Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-26 / 70. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG A falun élő fiatul értelmiségről A TÉMA. AMELYET A KISZ BORSOD MEGYEI BI­ZOTTSÁGA megvitatott, ért­hető módon nagy érdeklődésre tart számot. Nem csoda, hi­szen különféle tanácskozáso­kon, hivatalos és baráti beszél­getések során sok szó esik a falun élő fiatal értelmiség éle­téről, munkájáról, társadalmi, kulturális és közéleti tevé­kenységéről. A bizottsági ülés elé terjesz­tett írásos anyag és a szóbeli kiegészítés, amelyet Németh Antal elvtárs. a KISZ megye­bizottság titkára ismertetett, számos olyan gondolatot tar­talmazott, amely szinte lcita- Pinthatóan érezhető a falu fiatal értelmiségének körében. Borsodban számottevő a fia­tal falusi értelmiség és fontos szerepe van a holnap falujá­nak kialakításában, formálásá­ban. Rangjuk, szerepük évről évre növekszik közéleti tevé­kenységükkel, termelési, kultu­rális, társadalmi cselekvőkész­ségükkel egyaránt. Olyan ré­teg ez, amellyel mindenkép­pen számolni kell, hiszen Csaknem 3 ezer harminc éven Sluli szakember, pedagógus, °rvos, egészségügyi középká- <fer és egyéb értelmiségi ifjú öolgozik a megye falvaiban és n járási székhelyeken. Közü­lük csaknem több mint hat- Százan egyetemi, főiskolai vég­zettséggel rendelkeznek és Printegy 2200-ra tehető a felső­fokú technikumot, középisko­lát végzettek száma. Egy má­sik statisztika tükrében szem­betűnik az is, hogy az imént említett adatból a mezőgazda- sági értelmiség száma 800-ra. a falun élő pedagógusoké csak­nem 1200-ra tehető. Mindebből tehát az is kitűnik, hogy a fa­lun élő fiatal értelmiség be­folyása, szerepe a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében, az iskolai nevelőmunka javításá­ban, a KISZ-szervezeti élet eredményesebbé tételében, egy­szóval a falu arculatának for­málásában egyre jelentősebb. Hogy mennyire érzi mind­ezt a falun élő fiatal értelmi­ség, az kitűnt a megyebizott­ság ülésén is. De jó érzés volt tapasztalni, hogy a megyei KISZ végrehajtó bizottság mi­lyen nagy jelentőséget, felelős­ségérzetet tanúsít e téma iránt. Kagy munkát vállalt már ak­kor is, amikor úgy döntött, hogy felméri a falun élő fia­tal értelmiség helyzetét, fel­adatokat határoz meg a KISZ járási és alsóbb szintű szervei­nek. E REPREZENTATÍV FEL­MÉRÉS KAPCSÁN néhány hónap alatt több mint 350 fa­lun élő fiatal értelmiségihez, agrármérnökhöz, agronóm'us- hoz, pedagógushoz, közgaz­dászhoz. orvoshoz és. admi­nisztratív dolgozóhoz jutottak el. Két alapvető módszert al­kalmaztak a vizsgálatok so­rán. Egyrészt kérdőívek for­májában kerestek választ a legégetőbb kérdésekre, más­részt. személyes beszélgetései: kapcsán ismerkedtek a falusi értelmiség helyzetével, gon­dolkodásmódjával, problémái­val. Különösen a miskolci és az encsi járás területén vé­geztek alapos ■ felméréseket, így sikerült olyan jelentést készíteni, amely szinkronban van a szocialista falu előtt ál­ló feladatok jobb megismeré­sével és a megoldásra váró ha­tékonyabb mozgósítással. Sike­rült az ifjúsági szövetség, a társadalmi szervek, végső so­ron pedig a társadalom figyel­mét a falun élő fiatal értel­miségiekre irányítani,, sikerült olyan javaslatokat készíteni, amelyek mindenképpen hozzá­járulnak a falun élő fiatal ér­telmiségiek gondjainak orvos­lásához, a pályakezdéssel já­ró nehézségek legyűréséhez. Végül mindez eredményesebbé teheti a falusi KlSZ-szerveze- tek munkáját is. A bizottság elé terjesztett jelentésből és a sokrétű, érde­kes, alkotó vitából szinte egy­értelműen kiérződött, hogy a mai fiatal falusi értelmiség ál­talános érdekei mennyire egy­beesnek a falu és a termelő- szövetkezetek érdekeivel. Ke­vés kivétellel a falvak több­ségében a fiatal értelmiségie­ket elismerik és megbecsülik. Soraikban megtalálható a munkás-paraszt szülők és az úgynevezett régi falusi intelli­gencia gyermekei, mégis a mai fiatal értelmiség a fejlődésnek olyan szakaszában van, hogy képes helytállni a munkában és az életben egyaránt. Nap­ról napra nyilvánvalóbbá vá­lik szerepük a tsz-ek gazda­sági és politikai megerősödé­sében, a falu szociális, egész­ségügyi és kulturális arculatá­nak formálásában. Hiszen kez­deményezik az új eljárásokat, felvilágosítással, meggyőző szóval harcolnak a maradi, té­ves nézetek, a megcsontosodolt szokások ellen. Előadásokat tartanak, vitákat irányítanak, hasznos beszélgetéseket kezde­ményeznek a közös ügy érde­kében. Persze nincs könnyű dolguk. Stadler András bódvaszilasi és LőZcös Ilona felszólalásából egyaránt kitűnt, hogy nem mindenütt fogadják tárt ka­rokkal a fiatal falusi értelmi­séget és nem is mindenütt bíznak rájuk megfelelő szak­mai ismeretet, igénylő mun­kát. Legrosszabb helyzetben a gyakornokok vannak és a nők. Erre utalt egyébként Juhász József is. Hogy mégis mily nagyszerűen beilleszkednek a falu életébe a fiatal agrár­értelmiségiek, azt igen helye­sen vázolta hozzászólásában Dudla József elvtárs, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára. SOK SZÓ ESETT A FALU­SI ÉRTELMISÉGEN belül egy-egy szakágban, vagy pá­lyán dolgozók megbecsülésé­ről, illetve túlbecsüléséről. Ez olyan téma, amelyről gyakran vitázunk. Kétségtelen, vannak kedvezőbb és kevésbé dicsére­tes példái a falun élő értelmi­ség tagjainak életútján. Egy azonban mindenképpen szem­betűnik, s ez ismételten kiér­ződött c fontos tanácskozáson is: a falun élő fiatal értelmi­ség az állami és társadalmi szervek vezetőinek segítőkész­ségével. helyesen értelmezett felkarolásával és irányításával nagy szolgálatokat tehet a holnap falujáért. Paulovits Ágoston Kot 'szerű tejkombinát A tsz-csoportok helyzete az ózdi 1 arasban Székesfehérvárott, a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat központi lejhombtnátot létesített 5 korszerűen felszereli ói ö-en «ooontn százpzei liter te' feldolgozására alksilrwn» 1 > üz'-mi próbákat a napokban kezdték meg. Az áj Ve: kő . 'rwtéke a flakon«« tej. hazánkban új donság. \ három gépsoron március közepétől naponta 80 <i(tn-ct tudnak készíteni Kénünkön: A tcjkombiivU auto­mata gépsorán hatosával töltik a 2,5 dccis flakonokat. isoiaroan van a mezogazaa- ággal. — A gyomok — magyaráz­at az igazgató — közel annyi cárt okoznak az országban a nezőgazdaságnak, mint az ál- ati kártevők és a növénybe- egségek együttvéve. És ez a tár meghaladja az évi 3 mil- iárd forintot! A gyomnövények elleni küz- ielemben a vegyszeres eljárá- ;ok kerültek előtérbe, ám a nö­vényvédelmi szerek az igé­teknek mindössze 40—50 szá- calékát tudják biztosítani. Ezt i Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium tervei izerint 1980-ig 80 százalékra cell növelni — nagyobb ará- íyú behozatal nélkül. Ehhez a irogramhoz csatlakozik az 2MV növényvédőszer ható- tnyagok gyártmányprofiljának cialakításával. Már tavaly negkezdték e szerek gyártását ívi 1000 tonna mennyiségben. Készül az iuícriucdicr- csarnok A gyár első részén nagy sár- tengerből több emelet magas­ságú, most készülő épületóriás, az intermedier-csarnok emel­kedik ki. Az új egységet 400 milliós költséggel építik. A félig automatizált üzemben évente 3000 tonna mennyiség­ben 10 fajta növényvédőszer hatóanyagot készítenek. Az egyik típus kiválóan al­kalmas a burgonyabogár ellen. Egy másik a gyümölcslegyek, a konyhakerti növények lágy bőrű, rágó kártevői ellen irá­nyul. Van amelyik a zöldség­félék, a cukorrépa, a napra­forgó gyomtalanítását, illetve a lucernákat pusztító aranka irtását segíti elő. Nos mindez azt mutatja, hogy az Északmagyarországi Vegyiművek, mind a kutatás­ban, mind a növényvédőszerek készítésével jelentős segítséget ad a mezőgazdaságnak. A se­ptség megnyilvánul másban s, nevezetesen a rideg hab- íanelek készítésében. ílidcg habpancl A rideg panelkészítő üzem- fez egy keskeny úton jutha- ,unk el. A prés alól most sze­lik lei a rideg paneleket, le­szedik, leverik róla a ke­retet. A rideg panel cso- iálatosan könnyű. Remeic izigetelő, ez teszi lehető­ivé, hogy az építőipar minden területén tudják használni, szigetelőnek, térelválasztó elemnek stb. És hogy jön kap­csolatba a mezőgazdasággal? — Ezekből a panelekből — magyarázza az üzem vezetője — gyorsan össze lehet szerel­ni mezőgazdasági épületeket. Állatszállásokat, gyümölcstáro­lókat úgy készítünk belőle, hogy eternitlapok közé habo- sítunk. A csarnokban dolgozó 10—15 fürge ujjú nő és néhány férfi gyakorlott mozdulatokkal ki­szedi a paneleket a keretek közül. A keretek megint visz- szakerülnek a présbe. Egy fia­talember egv különleges szer­kezetbe piros és kék színű hor­dóból folyadékot tölt, néhány mozdulat és a habosított anyag sisteregve terül szét 20—30- szorosára megduzzadva a ke­retekben. Valaki hátrahúz bennünket. — Vigyázzanak, mert köny- nyen panelruhájuk lehet. Előfordulhat, hogy a dugó ki­lő és a fekete folyadékból szürkévé váló habanyag kisur­ran. És ha valamire rátapad, arról többé levakarni nem le­het. A rideg habpanelek készíté­sét a múlt ev szeptemberében kezdték el. Ügy tervezik, hogy ebben az évben a mezőgazda­ság segítésére már félmillió négyzetmétert gyártanak belő­le. Csorba Foto: Sz. Gy. Isi elíeiiirzi üizollságok kájáról ellenőrzésének ie elhangzottak Az Észak-borsodi Termelő- gazdálkodás szövetkezetek Területi Szövet módszereivel sége a napokban tanácskozásra olyan kérések is. hogy tovább hívta össze a tagszövetkezetek ra is- meg kell vizsgálni a ro- ellenőrző bizottságainak elnö- koni kapcsolatokat a vezetés- keit Itt a szövetség munka- ben, a premizálást, vagy ép- társai vitaindító előadásokat pen a reprezentációs költségek tartottak az ellenőrző bízott- felhasználását. A tanácskozá- ságok hatáskörébe tartozó fel- son egységesen állást foglal adatokról, különös tekintettel talc abban hogy az új gazda a vizsgálatok módszerére Az ságit ánvítási rendszerben na- egésznapos tanácskozáson fog- gyóbb felelősség hárul az el- lalkoztak az egybegyűltek a lenőrző bizottságokra és ennek termelés, a számviteli és pénz- eleget is akarnak tenni. Elismerés 11101100 ”10 Érdekes jelentés, sokrétű vita «. líS&Z Borsod megyei Bizottságának ülésén r ® "'****’ ® ^® ® ^ — nauy uuuiu ivart, okoz. i évente a gyom? : Ezzel a szokatlan kérdéssel fogadnak Sajóbábonyban. Az : első pillanatban az jut az em- i bér eszébe, hogy az ÉMV-nek : voltaképpen mi köze a mező- gazdasági termeléshez és mi­ért tartják nyilván, hogy mennyi kárt okoz évente a gyom. Juza Károllyal, a gyár igazgatójával való rövid be- < szélgetéslcor kiderül, hogy Sa- jóbábony nagyon is szoros kap­A prés alól kiszedik a rideg habpaneleket. et választ adott a felmerült cérdésekre. Március első felében az egy- zerűbb szövetkezetek tagjai cözgyűléseken vitatták meg a cormányrendeletet, értékelték :ddigi tevékenységüket és ál- ást foglaltak a szövetkezetük ovábbfejlesztését illetően. A cözgyűléseken öt tszcs tagsága így elöntött, hogy a jövőben nezögazdasági szakszövetke­zetként kíván működni. A köz­gyűlésekre a tszcs-tagok nagy érdeklődése és aktivitása volt lellemző. Több községben — Például Mályinkán, Sajómer- csén — nemcsak a tszcs tag- iai, hanem a családtagok is ■észt vettek a közgyűléseken. Számos bírálat mellett javas­latokat tettek a közös tevé­kenység továbbfejlesztésére, a helyi adottságoknak legjobban megfelelő gozdállcodási forma megválasztására. A legtöbb helyen kezdeményezték csép­lőgépek vásárlását, Mályin­kán javaslat hangzott el, hogy már ez év tavaszán fogjanak hozzá legalább 50 leli közös pillangós takarmány telepíté­séhez. A közgyűléseken 3—5 tagú bizottságokat választottak és megbízták őket azzal, hogy vegyenek részt az új alapsza­bály-tervezet kidolgozásában. Két tszcs tagjainak körében már évek óta érlelődött az a gondolat, hogy csatlakoznak a szomszédos községben példa­mutatóan gazdálkodó termelő- szövetkezetekhez. Közgyűlé­sükre meghívták ezen tsz-ek Vezetőit is. A csatlakozásról titkos szavazással döntöttek Ennek eredményeként a sajó­németi tszcs egyesült a sajó- püspöki. a borsodbótai tszcf pedig a bánhorváti tsz-szel A mezőgazdasági szakszövet­kezeteknek a következő hó­napokban számos ■ feladató! kell megoldani ahhoz, hogy szocialista jellegük erősödjön gazdálkodásuk eredményesebi legyen. Ügv véltük. hogy ha ; vezetőség és a tagság összefog «’•öfeszítéseikef siker koronáz za. Fodor Miklós az Özdi járási P-irt'U? osztályvezetője Az egyszerűbb mezőgazda- 1 sági szövetkezetekről szóló 1 kormányrendelet élénk vissz­hangot váltott ki az ózdi já- s rásban is. Ez várható volt, 1 mivel a járásban 17 egysze- 1 rűbb mezőgazdasági szövetke- i zet működik több mint 4000 1 kh területen. Az alacsonyabb ( típusú szövetkezetekbe tömő- 1 rült tagok száma meghaladja i a 700-at. Ezeknek a szövetlce- i zeteknek a termelésben be- : töltött szerepét mutatják az | általuk elért eredmények. A , termelőszövetkezeti csoportok ; az 1968-as évben 208 vagon ] kenyér- és takarmánygabonát és több mint 140 vagon búr- ; gonyát termeltek. Az ÁFÉSZ keretében működő társulások , közül a nyúltenyésztőic 112 q házinyulat, a méhésztársulások pedig 110 q mézet értékesítet­tek, A közös tevékenységben és értékesítésben a társulások jártak élen, tagjaik évről évre részt vettek a részükre meg­hirdetett termelési verseny­ben. Vezetőik előadások szer­vezésével hozzájárultak a ta­gok szakmai ismeretének bő­vítéséhez. A társulások közül szép eredményeket ért ei a dédostapolcsányi nyúl tenyész­tő és a sátai méhésztársulás. Elismerést érdemel a sajólca- zai ÁFÉSZ keretében működő baromfitenyésztő társulás, amely az elmúlt évben több mint 250 ezer tojást értékesí­tett. A mezőgazdaság átszervezé­sének Időszakában hét terme­lőszövetkezeti csoport alakult tárásukban Az elmúlt évek során a iárás szerveinek fi­gyelmét a gvenge mezőgazda­sági isz-ek gazdasági és szer­vezel! megerősítésével kapcso­latos feladatok kötötték le Emiatt a tszcs-k magukra ma­radtak, fejlődésük megtorpant, sőt az alapszabály szerinti mű­ködésükben visszaesés követ­kezett be. A tszcs-k vezetői és tagjai. látva a szomszédos tsz- •k fejődését és taglóiknak a boldogulását, sokszor féltét­ek a kérdést, hogv mi lesz velük. A január első napiéi­ban megjelent kormányrendé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom