Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

Szombaton, március 22-én délután Vaszilij Iljics Proho- rovnak, a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsa tit­kárának vezetésével lü tagú szovjet szakszervezeti veterán küldöttség érkezett megyénk­be. A vendégeket elkísér­te Kiss Károly, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának al- elnöke is. A delegációt a megye hatá­rán matyó népviseletbe öltö­zött lányok kenyérrel és sóval fogadták. Ezután Tóth József, a Szakszervezetek Borsod me­Megen'ékezés Badapesiea és kilfiltii s Tanáesiziéísasáerii nyitottak. A román újságok terjedelmes cikkekben számol­nak be a budapesti ünnepség­ről. A jugoszláv újságok ugyan­csak bőséges terjedelemben foglalkoznak a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 50. évfor­dulójával. A fél évszázaddal ezelőtti eseményekkel és a napjainkban rendezeti buda­pesti emlékünnepségekkel is. Az NDK lapjai, a vietnami új­ságok ugyancsak megemlékez­nek a Tanácsköztársaságról, méltatják hazánk nagy törté­nelmi eseményét és beszámol­nak az ünnepségekről. gyei Tanácsának vezető titká­ra köszöntötte a kedves ven­dégeket, akik közül többen a Szovjetunió Hőse, illetve a Szo­cialista Munka Hőse cím büsz­ke tulajdonosai, s akad köz­tük, aki részt vett a Magyar- ország felszabadításáért vívott harcokban is. A szovjet vendégek a mező­kövesdi járás párt-, állami és társadalmi szervei vezetőinek kíséretében megtekintették Mezőkövesd nevezetességeit. Tegnap Ózdra látogattak a veterán küldöttség tagjai, ahol a Liszt Ferenc Művelő­dési Központban találkoztak a város és az Özdi Kohászati Üzemek párt-, állami és társa­dalmi vezetőivel. Ezután a delegáció visszatért Miskolcra, ahol rövid pihenő után Lillafüred nevezetessé­geivel ismerkedtek. Ma délelőtt a szovjet ven­dégek Borsod megyei szak- szervezeti veteránokkal talál­koznak. Program szerint meg tekintik a Lenin Kohászati Műveket, ahol a gyár vezetői tájékoztatják őket az LKM gazdasági eredményeiről és szakszervezeti életéről. Utána városnézésen vesznek részt. Dr. Ladányi József elvtárs, a megyei tanács vb etnökc ünnepi beszédet mond. Dr. Ladányi József, a me­gyei tanács vb-elnöke mondott ünnepi beszédet: — ötven év előtti dicsőséges harcok emlékét, a Magyar Ta­nácsköztársaság megalakulá­sának évfordulóját ünnepel­jük. Nemzedékünk jogosan Emlék «maratás Miskolcon Az ünnepi tanácsülés után, pártbizottság székháza és a délelőtt 11 órakor ragyogó nap- Népkert közötti térségen, hogy sütésben, mintegy 8—10 ezer részvevője és tanúja legyen a ember gyűlt össze a megyei jubileum alkalmából emelt munkásmozgalmi emlékmű fel­avatásának. Ott voltak a me­gye és Miskolc város párt-, ál­lami és társadalmi szerveinek vezetői, élükön dr. Bodnár Fe­renc cél, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával. Eljöttele az ünnepségre a test­véri Szlovák Szocialista Köz­társaság képviselői, Béla Hole- '.'a elvtársnak, a Kelet-szlová­kiai Nemzeti Front elnökének vezetésével. Jelen voltak: Ke- rényi Jenő Kossuth-díjas szob­rászművész és Csaba László Ybl-díjas építész, az emlékmű alkotói, a hálás utókor kegye­letének megformálói. A Himnusz elhangzása után Szuchy Hóhért, a Hazafias Népfront Miskolci városi Bi­zottságának titkára köszöntöt­te az ünnepség részvevőit, hangsúlyozva, hogy az emlék­mű örök szimbóluma annak a lelkesedésnek és önfeláldozás­nak, amelyet városunk mun­kásmozgalmi hősei a proletár- ál'am szervezésében tanúsítot­tak; emléke a Tanácsköztársa­ság fennállása alatt lezajlott hősi harcoknak; dokumentuma a munkások és a város dol­gozó népe hazaszeretetének. Ezt követően Havasi Béla, az MSZMP Miskolci városi Bi­zottságának első titkára tartot­ta meg avatóbeszédét. — Küzdelmek, elszánt har­cok után a dolgozó magyar nép az épülő szocializmus tá­gas, biztató világából tekint vissza nemzeti történelmünk tündöklő üstökösére, a fél év- (Folytatás a 2. oldalon.) büszke rá, hogy a magyar nép 1919 tavaszán elsőként követte Oroszország népeit a szocia­lista forradalom útján. Beszédében áttekintette az első világháború történetének azt a változatos korszakát, amely végül is elvezetett 1919. március 21-hez. A tanácskor­mány tevékenységével kapcso­latban a következőket mondot­ta: — A tanácskormány sok in­tézkedést hozott a lakosság életviszonyainak javítására. A munkások és a kis keresetű al­kalmazottak fizetését felemel­te. A reálbérek értéke átlag 25 százalékkal nőtt. Biztosították a napi 8 órás munkaidőt. A Tanácsköztársaság rend­kívül sokat tett a nép kulturá­lis színvonalának emeléséért. Államosították az egyházi és magániskolákat, fellendült az iskolán kívüli népművelés. A munkáshatalom elsőrendű feladata volt a tanácsrendszer megszilárdítása. A tanácskor­mány április 3-án nyilvános­ságra hozta az ideiglenes al­kotmányt. Ez kimondta, hogy a proletárállam hivatalos elne­vezése: Magyarországi Tanács- köztársaság. Célja: a szocialis­ta társadalom megteremtése. A tanáesválasztás Magyaror­szág dolgozó népének de­monstrációja volt a munkás- hatalom és a Magyarországi Szocialista Párt mellett, a re­akciós erők és az antant im­perialisták ellen. Borsod megyében és Miskol­con a megyei munkástanács ülését már március 22-én meg­tartották. Március 30-án a megyében átalakították a vég­rehajtó hatalmat. A város és a megye élére 3—3 tagú di­rektóriumot választottak. Az ózdi járás több községében kü­lön munkás- és külön paraszt­tanácsot választottak. A direktórium gazdasági in­tézkedései mellett a fő feladat a proletárhatalom megvédése volt. Garbai Sándor, a forra­dalmi kormányzótanács elnöke a Tetemváron mintegy 10—12 ezer főnyi tömeg előtt tartott nagygyűlésen beszélt a ve­szélyről. Grosszmann Zsig­mond, a miskolciak nevében ígérte, hogy vállalják az ál­dozatot, a fegyveres harcot A Tanácsköztársaság 1SS napja az alkotás mellett állan­dó harcban telt el. Az elért eredmények nemcsak a ma­gyar, hanem a nemzetközi bur­zsoáziát is megijesztette. A külső intervenció és a belső ellenforradalmi erők túlereje, végül is megtörte a magyar munkásosztály hősi ellenállá­sát. — Ez a bukás azonban — hangsúlyozta dr. Ladányi Jó­zsef —, már 1919-ben magában hordta egy új győzelem csírá­ját. A Tanácsköztársaság ide­jén gyújtott láng, hol lobog­va. hol pislákolva, utat muta­tóit a magyar népnek az ellen- forradalmi korszak sötét nap­jaiban és mindvégig éltette a magyar munkásosztályban azt a reményt hogy a történelem kerekét visszaforgatni nem le­het. 1919 szükségszerűen vezetett el 1945-höz. Magyarország fel- szabadulásához, majd 1949- hez, a fordulat évéhez. Ma­gyarországon másodszor is győzött, most már végérvé­nyesen a proletárdiktatúra. Az eltelt mintegy negyedszázad alatt elért nagyszerű eredmé­nyeinket szemlélve érezhetjük igazán az első magyar mun­káshatalom létrejöttének törté­nelmi jelentőségét. Az ünnepi tanácsülésen fel­szólalt és a testvéri Csehszlo­vákia dolgozó népének üdvöz­letét tolmácsolta Béla Holeva, a Szlovák Nemzeti Front Ke­let-szlovákiai Bizottságának el­nöke. Dr. Fekete László vb-elnök felolvasta a Katowicéi városi Tanács elnökségének üdvözlő táviratát, majd javasolta, hogy a tanácsok jegyzőköny­vileg örökítsék meg ezt az egviittes ülést. A tanácsülés az Internacio- náléval zárult. Szovjet szakszervezeti delegáció megyénkben U ritULCIAKJAI, eVTUvUCIKiU a n Ünnepi tanácsülés í a Miskolci Nemze ## A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MÉGTEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 68. szám ARA: 80 PILLGR nétfő, I960, március 24. Jüninm S-én nemzetközi tanácskozás Moszkvában Március 18. és 22. között Moszkvában ülést tartott a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítésével foglalkozó bi­zottság. Az előkészítő bizottság meg­vitatta a tanácskozás fő doku­mentumának tervezetét. A ta­nácskozás olyan napirenddel ül össze, amelyet a konzultatív találkozó a következőkben ha­tározott meg: „Az imperializ­mus elleni harc feladatai a je­lenlegi szakaszban és a kom­munista- és munkáspártok, az összes imperialistaellenes erők egysége." A nemzetközi tanácskozás 1969. június 5-én nyílik meg Moszkvában. Az előkészítő bizottság ismét megerősítette a tanácskozásra szóló meghívást, amelyet az összes kommunista- és mun­káspártoknak megküldték. Elindult a páncélvonat (3. oldal) Mérnökké lenni — művelődni.. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 50. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott március 21-én, pénteken reg­gel 9 órai kezdettel a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei, a Miskolc városi, járási és a város kerületeinek Tanácsa a Miskolci Nemzeti Színházban. Az ünnepi tanácsülés elnöksége a szín­padon foglalt helyet. Az elnökség soraiban volt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Havasi Béla, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára, dr. Papp lMjos miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályá­nak vezetője, Bialis József, az MSZMP Miskolc járási. Bizottságának első titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács vb- clnöke, dr. Fekete László, Miskolc város Tanácsának vb-elnöke, a fegyveres testü­letek megyei, városi vezetői, a megyei, vá­rosi, járási és kerületi tanács vb-vezetői, a Hazafias Népfront megyei, járási, városi vezetői, Béla Holeva, az ünnepség tisztele­tére városunkba érkezett csehszlovák kül­döttség vezetője, valamint a meghívott 1919-cs veteránok. Az ünnepi tanácsülés a Himnusszal vet­te kezdetét, majd Némcthy Ferenc Jászai- dijas, érdemes művész Várnai Zseni: Vörös tavasz című versét szavalta el. Dr. Fekete László, a Miskolci városi Ta­nács vb-clnökc nyitotta meg az ünnepi ta­nácsülést. Köszöntötte az elnökség tagjait, a tanácstagokat', majd a határozatképesség megállapítása után az együttes ünnepi ta­nácsülést megnyitotta. (4. oldal) Sport (5—6—7—8. oldal) Dr. Ladányi József ünnepi beszéde Sokezres tömeg gyűlt össze a Tanácsköztársaság 50. évfor­dulójának napján a budapesti Felvonulási téren, ahol fel- i avatták Kiss István szobrász- művész alkotását, a Tanács- köztársaság emlékét hirdető, lendületes, bronz harcos szob­rát. Az ünnepségen részt vet­tek az MSZMP és a forradal- ■ mi munkás-paraszt kormány vezetői, a munkásmozgalom régi harcosai, a tömegszerve­zetek vezetői, a fegyveres erők főparancsnokai, a külföldi Párt- és kormányküldöttségek vezetői, valamint a magyar tár­sadalmi, oolitikai, kulturális élet számos képviselője. Beszé­det Ilku Pál, művelődésügyi miniszter mondott. Az ünnepre számos külföldi Párt- és kormányküldöttség lá­togatott el hazánkba. Küldött­ségek érkeztek és részt vettek nagy ünnepünkön a Szovjet­unióból, Lengyelországból. Csehszlovákiából, llománIából, az NDK-ból. Jugoszláviából, Bulgáriából. A küldöttségek i tiszteletére az MSZMP Köz- ! ponti Bizottsága és a kormány j az Országház Vadásztermében Pénteken ebédet adott melyen Kádár János elvtárs, az i MSZMP Központi Bizottsága- I hek első titkára és Sz. Poljav- Sív M. a szovjet küldöttség ve - I ze "■!.-> mondott pohárköszöntőt. | \y. évfordulóról a baráti OS­S'. gokban ünnepségekkel ki- ; ■ állításokkal, számos újságéit kei emlékeztek meg. Követsé- ! Beink fogadásokat adtak rr: ünpep tiszteletére. Moszkvában ötvenesztendős a Magvar Tanácsköztársaság j címmel nyílt kiállítás. A : moszkvai lapok részletes tudó­sításokban számolnak be a rr a gyár ünnepségekről, közlik a szovjet vezetőknek a magyar Vezetőkhöz küldött táviratát Az Ogonyok „magyar számot” > adott ki. melynek vezércikkét > Kádár János írta. Varsóban A Magyar Tanács- köztársaság címmel nyílt ki ál- 1 Btás, melvnek megnyitóján méltatások, ünnepi beszédek hangzottak el. Az évforduló al­kalmából nagykövetünk kok- - télt adott, melv igen baráti lég­körben zajlott le. Prágában ünnepséget rendez­tek az évforduló alkalmából, melyen a CSKP Központi Bi­zottságának küldöttsége Is meg­jelent-, Cernik miniszterelnök Vezetésével. Bukarestben emlékkiállítást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom