Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
Vasárnap, 1969. február 9. BSZAKMAGYARORSZAG Mérleghiány helyeit magasabb jövedelem Zárszámadás Szendrőládon fűimen hogy.. a, , história t-----------! Görcsös István tsze 'nök jó humorérzékének kö- ^őnhelő; lehet, hogy valóban "tegtört'ént esetet elevenített i®'- Alighanem a kettő kevere- r®tt már a kiadós és alapos ’'Unkát, végző zárszámadó közgyűlés után az ebéd hangulatáén. Tudniillik, hogy az udva- ’°n játszó unoka megneszelte * brigádvezető közeledtét és ^aladt a nagyapjához: hamar |'lr>jék el, mert menni kell a Sz-be dolgozni. Szendrőládon ma már fel- é'badult nevetést váltott ki ^ egyszeri tsz-tag és á brigád- ezetö esete. A nevetés mögött punban ott bujkált az agyakig ?n._ hogy a ma derűt fakasztó ^’stória még nem is olyan ré- ?.?n lehangoló valóság volt ®bb termelőszövetkezetben, nová jutottunk azóta? . Nfem mintha már minden j enne, mint a karikacsapás! /■''ion például változatlanul ! "’egmaradt a „házalás” rossz í?°kása. Még előfordul, hogy a ^■gazdákat úgy kell hívogatni hiunkába, mint lakodalomba násznépet. A hivó szó elől ,.°nban már nem akarnak el- énni, szívesen mennek dol- L?*ni, mert a sokáig kísértő •tetlenkedés után érzékelik unkájuk konkrét értelmét és 5r°dményét. Ebben a folyamatban jőté- °ny hatása volt annak, hogy * tsz az elmúlt évben garan- 'natta a részesedés HO századát, bevezethette a rendszer°s előlegosztást Átmenetileg ^yart. okozott a kedvezőtlen, 'é'iyos időjárás, de a bi- Uytalankodás végül is kelleje®8 csalódásban oldódott fel. ^ é'fnár azzal számoltak, hogy 'ánnyal zárják az évi mérle- vet és nem kaphatják meg a g’Ss2amaradl 20 százalékot. . er<3ncsére talpán állt á veze- . és jobb gazdálkodással, ^karékossággal ellensúlyozta Időjárás viszontagságait. s®Syük hozzá — és ezzel a ^®hdrőládiak is tisztában van- ^ ’ ezt jótékonyan segítette lehetővé tette több kor- „,atly2ati intézkedés, amely a io t*asagl mechanizmus re- °rtnja jegyében fogant. 1 .Mindezek konkrét eredmé- °1 Büdi Ferenc, az ellenőrző jól es gyorsan tájékozódjon az új helyzetben, ismerje fel a kínálkozó lehetőségeket és bát- ran kezdeményezzen. I A SZENDRÜLÄDI TSZ | a mostoha adottságok közölt gazdálkodó felső-borsodi szövetkezetek sorába tartozik. E tájon kemény munkafedezete van minden forintnak, legyen az fizikai vagy szellemi munka. Több erőfeszítést, nagyobb szorgalmat takar a kevesebb eredmény is. Ezért több elismerést érdemelnek és több segítséget is. Nagy ZoUán Mikor lesz lakásuk? akarnak saját erejükből, pénzükből felépíteni, hogy ne terheljék a tanácsot, hiszen éppen elég lakásigénylő van így is Miskolcon. A városi KISZ- bizottság szervezte az akciót és nincs igazad, mama, ha ezért szidod. Figyelj ide, megpróbálom elmagyarázni... T Németh Tibor, a Miskolci városi KISZ-bizottság titkára nyugodtan mondhatná, hogy rendkívül sok többletmunkát jelent a bizottság számára a lakásépítési akció. Mégpedig luilátlun i. többletmunkát. Mert: egyik oldalról a fiatalok sürgetik türelmetlenül (és érthetően) az építkezést, másik oldalról viszont a lebontásra ítélt családi házak lakói gan- csoskodnak, borítják rájuk az asztalt (a szó szoros értelmében!). A KISZ-bizottság saját többletmunkája miatt azonban nem panaszkodik sem a városi titkár, sem munkatársa Szteszarovics Miklós. Ezt vállalták és igazán szívvel-lélek- kel végzik is. Panaszkodnak azonban az értetlenség miatt, amellyel találkoznak, ha a 112 KISZ-lakás ügyében járnak. És itt elsősorban a Rácz Adám utca 4. számú házban lakó házaspárról van szó. A KISZ- bérházak területéről ugyanis hat házát kell lebontani. Ezekben 9 család lakik. A városi tanács tehát 9 bérházi lakást és tetemes kisajátítási összeget ad, hogy 112 lakást felépíthessenek maguknak a ' fiatalok, akik zömmel már kisgyermekes házasok, vagy családot alapítani akaró, most még rossz lakáskörülmények között élő, becsületesen, sőt kiemelkedően dolgozó fiatalok. Kik azok, akik nem értik meg helyzetüket? \2_ — Sajnos, nem tudok kaput nyitni, mert eltört a lábam. A férjem’ pedig nincs itthon és a házügyben ő az illetékes. Az ablakon át beszélgetünk a Rácz Ádám utca 4. számú ház lakójával. Megtudjuk, hogy a férj nyugdíjas iskola- igazgató. Szép érdemei vannak. Évtizedeken át az ifjúságért munkálkodott. Nyilván ismeri tehát az ifjúság gondjait is. De hát neki is van saját gondja. Hova menjen a házából? Igaz. hogy a tanács választási lehetőséget ajánlott fel bérházi lakásokból, meg kártérítési pénzt is ad, de azért mégis csak egy újabb családi ház volna jó... Hogy előbb- utóbb hatóságilag úgyis kilakoltatják? Nos, ezt tudja, de — a tények szerint — amíg csak lehet, húzza az időt. Pe— Mama, én szeretném megtartani ... — A férjed mit mond? — Egyik nap ezt, másik nap azt. Attól függ, hogy mit hall a KISZ-bizottságon. — No és mit hall? Mikor épül már fel az a ház? Hiszen tavaly júniusban befizettetek rá 30 ezer forintot, azóta meg a havi ezerforintos részletet adjátok és továbbra is az ötszázas albérletben laktok. Ezt nem fogjátok sokáig bírni. Hát még ha a gyerek meglesz! Sajnos, mi nem tudunk segíteni, itthon is vagyunk éppen elegen. No, de mondtam én, hogy inkább igényeljelek szövetkezetit. Ti azonban annyira lelkesedtetek ezért a KlSZ-lakás- építési akcióért! Hát lessék. Most aztán se pénz, se posztó. Még egy kapavágás sem volt azon a területen! Hiszen családi házak állnak rajta... És gondolod, hogy ezekből valaha is kimennek a lakók? — Hát persze, mama. Egyedül a Rácz Ádám utca 4. szám alatti házaspár nem akar kiköltözni. Miattuk nem kezdődhet meg az építkezés. Pedig hidd el, mindenki más megért, segít bennünket. Elvégre 112 lakásról van szó, amit. fiatalok FI. Az előrelépés még nyilvánvalóbb, ha az utóbbi 5 év viszonylatában vizsgáljuk a jövedelmek alakulását: bizottság elnöke foglalta össze, l'avaly 7847 Ft jövedelem jutott egy tagra a szendrőládi Új Élet Tsz-ben, most 10 401 Tóth Miklós raktáros 1133» 15 235 23 10« Bendzsó? Ferencné növénytermesztő 6 667 8 943 15 591 Joó Gyula állatgondozó 7 779 20 875 33 744 Szabó Pál traktoros 10 414 29 337 32 181 F. Rőczi Miklós fogatos 6 435 11 110 14 756 A változást mutatja a jőve- delinek alakulása is, de legalább ennyire mutatják például a zárszámadáson elhangzott felszólalások is. Nyílt szívvel dicsérték a jót és kemény szavakkal bírálták a rosszat. Sok jó, megfontolandó javaslatot adtak a vezetőségnek. F. Rőczi Miklós talán évő- désnek szánta megjegyzését — úgy dolgozzon a főkönyvelő, bogy jövőre duplázódjon meg a kereset —, mindenesetre á vezetőség vette a lapot. Csak megerősíthetjük Görcsös István tsz-elnök válaszát, sok múlik azon, hogy a vezetőség Történelmi napok — 1919 Igazodás... Balra! de eddig a lojális szociáldemokrata vezetők igyekeztek elhomályosítani. A Miskolcon létrehozandó néptanácsba a törvény szerint a városi tanács addigi vezető tagjain kívül a kormánybiztos jelölt ki tagokat, mégpedig úgy. hogy azok számának legalább kettővel meg kellett haladnia a régi tagok számát Nyilvánvaló volt tehát, s a szociáldemokrata vezetők így gondolkodtak: ha a néptanácsban a munkások meg akarták tartani az ötvenszázalékos arányt, akkor két helynél többet nem juttathattak a polgárság képviselőinek, mivel a régi tagok kizárólag a polgárság sorából kerültek ki. Amikor azonban a két helyet felajánlották a radikális pártnak, az a juttatott helyeket kevesellte, s nem fogadta el. Hosszú huzavona, vita alakult ki, s a házasság, mely október óta csendesnek volt mondható a szociáldemokrata és a radikális párt között, egyszerre zajossá vált." Groszmann Zsigmond a szociáldemokrata párt nevében nyomatékosan kijelentette: — Miután Miskolcon a forradalmat maga a szervezett munkásság csinálta meg és készítette elő, és annak minden esetleges következményeit egyedül maga viselte, fontos ..., hogy ebben a tanácsban a munkásság többségben legyen. Elmondta Groszmann, hogy Miskolcon a radikális pártnak nem lehet több tagja 300-nál, míg a munkáspárt legalább 23 ezer taggal rendelkezik már. A z eltávolodásban közrejátszott az is, hogy a radikális párt volt. tagjai közül többen (elsősorban kezdeményezője. Frank Adolf vasúti főmérnök) politikailag tovább lépve maguk is a szociáldemokrata pártban tevékenykedtek már, ami viszont új erők bevonását hozta, s ez a munkáspárttól való eltávolodással járt együtt. A radikális párt egyre inkább elvesztette létjogosultságát Miskolcon. Lchoczky Alfréd (Folytatjuk) még inkább kénytelen volt támaszkodni a tömegeket képviselő szociáldemokrata pártra, lépést jelentett — balra. A szociáldemokrata párt vezetőinek többsége nem akart proletárdiktatúrát, elhatárolta magút a kommunistáktól. Koalícióra hajlandó volt a polgársággal, egész tevékenységét a polgári köztársaságon belüli térnyerésre építette fel. s így nem vállalta egyedül a kormányzást, mert — az adott forradalmi hullám talaján — ez szükségszerűen elvezetett volna a kommunisták célkitűzéséhez, a proletárdiktatúra megteremtéséhez. Az opportunista vezetők pedig éppen ezt nem1 akarták. Öle a „lassú haladás” hívei voltak. A z 1919. évi Vili. néptör- vény egy korszak végére lett pontot: kimondta, hogy virilizmuson felépülő helyi önkormányzati szervek helyébe a társadalom különböző rétegeiből választott népi tanácsokat kell tenni. Az októberi polgári demokratikus forradalom legtöbb esetben növelte a helyi burzsoázia szere- 1 pét, mert a törvényhozásban a vagyoni helyzet (legtöbb adó- j fizetés) alapján túlsúlyban : volt, a központi szervek de- I mokratizálúsa így számukra kedvező hatással volt. Az október utáni forradalmi átalakulás éppen azért maradt torzó, mert „fönt” megalakult a „népkormány”, „lent” azonban maradtak a régi hatalmi szervek, miután a Nemzeti Tanácsokat csupán tanácsadásra kárhoztatták. A néptanácsokról szóló törvény érthetően érzékenyen érintette a hatalom eddigi birtokosait. Nem csodálhatjuk, hogy a lappangó ellenforradalom ennek nyomán üti fel fejét, s előbb Székesfehérvárott (gróf Károlyi József vezetésével), majd pedig Gyöngyösön (a katolikus prépost vezetésével) tagadták meg a törvény végrehajtását.. B orsod megyében és Miskolcon is e törvény hozta felszínre az ellentéteket, melyek a polgárság különböző rétegei és a mun- kásság között eleve megvoltak, J anuár második felében az újságok megnyugvással adták tudtul: megoldódott az a hosszadalmas kormányválság, mely egy Hónapon át kétségek között tartotta az embereket. A válságban többről volt szó, mint kormánycseréről — a követett politika egész irányának meghatározása volt a tét. Azt kellett eldönteni, hogy a nemzetközileg inspirált és a tömegek által szorgalmazott úton menjen-e tovább a fejlődés, továbbfejlesztve október vívmányait, aminek megvalósulását a szociáldemokrata párt pozitív oldala abban látta, ha a párt egyedül is vállalja a kormányzást, vagy a konzervatív polgárság útján-e, amihez a Károlyi-párt jobboldalán állók (Batthyány, Lovászi) is csatlakoztak, hogy állítsák meg a forradalmi folyamatot, vagyis kezdeményezzenek aktív fellépést a forradalom ellen. A válságot újból kompromisszummal oldották meg: maradt a koalíció. Ez a koalíció azonban, miután megszabadult jobboldali koloncaitól, s Miskolcon tiszták az utcák reit és jól felszerelt gépeit.. A legutóbbi hóesést is csaknem órák alatt „eltüntették”. Amint a vállalatnál hallottuk: még ha nagy hóvihart kapnánk, a miskolciaknak akkor sem kell tar- taniok attól, hogy az utcákon megbénul a közlekedés, mert a vállalat korszerű hótakarító berendezésekkel és elegendő emberrel rendelkezik. Az ország sok részében nagy akadályokat okozott a hófúvás. Szerencsére azonban megyénkben és Miskolcon nem lettek ilyen gondok. Ütjaink járhatók, a miskolci utcákon pedig már alig van nyoma a hónak. Az utóbbi nemcsak a megenyhült időjárásnak köszönhető, hanem a Miskolci Köztisztasági Vállalatnak Is, amely ugyancsak készenlétben tartja embeBőkezű anyagi támogatás szövetkezet jármüve szállította a futballistákat az idegenben játszott mérkőzések színhelyére. A fuvarköltség meghaladja az 5000 forintot. 1968-ban szervezték meg a tsz-ben az MHSZ-alapszervezetet. amelynek tagjai — fiatalok — rádióklubot alakítottak. A rádióklub felszerelése 4000 forintba került, ezt az összeget is a termelőszövetkezet közös kasz- szájából fedezték. Á községi oktatási és társadalmi tevékenység anyagi támogatása mellett a Bánvölgye Termelőszövetkezet tagjai nem feledkeztek meg a harcoló vietnami népről sem. A jövedelmi alap terhére a tsz-tagok saját keresetükből 3000 forintot adtak a vietnami segélyakció számlájára. A Bánvölgye Termelőszövetkezet tagsága, miközben szorgalmasan dolgozott és jól keresett — a községben teljesítette társadalmi kötelezettségeit, de néni feledkezett meg erkölcsi-politikai kötelezettségeiről sem. A tsz tagjai az 1968. évi jó eredmények alapján elhatározták, hogy 1969- ben még több anyagi segítséget adnak a község társadalmi tevékenységének további fellendítésére. A tervezettnél minden ágazatban magasabb bevételeket biztosított 1968-ban a bánhorváti Bánvölgye Termelőszövetkezet tagságának szorgalma. A bevételekből jutott a községi iskola, a művelődési ház, valamint a termelőszövetkezeten belül működő sportkör és MHSZ-szervezet anyagi támogatására is. 1968-ban új általános«-iskola épült a faluban. A tsz ennek építéséhez 25 000 forint értékű építőanyaggal és fuvarozással járult hozzá. A segédüzemágakban termelt salakblokkot, meszet és követ adtak az építkezéshez. Ezeket az anyagokat a szövetkezet az iskola- építés színhelyére szállította. Más jellegű szállítási munkákat is végeztek az iskolaépítés gyorsítása érdekében. Az általános iskola úttörőinek 1000 forint készpénzt adott a termelőszövetkezet, hogy a közös kirándulás költségeit fedezhessék. A művelődési otthon berendezésének korszerűsítéséhez 3000 forinttal járultak hozzá 1968-ban. A futballcsapat részére 1968- ban 1600 forint értékű felszerelést vásároltak. Ezen kívül a játékszezonban minden második vasárnapon a termelődig azt is tudnia kell, hogy a KISZ-fiataloknak nem mindegy, hogy két-három héttel, . vagy hónappal később kezdőd- ' bet meg az építkezés. Különö- , sen most, hogy a házhoz már ' az ajtók, ablakok és egyéb anyagok is megérkeznek. Hol tárolják, hová tegyék? A Borsodi Állami Építőipari Vállalat emberei bármikor kezdenék a munkát. Garantálták a fiataloknak, hogyha szabad a terület, akkor 3 órán belül(!) felvonulnak... s — Azt sajnáljuk legjobban, hogy az ilyen akadály rontja a KISZ tekintélyét, — mondja Németh Tibor. — A lakásépítési akcióval egyébként is országosan Sok a gond. Már a KISZ Központi Bizottságában is sokat vitáztunk róla, hogy fokozatosan elveszti perspektíváját, reális alapját és politikai célkitűzését. Mit értek ezen? A perspektíváról: hogyan folytassuk tovább? Hiszen például az építőanyaggal kapcsolatban is gondjaink vannak. A házgyár termékeire nem számíthatunk, mert azok toronyházakhoz készülnek. A reális alapról: 30—40 ezer forintos „beugró”, 6 százalékos kamat és sok rendelkezés is nehezíti a kisebb jövedelemmel rendelkező fiatalokat. És itt térnék ki a politikai célkitűzésre, mert eszerint elsősorban az átlagosnál rosszabb szociális körülmények között élő munkásfiatalok számára szervezzük a KISZ-lákásépítési akciót. Hogyan lehetne mindezen könnyíteni? — Helytelen volna, ha nem szólnék arról, hogy ezen a kérdésen már sok illetékes helyen gondolkodnak, — folytatja a városi KISZ-titkár. — És nagyon sok konkrét segítséget is kapunk. Egy nagyméretű, kétszobás lakáshoz az állami dotációt most emelték fel 32 ezer forintról 38 ezerre. A Miskolci városi Tanács szintén mindenben támogat, éppúgy, mint a megyei beruházási vállalat. A terveknél már nyomban 130 ezer forintot takarítottunk meg, mert ezeket a Miskolci Tervező Vállalat ifjúsági társadalmi tervező irodája készítette. Mintegy 200 ezer forintos megtakarítást jelent az ÉMÁSZ segítsége. Hasonlókat mondhatunk a Miskolci Gázmüvekről, a BáÉV- ről is. Az eredeti költségvetés szerint a 112 lakásos bérházlömb több, mint 22 millió forintba került volna. Most már ez az összeg 18,8 millió forintra csökkent. De, hogy mikorra épül fel a ház? Ezt még nem tudják a fiatalok ... Ruttkay Anna Aztán nem tetszett azoknak sem, akiket a következő néhány sor érint: „A gépkocsik esetenként egy órán át is állnak, amíg megkapják feladatukat. Kinek a hibájából? A gépkocsivezető vagy a szállítási felelős a hibás?” 1 A szövetkezet központi irodájának dolgozói sem örültek, hogy megírták róluk: „Reggel 3 óra után egy-két perccel robbannak be az irodába, s nem tartják be az egyórás ebédidőt sem. Hol marad az osztályvezetői felelősségre vonás, a munkaié- > gyelem betartása? Vagy hol ' marad el ezeknél a dolgozóknál az öntudat, a munkaszeretet ... ?” Nos, a kritikát kétségkívül nehéz örömmel, lelkesedéssel fogadni. Viszont ha az jó szándékkal íródott és egy kollektíva életét, munkáját szeretné szebbé, eredményesebbé tenni, akkor megszívlelendő. Márpedig uz említett rovat Ilyen szándékkal készül. Szerkesztői ezt. is nyíltan, őszintén megírták: „E rovatunkkal szeretnénk körzeti szövetkezeti dolgozóink nevelését szolgálni. Népszerűsíteni. elismerni a jót, bírálni, ostorozni a rosszat...” Tetszik — nem tetszik. Más lapoktól vették át a rovat- címet, de bátran megtöltötték helyi témákkal. Így az egész rovat: tetszik. R. A. külsőre jelentéktelen, sten- v_eZett füzetecske, mégis szí- f. ®en forgatják a Mezöke- űék 68—Bükkábrúny és Vili' r,? Általános Fogyasztási és g0?e.. 1sítő Szövetkezet dol- jgj °b_ Számukra ugyanis ez az üzemi újságot, tv, bői sok hasznos infor- a®'ót kapnak. Vnt oldalon levő rojj. ,az°nban legutóbb egy kis tel 1 kavart fel. Volt akinek T„,Sz°B, volt akinek nem. eial Például a tibolddaró- bói nak. mert megköszönték kátn<i a társadalmi mun- hí’, i amit- a nemrég átadott !On , építéséhez adtak km-6. kstv an és felesége Tr>t°nasen Jeleskedett ebben). t>onZeÚ továbbá a kultúrcso- rij ‘.htlnden tagjának, mert Vaiheretet olvashattak a ro- kii an azért, hogy műsoruk- sw err>eHék a közgyűlések av°rmlút. Hasonlóképpen béta-Sen olvasta ezt az oldalt M daul Tószegi András cuk- S/.z,|Zem-vezető, aki nemrég i-p P sikerű termékkiállítást ^'telezett. tőiknek nem tetszett ez a érni ' Először is hét olyan r^ek, akinek üzletében a „,,Iany volt és ezt most vűnosság is megtudta. resi dPc®ak nem tetszett a ke- - edelemszervezési csoport- tes;t’„.aiTlcl^löl — néhány lé- .m™y átadásának elhú- lan.ls’1 1T>iatt — megkérdezi a »hem tud szervezni?”. Tetszik