Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-13 / 36. szám

Csütörtök, I960, február 13. rszakmagtarorszao s Egymillió forintot biztosított a megyei tanács a Bodrogke- resztóri Kerámia Ktsz-nek az­zal a feltétellel, hogy 1970. vé­gére a szerencsi járás terüle­tén élő csökkent munkaképes­ségűek közül 140-et kell al­kalmaznia. Már az elmúlt esztendőben! Pontosabban 19611 őszén, újfaj­ta termelés indult a kerámia ktsz-ben. Igaz, egyelőre sze­rény keretek között, de meg­kezdődött az ipari — úgyne­vezett oxldkerámia gyártása. Erre alapozzák majd a fejlesz­tést is. Egyelőre a DIGÉP szá­mára készítenek a kábelsodró gépekhez szükséges huzalvető betéteket. A diósgyőriek ter­mékei exportra készülnek, így közvetve a bődrogkeresztúriak is folytatják n hagyományos Sporttevékenységüket. Annak ellenére, hogy még csak egy kis üzemrészlegben folvik oxid- kcrámia-gyárlás. máris 1,3 millió értékű termékre kötöt­tek szerződést. De nemcsak a diósgyőri gyárnak, hanem a Viscosának és a Mezőgazdasá­gi Gépgyárnak is szállítanak. A fejlesztés szükséges és fejvennénk kétmillió forint hitelt is. így teljesülhetne régi álmunk: újabb kemencéket építhetünk. Feladatunk így kettős. A ktsz telepén épülne fel egy új üzem, két nagy ke­mencével. Bodrogkeresztúr központjában pedig átalakítás­sal megvalósítanánk az oxid- kerámia üzemet. Az új telephelyen 60 csök­kent munkaképességű dolgoz-: na. Ugyanakkor mintegy 80 bedolgozó is lenne. Már erre is megvannak az elképzeléseink. Bedolgozó rendszer — A távplubb lakó, de a já- ,rás területén élő csökkent munkaképességűek otthonuk­ban dolgozhatnának. Autóval szállítanánk ki az anyagot, ugyanígy hoznánk vissza a te­lepre. Mindez megvalósítható, mert ezeknek a termékeknek előállítása kisgépeken történik, viszonylag egyszerű művele­tekkel. Nem okoz tehát gon­dot, ha nem az üzemben, ha­nem lakóhelyükön készítik őket. Természetesen, — s ezt is felmérték a ktsz vezetői —, nem olyan egyszerű dolog mindennek a megvalósítása. Ebben az esztendőben el kell készülniük a beruházás két­harmadával. Ugyanakkor lét­számban idén mindössze kö­rülbelül 30—35 fős növekedést terveznek, ősztől folyamatosan veszik fel a jelentkezőket. A csökkent munkaképességűek­nek a Szerencsi járási Taná­cson kell jelentkezniük, onnan közvetítik ki őket. Az új munkalehetőség, amely a Bodrogkeresztúri Kerámia Ktsz-ben lesz, több szempont­ból is érdekes. Egyrészt, a já­rás ilyen irányú gondját eny­híti, s ugyanakkor egy újfaj­ta gyártás is indult. De az ter­mészetes, hogy nem valameny- nyl csökkent munkaképességű számára előnyös ez a munka­alkalom. Hiszen azok, akik ed­dig megfelelő — gondolunk itt például portási — munkahe­lyeket töltettek be, valószínű­leg eredeti üzemükben marad­nak. A ktsz-nek pedig lehető­sége nyílik rá. hogy az új Üzem beindulásával fokozza termelését. Cs. A. Ullrich József, a kerámia fctsz elnöke elmondotta, hogy tulajdonképpen két évvel ez­előtt kezdték meg a fejlesz­tés előkészületeit. — Kinőttük már lehetősé­geinket. Bármennyire js igyek­vőnk. a kemencék szűk kapa­rása miatt, képtelenek va­dunk valamennyi megrende- Einknek eleget tenni» Hazai Piacokra pedig alig jutunk el, hiszen jelenleg 08 százalékos a tőkés exportunk. Mindenkép­pen szükséges tehát a fejlesz­tés. Most, hogy a megyei ta­kácstól kaptunk egymillió fo­rintot., megkezdődhet a mun- ha. p)(. szeretnénk egv másik 'PiUiót kapni az OKISZ-tól. Toronyfiázak az avason A negyedik ötéves tervben nagyobbrészt, házgyári termé­kekből mintegy 14 ezer lakás ePítését kezdik meg Miskolc »Rózsadombján”, az Avason. , z új városrészben — a terü­lt gazdaságosabb felhasználá­sára — számos, 15—20 emele- tes, úgynevezett toronyházat is létesítenek. Ilyen magas épü­lteket azonban tisztán pane­lből nem lehet összeszerel- "h Ezért a Miskolci Tervező Vállalat és a Borsod megyei építőipari Vállalat műszaki vezetól a magpsházak pane­lekből történő felépítésére — külföldi tapasztalatokat figye­lembe véve — újszerű techno- lőgiát dolgoztak ki. Az új épü- Ifitformn érdekessége lesz; hogy anhak először esüszózsaluzással a »magját” készítik el. Ez egy toronyszerű betonváz, amely- °en kialakítják a íelvonóakná- kat. és a lépcsőházakat. Az így °1 készült, „vasbeton torony” te­ljére kúszódarut szerelnek és ázzál u mag köré rakják a la­kások kialakításához Szükséges Paneleket. Ezzel a módszerrel ■iá—20 emeletes torony- és sávházakat építhetnek gyorsan es biztonságosan. Az új technológiát először j-vdon próbálják ki, ahol a arosközpont újjáépítése során °S.y lg szintes házat létésllc- >ek. Az. épületet a vasbeton­mag előzetes elkészítése után ure gyártott vázszerkezetből akják össze. A kísérleti lakó. f*az építését még az idén meg­kezdik. hogy az ott szerzett ta­pasztalatokat már az avasl vá- °srész építkezésein hasznosít­hassák. Hegesztés a BVK javítómfihel .vében. Gazdagodik as eacsi fúrás Az encsi járás községei az elkövetkező két esztendőben több új létesítménnyel gazda­godnak. Ezek építésére az ál­lami és szövetkezeti beruházá­sokon kívül a községiéi teszté­ül alapból mintegy 50 millió forintot fordítanak. A falvak szépítéséhez és csinosításához a dolgozók is hozzájárulnak, és az eddigi felmérések szerint a járás minden lakója állap lot) forint értékű társadalmi mun­kát végez majd. A közös ösz- szefogással — többéit között — Encsen, a járás székhelyén nemrég adtak át egy korszerű- szolgáltatóházat, amelyben GELKA-szeivizt, fodrászatot, fényképész műtermet és 100 főt foglalkoztató konfekelós üzemet rendeztek be, és rö­videsen elkészül az új szövet­kezeti áruház, s a kisvendéglő is. A községben 1970-ig állami erőből még mintegy 30—40 új lakást, 75 férőhelyes óvodát és 12 tantermes általános iskolát létesítenek és befejezik a me­zőgazdasági gépjavító üzem építését, amelyben előrelátha­tólag 500 dolgozót foglalkoz­tatnak. A járás területén mint­egy 20 millió forintos beruhá­zással megkezdik a szikszói kórház rekonstrukcióját, Hal- majban orvosi és védőnői la­kással felszerelt egészségházat, Aszaló községben vezetékes vízmüvet, Göncön kisvendég­lőt, a hidasnémeti határállo­máson pedig korszerű benzin­töltő állomást építenek. Ezé- j ken kívül a Járás községeiben ulak és hidak építésére 1070-ig | több mint 8 millió forintot j irányoztak elő. Terepessé! e Isz-ekben n Legfőbb Ügyészség közreműködésével országos, így me­gyénkre is ‘kiterjedő vizsgálatot tartottak annak meg­állapítására. hogy miként érvényesült a törvényesség a tsz-ek belső normáiban; így az alapszabály, az ügyrend, a munkarend megalkotásánál; a hatósági jóváhasvásoknál és a közös vállalkozások működési szabályzataiban. A vizsgálat egyebek közt több járási szintű tanácsi szak- igazgatási szervre is kiterjedt, s az általában kedvező tapasz­talatok mellett fényt derített több visszásságra is. Megyénkben is előfordult például, hogy az alapszabály- tervezet közgyűlési tárgyalása és elfogadása során a tagok .akaratnyilvánítását korlátozták vagy az alapszabályba nem a közgyűlés határozatai kerültek. Á szakigazgatási szervek munkáját értékelve megállapították: előfordult, hogy olyan alapszabályokat is jóváhagytak, amelyek a törvényes rendel­kezésekkel kisebb-nagyobb mértékben ellentétesek voltak. De fordított esel is megtörtént: amikor a jogszabályoknak megfelelő alapszabályi rendelkezések jóváhagyását megta­gadták. Figyelemre méltó tapasztalata az ellenőrzésnek, hogy sok helyütt kimaradtak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tar­tozó ügyek felsorolásából a közgyűlés kötelező összehívásá­nak esetei: a vezetőség, az ellenőrző bizottság, az elnök, an elnökhelyettes megválasztása, visszahívása, vagy elmozdítása; a közös vállalkozás és a szövetkezeti közös vállalat alapítá­sa stb. be a részközgyűlés, a küldöttgyűléssel kapcsolatos sza­bályok is „foghíjasok”. A tagok szervezeti cs vagyoni jogait, illetve kötelezettségeit általában törvényesen állapították meg. Új és sajátos kezde­ményezés volt néhány tsz-ben. hogy az öreg. munkaképtelen tagokkal eltartási szerződést kötöttek. Ennek alapján eltar­tásuk ellenében a tsz örökli lakóházukat és földjüket. A szer­ződések célja és rendeltetése pozitív. Szükségesnek mutatko­zik azonban, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő jogi kér­déseket esetleg jogszabályalkotási úton rendezzék. A munka díjazásának rendszerét kevés kivétellel törvénye­sen állapították meg az alapszabályok. A tagokat megillető háztáji földre való jogosultságot és annak mértékét a tsz-ek igen sokirányúan, differenciáltan, elsősorban a munkatelje­sítményre figyelemmel állapították meg. Tekintettel voltaki szociális és egyéb körülményekre. Elvétve azonban találkoz­tak a vizsgálat vezetői olyan esettel is. hogy túllépték a ház­táji föld törvényes mértekét. a vizsgálat tapasztalatai alapján a Legfőbb Ügyész­ség az illetékes szerveknek különféle javaslatokat tett, és azok sorsát a' továbbiakban figyelemmel kí­(Foto: Ágoiha Tibor) Rugalmasság Termelékenység Segítő készség Két llszalúei asszony ücsörög a raktárnál. Szakértő szemmel nézegetik az eléjük rakott fo­telokat. — A bútorboltban azt mond­ták, hogy itt is választhatunk — közük magyarázatképpen. Igen — bólint Kluger László, a ktsz elnöke. — Van egy megállapodásunk. Ha a vevő nem találja meg ott, amit keres, itt kiválaszthatja a fa, a huzat színét, s mi aszerint szállítjuk a boltba, ahonnan azt OTP-hitelre is elviheti. I Ügy látszik, a kész fotelok a Miskolci Kárpitos Ktsz-ben Zárszámadás Hegyköz „(óvárosában“ Hazánk északkeleti sarkának parányi magyar „Aostavöl- gye” a Hegyköz. Rapszodiku­san hullámos, nehezen művel­hető 'területének medencéiben rakott fészket tizennyolc ba­rátságos hegyi falyacska. E tájegység még nem is régen „a grófi szérű szellemi és kul­turális sivárságának olyan re­zervátuma volt — írjg egyik etnográfusunk —, ahová a ha­ladás ' szellemének legkisebb mécsvilága is csak igen kis réseken világíthatott be”. Felszabadulásunk Után a táj­egység arculata társadalmi, szociális, gazdasági síkon is teljesen megváltozott. A min­den községbe befutó villany­fény nyomán részesévé leit annak az egész országra kiter­jedő kulturális forradalomnak, amelynek legközvetlenebb su­gárzója a rádió és televízió Korszerű iskqlák, orvosi ren­delők. kultúrházak, könyvtá rak és sok száz modern lakó ház épült, itt-ott vízvezeték­kel. Új bányák nyíltak, r üze­mek bővültek, üdülőit, presz szók és kisvendéglők, valamin1 üzletek állnak a lakosság ren delkezésére. Ifjúsági sportkö­rök működnek, néhánv faluban egészséges KTSZ-élet pezsdül. és ma már bizony mindenki olvas, tápul, képezi magát és kulturált életkörülményeket igyekszik magának teremteni, ahol jól érzi magát. C A Hegyköz „fővárosa” Bál- háza. Amikor 1068. január 1- vel éleibe lépett a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­ről és azok továbbfejlesztéséről szóló törvény, akkor egyesült Füzérradvány. Kovácsvágás és Palháza három üzemegység­ben több mint ötezer holdnyi területid Rákóczi Termelőszö­vetkezet, Pálháza néven. A mostoha talajviszonyok, aszály okozta károk és az egyesítéssel felbukkanó, nem várt nehézségek ellenére a tsz nemcsak megizmosodott, életerőssé vált, hanem egy év alatt nagykorúvá is lelt. A tagság nagy részének szorgal­mas munkája, a hozzáértő ve­zetés elsősorban és közvetlenül a tagság jövedelmét, növelte tetemesen dp népgazdasá­gunknál is számottevő anyagi hasznot biztosított. Ám nem nellözhctö az értékelésnél a jó ívelésnek és a tagság lolkiis- oeretes munkájának közvetett látású sem. amely politikailag, ruzdnsrtgi és társadalmi szeni- lontból rendkívül jelentős és Irt ékes. A tagság nagy részé­ben megerVitj'Ht a szövetke­zeti öntudat, a köztulajdonosi érzés és jog. de a munkavál­lalói felelősségérzet is. A tag­ság eg.V év leforgása alatt megértette azt. hogy a közös vagyon csak akkor gyarapodik, az életszínvonal és jövedelem akkor lesz magasabb, ha a tsz nagyüzemi tempóját mindenki szívügyévé teszi. szép ered­mények bizonyítják, hogy a tagság é.s a vezetőség harmo­nikusan együtt dolgozott. A tagság nagy része politikailag érettebb lett, világossá vált előtte a tsz nagyüzemi jellege és a gazdálkodás vállalatsze­rű formája. A zárszámadási közgyűlés hangulata családias, meglepően derűs volt, és a tagság s a vendégek megelégedéssel hall­gatták Lukács Lajos elnök be­számolóját. A sokmilliós léte­tekből kitűnt, hogy egv mun­kaegységre eső részesedés 52,46 forint, ezenkívül maradt, a kasszában — mint • tartalék összeg — 960 000 forint. A té­nyek beszélnek, az eredmé­nyekhez csak gratulálni lehet. A tsz erdőgazdaságát és fű­részüzemét az igazi szakember tapasztalatával Csizmadia Gyu­la vezette. Az erdei terméke­ket és gyógynövényeket be­gyűjtő csoport is jól dolgozott A Vezetőség felismerte a he­lyi adottságokban rejlő, hasz­not jelentő lehetőségeket, és azt .ki is aknázta. A higgadt hozzászólásokból is /kiderült, hogy itt a józan kritika és a féltő Gondoskodás szava is otthonos. A gyűlés vé­gén Kállai László a megyei pártbizottság nevében fejezte ki köszönetét a tagságnak és a vezetőségnek. fizsöt Tivadar Füzérradvány szövetének a színe itt sem nyeri meg a tetszésüket. Az. el­nök a kárpitosmühelybe invi­tálja őket. Itt a Miskolci Kár­pitos Ktsz egyik alapító tag­ja. az örökké mosolygós Sztrá- nyai Béla, s egy nyúlánk fia­talember sorra szedi elő a kü­lönféle anyagokat. Hadd válo­gasson a vevő. Nekik olyan mindegy, hogy melyik anyagot kell rádolgozni, fő, hogy az ülő-, vagy fekvőbútor leendő tulajdonosa elégedett legyen. Kicsit meg is szokták, hiszen havonta negyven-ötven ember jön ide a bútorboltból váloga­tási szándékkal. A kárpitosok jó előre felké­szültek, s így náluk is „zajta­lanul” köszöntött be a reform első éve. Ez a felkészülés azt jelenti, hogy korszerűsítették, modernizálták az Almos utcai két részlegüket. Új technoló­giával készítik az ülő- és a fekvőbútorok faállványát, szí­nezését. — A korszerűsítés, az át­szervezés — közli az elnök — előnyösen kihat a termelésre, s nyolc százalékkal növelte a ‘ “vmelékenységet. Egyénként — annak ellenére, hogy náluk csökkent a bútor, illetve növekedett a nyers­anyag ár — mintegy 4 milliós értékkel készítettek többet, mint az előző évben. Azt még elmondják, hogy jól alakult a gazdaságosság. Es hogy mennyi lesz a nyereség? Az. elnök hallgat, a főkönyvelő rejtélve- sen mosolyog, s mindössze annyit árulnak el: — A dolgozók meg lesznek elégedve. Nem lesz. • kevesebb a tavalyinál... A múlt év nyarán volt Mis­kolcon egy helyiipari kiállítás. Itt a ktsz bemutatott egy sor terméket. A zöld garnitúrája I dijat is nyert. — Megvásárolhatók-e ezek? — Az ott bemutatott termé-. keinkre — hangzik a válasz —, jelentős megrendelést kap­tunk — Mennyiségben? — Több száz. új típusú gar­nitúrát és fotelágyat kért tő­lünk a Borsodi* Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat, illetve n miskolci bútorbolt. Egyébként a vevők és a kereskedelem óhajára megkezdtük százszám­ra gyártani a műbőr huzatéi, heverőkel, a kétszemélyes,' egész modern rekamiékat. fo­telokat. — fis az idei év? Hogyan mutatkozott be? — A kapacitásunk' egész év­re le van kötve. Munkánkat egyaránt igénylik az egyéni megrendelők, a javíttatok és a kereskedelem. — Akkor simán „fut” a» év? — No. igen. Ml is úgy gon­doltuk, hogyha korszerűsítünk, új bútortípusokkal lépünk a nyilvánosság elé, akkor minden simán megy. Az igény közbe- közbe lép. A múlt év utolsó ne­gyedére például volt szerződé­sünk a kereskedelemmel né­hány típus gyártására. Igen ám, de közben kiderült, hogy válto­zott az'igény. Leültünk tanács­kozni Horváth Rezsővel, a I bútorbolt vezetőjével, hogy i most mit csináljunk? Megálln- í podtunk. s egy hét múlva már I készítettük — átállással iáró j zavar nélkül — azt, amire a ; vevőknek szükségük volt. Fs í hogy mennyire jó volt ez a i rugalmas megoldás, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az végén csak az üres raktárt leltározhattuk. A beszélgetést intern-bán metszi ketté. A szikszói „ve­gyesek” jelentkeznek. Búiban vannak. Nincs , faanyaguk, a miskolciak segítségét kérik. Megrendelték, de az anyag ké­sik. — Nekünk is kevés van — sóhajt az elnök, arra gondol­va. hogy mennyit is kell tal­palni egy kevés faanyag után is —, de kölcsönzőnk nekik, amíg az övék meg nem érke­zik Álljanak ott az emberek munka nélkül? Ha nincs mun­ka. nincs kereset Megér»- a család is. Segíteni kell Ez ter­mészetes. Cs. B* Munkalehetőség -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom