaszok a gyárban A maoista csoport igyekszifc kikeveredni ebből a gazdasági, válságból, s most a „nagy ug­rás" korszakára jellemző gaz­daságirányítási módszerekhez folyamodik. Az ipari vállala­toknál kaszamyarendszert ve­zetnek be. A vállalati forra­dalmi bizottságok élén kato­nák állnak. A munkásokat és alkalmazottakat rajokba, sza­kaszokba szervezik. V. Vaszin Á „vörös napocska44 felhői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom