Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

Vasárnap, 1969. február 9. BSZAKMAGYARORSZAG Mérleghiány helyeit magasabb jövedelem Zárszámadás Szendrőládon fűimen hogy.. a, , história t-----------! Görcsös István tsz­e 'nök jó humorérzékének kö- ^őnhelő; lehet, hogy valóban "tegtört'ént esetet elevenített i®'- Alighanem a kettő kevere- r®tt már a kiadós és alapos ’'Unkát, végző zárszámadó köz­gyűlés után az ebéd hangulatá­én. Tudniillik, hogy az udva- ’°n játszó unoka megneszelte * brigádvezető közeledtét és ^aladt a nagyapjához: hamar |'lr>jék el, mert menni kell a Sz-be dolgozni. Szendrőládon ma már fel- é'badult nevetést váltott ki ^ egyszeri tsz-tag és á brigád- ezetö esete. A nevetés mögött punban ott bujkált az agyak­ig ?n._ hogy a ma derűt fakasztó ^’stória még nem is olyan ré- ?.?n lehangoló valóság volt ®bb termelőszövetkezetben, nová jutottunk azóta? . Nfem mintha már minden j enne, mint a karikacsapás! /■''ion például változatlanul ! "’egmaradt a „házalás” rossz í?°kása. Még előfordul, hogy a ^■gazdákat úgy kell hívogatni hiunkába, mint lakodalomba násznépet. A hivó szó elől ,.°nban már nem akarnak el- énni, szívesen mennek dol- L?*ni, mert a sokáig kísértő •tetlenkedés után érzékelik unkájuk konkrét értelmét és 5r°dményét. Ebben a folyamatban jőté- °ny hatása volt annak, hogy * tsz az elmúlt évben garan- 'natta a részesedés HO száza­dát, bevezethette a rendsze­r°s előlegosztást Átmenetileg ^yart. okozott a kedvezőtlen, 'é'iyos időjárás, de a bi- Uytalankodás végül is kelle­je®8 csalódásban oldódott fel. ^ é'fnár azzal számoltak, hogy 'ánnyal zárják az évi mérle- vet és nem kaphatják meg a g’Ss2amaradl 20 százalékot. . er<3ncsére talpán állt á veze- . és jobb gazdálkodással, ^karékossággal ellensúlyozta Időjárás viszontagságait. s®Syük hozzá — és ezzel a ^®hdrőládiak is tisztában van- ^ ’ ezt jótékonyan segítette lehetővé tette több kor- „,atly2ati intézkedés, amely a io t*asagl mechanizmus re- °rtnja jegyében fogant. 1 .Mindezek konkrét eredmé- °1 Büdi Ferenc, az ellenőrző jól es gyorsan tájékozódjon az új helyzetben, ismerje fel a kínálkozó lehetőségeket és bát- ran kezdeményezzen. I A SZENDRÜLÄDI TSZ | a mostoha adottságok közölt gazdálkodó felső-borsodi szö­vetkezetek sorába tartozik. E tájon kemény munkafedezete van minden forintnak, legyen az fizikai vagy szellemi mun­ka. Több erőfeszítést, nagyobb szorgalmat takar a kevesebb eredmény is. Ezért több elis­merést érdemelnek és több se­gítséget is. Nagy ZoUán Mikor lesz lakásuk? akarnak saját erejükből, pén­zükből felépíteni, hogy ne ter­heljék a tanácsot, hiszen ép­pen elég lakásigénylő van így is Miskolcon. A városi KISZ- bizottság szervezte az akciót és nincs igazad, mama, ha ezért szidod. Figyelj ide, megpróbá­lom elmagyarázni... T Németh Tibor, a Miskolci városi KISZ-bizottság titkára nyugodtan mondhatná, hogy rendkívül sok többletmunkát jelent a bizottság számára a lakásépítési akció. Mégpedig luilátlun i. többletmunkát. Mert: egyik oldalról a fiatalok sür­getik türelmetlenül (és érthe­tően) az építkezést, másik ol­dalról viszont a lebontásra ítélt családi házak lakói gan- csoskodnak, borítják rájuk az asztalt (a szó szoros értelmé­ben!). A KISZ-bizottság saját több­letmunkája miatt azonban nem panaszkodik sem a váro­si titkár, sem munkatársa Szteszarovics Miklós. Ezt vál­lalták és igazán szívvel-lélek- kel végzik is. Panaszkodnak azonban az értetlenség miatt, amellyel találkoznak, ha a 112 KISZ-lakás ügyében járnak. És itt elsősorban a Rácz Adám utca 4. számú házban lakó há­zaspárról van szó. A KISZ- bérházak területéről ugyanis hat házát kell lebontani. Ezek­ben 9 család lakik. A városi tanács tehát 9 bérházi lakást és tetemes kisajátítási összeget ad, hogy 112 lakást felépíthes­senek maguknak a ' fiatalok, akik zömmel már kisgyerme­kes házasok, vagy családot alapítani akaró, most még rossz lakáskörülmények között élő, becsületesen, sőt kiemel­kedően dolgozó fiatalok. Kik azok, akik nem értik meg hely­zetüket? \2_ — Sajnos, nem tudok kaput nyitni, mert eltört a lábam. A férjem’ pedig nincs itthon és a házügyben ő az illetékes. Az ablakon át beszélgetünk a Rácz Ádám utca 4. számú ház lakójával. Megtudjuk, hogy a férj nyugdíjas iskola- igazgató. Szép érdemei van­nak. Évtizedeken át az ifjú­ságért munkálkodott. Nyilván ismeri tehát az ifjúság gond­jait is. De hát neki is van saját gondja. Hova menjen a házá­ból? Igaz. hogy a tanács vá­lasztási lehetőséget ajánlott fel bérházi lakásokból, meg kárté­rítési pénzt is ad, de azért mégis csak egy újabb családi ház volna jó... Hogy előbb- utóbb hatóságilag úgyis kila­koltatják? Nos, ezt tudja, de — a tények szerint — amíg csak lehet, húzza az időt. Pe­— Mama, én szeretném meg­tartani ... — A férjed mit mond? — Egyik nap ezt, másik nap azt. Attól függ, hogy mit hall a KISZ-bizottságon. — No és mit hall? Mikor épül már fel az a ház? Hiszen tavaly júniusban befizettetek rá 30 ezer forintot, azóta meg a havi ezerforintos részletet adjátok és továbbra is az öt­százas albérletben laktok. Ezt nem fogjátok sokáig bírni. Hát még ha a gyerek meglesz! Saj­nos, mi nem tudunk segíteni, itthon is vagyunk éppen ele­gen. No, de mondtam én, hogy inkább igényeljelek szövetke­zetit. Ti azonban annyira lel­kesedtetek ezért a KlSZ-lakás- építési akcióért! Hát lessék. Most aztán se pénz, se posztó. Még egy kapavágás sem volt azon a területen! Hiszen csa­ládi házak állnak rajta... És gondolod, hogy ezekből valaha is kimennek a lakók? — Hát persze, mama. Egye­dül a Rácz Ádám utca 4. szám alatti házaspár nem akar ki­költözni. Miattuk nem kezdőd­het meg az építkezés. Pedig hidd el, mindenki más megért, segít bennünket. Elvégre 112 lakásról van szó, amit. fiatalok FI. Az előrelépés még nyil­vánvalóbb, ha az utóbbi 5 év viszonylatában vizsgáljuk a jövedelmek alakulását: bizottság elnöke foglalta össze, l'avaly 7847 Ft jövedelem ju­tott egy tagra a szendrőládi Új Élet Tsz-ben, most 10 401 Tóth Miklós raktáros 1133» 15 235 23 10« Bendzsó? Ferencné növénytermesztő 6 667 8 943 15 591 Joó Gyula állatgondozó 7 779 20 875 33 744 Szabó Pál traktoros 10 414 29 337 32 181 F. Rőczi Miklós fogatos 6 435 11 110 14 756 A változást mutatja a jőve- delinek alakulása is, de leg­alább ennyire mutatják pél­dául a zárszámadáson elhang­zott felszólalások is. Nyílt szív­vel dicsérték a jót és kemény szavakkal bírálták a rosszat. Sok jó, megfontolandó javas­latot adtak a vezetőségnek. F. Rőczi Miklós talán évő- désnek szánta megjegyzését — úgy dolgozzon a főkönyvelő, bogy jövőre duplázódjon meg a kereset —, mindenesetre á vezetőség vette a lapot. Csak megerősíthetjük Görcsös Ist­ván tsz-elnök válaszát, sok múlik azon, hogy a vezetőség Történelmi napok — 1919 Igazodás... Balra! de eddig a lojális szociálde­mokrata vezetők igyekeztek el­homályosítani. A Miskolcon létrehozandó néptanácsba a törvény szerint a városi tanács addigi vezető tagjain kívül a kormánybiztos jelölt ki tagokat, mégpedig úgy. hogy azok számának leg­alább kettővel meg kellett ha­ladnia a régi tagok számát Nyilvánvaló volt tehát, s a szociáldemokrata vezetők így gondolkodtak: ha a néptanács­ban a munkások meg akarták tartani az ötvenszázalékos arányt, akkor két helynél töb­bet nem juttathattak a polgár­ság képviselőinek, mivel a régi tagok kizárólag a polgárság so­rából kerültek ki. Amikor azonban a két helyet felaján­lották a radikális pártnak, az a juttatott helyeket kevesellte, s nem fogadta el. Hosszú huza­vona, vita alakult ki, s a há­zasság, mely október óta csen­desnek volt mondható a szo­ciáldemokrata és a radikális párt között, egyszerre zajossá vált." Groszmann Zsigmond a szo­ciáldemokrata párt nevében nyomatékosan kijelentette: — Miután Miskolcon a for­radalmat maga a szervezett munkásság csinálta meg és ké­szítette elő, és annak minden esetleges következményeit egyedül maga viselte, fon­tos ..., hogy ebben a tanács­ban a munkásság többségben legyen. Elmondta Groszmann, hogy Miskolcon a radikális pártnak nem lehet több tagja 300-nál, míg a munkáspárt legalább 23 ezer taggal rendelkezik már. A z eltávolodásban közre­játszott az is, hogy a radikális párt volt. tag­jai közül többen (elsősorban kezdeményezője. Frank Adolf vasúti főmérnök) politikailag tovább lépve maguk is a szo­ciáldemokrata pártban tevé­kenykedtek már, ami viszont új erők bevonását hozta, s ez a munkáspárttól való eltávo­lodással járt együtt. A radikális párt egyre in­kább elvesztette létjogosultsá­gát Miskolcon. Lchoczky Alfréd (Folytatjuk) még inkább kénytelen volt tá­maszkodni a tömegeket kép­viselő szociáldemokrata pártra, lépést jelentett — balra. A szociáldemokrata párt ve­zetőinek többsége nem akart proletárdiktatúrát, elhatárolta magút a kommunistáktól. Koa­lícióra hajlandó volt a polgár­sággal, egész tevékenységét a polgári köztársaságon belüli térnyerésre építette fel. s így nem vállalta egyedül a kor­mányzást, mert — az adott forradalmi hullám talaján — ez szükségszerűen elvezetett volna a kommunisták célkitű­zéséhez, a proletárdiktatúra megteremtéséhez. Az opportu­nista vezetők pedig éppen ezt nem1 akarták. Öle a „lassú ha­ladás” hívei voltak. A z 1919. évi Vili. néptör- vény egy korszak végé­re lett pontot: kimond­ta, hogy virilizmuson felépülő helyi önkormányzati szervek helyébe a társadalom külön­böző rétegeiből választott népi tanácsokat kell tenni. Az októ­beri polgári demokratikus for­radalom legtöbb esetben nö­velte a helyi burzsoázia szere- 1 pét, mert a törvényhozásban a vagyoni helyzet (legtöbb adó- j fizetés) alapján túlsúlyban : volt, a központi szervek de- I mokratizálúsa így számukra kedvező hatással volt. Az ok­tóber utáni forradalmi átala­kulás éppen azért maradt torzó, mert „fönt” megalakult a „népkormány”, „lent” azon­ban maradtak a régi hatalmi szervek, miután a Nemzeti Ta­nácsokat csupán tanácsadásra kárhoztatták. A néptanácsokról szóló tör­vény érthetően érzékenyen érintette a hatalom eddigi bir­tokosait. Nem csodálhatjuk, hogy a lappangó ellenforrada­lom ennek nyomán üti fel fe­jét, s előbb Székesfehérvárott (gróf Károlyi József vezetésé­vel), majd pedig Gyöngyösön (a katolikus prépost vezetésé­vel) tagadták meg a törvény végrehajtását.. B orsod megyében és Mis­kolcon is e törvény hozta felszínre az ellen­téteket, melyek a polgárság különböző rétegei és a mun- kásság között eleve megvoltak, J anuár második felében az újságok megnyug­vással adták tudtul: megoldódott az a hosszadalmas kormányválság, mely egy Hó­napon át kétségek között tar­totta az embereket. A válság­ban többről volt szó, mint kormánycseréről — a követett politika egész irányának meg­határozása volt a tét. Azt kel­lett eldönteni, hogy a nemzet­közileg inspirált és a tömegek által szorgalmazott úton men­jen-e tovább a fejlődés, to­vábbfejlesztve október vívmá­nyait, aminek megvalósulását a szociáldemokrata párt pozi­tív oldala abban látta, ha a párt egyedül is vállalja a kor­mányzást, vagy a konzervatív polgárság útján-e, amihez a Károlyi-párt jobboldalán állók (Batthyány, Lovászi) is csatla­koztak, hogy állítsák meg a forradalmi folyamatot, vagyis kezdeményezzenek aktív fellé­pést a forradalom ellen. A válságot újból kompro­misszummal oldották meg: maradt a koalíció. Ez a koalí­ció azonban, miután megszaba­dult jobboldali koloncaitól, s Miskolcon tiszták az utcák reit és jól felszerelt gépeit.. A legutóbbi hóesést is csaknem órák alatt „eltüntették”. Amint a vállalatnál hallottuk: még ha nagy hóvihart kapnánk, a mis­kolciaknak akkor sem kell tar- taniok attól, hogy az utcákon megbénul a közlekedés, mert a vállalat korszerű hótakarító berendezésekkel és elegendő emberrel rendelkezik. Az ország sok részében nagy akadályokat okozott a hófúvás. Szerencsére azonban megyénk­ben és Miskolcon nem lettek ilyen gondok. Ütjaink járha­tók, a miskolci utcákon pedig már alig van nyoma a hónak. Az utóbbi nemcsak a megeny­hült időjárásnak köszönhető, hanem a Miskolci Köztisztasá­gi Vállalatnak Is, amely ugyan­csak készenlétben tartja embe­Bőkezű anyagi támogatás szövetkezet jármüve szállította a futballistákat az idegenben játszott mérkőzések színhelyé­re. A fuvarköltség meghaladja az 5000 forintot. 1968-ban szer­vezték meg a tsz-ben az MHSZ-alapszervezetet. amely­nek tagjai — fiatalok — rádió­klubot alakítottak. A rádió­klub felszerelése 4000 forintba került, ezt az összeget is a termelőszövetkezet közös kasz- szájából fedezték. Á községi oktatási és társa­dalmi tevékenység anyagi tá­mogatása mellett a Bánvölgye Termelőszövetkezet tagjai nem feledkeztek meg a harcoló vietnami népről sem. A jöve­delmi alap terhére a tsz-tagok saját keresetükből 3000 forin­tot adtak a vietnami segély­akció számlájára. A Bánvölgye Termelőszövet­kezet tagsága, miközben szor­galmasan dolgozott és jól ke­resett — a községben teljesí­tette társadalmi kötelezettsé­geit, de néni feledkezett meg erkölcsi-politikai kötelezettsé­geiről sem. A tsz tagjai az 1968. évi jó eredmények alap­ján elhatározták, hogy 1969- ben még több anyagi segítsé­get adnak a község társadalmi tevékenységének további fel­lendítésére. A tervezettnél minden ága­zatban magasabb bevételeket biztosított 1968-ban a bánhor­váti Bánvölgye Termelőszövet­kezet tagságának szorgalma. A bevételekből jutott a köz­ségi iskola, a művelődési ház, valamint a termelőszövetkeze­ten belül működő sportkör és MHSZ-szervezet anyagi támo­gatására is. 1968-ban új általános«-iskola épült a faluban. A tsz ennek építéséhez 25 000 forint értékű építőanyaggal és fuvarozással járult hozzá. A segédüzem­ágakban termelt salakblokkot, meszet és követ adtak az építkezéshez. Ezeket az anya­gokat a szövetkezet az iskola- építés színhelyére szállította. Más jellegű szállítási munká­kat is végeztek az iskolaépítés gyorsítása érdekében. Az álta­lános iskola úttörőinek 1000 forint készpénzt adott a ter­melőszövetkezet, hogy a közös kirándulás költségeit fedezhes­sék. A művelődési otthon be­rendezésének korszerűsítésé­hez 3000 forinttal járultak hozzá 1968-ban. A futballcsapat részére 1968- ban 1600 forint értékű fel­szerelést vásároltak. Ezen kí­vül a játékszezonban minden második vasárnapon a termelő­dig azt is tudnia kell, hogy a KISZ-fiataloknak nem mind­egy, hogy két-három héttel, . vagy hónappal később kezdőd- ' bet meg az építkezés. Különö- , sen most, hogy a házhoz már ' az ajtók, ablakok és egyéb anyagok is megérkeznek. Hol tárolják, hová tegyék? A Bor­sodi Állami Építőipari Válla­lat emberei bármikor kezdenék a munkát. Garantálták a fia­taloknak, hogyha szabad a terület, akkor 3 órán belül(!) felvonulnak... s — Azt sajnáljuk legjobban, hogy az ilyen akadály rontja a KISZ tekintélyét, — mond­ja Németh Tibor. — A lakás­építési akcióval egyébként is országosan Sok a gond. Már a KISZ Központi Bizottságában is sokat vitáztunk róla, hogy fokozatosan elveszti perspektí­váját, reális alapját és politi­kai célkitűzését. Mit értek ezen? A perspektíváról: ho­gyan folytassuk tovább? Hi­szen például az építőanyaggal kapcsolatban is gondjaink van­nak. A házgyár termékeire nem számíthatunk, mert azok toronyházakhoz készülnek. A reális alapról: 30—40 ezer fo­rintos „beugró”, 6 százalékos kamat és sok rendelkezés is nehezíti a kisebb jövedelem­mel rendelkező fiatalokat. És itt térnék ki a politikai célki­tűzésre, mert eszerint elsősor­ban az átlagosnál rosszabb szociális körülmények között élő munkásfiatalok számára szervezzük a KISZ-lákásépítési akciót. Hogyan lehetne mindezen könnyíteni? — Helytelen volna, ha nem szólnék arról, hogy ezen a kér­désen már sok illetékes he­lyen gondolkodnak, — folytat­ja a városi KISZ-titkár. — És nagyon sok konkrét segítséget is kapunk. Egy nagyméretű, kétszobás lakáshoz az állami dotációt most emelték fel 32 ezer forintról 38 ezerre. A Mis­kolci városi Tanács szintén mindenben támogat, éppúgy, mint a megyei beruházási vál­lalat. A terveknél már nyom­ban 130 ezer forintot takarí­tottunk meg, mert ezeket a Miskolci Tervező Vállalat if­júsági társadalmi tervező iro­dája készítette. Mintegy 200 ezer forintos megtakarítást je­lent az ÉMÁSZ segítsége. Ha­sonlókat mondhatunk a Mis­kolci Gázmüvekről, a BáÉV- ről is. Az eredeti költségvetés sze­rint a 112 lakásos bérházlömb több, mint 22 millió forintba került volna. Most már ez az összeg 18,8 millió forintra csökkent. De, hogy mikorra épül fel a ház? Ezt még nem tudják a fiatalok ... Ruttkay Anna Aztán nem tetszett azoknak sem, akiket a következő né­hány sor érint: „A gépkocsik esetenként egy órán át is áll­nak, amíg megkapják felada­tukat. Kinek a hibájából? A gépkocsivezető vagy a szállí­tási felelős a hibás?” 1 A szövetkezet központi iro­dájának dolgozói sem örül­tek, hogy megírták róluk: „Reggel 3 óra után egy-két perccel robbannak be az iro­dába, s nem tartják be az egyórás ebédidőt sem. Hol marad az osztályvezetői fele­lősségre vonás, a munkaié- > gyelem betartása? Vagy hol ' marad el ezeknél a dolgozók­nál az öntudat, a munkasze­retet ... ?” Nos, a kritikát kétségkívül nehéz örömmel, lelkesedéssel fogadni. Viszont ha az jó szándékkal íródott és egy kollektíva életét, munkáját szeretné szebbé, eredménye­sebbé tenni, akkor megszívle­lendő. Márpedig uz említett rovat Ilyen szándékkal ké­szül. Szerkesztői ezt. is nyíl­tan, őszintén megírták: „E ro­vatunkkal szeretnénk körzeti szövetkezeti dolgozóink neve­lését szolgálni. Népszerűsí­teni. elismerni a jót, bírálni, ostorozni a rosszat...” Tetszik — nem tetszik. Más lapoktól vették át a rovat- címet, de bátran megtöltöt­ték helyi témákkal. Így az egész rovat: tetszik. R. A. külsőre jelentéktelen, sten- v_eZett füzetecske, mégis szí- f. ®en forgatják a Mezöke- űék 68—Bükkábrúny és Vi­li' r,? Általános Fogyasztási és g0?e.. 1sítő Szövetkezet dol- jgj °b_ Számukra ugyanis ez az üzemi újságot, tv, bői sok hasznos infor- a®'ót kapnak. Vnt oldalon levő ro­jj. ,az°nban legutóbb egy kis tel 1 kavart fel. Volt akinek T„,Sz°B, volt akinek nem. eial Például a tibolddaró- bói nak. mert megköszönték kátn<i a társadalmi mun- hí’, i amit- a nemrég átadott !On , építéséhez adtak km-6. kstv an és felesége Tr>t°nasen Jeleskedett ebben). t>onZeÚ továbbá a kultúrcso- rij ‘.htlnden tagjának, mert Vaiheretet olvashattak a ro- kii an azért, hogy műsoruk- sw err>eHék a közgyűlések av°rmlút. Hasonlóképpen béta-Sen olvasta ezt az oldalt M daul Tószegi András cuk- S/.z,|Zem-vezető, aki nemrég i-p P sikerű termékkiállítást ^'telezett. tőiknek nem tetszett ez a érni ' Először is hét olyan r^ek, akinek üzletében a „,,Iany volt és ezt most vűnosság is megtudta. resi dPc®ak nem tetszett a ke- - edelemszervezési csoport- tes;t’„.aiTlcl^löl — néhány lé- .m™y átadásának elhú- lan.ls’1 1T>iatt — megkérdezi a »hem tud szervezni?”. Tetszik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom