Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-14 / 37. szám
Péntek, 1969. február 14. fiSZ AKM AGT ARORSZÁG a **• Újabb rekord Ozdon A napúkban adtunk hírt arról, hogy az Ö/.di (Kohászati üzemek durvahengermű' bloliksoran rekorderedményt, értek cl, 745 blokkot hengereltek. Február 11-én a délelőt-' tös műszakon a finomhenger-, »hűben újabb rekord született. Kerekes Ferenc, drótsori hen-' gcrcszbrigádja, a 8 millimctc-' rés hengerhuzalból 280 tonnás, rekordtermelést ért cl. A korábbi legmagasabb termelés' ®bből a termelés ebből a iné-, rétből 240 tonna volt. Ezen a napon egyébként a' űrótsor 24 órás termelése 745' tonna volt. Ez is rekordtel-, icsitménynek számít, mert ennyi hengerhuzalt egyetlen' lap alatt még sohasem (er-, »ncltek a drótsoron. A kimagasló eredmény elérésében' hágj' része volt Kovács Zoltán1 és Császár Sándor hengerész-, brigádjának. Hárommilliós megtakarítás A Bükkaljai Bányaüzemhez, tertozó III-as aknán nagy gondot fordítanak a gazdasá-' gos termelésre. Ennek egyik, ■ontos állomása volt, amikor megfelelő számítások után' ~~ hozzákezdtek a fatelep' Megszüntetéséhez. Az akna részére szükséges faanyagot Berniéről biztosítják, s még a' szállítási költségeket is figye-, Jembe véve sokkal olcsóbb a hányafa önköltsége, mintha azt! helyben tárolnák. De még en-' bél is jelentősebb az az intéz-, •rdés, ami a szén szállítására Unatkozik. Mindeddig az ak-' bán kitermelt szénmennyisé-, ®et a MÁV továbbította a to-' osztókhoz. Ezért évi 3 miihó forintot fizetett a bánya.1 ^ szén továbbításának ezt, a módját megszüntették és gópkocsikat véve igénybe. Be-! rntére juttatják el a szenet,, ?bol a fogadó állomás már el- őszült Kiállításra készül a BVK énulirClU,Sba" .-Műanyagok CrŐS CttlkCT '-PUolparban címmel kiállítás s byflik Budapesten. Erre a bc- biutatóra a Borsodi Vegyl- 'mnblnát Is nagy gonddal ké- **ul. Elsősorban újdonságait, * Vakopolt, ezenkívül pvc- ^oveket stb. juttatja el a kioltásra, aminek inegrendc- ®esérc a BNV területén levő ®hgyel pavilonban kerül sor. Gazdasági figyelő Mintegy 120 millió forint értékű mezőgazdasági épületváz gyártására és idei szállítására kötött szerződést a múlt héten az AGROTRÖSZT a Beton- és Vasbetonipari Művekkel. A szerződés szerint több száz istállóhoz és egyéb állattartási épülethez összesen 600 ezer négyzetméternyi komplett!rozott beton vázszerkezetet, a tavalyinál majdnem kétszer többet kapnak az idén a mezőgazdasági nagyüzemek. Egyúttal kooperációs megállapodást is kötöttek, amelyben a betonelemgyár- tók vállalták, hogy a maguk eszközeivel, a legújabb tudományos eredményeknek megfelelő korszerű termékek kialakításával segítik a mezőgazdaság fejlesztéséi. A magyar—szovjet és a magyar—lengyel timföld-alumínium egyezmények megvalósításával egyre több alumínium áll a feldolgozó ipar rendelkezésére. Az ipar célja, hogy a köny- nyűfém nagyobb hányadát félgyártmánnyá, illetve készáruvá dolgozza fel. A cél megvalósítására a Magyar Alumíniumipari Tröszt akcióprogramot dolgozott ki, melynek végrehajtása az alumíniumipar hazai történetének egyik legjelentősebb vállalkozása lesz. A program során nagy összegű beruházásokra kerül sor. Azonban, mivel a fejlesztésben részt vevő vállalatok anyagi eszközei nem elegendők a finanszírozáshoz, ezért hitelre van szükség. A több mint egymilliárdos hitelhez, melynek egy részét devizában adják, a vállalatok már az idén hozzányúlnak, s az első létesítményeket még 1968-ban megépítik. A teljes hitelösszeg felhasználása után Ajkán három év múlva megépül a II. sz. timföldgyár. Az igazságügy-miniszter rendeletet adott ki a mezőgazda- sági termelőszövetkezet és az állami gazdaság használatában levő földekre vonatkozó hagyatéki eljárásról. A hagyatékot a közjegyző tárgyalás nélkül adja át. Ha azonban a tsz, vagy az állami gazdaság használatában- levő földre vonatkozóan végintézkedés (végrendelet) maradt, a közjegyző köteles hagyatéki tárgyalást tartani. Amennyiben a tsz használatában álló föld új tulajdonosa a kívülálló örökös a tsz-be való belépési szándékát a közjegyzőnél bejelenti, nyilatkozatot foglalnak jegyzőkönyvbe és azt a tsz elnökének haladéktalanul megküldik. Mivel nagyon sok termelőszövetkezet és állami gazdaság érdeklődik a házinyúl nagyüzemi tenyésztésének technológiája iránt, ezért a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet — kellő számú jelentkező esetében — a házinyúltenyész- téssel kapcsolatos kéthetes bentlakásos tanfolyamot indít. Jelentkezni az intézet igazgatóságán (Bp., XIV., Ida u. 2. alatt) levélben is lehet. íKivá'ó láríafis'tni üihéM „Egy falusi bank“ számadása 1968-ban az ózdi közlekedési gyarrészleg szocialista brigádjai közül Papp S. Oszkár 33 fős kollektívája végezte a legtöbb társadalmi munkai összesen 632 munkaórát végeztek, amelyből egy főre 19 óra jut, és amely többszörösen túlhaladja a gyárrészlegi 1 főre jutó átlagot. A 6. munkahéten a gyárrészlegnél a rendező térlő- nökségen született kimagasló munka'üker A 111. műszakon dolgozó — Perencsi Józsei forgalmi brigádja — 7-én 113, 8-án 93 darab rakott vasúti kocsit adott át a MÄV- nak. Baráti tóto<ja(ásoh s ^ Tiszai Vegyikombinát 5 «^szervezeti bizottsága és a < ^«szederkényi városi-üzemi1 ^2-bizottság a múlt év vé- a>n barátsági szerződést kötött .PK-beíi schtvarzepumpeiS „ ír j r \ 7 biz^teombinát szakszervezetis /"), óra 1 szjnLi-tcniwahol\ Uzdon tév igaval «s FDJ-szerveze-^, / le,ef Ebben megállapodás szü-( f0f'. bogy tapasztalatcserei u ójában 20 fős csoportok\ AiDvPOS látogatást tesznek azt író ^ban, illetve Tiszaszeder KénVben. ‘ .szerződés értelmében a* jCe-ctottíéo tagjai megismer- < néme,C C0Vm<ís üzemeivel, a* doí eí magyar szervezett él lgozbk. valamint a fiatalok evel, munkájával. m«s°dik felében a és K ^akszervezeti bizottsága jj- « tiszaszederkényi városi- sA„rn KíSZ végrehajtó bizott- elvt rie0bízásából Dóka Ferenc bi?JÍTS’ « t'árosi-iizemi K1SZ- tölwíi ® Htkára több napot Sch!, az NDK-ban, így be-T^J^Pumpebciti, hogy meglát aC a látogatás idöpont- i>„, ,, vegyikomhinát szakszer- ifiiiíli bizottságává! és a helyi mp*-PJ szervezet vezetőivel fiAg«ll«P°átak abban, hogy a iririjet lestvértizem küldöttei Oatnv ni«sn(lik felében táto- ill . «' el Tisza szed er kénybe, Ve a Tiszai VegyikombinátEz esetben n számadás any- nyit jelent, hogy egy közösség mérlegre tette 1968. évi munkáját és megmérte pénzét. Történt pedig mindez Mező- keresztesen. a napokban, a takarékszövetkezet küldöttközgyűlésén. Mielőtt eljutnánk bármiféle általánosításig, hadd említsünk meg két adatat Lajos Imre ügyvezető igazgató beszámolójából: A szövetkezet betétállománya 11 millió 330 ezer, tiszta nyeresége pedig 273 ezer forint. E számok meggyőzően bizonyítják, hogy a vezetőség jól dolgozott az elmúlt évben. Ugyanakkor természetesen azt is, hogy a „keresztesi bank” által összefogott hét községben (Mezőkeresztes, Szentistván, Mezőnyárad, Bilkkábránv, Ti- bolddaróc, Sály és Borsodgeszt) ez az intézmény most már vég- érvényesen, elnyerte a lakosság, a takarékoskodó dolgozók bizalmát. Az emberek megbizonyosodtak arról, hogy féltett vagyonuk gondos, őrző kezekbe került. Es ez nagyon nagy dolog akkor, amikor még néhány évvel ezelőtt — sőt. napjainkban sok helj'en még ma is — egérrágta szalmazsák vigyázza a százforintokat. A fejlődés természetesen nem áll meg. A küldöttgyűlés egyik határozata szerint kiterjesztik körzetüket Gelej és Borsodivánka községekre is. Ám éppen a fejlődés, a rang- bel'i növekedés sürgeti, hogy a megye egyik legjobb takarék- szövetkezetének megoldódion a székház-gondja. Ezt a kívánságot, vágyat, akaratot fejezték ki a hozzászólók is valamenv- nyien. Az új székház építésének igénye mindenképpen reális óhaja a tagságnak és dicséretes törekvése a szövetkezet, a községi tanács és a pártszervek vezetőinek. Ezen túl azonban kifejezi a közösség öntudatát is, azt, hogy érzik: ügyük nemcsak egyéni, hiszen államérdeket, társadalmi ügyet segítenek akkor, amikor pénzüket takarékba teszik, s mintegy használatba adják az államnak. b. p. Mint korábban mar hírül adtuk, a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat egy új ütemet létesített Somsályou — a bányatelep asz- szonyainak foglalkoztatására. A vállalat most gondoskodott a.- egység szakmunkás utánpótlásáról is: özdon létrehozott egy w tanműhelyt. Je- \ lenleg 11 első S éves tanuló sajá- ■ tftja el Itt a szakmát. \ tanulok első évben apró árukat — •lea- , retta tárcái. levél5 tárcát, kombinált ^ erszényt — készi- ^ tenek, maid a ^ második évben különféle női tás- ^ kák gyártása a % feladat- A har6 maciik évben már ^ üzem* svakor aton vesznek \ résjti Képünkön: v Bari Mária első \ éves tanuló mun- S ka közben. S Mlzerák István i Január 8-án délután tartót-? ták az'értekezletet, a vállalat s hivatalos helyiségében. Ezt i megelőzően délelőtt egy má-? sík értekezlet is volt. EzenS csak a vállalat állami, párt- ^ és társadalmi vezetői vettek "j részt. A délelőtti megbeszélés? jegyzőkönyvéből kiderül, hogys a személycserék előkészítésé-S ben nem vett részt sem a? pártvezetőség, sem a vállalati? szakszervezeti bizottság. < IS cm hithmimúny \ A Borsod megyei Tanácsi \ Építőipari Vállalat az utóbbi? években igen sok gonddal s küszködött. Korábbi vezetői és> dolgozói a hibák egész sorát? követték el. De közben a vál-5 lalat százmilliósra nőtt! Tisz-e teleire méltó részt vállalt a\ megye terveinek valóra váltá-? sából. A jelenlegi igazgatót s tehát nem rendet teremtől szándékáért, hanem válasz-? tott módszereiért terheli fele-S lősség. ? A vállalatnak 1970-re meg\ kell dupláznia termelését. A? feladat óriási. A nehézségek < változatlanok. A tervekből te-5 hát csak úgy lehet valóság,? ha a vállalat kollektívájánakS valamennyi tagja, a vezetők? és kétkezi dolgozók egyaránt? világosan látják és érzik, hogy? a vállalat nem a kicsinyes ér-< dekeikért marakodó csoportok? küzdőtere, de nem is egyetlen? ember hatalmának hitbizomá-S nya, hanem közös, alkotó te-5 vékenységük színhelye. ? Flanck Tibor J Szünet után kiderült, hogy az igazgatót nem kell buzdítani. Dr. Minarik György igazgató erős ember. Annyira erős, mintha nem csupán egyszemélyi felelős vezetője lenne a vállalatnak, hanem ... Az értekezlet jegyzőkönyve azóta sok fejtörést okozott az illetékes állami és társadalmi szerveknek. Az igazgató személyi változásokat jelentett be. A vállalatnál uralkodó klikkekről beszélt. A jegyzőkönyv szövegében ilyen megfogalmazásokat találtunk: ,,... tígy-egy embert előtérbe nyomták, aztán valamiért az úgy ugrált, mint egy paprikajancsi”. .. nehéz volt előtérbe csalogatni ezeket a hátul- mozgatókat. Én hónapokon keresztül azt a játékot játszottam, hogy teljesen hülyének tetettem magam műszaki kérdésekben .... sok esetben nem lehetett ezeket a kérdéseket felszínre hozni, csak ha csalétkeket raktam ki”. .. bevallom, jó néhány szak társnő és szaktárs veszélybe került, akik akár gyávaságból, akár valamilyen más okból hajlandók voltak a csa- hos kutya szerepét megjátszani.” Erre példákat is említ az igazgató. Két SZTK-ügyinté- ző az SZTK-hoz ment panaszra. Nem feladatunk kideríteni, hogy okkal, vagy indokolatlanul, panaszra minden dolgozónak joga van. Ám dr. Minarik Györgynek más a véleménye: „Aztán nagyon csodálkoztak volna a szaktársnők, ha azt mondjuk nekik, köszönjük szépen a munkájukat, és menjenek oda dolgozni, ahová panaszkodni járnak,. A személyi problémákat erős emberhez méltó „határozottsággal” egyesapásra kívánta megoldani. Méghozzá emberségesen: ......hozhatja a kikér őjét, kéthónapi türelmi idő van rá”. És ami az üzemi demokráciát illeti: ......meg k ell mondani, hogy lényeges változás már nem következik be, mert a további tárgyalásoknál az álláspontomat fenntartom, és ezeket az intézkedéseket végrehajtom, mint egyszemélyi felelős vezető .. Ot perc szünet után az értekezlet folytatódott... A szünet előtt az igazgató a vállalat munkájáról beszélt. Elmondta, hogy az elmúlt évben a vállalat nem teljesítette tervét. Hibákról szólt, az előrehaladás makacs fékjeiről. Elmondta, hogj' ha a vállalat munkáján továbbra sem tudnak javítani, 1969-re a tavalyinál is gyengébb eredmények várhatók. A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot — úgy hírlik — még az ág is húzza. Nemcsak mostanában. Bajok voltak itt az előző igazgató, Márton János idejében is. Meg azelőtt is. Amióta csak írni kezdték az egykori tatarozó vállalat történetét. Rendet kell teremteni Csaknem egy qve, 1968. április 1-én saját kérésére felmentették Márton Jánost. Az új igazgató, dr. Minarik György, feladatául azt szabták meg a megyei tanács vezetői, hogy teremtsen rendet a vállalatnál. Rendet kell teremteni! Gazdaságossá tenni a hosszú időn keresztül veszteséges vállalatot. Megszilárdítani a munka- fegyelmet, emelni a vezetés színvonalát. Megszüntetni az anyagelszámolások szabálytalan módszereit, helyettük jókat, célravezetőket megvalósítani. Tavaly népi ellenőrök jártak a vállalatnál. Utóvizsgálatot tartottak, megnézték, mi változott az előző vizsgálatuk ideje, 1967 óta. Megállapították, hogy akkori észrevételeik nem maradtak hatástalanok. Az új igazgató beszámolhatott néhány helyes intézkedésről. A megyei tanács illetékes vezetői biztatták dr. Minarik Györgyöt. Jó úton jár, próbáljon erőteljesebben előrehaladni. Az erős ember ... öt perc szüpet után az értekezlet folytatódott... iíp kis isz naiyszsri eredmísve Garjnfd'í munkabtr, nyerésé része eaés ta, utána az állattartás következik líásfél millió forinttal. A fel nem osztható szövetkezeti alap 1968-ban csaknem hárommillió forintra növekedett. Ezenkívül beruházásokra, főképp erőgépek, borsóarató, burgonyaásó, bálázógépek és egy kombájn vásárlására, továbbá istállók, szérűk, kutak építésére, több százezer forintot fordítottak. Az előző évinél nagyobb összeget, mintegy 400 ezer forintot költöttek szociális és kulturális célokra. Az elmúlt évben vezették be a garantált munkabér fizetését: minden hónap 12-ig kifizették a munkabér 60. szeptembertől kezdve pedig a 80 százalékát, s ez az eljárás* nemcsak ösztönzőbbnek, hanem gazdaságosabbnak is bizonyult a régi munkaegységes rendszernél, mert havonta biztos keresethez hittattá a tagokat. s ezenkívül kevesebb ösz- szeget is kellett felhasználni, mint amennyit a korábbi években munkaegységre kifizettek. Ez a fizetési módszer tette lehetővé. hogy a törvényes munkabéren kívül most. a zárszámadáskor az ipari üzemekhez hasonlóan még 15 százaié- * kos nyereségrészesedést is tudott fizetni szorgalmas tagjainak a kis zalkodi tsz. <»>. jJ Pár száz lelkes kisközség a i'isza és a Bodrog találkozásánál Zalkod. Így hát kicsi a termelőszövetkezete is, hiszen az 1510 holdnyi birtokából mindössze 722 hold a s?.ántó, a többi legelő, erdő, s ennek munkájában 155 tag vett részt a múlt évben. Az előző években igen szerény volt a szövetkezeti gazdaság bevétele: a zalkodi Kossuth Termelőszövetkezet a sátoraljaújhelyi járásban mindig a mérleghiányos tsz-ek közé tartozott. Ez magyarázható a Bodrog és a Tisza gyakori kiöntésével, de nem kis oka volt ebben annak is. hogy sokáig torzsalkodás, széthúzás jellemezte a szövetkezet életét. Az elnökök is Sűrűn váltogatták egymást, míg végre Medve Gvörgy, volt tanácselnök és dr. Tóth D°zső főkönyvelő személyében köztiszteletnek örvendő. alkalmas vezetők kerültek a kis 1sz élére. ígv aztán az idei zárszámadást már elégedetten tarthatták meg, hiszen minden adósságukat kifizették, mérleghiánnyal sem kellet! Küszködniük. nvnt a korábbi »vekben. A lel ins bevételük 4.5 millió forint volt valamivel több a tervezettnél. A legtöbb jövedelmet. 2 millió 750 ezer forintot a növénytermesztés hoziA VÁLLALAT [ inem hilbizoiniínvl
