Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-19 / 65. szám

4 ESZAK-MAGYARORSZÄG m te Ast egyetemi városért Reflektorfényben Miskolc felsőoktatási intézménye 6t ta ősztöndífat ü Továbbionulá»i gondok á mesőesáíi járásban Megsárgult lapok tanúskod­nak róla, hogy már 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a közvélemény munkásegyetemet követelt magának Miskolcon. 1946-ban, a felszabadulás má­sodik esztendejében a város memorandumot intézett a kor­mányhoz, amelyben kérte és sürgette az egyetem életre hí­vását. Ez év augusztusában lesz 20 esztendeje, hogy megjelent a XXIII. sz. törvény, amely el­rendelte a Nehézipari Műszaki Egyetem létesítését. Az oktatás már 1949 szeptemberében meg­indult, de csak egy évtized el­teltével alakult ki az egyetem végleges modellje. Az egyetem 19 esztendő alatt 1461! bányamérnököt, 745 kohómérnököt, 2811 gépész- mérnököt, összesen 5024 okle­veles mérnököt adott a nép­gazdaságnak. A korszerű egyetem eddig 630 millió forintjába került népgazdaságunknak, de újabb beruházásokra lesz szükség, mert az egyetem tovább épül. Ez a néhány fontos statisz­tikai adat is bizonyítja, hogy a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem jelentős szerepet tölt be a város szellemi életében. Ennek elemzésére vállalkozott legutóbb a miskolci tanácsülés is. 4 város vérkeringésében hatan tanácstagként, közülük egy professzor vb-tagként munkálkodik. Ezenkívül töb­ben részt vesznek az SZMT, a Népi Ellenőrzési Bizottság, a pedagógus-szakszervezet, a Testnevelési Sporttanács mun­kájában. Igen kiterjedtnek mondható az a munkálkodás, amelyet egyetemünk oktatói a TIT-ben vezetőségi tagokként és elő­adókként végeznek. A külön­böző szabadegyetemek, kivált­képpen a borsodi nyári egye­tem előadóinak sorában na­gyon sok az egyetemi oktató. Városszerte közismert egyete­münknek a MTESZ munkájá­ban való részvétele. Ehhez az egyesülethez tartozik az a ve­zetőképző iskola is, amelynek gazdája a műszaki egyetem egyik tanszéke. ipari üzemeink és az egyetem A legkitapinthatóbb kapcso­lat az ipari üzemek és a mér­nökképző intézmény között van. Ez magától értetődő, hi­szen az egyetemen végző hall­gatók közül évente több mint 50 marad Miskolcon. A kap­csolat g^akorlatiságára jellem­ző, hogy 1968-ban például Mis­kolc 17 ipari üzemében végez­tek szakértői, vagy más jelle­gű tudományos munkát a Ne­hézipari Műszaki Egyetem tanszékei. saink kisugárzó hatással van­nak középiskoláink tanáraira, diákjaira. A sokat áhított tu­dományos és kutató tevékeny­ség bázisának városi szintű megszervezése szintén az egye­temre várna. Bár tudjuk jól, hogy az egyetem saját hatás­körén belül közép-európai szintű tudományos munkát fejt ki. A város vezetőinek méltányolható az az igénye, hogy egy ilyen ipari centrum­ban, mipt amilyen. Miskolc, tu­dományos központokat kellene létrehozni. A tanácsülésen többen így fogalmaztak: Miskolc egye­temmel rendelkező várös. A kívánatos az lenne, hogy Mis­kolc egyetemi várossá fejlőd­jék, ehhez természetesen az szükséges, hogy egyetemünk oktatói kara és a közel 3000 hallgató kezdeményezőkánt, irányadóként lépjen fel a szel­lemi élet sok-sok területén. Tudjuk jól, hogy az általunk elképzelt optimális hegemónia megszerzésének előfeltételei vannak. Remélhetjük, hogy ezeket a városi tanács vb és az egyetem sorsáért felelős más szervek biztosítják majd. Párkány László A MEZÖCSÁTI járás 15 fel- sőtagbzatos általános iskolájá­ból 668 gyermek lép ki az élet­be júniusban, közülük 524 je­lentette be továbbtanulási szándékát. A továbbtanulók közül 456 fizikai dolgozóknak, parasztoknak, vagy ingázó gyá­ri munkásoknak a gyermeke. Érdemes megnézni, hogy a to­vábbtanulásra jelentkező me- zőcsáti járási fiatalok hol akarják megszerezni a maga­sabb fokú képesítést. Gimná­ziumba. mindössze 68-an jelent­keztek, abból 46 a fizikai dol­gozók gyermeke. Ipari szak- középiskolába 61 a jelentkező, ezen belül 55 a fizikai, köz- gazdasági szakközépiskolába 38, ebből 35 a fizikai, mező- gazdaságiba 5 fiatal jelentke­zett, belőlük 4 fizikai dolgozók gyermeke, egyéb középfokú ok­tatásra 31 gyermek jelentette be szándékát, és ezek közül a fizikai dolgozók gyermekeinek száma 25. összesen tehát a középiskolába jelentkező 203 gyermek közül 165-nek a szü­lei parasztok, vagy munkások. Ipari szakmunkásnak viszont 238-an jelentkeztek, azok kö­zött már 219 a fizikai dolgozók gyermeke. A továbbtanulásra nem jelentkezők közül 135 tar­Mozivállalati dolgozók visszapillantása Miskolc és egyeteme között a legerősebb kapcsolat pártvo­nalon alakult ki. Ez jótékony hatással volt mind az. egyetem, mind pedig a város életére. Á népes oktatói gárda közül je­lenleg is többen tagjai a me­gyei, illetve városi pártbizott­ságnak. Az oktatók és hall­gatók soraiból sokan kerültek vezető pártfunkcióba. Érdemes megemlíteni, hogy hét oktató rendszeres előadója a marxis­ta esti egyetemnek, míg má­sok részt vesznek a megyei pártbizottság politikai és köz- gazdasági továbbképző mun­kájában, a műszaki fejleszté­si bizottság tevékenységében. Az oktatók közüt sokan pub­likálnak a helyi lapokban és folyóiratokban. A városi tanács és az egye­tem között megértő együttmű­ködés alakult ki. A rendkívül nehéz lakáshelyzet ellenére Miskolc város Tanácsa erején felül is juttatott tanácsi és szö­vetkezeti lakásokat az egyetem oktatóinak. Érdemes arról is szólni, hogy az oktatók köjsül A hallgatók is különböző szinten kapcsolódnak be a vá­ros szellemi életébe. Több száz fiatal rendelkezik színházbér­lettel, jár tárlatokra, zenei ren­dezvényekre. Sajnos, az egye­tem kulturális és sportlétesít­ményei még hiányosak. De várható, hogy a városi tanács és az egyetem közös munkál­kodása révén közelebb kerül egymáshoz a város-és az egye­tem. Még nagyobb szelkmi pezsgést/ Az eddigi felsorolás hitele­sen bizonyítja, hogy az egye­tem nemcsak területileg, de szellemileg is beépült a város életébe. Azonban — miképpen ezt a tanácsülés is elemezte — vannak még megoldásra váró gondok. Ezek egyike: az egye­tem jelenléte alig-alig mutat­kozik meg középiskoláink szín­vonalának emelkedésében. Is­mert dolog: egyetemi váro­A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói március lo­an .. tartott munkaértekezletü­kön az elmúlt esztendő gaz­daságossági és műsorpolitikai eredményeit vették számba és megtárgyalták az elkövetkező hónapokban rájuk váró felada­tokat. Szebeni Győző, a válla­lat igazgatója részletes beszá­molót terjesztett elő az elmúlt esztendőről. A rendkívül rész­letes, szinte már-már aprólé­kosságig menő beszámoló igen önkritikusan nézte a filmfor­galmazás dolgozóinak munká­ját és az eredmények felmuta­tása mellett felsorakoztatta mind a vállalaton belül, mind pedig a vállalat munkáját be­folyásoló külső szerveknél je­lentkező hibaforrásokat. Az 1968-as gazdasági mérleg az új mechanizmus első évé­nek a tükre is. 1968 első fél­évében adódtak a moziüzemi vállalatok munkájában torzu­lások. Megmutatkozott ez a moziüzemi vállalatok gazdasá­gi és műsorpolitikai tevékeny­ségében, a gazdaságosság nem egy vonatkozásban történt fél­reértelmezésében. Az év má­sodik felében, jóllehet a nagy­számú közönségkiesésnek csak nagyon kis töredékét sikerült pótolni, pozitív előjelű válto­zás tapasztalható a Borsod megyei Moziüzemi Vállalatnál. Ez alapvetően szervezési és helyes szemléletben! irányulá­sokra vezethető vissza. Az év végén több mint kétezerrel több a megtartott előadások száma a tervezettnél, a láto­gatók száma is 4 162 706-ol mutat, ami szintén jelentősen meghaladja a tervezett látoga­tószámot. Mind a beszámolónak, mind pedig a hozzászólásoknak dön­tő többsége azonban elsősor­ban a filmforgalmazás és főleg a műsorpolitika kérdéseivel foglalkozott. Ezek a gondolatok külön elemzést kívánnak, s ezért a későbbiekben a ta­nácskozáson felvetett gondola­tok néhányával részletesebben fogunk foglalkozni. i MEMENTÓ Koröshdrisí Abban az időben a sors és a katonai vezetőség kifürkészhetetlen akaratából Budapesten szolgáltam a m. kir. vasúti és hidász-szertár műhelyosztályánál. Alakulatunk a főváros legszélén, a Gu­bacsi út külső végén tanyázott, közvet­lenül Pesterzsébet mellett. Vasárnap volt, kora reggel kimenőt kaptunk. A villamos csaknem üres volt. Lassan csö­römpölt velünk a munkaszüneti napon néptelen Gubacsi, majd Soroksári úton. A Kczvágóhídnál újságot akartunk venni. Se Népszava, se Magyar Nemzet nem. volt. A Függetlenséget meg nem vettük. A Boráros térnél már izgatott embercsoportokat láttunk. Itt is, ott is összehajolt néhány ember, izgatottan tárgyalt egymással. Nem sokat törőd­tünk vélük. Éjfélig volt kimaradásunk, viszonylag gondtalan vasárnapra ké­szültünk. Reményteli tavasz volt. A szovjet hadsereg már a Kárpátoknál állt, a Kállay-kormány hintanol ifiké ja néha-néha reményt villantott. Hallot­tuk, hogy Horthy újra Hitlerhez uta­zott, de ez nem volt szokátlan. Újabb talpnyalás, újabb ígéretek. Sok jót nem hozhat ez nekünk, de mit tehetünk. Él­vezzük a vasárnapi kimenőt! Ráérősen, gyalog indultunk a Ferenc körúton Az Üllői út sarkán megáll­tunk. A forgalma,t német katona irányí­totta, a hatalmas Mária. Terézia lak­tanya kapujában meg csak német őr­ség állt. Csak német! És ez volt a fel­tűnő. Mert korábban is állt ott német — a magyar őr mellett.. De most csak német. Csukaszürke ruhában. De sok! Az úttesten német katonai teherautóik jöttek. Csukaszürke-ruhásokkal tömöt­ten. A soförházak tetején gépfegyverek meredtek. Német tankok dübörögtek a Ludovika felől. Budára siettünk,_ egy baráti családhoz. A hídon nemei őr­ség. Magyar katonaság sehol. A Kör­téren német katonai autók hosszú sora Jöttek a Fehérvári útról, Kelenföld fe­lől és Budaörsről egyaránt. Oldalkocsis motorkerékpárokon fegyveres németek Barátaink rémülten fogadtak. Tőlük tudtuk meg: amíg Horthy Hitlernél vendégeskedett, a németek megszállták az országot. Igaz, ha itthon lett volna a kivénhedt tengerész, mitsem változta­tott volna a. megszálláson, hiszen haza- jövet éppúgy játszotta az ország veze­tőjét. mintha semmi sem történt volna. Civil ruhában jártuk a várost. Németek mindenfelé. Csukott fekete személyau­tók száguldozlak, működésbe lépett, a Gestapo. Már hurcolták az előre elké­szített listák szerint a magyar nép leg­jobb fiait. Az Astoria-szálló már né­met parancsnokság volt, a Majestic már a halál előszobája. Délután ötkor bezárták a szórakozóhelyeket, színhá­zakat. Megindult a névtelen levelei: áradata a Gestapóhoz. A sebtében elő­hajszolt nyomdászokkal megkezdték a plakátok, falragaszok készíttetését, ame­lyeknek mindegyike, egy-egy nagy lé­péssel vitt közelebb az újkori rabszol­gasághoz. Magyarország csatlós állam- hód megbízhatatlan, megszállt terület lett. Most már formálisan is. Estére az utcák elnéptelenedtek. Aki tehette, nem mozdult sehová, s aki te­hette bújt, ha volt hová. Késő este, amikor külföldi rádiókból móir az egész ország megszállásáról tudtunk, szótla­nul baktattunk kaszárnyánk felé. Üres volt a villamos. Az elsötétített hátsó peronon álltunk. Égy német katona is felszállt a Közvágöhídnál. A kalauz je­gyet kért tőle. Az durván válaszolt, Németül. A kalauz magyarul mondta a magáét. A Gubacsi ódra • fordulva, ak­kor még hosszói úton magas szemétcso­móik között kanyargóit a villamos. Sö­tét volt. Egy kanyarban rántott, egyet a villamos, s a német már zuhant is ki- f felé. A kalauz nagyot taszított rajta... I Azóta a történelem már sokoldalúan T feltárta, ezt a napot. Tudjuk, hogy alig- j alig volt ellenállás. Bajcsy-Zsilinszky f pisztolylövésén, meg az egyik határőr 1 rmska.golyóján kívül talán semmi, csak t ez a névtelen kalauz tett valamit "az { első napon. j 1944. március 19-e volt ekkor. Éppen | ma huszonöt esztendeje. Ezen a csuka- j szürke vasárnapon Magyarországon kő- 1 röskörül beborult az ég. Eljött a legsö- { tétebb korszak nyitánya. Néhány nap , híján huszonnégy éve élünk szabadon De 1944. március 19-ét ne felejtsük el sohasem, Benedek Miklós tozik a fizikai dolgozók kate­góriájába és mindössze 9-nak a szülei alkalmazotti, vagy szellemi foglalkozásúak. A számadatok mutatta arány nem megnyugtató. A szakkép­zést biztosító középiskolákba történő jelentkezés irreális, sokan fognak onnan lemorzso­lódni, és éppen az odajelent- kezok gyengébbik hányada szaporítja majd a gimnáziu­mokba kerülök számát, és ta­lán nem is éppen a legjobb tanulóanyag kerül majd gim­náziumba, és félős, viszonylag kevés válik majd közülük egyetemi, főiskolai felvételre alkalmassá. A Mezőcsáli járási Tanács művelődésügyi vezetői is el­sődleges gondjuknak tekint’!:, hogy lehetőleg' a fizikai dol­gozók legtehetségesebb gyer­mekei kerüljenek a felsőokta-i • tásba és ezért szorgalmazzák a legjobb gyermekek gimná­ziumba irányítását. Ebben a járásban is erősen él azonban a szülőknek az a szemlélete, hogy a gyerek mielőbb kere­sővé legyen, olya:} iskolában tanuljon, amelyik szakképzett­séget nyújt a legrövidebb időn belül, és a gimnáziummal szembeni idegenkedés itt sem ismeretlen dolog. A járás ve­zetői 16 olyan tanulót kutattak fel a járásban, akiket ösztön­díjas középiskolai tanulmá­nyokra, illetve gimnáziumban való tanulásra alkalmasnak tart, ezek közül a felsőbb szer­vek eddig három tanuló részé­re biztosították a tagozalos osztályú, gimnáziumban való ösztöndíjas képzést. SAJNOS, a járásban ipari üzem nincsen. Nincs olyan- szakszervezeti szerv, vagy egyéb korszerű gazdasági egy­ség, amely anyagiakkal is je­lentősen tudná támogatni a fizikai dolgozók legtehetsége­sebb gyermekeinek gimnáziu­mi képzését. A legnagyobb mezőgazdasági üzem a Hejő- menti Állami Gazdaság jelen­leg kevés hajlandóságot mutat ilyen támogatásra, viszont egyes termelőszövetkezetek, mint a tiszabábolnai, tiszado­BÉK í K: tói 4. háromnegyed 0 is 8 óra. Matiné: 22-én, szombaton negyed 10 és U óra. 20—21. A fal. Francia. 22—24. Ke­rnele randevúja. Magyarul bes kló NDK. 25—26. Tíz kicsi indián. Ma­gyarul beszélő angol. Matiné: ‘ 22-én, szombaton. Hor­gász a pácban. Francia. KOSSUTH (délelőtt) K: negyed w és 11 óra. 20-án csak fél 10-lcor és 2l-én csak fél 12-kor. A fal. Francia film. 22—23—24. Minden dalom a tiéd. Színes, zenés olasz film. 2-3—26. Kémek randevúja. Magyarul beszélő NDK. KOSSUTH (délutáni K: háromnegyed 3, fél 5. és fél 7 óra. 2fl—26. Minden dalom a tiéd. Színes, zené1- olasz film. Április 3—9-ig A Pál utcai fiúk. A torlódás elkerülése végett a je­gyek elővételben már most meg­válthatok. FÁKLYA K: hétköznap 5 és 7 óra, szom­baton csak 5 óra. vasár- és ün­nepnap fél 4 és fél 6 óra. Matiné: vasárnap fél u-kor. 20—21. Élő áruk. Magyarul bőszé, lő NDK. 22—23. Minden évben új­ra. Magyarul beszélő nyugatnémet. Csak 16 éven felülieknek! 21—25. Hazai pálya. Magyar. Matiné: 23. A kalózkapitány újra tengerre száll. Francia. SZIKRA K: mindennap 5 és 7 óra. Matiné: vasárnap fél ll óra. 20—21. Nyugtalanok. Jugoszláv. 22—23. Holdudvar. Magyar. 24—23. Kalandorok. Színes francia. Matiné: 23. A tizedes, meg a többiek. Magyar. TÁNCSICS K: naponta fél 5 és fél 7 óra. 20—21. Az első tanító. Magyarul beszélő szovjet. 22—23. Sógorom, a zugügyvéd. Magyarul beszélő ame­rikai. 24—25 Heroin. Magyarul be­szélő NDK. PETŐFI. K: hétfő, csütörtök, vasárnap fél 5 ős fél 7 óra, kedd. péntek, szom­bat tél 7 óra. rogmai. hejőpapi, hejöbábcmyi és nemesbikki, hajlandók ösz­töndíjjal támogatni az ilyen fiatalokat, szívesen segítenek középiskolai stúdiumaikban. Ez még csak a kezdet, de ez asr, öt tsz példát mutat a járás más mezőgazdasági üzemeinek is. Legalábbis szeretnénk hin­ni. hogy példát mutat. Természetesen a járás veze­tői is próbálnak segíteni rész­ben a gimnáziumba szánt ál­talános iskolás tehetséges gyer­mekeken, részben pedig a gimnáziumot végző tehetsége* helybeli fiatalokon. Míg az ál­talános iskolások segítésére olyan elképzelés született, hogy tovább bővítik a posta kitelepítésével a, liszakeszi ál­talános iskolai kollégiumot, ér. oda vonják össze a járásból a legtehetségesebb gyermekeket, hogy a kollégium segítségével még jobb felkészítést kapjanak a gimnáziumi tanuláshoz, ad­dig az érettségi előtt álló hely­beli fiatalok, elsősorban lányok részére olyan szakkört szer­veznek, amely segít nekik majd az érettségi után a ta­nácsapparátusban való elhe­lyezkedésben, Államigazgatási szakkör működik már most a helyi gimnáziumban 20 részve­vővel, s itt az érettségiző fia­talok adóügyi, költségvetési, adminisztrációs ismereteket kapnak, hogy ilyen munkakö­röket tölthessenek be hazatér­tük után a községi tanácsok­ban, egyben lehetőséget te­remtenek számukra az állami minimum-vizsgák letételére. Olyan elképzelés is van, hogy ezt a szakköri munkát kiter­jesztik kereskedelmi és tsz-ad- minisztrátori képzésre is. A JÁRÁSBAN kevés a me­zőgazdaságon kívüli munkaal­kalom. A főiskolai, vagy egye­temi oktatásra tovább nem menő fiatalokon is segíteni kell a járásban. Ez a szakkör az egyik kezdeti lépés. S mint az. előbb az ösztöndíjat nyújtó öt tsz példájánál, úgy itt is hisszük, hogy a kezdeti lépés a tettek hosszú sorának nyitánya lesz. (bened ek) Matiné: vasárnap 10 óra. 20—22. Az éjszaka rablásra való. Színes olasz. 23. A balerina és ra­jongója. Magyar:il beszélő szovjet. 24. Azok a csodálatos férfiak. Szí­nes amerikai. 25. Bűntény a mű­vészpanzióban. Magyarul beszélő NDK. Matiné: 23. A katona apja. Szov­jet. SAGVARl K: naponta fél 5 és háromn^^ gyed 7 óra, 20—22. Tíz kicsi indián. Magyarul beszélő angol. 23. A ház és gar­dája. Magyarul beszélő szovjet. 24—25. Élő áru. Magyarul beszélő NDK. ADY — TAPOLCA íferet») K: pénteken, vasárnap este fél 7 órakor, 21. Autósok, reszkessetek. Ma­gyarul beszélő olasz. 23. Ungern báró végső tévedése. Magyarul beszélő színes szovjet. ROVIDFTLMEK KEDVELŐINEK: Béke: 20—21. Big-beat. 25—26. Madon­nák. Kossuth (de.): 20—21. Big-beat. 22—24. Móxk^.e­rek. Kossuth (du.): 20—26. Módszerek. Fáklya: 20—21. Hétfő. 22—23. Százarcú Bili. Törvény. 24—25. Világma gá" zin 30. Szóról szóra. Szikra: 20—21. Olaj a tűzre. Arabs lovak. 22—23. Világmagazin 29. Margaré­ta. 24—25. Világmagazin 16. Táncsics: 20—21. Királyok útja. 24—%*■ Troyani kolostor. Tahiti, az álmok földje. Petőfi: 20—22. Madonnák. 23. Titkok * i'ács mögött. S ágvári: 20—21. Madonnák. Kamcsatkái ősz. 23. 50 éves a magyar légi közlekedés. Mossunk kezet 24—25. Hétfő. Ady filmszínház, M.-Tapolca: 21. A nagyvilágból. 23. És miltt­ók teszünk. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! MOZIMŰSOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom