Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-11 / 81. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG Brosio a budapesti felhívásról Manlío Brosio, a NATO ló­titkára a miniszteri tanács wa­shingtoni ülése előtt kijelen­tette: a tanács nem válaszolhat negatívan a szocialista orszá­gok budapesti felhívására az európai biztonsági konferencia összehívásáról. Bár Brosio sze­rint .a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének budapesti felhívása, kevésbé polemikus formában ugyan, de csupán megismételte a korábbi feltételeket, arra kell töre­kedni, hogy gondosan megíon- .ipv!iak a rendelkezésre álló le­hetőségeket és kidolgozzák a választ a budapesti felhívásra. Brosio ugyanakkor kijelentette: »■N?m hiszem, hogy jelenleg ta­nácsos lenne a NATO európai erőinek bármiféle csökkentése.” 1 A főtitkár leszögezte: a mi­niszterek washingtoni tanács­kozása megvitatja majd a bu­dapesti felhívást, az abból adódó lehetőségeket és kocká­zatokat. Brosio szerint gondos előkészítésre van szükség és a Nyugat nem kötelezheti el elő­re magát. Ebben az összefüg­gésben a főtitkár azt mondotta, hogy esetleges kapcsolatfelvé­tel — megítélése szerint — el­sősorban kétoldalú tárgyalások útján történhet, s ezek során a kisebb országok is fontos sze­repet tölthetnek be egyes kér­désekben, így például a német kérdés, vagy a katonai erő kölcsönös csökkentése megvita­tásának előkészítésében. Brosio kizárta egy olyan tanácskozás lehetőségét belátható időn be­lül, amelyen a Varsói Szerző­dés, illetve a NATO tagállamai kollektiven vennének részt. Brosio szavait sajtókörökben úgy értékelik, hogy a budapesti felhívás a washingtoni tanács­ülés legfontosabb napirendi kérdése. Eseményekről RÖVIDEN' Az utolsó eszkimók üiahh majomember Kolumbiában Ismeretes. hogy bizonyos kanadai körökben megvan a — be nem vallott, de gyako­rolt — törekvés arra. hogy átcsoportosítsák az eszkimó­kat. és ezzel eltüntessék ezt az őshonos népcsoportot. Az Eszkimó iskolákban kö­telezővé tették az angol nyel­et, ezzel a gyerekeket angol , ndoíkodásra, saját ősi kultú- > k elfelejtésére kényszerí- fájd mindegyik fiatal en- a fehér emberek életkö­rülményei csábításának: úgy öltözködnek, úgy énekelnek, ■műt ők, a legmodernebb tán­cokat táncolják és könnyen »ehódolnak a fehérek minden pás szenvedélyének, ijesztő Tértekben részegeskednek. >si életmódjukban nem ismert betegségek könnyen megtá- mádják őket. Az eszkimók lassan eltűn­nek, mert felszívja őket a gépi civilizáció és nincs módjuk védekezni megsemmisülésük ellen. Dél-Amerika-szerte tudomá­nyos és laikus körökben egy­aránt nagy feltűnést keltett az a hí# hogy Kolumbiában, Cali tartományi főváros kör­nyékének egy elhagyott bar­langjában újabb majomember­re leltek. A 150 centiméter magas, elvadult ember testét rőt szőrzet borítja, s akárcsak a valamivel korábban megta­lált Popayan-vidéki társa, csak artikulátlan torokhango­kat hallat. Külön érdekesség, hogy a majomembereket egy­máshoz viszonylag közel fek­vő területeken találták. A cali majomembert kór­házban helyezték el, ahová szerdán a „különleges lelet” tanulmányozása céljából antropológus csoport érkezett. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigád vezetők országos tanácskozása alkalmából 25 brigádvezetőt a munkaérdenirend arany fokozatával, 40-et az érdem­rend ezüst-, 65-öí pedig bronzfokozatával tüntetett ki. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át ja Parlamentben. A munkaérdemrend aranyfokozatát kapták Borsod megyéből: Gulyás Eászló. a Borsodi Hőerőmű Iakalos-diszpccsere; Hernádi Péter, az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat vasbetonszerelője; Kacsir Mihály, a Lenin Kohászati Művek kovácsa; Kosárkó Lászlóidé, az alsózsolcai Üj Élet Tsz növénytermesztési csapatvezetője. Az ifjúság nevelése társadalmi ügy (Folytatás az 1. oldalról.) frontbizottságok segítségével, hogy alkotásra ösztönözzék a falusi fiatalokat. Arra kell törekedni, hogy a fiatalok kö­rében is kialakuljon az egész­séges lokálpatriotizmus. Sok szó esett már e témák­ról is, azóta is állandó napi­rendi pontként szerepelnek az ifjúság nevelésével hivatás­szerűen foglalkozó szerveknél. Felvetődött például a ta­nácskozáson, hogy nagyobb gondot kell fordítani a pálya­kezdő fiatal szakemberek jó élet- és munkakörülményei­nek megteremtésére. Közös munkával segíteni kell a fi­zikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulá­sát is, S hogy mi mindent lehetne tenni a vidéken éló fiatalok szabad idejének okos és tartalmas felhasználására, arról külön vita alakult ki a tegnap megtartott ülésen. Elfogadta a népfrontbizott­ság és a KISZ vb együttes ülése a KISZ javaslatát, mely szerint hamarosan társadalmi bizottságot szerveznek, ez a megyei népfrontbizottság mel­lett működik, s az ifjúság ügyeivel foglalkozik majd. Az együttes ülés ezután jó­váhagyta a közös javaslatot, melynek alapján a hasznos javaslatok figyelembevételé­vel elkészül a két szerv együtt­működésének irányelve és munkaprogramja. Tüspárbajl Szueznél Az EAK fegyveres erőinek főparancsnoksága közleményt adott ki, amely szerint csü­törtökön, helyi idő szerint dél­után fél ötkor a Szuezi-csa- torna keleti partját megszáll­va tartó izraeli erők a csator­na teljes hosszában tüzet nyi­tottak az egyiptomi alakula­tokra. A közlemény szerint az izraeliek a tüzet az El Shatt, Port Tevfik és Szuez térségé­ben elhelyezkedő egyiptomi erőkre összpontosították. Öngyilkossá« 0 Eger környékén, a kistály- lyai úton levő nyaralójában holtan találták Nagy László 54 éves tsz-tagot. A vizsgálat megállapította, hogy Nagy László pisztolyával fejbelőtte magát. Az öngyilkosság oká­nak megállapítására vizsgá­lat indult. MEGHAL* 0 A besenyőtelki Lenin Ter­melőszövetkezet növendék-' szarvasmarha istállójában a szolgálatot teljesítő Rózsik István 72 éves éjjeliőrt a® állatok között halva találták., A vizsgálat megállapította* hogy az egyik állat elszaba­dult, az éjjeliőrt szarvával halántékon ütötte és az okoz­hatta Bozsik halálát. OMLÁS) 0 A Tatabányai Szénbányá­szati Tröszt 12-es aknájának pirosteleki frontján omlás történt. A leomló kőzet maga alá temette Dobronics Gyula 29 éves vájárt, aki a helyszí­nen meghalt. A baleset okéi­nak megállapítására vizsgá-; lat indult. MESTERSÉGES 0 A szakemberek szerint körülbelül 200 ezer olyan gyermek él a földön, aki mes­terséges megtermékenyítés folytán született. Túlnyomó többségük — 170 ezer gyei»- mek — az Egyesült Államok.» ban, a többi Európában él. PISZTOLYT ÁRBAJ) 0 Tettlegességre, majd pisz­tolypárbajra került sor aa ecuadori parlament üléster­mében k4t képviselő között A parlamentben a képviselők at vámrendelkezések kijátszásá­ról vitatkoztak és a vita he­vében két felindult honatya egymásnak esett Ütlegelni kezdték egymást, majd pisz­tolyt rántottak és mintegy 20 méter távolságból lövöldöz, ni kezdtek egymásra. Sértet­lenül úsztak meg a csetepa­tét mert a golyók nyilván a nagy izgatottság következté­ben célt tévesztettek. MOLNÁR KAROLY: V. Expedíció Mexikóba Április 30 nevezetes nap a légiónál. Ilyenkor bárhol is van a legénység, akár a si­vatagban, akár egy magányos támaszponton, akár a nyílt tengeren, úszó csapatszállító hajón, mindenütt asztalhoz ültetik, menüt kap és utána négyszeres boradagot. Drága árat fizettek ezért a díszebédért a légiósok. Az előzmények III. Napóleon hó­dító terveihez nyúlnak visz- sza. A nagyratörő francia császár 1862-ben arra töre­kedett. hogy Mexikóban ka­tolikus államot hozzon létre, a protestáns Egyesült Államok egyensúlyozására. III. Napóle­on támogatta Miksa osztrák főherceg igényét az amerikai ország trónjára. Környezete úgy állította be a francia csá­szár elképzelését, mint a ..XIX. század uralkodóinak legnagyobb gondolatát”. A hódító tervekkel szemben azonban nemzeti felkelés ala­kult ki. és a mexikóiak heve­sén szembeszálltak a betola­kodókkal. Mexikó felőrölte és elnyelte a francia csapatokat. Heves ben két légiós zászlóalj állo­másozott. A létszám 12—14 ezer között változott Az ez­redes közülük válogatta ki a legjobb fizikai erőben levő katonákat. Egy hónapig tar­tott, amíg Jeanningros és tisztjei előkészítették az ex- pedíciós hadsereget, a tenge­rentúli útra. 1863 februárjában két nagy hajó, a Saint Louis és a Wag­ram kötött ki Mers el Kebir kikötőjében. Napokig tartott, amíg a lőszert, az élelmi­szert és az orvosságot fel­szállították a fedélzetre. 48 tiszt és 1432 katona kapott parancsot rá, hogy induljon Mexikóba. Kürt jelezte és a parton ágyú dörrent, amikor a két hajó, fedélzetén a légiósokkal kifutott Mers el Kebir kikö­tőjéből. Gibraltár felé indult el a Saint Louis és a Wagram. Ahogy az expedíciós hadsereg kiért a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra, azonnal rom­lott a légiósok hangulata. So- can tengeri betegséget kap­ák. Ahogy közeledtek Mexikó­hoz^ egyre több, más hajó­val találkoztak, amelyek a francia csapaterósitéseket szállították a remélt könnyű fiadal színhelvére. Agyúlövés- sel, lelkes zászlójelzésekkel idvözölték egymást a parancs- lokok. Azután időnként csen- iesebb hajók is jöttek, ezek nár Mexikó irányából köze- edtek. Vitték Európába a se- jesüI leket és a betegeket. Március 25-én az árbocko- sáfban figyelő matróz felkiál- ;ott: — Föld, föld .. . Mexikói tengerészek segítet­ek az alakulat partraszállá- ;át, akik egy pillanatra sem tették ki a szájukból a füs­harcok alakultak ki. III. Na­póleon arra törekedett, hogy a mexikói expedíció ügyének megnyerje a katonatiszteket, ezért gyors előléptetést ígért azoknak, akik a hadjáratban kitüntetik magukat. Ekkor Sidi bel Abbes-ben állomá­sozott a légió két zászlóalja. A gyors előrehaladás lehető­ségének híre ide is eljutott Párizsból. Az alakulat tiszt­jei nem ismerték a mexikói hadi helyzetet, ők csak a fran­cia diplomaták megtévesztő jelentéseiről hallottak: — Vár bennünket a mexikói nép, bevonulásunk diadalme­net lesz. A könnyű kaland lehetősé­ge és a távoli Mexikó mesés gazdagságáról, a külszíni ezüst­ös aranybányáiról terjengő le­gendák csak növelték az ide­genlégió fiatal francia tiszt­jeinek harci kedvét. Sidi bel Abbes-böl levelet Írtak Pá­rizsba a császárnak: „Kérjük, hogy méltányolja kérésünket és a légiót vezé- nyeltesse Mexikóba.” Akkoriban Sidi bel Abbes­ra Cruzban, mint az európai városokban a galamb. A város közvetlen környé­kén kisebb-nagyobb tavak* mocsarak voltak, benőve sás­sal és más vízinövényekkel. Az iszapban négy-öt méteres alligátorok fekszenek. A mo­csarak vizében a trópusi me­leg hatására gyorsan bomlás­nak indulnak az állati és a növényi eredetű anyagok. Rossz illatú gőzök terjengenek a város peremén, és megfer­tőzik a levegőt. A legveszé­lyesebb a tavaszi időszak, ek­kor általában szélcsendes ser. idő, tehát semmi sem hűti le a mocsarak környékének for­ró levegőjét. Ilyenkor kezdő­dik Vera Cruzban a nagy sár­galáz-járvány és megállíthatat­lanul terjed, szedi áldozatait. Forey tábornok így biztatta a katonákat, mielőtt a légió­sok karavánja elindult Vera Cruzból: — Forró vidékeken halad­tok majd keresztül, ahol talán több betegség, mint dicsőség vár rátok .. Félvad embe­rek, meszticek, indiánok és mulattok akarják majd eláll­ni utatokat, de a francia ka­tonákat senki és semmi nem állíthatja meg ... Elindult a karaván Mexikó belseje felé. Sárgán villogó homokon, kopár tájakon me­netelt a légió. A fülledt me­legben lassan haladtak előre. Sehol semmi árnyék. Néhol sgy üres nádkunyhó. lakói el­menekültek. A rossz úton las­sanként felbomlik, rendezet- enné válik a karaván. Az al­tisztek veszik át az ostort az jszvéreket hajtó mexikóiak rezéből, de ez sem segít. Az Jt rossz, az állatok csökönyö- iek, a szekerek csak döcög­lek. (Folytatjuk) rakozott fel az alakulat, on­nan indult be a városba. Az utcák szélesek, lóvasút közle­kedik rajtuk. A házak — egy­két emeletesek. Tetejükön — és ez a második meglepetés — keselyűk üldögélnek. Ha valami ennivalót, hulladékot, szemetet fedeznek fel az ut­cán, leszállnak a kövezetre, a járókelők közé és azonnal felszednek minden ehetőt. Senkinek nem jut eszébe, hogy a hatalmas madarakat megzavarja. Hasznosak Vera tölgő szivart. Pöfékelve ültek csónakjukban. A legnagyobb kavarodás közben sem mond­tak le a dohányzásról. Az őr­mestereket feldühítették az állandóan szivarozó indián hajósok. — Dobják el azt a büdös szivart — kiabált egy tizedes —, mert kilövöm a szájukból. A mexikóiak azonban nem vették ki a szivart a szájuk­ból, hiába fenyegetőztek Bár­mivel, vagy ígérgettek bármit a franciák. Amikor a légió­sok a csónakokkal a partra értek, előkerült a kikötőváros parancsnokságának tolmácsa, ő fordította le az állandóan szivarozó mexikóiak válaszát: — Egy szúnyogcsípés ele­gendő a sárgalázhoz... A sárgaláz pedig a halál. A szúnyogok azonban nem sze­relik a füstöt. Ezért szivarral védekezünk ellenük. Más meglepetések is vártak Vera Cruzban a légiósokra. A kikötő egyetlen mólójánál so­Cruzban a keselyűk, mert nagy a részük abban, hogy a kikötővárosban viszonylag tiszták az utcák és terek. Kü­lönösen a vásártér körül lát­ni belőlük sokat, igaz, ott a legtöbb a dolguk, ott a leg­több hulladék. Keselyűk ülnek a templom- tornyokon is, amint ezt a cso­dálkozó francia tisztek és a légiósok megállapították. Olyan megszokott mindez, olyan mindennapi madár Ve- , Szocialista briaádvezetők kitüntetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom