Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
f^r=====~~=- eszak-magyarorszag 7 » r rút* id' itt sere. zni léi alííí' oiú ÜK Df ást illlet* tóról yiéggül kezű' ötig? osü-lezsert r » ■áii. :tá- »43- a oál űrije1 c:g& adnSÍ'1 gf / V-ke' óí ;S?’ Iái' iok' a# ige' i " ieF ■/.&' jr»1' irét‘ •Irt' )of' tó»" Irt I 51*J :lrt Irt te*' □1;i asf' Irt ló*1 n 1 ,v lO11' ik»' irt rá* Ói1 Önnek ml fi véleménye? } <tri»a Femieiié, ti központi könyvtár vezetője: — Én megszerettem ezt a várost összes ellentmondásával. Mint könyvtáros elmondhatom, hogy elég magas szintű az igény a könyvek iránt. Jelenlegi hálózatunk, a központi könyvtár, amely külön ifjúsági részleggel működik, a hat városi fiókkönyvtár és a kilenc üzemi könyvtár kielégíti az igényeket. A teljes könyvállományunk meghaladja a 61 000 kötetet. Beiratkozott olvasóink száma öt és fél ezer. Ez ugyan nem a legjobb arány a lakosság számához viszonyítva, de újabb fiókkönyvtárak létrehozásával, valamint a meglevő lehetőségek jobb kihasználásával nyilvánvalóan emelkedik Jnajd az olvasók száma. 1068- han csaknem 200 000 kötet könyvet kölcsönöztek ki. Irigyelem re méltó, hogy főként *’■ szakmunkások olvasnak sokan és sokat. De vonatkozik ez !l megállapítás a műszaki ér- 1 el miségre, a közép- és általános iskolai tanulókra is. Na- 6Von kevés viszont a rendszeres olvasó az ipari tanulók sorából. Sok rnég u tennivaló. Érdekes, hogy a szépirodalmi alkotásokon, valamint a vasaskohász szakmához tartozó szakkönyveken kívül igen sokan keresnek kertészeti és gyümölcstermelés! könyveket. — Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy az Üt élő emberek többségének Gondolkodásában már a városi Igények dominálnak. Ml, a könyvtári hálózat dolgozói topábbra is szerelnénk segíteni Dzd szellemi életének városi szintre való emelésében. folios isi ván. j* sz. AKÖV ózdi üzemének 'gazgatóia: Szerintem Őzd város. És ,árosi szintű a sokat szidott helyi közlekedés Is. Azért állí- ezt, mivel, főleg a csukás autóbuszok beállítása óta P helyi személyszállítás jobb Gz országos átlagnál. Igaz, hogy júcsidőszakbun nagy a zsúfoltság, műszaki hibák miatt néha kimarad egy-egy járat, de állítom, hogy az igényeket ki tudjuk elégíteni. Kocsiparkunk jelenleg elegendő, 18 autóbusz- szal naponta 16—17 000 utast szállítunk el 13 vonalon. Ez- az 1960-ban egy nap elszállított utasoknak dupláját teszi ki. — Súlyos problémát okoz számunkra a munkaerőhiány. A helyközi és helyi járatokhoz körülbelül 240 autóbuszvezetőre lenne szükség, míg jelenleg csak 184 áll rendelkezésünkre. Létszámhiányunk van a karbantartó állománynál is. Gondot okoz, hogy Özdon vannak útszakaszok, amelyek nagyon rosszak, a kocsik hamarabb megrongálódnak, s ez rendszerint kocsikiesést okoz. Problémánk, hogy a gépkocsik tisztán tartására nincs zárt mosó- helyiségünk. Arról most nem beszélek különösebben, hogy a Népköztársaság téri autóbuszállomásunk minősíthetetlen állapotban, helyzetben van. — Űzd tói nagyobb városokkal összehasonlítva is jónak mondható a mi helyi közlekedésünk. A nehézségek, problémák ellenére igyekszünk mindent megtenni, hogy az igényeket még jobban kielégíthessük. Iián9)C£>vi Árpa ti. a városi tanács osztályvezető főmérnöke: — Ózd mint város, lényegében három falu összevonásából keletkezett. A városiasodás folyamata megkezdődött, s ma is tart. A fejlesztés nálunk sajátosan alakult; új városrész épült, a belváros pedig a régi maradt. De már megkezdődött ennek is a rekonstrukciója. A város fejlesztése jelenleg és elsősorban ebben a rekonstrukcióban ölt testet. Ha a tervek megvalósulnak, 5—6 év múlva Ózd korszerű városközponttal rendelkezik. Az előkészítő munkákhoz az anyagi fedezet megvan. Ennek szolgálatába állítjuk saját erőforrásainkat is. Sokat segit a kohászat, de feltétlenül szükséges a megfelelő állam! támogatás is. — Az emberekben megvan a vágy, hogy korszerű városban éljenek. Nálunk szinte minden lakos városrendező, a városfejlesztés kérdései a közvélemény középpontjában állnak. De nemcsak beszélnek erről a témáról, hanem sokat fáradoznak is társadalmi munkában a tervek megvalósításáért. Az elmúlt esztendőben például 6.5 millió forint volt a társadalmi munka értéke. — Ha a beruházási lehetőségek megengedik, ha a megyei és országos szervek támogatják terveink megvalósítását. Ózd az elkövetkezendő években városképlleg és közművesítés szempontjából is igazi város lesz. Földgázzal tüzelnek Moszkvában kiállítás nyílt a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltás» 50. évfordulójának emlékére. Résziét a kiállításról. A mezőgazdaság helyzetéről szólva a jubileumi kiadvány kifejti, hogy a felszabadulás előtt a keresőknek több mint fele — 1920-ban ötvennyolc százaléka, de még líHl-ben is 50.4 százaléka — a mezőgazdaságban dolgozott, ami az ország akkori agvárjellegére utal. 1968-ban a keresőknek 32.5 százalékát foglalkoztatta a mezőgazdaság, de még ez az arány is magasabb, mint a fejlett országokban. A Közös Piachoz tartozó államokban a mezőgazdasági keresők aránya 16. az. NDK-ban lő százalék, i Csehszlovákiában 19 százalék. A rudabányai vasércdúsítómű két 30 méter hosszú, forgatható dobkemencéjét jelenleg is gencrátorgázzal üzemeltetik. A házilag készített gáz előállítására évente átlagosan 25 millió forint értékű szenet használnak fel. A gencrátorgáz használata ma már igen költséges, az égetésnél keletkező hőfoka gyakran ingadozik, és ez kihat a késztermék minőségére. Ezért a bányaüzem vezetői 7 millió forintot fordítanak a műszaki fejlesztési alapból a korszerű tüzelési rendszer megteremtésére. A földgáz bevezetéséhez szükséges munkákat pénteken kezdték meg. Év végéig földgázfogadó állomást építenek a vascrcdúsltómübcn. a kemencékben pedig gásadagoló és szabályozó automatákat szerelnek fel. A földgázt a Miskolcot és Üzdot összekötő távvezetékből viszik fel Rudabányára. A csövek lefektetéséhez Sajó- kazánál, tavasszal fognak hozzá. A történelemről, a megtett útról beszélnek a számok is. Elsősorban a statisztikusoknak, s azoknak, akik olvasni tudnak belőlük; az összehasonlításokból következtetni tudnak a nagy eseményekre, sorsfordulókra, s az emberekre, akik ezeket a számokat produkálták. Támaszkodjunk ebben az összehasonlításban a Statisztikai Hivatal legfrissebb, jubileumi kiadványára, amely bemutatja a Tanácsköztársaságtól napjainkig megtett utat és figyelemre méltó adatokat közöl a magyar népgazdaság eredményeiről. Az iparról szóló fejezetből kitűnik, hogy 1920-ban az ország összes keresőinek 15,4 százaléka, vagyis 576 ezer ember folytatott ipari tevékenységet. 1968-ban az összes aktív keresők harminchárom százaléka — az ipari tanulókkal és a foglalkoztatott nyugdíjasokkal együtt — több mint 1 millió 700 ezer ember dolgozott az iparban. A második világháború előtt az ipari munkásságnak 52.7, most pedig már több mint hetven százaléka dolgozik az ötszáznál több embert foglalkoztató nagyüzemekben. A háború alatt a gyáripar kapacitásának körülbelül a fele semmisült meg, de a termelés 1948-ban már elérte a háború előtti színvonalat, azóta pedig a hatszorosára növekedett. A gépipar a két világháború között az ipari termelés nyolc-kilenc százalékát adta. Termékei (malomberendezések, mezőgazdasági gépek, mozdonyok, vasúti kocsik, villamos motorok) a .hazai szükséglet kielégítésén kívül a harmincas évektől kezdve a külföldi piacokon is vevőre 1a- láltak. A gépipar jelenleg tizenhat szór annyit termel, mint 1938-ban, s az ebben az iparágban foglalkoztatottak száma az összipari foglalkoztatottak egyharmadát teszi ki. A köny- nyűipar nöhunv ágában, mint a cipőiparban és a ruházati iparban a termelés csak a felszabadulás után szerveződött gyári jellegűvé, az 1950- es évektől kezdve pedig a fafeldolgozó és a papíriparban volt a legnagyobb fejlődés. Kiállítás Iíoszk vában a lila gyár lauúcsköztársasá»ról míg a többi szocialista országban az arányszám ki- sebb-nagyobb mértékben meghaladja a miénket. Mezőgazdasági termelésünk 1951-ben érte el a háború előtti színvonalat. Az 1950*es évek első felében részben az, időjárás, nagyobbrészt azonban nz akkori gazdaságpolitika miatt a termelés nem emelkedett tovább, sőt többször a háború előtti színvonal alá esett. 1957-től kezdve azonban minden évben nagyobb volt a termelés az 1934—38-as évek átlagánál. Az 1968. évi termelés mintegy 34 százalékkal haladta meg a háború előtti színvonalat, pedig a mezőgazdaságban dolgozók száma az 1950. évi 2.1 millióról 1,5 millióra csökkent. A felszabadulás elölt általában másfél millió hektáron 1 —2 millió tonna búzát termeltek. 1964—1068 között a búza vetésterülete csak 1,1 millió hektár volt, a termésmennyiség azonban igv is meghaladta a felszabadulás előttit., A bortermés pedig az 1921—75- ös évek 326 millió literes évi átlagával szemben most már megközelíti az évi 480 millió literes átlagot. Ehhez hasonlóan több a gyümölcs és nőtt a szarvasmarha-. valamint a sertésá'lomány is. Legnagyobb mértékben a műtrágya-felhasználás emelkedett, ami új gyárainknak, vegyikombinátjainknak köszönhető. 1901 és 1920 között évente átlag tíz, az. 1950—60- as években hetvenegy, Utóiban pedig négyszázötven kiló műtrágya jutott egy hektárnyi szántóterületre. Az öntözött terület a két világháború között tízezer hektár körül mozgott, s 1968-ban már 3C > ezer hektáron folyt öntözési s gazdálkodás. S végül: a felszabadulás előtt mintegy hó' ezer traktor volt az országban, ma pedig többi mint hetvenezret tartanak nyilván. Beszédes számok. Fejlődésünk. elért eredményein'« hű séges kifejezői. O. M. A kommunizmus országában A Márvány-palota kincsei LENINGRÁDOT nemhiába nevezik a forradalom bölcsőjének. A városban lépten- nyomon szobrok, emléktáblák és emlékművek juttatják az ember eszébe: történelmi nevezetességű utcákon, tereken és sokat látott köveken jár. Az egész város óriási múzeumhoz hasonlítható, amely Leninnek és harcostársainak megszámlálhatatlan emlékét őrzi. Az épületekből szinte árad a történelem ... Ezt éreztem, amikor a Palota-téren járva felnéztem a Téli Palota monumentális épülettömbjére. A Halturin utca 5/1-es számú házba igyekeztem, ahol a moszkvai Központi Lenin Múzeum lenin- grádl fiókintézetének igazgatóhelyettese, Galina Jakovlyev- na várt rám. hogy elmondja: hogyan készülnek Lenin születésének százéves évfordulójára. Mielőtt azonban terveiket ismertetném, néhány szót. magáról az épületről és környékéről. A múzeumnak helyet adó házat még a XV1IJ. században építették a cári család egyik tagjának, s az épület a Mramornij-dvorec, azaz a Márvány-palota nevet kapta. A múzeum épülete előtt áll talapzatán Lenin híres páncélautója. amelynek tetejéről 1917. április 3-án — a szám- I űzetésből visszatérve — a Finnpályaudvar előtt elmondta gyújtó hangú, a szocialista forradalomra buzdító beszédét. A páncélkocsi jobb oldalán jól olvashatók a vörös betűkkel felírt szavak: „Vrag kapitala”, azaz a Töke ellensége. A múzeum szomszédságában terül el a Mars-mező. A téren tartott nagygyűléseken többször beszélt Lenin. A tér arról is nevezetes, hogy 1920. május elsején, a valamikori katonai díszszemlékre szolgáló tér parkosításával itt kezdődtek el a petrográdi kommunista szombatok. Az igazgat óhelyettes szobájának ablakán kitekintve a Néva mögül, oda látszott a Péter- Pál-erőd. Fenséges látványt nyújtott a 122 és fél méter magas Péter-Pál-katedrális, amelynek arany borítású tornya szinte tűvé keskenyedik a magasban. S míg ebben gyönyörködtem, Galina Jakov- lyevna elkezdte tájékoztatóját: — Lenin születésének százéves évfordulójára megkezdtük a készülődést. A tudományos kutatók cs a művészek már dolgoznak a kiállítási anyagon, amely előreláthatóan hét termet tölt majd meg. Fő törekvésünk, hogy Lenint, mint a szovjetállam megteremtőjét mutassuk be. Ennek a témának egy egész termet szentelünk. Természetesen, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára rendezett anyagunkat: továbbra is meghagyjuk. — Ezenkívül még mit állítanak majd ki? — Üjabb •Lenin-dokumontu- mokat, Leninről és munkatársairól készített, egykori fényképeket és több fotodoku- mentumoL Helyt kapnak majd olyan történelmi dokumentumok is, amelyek azt a feszült: munkát és harcot mutatják be, amelyet a szovjet nép folytatott Lenin hagyatékának valóra váltásáért: a szocializmus felépítéséért, a haza védelméért. A számok, a grafikonok meggyőzően szemléltetik majd azt is. milyen nehézségeket, kellett leküzdeni az Iparosítás, a villamosítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a kulturális forradalom napján. _ Egyszóval a szovjet nép életét, küzdelmét és megváltozott: körülményeit szeretnénk minél meggyőzőbben bemutatni. hiszen T cnin azért dolgozott és harcolt, hogy a nép jobban, emberségesebben éljen, mint n cári rendszerben élt. — A városban és környékén még 11 emlékévéi teménv és lakásmúzeum található. Ezekben is az anyag felfrissítésével készülnek a százéves évforduló méltó megünneplésére. — Bizonyára sok látogatója van múzeumuknak? — Valóban, nem panaszkodhatunk. 1968-ban december elsejéig csaknem 324 ezren keresték fel a múzeumot. Év vegéig a látogatók száma valószínűleg eléri a 350 ezrei. A TERMEKET járva láttam csak igazán, mennyi kincsei őriz a Márvány-palota. S-* szeri, se száma azoknak a fényképeknek, festmények ■ nek, fotókópiáknak, dokumentumoknak, könyveknek és ereklyéknek, amelyek Lenin éleiével ismertetik meg az érdeklődőt. A múzeum gazdac anyaga Lenin egész életútját bemutatja. Rendkívül mély benyomást gyakorolnak rám a párt lapjai, az iszkra itt lát - ható első száma. A lapnak Le nin alapítója volt. Számtalan cikkben feltette ki a párt. a forradalom soron következő feladatait.. Kíméletlenül leleplezte a népelnyomó cári rendszeri, valamint a megalkuvók különféle mesterkedéseit. Le nin maga javította cikkeinek nyomdai kefelevonatát. Nem egy ilyen — javításaival és megjegyzéseivel ellátott — kéziratot nézhettem meg a múzeumban. Lenin emberi nagysága es egyszerűsége közismert. Erről tanúskodnak az itt kiállított. használati tárgyak: egyszerű. szürke ruhája, sapkája, kapcsos cipője, a cári kópék elöli bújdosás idején használt vánkos, kifakult, paplan és gimnasztorka. A MÚZEUMBÓL kijövet, a bejáratnál vörös nyakkendő» úttörőkkel találkoztam. Tekintő! ükből láttam: ők is Áhítattól lépték át a kincseket, őrző Márvány-palota küszöbét. hogy találkozzanak a történelemmel. A kommunizmus országának történelmével, amely a halhatatlan Lenin munkásságával kezdődött . Podlna rét« (VégeJ Uiiros-e Osá? Beszédes számok Az ipar «f* . és ®||| mezőgazdaság UU éve
