Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-14 / 61. szám

t MHtm 4 ÉSZAK-MAG VARORSZAG sí, az emberek életét Icöny- nyebbé tevő ismeretek közlé­sére való lehetőség is párosul. Tekintettel arra, hogy mind­ezekkel számolnunk kell a jö­vőben is, sőt a jelek szerint az ilyen jellegű munka még na­gyobb részt követel magának a jövőben a népművelésen beiül, nem lenne célszerűtlen valamilyen egységes gyakorlat kialakítása, valamilyen irány- mutatás elfogadása, és alap­vetően a reklámtevékenység- nek hovatartozandóság szem­pontjából történő meghatáro­zása a népművelésben. A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatósága nagyon jó szán­dékkal hívta egybe ezt a ta­nácskozást, és mint szakembe­reket, a Magyar Hirdető or­szágos központjának vezető munkatársait hívta meg a tá­jékoztatás megadására. Sajnos e budapesti tájékoz­tatásban kellett csalódnunk. Legalábbis a csalódottságra le­het következtetni a megbeszé­lésen részt vett több népmű­velő megjegyzéseiből, és csaló­dott az újságíró is. A Magyar Hirdető vezető munkatársai­nak előadása igen nagy hir­detési szakértelemről, a mű­velődési intézmények látoga­tottsági és propagandagovdjai- nak jó ismeretéről tanúskodott, azonban olyan általános út­mutatásokon és ténymegálla­pításokon kívül, amit a gya­korló népművelők, művelődési intézmény igazgatók saját bő­rükön tapasztalva nagyon jól ismernek, sok lényegi újat ad­ni nem tudott. Sajnálatos mó­don igen kevéssel járulhatott hozzá ez a tanácskozás az egyes művelődési intézmé­nyeknél szükséges propaganda további javítása lehetőségei­nek megismeréséhez, legfel­jebb olyan tanulsággal szol­gált, hogy a megye különböző részeiből jött népművelők megtudták, hogy hasonló gon­dokkal küzd a megye más részén dolgozó népművelő is, és hogy minderről országos szervek is tudnak. A másik témakörbe« pedig még kevesebbről esett szó, hiszen nem rftka gyakorlat már az, hogy valamilyen vál­lalat, vagy intézmény részben, vagy egészében finanszíroz olyan népművelési rendez­vényt, amely a finanszírozó céljait szolgálja elsődlegesen (például divatbemutató), de nem került szó azokról a le­hetőségekről, amelyek — a ke­vésbé direkt reklámozást ke­rülendő — a népművelésen belüli áru- és egyéb propagan­dalehetőségeket és az ebből folyó népművelési haastaot la­tolgatták volna. A Művelődési f^z^­deményezése ismert panaszo­kat ismételten feltáró tapasz­talatcserévé lett, viszonylag ke­vés előrelépéssel. A tanácsko­zás vezetője zárszavában ugyan azt mondta, hogy ezek­re a kérdésekre egyhamar nemigen fognak visszatérni, mégis úgy érezzük, kár lenne levenni napirendről. Benedek Miklós Főiskolai koaeert fóiskolcoB A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola miskolci tanár­képző tagozata a Tanácsköz­társaság 50. évfordulója alkal­mából március 14-én, pénteken este fél 8-kor a Bartók-terem- ben ünnepi zenekari hangver­senyt ad. A koncert műsorá­ban Szabó Ferenc, Farkas Fe­renc és Csajkovszkij művei szerepelnek, közreműködik az intézet zenekara, valamint he­gedűn Fodor Éva III. évfolya­mos hallgató. Az estet Mura Péter vezényli. Történelmi napok — 1919 és Az amerikai kommunista mozgalom egyes kérdéseiről rt Albert Béláné. Elmondja, ,':.7 az Egyesült Államok Kommunista Pártja ma már övetkjszetesen halad a mar- izmus—lenfnizmus útján. Ki­én ík ez a pártnak, a világ- ■ nr'nyekkel kapcsolatos ál­lásfoglalásaiból, például a csehszlovák helyzettel, a viet­nami háborúval, a négermoz­galmakkal kapcsolatban. Rész­letesen tárgyalja a párt múlt évi eredményeit, s harcát, to­vábbi feladatait az elnökvá­lasztás után. A Mezsdunarodnaja Zsizny Építők, építtetők/ linden építkezéshez nélkülözhetetlen a jó minőségű betonadalékanyag. Korszerű technológiával kibővített termelésünkből szerezzenek be bányakavicsot és osztályozott kavicsot Korlátlan mennyiségben, kedvező árakon, a ’leggazdaságosabb módon, vasúton vagy közúton szállítjuk. Készséggel állunk az érdeklődők rendelkezésére. Kívánságra részletes tájékoztatót küldünk. : :,3 íesz hiánya, ha idejében rendel! Fj. címünk: Kavicsbánya Vállalat értékesítési és szállítási osztálya Budapest, V., Dimitrov tér 2. Telefon: 181-313. Telex: 829. szovjet külpolitikai folyóirat­ból közli Usztyinov: Matema­tikai módszerek a nemzetközi kapcsolatok vizsgálatában cí­mű rendkívül érdekes írását A társadalom tanulmányozá­sához és analíziséhez a szociá­lis modelleknek átfogó komp­lexumát kell felépíteni — írja A szociális modellek felállítá­sában fel kell használni a mo­dern matematikai elméletek módszereit, a valószínűségel­méletet, a tömegkiszolgálás elméletét és a játékelmélet módszereit. E módszerek való­ban tudományos felhasználá­sa megoldhatja nemcsak az információ problémáját, ha­nem a helyes irányvonal el­határozásában segítséget nyújt­hat a nemzetközi viszonyok helyzeteiben és a belpolitiká­ban is. Egyéb írások a Nemzetközi Szemléből: R Palme Dutt: 1969. — Merre tart a kapita­lista világ? (Labour Monthly). Harsányi Ernő: Politikai ren­dezés. vagy újabb háború a Közel-Keleten?, N Jurjev: A „békés behatolás” stratégiájá­nak agresszív lényege (Mezs- dunarodnaja Zsizny). O Lvov: A Mao Ce-tung-csoport poli­tikai manőverei (Pravda). Jean Suret-Canale: • Hogyan küzdhető le az éhség és a fej­letlenség? (France Nouvelle), ..Elvesztettük uralmunkat a csónak fölött” (Interjú Ken­neth D. Kaunda, zambiai el- „nökkel (Newsweek). Az egész estét betöltő film­novellák füzére polgárjogot nyert filmszínházainkban. Egyszer például érdemes lenne az epizódok nyújtotta esztéti­kai élményeket elemezni, egy­bevetni az úgynevezett másfél órás cselekményű filmmel. Amíg erre sor kerül, annyit megjegyezhetünk, hogy a jól szerkesztett novellafüzér al­kalmas merész szellemi ka­landozásokra, olyan többszó- lamúságra, amelyet az egy- cselekményes film nemigen képes kifejezni. A lengyelek Vidám szellem­járás című, háromnovellás filmje sajnos nem épített a már említett többszólamúság- ra. Pedig William Collins, ifj. Alexander Dumas és Oscar Wilde alapul szolgáló művei fi­lozófiai eszmefuttatásokra is lehetőséget adnak Az iszonya­tos ágy című novella nem más, mint egy rémtörténet, egy rulett-kaszinó vastagpén­zű vendégeinek süllyesztett ággyal és süllyeszthető szőnye­gekkel történő 'eltüntetésének bemutatása A második törté­net címe: Offland feltámadá­sa. Magunk részéről ezt a mo­zaikot becsüljük a legtöbbre, mert ebben arról van szó, hogy ha valakit nem szerel­jek, ha valakit elfelejtenek, az önmaga és a világ számára meghalt. E gondolat kimondá­sára ifj. Alexander Dumas kitűnő keretet talál; egy ki­tűnő szobrászművész orvosa javaslatára beveszi azokat a halálos cseppeket, amelyek egy év elteltével feltámadást, teijes gyógyulást és annyi nap életet ígérnek, ahányszor a szobrász ifjú felesége kiejti a férje nevét. A csinos asz- szonyka a gyász leteltével férj­hez megy, s férje nevét mind­össze egyetlen egyszer ejti ki, amikor elkészítik számára a házasságlevelet. A canterville-i kísértei több­ször megihlette már filmmű­vészeinket, ez az Oscar Wilde- mű szolgált alapjául jó néhány hátborzongató kastély történet megfilmesítésére. A három darab közül ezt sikerült a leg­mulatságosabbra hangolni, egyebekben a Vidám szellem- járás főcím nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, főleg ami a vidámságot illeti. csatlakozik a fcrradMtm & alakulások leglényegesebb té­nyezőjéhez, a szociáldemokra­ta párthoz. A tantestület elfogadta hogy a lépés megtétele elk*- rülhetetlen. Zipser Sándr* mégis azt javasolja, hogy be lyesbítsék az indítványt, 1 mindenki egyénileg is gondol ja meg a döntést. Péchy Alá* paptanár bejelenti, h op együtt érez a tantestülettel, egyelőre nevének mellőzése' kéri, mert a döntésről •— p8í létére — ki Ítéli kérnie,, fel­sőbb hatóságainak véleményét A tantestület megszavazta Ft eredeti indítványt A kör egyre szőkébbre 2“ rult, a döntís egyre elkerflr hetetlenebb lett. Ez fejeződött ki Sútóraija újhelyen is. A városban a decemberi bo}' oldali döntés, a januári, máj® februári jobboldali támad»* következtében átmenetiig visszaszorították a forradalnjj kommunista elemeket. Az lenforradalmi hegemóni“1 azonban az országosan beké' vetkező, de a helyileg is nie?.' érlelődő balratolódás fellaz*' tóttá, majd pedig kétségessé telte. Itt is, mint Miskolcon ®- az ország sok más megyéje' ben a kormánybiztos szemé­lye körül bontakozott ki hat®' követelve dr. Búza f/téla P földművelésügyi miniszter *>' vére) kormánybiztos eltávoj*' tását, s helyébe Csuta Károly a szociáldemokrata párt baj' oldali vezetőjének kinevezés®'- A munkástanács döntéséről bj' domást szerezve Búza B®15 március 11-én benyújtotta ie" mondását A kormány asoíT ban ez esetben is — akárcsak Borsod esetében — nem W zott döntést a felmentésről. A helyzet egyértelműen zonyította: míg októbr előtt a vidék a főváro^ események után haladt a* , elért eredményeket csak r®° lizálta, most a főváros forhf dalmi erői mellett a vidék lásfoglalüsa fontos pozitív * nyezővé vált A főváros és a vidék SW**! dalmi erőinek állásponw mind jobban együvé hang® lódott. Lehoezky mr** (Folytatjuk) Népi együttes alakult A néprajz aranybányája * Hegyköz és Bodrogköz. En® , feltárására vállalkozott a toraljaújhelyi városi Tan® támogatásával a sátoraljaújhj iyi művelődési házban m®” alakult „Hegyalja” népi eg>'u^ tes. Az együttes a Hegyköz. Bodrogköz néptáncait, nép®.( Iáit és táncos népszokás® ^ gyűjti össze. Művészeti vez® és koreográfus Ureczki Csaj; zenei vezető Ujj Viktor a tánckar vezetője Rónai * ,, renc, a kórust Csehi Ferenc,‘f zenekart pedig Lukács En |, vezeti. Az együttes a kih® : vagy kihalóban levő nép jaj' értékeket színpadra alkalnj zással igyekszik megment®11 j A. bemutatkozás Sátoraljaúj­helyen, május 4-én lesz. EK*1 j színpadra lépnek azok a gyöngyösbokrétés paraszttá^ cosok is, akiknek tánc- ^ népdalkincséből táplálkozik, együttes. A „Hegyalja” n®k együttes célja megszereti®v az ifjúsággal néptánc-nép®3. kultúránk értékeit, elsősof®^ az újhelyi járás területén­későbbiek során más járás® ban és megyékben is beniúj® ják a Hegyköz és Bodrog1' igen gazdag néptánc- cs n®® dalkincseit. A próbákon tanúsított tevékenység biztosíték ajT hogy az együttes a jövob^ méltóképpen tolmácsolja elődök táncban, dalban kif®l zeit gondolatait. Takács In®** Reklám és népművelés A politikai hangulat 4 Borsód megvet , óz dór Művelődési Központ- .. szakmai rendezvény volt . r; inr.p a megyében működő agyobb művelődési Intézmé­nyt.i vezetői részvételével. A ma roppant vpnzó volt: a : -:l:l:lmpropaganda és pszicho- jgíal hatásai, különös tekin- a népművelésre. Érdek­eve mentünk el e sokat ígé- : ő tanácskozásra, mert két té- lakorben vártunk tőle tájé­koztatást: miként lehet a nép- ív ölési intézmények, illetve népművelés egészének pro- yav.dáját javítani, hatásfo- emelni, másrészt miként 1 ■ r.zkedhet bele a korszerű, a :> ízlés határain belül mozgó elüámievékenység a népmű- -vetési munka egészébe? Az első témakör, amelyben , koztatást vártunk, szinte •/.-.'.fekvő, hiszen népművelé- : i apparátusunk, művelődési házaink igen sok reklámgond­dal küzdenek, a szűk propa- andakeret, a megemelkedett- yomdaköltségek mind nehs- : ebbé teszik önmaguk tevé­cnységének propagálását, na- yobb létszámú közönség fi- yolmének felhívását, s ezzel csökkentik munkájuk hatás­okát. Közrejátszik olyan té­véző is, mint például a posia- öltségek elmúlt évi emelése, rr\i eleve kizárja azt a sok : művelődési intézménynél be- ■ ált gyakorlatot, hogy a törzs- ! özönség kialakítására több száz, vagy ezer meghívót küld­enek ki egy-egv rendezvény- c. (A levelezőlapért fizetendő •Ottó megháromszorozódott.)- 'ropagandára pedig szükség an a népművelés munkájú- : -an, és ezért tekintettünk vá­rakozással e tanácskozás elé. A másik témakör :em egészen új. Helyenként ,-ér polgárjogot nyert a nép­űivel ősben az olyan jellegű „i/ooágaticla, amikor a népmű- •/.'cs eszközeivel igyekszünk újélcoztaiást nyújtani a nagy- . közönségnek. Például mező- v-.zdasági vidékeken a külön- -XI kemizálási módszerek és- -közök használatára törté­nő utalásokkal, vagy az isszonyok munkáját könnyítő Háztartási felszerelések bemu- -r* 1 ásával, vásárlással egybe­kötött könyvbemutató-rendez­vényekkel és egyéb olyan te- nységgel, amelyhez a kc- ' rdeTtnl jellegen kívül is- meretterjesztési, tudatiormálá- «1 Vidám széliem járás súg álláspontja határozta meg, de ott látható igazán, ahol a változás hatása alatt „törté­nelmi kényszerűségből” tör­tént meg az eltolódás. Milyen erőknek kellett például hatni, hogy a miskolci Katii. Főgim­názium tanári kara, melynek jó része még egy hónappal előbb is drasztikusan fellépett á' Galilei-körben tömörült baloldali diákok ellen, most március elején a munkások melletti döntést hozzon? M árcius 12-én a gimná­zium tantestülete ülést tartott. Az ülésen dr. Szentmihályi Gyula igazgató (a radikális párt egyik veze­tőségi tagja, aki a reakciós- konzervatív igazgató helyett a polgári demokratikus forrada­lom hatásaként kapta e be­osztást) tájékoztatása után Rézler Gyula terjesztett elő indítványt. Az indítvány egye­bek között kimondta: — Ha a tanári kar nem akarja, hogy a dolgok általa ugyan, de mégis nélküle ve­gyék elkerülhetetlen fejlődé­süket, egyhangúlag lei kell mondani, hogy testületileg A z október óta permanen­sen meglévő forradalmi válság a tömegek állás­pontjának gyökeres megvál­tozását eredményezte. Ami ok­tóber—novemberben korszak- alkotó eredménynek látszott, az márciusra elvesztette jelen­tőségét, akikre akkor — mint bátor kezdeményezőkre — fel­tekintettek, most túlhaladott vezérekké lettek. Október—no­vemberben a demokrácia állt az érdeklődés középpontjában, most márciusban a szocializ­mus. A dolgok logikáját te­kintve klasszikus bekövetke­zése ez annak, amit Lenin a polgári demokratikus forrada­lomból a szocialista forrada­lomra való átmenetként felvá­zolt, csakhogy ez Magyaror­szágon nagyon is sajátságos formában ment végbe. Az időszak legszembetűnőbb jelensége a kettősség volt: egyetlen erő a szervezett mun­kásság (és a hozzá csatlako­zott kispolgárság), miközben mindenképpen a kispolgárság hatalmát akarták konzerválni. A politikai hangulat változá­sát természetesen a munltás­sében utéffes optimista, mert ittmaradt a rév innenső olda­lán a forradalmárrá érett Pil­le Mária, és ittmaradt a sok­sok más, névtelen, a forradal­mat már megértő asszony, akik, ha csaknem negyedév­század késéssel is, de megérték a forradalom győzelmét A lírai telítettségű film tör­ténelmi háttér előtt pereg. Saj­nálatosan felbukkannak benne clyan történelmi utalások, amelyek a nézőtől az ábrázolt időszak jó ismeretét követe­lik, nem magyarázzák kellően, vagy nem mutatják fel kellő­en (a Sass-testvérek kegyetlen­kedésén túl) az ellenforradal­mi veszélyt, ami a vörös rend- fenntartó csapatok tevékenysé­gét indokolja. Pille Mária tör­ténete és a történelmi időszak ábrázolása stílus tekintetében nincs mindig szoros összhang­ban, azonban e fogyatékosság ellenére is nemcsak szép, ha­nem él tékes és az alkalomhoz méltó alkotásnak kell a Pokol- révet tekinteni. A filmet Galambos Lt jós forgatókönyve alapján Markos Miklós rendezte Á szereplőit közül a már említett Széles Anna mellett elsősorban Kozák András vörös parancsnokát, Koncz Gábor fehér tisztjét, Dávid Kiss Ferenc áruló pa­raszt katonáját kell kiemelni. (benedek) dó, és ezért még áruló bátyját is feláldozni kész nőt. A Tanácsköztársaság évfor­dulójára készült filmalkotá­sok sorában elsőként láttuk most a Pokolrévet. A poltol- révi révész lánya Pille Má­ria, aki a Tanácsköztársaság előtt a szomszédos városká­ban az uraságnál volt belső cseléd. A Tanácsköztársaság harcaiban a helység gazdát cserél, nem is egyszer, és e változó uralom edzi igazán emberré a fiatal lányt. Apja csak kuporgat, inkább az urakhoz húz. Bátyja a föláes- úr katonatiszt fiának a talp- nyalója, aki még húgát is oda­dobja ‘ koncul a fehér tisztek­nek. De megismerkedik Pille Mária a vörös parancsnokkal is, és saját korábbi keserves élményei, személyes meggya- láztatása, nemkülönben a vö­rös parancsnokhoz fűződő tiszta szerelmű kapcsolata rá­nyitja szemét a való világra és a forradalom hősnőjévé emeli. A film utolsó kockáin a Tanácsköztársaság leverése után vagyunk, már a fehér­terror szörnyűségeit látjuk, sőt a vörös parancsnok is me­nekül, a film végső kicsengé­Pille Mária, a most bemuta­tott új magyar film központi alakja — bátran mondhatjuk —, hősnője már szinte régi is­merősünknek számít, hiszen a film alapjául szolgáló regény korábban megjelent a Népsza- oadság hasábjain folytatások­ban, most pedig éppen a na­pokban jelent meg kötetben Mit tudtok ti Pille Máriáról? :ímmel. A regényben meg­ismert és hozzánk közel került Pille Mária Széles Anna ko- ozsvári színésznő formáiásá- Dan maradéktalanul adja visz- sza azt a képet, ami róla ben­nünk már kialakult. Aki pe- iig nem ismerte a regényt és nőst találkozik először Pille Miáriával, benne ismerheti neg a lírai telítettséggel meg­formált nőalakot, a forradal- nat még nem értő, de annak catonáihoz ösztönösen vonzó­Filmjegyxet Pokolrév

Next

/
Oldalképek
Tartalom