Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

ßSZAKM AGYARORSZÁG Péntek, 1969. február 7. Olvasás közben Ma: színházi premier Revüopereíé a Miskolci Nemzeti Színházban FILMJEGYZET Tragédia az őserdőben 99 Nyílt nap66 az óvodában Kicsinyekről — nagyoknak — Tessék megkóstolni, néni — ezt én sütöttem. — Hány cukrot kér a bácsi a feketé­be? — Nagymama látod, ez a mi asztalunk, amikor napos vagyok, én szoktam megteríte­ni. \ ... És ki sem fogynak a mondanivalóból a kis ötéve­sek. Boldogabbnál boldogabb arccal mutatják be szüleiknek, a felnőtteknek azt a környe­zetet, ahol ők élnek, játszanak és tanulnak, amíg a nagyok dolgoznak. A selyemréti óvoda vezető­sége „nyílt napra” hívta meg a szülőket: legyenek néhány órára gyermekeik napi prog­ramjának, az óvodai nevelés, az ottani élet csendes szemlé­lői, figyelői. A reggeli „invitálás” a süte­ményhez (amit színes gyúr- mából dicséretesen jó ízléssel készítettek), a képzeletbeli ká­vé a kis porcelán csészében, a babaszoba rendbe hozása, a va­salás, a fodrászat! vendégvá­rás, a tetszés szerinti bábozás (ketten-hárman összeülnek és szabadon választott szöveggel szerepeltetik a bábokat!) — mind-mid része az úgynevezett reggeli alkotó játéknak. Utána már a „hivatalos” programra figyel mindenki. A naposok felsorakoznak, és tel­jes komolysággal jelentik, mit végeztek a gyülekezés ideje alatt: — Én port töröltem. — Én rendbe raktam a játékokat. — Megöntöztem a virágot. Ami ezután következik, bi­zony meglepi a szülődet. Kör­be ülnek a nagy szőnyeg szé­lére rakott székecskékre, ölük­ben rajztábla, előttük sok szí­nes ceruza. Ábrázoló foglalko­zás kezdődik. A középre helye­zett kis asztalon színes váza, benne pár szál barka. —' Ennek a feladatnak az a célja — mondja a vezető óvó­nő —, hogy a gyerekek meg­figyeljék a jellemző formákat, az arányokat, a színeket, a va­lóság szemlélése alapján. Alig telik el 15 perc, a kis rajzok a lábak előtt, a sző­nyegen várják a „zsűrizést”, A mai brazil filmművészet a magyar mozilátogató közönség előtt nagyrészt ismeretlen. Filmlapok és egyéb kiadvá­nyok híradásaiból tudunk egy-egy brazil film születésé­ről, esetleges sikeréről, de ha­zai mozivásznainkon keveset láttunk belőlük. A Roberto Farias rendezte Tragédia ' az őserdőben mégis már az első előadáson, amikor még jófor­mán semmi értékítélet nem hangzott el róla, s a száj- propaganda sem adhatott róla tájékoztatást, telt házat von­zott a miskolci Béke mozi ha­talmas nézőterén. Az ismeret­lenség vonzása ez,' vagy vala­mi más hozta be a nézőket, nem tudni. Modern rabszolgaságról szól ez a film. A brazil és uruguayi határ közelében, egy hatalmas teaültetvényen napjainkban is úgy élnek az emberek, mint néhány évszázada, amikor a színesbőrűeket rabszolgaként dolgoztatták. Valójában rab­szolga itt mindenki. Az ültet­vényes, a teatermelő társaság megbízottja is, hiszen az ül­tetvényt környező őserdő mindenkit foglyul tart, s min­denki rabja magának a teá­nak. a tea termesztésének is. A rabság természetesen hat­ványozottan jelentkezik a na­gyon kevés bérért dolgoztatott kényszermunkásoknál, akiknek emberi jogai alig-alig halad­ják meg a hajdani rabszol­gákét, vagy éppen a hitleri koncentrációs táborok fog­lyaiét. Ebből a rettenetes rab­ságból kitörni pedig nem le­het \ki megpróbálja, életével tize «rte. A film központi hőse, a Pablito nevű rab is megpró­bálta egyszer. Asszonyával és barátaival menekült, de útja csak egy másik teaültetvényre vezethetett, ahol a hajdani szabad parasztból újra rab­szolga lett. Feleségét besorol­ták a település más asszonyai közé, akiknek feladatuk a fér­fiak szolgálata — tekintet nél­kül családi állapotukra. Szörnyű önvallomás ez a film és vádirat a Brazíliában ma is élő rabszolgaság ellen. Sok érdekes népszokást isme­rünk meg, feltárul előttünk egy ismeretlen világ a lassan pergő kockákon. Nem ritka a filmben a naturalista ábrázo­lásmód, egyes mozzanatok kí­nos precizitással jelennek meg előttünk^ időnként beleborzon- gunk a történet egyes epizód­jaiba, s közben arra gondo­lunk, hogy milyen messze is lehetnek a történés helyétől Rio de Janeiro csodapalotái. Vörös május A másik 'premier-filmről, a Jancsó Miklós rendezte Fényes szelekről már közöltünk mél­tatást tegnapi számunkban. Ér­dekességként említjük, hogy kísérőműsorként a Vörös má­jus című kisfilmet vetítik, amelynek népes alkotói gárdá­jában szintén látjuk Jancsó nevét. A kisfilm állóképek so­rával és alávágott forradalmi dalok kemény hangszerelésű tolmácsolásával ad nagyon plasztikus képet a most ötven- esztendős eseményekről. Egyet­len szó sem hangzik el, de mindent értünk. A dalok és képek ötvözete minden szónál beszédesebb 'henedek) ami egy-egy gyermek ízlése alapján történik. Bizony sok szülőt meglepett mindaz, amit láthattak. Ez a kísérleti jelle­gű foglalkozás is dicséretükre válik az új utakat kereső óvo­dai nevelőknek. Az egy-két órát csendben ülő szülők egymáshoz hajolva értékelik a látottakat. A napi program minden része gondol­kodásra, következtetésre kész­tet: a szülők és az óvoda köl­csönös figyelme és érdeklő­dése boldogító gyümölcsöt te­rem; ezek a gyermekek hoz­zájuk illő tudással, magabiz­tosabban, érettebben lépik át ősszel az iskola kapuját. —sz—m— 8.05: Iskola-tv Matematika. 8.30: Angol nyelv 9.55: Magyar iroda­lom. 13.10: Matematika. 14.00- Orosz nyelv 14.55: Magyar iroda­lom. 17.25: Pedagógus továbbkép­zés. 17.58: Hírek. 18.05: Kuckó 18.25: Filmösszeállítás. 18.40: Jugo­szláv kisfilm. 18.55: Esti mese. 19.05: Anna Moffo a stúdióban. 19.25: Vendégasztal. 20.00: TV Hír­adó. 20.20: Negyven pere a Fővá­rosi Operettszínházban. 21.00: Mű­korcsolya Európa-bajnokság. Jég­tánc, szabadon választott gyakor­latok. Kb. 22.00: TV Híradó — •? kiadás. A Magyar ttíiclu miskolci stúdiójának műsora (a 181» «»«01’©* 'uillümh(>«9/on 18—*® ftrdto Borsodi hangos újság. Gépi adatfeldolgozás Ózd Igazgató a mikrofon előtt. Legújabb lemezünk. A munkaverseny fény- és árn\‘ »1 dalai. ‘ i Kulturális életünkből. ,,Félidőben” az ismeretteriesz tés. A dzsessz kedvelőin«'1- j Hirdetőműsor ' A rádió és televízió műsora PPNTFK Televízió Kossuth rácliö. 8.28: Francia ope­ramuzsika. 9.18: Josephine Baker hangversenye Berlinből. 10.10: Sé­tálunk, sétálunk . . . 10.38: . Édes anyanyelvűnk. 11.00: Iskolarádió. 11.35: Kodály: Concerto. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: A világ­gazdaság hírei. 13.06: Vita a kor­szerű mezőgazdaságról. 13.21: Bach-művek. 11.80: .Magyar dalok a XIX. századból. 14.14: Kóruspó­dium. 14.30: Zsibongó. 15.15: Üzene­tek. 15.55: Falusi délután. 17.05: Külpolitikai ügyelő. 17.15: Wil­helm Kempí zongorázik. 17.40: Nyitott stúdió. 18.00: Uj zenei új­ság. 18.40: Radnay György nótá­kat énekel. 10.30: Párbeszéd az éterben. 21.03: Életem, találkozá­saim. 21.47: Csárdások. 22.20: Ba­bavásár. Részletek. 23.00: Reger: Változatok és fuga egy vidám Ilil- ler-témára. 23.45: Népdalok. Petőfi rádió. 10.00: Egy éj Ve­lencében. Johann Strauss ope­rettjének rádióváltozata. 11.32: Vá­laszolunk. . . 11.47: Tend] Vilmos népi zenekara játszik. 12.02: Ka­marazene. 12.45: Alkotóműhelyben. 13.00" Könnyűzene 14.00: Kettőtől hatig. 18.11: Népi zenekar. 18.40 Láttuk, hallottuk 19.00: Hangver­seny a stúdióban. 19.40: Filmzene. 20.40: Üj könyvek. 20.49: Táncze­ne. 21.58: Wilhelm Kerrmf zongo­rázik. A Miskolc III. kerületi Tauát’ Építési és Közlekedési Csoporti pályázatot hirdet 1 űtmesteri 11: Jásra. Mélyépítőipar! tcchniKidjr végzettséggel rendelkezők a fo*'^ telnél előnyben részesülnek. *' zetés megegyezés alapján történ» j Jelentkezés Miskolc III. kcru*tv Tanács, Herezeg u. 1. sz. A járási tanács vb épít öip^’.J költségvetési üzeme, Sátorai J®**, hely, Kossuth tér 5., azonnali o lépéssel felvételt hirdet kivitel b ; zésben gyakorlattal rendelK®* építésvezetői és művezetői mufljj . kör betöltésére. Jelentkezés ' mélycsen a fenti címen. Felveszünk, esztergályos, maré*1 gyalus, géplakatos, épületlakatos hegesztő, autószerelő, asztalos ® segédmunkásokat. Jelentkezni '[a hét a Központi BányagépjaV*^j Üzemnél (Bereute), a munkaüfP csoporton. A Beton és Vasbetonipari vek miskolci gyára 4. sz. telep Bodrogkereszlúr, azonnali belép®* sel felvesz adminisztrációban tas, gépírni tudó női munka®1’. ^ Jelentkezés Bodrogkeresztúron, telepvezetőnél. Gyakorlott anyagkönyvelőt ^5 icsfink 150í> Ft fizetéssel. ^negyei Epítőanyagipari Válj® lat, Miskolc, Győri-kapu 23. ^ lentkezés a vállalat munkaügy csoportjánál. A Borsod megyei Tejipari Ialat építő részlege alkalmaz ki változó munkahelyekre épüJL ipari segédmunkásokat. Bérért, megegyezés szerint. Felvételre * vállalat központjában lehet V lentkcZni. Miskolc, Baross Gák°l u. 13. sz. Segédmunkásokat alkalmaz /J MÁV Járműjavító Üzeme. Jeled kezes a munkaügyi osztályod (Bejárat a Tiszai pu. aluljárója keresztül.) Fe I veszü n k h íi tő komp resszo r-srt' relő és -kezelő, valamint kazá-P fűtő dolgozókat. Azonnali belép®?, sel alkalmazunk műszaki elől* , szítői munkakörbe 1—2 éves gya­korlattal rendelkező gépészmérá® köt. vagy 5 éves gyakorlattal 1’®% delkező férfi gépésztechnikus' Fizetés megállapodás szerint. Miskolci Hűtőhöz. A Kohászati Alapanyagéiig,, Vállalat tniskolc-rcpülőtéri gyá» egysége azonnali belépéssel ulK®* máz: férfi segédmunkásokat v'íl) gon kirakási, vashulladék rakodás1 munkára, lángvágókat. vasliűll®. dék feldolgozási munkára. Fiát® segédmunkásokat lángvágó tani®' lyamon betanított lángvágók*11,) kiképezünk. Vidéki dolgozókig munkásszállást, térítés ellenék®® napi egyszeri étkezést biztosít«*1®' A munkaidő a rakodómunkás«**' mii heti 42 óra. illetve a láng'*?' goknál heti 44 óra. Jelentkeí®9 a gyáregység munkaügyi A Mísko’ci Kertészeti Vállai^1* vizsgával rendelkező gépkocsiéi®' | adót alkalmaz. Bérezés rnegeg.vC) [ zés szerint. Feleptkezé' a véhaű* m u n ka íi g v» előad ói * n ú A Cement vjés/mitvek neJ^J ; csabai gyára a/onnafí oelépé«s® alkalmaz gépész- ó** kobomérnökő' i két. valamint gépésztechnikusok®1' j •Jelentkezés: műnk Ml érv'- tisztfr • Ivunkon. Gyakorlattal rendelkező, perfekt gyors- és gepirónőket keresünk. Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 13. A Cement- cs Mészművek he- jőcsabai gyára az alábbi munka­körökbe alkalmaz dolgozókat: vil­lanyszerelő, lakatos, hegesztő, csőszerelő lakatos, Diesel-lakatos, vasúti kocsirendező, férfi segéd­munkás, virág kertész és gyors­gépíró. Munkarend heti 40, illetve 44 óra. A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételt hirdet ti havi, vagy annál több gyakorlati idővel rendelkező gépkocsivezetők részére, akiket vállalati tanfolyamon képezünk át autóbuszvezetőnek. A tanfolyam idejo alatt a hallgatók részére 1400 forintot és összvonalas vállár lati utazási igazolványt biztosí­tunk. A tanfolyam sikeres elvég­zése után 2000 forint körüli átlag­keresetet, téli-nyári egyenruhát* a dolgozó és családtagjai részére autóbuszra és villamosra érvényes utazási igazolványt biztosítunk. Az autóbuszvezetéslicz szükséges „D” vizsga költségeit a vállalat fedezi. Részletes felvilágosítást a vállalat munkaügyi osztálya ad. Nyugdíjas vízvezeték-szerelőt ál­landó felmüszakos munkára, kar­bantartási munkához felveszünk. Jelentkezés MÉK karbantartó rész­leg vezetőjénél, Miskolc, Béke tér 4. sz. alatt. Dolgozókat alkalmaznak hogy a produkcióban töt» mint 200 igen szép kivitel" kosztüm „játszik”. Ezenkívül kibővített zenekar, tánckar, 3 teljes énekkar és csaknem hús2 szereplő tartózkodik egyszer23 a színpadon. A felsorolásból 13 kitűnik, hogy a revüoperet* nem szűkölködik mozgalmi látványos jelenetekben. — Hallottuk, hogy a szinW* vendégkoreográfussal dóig0“ zott. — Valóban, Barkóczy Sáv dort, az Operaház művész®1 kértük meg a koreográfia készítésére. Neki ez volt az er ső könnyűzenei kirándulása, 3 meg kell mondanom, igen s’" keresnek tekinthető ez a „ki­ruccanás”; érdekes, újszerűi sok ötlettel tarkított tán®” füzért láthat majd a közön­ség. Az Éjféli randevú 120 perce3 muzsikáján kívül „főszereplő nek” tekinthető a balettkar, ic természetesen kedvenceinket j3 láthatjuk majd főszerepé1 rangban. Várhegyi Márti” Báthory Évát, Rózsa Tibori Fehér Tibort, Vargha Gyulád Dobos Ildikót és JablonkaÜ Máriát. Párkány László odaadó munkája, a díszletek és a jelmezek nagyszerűsége, a koreográfia és a tánc kiváló- ! sága. — Találkozhat-e a közönség néhány ismertebb Behár-szám- ’ mai? — A zenei anyagot menet közben felfrissítettem. így ter­mészetesen a rádióból, tv-ből ismert újabb számaim is el­hangzanak. A fiatalok által kedvelt Még, még, még..., a Shake és még számos, ismer­tebb dallam hangzik majd fel. Az Éjféli randevú egyik figye­lemre méltó érdekessége, hogy 120 perc zenéből áll, tehát a dal, a muzsika, a tánc domi­nál a színpadon. — Mit vár a bemutatótól? — Mindenekelőtt azt, hogy az eddigi sikersorozathoz hí­ven Miskolcon is megszeretik revüoperettemet. Orosz György, a revüoperett rendezője igen fáradságos munkát végez mostanában, hí- : szén hatalmas tömeget kell mozgatnia a színpadon. — Valóban, mert a revü­operett 11 képből áll, a sze­replők kalandos útja tehát több mint 11 helyszínen vezet keresztül. A zenés játék bará­tai bizonyára örömmel veszik, Ma, február 7-én, pénteken este felgördül a Miskolci Nem­zeti Színház függönye és a né­ző szembetalálja magát Behár György—Szedő Bajos revü­operettjével. A színházi ese­ménynek több érdekessége is van. Ezek sorában elsőként említjük meg, hogy Behár György — sok sikeres tánc­dal és több zenés játék kom­ponistája — színházunk veze­tő karmestere. Ily módon az Éjféli randevú című revü­operett bemutatása egy kicsit családi eseménynek is tekint­hető. Mirjt ismeretes, a revü­operett öt évvel ezelőtt már sikert aratott több vidéki szín­házban. Az emlékezetes deb­receni, a budapesti szabadtéri előadás után a Fővárosi Ope­rettszínház is műsorára tűzte; jelenleg is játssza. Behár Györgyöt a legutolsó, nem kis munkát igénylő, ki­merítő főpróba után kerestük fel, hogy gondolatokat kölcsö­nözzünk tőle a premier idejé­re. — Tele vagyok várakozással és izgalommal. Mint ismere­tes, a zenés játékok bemuta­tásánál általában az a gyakor­lat, hogy az ősbemutatón a szerző vezényli a zenekart. Az Éjféli randevú számos előadást megért már, de mind ez ideig nem vezényeltem. Most Mis­kolcon magam vezényelhetem a müvet, s abban az illúzió­ban élek, hogy számomra ez az ősbemutató. Ezt az illúzió­mat teljessé teszi a színház művészeinek, zenekarának úgy érzem, regénye külsődle­ges oldaláról ragadta meg a tenyészet-jelenséget. Mindent belezsúfolt egyetlen házba csa­ládba, alakot is és cselekményt is. Részegesen maga alá csi­náló férjtől bolond szeretőig, öregasszony-haláltól gondat­lanságból okozott gyereknyo- morításig, tetves faltól nyir- kos-rohadó bútorokig mindent összegyűjtött. Elhiszem, van ilyen a valóságban, mégis ke­vesebb borzalom talán súlyo­sabb belső drámák ábrázolá­sát segítette volna. Kifáraszt ez a fokozás, mely nem mé­lyíti, csak kiterjedésben növe­li az ábrázolt szituációt, ön­kéntelenül adódik az összeha­sonlítás a Rozsdatemetővel: Fejes sokkal gazdaságosabban bánik anyagával, pontosabb, szűkszavúbb, képlete véglege­sebb megfogalmazású, Jókai Anna írása szétesőbb, kószább, harsányabb, de természetesebb is. Mindkettő ugyanakkor il­lusztráció: nem átélt, megtart­ja és megtartatja a távolságot embereivel. És azt hiszem, ez esetben csak ezt lehet: itt él­nek, de már semmi közünk hozzájuk. JÓ, HOGY ISMÉT | mogyi Tóth Sándornak ez a könyve. Művészileg ez a leg­jobban megvalósított írása. Itt koncepció és írói teljesítmény egyenértékű. Későbbi írásai (Próféta voltál szívem, Szeren­cse vagy halál) izgalmasabb problémaíelvetésűek, sőt szin­te szimbolikus sorsképletet megfogalmazók, de ezekben az írói kidolgozás mintha nem tu­dott volna összhangba kerülni a téma súlyával. Mindig vala­mi elszalasztott lehetőséget is éreztem bennük, a Gyerek­tükörben épp annyit akar a szerző megfogalmazni, ameny- nyit íróilag meg is tud ma­radéktalanul valósítani. Kabdcbó Lóránt — látszólag cinikus huligán, vagy hippi?, ne a formát néz­zük — ütközik azután min­den. A „tulajdon” dédelgetett- je, akit ez a mocsokban ké­nyeztetés csak lefokoz, kivet társai biztonságosabb életéből. De ő már más életet akar. Le­het, hogy így nem fogja elér­ni, de legalább igényei már maiak, és ez a fontos. Drámá­ja így kétösszetevőjű: érte már lehet harcolni, optimális életszituációba kerülve (nagy akaraterő, társadalmi segítség mellett) talpra állhat. DE EGY FIATALEMBER számára buktatót nemcsak e kézzelfogható múlt jelenthet. Ezek a 4447-es „fehér foltok” ritkák, az élet számukra mégis nem egy drámát jelent. A fel­nőtté válás, a „nagyok” vilá­gában tájékozódás önmagában is rengeteg válság- és sérülés­lehetőséggel terhes. Nem absztrakt, steril módon veszi át felnőttségét a gyerek, hanem közvetlen környezete megfi­gyelése során. És ez a környe­zet — optimális anyagi-társa­dalmi viszonyok között is — tele van drámával. A gyerek saját érés-drámája mellett át­veszi ezeket, a számára zava­rosan érthető konfliktusokat is: sérülései tovább szaporod­nak. Somogyi Tóth Sándor új kiadásban megjelent első sike­res regénye (a Gyerektükör) ezért izgalmas utazás: egy személyiség születésének viha­rai közül kitekintve láttat egy családi-közösségi konfliktust. És sokszor e felnőtt-konflik­tusok megoldásai határozzák meg a gyerek egész fejlődését, jellemét: becsületes ember, ci­nikus vagány, vagy közönyös­alkalmazkodó lesz belőle. Sok­szor nem is „nagy ügyek” dön­tenek. És a gyerek legtöbbször ilyen puskaporos hordóban nő fel. fgy egy-egy felnőtt-konf­liktus egy-egy felnőtté váló ember drámájává válhat. Sok­szor észrevétlenül. A felnőtt, a szülő észre sem veszi. Csak az eredménytől borzad el, vagy esik bámulatba. Olvassa el ezt a könyvet, figyelmesen, min­denki a saját környezetének problémáira hangszerelve. Hogy írásműnek milyenek ezek a regények? Jókai Anna első írásából még nehéz lenne jósolni. „írni tud”, mondhat­nánk: jellemzései láthatóak, párbeszédei hallhatóak. Mégis A MÜLT SOKÁIG ltt. .. ____________________ körü­löttünk, nemcsak a lelkekben, de tárgyi valóságában is. A látványos történelmi változá­sok hirtelen történnek, ered­ményeikre mégis sokáig várni kell. Lehet siettetni, és van ahol már nem lehet tenni sem­mit, kihalásos alapon történik a változás. A biblia bölcsessé­ge — valószínű történelmi ta­pasztalata — a negyvenéves vándorlásról ilyenkor igazoló­dik: az ígéret földjére az új generáció érkezik, akik nem ismerték már a szolgaságot. Embertelen viszonyok konzer­válódását kell néznünk, tehe­tetlenül néha. Mert ahol a se­gítséget nem is várják, ott ho­gyan segítsünk? Egy más vi­lág diktálta, emberbe gyötörte szemléletet nem lehet néha a legjobb akarat szembeszegezé- sévei sem megváltoztatni. Van­nak tehát nálunk emberek, akik ki tudja még hány évet élnek, és mégsem tudjuk meg­váltani őket? J ókai Anna fiatal írónő első regénye ezzel a kérdéssel néz szembe. 4447. Budapest-József- város egyik telkének helyraj­zi száma. Tömő u. 26., ha a házszámot nézzük. De hát ház ez a mi fogalmaink szerint? Pedig tulajdonosnője ehhez, csak ehhez a nyomortanyához ragaszkodik, és a lebontás után is inkább egy udvari lyukat választ valamelyik napfényes, modern lakás helyett. No meg a pénzt, amit így nagyobb összegben kap. Ezzel a záró­poénnal mondja ki a saját ha­lálos ítéletét, kiközösítését kö­zülünk, képtelenségét valami­lyen emberi életre. Nos ami érdekes e regény­ben, az a fiatcflok (egy fris­sen érettségizett állástalan ka­masz, és egy tanulmányait a házasságért félbeszakító fiatal- asszony) vergődése. Ök már mi közöttünk élnek, de az ott­honuk ez a szörnyű tanya: a „tulajdon”, mely csak lehúz, lehetetlenné teszi a miénkhez hasonló életüket. A lány férj­hez megy inkább, hogy elme­hessen. De házassága ugyan­olyan alakú, mint anyjáé volt. Csak ő már nem bírja, mert generációját másfajta törvé­nyek vezérlik. A neuraszténiás sznob kamaszfiú-szerető csak eszköz, hogy a szenvedély vil­lámfényénél felismerje a más­fajta út szükségét. A fiúban

Next

/
Oldalképek
Tartalom