Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-15 / 62. szám
■= /, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ír »iáiról névtelen levél mu$a.tő a Miskolci Nemzeti Színházban A iistói feTZüU Szin; v w hazban most b mutatott játék, a Méhes György romániai magyar szériái írta Harminchárom névte- len levél előadása közben ikrán hallatszik a nézőtéren hangos nevetés, mert a szó- v'. :cek, a fejtetőre állított szili iciók, s nem utolsósorban az a plusz, amit mindehhez a ft ?szabadultán komédiázó szírt enek többsége hozzátesz, derűt varázsol a színházba, jól : ■rakoztató levegővel cseréli fel sok helyen a darab egyébhez! már poros légkörét. A ; . nevetés ellenére sem leír 1 egyértelmű véleményt am Harminchárom : vtelen levélről, és ha né- h r.y nap távlatából visszagondolunk a látottakra, bizony, leginkább a színészi Jellem- formálásából fakadó derűk emiéke, mintsem a játék mon0 nivalója idéződik emlékeze■ ikbe. Felemás érzésekkel 1 Fékezünk vissza az előadásra. Méhes György pedagógus- környezetben élő romániai ma- • ar író darabját a mi szin- h fzunk mutatta be először :■ ’ gyár országon, és kellő tisztel, érdeklődéssel vártuk. ! i fokozott érdeklődésünk nem ■ ?rt teljes kielégülést, mert cyan társadalomma jzot kapzsik, amelyet a szerző kita- 7 futható szándéka ellenére váltó-tatnak vígjátékká az egymást. követő fonák helyzetek, derűs szituációk. A Harminchúrom névtelen levél története roppant egyszerű. Egy romániai kisvárosi i: .'lólábán a tantestületen belül nincs meg az egység. A rosszakaratú vénkisasszony igazgatót korábban leváltották, egy törekvő fiatal pedagógus került a helyére, s a vénkis- ; iszony, hasonszőrű társnőjével együtt kapva kap az alkalmon, amikor az új igazgatónak árthat. Erre két alkalom is kínálkozik egyszerre. A város egyik vezető emberének, bizonyos X. Mihály elvtársnak a lánya csínyt követ el, rosz- szul tanul, tehát válaszút elé kell állítani az igazgatót és az egyik tanárnőt, elbuktat;iák-e X. Mihály lányát, X. Zsuzsit, vállalva ennek esetleges ódiumait is. A másik' alkalom pedig, amely részben ehhez kapcsolódik, az igazgató és az X. Zsuzsit elbuktatni akaró fiatal, de talpig becsületes, gerinces tanárnő közötti szerelem véletlen felfedése. Névtelen levelekkel, szám szerint harminchárommal árasztják el a szülőket, követelve a tanárnő ás az igazgató eltávolítását azonban a játék végén minden visszájára fordul, mert deus ex rnachma-ként megjelenik az iskolai ünnepségen az addig csak emlegetett és hivatkozott X. elvtárs, aki igazságot szolgáltat, még akkor is, ha az ő lányáról van szó. Kiderül a vénkisasszonyok turpissága, vagy inkább aljassága, megszégyenülten hagyják el a színpadot, a megrágalmazott igazgató és tanárnő feje körül csaknem dicsfény ragyog, és a névtelen levelek szerzőjének vélt X. Zsuzsi is felmentést kap a vádak alól, sőt, megígéri, hogy a jövőben rendesebben tanulja a fizikát. Természetesen közben igen sok alkalom adódik emberi jellemek megmutatására, a kisvárosi gondolkodás érzékeltetésére, azonban a játék egy része egy nálunk már régeit elmúlt korszak levegőjét sugározza, a szituációk is nagyrészt feledésbe mentek, s ahol még nem mentek, az elég baj. Lehet, hogy a Méhes György ábrázolta kisvárosi társadalom még ott tart, azon a társa- dalmi fejlődési fokon, amit e játék érzékeltet, s őszintén kívánjuk nekik, mielőbb lépjenek túl rajta. Társadat »inra jzot nyújt Méhes György darabja, mégis vígjáték lesz belőle a miskolci előadásban. Alighanem szerencsésnek mondható ez a megoldás, hiszen a már említett és elavultnak tűnő társadalmi szituációk és kapcsolatok nálunk, napjainkban csak a görbe tükör ábrázolásában fogadhatók el. Nehéz is lenne drámai hangvételű társadalmi rajzként elfogadni azt a történetet, amelyben a rajz- tanárnő természetesen festőművész és mindig csak rajzol és fest, mást soha nem tudna csinálni, a tornatanár izomkolosszus és erejével fenyegetőzik, a zenetanár a bárgyúságig naiv, széplélek, s általában minden tanár pedagógus-karikatúra. Kivéve az igazgatót éo a darab központjában álló, Zsóka névre hallgató fizika tanárnőt, akik ennél fogva e.gy kicsit ki is lógnak a darabból, s úgy tűnik, mintha egy vígjátéki háttér előtt látnánk két, oda alig tartozó ember kapcsolatának néhány mozzanatát. Azt mondtuk fentebb, hogy szerencsésnek mondható a miskolci vígjátéki megoldás. Igen ám, de az eredeti játék ilt-ott ellenállt a vígjátéki átültetésnek. A már. említett igazgató és Zsóka figurája megmaradt drámai hősnek, s ez bizony, ebben a játékfelfogásban elütő színfolt. Jutka László, a darab rendezője, amennyire lehetett, a vígjátéki Értesítési Értesítjük az alábbi utcák által határolt területen lakó fogyasztóinkat és üzemelő • közüle- teket, hogy munkálatok végzése miatt. az áramszolgáltatást 1969. március 16-tól március 31-ig .minden munkanapon 7 órától 16 óráig szüneteltetni fogjuk. Szinva — Munkácsy u. — Vörösmarty u. — Gö- möri vasút. 2MÄSZ 1. sz. kirend. A Habselyem Kötöttárugyár FEL VÉTELKE KEfttHS általános mechanikai és elektroműszerészeket, Kurityánban működő konfekcióüzemébe. Jelentkezni lehet személyesen, a Habselyem Kötöttárugyár 4. m. üzemegység vezetőjénél, Kurityán, Kossuth L. n. 36. sz. A Hajtómű és Felvonógyár 4. sz. gyáregysége Nyíregyháza, Rákóczi u. 98., felvételre keres esztergályos, marós-gyalus és köszörűs szakmunkásokat I 'izetás megegyezés szerint. Magas kereseti lehetőség. [ Jelentkezés a munkaügyön, i ..... _______ . szituációkat helyezte előtérbe, helyenként már-már komédiái megoldásoktól sem tartózkodva. A szereplők komédiázó kedvét nem fogta mindig visz- sza kellő mértékkel, tapasztalható itt-ott túljátszás és ez különösen élessé teszi a vígjátékra váltásnak eüentálló játékrészek és az egyéb derűs jelenetsorok közötti ellentmondást. Főképp a harmadik felvonáson érezhető a vígjátéki mesterkéltség, mert a derűs felszín alól fel-felüti fejét a drámai szándék, és as egész darab ellentmondásossága éppen a végső feloldásnál csúcsosodik ki. Ez viszont eredendő hiba, s a rendezőt nem lehet érte egészében elmarasztalnunk. öt a derűt halmozásáért, a jó szituációk kihasználásáért dicsérnünk kell. Ütő Endre díszlete — különösen m első és harmadik felvonásé — aláhúzta a történet, illetve mondanivaló már-már porosságát, a második felvonás világosabb otthonképe sugárzott élőbb, derűsebb mát. Kalmár Katalin Jelmezei célszerűek, ízlésesek voltak. A s/creplol», vidáman alakították és komikus, illetve komikai vénájuk teljes beleadásával jelenítették meg a tanárokat. Legalábbis azok, akiknek erre módjuk volt. Mert mit tehetett például az igazgatót játszó Markaly Gábor? Igen korrekt módon megformálta az emberi érzéseit az iskolában a hivatás mögé utasító, de a második felvonás iskolán kívüli jelenetében már életkorához megfelelő módon szenvedélyes embert. Vagy partnere. Ko- petty Lia, aki Zsókát, a gerinces, mindvégig becsületes tanárnőt játszotta. (Elhangzik valami utalás korábbi rossz házasságára, de erről a szerző nem mond többet.) Kopetty Lja Zsókája roppant, szimpatikus, egyenes, igazán szeretet- re méltó egyéniség, s komolyságánál fogva el is hihetjük neki. hogy rosszul érzi magát abban a tanári karban, ahol jóformán ő az egyetlen komoly ember. (De erről nem a szereplő tehet.) A tanári kar tagjai között Koós Olga és Egerváry Klára már-már túlzásokba bocsátkozó hatáseszközökkel jelenítette meg a két vénkisasszonyt. Jól kidolgozott párosaik minden alkalommal hangos derűt fakasztottak, és a derűkeltésen kivül, amit a.szinte folyamatos, állandó játékkal teremtettek meg, sikerült figuráik gonoszságát is érzékeltetniük. Nevettük őket és megvetettük figuráikat. A siker nagy részese Sallós Gábor, aki aféle kisvárosi Casanovát formált az egyik nőtlen tanár alakjából, valamint Csiszár Nándor, a bátortalan énektanár, aki névházassággal akarja megmenteni a megvádolt Zsóka becsületét. Csapó János öreg, derűs Lajos bácsija, Máthé Éva cau- paszív, de derűje mögött sok komoly érzéssel teli rajztanárnője, Kiss Jenő jó kiállású tornatanára egészíti ki ezt a már-már panoptikum-szerű tantestületi sort. Két szereplője van még a darabnak, akik nem pedagógusok. Az egyik az elbuklatásra váró X. Zsuzsi, akinek alakját Páva Ibolya igen sok bájjal, valóban 16 éves kamaszlányt formálva állította színpadra, cs X. Mihály, az igazságot osztó nagyember, aki Csiszár András nagyon elegáns megformálásában lépett elénk A Harminchárom levél valószínűleg közönségsikeres darab lesz. Gyengéit, zavart okozó kettőségét, konfliktusának erőltotettségét elhallgatnunk nem lett volna őszinte dolog Vígjátékokban viszonylag szűkös termésünk sorában azonban örömmel és egészében derűs tetszéssel fogadtuk a darab bemutatását. Bír»rdifc Miklós Erdő mellett de jó tahiti? Változott u dal Moes<o!yásora Megyénk kevés táján élnek oly hű tudósitói az Észak-Ma- gyarországnak, mint az • erdő koszorúzta apró tanyán, a Kis- győr melletti Mocsolyáson. Gyakran hoz a postás onnan a szerkesztőségünknek címzett levelet._ S a kedves üzenetet, a pár soros tudósítást legtöbbször gyermekkéz rója papírra. Hol egyik, hol másik — néha egyszerre több — kisiskolásnak jut eszébe, hogy feljegyezze szülőhelyének eseményeit, krónikát szerezzen ötvenkét ház lakói dolgos hétköznapjairól, hogy beszámoljon a kis tanya eseményeiről. A napokban szokatlan küldemény érkezett a régi ismerősöktől. Amint azt a füzetlapokból összekapcsolt néhány oldalas „újság” első oldalán olvashattuk: a mocsolyási Hazafias Népfront szervezet kiadványa, készült egy példányban. A párt jubileumának tiszteletére lelkes munkát végeztek a legifjabb népfront- aktivisták, az iskolások. Felkeresték a lakóhelyük legidősebb emberét és vezetőket, olyan dolgokról faggatták őket,, amelyeknek ők, koruknál fogva még nem lehettek tanúi. S a felnőttek vallomásait összegyűjtve, a legfontosabb helytörténeti eseményeket, érdekes adatokat, a tanya fejlődését bemutató statisztikát összefűzve, a tanító néni megszerkesztette az újságot, melynek első és egyetlen tiszteletpéldányát az Eszak- Magyarországnak címezték. Lapozgatván — a csupa szívvel és lelkesedéssel írt — sorok között, átnézve a kedves illusztráló gyermekrajzokat, sok mindent megtudhatunk az ott élők nehéz múltjáról, egyre szebb jelenéről, munkájukról és művelődésükről — egyszóval: szinte feltérképezték őseik és saját sorsuk említésre méltó történetét a gyerekek. Idézhetnénk adatokat, felsorolhatnánk jó néhány érdekes kis cikk tartalmát, de hát nehéz lenne a válogatás. melyik a legjellemzőbb a mocsolyási változásokra. Szóljunk talán arról a gyermekek szavával, hogy „bár a világ végén élünk, mégis élénk kapcsolatunk van a nagyvilággal: részt vettünk a moszkvai rádió pályázatán, írókkal, művészekkel váltottunk szót levélben, a tv műsorának szerkesztéséhez is évek óta hozzájárulunk egy-egy ötlettel...” S bár az elzárt kis település földrajzilag talán közel van a világ végéhez, mégis de más már arrafelé ma az élet! Mi sem bizonyítja ezt jobban az alkalmi kiadású újság szignáljánál: „Erdő mellett, de jó lakni, Gorára stih-lel hasogatni,..” Mocsolyáson változott a dal szövege. Átköltötték az emberek. Gyárfás Katalin Új háromrészes tv-lihn Értelmiségi klub Sárospatakon A városi tanács művelődés- tagjai. Orvosok, mérnökök, pe- ügyi osztályának gondos elő- dagógusok, agrárszakemberek, készítése után megtartották gyógyszerészek, vállalati és alakuló összejövetelüket Sáros- közalkalmazottak jelentkeztek patakon az értelmiségi klub a klub tagjaiul, mindjárt az induláskor, szép számban A városi tanács képviseletében Demblovszky József osztályvezető tájékoztatta a részvevőket a klubalapítás céljáról, s megvitatásra előterjesztette a klub alapszabályzatát. Ennek elfogadása után Tóth József elvtárs, a városi tanács vb-elnöke, nagy figyelemmel kísért előadásában ismertette Sárospatak fejlesztésének részletes tervét. A harmadik és a negyedik ötéves tervidőszakban megvalósításra kerülő tervekhez sok jó ötlettel, Javaslattal járultak hozzá a felszólaló klubtagok. Az értelmiségi kteb ac # művelődési ház felépítéséig * Borostyán étterem különtermében tartja összejöveteleit, 6 az elnökség tartalmas programot állít össze a tagok kulturális és szórakozási igényeinek kielégítésére. Március 20-, 21-, 22-én mutatja be a Magyar Televízió őj háromrészes filmjét, amelyet Lengyel József regényéből Keleti Márton rendezett. A film címe: Én, Prenn Ferenc.- Története 50 év előtt, a Tanácsköztársaság Idején játszódik. Képünkön a film főbb szereplői közül Sinkovits Imrét és Páger Antalt látjuk. Filmjegyazet Még egyszer a szerelemről A filmet Edvard Radzinszkij írta. A magyarul beszélő szélesvásznú szovjet film rokonszenves gondolatokat vet fel. A boldogság keresése olyan emberi törekvés, amely a legkonszolidáltabb társadalmi közegben is szolgálhat újdonsággal, ha azt figyelemre méltó módon vetik fel. Edvard Radzinszkij tehetséges forgatókönyvíró, mesteriek a dialógusai. ismeri az emberi lélek rejtett zugait. Ezért is tud a szerelemről és a szenvedésről újat mondani. Natasa csinos légikisasszony, rajongnak érte a férfiak. A külső szemlélő azt hihetne, hogy boldog ember. Az európai színvonalú szőkeség azonban boldogtalan, mert magas emberi mércéket állított fel önmaga és szerelmese számára. A fiúval egy kávéházban ismerkedik meg, szinte találomra. Egy szép, mély és fájdalmas szerelmi kapcsolat alakul ki köztük, de a mély vonzásban állandó iaszitóerök lépnek fel, s ezek: a magány szorongásai és a soha nem szenvedett fiú bizalmatlanságai. A szerelem két ellentétes ember között szövődik, sajnos sem az írónak, sem pedig Georgij Natonszon rendezőnek nincs szíve ahhoz, hogy ezt, a kemény, szép történetet a törvényszerű szaldtás lehetőségével zárja le. Ehelyett jön egy banális fordulat: a lőgikisasz- szony gépe kigyullad, ő maga. miután minden utasát földre segítette, elpusztul az égő lángok között. Nagy kár. Már s«ért is, mert egy másik Rímben arra lettünk volna kíváncsiak, hogy ez az erős tartá- sú, igazságos és tórnagához mindig szigorú leány mily módon és mily partner oltalma alatt találhatja meg boldogságát. (párkányi Nívódíjai kaptak A napokban bensőséges ünnepség zajlott le a Miskolci Nemzeti Színházban. A Művelődésügyi Minisztérium képviseletében Boros Éva adta át Darvas József A térképen nen1 található című drámájának bemutatásáért odaítélt nívódijakat. A Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztálya nívódéban részesítette Nyilassy Judit rendezőt, Némethy Ferenc, Somló Ferenc, Palánc- Ferenc., Dariday Róbert és Szili János színművészeket. A% Éssahmagyarorssági Állami Építőipari Vállalat 1 (volt Borsod megyei Mélyépítő Vállalat) 44 órás heti munkaidővel — minden héten szabad szombat tartásával felvess: kompresszorkezelőket, kotrómestereket, ácsokat. lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket, kőműveseket. Szállást és étkezési térítés ellenében a vállalat biztosít Felvétel a vállalat központjában: Miskolc. I., Zsigmondi utca 2. szám. Mercedes 180-as típusú személygépkocsihoz való origináif alkatrészekéi — gépkocsipark átszervezése miatt; — forgalmi áron eladunk Érdeklődni lehet a gcpkocsielőadónál. MÉM Mezőgazd; sági Tervező Vállalat, Budapest. I.. Bem rakpart Telefon: 150-230, 36-os mellék. J