Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-29 / 73. szám
y- Kr ^ É SZAK-MAGYARORSZAG edelényi járásban A gyululatlun dcszkaajtón tenyérnyi nagy lakat. Karvas- tagságnyi résen hatol be a gyenge tavaszi napsugár. De nemcsak az életet jelentő fény, a hideg és a szél is utat talál ezen a nyíláson. A lakattal zárt ajtó mögött egy ötvenéves asszony „raboskodik” már két éve, vagy .talán ennél is régebben. Csak annyi jut neki a világból, ami a szűk, kis hasadékon befér. Szenlsimon község, Kossuth U. 64. Az idegen jöttére kíváncsian nyílnak ki az ajtók, ablakok, de a kérdezösködésre gyorsan be is zárulnak. Az utolsó ajtón kopogtatok. Nagysokára alacsony, töpörödött öregasszony csoszog elő a sötét szobából, özvegy Varga Agostonné, a beteg 83 éves ápolója. Zavartan topog, majd hellyel kínál, s maga is leül a régi szennyesládára, közel a kihűlőben levő tűzhelyhez. — Édes lányom ő nekem, a saját'gyermekem — mondja, s ß hangja sírásba csuklik. — Segítsenek' Miért nem segítenek egy ilyen tehetetlen Öregasszonyon? — Mióta gondozza? — Már tíz éve is van annak, ha jól számolom. Nem könnyű már nekem számon- tartani az időt,.. Akkor vettem magamhoz, amikor beteg lett. Itt lakott velem sokáig, b szobában, de úgy két évvel ezelőtt be kellett zárni. Nem bírok másképp vele. Kifárad a sok beszédben, megpihen kicsit, aztán folytatja i — Tíz év alatt már sokszor v ittük kórházba Miskolcra is, Egerbe is. Mindenhonnan visz- szaküldték, nem tudtak rajta segíteni. Azt mondták, el kell Vinni intézetbe. Itt is voltak már számtalanszor megnézni. Mindenki azt mondta: nem maradhat Itt. Mégis itt maradt. Tíz év alatt nem tudtak neki helyet találni. Addig vigyék már, az Isten áldja meg, amíg élek. Nem bírom már, meg ő sem élhet az ólba bezárva, mint az állatok... Mezítláb. egy szál hálóinqbcn — Nem mindig volt ám ilyen az én lányom. Gyönyörű, fekete hajú, fekete szemű teremtés volt fiatul korában. Olyan Istennek, s embernek is kellő teremtés ... özvegy Varga Ágostonná szavaiból lassan összeáll a tragédia. A lány egészen fiatalon, 17 éves korában ment férjhez Borsodszentgyörgyre, Kovács H. Vencelhez. Életvidám fiatal- asszony volt. Néhány év után azonban a férje inni kezdett. Amikor berúgott, megverte a feleségét, később a lakásból is kiüldöztc. Kis gyermekével éjszakáról éjszakéra az erdőben kellett bujdosnia, csak akkor térhetett haza, amikor a férje dolgozni ment. Dunnát, takarókat loplak ki a házból abba csavargóztak a gyerekkel, tüzel raktak, s úgy melegedtek. Több hónapig, talán több évig Is így ment ez. A férje hol befogadta a házba, hol elzavarta. Egy Idő után azonban az asszony újra terhes lett. Nem tudta kihordani a gyereket, a férje megverte, s öt hónapra „szült”. Ikrei lettek volna Ennyi megpróbáltatást már nem bírt ki az asszony. — Akkor megzavarodott. A gyerek intézetbe került, őt én vettem magamhoz. Mezítláb, oev szál hálóingben jött visz* sza. Azóta én tartom, én gondozom . . — Mennyi a nyugdíja? — Négvszáz l'orinlot kapok, abból élünk mind u ketten. A lányomnak is szokott küldeni a tanács egy kis pénzt Azt mondták, számoljak el vei' mire küllőm. Nem nvú- lo> " inkább hozzá se. Ne- húg '/( mondják, magamra küllőm Legutóbb egy egész negyedévre fizettek. Lehet vagy ezer forint, de még csak meg sem számoltam ... Takarítani kcoe már!... Lassan, nyikorogva tárul fel a kamraajtó. A kiáramló hideg, nyirkos levegő szinte mellbevágja az embert. A .nyitott ajtón beözönlő nappali világosság elvakítja az ágyban fekvő beteg asszonyt. Nagyka- bútban, durva takarókba burkolózva fekszik az ágyon. Az ajtónyílásra felemeli fejét. Fekete fejkendője alól homlokára omlik fésületlen ősz hajfürtje. Sokáig néz, tekintetén nem látszik, hogy elmebeteg. — Ki maga?! — kérdezi. — Nem fázik itt? — Nem ... A kis helyiségben egy ágy és egy asztal, A sarokban egy régimódi falusi kemence. De fűtetlen. Az asztalon egy darab kenyér, mellette hosszú konyhakés. A falon, a téglá- zott földön hidegen csillog a nedvesség. Az ágyban fekvő asszony figyelemmel kíséri tekintetemet. st én utána menni, ha elindul Most, hogy már jobb idő vaui enne mindig. Alig bírok ve:" Pedig már a faluból nem t~ Iá! haza... Addig vigyék ml. az intézetbe, amíg nyár nca lesz, mert akkor aztán nelbírom itt tartani... ^ Az elmebeteg, de békés as£ szony akkor volt utoljára leve, gőn, napon, amikor megszel költ. Ha teheti, megy keres/ fiát, akivel évekkel ezelőv együtt bujkáltak az erdőbe/ Talán azt sem tudja, hogy ab ból a kisfiúból azóta meglet ember lett, ő pedig már nagy mama. Két kisgyereknek i nagymamája. A faluban sokat beszélne! Kovácsné esetéről. Pedig sokan alig ismerik, hiszen mindig be van zárva. Mindenki azt mondja: intézetbe kel] vinni... De mikor? Olyan 'körülmények között él ez a beteg asszony, hogy az egészséges ember Is megbet’égedne... Az Ózdi járási Tanács egész, ségügyi osztályán érdeklőd' lem. Mint mondották, az intézetek telve, s nehéz helye találni, de most már hamaro' san sikerül. Nagyon reméljük. * Tóth István n nem megfelelőek, elképesztően rossz berendezéséről nem is szólva. A járási TS társadalmi összefogással próbált és próbál segíteni. Az elmúlt négy évben például 5 sportöltözöt építettek, 2 labdarúgópályát gyeptégláztak, X atlétikai páépített. Az elkövetkezendő két évben még 8 öltözőt, s Ede- lényben tornatermet szeretnének építeni. Nagyon sok akadályt gördít a sportmunka, elé a rossz közlekedés. Emiatt a társadalmi aktívák mozgatása télen szinte teljesen lehetetlen. Hátráltatja a munkát az is, hogy az ösz- szes irodai teendőkkel egyetlen bérelt helyiségbe szorultak, s ráadásul ebben a helyiMin dig szombaton Április 13-án megkezdődnek ! a küzdelmek a városi röplabda- bajnokságban is. Az MTS me- | gyei és városi Tanácsának röp- ' labda szövetsége úgy döntött, hogy a városi mérkőzéseket minden esetben szombatra tűzik ki, de a csapatok megegye- 1 zése alapján a találkozók e.ló- í rehozhatók. A bajnokságot kétfordulós | körmérkőzéses rendszerben bo- ! nyolítják le. Nevezési határidő: sak lyát felújítottal:, 8 labdarúgó- pályát kerítettek be. Ezenkívül épült két tekepálya, 2 kézilabdapálya, s befejeződött egy öltöző bővítése. Az Edelényi Bányász SE turistaházal: . április 8. A sorsolást úgy ségben kénytelenek dolgozni a j április 8-án tartják meg. szakszövetségei: is. S __________________ B őven akad tehát gond az edelényi járásban. Mégsem esnek kétségbe. Abban, hogy a hátráltató körülmények ellenére is jól dolgoznak, nagy szerepe van a járási párt- és KISZ-bizottsággal, valamint a járási MHSZ-szel kialakított eredrm :■“? kapcsolatnál:. Ny. IA teke NB 1. állása; 1. Ózdi Kohász 3 16 2. F'^a FTO 3 3 ab í 1« 3. Egri ü^U'utus 3 788-' 13 4. Zuglói D. 3 77 • 13 !>. Pápai Vasas > 7903 .12 t;. BKV Előre 3 7771 12 7. MGJtI Vasas 3 78S3 U S. Szegedi Vasút 3 7 J. n 9. Pápai Textil 1» 77 b"' 16 10. Szomb. SE 3 7497 !> 11. Pécsi G. 2 5J 3 9 12. Csepel 5044 13. FTC 2 5?!H 5 Száz helyett — egy Az országút mellett hatalmas földhányás, s rengeteg vastag cső. Sajóecseg felől jön, s lekanyarodik az országút mentén Miskolc felé. Az árkot erőteljesen berregő kotrógép készíti, tisztes kanalai megállás nélkül harapdálják, s emelik a magasba a földet. A gépet jól megtermett, izmos ember, Kovács István kezeli, irányítja. Szívesen ad felvilágosítást: — Bódva községtől jövünk magyarázza. — Az egész munka Miskolc vízellátásával van kapcsolatban. Még a múlt évben elkezdtük, de télen a fagy miatt leálltunk. Es február 20-án kezdtük ismét az árokásást. Az árok 180 centiméter mélységű, 80 centiméter széles, amelybe 500-as csöveket hegesztenek össze, illetve eresztenek le. Es hogyan megy a munka? — Naponta 250—300 méter — mondja Kovács István. — Tegnap jobban ment, mert 320 métert csináltam. A Földgép Vállalat gépésze elmondta, hogy rossz talajban ötven-hatvan ember, és jó talajban 80—100 ember munkáját végzi cl a gép. S, ha már leszállt a vezetőülésből, meg is tekinti a masinát. Itt-ott igazít, javít valamit, aztán visszatelepszik megszokott ülésébe. A motor ismét erőteljesen felberreg, a kanalak harapdálni kezdik a földet, s az árok nyílegyenesen halad Miskolc irányába. 1 1 Csorba Kossuth Gimn. Űttörő leány, 300 m: 1. Kusznyák (Mikóhá- za), 2. Almágyi (Mlkóliáza), 3. Zeher (Füzérkomlós). Csapatban: 1. Mikóháza. Serdülő leány, I. kategória, 500 m: 1. Molnár (S. K. Gimn.), 2. Ma- tyasovszky, 3. Vass (mindkettő S. Közgazd. Szakközépisk.). Csapatban: 1. Sátoraljaújhelyi Közgazdasagi Szakközépiskola. Serdülő lány, II. kategória, 600 m: 1. Szerdi (S. K. Gimn.), 2. Kurtos (S. Közgazd. Szakközépisk.), 3. Hernádi Nálunk a csert és az akácfát az erdők mostohagyermekének nevezik. Egy osztrák cég a Lignimpex útján most kétmillió dollárt: fizetett ötezer ürméter akácfáért... Nyugati szomszédunknál tavaly óta folynak a kísérletek a cser és az akácfa ipari felhasználására: az anyagmozgatást megkönv- nyítő rakodólapokat készítenek belőle, míg nálunk a szabvány ehhez import fenyőt ír elő. MiA mama és a kamraajtó. Mizcrák I. felv. — Takarítani kellene már — mondja. — Maga, ugye, azért jött. Nagyon kellene már itt a takarítás ... — Három hete nem fűtünk itt — mondja az öregasszony. — A télen úgy is sokat eltüzelt. Nincs már tüzelő... — Hogyan tisztálkodik? — Egy teknőbe szoktam vizet önteni. Ha akar fnosdik. ha nem, akkor nem. Nem bírok vele, elég nekem mosni rá, meg az ételt elkészíteni... Keresi a fiát Az elmebeteg Kovács H. Vencelné két éve él ebben a [ helyiségben, bezárva. — Nem közveszélyes ő, de nem engedhetem ki, mert elcsavarog — mondja az anyja. — Tavaly nyáron egyszer kiszökött. A nagy hőségben felvette a nugvkubátjút, s eltűnt az erdőben. Visszament Borsodszentgyörgyre. A családját, a gyerekeit kereste. Három hét múlva hozták vissza. Közben csak azért nem halt éhen mert akik megismerték, adtak neki egy kis kenyeret Ezért kell lakat alatt: tartanom. Öreg vagyok, nem bírok már Új piactér Tlszasaederkény-új városban még nincs piactér. Vásárcsarnok van ugyan, de a növekvő város piaci igényeit ez már nem elégíti ki. Ezért a városi tanács úgy határozott, hogy még az idén tágas, megfelelő piacteret alakít ki a Birkacsárda környékén. Ez a terület kapcsolódik a jelenlegi vásárcsarnokhoz, amelyet azohban csal: ideiglenesnek tartanak és helyette a jövőben új, a követelményeknek megfelelőbb csarnok építését tervezik. Az új vásárcsarnok építéséig pedig korszerű elárusító pavilonokat létesítenek az új piactéren, amelynek ez évi építési költsége a számítások szerint egymillió háromszázezer forint. Színházi romantika 1969 Munkában az árokásó gép Foto: Sz. Gy, Eddig Thalia papja voltam. Most szerkesztő-segéd leszek, isten veled regényes élet! Kalandok, isten veletek — búcsúzott 1844-ben Petőfi a színészi pályától. Vajon ilyen romantikus-e ma is ez a pálya, mint amilyennek Petőfi aposztrofálta'? Hát, ahogy vesszük. A Miskolci Nemzeti Színház egyik legutóbbi értesítőjéből például kétségtelenül kalandos útról kaphatunk tudósítást, de ez a regényesség nagyon is modern. Amolyan XX. századbeli. Hogy miért, azt döntsék el az olvasók. Ügy alakult ugyanis nemrégiben. hogy Miskolcon egy nap kétszer játszották a Rigó Jancsit. a társszlnházban. Egerben pedig főpróbát tartottak a Nagy Romulus-ból, amely csak idén került át a hevesi fővárosba. A főpróba mellett azonban Játszotta a társulat, az eger—miskolci közös társulat A lőcsei fehér asszonyt is Egerben. Na már most, akik a Romulus-ban próbáltak, átmentei: Egerbe autóbusszal. Hegedűs László is átment Egerbe, minthogy azonban délután Miskolcon játszott u Rigó Jancsiban, a próba után autón sietett visz- sza. Mégpedig ötven perc alatt! Az autó azonnal fordult és átvitte Egerbe A lőcsei fehér asszony szereplői közül azokat, akik nem mentek át valamiért délelőtt az autóbusszal Romu- lus-t próbálni. Azután Ismét fordult az autó és hozta Egerből Csiszér Andrást, bőgj’ Miskolcon váltsa a Rigó Jancsiban Pákozdy Jánost, aki viszont este Egerben lépett fel A lőcsei fehér asszonyban. Miután kevés volt az ideje. Miskolcon amúgy maszkosun ült kocsiba és amíg Egerbe ért, az autóba i öltözött át, mert amikor 55 perc múlva megérkezett, már hívta is az ügyelő a színpadra. Romantika? — Regényes őlel? — Kalandok” Hát így test ez napjainkban — 125 óvve! azután, hogy Petőfi megírta. (mátc) vei erdeinkben, de különösen síkvidéki, alföldi falvainkban tömegesen fordul elő az akácfa, s ezt zömében csak tűzifának, kisebb mértékben mező- gazdasági szerárunak használjuk fel, érdemes volna a hazai szabványelőírásokat felülvizsgálni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mostoha akácfát hasznosabb célra is fel lehetne használni. m: 1. Vajkó László (Sárospataki Esze Tamás Ált. Isk.), 2. Lacskó (Mikóházi Ált. Isi:.), 3. Mikus (Mikóházi Ált. Isk.). Csapatban: X. Sárospatak. Serdülő fiúk, I. kategória, 800 m: 1. Sprenc (S.-újhelyi K.. Gimn.), 2. Kiss (Sárospataki iparitan. isk.), 3. Horváth (S.- újhelvi K. Gimn.). Serdülő fiúk, II. kategória, 1000 ni: 1. Toronyi (S. K. Gimn.), 2. Zagyi (Sárospataki 119. sz. Ip.- tan. Isk.), 3. Alencsil: (S. K. Gimn.). Ifjúsági fiú, 1200 m: *1 T»„1Ä—s " " • ' Rendkívül rossz talajú terepen, március 27-én rendezték meg Sátoraljaújhelyen a járási mezei futóbajnokságot A versenyen a kellemetlen idő ellenére 9 közép- és általános iskola tanulói indultak. A küzdelmek előtt Szilva Gyula, a járási KISZ-bizottság munkatársa köszöntötte a részvevőket majd megemlékezett a Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulójáróL Űttörő fiú. 500 Járási mezei futóverseny ÍJjhelyen Mennyit ér az akácfa? A kamráié zárt asszony
