Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-23 / 91. szám

1969. április 23. szerda

ÉSZAK-MAGYAROR57ÁG 3

társadalmi kérdések a megyei pártbizottság ülésén

in.

i AZ IPAKI / es u ‘«t'zogazdaI

___________I sági kérdésekén

t

úl a kibővített megyei pártbizottsági ülés részletesen foglalkozott társadalmi kérdésekkel is. A jelentés, s dr. Bodnár Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítése megyénkben és Miskolcon az egyik legjelentősebb társadalmi kérdésnek a lakásproblémát ítélte meg.

A .15 éves lakásfejlesztési terv Borsod megyében 75 ezer lakás felépítését irányozta elő, mely az országosan tervezett

I millió lakásnak 7,5 százaléka. A tervidőszak eddig eltelt 8 éve alatt közel 38 ezer lakás, a 15 évi előirányzatnak mintegy 50 százaléka épült meg. Az állománynövekedés a városokban 28, a községekben

II százalékos. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek 1968 folyamán 1980 lakást adtak át, 93 darabbal többet, mint az előző évben. A lakásépítés ütemének növelésében, tárgyi feltételeinek biztosításában sokat segít a Borsodi Házépítő Kombinát üzembe lépése — állapította meg a pártbizottsági ülés.

A laksáépítés eddigi eredményei ellenére a száz lakásra juió lakók száma tekintetében Borsod országosan az utolsó helyen áll a megyék rangsorában. Miskolc varos területén a lemaradás felszámolása érdekében legalább 300—400 millió forint többletköltség biztosítására lenne szükség az 1970-es évektől kezdődően.

A másik igen lényeges kérdés — állapította meg a pártbizottsági ülés —■ a közlekedési és hírközlési hálózat fejlesztése. Az elmúlt két év alatt biztosított közel 1 milliárd forint felhasználásával alapjaiban megfelelő volt az ütem, de közel sem lehetünk elégedettek. Elkészültek olyan létesítmények, mint például a vasúti fővonal villamosítása, a miskolci autóbuszpályaudvar a kazincbarcikai AKÖV forgalmi telep, a hejőcsabai aluljáró, a Sajó-híd. és folyamatban van a 3. sz. főközlekedési út korszerűsítése is. Befejezés előtt áll a Miskolc— Hidasnémeti vasútvonal átépítése. a MÁV Miskolci Járműjavító Üzem rekonstrukciója, a miskolci telefon-főközpont és hálózat bővítése, valamint a 16. sz. Autójavító Vállalat új szerviztelepének építése. Probléma, hogy megyénkben az utak rossz állapotának felszámolásában csak igen lassú előrelépés tapasz- talható.

I \ Mir.VFl kiskereskedelmi I A forgalmáról, a

szolgáltatásokról pedig a következőket hangsúlyozták a pár tbizotlsági jelentés készítői. A megye kiskereskedelmi forgalma 196S-ban 5,8 százalékkal haladta meg az előző évit. amely alatta maradt az országos átlagnak. A kereskedelem árualapjának összetétele a múlt évihez képest javult, amihez hozzájárult a fogyasztási cikkek importjának, az országok közötti valaszték- cserének jelentős növelése, valamint a többcsdtórnás áru- beszerzés lehetősége is. A kiskereskedelem a termelői beszerzéseit ruházati cikkekből és bútorból az előző évinek több mint kétszeresére. _ műszaki cikkekből pedig háromszorosára emelte. Ezekkel együtt sem sikerült azonban megszüntetni a hiánycikkeket és felszámolni a választékhiányt. Az alapvető élelmiszercikkekből az ellátás fokozatosan javult. A korábbi időszakhoz viszonyítva a megye vórosaiba'n ma már közel megoldottnak tekinthetjük a húsellátást. A tarlós fogyasztási cikkek vásárlására az 1967. évinél ?3 százalékkal többet fordított a lakosság.

Havasi Béla elvtárs, a városi pártbizottság első titkára utalt rá hozzászólásában, hogy városunk párttagsága és lakossága jogosan követelte és követeli a várospolitikában, a városfejlesztésben a határo- zoltab és gyorsabb előrelépést. Következetesség, a megfontolt tervezés, a távlatokban való gondolkodás most kezd beérni. most kezdi éreztetni kedvező hatását — hangsúlyozta. A. lakásépítés üteme — ha az igényt még nem is elégíti ki — gyorsuló tendenciát mutat. Az. ütemet jelentősen elősegíti az elkészült házgyár. De annak ellenére, hogy az épülő lakások száma igen jelentős, Miskolc lakásgondjait még hívóiról sem tudja megoldani. A város legsúlyosabb gondja továbbra is a lakáskérdés. A jelenlegi gyorsabb ütem mellett sem csökkennek megfelelően a gondok. Jelenleg is körülbelül 10—12 ezer a lakás- igénylő. A konkrét helyzet megítélése alapján úgy Iái juk — mondotta a városi pártbizottság első titkára —, 1 hogy saját erőforrásaink nem teszik lehetővé az égető problémák gyors megoldását. E tekintetben nagyobb állami támogatásra lenne szükség, mert az úgynevezett avult lakótelepeket, kolóniákat, a második világháborúból itt maradt barakkokat csak így tudjuk felszámolni. Igen komoly problémák a közlekedési utak állapota. Annak ellenére, hogy a tanácsi úthálózat fejlesztésére jelentős erőfeszítéseket tettünk, mégis a város összes úthálózatának 34 százaléka kiépítetlen. Biztató, hogy az útépítési, közművesí- tési, felújítási és karbantartási lehetőségeink évről évre növekszenek. Amíg például 1966-ban e célra csak 21 millió forint állt rendelkezésünkre, addig 1970-re ez az összeg már 47 millió forint lesz. Jó lenne, ha ezzel párhuzamosan a városon áthaladó KPM-utak korszerűsítésére is gyorsabb Intézkedések történnének. Jelentős feladatunk Miskolc város vízellátása, elsősorban az ivóvízellátás megoldása. A víz- terhelési kapacitás bővítése érdekében számos intézkedés történt. Sajnos azt kell mondanom, hogy ezek az intézkedések csak enyhítették, de nem oldották meg a város vízproblémáját — mondotta Havasi elvtárs

Í A/ óvni | Kohászati üze- I AZ ozm I mek vezérigazgatója, Csépányi Sándor _ elvtárs, hozzászólásában szintén foglalkozott a lakáskérdéssel. Hangsúlyozta, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek az egyedüli az országban, amely nagy gyár létére nem a fővárosban, nem megyeszékhelyen, hanem vidéki városban van. A gyár nagyüzemi szervezettséggel rendelkezik és ugyanakkor a város szociális, kulturális ellátottsága elmarad a követelményektől. Ózd évszázados lemaradással kínlódva el, dolgozik, fejlődik. Segítséget kérnek ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv végére jussanak el addig, ne kelljen azon vitatkozni: Űzd város-e, vagy sem

Bartók Andrásáé elvtársnő, a megyei nőtanács titkárhe- iyettese felszólalásában többek között érintette a megye kiskereskedelmi forgalmát Igen kedvező jelenség, hogy a csaladok életviszonyainak kedvező változásaival a háztartási munka gépesítettségének foka ugrásszerűen fejlődik A városi és a falusi családok 88 százaléka rendelkezik mosógéppel. 53 százaléka porszívóval, 30 százaléka centrifugával, 22 százaléka olajkályhával. ifi százaléka hűtőszekrénnyel. A falusi családok 11 százaléka rendelkezik villamos és gáztűzhellyel, A szolgáltatás és a fogyasztási igények, a korszerű energia, a háztartási gépek, félkész ételek és töltelékáruk irányában fejlődnek. A következő években tömegesen szervezik a háztartási gépek vásárlását. A falvak

lakossága sürgeti a bolthálózat fejlesztését, az áruválaszték bővítését, s a feldolgozott hústermékekből a jobb .ellátást, amit azonban a hűtőtér hiánya sok helyen akadályoz. A kisgyermekes anyák általános kívánalma a gyermekruházati cikkek árainak mérséklése, választékának bővítése.

| A SZERENCSI |

ső titkára, Imri Gyula elvtárs, hozzászólásának egy részében kapcsolódott a pártbizottság előtt szereplő jelentés azon részéhez, amely az úthálózat korszerűtlenségét bírálja. Aláhúzta, hogy valóban igen rossz a helyzet e téren. Megjegyezte, hogy a megye útviszonyai összefüggésben vannak Borsod egyéb más elmaradottságával. amit szintén helyes lesz orvosolni.

Fodor László (Folytatjuk)

— Lőrincz Miklós vagyok. Igen, részt vettem a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozásán. Kilencen voltunk az LKM-ből, kilencen képviseltük a diósgyőri kohászokat. Mondjak valamit magamról, a brigádról? Szabolcsi vagyok. Tanulónak jöttem. Az első napokban nem nagyon tetszett, hiszen addig gyárat sem láttam. Most már nem bírnék az acélmű nélkül élni. Itt akarok kitartani. A brigádról annyit: 1962-ben határoztuk el, hogy a hármas jelszó szerint akarunk élni. Fel is vettük a Fazola Henrik nevet. Ezzel akartuk kifejezni, hogy nemcsak az újat támogatjuk, hanem hűek vagyunk a haladó hagyományokhoz is. Eddig nyolcszor érdemeltük ki a címet. Azóta Lupkovi.es Barna és ICanyuk András elvégezte a VIII. általánost, s én a kohóipari technikumot. A Il-es kemencénél dolgozunk. A brigád hattagú. Idetartozik még a régiek közül Kőszegi László, s egy új. Hajnal János, aki egy másik brigádból jött ide.

Íratlan szabály

— Nem baj, ha én a magunk életét egy kicsit kapcsoTranzisztoros hangos telefon

tmmmmmmmmmmmmmrnm

A székesfehérvári üzemben sorozatban gyártják a hét- tranzisztoros, hangfrekvenciás erősítőt és hangszórókat. A berendezés hangos összeköttetést biztosít két egymástól távol eső helyiség között. A hangszóró szükség esetén mikrofonként is működik.

latba hozom az országos tanácskozással? Volt. aki olt beszélt róla, hogy nem kapnak elég segítséget a műszaki vezetéstől. Nálunk a vezetők már régen felismerték, hogy e mozgalom milyen nagy segítséget ad. mennyire megkönv- nyíti a vezetés helyzetét. Kezdem azzal, hogy brigádunk egyik tagja, Hegvmegi Kiss György — mérnök. Ö a pat- ronálónk. És ezt mondhatom a műszakos üzemvezetőről. Tóth Gyuláról is. Szívesen segít, s ha gondok vannak, igénybeveszi a segítségünket. És erre gyakran van szükség. A kemencesori dolgozók és vezetők tisztában vannak azzal, hogy itt egy ember elvesz, egy ember nem tud csinálni semmit, itt csak az összefogás, több ember akarata hoz eredményt. Jő három éve íratlan szabály, hogy a brigádok összejárnak — segíteni. Szó és kérés nélkül. Nincs húzódozás, hogy „nem az én kemencém”. Csapolás után mindig kell javítani a kemencét. Ha segítek, a másiktól is segítenek. Gyorsabban kezdhetjük a következő adag készítését, s a másik kemence kollektívája is gyorsabban tudja ezt elvégezni, ha mi segítünk. És ez van a brigádon belül is. Nem mindegy, hogy a csapolónyílást tíz, vagy húsz perc alatt hozzuk-e rendbe, egy ember kínlódik, vagy a többi is segít neki. És arra is büszke vagyok, hogy normális üzemmenet mellett bármelyik brigádtag az én munkámat is el tudja végezni, tud helyettesíteni.

Brígádszerződcs

— No, persze vannak nekünk írott szabályaink is. Gondolok itt a szocialista brigádszerződésre. Ezt az üzem céljainak megfelelően dolgoztuk ki. Az acélmű fokozni akarja a termelését. Közölték velünk, hogy mennyi acélra van szükség, s mit várnak tőlünk. Tavaly óránként 9.6 tonna acélt készítettünk. Most azt kérték: legyen 10 és fél. Mi 10,6 tonnát vállaltunk. És tudja mi az eredmény? Az óránkénti II tonnán felül vagyunk! Átlagban. Mármint január 1- től napjainkig.

—- A tanácskozáson sok kérdésre kaptunk választ. Arra például, hogy szűkitsük-e, vagy szélesítsük-e a mozgalmat.1 Nagyon helyesen foglaltak állást abban, hogy ez már tömeg- mozgalommá vált, s a szűkítés visszalépést jelentene. Ez erős mozgalom nálunk az üzemben, a gyárban is, hiszen régen „kilépett” a brigádból. Arra gondolok, hogy nálunk az LKM-ben a szocialista műhely, egység címért is versengünk.

— És mi az újszerű? Elhangzottak szavak a „hogyan tovább”-ról. Nálunk is vannak brigádok, amelyek már megkapták az aranyplakettet is. És most mi legyen? Azt javasolták, hogy a tízszeres, illetve ennél többszöri szocialista brigádot tüntessék ki kiváló címmel, s ennek megfelelő anyagi juttatással.

Érdemes így dolgozni

— És ott hallottam egy érdekes dolgot. Azt, hogy az LKM autóbuszt vásárol a szocialista brigádok számára, a szocialista brigádok jutalomként ezzel járják be az országot. a haza szép vidékeit. Ez a figyelmesség jólesett, s élni is akarunk ezzel a lehetőséggel.

— Bennem nagyon jó érzéseket keltett a budapesti tanácskozás. És nemcsak azért, mert ott lehettem, nemcsak azért, mert sok hasznos dolgot hallottam, amelyet felhasználok majd a munkámban. Én másra gondolok. Arra, hogy már cgymillióan vagyunk a mozgalomban, arra. hogy a mozgalomra irányult most az egész ország figyelme. És ez igen nagy erkölcsi elismerés. Most már harmadszor kapott nyilvánosságot, elismerést a bennünket hajtó gondolat, eszme, elhatározás, tett. Az. hogy érdemes szocialista módon dolgozni, élni, tanulni, cselekedni. Az embernek ez „zöld utat” ad önmaga, mások, a társadalom átformálásához. Az ember tehet és tesz is valamit a társadalomért. Érzh érezheti, hogy fontos az, amit tesz. És ez ad értelmet az egész emberi életnek.

Feljegyezte: Csorba Barnabás

300 mezőkeresztes! úttörő példamutatása

••

Jóváhagyták az OKU 10 millió forintos bérfejlesztési tervét

A minap, egy kissé boron- gós áprilisi reggelen Mezőkeresztesen jártunk. Már búcsúzni készültünk Prágav Istvántól, a tanács vb-elnökétől, amikor megkért, hogy várjunk néhány percet, mert érdekes, kedves látványban lesz részünk. Valóban így történt. Néhány perc múlva ásóval, kapával. gereblyével „felfegyverkezett” vidám gyermeksereg özönlött a község széles főútvonalára. , Rövid eligazítás után tanáraik és a községi kertészet szakmunkásainak irányításával nekiláttak az átmenti parkrészek felásásához, rendezéséhez. Háromszáz vidám, kis úttörő dolgozott szorgalmasan, hogy virágoskertté varázsoljon 18 ezer négyzet- méternyi területet. Hamarosan cseperegni kezdett az áprilisi eső, de a munkát akkor sem hagyták abba. Elsősorban az ő érdemük, hogy kevés község büszkélkedhet olyan sok, szépen parkosított területtel, mint Mezőkeresztes.

A parkokhoz szükséges sok ezer virágpalántát az ügyesen vezetett községi kertészet nevelte. A ián ács az idén már ingyen jut ezekhez a palántákhoz. mert árúkat a kertészet „kigazdálkodja”. Az árvácskák, a violák és a szegfűk mellett ugyanis néhány zöldségfélét is termesztenek a kis kertészetben. Az idén például már sok fejes salátát értékesí- j tettek a helyi piacon. Gyümölcsfáik terméséből is bőven i jut eladásra. Vágott virággal is ez a kertészet látja el a lakosságot.

si lehetőséget. Az új gazdaság- irányítás azonban egy sor átszervezést, bővítést igényelt. Az új követelményeknek, gazdaságos termelésnek az ÓKÜ is csak úgy tehet eleget, ha önálló, megerősített közgazda- sági osztállyal rendelkezik, ha minél nagyobb súlyt helyez a piackutatásra, az export-termékek értékesítésére. Ugyanakkor a minőségellenőrzést is mindinkább gépesítik, amely nagyobb felkészültségű dolgozókat igényel, s amely dolgozók bérezése nem áll arányban végzett munkájukkal.

Az szb tagjai egyöntetűen foglaltak állast abban is, hogy a bérfejlesztésből egyenlő arányban részesedjenek a női munkaerők és a jói dolgozó fiatalok is. Legyen ez a fejlesztés differenciált, a gazdasági vezetők bátran nyúljanak az egyenlősdi maradéktalan megszüntetéséhez. Azok részesüljenek a bérfejlesztésből, akik többet tesznek a népgazdaság asztalára.

Az előterjesztett elosztási javaslatot az szb elfogadta azzal, hogy már május elsejével kezdjék is el a gyárrészlegek a személyekre szóló elosztás végrehajtását.

Vinczc Zoltán

rek, 40 százalékát pedig a mozgóbérek fejlesztésére kívánják fordítani. Érdekes és éles vitát váltott ki az elosztási javaslatnak az a pontja, miszerint az éves bérfelhasználás alapján jóváhagyott 3,1 százalékos bélfejlesztésből 0,28 százalékot vállalati szintű bérügyi intézkedésekre fordítanak. Ezekkel a vállalati szintű bérügyi intézkedésekkel éppen a kiszolgáló üzemek jutnak előnyösebb helyzetbe. Magasabb százalékban részesülnek a bérfejlesztés összegéből, mint a négy termelő gyárrészleg. A vita során azonban bebizonyosodott, hogy például a közlekedési üzemek bérszintje túlzottan alacsony, s ennek eredményeképpen a gyárrészlegen belül évek óta nagy a munkaerő-fluktuáció. Az ÓKÜ közlekedésénél például tavaly 123 új dolgozót vettek fel. s közülük rövidebb- hosszabb idő után 102-en távoztak is. Jelenleg is nagy a munkaerő-hiány itt és problémát okoz a csökkentett munkaidőben való üzemelés.

Ugyancsak vitára adott alkalmat a javaslatnak az a része is, amely az alkalmazotti állománycsoport részére biztosít nagyobb bérfejlesztéAz Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottsága a napokban igen fontos kérdésben döntött. Korábban már hírt adtunk arról, hogy az ÓKÜ 1969-ben több mint 10 millió forintot használ fel a munkások és alkalmazottak bérfejlesztésére. A vállalat bér- és munkaügyi főosztálya ez alkalommal terjesztette az szb elé azt a javaslatot, amely a bérfejlesztésre szánt összeg elosztását tartalmazza.

Üjszerű a javaslatnak az a pontja, miszerint a gyárrészlegek. önálló gazdasági egységek, főosztályok a bérfejlesztéssel egész évben folyamatosan kell, hogy éljenek. A nagyobb ösztönzési lehetőség érdekében kimondja a tervezet, hogy a bérfejlesztésre szánt összeg 0,8 százalékával az üzemi gazdasági vezetők csak az utolsó negyedévben élhetnek. Ugyanis, ha a gyárrészlegek az év elején teljes mértékben felhasználják a rájuk eső éves bérfejlesztés lehetőségét, az év utolsó hónapjaiban már nem áll módjukban ilyen formában jutalmazni a jó gazdasági, termelő- munkát végző dolgozókat.

A bérfejlesztésre szánt ösz- szeg 60 százalékát az alapbéMh&y amtlhohol

Megvalósítjuk a fi pártkongresszus

határozatait