Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

Borsodi fiatalok a Kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolában

A kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola 1952- Ben alakult és akkor még a felnőttek jártak ide: kombáj- nosokat és traktorvezetőket képeztek. 1960-tól gépszerelő szakmunkásokat adlak a mezőgazdaságnak, majd 1964-ben szervezték meg az ifjúsági képzést, és az iskola jellegű oktatást Nagy László igazgatóhelyettes elmondja azt is, hogy az új tanévben a képzési formákat összevonják, és egységesen növénytermesztő gépész szakmunkásokat nevelnek Kétegyházán. A jövő tanévben kezdő és három év múlva j.’ég- ző szakmunkások a mezőgazdaság minden ágazatában otthonosak lesznek, ismerik az ott használatos gépeket, kezelni tudják azokat, ugyanakkor .speciális feladatokat is el tudnak látni.

Évek gyakorlata volt, hogy csak Békés megye területéről vesznek fel tanulókat, ezt azonban a szükség megVáltoztatta. így kerültek Kétegyházára a tokaji fiatalok, akik mint két kihelyezett osztály végzik itt a szakiskola 3. évfolyamát.

— Elégedettek vagyunk a borsodi gyerekekkel — mondja róluk az igazgatóhelyettes.

— Érdeklődők, jól tanulnak és mind a két osztály rendes kollektíva.

A gyakorlati műhelyben találkoztunk velük. Térjék János, Szabó János, Szinyeri Mihály és Mayer János, a Tokaj- környéki falvakból jött az iskolára. Az RS—09-es erőgépet szerelték, ismerik már minden porcikáját. Mind a négyen egyöntetűen kijelentették, hogy jól érzik magukat Kétegyházán, az iskola tetszik nekik, és eltökélt szándékuk, hogy jó gépész-szakmunkások lesznek, ha újra hazamennek Borsodba.

— Az eddigi tapasztalatok azt mutatják — említette az igazgatóhelyettes — hogy a Kétegyházán végzettek köny- nyen el tudnak helyezkedni, és szépen is keresnek. Átlagkeresetük 2000 forint körül mozog, de nem ritka — különösen nyári és őszi kampányidőszakban

— a 3000—3900 forintos átlag- kereset sem.

A közelmúltban készült el az iskola elmúlt évi mérlege. 1968- ban 126-an végeztek és a záró- 1

vizsgán 3,4-es átlagot értek el. Jó közepesen megfelelt tehát a végző tanfolyam, s ezt az eredményt nem tartja rossznak a tantestület. A végzettek elhelyezkedését most is figyelemmel kísérik, a beérkezett levelek feldolgozása hamarosan befejeződik. A kép, amely ezekből a levelekből kialakult, megnyugtató: a katonai szolgálatra bevonultakon kívül a záróvizsgát tett növendékek 80 százaléka szakmájában talált

A borsodi brib'd

hogy 1970-ben 120 személyes kollégiumot építenek, bővítik a könyvtárat, a szakkörök berendezését, több lehetőséget biztosítanak a szabadidő hasznos eltöltésére.

— Jó szakembereket akarunk adni a mezőgazdaságnak, s ezt a tantestület valamennyi tagja szívügyének tartja — mondotta Nagy László, a szakiskola igazgatóhelyettese,

Sass Ervin

Mazsaroff Miklós munkája

m

m

A Tanácsköztársaság plakátjai

Uj művek a miskolci könyveshohokbs11

Térjek János Szabii *ános. czi yeri Mihály és Mayer János a RS—09-essel a gyakorlóműhely uen.

(Foto: Dcmcny Gyula)

munkát, dolgozik. Többen ma- gasabb beosztást nyertek, s vannak olyanok is, akiket gépszerelőnek alkalmaztak.

Az iskola felszerelését, gyakorló gépparkját állandóan korszerűsítik. Két éve hat tantermes új iskolaépületet építettek három millió forintos beruházással, decemberben pedig 600 ezer forintért új gépeket vásároltak, közöttük DT—75-ös, VE—50-es traktorokat, RS—09-es NDK erőgépet, répakombájnt és más munkagépet. Az új tanévben 160 fiatal lesz új lakója a kétegyházi Gépszerelő Szakiskola kol égiumának. Azt is tervezik.

A közelgő tanácsköztársasági évforduló jegyében máris két könyv jelent meg a könyvpiacon. József Farkas irodalomtörténeti alkotása a „Rohanunk a forradalomba” második, kibővített kiadásban tárgyalja 1914—19 irodalmát. Mindenkihez! címmel jelent meg a fiatalság körében népszerű Képes történelem sorozat 1919-et tárgyaló és illusztráló kötete. Politikai történelem a tárgya A vatikáni magyar követ 1 jelenti... című könyv is. Ugyancsak történelmi összeállítás, csak kissé régebbi korból a Rabszolgák ókori Rómában című korat>e feljegyzések gyűjteménye. 3 Népszerű orvosi könyv , Dr. Kováls Lajos és dr. Tibor által öszeállított zsebkönyve, valamint a k°* ismert dr. Buga László ni®Y a Gyógyító szó. A sport J'e a velői szívesen forgathatják Labdarúgóvilág 69 című kL pes kiadványt valamint ReK László könyvét a Kilenc k»" krónikáját. ,

A megyében a könyveket® FMSZ könyvesboltok terjes3 tik.

f --------S

árospataki pedagógus

a forradalom füzében

Jól felszerelt könyvtár áll a diákok rendelkezésére.

Pénteken színházi bemutató

Harminchárom névtelen levél

Révbe jut Szikszón az Ifjúsági Klub?

Pénteken, március 7-én új darabot mutat be a Miskolci Nemzeti Színház. E bemutatás csaknem hazai ősbemutatónak is számít, ugyanis Méhes György romániai magyar író Harminchárom névtelen levél című vígjátékát a Miskolci Nemzeti Színház tűzte először műsorára Magyarországon, igaz, hogy előbb a másik „székvárosában”, Egerben mutatta be.

A Harminchárom névtelen levél egy kisvárosi középiskola tantestületén keresztül mutatja be milyen kavarodásokat okozhat az intrika, a ért-len levelek irogatása, miként > mérgezheti meg a légkört a pletykálkodó, összeférhetetlen ex-igazgatő, aki történetesen vénkisasszony is.t

A vígjáték előadását Jurka László rendezte, jelmezeit Kalmár Katalin, díszleteit Ütő Endre tervezte. Alakjait Ko- petty Lia, Koós Olga, Egcrvá- ry Klára, Máthé Éva, Páva Ibol- a, Marlcaly Gábor, Süllős Gábor, Csapó János, Csiszár Nándor, Kiss Jenő és Csiszár András jeleníti meg. A darabot, illetve az előadást az egri közönség, valamint egy-két borsodi város és község közönsége, amely már korábban tajelőadásban láthatta, nagy tetszéssel fogadta. Érdeklődve várjuk a miskolci pénteki bemutatót és az azt követő előadásokat.

Télen a

Szikszón §olcáig csak elméletben létezett az ifjúsági klub, pedig a termekkel bővelkedő otthon a szervezett klubélet sok-sok lehetőségét kínálta. Nem hiányzott a „mozgósítás” sem. Sőt, minden évben „beindították” a foglalkozásokat is. Mindenki tenni akart valamit a klub érdekében, de azután mintha elfogyott volna a lelkesedés. Hol volt a hiba gyökere? Nehéz lenne megmondani.

Az idén néhány KISZ-tag felkereste a községi könyvtár vezetőjét, és segítséget kért a klub programjának összeállításában. Va- szily Lajosné készséggel tett «Jeget a kérésnek, s így sikerült szí- i nes, változatos h«tf,i eseményterve- j két kidolgozni, melyekben kötetlen beszélgetések, viták és szellemi vetélkedők szerepelnek. Az eredmény már most látható. A fiatalok öröm- ; mel járnak szombatonként az if- ( jűsági klub összejöveteleire. í

Taksás Miklós Szikszó

közvetlen agitáció szolgálatába állította Bíró Mihály, Vértes Marcell, Pór Bertalan, Be- rény Róbert és a többiek művészetét anélkül, hogy a művészi erejükből bármit is veszítettek volna. Az ötven év távlatából is idevilágít a kalapácsos ember vörösen izzó csapása, a fegyverbe hívó munkás-katona démoni lendülete.

Az izzó forradalmi hangulat, a fejlődő forradalmi öntudat megtermékenyítette a művészek alkotó képességét, s élményeik a Szabadságot hozó

népi hatalom levegőjében r°_ bánó erővel jelentkeztek alk®* tásaikban. Alig múlt el hogy Budapest utcáin ne J®] lent volna meg egy-egy új Pj®, kát, merész társadalmi tart®' lommal. Ezek a szuggcsz® ’ nagyhatású plakátok, leb»1® cselték a szemlélőket, lörneS két vonzottak az utcán, vH®* késztették az embereket, y, albumot nézve ma is úgy lünk előttük, hogy szinte éré* zük a proletárdiktatúra ír1® levegőjét, a forradalom iß®,zs,a. gát, el nem múló aktualitás®"

Flakátgyűjtemény jelent meg a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából a Párttörténeti Intézet összeállításában. Igaz, hogy a jubileumi albumot megelőzte egy tíz évvel i zelőtti kiadás, amely ugyanezeket az alkotásokat alkalmazta. A megjelenést azonban nemcsak a fél- ivszázados forduló és a tisz- .elet sugallta, hanem az a széles körű hazai és nemzetközi érdeklődés: is, amely az első kiadást fogadta. Az album röviddel megjelenése után teljesen elfogyott. Azóta hazai és külföldi múzeumok, magánszemélyek, párt-, társadalmi és állami intézmények, iskolák keresik. Ezt az érdeklődést igyekszik kielégíteni a második kiadás változatlan céllal: minél többen is-1 merjék meg a Magyar Tanácsköztársaság grafikus művészetének gazdag termését, forradalmi hagyományait.

A szemlélő, aki végiglapozna az albumot, aligha kíván magyarázatot a látványhoz. A magas művészi színvonal, a ma s modernül ható plakátok minden magyarázatnál meggyőzőbben bizonyítják: a pro- etárdiktatúra néhány hónapja nicsoda virágzása volt a művészetnek. A tanácskormány a

ROHOSKA JÓZSEF, a polgári demokratikus átalakulás legnagyobb hatású pataki képviselője 1910-től 1919-ig az új- szövetségi írásmagyarázatot, vallástörténetet, katetikát, liturgiát, valamint a görög és angol nyelvet tanította a sárospataki teológián. Művelt, bátor, szókimondó, az ifjúság körében igen népszerű egyéniség volt.

Már 1917-ben hirdette azt a hagyományos egyházi felfogással ellenkező nézetet, hogy a reformáció csupán csak vallásos irányzat volna.

□

A FŐISKOLÁN 1919. március 15-én tartott ünnepi beszéde Rohoska József egyik legemlékezetesebb fegyverténye volt. Ez lett a fő vádpontja a Tanácsköztársaság bukása után az egyházi hatóság ellene indított eljárásának. A híres beszéd gondolatmenete: az uralkodó és az uralkodó osztályok a múltban semmit sem törődtek a

néppel, pedig a politika művészete a munka megbecsülése. Most fordul a történelem: a ledöntött tekintélyek helyére a munka áll. Munka által lesz szabaddá és függetlenné az ember. Kifejtette, hogy nemzeti vágyunk a nemzetközi szocializmusban találta meg legerősebb támaszát.

Az ünnepély után a hallgatóság elhatározta, hogy a beszédet kinyomtatják, és a jövedelmet a hadiárvák kapják. Ez meg is történt. A munkások helyi lapja, a Népakarat március 16-i számában olvashatjuk, Rohoska beszédének hatása leírhatatlan. Sárospatakon még nem hangzott el ilyen nagy hatású beszéd. A párt meghajtotta zászlaját Rohoska József előtt, aki a Tanácsköztársaság idején is követte az, események fejlődését. Lefordította a Mar- saillaise-t, s verse mind forradalmi szellemében, mind a zene ritmusával való azonosulásban felülmúlja Csizmadia Sán dór ismert fordítását. íme:

Előre gárda, rajta, bátran,

Tartsd magasra a nép zászlaját! Harcba szállj minden zsarnokoddal Védjed a munkások jogát,

Védjcd a munkások jogát!

Hazát talált a régi hazátlan,

S rá új élet és béke vár,

Itt áll a büszke proletár! Egyesülve a nagyvilágon Egy élet — egy halál.

Jaj, aki ellenáll!

Vigyázz! Indulj: Tiéd a jövő, Előre proletár!

□

SZELLEMI BEFOLYÁSA nyilván érlelte a teológia tanárainak egyhangú határozatát az egyházi szolgálatból való kilépéssel és a lelkészi minőségről való lemondással tanítói pályára jelentkeznek. Rohoska ez ügyben április 15-én ezt írta az illetékes népbiztosnak: ..Nekem, mint régi szabadgondolkodónak az új fordulatban csakis egv választásom lehet: az egyházi hivatalból kilépni, s tudományos meggyőződésemet, elveimet, eszméimet minden feszélvezetf.s'Sg nélkül, szabadon hirdetni.”

Rohoska ezután cvakért»11' lag szakított az egyházzal é® teológián nem tartott több el° adást. j

Április 23-án a sárosp®*® j építőmunkások íorrada*® zászlót avattak, s felkérésül»' az ünnepi beszédet Rohes® József mondta. Hogy megcl'1 tését biztosítsák, az illeték művelődésügyi szervek ki® vezték a gimnáziumba a sZ cializmus és az erkölcstan í® nárának. Nemsokára azon*1® megbetegedett és válságba J,,

tott. amit régi körnvezeté®®

visszahúzó hatása, kettős ,?®

' töttsége, a cseh burzsóá csa°®J tok Sárosoatak megszállás követő egzisztenciális biz0®' talanság elmélyített.

A TANáCSKÖZTÁRSAS^ bukása után az el len fórra»1' lom hajszát indított ellene. s *r j sőbb hatóságai minden hív®1 viselésétől véglegesen eltilt®^ ták. Nehéz körülmények közé élte végig életét, de azok ®e®, hagyták cserben, akiknek 'eí' kében haladó eszméi kivi1'® goztak«/"

| Rohoska József megérde®»* \ogy közéleti szereplésé®8® felszázados évfordulóián k®' evelettel emlékezzünk meg fe. világosait nézeteiről, bátor állásáról, elszánt küzdelm?^'0*'

E. Kovács Kálmái»