Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-07 / 31. szám
ßSZAKM AGYARORSZÁG Péntek, 1969. február 7. Olvasás közben Ma: színházi premier Revüopereíé a Miskolci Nemzeti Színházban FILMJEGYZET Tragédia az őserdőben 99 Nyílt nap66 az óvodában Kicsinyekről — nagyoknak — Tessék megkóstolni, néni — ezt én sütöttem. — Hány cukrot kér a bácsi a feketébe? — Nagymama látod, ez a mi asztalunk, amikor napos vagyok, én szoktam megteríteni. \ ... És ki sem fogynak a mondanivalóból a kis ötévesek. Boldogabbnál boldogabb arccal mutatják be szüleiknek, a felnőtteknek azt a környezetet, ahol ők élnek, játszanak és tanulnak, amíg a nagyok dolgoznak. A selyemréti óvoda vezetősége „nyílt napra” hívta meg a szülőket: legyenek néhány órára gyermekeik napi programjának, az óvodai nevelés, az ottani élet csendes szemlélői, figyelői. A reggeli „invitálás” a süteményhez (amit színes gyúr- mából dicséretesen jó ízléssel készítettek), a képzeletbeli kávé a kis porcelán csészében, a babaszoba rendbe hozása, a vasalás, a fodrászat! vendégvárás, a tetszés szerinti bábozás (ketten-hárman összeülnek és szabadon választott szöveggel szerepeltetik a bábokat!) — mind-mid része az úgynevezett reggeli alkotó játéknak. Utána már a „hivatalos” programra figyel mindenki. A naposok felsorakoznak, és teljes komolysággal jelentik, mit végeztek a gyülekezés ideje alatt: — Én port töröltem. — Én rendbe raktam a játékokat. — Megöntöztem a virágot. Ami ezután következik, bizony meglepi a szülődet. Körbe ülnek a nagy szőnyeg szélére rakott székecskékre, ölükben rajztábla, előttük sok színes ceruza. Ábrázoló foglalkozás kezdődik. A középre helyezett kis asztalon színes váza, benne pár szál barka. —' Ennek a feladatnak az a célja — mondja a vezető óvónő —, hogy a gyerekek megfigyeljék a jellemző formákat, az arányokat, a színeket, a valóság szemlélése alapján. Alig telik el 15 perc, a kis rajzok a lábak előtt, a szőnyegen várják a „zsűrizést”, A mai brazil filmművészet a magyar mozilátogató közönség előtt nagyrészt ismeretlen. Filmlapok és egyéb kiadványok híradásaiból tudunk egy-egy brazil film születéséről, esetleges sikeréről, de hazai mozivásznainkon keveset láttunk belőlük. A Roberto Farias rendezte Tragédia ' az őserdőben mégis már az első előadáson, amikor még jóformán semmi értékítélet nem hangzott el róla, s a száj- propaganda sem adhatott róla tájékoztatást, telt házat vonzott a miskolci Béke mozi hatalmas nézőterén. Az ismeretlenség vonzása ez,' vagy valami más hozta be a nézőket, nem tudni. Modern rabszolgaságról szól ez a film. A brazil és uruguayi határ közelében, egy hatalmas teaültetvényen napjainkban is úgy élnek az emberek, mint néhány évszázada, amikor a színesbőrűeket rabszolgaként dolgoztatták. Valójában rabszolga itt mindenki. Az ültetvényes, a teatermelő társaság megbízottja is, hiszen az ültetvényt környező őserdő mindenkit foglyul tart, s mindenki rabja magának a teának. a tea termesztésének is. A rabság természetesen hatványozottan jelentkezik a nagyon kevés bérért dolgoztatott kényszermunkásoknál, akiknek emberi jogai alig-alig haladják meg a hajdani rabszolgákét, vagy éppen a hitleri koncentrációs táborok foglyaiét. Ebből a rettenetes rabságból kitörni pedig nem lehet \ki megpróbálja, életével tize «rte. A film központi hőse, a Pablito nevű rab is megpróbálta egyszer. Asszonyával és barátaival menekült, de útja csak egy másik teaültetvényre vezethetett, ahol a hajdani szabad parasztból újra rabszolga lett. Feleségét besorolták a település más asszonyai közé, akiknek feladatuk a férfiak szolgálata — tekintet nélkül családi állapotukra. Szörnyű önvallomás ez a film és vádirat a Brazíliában ma is élő rabszolgaság ellen. Sok érdekes népszokást ismerünk meg, feltárul előttünk egy ismeretlen világ a lassan pergő kockákon. Nem ritka a filmben a naturalista ábrázolásmód, egyes mozzanatok kínos precizitással jelennek meg előttünk^ időnként beleborzon- gunk a történet egyes epizódjaiba, s közben arra gondolunk, hogy milyen messze is lehetnek a történés helyétől Rio de Janeiro csodapalotái. Vörös május A másik 'premier-filmről, a Jancsó Miklós rendezte Fényes szelekről már közöltünk méltatást tegnapi számunkban. Érdekességként említjük, hogy kísérőműsorként a Vörös május című kisfilmet vetítik, amelynek népes alkotói gárdájában szintén látjuk Jancsó nevét. A kisfilm állóképek sorával és alávágott forradalmi dalok kemény hangszerelésű tolmácsolásával ad nagyon plasztikus képet a most ötven- esztendős eseményekről. Egyetlen szó sem hangzik el, de mindent értünk. A dalok és képek ötvözete minden szónál beszédesebb 'henedek) ami egy-egy gyermek ízlése alapján történik. Bizony sok szülőt meglepett mindaz, amit láthattak. Ez a kísérleti jellegű foglalkozás is dicséretükre válik az új utakat kereső óvodai nevelőknek. Az egy-két órát csendben ülő szülők egymáshoz hajolva értékelik a látottakat. A napi program minden része gondolkodásra, következtetésre késztet: a szülők és az óvoda kölcsönös figyelme és érdeklődése boldogító gyümölcsöt terem; ezek a gyermekek hozzájuk illő tudással, magabiztosabban, érettebben lépik át ősszel az iskola kapuját. —sz—m— 8.05: Iskola-tv Matematika. 8.30: Angol nyelv 9.55: Magyar irodalom. 13.10: Matematika. 14.00- Orosz nyelv 14.55: Magyar irodalom. 17.25: Pedagógus továbbképzés. 17.58: Hírek. 18.05: Kuckó 18.25: Filmösszeállítás. 18.40: Jugoszláv kisfilm. 18.55: Esti mese. 19.05: Anna Moffo a stúdióban. 19.25: Vendégasztal. 20.00: TV Híradó. 20.20: Negyven pere a Fővárosi Operettszínházban. 21.00: Műkorcsolya Európa-bajnokság. Jégtánc, szabadon választott gyakorlatok. Kb. 22.00: TV Híradó — •? kiadás. A Magyar ttíiclu miskolci stúdiójának műsora (a 181» «»«01’©* 'uillümh(>«9/on 18—*® ftrdto Borsodi hangos újság. Gépi adatfeldolgozás Ózd Igazgató a mikrofon előtt. Legújabb lemezünk. A munkaverseny fény- és árn\‘ »1 dalai. ‘ i Kulturális életünkből. ,,Félidőben” az ismeretteriesz tés. A dzsessz kedvelőin«'1- j Hirdetőműsor ' A rádió és televízió műsora PPNTFK Televízió Kossuth rácliö. 8.28: Francia operamuzsika. 9.18: Josephine Baker hangversenye Berlinből. 10.10: Sétálunk, sétálunk . . . 10.38: . Édes anyanyelvűnk. 11.00: Iskolarádió. 11.35: Kodály: Concerto. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: A világgazdaság hírei. 13.06: Vita a korszerű mezőgazdaságról. 13.21: Bach-művek. 11.80: .Magyar dalok a XIX. századból. 14.14: Kóruspódium. 14.30: Zsibongó. 15.15: Üzenetek. 15.55: Falusi délután. 17.05: Külpolitikai ügyelő. 17.15: Wilhelm Kempí zongorázik. 17.40: Nyitott stúdió. 18.00: Uj zenei újság. 18.40: Radnay György nótákat énekel. 10.30: Párbeszéd az éterben. 21.03: Életem, találkozásaim. 21.47: Csárdások. 22.20: Babavásár. Részletek. 23.00: Reger: Változatok és fuga egy vidám Ilil- ler-témára. 23.45: Népdalok. Petőfi rádió. 10.00: Egy éj Velencében. Johann Strauss operettjének rádióváltozata. 11.32: Válaszolunk. . . 11.47: Tend] Vilmos népi zenekara játszik. 12.02: Kamarazene. 12.45: Alkotóműhelyben. 13.00" Könnyűzene 14.00: Kettőtől hatig. 18.11: Népi zenekar. 18.40 Láttuk, hallottuk 19.00: Hangverseny a stúdióban. 19.40: Filmzene. 20.40: Üj könyvek. 20.49: Tánczene. 21.58: Wilhelm Kerrmf zongorázik. A Miskolc III. kerületi Tauát’ Építési és Közlekedési Csoporti pályázatot hirdet 1 űtmesteri 11: Jásra. Mélyépítőipar! tcchniKidjr végzettséggel rendelkezők a fo*'^ telnél előnyben részesülnek. *' zetés megegyezés alapján történ» j Jelentkezés Miskolc III. kcru*tv Tanács, Herezeg u. 1. sz. A járási tanács vb épít öip^’.J költségvetési üzeme, Sátorai J®**, hely, Kossuth tér 5., azonnali o lépéssel felvételt hirdet kivitel b ; zésben gyakorlattal rendelK®* építésvezetői és művezetői mufljj . kör betöltésére. Jelentkezés ' mélycsen a fenti címen. Felveszünk, esztergályos, maré*1 gyalus, géplakatos, épületlakatos hegesztő, autószerelő, asztalos ® segédmunkásokat. Jelentkezni '[a hét a Központi BányagépjaV*^j Üzemnél (Bereute), a munkaüfP csoporton. A Beton és Vasbetonipari vek miskolci gyára 4. sz. telep Bodrogkereszlúr, azonnali belép®* sel felvesz adminisztrációban tas, gépírni tudó női munka®1’. ^ Jelentkezés Bodrogkeresztúron, telepvezetőnél. Gyakorlott anyagkönyvelőt ^5 icsfink 150í> Ft fizetéssel. ^negyei Epítőanyagipari Válj® lat, Miskolc, Győri-kapu 23. ^ lentkezés a vállalat munkaügy csoportjánál. A Borsod megyei Tejipari Ialat építő részlege alkalmaz ki változó munkahelyekre épüJL ipari segédmunkásokat. Bérért, megegyezés szerint. Felvételre * vállalat központjában lehet V lentkcZni. Miskolc, Baross Gák°l u. 13. sz. Segédmunkásokat alkalmaz /J MÁV Járműjavító Üzeme. Jeled kezes a munkaügyi osztályod (Bejárat a Tiszai pu. aluljárója keresztül.) Fe I veszü n k h íi tő komp resszo r-srt' relő és -kezelő, valamint kazá-P fűtő dolgozókat. Azonnali belép®?, sel alkalmazunk műszaki elől* , szítői munkakörbe 1—2 éves gyakorlattal rendelkező gépészmérá® köt. vagy 5 éves gyakorlattal 1’®% delkező férfi gépésztechnikus' Fizetés megállapodás szerint. Miskolci Hűtőhöz. A Kohászati Alapanyagéiig,, Vállalat tniskolc-rcpülőtéri gyá» egysége azonnali belépéssel ulK®* máz: férfi segédmunkásokat v'íl) gon kirakási, vashulladék rakodás1 munkára, lángvágókat. vasliűll®. dék feldolgozási munkára. Fiát® segédmunkásokat lángvágó tani®' lyamon betanított lángvágók*11,) kiképezünk. Vidéki dolgozókig munkásszállást, térítés ellenék®® napi egyszeri étkezést biztosít«*1®' A munkaidő a rakodómunkás«**' mii heti 42 óra. illetve a láng'*?' goknál heti 44 óra. Jelentkeí®9 a gyáregység munkaügyi A Mísko’ci Kertészeti Vállai^1* vizsgával rendelkező gépkocsiéi®' | adót alkalmaz. Bérezés rnegeg.vC) [ zés szerint. Feleptkezé' a véhaű* m u n ka íi g v» előad ói * n ú A Cement vjés/mitvek neJ^J ; csabai gyára a/onnafí oelépé«s® alkalmaz gépész- ó** kobomérnökő' i két. valamint gépésztechnikusok®1' j •Jelentkezés: műnk Ml érv'- tisztfr • Ivunkon. Gyakorlattal rendelkező, perfekt gyors- és gepirónőket keresünk. Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 13. A Cement- cs Mészművek he- jőcsabai gyára az alábbi munkakörökbe alkalmaz dolgozókat: villanyszerelő, lakatos, hegesztő, csőszerelő lakatos, Diesel-lakatos, vasúti kocsirendező, férfi segédmunkás, virág kertész és gyorsgépíró. Munkarend heti 40, illetve 44 óra. A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételt hirdet ti havi, vagy annál több gyakorlati idővel rendelkező gépkocsivezetők részére, akiket vállalati tanfolyamon képezünk át autóbuszvezetőnek. A tanfolyam idejo alatt a hallgatók részére 1400 forintot és összvonalas vállár lati utazási igazolványt biztosítunk. A tanfolyam sikeres elvégzése után 2000 forint körüli átlagkeresetet, téli-nyári egyenruhát* a dolgozó és családtagjai részére autóbuszra és villamosra érvényes utazási igazolványt biztosítunk. Az autóbuszvezetéslicz szükséges „D” vizsga költségeit a vállalat fedezi. Részletes felvilágosítást a vállalat munkaügyi osztálya ad. Nyugdíjas vízvezeték-szerelőt állandó felmüszakos munkára, karbantartási munkához felveszünk. Jelentkezés MÉK karbantartó részleg vezetőjénél, Miskolc, Béke tér 4. sz. alatt. Dolgozókat alkalmaznak hogy a produkcióban töt» mint 200 igen szép kivitel" kosztüm „játszik”. Ezenkívül kibővített zenekar, tánckar, 3 teljes énekkar és csaknem hús2 szereplő tartózkodik egyszer23 a színpadon. A felsorolásból 13 kitűnik, hogy a revüoperet* nem szűkölködik mozgalmi látványos jelenetekben. — Hallottuk, hogy a szinW* vendégkoreográfussal dóig0“ zott. — Valóban, Barkóczy Sáv dort, az Operaház művész®1 kértük meg a koreográfia készítésére. Neki ez volt az er ső könnyűzenei kirándulása, 3 meg kell mondanom, igen s’" keresnek tekinthető ez a „kiruccanás”; érdekes, újszerűi sok ötlettel tarkított tán®” füzért láthat majd a közönség. Az Éjféli randevú 120 perce3 muzsikáján kívül „főszereplő nek” tekinthető a balettkar, ic természetesen kedvenceinket j3 láthatjuk majd főszerepé1 rangban. Várhegyi Márti” Báthory Évát, Rózsa Tibori Fehér Tibort, Vargha Gyulád Dobos Ildikót és JablonkaÜ Máriát. Párkány László odaadó munkája, a díszletek és a jelmezek nagyszerűsége, a koreográfia és a tánc kiváló- ! sága. — Találkozhat-e a közönség néhány ismertebb Behár-szám- ’ mai? — A zenei anyagot menet közben felfrissítettem. így természetesen a rádióból, tv-ből ismert újabb számaim is elhangzanak. A fiatalok által kedvelt Még, még, még..., a Shake és még számos, ismertebb dallam hangzik majd fel. Az Éjféli randevú egyik figyelemre méltó érdekessége, hogy 120 perc zenéből áll, tehát a dal, a muzsika, a tánc dominál a színpadon. — Mit vár a bemutatótól? — Mindenekelőtt azt, hogy az eddigi sikersorozathoz híven Miskolcon is megszeretik revüoperettemet. Orosz György, a revüoperett rendezője igen fáradságos munkát végez mostanában, hí- : szén hatalmas tömeget kell mozgatnia a színpadon. — Valóban, mert a revüoperett 11 képből áll, a szereplők kalandos útja tehát több mint 11 helyszínen vezet keresztül. A zenés játék barátai bizonyára örömmel veszik, Ma, február 7-én, pénteken este felgördül a Miskolci Nemzeti Színház függönye és a néző szembetalálja magát Behár György—Szedő Bajos revüoperettjével. A színházi eseménynek több érdekessége is van. Ezek sorában elsőként említjük meg, hogy Behár György — sok sikeres táncdal és több zenés játék komponistája — színházunk vezető karmestere. Ily módon az Éjféli randevú című revüoperett bemutatása egy kicsit családi eseménynek is tekinthető. Mirjt ismeretes, a revüoperett öt évvel ezelőtt már sikert aratott több vidéki színházban. Az emlékezetes debreceni, a budapesti szabadtéri előadás után a Fővárosi Operettszínház is műsorára tűzte; jelenleg is játssza. Behár Györgyöt a legutolsó, nem kis munkát igénylő, kimerítő főpróba után kerestük fel, hogy gondolatokat kölcsönözzünk tőle a premier idejére. — Tele vagyok várakozással és izgalommal. Mint ismeretes, a zenés játékok bemutatásánál általában az a gyakorlat, hogy az ősbemutatón a szerző vezényli a zenekart. Az Éjféli randevú számos előadást megért már, de mind ez ideig nem vezényeltem. Most Miskolcon magam vezényelhetem a müvet, s abban az illúzióban élek, hogy számomra ez az ősbemutató. Ezt az illúziómat teljessé teszi a színház művészeinek, zenekarának úgy érzem, regénye külsődleges oldaláról ragadta meg a tenyészet-jelenséget. Mindent belezsúfolt egyetlen házba családba, alakot is és cselekményt is. Részegesen maga alá csináló férjtől bolond szeretőig, öregasszony-haláltól gondatlanságból okozott gyereknyo- morításig, tetves faltól nyir- kos-rohadó bútorokig mindent összegyűjtött. Elhiszem, van ilyen a valóságban, mégis kevesebb borzalom talán súlyosabb belső drámák ábrázolását segítette volna. Kifáraszt ez a fokozás, mely nem mélyíti, csak kiterjedésben növeli az ábrázolt szituációt, önkéntelenül adódik az összehasonlítás a Rozsdatemetővel: Fejes sokkal gazdaságosabban bánik anyagával, pontosabb, szűkszavúbb, képlete véglegesebb megfogalmazású, Jókai Anna írása szétesőbb, kószább, harsányabb, de természetesebb is. Mindkettő ugyanakkor illusztráció: nem átélt, megtartja és megtartatja a távolságot embereivel. És azt hiszem, ez esetben csak ezt lehet: itt élnek, de már semmi közünk hozzájuk. JÓ, HOGY ISMÉT | mogyi Tóth Sándornak ez a könyve. Művészileg ez a legjobban megvalósított írása. Itt koncepció és írói teljesítmény egyenértékű. Későbbi írásai (Próféta voltál szívem, Szerencse vagy halál) izgalmasabb problémaíelvetésűek, sőt szinte szimbolikus sorsképletet megfogalmazók, de ezekben az írói kidolgozás mintha nem tudott volna összhangba kerülni a téma súlyával. Mindig valami elszalasztott lehetőséget is éreztem bennük, a Gyerektükörben épp annyit akar a szerző megfogalmazni, ameny- nyit íróilag meg is tud maradéktalanul valósítani. Kabdcbó Lóránt — látszólag cinikus huligán, vagy hippi?, ne a formát nézzük — ütközik azután minden. A „tulajdon” dédelgetett- je, akit ez a mocsokban kényeztetés csak lefokoz, kivet társai biztonságosabb életéből. De ő már más életet akar. Lehet, hogy így nem fogja elérni, de legalább igényei már maiak, és ez a fontos. Drámája így kétösszetevőjű: érte már lehet harcolni, optimális életszituációba kerülve (nagy akaraterő, társadalmi segítség mellett) talpra állhat. DE EGY FIATALEMBER számára buktatót nemcsak e kézzelfogható múlt jelenthet. Ezek a 4447-es „fehér foltok” ritkák, az élet számukra mégis nem egy drámát jelent. A felnőtté válás, a „nagyok” világában tájékozódás önmagában is rengeteg válság- és sérüléslehetőséggel terhes. Nem absztrakt, steril módon veszi át felnőttségét a gyerek, hanem közvetlen környezete megfigyelése során. És ez a környezet — optimális anyagi-társadalmi viszonyok között is — tele van drámával. A gyerek saját érés-drámája mellett átveszi ezeket, a számára zavarosan érthető konfliktusokat is: sérülései tovább szaporodnak. Somogyi Tóth Sándor új kiadásban megjelent első sikeres regénye (a Gyerektükör) ezért izgalmas utazás: egy személyiség születésének viharai közül kitekintve láttat egy családi-közösségi konfliktust. És sokszor e felnőtt-konfliktusok megoldásai határozzák meg a gyerek egész fejlődését, jellemét: becsületes ember, cinikus vagány, vagy közönyösalkalmazkodó lesz belőle. Sokszor nem is „nagy ügyek” döntenek. És a gyerek legtöbbször ilyen puskaporos hordóban nő fel. fgy egy-egy felnőtt-konfliktus egy-egy felnőtté váló ember drámájává válhat. Sokszor észrevétlenül. A felnőtt, a szülő észre sem veszi. Csak az eredménytől borzad el, vagy esik bámulatba. Olvassa el ezt a könyvet, figyelmesen, mindenki a saját környezetének problémáira hangszerelve. Hogy írásműnek milyenek ezek a regények? Jókai Anna első írásából még nehéz lenne jósolni. „írni tud”, mondhatnánk: jellemzései láthatóak, párbeszédei hallhatóak. Mégis A MÜLT SOKÁIG ltt. .. ____________________ körülöttünk, nemcsak a lelkekben, de tárgyi valóságában is. A látványos történelmi változások hirtelen történnek, eredményeikre mégis sokáig várni kell. Lehet siettetni, és van ahol már nem lehet tenni semmit, kihalásos alapon történik a változás. A biblia bölcsessége — valószínű történelmi tapasztalata — a negyvenéves vándorlásról ilyenkor igazolódik: az ígéret földjére az új generáció érkezik, akik nem ismerték már a szolgaságot. Embertelen viszonyok konzerválódását kell néznünk, tehetetlenül néha. Mert ahol a segítséget nem is várják, ott hogyan segítsünk? Egy más világ diktálta, emberbe gyötörte szemléletet nem lehet néha a legjobb akarat szembeszegezé- sévei sem megváltoztatni. Vannak tehát nálunk emberek, akik ki tudja még hány évet élnek, és mégsem tudjuk megváltani őket? J ókai Anna fiatal írónő első regénye ezzel a kérdéssel néz szembe. 4447. Budapest-József- város egyik telkének helyrajzi száma. Tömő u. 26., ha a házszámot nézzük. De hát ház ez a mi fogalmaink szerint? Pedig tulajdonosnője ehhez, csak ehhez a nyomortanyához ragaszkodik, és a lebontás után is inkább egy udvari lyukat választ valamelyik napfényes, modern lakás helyett. No meg a pénzt, amit így nagyobb összegben kap. Ezzel a zárópoénnal mondja ki a saját halálos ítéletét, kiközösítését közülünk, képtelenségét valamilyen emberi életre. Nos ami érdekes e regényben, az a fiatcflok (egy frissen érettségizett állástalan kamasz, és egy tanulmányait a házasságért félbeszakító fiatal- asszony) vergődése. Ök már mi közöttünk élnek, de az otthonuk ez a szörnyű tanya: a „tulajdon”, mely csak lehúz, lehetetlenné teszi a miénkhez hasonló életüket. A lány férjhez megy inkább, hogy elmehessen. De házassága ugyanolyan alakú, mint anyjáé volt. Csak ő már nem bírja, mert generációját másfajta törvények vezérlik. A neuraszténiás sznob kamaszfiú-szerető csak eszköz, hogy a szenvedély villámfényénél felismerje a másfajta út szükségét. A fiúban