Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

ESZAK-MAGYARGRSZÄG felei i vásárid ipispta Üzletpolitikai ankétünk tapasztalatai 3. | KEREKASZTAE-VITÁNK / tapasztalatai a kis- és a nagy­kereskedelem kapcsolatainak, együttműködésének javulásá­val biztatnak. A közeledés ér­dekében természetesen vala­mennyi fél tehet kezdeménye­ző lépéseket, ebben sokat se­gíthet egymás elképzeléseinek, üzletpolitikai alapelveinek is­merete. A megye három ruházati nagykereskedelmi vállalata kö­zül kettő — a már említett STEX és a sok szempontból hasonló gondokkal küzdő Sszak-magyarországi Cipö- üagykereskedelmi Vállalat — lágy raktári készletekkel dol­gozott. A KÖVIKÖT készletei Ugyanakkor csökkentek. A ha­mm vállalat eredményei azt mutatják, hogy a nagyobb részlet — ami egyébként sok anyagi erőforrás lekötésével jár — nem feltétlenül vezet nagyobb forgalomhoz. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának a vi­tában részt vevő képviselői — felszólalásuk sorrendjében: Lő- rbicz László. Pásztor Anna, majd Bónus Rókus igazgató — hangsúlyozták: „Az új gazda­sági mechanizmus körülményei között mindenki úgy gazdál­kodhat, ahogy a legjobban fel­fogott érdekei vezetik. A. vál­hatok önállóak, maguk dön­tenek, ám gazdálkodásuk kö­JEGYZET 4z igazság Szocialista erkölcsünk fontos miiére az igazság szcrctete. Az 'gazság érvényesülésébe vetett hitre neveljük a gyermekeket, ifjakat az iskolában, majd munkapadoknál, a brigádok­ban, a tömegszervezetekben. ®*t teszi a sajtó, a rádió, a felevízió is. Az igazság érvé­nyesülésének legfőbb őre a fárt. Társadalmunk azokat «ecsüli jobban, akik nap-nap fián, kicsiny és nagy ügyek­ben egyaránt kiállnak az igaz- ”aK védelmében. 'Kik veszélyeztetik leggyak- mbban a napi életben az igaz­ig érvényesülését? Akik nem népességük és eddigi eredmé- byeik alapján akarnak őket megillető munkát vállalni, 'felit nem munkájuk alapján jfearnak részesedni a javakból, ‘fenem ügyeskedő manőverek­kel, másolt megrövidítése árán. , fez ilyen ügyeskedők a pro- fekció tűzönéi akarják meg­ütni pecsenyéjüket. A pro- ffeció erkölcstelenségét köz- , ellenül a polgárságtól örököl- ■ 'fe, de maga a betegség egy- ‘«ös az oszíálytársadaloinnial. már a régi görögöknél szót mell Platón azok ellen, akik fe ifjakat nem a saját, hanem I® apjuk tehetsége alapján Jfeesátották pályájukra. A ró­maiak nepotizmusnak bélye­gezték azokat a visszaéléseket, ^melyeket a hatalomra jutott Syén követett cl, hogy család­ijaival politikai és anyagi ,fe'en kivételezzen. Felszabadu- ,j's előtti történelmünkben un- , „0,-itó Kórtiinet volt. ahogyan ! j, ;:rlhy Miklós akarta a kor-j jfenyzóságot fiai számára bíz- sütani. Ugyanezt csinálta az | Sesz feudális-polgári uralko­”"nsztály. g fe szocializmus építésévé! j if.^eférlietctlen a protekció, i ' flönösen az ifjúság alakuló ! ^kölesét, tgazságszeretétét j jómból ja. mert ellentmond j^'nriaimak, amit hirdettek ne- Krezzék tehát felelősségű,: , les súlyát mindazok, akik a ‘«“lkába állításról döntenek. áinek a tettekben megnyilvá- s»!, világnézete szilárdabb, a ak- ,nai rátermettsége nagyobb, g 1 jobban dolgozik, aki az ltj eü során több erőt fejtett ai'. l*Ogy képességeit fejlessze, Ul ,llek magatartása jobban ,,'feleld társadalmunk igé- 5,‘if’űck, az érdemli a maga- ju. helyet, ti jobb beosztást, s- l,den kivételezés súlyos vél­te*; igazság érvénvcsülése, a "*0ciaHsta erkölcs ellen. E. KK. vetkezményeit is vállalniuk Ice'll. Ez a reform lényege!” Elmondották a bank képvi­selői, hogy az egyes vállala­tok készletgazdálkodása is sa­ját meggondolás dolga. De ter­mészetesen nem szabad figyel­men kívül hagyni a népgazda­ság teherbíró képességét sem. A bank tehát csak a szüksé­ges mértékig hajlandó a vál­lalatok raktári készleteit hi­tellel fedezni. Ami ezen felül van. abba a vállalatok kizáró­lag saját pénzeszközeiket fek­tethetik be: „Üzletpolitikánkat arra kell alapoznunk, amink, van”. I sokszkmívöztT] c|™­során a legélénkebb vitát a kiskereskedelmi vállalatok többcsatornás beszerzési lehe­tősége váltotta ki. Ismeretes, hogy a kiskereskedelem az új gazdasági mechanizmus elvei­nek megfelelően ott szerzi be áruját, ahol a legkedvezőbbnek véli. A kiskereskedelmi vál­lalatok Igen bátran éltele e le­hetőséggel, a választék bővíté­se, forgalmuk, eredményük nö­velése érdekében. Ez a tevé­kenységük néha a hagyomá­nyos nagykereskedelmi part­ner „cserbcnhagyásához” ve­zetett, a nagykereskedelem áruja így megmaradt. A nagy­kereskedelmi vállalatok képvi­selőinek véleménye szerint ez a hűtlenkedés nem volt min­dig indokolt, néha csak több türelemre lett volna szükség. A kiskereskedelem álláspontja viszont: „Nem mindegy, hogy mikor jelentkezik az áru o pia­con”. Ebben a vitában természete­sen a kiskereskedelem állás­pontját kell helyesnek elfogad­nunk! A reform egyik figye­lemre méltó sikerének tekint­jük a kiskereskedelem, s ál­tala a fogyasztó helyzetének erősödését. De, mint többen megjegyezték: a kiskereskede­lemnek is alaposan meg kell Történelmi napok — 1919 fontolnia, mikor, milyen elő­nyök kedvéért pártol cl fő szállítóitól, a helyi nagykeres­kedelmi vállalatoktól! A nagykereskedelmi vállala- j tok maguk sem kifogásolják, ha a kiskereskedelem alka­lomadtán más beszerzési for­rásokat is igénybe vesz. De i szívesen vennék, ha erről ide­jében tudatnák őket. nehogy ; feleslegesen beszerezzék ugyan­azt az árut. Kétségtelen, vaia- j miféle kölcsönös tájékoztatásra j szükség lenne. A kiskereske­delmi vállalatok sokat tehet­nek ennek érdekében, különö- ; sen miután nagyon is valószí- j nűnek látszik, hogy a helyi . nagykereskedelmi vállalatok továbbra is fő partnereik ma­radnak. De, mint Bónus Rókus, az MNB megyei igazgatója és Fischer Pál, a MÉSZÖV főosz­tályvezetője hangsúlyozta, első­sorban a nagykereskedelem propagandáját kellene élén­kebbé tenni a jövőben. Bónus Rókus szavaival: „A nagyke­reskedelemnek meg kell mu­tatnia. mit. tud nyújtani 1969- ben”. Tehát, nemcsak a kiske­reskedelem közölheti igényeit, legalább ennyire fontos, hogy a nagykereskedelem a korsze­rű reklám és tájékoztatás va­lamennyi eszközével ismertes­se áruajánlatát. A kiskereske­delem és a fogyasztó majd vá­logat. ha ismeri a kínálatot. Prolet árhegemóniát! AZ Ü.I GAZDASÁGI mechanizmus első esztendejé­ben a vásárlók a korábbinál több és jobb áru közül válo­gathattak. A vevő helyzete, a kiskereskedelem helyzete is erősödött. A továbbiakban azt kell elérnünk, hogy a vevőtől kiinduló „piaci impulzusok1’ hatása egészen a termelő iparig elérjen. Hogy a kereskedelem és az ipar egyaránt még köze­lebb menjen a vásárlók igé­nyeihez. Planck Tibor Hárommillióval többet termeltek Nagy érdeklődés mellett és igen jó hangulatban tartották meg a Mezőkövesdi Építőipari Szövetkezet évzáró közgyűlé­sét. A több mint ötszáz dol­gozót foglalkoztató szövetkezet az előző esztendőnél 1968-ban 3 millió forinttal többet ter­melt. A szövetkezetben dolgo­zó 17 szakma munkásai közül az építő részleg teljesítette a több mint 36 millió forintos termelés zömét. A tervezettnél jobban ala­kult a nyereség is a szövet­kezetben. Az előirányzott 2,4 millió forint helyett sikerült 2 millió 629 ezer forintos nyere­séggel zárni az évet. Nyereség- részesedésként átlagosan az éves munkabér 8,5 százalékát tudják kifizetni a dolgozók­nak. Kísérleti adás mr agy Endre színházi be­J^j jelentése a vártnál is nagyobb vihart kavart. A Károlyi-párt megalakítá­sa a városban — az általános balratolódás közepette — már túlhaladott álláspont volt. Ami néhány hónappal előbb rokon­szenves törekvés lett volna, most érthetetlen és gyanús akcióvá vált. Nyilvánvaló, hogy az akció terve gyanút keltett a munkások között. A miskolci pártvezetőség ál­láspontját Groszmann Zsig- mond fejtette ki: — A szociáldemokrata párt Nagy Vincét, mint a népkor­mány belügyminiszterét, a kö­telező tisztelettel, fogadja Mis­kolc városában. De az esetben, ha Nagy Vince nemcsak mini a kormány tagja, hanem mini egyik polgári párt képviseleté­ben c párt megszervezése céljá­ból érkezne ide, akkor a gyűlé­sen, amelyen polgári párt akar magszerveződni, a muti- kásság és a szociáldemokrata párthoz tartozó polgárság nem fog részt venni. Groszmann — a tervezett választásra utalva — kijelen­tette : — A szociáldemokrata párt semmiféle más párttal nem köt a választáson megállapo­dást, s semmilyen más párt- alakítást nem segít elő. A polgárság felé — figyel­meztetésként is — ezt mond­ta: — Ezen a választáson kell eldőlnie annak, hogy Miskolc város polgársága, mely csat­lakozott a szociáldemokiata párthoz, őszintén és meggyő­ződésből tette ezt... Nagy súlyt helyezünk arra — mondotta —, hogy tisztán lássuk: ki hát a szociáldemokrata és ki van velünk. Mint látható a szociálde­mokrata vezetők — fetisizálva a „demokráciát” — még min­dig a választástól várták az események végleges eldöntését. Az azonban, hogy a proletár­hegemónia nevében magával Károlyival, illetve a nevét és politikáját megtestesítő párttal is szembehelyezkedjenek, újabb lépést jelentett a döntés végleges megfogalmazása — a proletárhatalom létrejöttének elkerülhetetlensége — kimon­dása felé. Teljesen összhang­ban volt ez a fejlődés a szo­ciáldemokrata vezetők balolda­li szárnyának álláspontjával, de míg korábban a centrális hatások érvényesültek elsősor­ban. most a vidék szava mind erőteljesebben támogatta a balra tartó vezetőket. Mi történt közben a megyé­ben? M v árcius 4-én Balogh kor­mánybiztos — a szo­ciáldemokrata párt tudtával — a perecest vezetők kérésére sürgősen karhatalmi szakaszt vezényelt Mezőcsát- ról a bányatelepre. A megal­kuvó szakszervezeti vezetők így írtak levelükben: — Miután a kommunista párt annyira megszaporodott, hogy ezeknek száma SO—100 közt van, és mindegyiknél männlicher fegyver van, fel­kérjük a fegyverek elkobzá­sát... A Mezőcsáton állomásozó géppuskás szakasz kiszáll Pe­recesre, ott azonban az össze­hívott szakszervezeti vezetők közül senki nem meri megis­mételni a feljelentést, a több­ség pedig — ami egvet jelen­tett a kommunistákkal való egyetértéssel — határozottan kijelentette, hogy a bányatele­pen semmilyen zavar nem volt észlelhető. A karhatalmi sza­kasz dolgavégezetlenül tért vissza. Hasonló tünetekről tanúsko­dik a diósgyőri nemzetőrség tagjainak levele is. Egyebek között ezt írták a kormány- biztosnak: — A mai helyzethez képest nem tudjuk milyen magatar­tással kell szolgálni: mert ha mink erélyesen fellépünk, ak­Ongai tervek Az Elektrotechnikai Vállalat által készíteti első magyar színes televízió adóberendezését bes/ayllék a S/.’ehenyi hegyi adóállomás épületébe. A vállalat mérnökei most a végső beméréseket végzik. A március 21-én meginduló színes kísérleti adás előkészítő műszaki munkáiban részi vesz az egész tervező kollektíva. Fiatalok terveiről van szó. Olyan elhatározásokról, ame­lyek megvalósításával tekin­télyt, elismerést kívánnak sze­rezni a fiatalok az Ongai Csa­varárugyárban. Nem azért, mintha eddig nem értékelték volna őket eléggé, hiszen amint Váradi Ernő igazgatótól hallottuk: összességükben az elmúlt években is jól dolgoz­tak, különösebb panasz nincs rájuk. Az idén azonban tovább növekszenek a gyár feladatai, nagyobb szükség van tehát a fiatalok segítségére is. A gyár­ban ugyanis mintegy 600 dol­gozó — az összlétszám fele —, fiatalnak számít. Közülük 320 KISZ-tag. — Nem közömbös tehát szá­munkra, hogy miként dolgoz­nak a fiatalok, milyen tervei vannak a KISZ-nek, és hogy ezek a tervek miként segítik a gyár termelési tervének tel­jesítését, amely az idén 23 szá­zalékkal nagyobb, mint tavaly — jegyezte meg Gvurcsik Zol­tán párttitkár. I uitii ás és« verseny — Ha jobban akarunk ter­melni, akkor képzettebb, ta­nultabb emberekre van szük­ségünk — jelentette ki Sol.v- mosi György KISZ-vezetőségi tag. — Éppen ezért minden fiatalnál szorgalmazzuk a ta­nulást. A szakképzés fokozására pe­dig jó ösztönzőknek tartják az egyéni és a kollektív munka- versenyeket. Ha ugyanis pél­dául valaki a kiváló ifjú mér­nök. a kiváló ifjú technikus, vagy a szakma ifjú mestere címet, el akarja nyerni, ahhoz nyilván bővítenie kell ismere­teit, ki kell tűnnie az átlag­tudású szakemberek közül. Egy-egy pályaművével ezt be is bizony íthatja. Az Ongai Csa­varárugyárban a KISZ irányí­tásával működő fiatal műsza­kiak tanácsa dolgozta ki a pá­lyázati feltételeket. A gyár ve­zetősége pedig készséggel biz­tosított pénzjutalmakat, sőt, jutalomüdülést és jutalomsza­badságot is a címek elnyerői­nek. Hasonlóképpen értékelik az ifjúsági és a szocialista brigádversenyeket:. A fiatalok tervei között szá­mos társadalmi munka is sze­repel. Például bekapcsolódnak a munkavédelmi őrjáratokba, feltárják a baleseti veszélye­ket, biztosítják az üzemen be­lüli és kívüli rendet. Szabad időben — Ügy tervezzük, hogy a kulturális és sportmunka adta lehetőségeket is jobban fel­használjuk az idén fiatalja­ink nevelésére — mondta Demkó István, a csavaráru­gyár KISZ-csúesvezetőségi tit­kára. — Most . már van új KISZ-klubunk, ahol sok jó rendezvényt tarthatunk. Emel­lé nyárra kert helyiséget is sze­retnénk berendezni. A sport további népszerűsítésére pedig asztalitenisz-, sakk- és kispá­lyás labdarúgó-bajnokságot, kispuskás lóversenyt, atlétikai vetélkedőt, természetjárást és rendszeres kirándulásokat szervezünk. Igaz ugyan, hogy mindezek a gyár RISZ-szervezetőnek ter­vei, de megvalósításukba be­kapcsolódhat minden fiatal. Tehát természetesen minden KISZ-en kívüli is. Sőt, mint Sólyom József, a Miskolci já­rási KISZ-bizottság titkára hangsúlyozta, ha az időseb­beknek is tetszenek a tervek, csatlakozzanak a fiatalokhoz. Hiszen együtt mindent köny- nyebb valóra váltani. R. A. kor a lakosság mindenféle rossz hangzású szavakkal il­let... az egész őrség elkesered­ve van, tnert. nem tudja mi­lyen magatartást tanúsítson... A polgári köztársaság fegy­veres bázisa is válságba jutott. Tokajban március 5-én a munkástanács saját kezelésé­be vette át a közélelmezést, kifejezve ezzel a. polgári köz- igazgatás lehetetlenségét, s magának sajátítva ki az idő­szak együk fő kérdésében az irányítás és döntés jogát. ** árcius 6-án Miskolcon if H. megtartotta első ülését a város néptanácsa. Az ülésen Reisinger Ferenc, a Vá­ros kormánybiztosa elnökölt. A város volt vezetőségéből hét fő (Szentpáli polgármester, Hodobay alpolgármester, Ri- móczy rendőr-főkapitány, Pci- ker, Csonhó, Plank és Hege- . chls tanácsnokok) került be a tanácsba. A kormánybiztos ti­zenkét főt jelölt ki. A radiká­lis párt a tervezett kettő he­lyett három főt jelölhetett (Bárdos, Koller és Dévényi). míg a szociáldemokrata párt kilenc főt. (Groszmann, Kovács. Gubercsikné, Boros, Skultéthi. Szkladányiné, Tóth, Kruppa Klampár) adott. A tanács első ülésén Reisii*- ger megjegyezte: — Sokan a Néptanács for­máját antidemokratikusnak tartották, de a régiben egyet­len munkás sem volt. A mos­tani átmeneti — kijelölt. —, de megfelel a viszonyoknak. Szentpáli polgármester ki­jelentette: — Reméli, hogy ex «Miflí összetartás, amely őket túy szorosra fűzte, ezután még erősebb lesz. Groszmann a kötelező udva­riassági megnyilatkozás után nyomban a tárgyra tért: — A legelső és legsürgősebb feladat, hogy bármilyen eszkö­zök igénybevételével e lakás­hiányt megszüntessük. Ha c kormánynak nincs pénze, úgy Miskolc vagyonos véposztályát kell adóval megróni... Groszmann még ezen Is ifi­men t: — A szegények olcsóbban kell kapják az élelmet. A kii- lönbözetet fizessék a vagyo­nos osztályok. Ezekkel a kér­désekkel foglalkozni kell, mert — jelentette ki sokatmondó- an —, ha ezt nem tudjuk biz­tosítani, anarchia lesz. Groszmann javaslataiban a mind erőteljesebb tömegnyo­más jelentkezett. De a népta­nács — mely minden fejlődés dacára is polgári intézmény volt még — képes lehetett-e ilyen feladatok megoldására ? Milyen hatalma volt. erre a néptanácsnak? Kispolgári, utó­pisztikus elképzelés volt ez. A proletárdiktatúra feladatait — a burzsoázia ilyen mértékű elnyomását — polgári eszkö­zökkel nem lehetett megolda­ni. A néptanács egy jelentős lépés volt előre - de a hely­zet már nem elégedett még egy lépéssel A néptanács szü­letése pillanatában túlhaladott intézménynek bizonvult. A tömegek hangja . tükrö­ződött Frank Adolf vasúti főmérnök, a ra­dikális párt miskolci szerveze­te alapítójának — ki azóta a szociáldemokrata párthoz csat­lakozott — a szavaiból, melyet a Reggeli Hírláp közölt: — Rövidesen és világosan megmondjuk: a jelen, s tnég- inkább a közeljövő minden boldogságával és minden ret­tenetességével a szociáldemok­rata. társadalom kesében van letéve... Megállás, visszatérés, vagy jobbra kanyarodás nincs! Ez a koalíció végét jelen­tette már. A proletárhatalom közvetlen előzményét. Ezt fejezte ki a dédesick döntése is: a kormánybiztos­sal egyszerűen táviratilag kö­zölték : — Bábay István elvtársun­kat körjegyzői állásba helyez­tük. Kérjük est a kormány­biztos úrral azonnal közölni! Ez már a nép szava — for­radalmi lépés volt. Lehoczky Alfréd (Folytatjuk) 'V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom