Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

A Budapesti Vegyiművek­ben két újabb kémiai anyag próbagyártása fejeződött be. A Trifenoxin 80 a legelők gyom- ] irtására alkalmas, tökéletesen helyettesíti a hasonló külföl­di készítményeket. A legelők­re kiszórva néhány nap alatt elsárgítja a káros gyomokat. A gyár másik újdonsága a Trifenoxin 109 lesz, amely va­lamivel több hatóanyagot tar­talmaz és így nemcsak a gyo­mokat, hanem a felesleges cserjéket is kiirtja. Az új gyártmányok első tételei az el­ső negyedévben kerülnek for­galomba. m [ 628 szocialista brigád Hatszázhuszonnyolc szocia­lista brigád és tizennégy szo­cialista címet elnyert üzem­rész tagjainak, illetve dolgo­zóinak képviseletében száz küldött vett részt a nyomda- és papíripar szocialista brigád­vezetőinek kedden a Franklin Nyomda dísztermében megtar­tott tanácskozásán, hogy meg­válasszák az iparág küldötteit galmunk szinte megduplázó­dott. — És akik az első héten nem jutottak el a boltokba, azok lemaradnak a legszebb árukról ? — Elárulhatom, hogy ígére­tet kaptunk utánpótlásra. Kü­lönösen méteráruból, hiszen az volt a legkelendőbb. (a. !.) a szocialista brigádvezetők 3. országos tanácskozására. A megbeszélést Horváth Gyula könnyűipari miniszterhelyettes nyitotta ineg. Részt vett a tanácskozáson Gáspár Sándor, A Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára is. Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára számolt be az iparág brigád­mozgalmának fejlődéséről, a brigádok munkájának tapasz­talatairól. 1965-ben a nyomda- és papíripar munkásainak 21 százaléka vett részt a brigád­mozgalomban — jelenleg bri­gádokban dolgozik a munká­sok 31 százaléka. A 628 szoci­alista brigád közül 442 már több ízben nyerte el a meg­tisztelő címet. A brigádmoz­galom számszerű növekedésé­nél is fontosabb, hogy mélyült a tartalma, nőtt a közös munkáért érzett felelősség. Sok brigád önelszámoló rendszer­ben önállóan gazdálkodik, és sokan vállalták, hogy maguk ellenőrzik munkájuk minősé­gét. feSBlli Lajos emlékére Márciusban lesz 75 éve an­nak, bogy Zemplén nagy szü­lötte, Kossuth Lajos a Torino melletti Collegnóban, 92 éves korában elhunyt. Sárospatak, ahol Kossuth 1819-ben, tehát kereken 150 évvel ezelőtt jo­gi tanulmányait megkezdte, szeretettel ápolja a nagy ha­zafi emlékét. Utcát neveztek cl róla, egykori lakóházát márványtáblával jelölték meg, s a kollégium főbejárata alatt ugyancsak dombormű hívja fel a figyelmet az iskola egy­kori híres diákjának és neves jogprofesszorának, Kövy Sán­dornak a kapcsolataira. Né­hány évvel ezelőtt Sárospa­tak és az olaszországi Colleg- no testvérvárosi kapcsolatot létesítettek, ennek jeléül Col- Icgnóban Sárospatakról, Sá­rospatakon pedig Collcgnőről neveztek el egy-egy parkot. A kettős évfordulóról ben­sőséges ünnepségen emléke­zett meg Sárospatakon a Kos­suth nevét viselő középiskolai fiúkollégium ifjúsága és ne­velői testületé. Kossuth állam- férfiúi érdemeinek méltatásán kívül felidézték sárospataki diákoskodásának emlékeit, részletet mutattak be Illyés Gyula Fáklyaláng c. drámá­jából, majd néhány énekszám és egy jól sikerült szavalóver­seny egészítette ki az ifjúság­nak Kossuth Lajos tiszteleté­re rendezett emlékműsorát. Csaknem megfagyott A kislányokat korábban en­gedte haza a tanító néni. így szokás télen, hóban, mert kü­lönben a fiúk hólabdáitól meg nem menekednek. Aztán a fi­úk is kirajzanak a taktahar- kányi általános iskola napkö­zijéből. — Siessünk, Jóska! Elmegy a kisvonat! — Menjen, én nem megyek vele. — Hogyhogy nem jössz, a húgod is az állomásra ment. — Hagyjatok, gyalog me­gyek ... szevasztok. Sűrű a köd világítania kellene a tanya ablakainak. Sötétség. Biztosan nagy a köd, azért nem látja... Megy a szálas erdőbe, s egyszerre csak kijut belőle. Szívét félelem szorítja. Hiszen ez nem is az az erdő! De ak­kor hol van? Szaladni kezd. Fázik a lába a bakancsban, alig érzi már. Egy árokban hasra esik. Gurul kettőt-hár- mat, s mikor tetőtől talpig ha­vasán talpra áll, már nem tudja, merre van előre, merre hátra. Sír. Hidegtől dermedt arcán végig peregnek a meleg köny- nyek. Most merre? A gyerek keresztbeveti vál­lán a szíjat, amire táskáját erősítette, hogy zsebre vághas­sa kezét, s nekivág a szántás­nak. Jajhalma jó négy-öt ki­lométerre van a községtől, de így, ha átvág a szántáson, ha­marabb ér. öt órakor indul neki a ha­vas földeknek. Sűrű a köd. Találomra veszi az irányt. Eltelik félóra, egy óra, mire végre feltűnik a kiserdő. Már A bácsi siet Mibe kerül 46 forint? Egyik olvasónk segítségünket kéri, hogy lemondhas­son jogos apai örökségéről. A kívánság talán furcsán hangzik, annál ismerősebb az ok. Jobb szó híján bü­rokráciának nevezi nyelvünk... Íme a történet... Ráski László édesapja 1967-ben halt meg a Szent- péteri kapui kórházban. Az elhunyt pénztárcáját 92 forinttal sehol sem találták. (Levélírónk szerint jobb lett volna, ha valóban elvész). Hónapok múlva azon­ban meglett a tárca, s benne hiánytalanul a 92 forint. A kórház eljuttatta a pénztárcát az I. kerületi Tanács­hoz, mint hagyatékot. Ezzel elindult a hivatali gépezet. Ráski László és testvére megkapta az első idézést a fejenként 46 fo­rintos örökség ügyében. Amikor először jött el mun­kahelyéről, zárt ajtókat talált a tanácson. Nem ismer­te a fogadóórák új rendjét, hiába töltött el két órát. Másnap is hiába próbálkozott. 23 ügyfél volt előtte, s mivel nem akart egész munkaideje alatt várakozni, is­mét csak dolgavégezetlen távozott. Ugyanígy járt har­madnap is. Ez eddig minimum hat munkaóra, amelyet hiába­való utazgatással töltött el. Ehhez jön még a villamos­költség, a tanácsi előadó, a gépírónő ezzel az üggyel töltött ideje, plusz postaköltség, mindez kettővel szo­rozva, hiszen két örökös van... vagyis már jóval töb­be került az ügyintézés, mint maga az örökség. Érdeklődtünk a tanácson is, és megtudtuk, hogy szerintük is elkelne már egy olyan rendelkezés, amely megállapítaná azt a határt, amelynél kisebb hagya­tékot közvetlenül ki lehetne fizetni az örökösöknek. De mit tegyen Ráski László, akinek kezd nagyon sokba kerülni a 46 forintos örökség? Megkísérelheti, hogy még néhány hiábavaló félnap után majd csak bejut a hivatalba. Esetleg bejelenti, hogy nem tart igényt az örökségre. Persze, nem ilyen egyszerűen. Nyilatkozatot tesz a közjegyző előtt... Vagy egysze­rűen „kiszáll” az ügyből, s inkább vállalja a 100 fo­rintos büntetést, amelyet a nyomaték kedvéért piros tintával húztak alá az idézésen. S hogy közben ne unatkozzon, a folyosón várakozva, kiszámolhatja, mibe kerül neki 46 forint... (pusztai) Valami zúg. Autó. De hiszen akkor valahol itt kell lennie az országúinak. Te jó ég, hová keveredett! A szerencsi útra! Most már rázza a zokogás. Mit fognak szólni otthon... az anyja is biztosan keresi már... szegények, hogy meg­ijednek ... de hogy megverik majd, amiért így elcsavar- gott... hogy megverik __ V égre felkapaszkodik az or­szágút töltésére. — Erre kell lennie a dísz­kapunak — így nevezi a Tak- taharkányi Állami Gazdaság nagy vaskapus bejáratát. — Itt kell lennie, de merre? Le­felé, vagy felfelé van Sze­rencs? Nem baj, ha a díszka­pura rátalál, akkor nincs baj. Aztán elindul felfelé, Sze­rencs felé, s nem tudja, hogy a díszkapu jóval lejjebb van, mint ahol elérte az utat. Mesz- sziről autó zúg. Nehezen tör utat a ködben a fényszóró. In­teget... jaj! A teherautó életveszélyes közelségben su­han el. ' Leül az árokpartra, s törül- geti könnyeit. Üjabb autó. Integet — Hát te? — szól ki a lete­kért; ablakon egy férfi... — Bácsi, kedves bácsi... el­tévedtem, lessék mondani, merre van a jajhalmi tanya? — Mit csatangolsz ilyenkor? Mindjárt hét óra. Nem tudom, nem érek rá. Állíts meg má­sik autót. — Bácsi, ne tessék itthagy­ni... bácsi... bácsi, félek... Az autó megugrik, s ott­hagyja a sötét ködös éjszaká­ban a hidegtől, félelemtől reszkető kis iskolást. Mindennap odaadom a pénzt! Csatári Jóska VI. osztályos tanuló nem fagyott meg a sze­rencsi országúton, mert ami­kor hótól, hidegtől elgémbe­redve lekuporodott bánatos, mindenre elszántan az ország­út szélére, arra ment a rendőrjárőr-kocsi, s rátalált. Ez hétfőn este történt, s kedden felkerestük a szülő­ket. Jóska édesanyja azt mon­dotta, mindennap odaadja a gyereknek a forint nyolcvanat, ami elég oda-vlssza jegyre a kisvonatra. Nem szívesen hazudtoljuk meg a majdnem megfagyott gyerek édesanyját, de azon a napon Jóska nem kapott pépzt útiköltségre, csak a kis­lány. — Úgyis elcsokoládézza. Biz­tosan most is arra költötte! — mentegetőzik az asszony. A napközis tanító néni el­mondotta, hogy bizony gya­kori, hogy a szülők nem lát- ják el pénzzel a gyerekeket, s hidegben, ködben kénytelenek nekivágni a tanyának. Havi­bérlete csak néhányuknak van Most a véletlen szerencse megmentette Csatári Jóskát attól, hogy a ködös szántóföl­deken érje utói a fagy halál, hiszen azon az éjjel mínusz 20—23 fokot mértek. Vajon megér-e az a néhány forint, amibe a havibérlet ára kerül, ilyen reszkírt? Adamovics Ilona Bélyeggyííjtik találkoztak Mint ismeretes, a Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulója, március 21-e mun­kaszüneti nap. A Művelődés- I ügyi Minisztérium — ezzel ösz- j szefüggésben — szabályozta az alsó- és középfokú oktatási in­tézmények tanítási rendjét. Eszerint március 20-án szom­bati időbeosztás szerint taní­tanak az iskolákban, 21-én és 22- én nincs tanítás. Március 23- a — az igazgató által meg­szabott órarend alapján A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének terüle­ti bizottsága értekezletet tar­tott Miskolcon. A megbeszélé­sen részt vett dr. Steiner Lász­ló, a MABÉOSZ főtitkára. Dr. Fövenyessy József területi el­nök beszámolt a körök ered­ményeiről, s a nagy évfordulók méltó megünneplésével kap­csolatos feladatokról. Szólt ar­ról is, hogy a jövőben még több területi kiállítást kell ren­dezni, amelyek — a tapaszta­latok szerint — jól szolgálják az új tagok toborzását. Beszá­molt arról is, hogy remélhető­leg a közeljövőben megoldó­dik a miskolci gyűjtők régi gondja: klubhelyiséget kap­nak. Ezután a köri vezetők kérdéseket tettek fel a főtit­kárnak, és javasolták, hogy ad­janak ki emlékbélyeget a bá­nyamérnöki kar 200 éves ju­bileuma alkalmából. rendes tanítási nap, tehát gori doskodni kell a napközi otlliO' nők működéséről és a tanul0' szobai foglalkozások megtart»' sáról is. Egyidejűleg a minis*' tóriumban azt a . tájékoztatási adták, hogy az iskolákba a tar vaszi szünet a rendtartásba1’ előírtaknak megfelelően al»' kul, vagyis április 5-től 13-’* tart. A szünet előtti utolsó t»' nítási nap április 3-a, csütöf tök, a szünet utáni első áprl lis 14-e, hétfő. ÉNEKKAR Kulturális bizottságot hoz­tak létre a közelmúltban a. forrói Vj Világ Termelőszö­vetkezetben. A bizottság leg­első ténykedése egy énekkar alakítása lesz, a továbbiakban pedig új elképzelésekkel [og- ják gazdagítani a tsz kulturá­lis életét. (Tímár Árpád leve­léből.) 01 SZAKKÖR Képzőművészeti szakkör ala­kult a közelmúltban a diós­győri Ady Endre Művelődési Házban. A szakkör szívesen fo­gad további jelentkezőket, az ifjúság és a felnőtt lakosság köréből egyaránt. KLUBKÖNYVTÁR Klubkönyvtárral bővítik Jeul- túrotthonukat még ebben az esztendőben a novajidrányiak. A tanács álad erre a célra há­rom helyiséget, amelyben — az átalakítás után — otthont kap a községi könyvtár is. FARSANGI BAL A Miskolc városi KISZ-bi- zottság február 15-én rendezi meg hagyományos farsangi bálját a Hámor étteremben. A fiatalok szórakoztatásáról a miskolci színház művészei és az amatőr táncdalénekes-ver- seny megyei helyezettjei gon­doskodnak. Jegyeket a. Mis­kolc városi KISZ-bizottságon lehet igényelni. Figyelmes fiatalok BUNDA Sikere van a Miskolci Szűcs Ktsz panofix bundáinak. Cs»' pán e hónap elejétől márci»3 15-ig 400 ilyen bundát re»' delt a belkereskedelem a mis' kolci ktsz-től. A HÁZGYÁRBÓL Kazincbarcikán ebben évben 300, a jövő évben ajaj’” 361 lakás megépítését tervez''” Az új lakások 58 száza lek* házgyári elemekből készül kkkkkkkkkkkkkkkkkkki<^ | Hobby? í Panaszkodnak a miskolci ^ Széchenyi u. 5. sz. ház la** kói ax egyik lakótárs hob- J* byja miatt. A magános, «k idős asszony ugyanis szen­vedélyes gyűjtő. Járja szor­galmasan a boltokat, s el­kéri a felhasznált csoma­golópapírt, dobozt, egyebet. Degeszre tömött zsákokba« szokta hazacipelgetní. A papírgyűjtésnek népgazda­sági haszna van, ha a pa­pírt beviszik a MÉH-hez, s aztán újra felhasználják. Ez a gyűjtő azonban olyan mennyiségben tárolja ott­hon, hogy az csak valami különleges hobbyrtak tűn- hét. Nem a begyűjtőhelyre viszi, hanem lakásán és a közös udvaron tárolja. A több tonna mennyiségű és évek óta tárolt papír el­torlaszolja a padlásfeljárót is, kitűnő tenyészhelyüi szolgál a patkányoknak, tűzveszélyes és gusztusta­lan. Vannak hobbyk, ame­lyeket tisztelni kell, s van­nak, amelyeket nem. Ez » fajta papírgyűjtés nem tiszteletet, hanem valami­féle hatósági közbelépést kíván. m — Gratulálunk, Kovács kar­társ 60. születésnapjához •. „ VIRÁGOS FALU Ebben az évben is 80 (100 forintot költenek Mezőkeresz­tesen a község parkosítására, dísznövények ültetésére. Van egy állandó kertészeti brigád­juk, amelynek feladata a köz­ség szépítése. ÚJ TANTERMEK Nyolc napközi otthonos te­remmel, három óvodával és ti­zenhat iskolai tanteremmel gyarapodnak a jövő év végéig a sátoraljaújhelyi járás köz­ségei. ÉPÜL A VAR A diósgyőri vár rekonstruk­cióját az idén tovább folytat­ják. Miskolc város Tanácsa mintegy 2 millió forinttal se­gíti a felújítási munkát. I » 'kkkkkkkkkkkkrkkkkkkk)1^ APN—68 APN—68 címmel Moszkvái ban fényképkiállítás nyílt, ah° bemutatják az APN sajtóiig)^ nökség fotóriportereinek 40—50 ezres kép terméséből W válogatott anyagot. NAPKÖZI Kétszázezer forintot ad 9 Sátoraljaújhelyi járási TanácS a makkoshotykai napközi hon bővítésére. A már rnef levő, de kicsi napközi otth°!' fejlesztésével elsősorban a & gány gyermekek tanulási hetőségét tudják megoldani. ÉSZAK-MAGYARORSZÁÖ ó Magyar Szocialista Munkó-pA^ Borsod megvet cicának laP** Fóf/prhesrtöí FODOR IJ\S/LO Szerkesztőséi* Miskolc. Bajesv-Zeiíln-fcky o <ö?pont $6 16 672 ?S-380 *6-SJJ Htkársáé in-BPP Gazdagéi ^ •caJ rovat 16-0«? Pártrrvat TélpolJUkai rovat 16-450 KuimJ. vat- 10-007 Sp<~ rtrrvat 16-0^ MunkásJevpie7<s« oanaszQgyeK* 16-048 / Kiadta: „i *» Borsod megvei Lapkiadó Vállár Miskolc Rnt'>«v 7ciiino7ky u. Felelő* (tlndö: BIRO PFTEB Telefon »6-131 Hirdetést elvitel? Széchenyi » 18—17. Telet *n 16-71? Terjesz- « Mn&var Posta ElófDetjhetf q helvi d ítjihívmair knál é*> e «ró, poci töknél A.2 előfizeti me sey hónapra If fenn* «sós? ^ Készüli ö B ír*' 't* Nyomdába« Felelő* »evétől SZEMES ISTVÁN Seiífség a mezeoazdaságnak A már hagyományos idény végi árleszállítási vásárt ér­deklődéssel vártuk. Meg keli azonban mondanunk, túl nagy rém 'nyékét nem támasztot­tunk. mert megszoktuk, hogy ilyenkor piacra kerül mindaz az elfekvő, felgyűlt, divatja­múlt készlet, ami rendes áron már nem kelendő. Kellemesen csalódtunk. A kirakatok azonban mást mu­tatlak. Megkérdeztük, a Ru­házati Kiskereskedelmi Válla­latnál. hogyan állították össze idén a kiárusításra szánt kész­letet: , — Valóban igaz, régebben az elfekvő készletet dobtuk piac­in ilyenkor, leszállított áron. Most a legszebb téli holmik is megtalálhatók, s nagyon ke­lendő a kötöttáru, férfi és női fehérnemű, a női kabát is. — Mi a sláger? — Sok szép szövetet és más méterárut is adunk olcsóbb áron. Ezek iránt igen nagy az érdeklődés, s nagyon sokat el­vitt"1.- az első héten, összesen 26 "-unió forint értékű árut vő- • be az árleszállításba m ben. Az első hét ta­pa i: 51 százalékkal na­gy forgalom, mint az el­írni hasonló időszakában. — VI i újság az Állami Áru­ház v n? — Hét nap alatt másfél mil­lió forinttal több leszállított árut adtunk el, mint a tavaly ilyenkort „vásáron” — tájé­koztat az áruház igazgatója. — Különösen nagy h forgalom a cipőboltunkban. Különben ná­lunk sem a divat határozza meg. mi került a leszállítás listájára. Példa rá, hogy szép téli csizmák is kaphatók ol­csóbban. Nagyon keresettek a divatpapucsok. Méleráru-for­legkér dezí ük: Milyen az árleszállítási vásár? Március 21-én9 22-én mimes tumMás Tavaszi mzüiicI április 5-től fH-ijj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom