Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

irnw. február 7. GszakmagtarorszAg-4 sserenetsi járás ji»vSjér&l I,- vaíJy három esztendeje "«szült statisztika adatai sze- ,1.nt. a szerencsi járás lakói "?ziil ötezren a járás határain lvül találnak' munkát. Ugyan- .z a statisztika azt 'is elárul- p hogy a járásba kívülről J-kező dolgozók száma két- Pr- Az „eljárók” nagyrészt tSKk .mun'tások, a „bejárók” "Hőségét a járás mezőgazdá­éi nagyüzemei vonzzák. t A statisztika születése óta •^k a számok bizonyára vál­jatok egy keveset, de lénye­dben ma is elfogadhatóan •pzik a járás foglalkoztatási ?0ndjait. Azt. hogy számos beválási ember kénytelen la- °helyélől távol munkát ke- esni. És ez — köztudottan — 'Crn jó megoldás, már azért í?1}. mivel az „ingázás” lehe- r°sege is inkább csak férfi- ébernek adatik meg. Az ^onyok nehezebben utaz- rjhhatnak. Az asszonyokat az ‘‘honhoz köti a csalód. * f Persze, ezek a gondok nem /Syformán súlyosak Szerencs ^nyékén, vagy az abaúji vi- ?ken. Mert nem egyformán VvOsak ott, áltól van, és ahol b'hcsen ipar. v A legjobb és hosszabb tá- j.?b is kielégítő megoldás a atas iparának fejlesztése len- *?• Valójában nincs is más De a jövő alakulásában s? Igényeken kívül a lehető­nek is eléggé megkötik a járás vezetőinek kezét. A va­lóság talaján álló tervek így kissé szerényebbnek tűnhet­nek annál, amit képzeletünk megenged. , Miről szólnak ezek a ter­vek? Nem szólnak, nem is szólhatnak hatalmas új ipar­telepekről. Elsősorban a már meglevő ipari létesítmények­ben rejlő lehetőségek jobb ki­használására, ezek kapacitásá­nak bővítésére építenek. Töb­bek között a Szerencsi Csoko­ládégyár most kezdődő re­konstrukciójára, a bútoripari ktsz 2,5 millió forintos bőví­tésére gondolhatunk. A nem­régiben elkészült módi rideg- őrlőmű is újabb munkalehető­ségeket biztosít. * A járás Iparosítására anya­giak hiányában aránylag ke­vés a lehetőség. A Taktaköz kitűnő mezőgazdasági terüle­tére nem is terveznek ipari létesítményeket. Itt a tsz-ek melléküzemi tevékenységét kí­vánják támogatni, de csak annyira, amennyire ezek gaz­daságosak és hozzájárulnak a környék elhelyezkedési gond­jainak , enyhítéséhez. A járás erőforrásait tulajdonképpen két község, Tokaj és Abaúj- szóntó erőteljes iparosítására szeretnék fordítani. Tokajban az iparosítás lehe­tőségei máris kedvezőek. Igen jó eredményekkel dolgozik a Sátoraljaújhelyi Finommecha­nikai Vállalat tokaji üzeme, Tizenháromezer ember érdekében . Molnár Lajos, az Özdi Iío- „aSZat.i Üzemek szakszerveze- i . bizottságának szervező tit- <?ra a szakszervezeti válasz­tok előkészítéséről és lebo- y°iításáról mondotta: A vállalat dolgozóinak 98 t*P*aléka szervezett dolgozó, , bat a szakszervezeti bizal- \'hak fontos szerep jut min- munkacsoportban. Az , b*hi szakszervezeti tanácsok, Mi ^bizottságok rendkívül J?tos feladata az aktívaháló- gTÍ működtetése. A választá- Vjmál ezért a jelölésekre for- tn« uk a hangsúlyt. Fon- ai~bak tartottuk, hogy azok az ^tivák, akik a gyakorlati bnka során belefáradtak a ) bnkájukba, vagy a pártvá- tp?Másoknál funkcióba kerül­őt vagy esetleg nyugdíjba entek, felcserélődjenek; új vezeti tanácsok mellett most először társadalombiztosítási tanácsok is létrejönnek. Re­méljük, hogy ezzel a dolgozók társadalombiztosítási ügyeinek intézése meggyorsul, eredmé­nyesebb lesz! Az új szakszer­vezeti bizalmiak nemsokára meg is kapják az első nagy feladatot, hiszen rövidesen megjelenik a vállalat új kol­lektív szerződésének tervezete. Ennek megvitatása, a dolgo­zókkal való megbeszélése már az újjáválasztott, az újonnan választott bizalmiak feladata lesz. Horváth Kálmán valamint a Tokaji Vas- és Fémipari Ktsz. Ezek az üze­mek gazdaságosak, lehetőség kínálkozik továbbfejlesztésük­re és a jövőben újabb mun­kaalkalmakat biztosítanak. Je­lenleg Tokaj az egyetlen olyan község a járásban, ahol a munkaerő- és elhelyezkedési problémákat a helyi tanács saját hatáskörében is meg tudja oldani. Abaújszántó gyors ipari fej­lesztése sokkal fontosabb len­ne. Az itt létesülő ipar egy aránylag nagy, a szomszédos encsi járás területére is át­nyúló körzet elhelyezkedési le­hetőségeit biztosítaná. Az iparosítás azonban Abaújszán- tón igen nagy akadályokba ütközik. Sem a községben, sem a környékén nincs olyan vállalat, amelyre építeni le­hetne. Még csak hasznosítható épület sem akad. t * Sajnos, az egész járás hely­zetére jellemző, hogy ipáid itt csak építkezések, tetemes be­ruházások árán lehet létesíte­ni. Így még a jelenlegi tervek közül is soknak a megvalósí­tása csak később remélhető. Pedig a munkaerő-gondok, kü­lönösen a nők és a csökkent munkaképességűek elhelyez­kedési nehézségei sürgetnek. A csökkent munkaképessé­gűek elhelyezésének biztosítá­sára a megyei tanács 1,3 millió forintot biztosított. Elképzelé­sek szerint ebből az összegből Bodrogkeresztúron létesítené­nek új üzemet. A járási tanács végrehajtó bizottsága pedig az elmúlt évben elvi határozatot hozott, amelynek értelmében a tanács költségvetéséből minden esztendőben el kell különíteni egy bizonyos összeget, s ezt a járás iparosodásának támo­gatósára kell fordítani. A sürgető igényekhez képest a rendelkezésre álló pénzösz- szegek csak lassú, lépésről lé­pésre való előrehaladást tesz­nek lehetővé. A járás jövőjét a valóság talaján álló tervek biztosítják. Flanck Tibor Új húzómő épül Diósgyőrött Az országos járműíejleszté- | si program megvalósítására, illetve a golyóscsapágy-acélok j alapanyagának nagyobb meny- j nyiségű és gazdaságos előállí­tására új húzóművet építenek i a Lenin Kohászati Művekben. A korszerű csiszoló-, hántoló-, egyengetőgépekkel, folyamatos hőkezelő-kemencével ellátott üzem létesítésére mintegy száznegyven millió forintot fordítanak. A csaknem öt­ezer négyzetméter alapterüle­tű, vasszerkezetű üzemcsar­nok mór tető alatt van, s a termelő-, megmunkálógépdk betelepítése, illetve felszere­lése után előreláthatólag ez év második felében kezdik meg benne a termelőmunkát. Az új üzemben — korszerű feltételek biztosítása mellett — a felhasználó iparágak ré­szére évente mintegy tizen- kétezer-tizenháromezer jó mi­nőségű húzott-, hántolt- és csi­szoltáru készül majd, illetve ennyi importálásától mentesí­tik a népgazdaságot. Gazdasági figyelő ROVATUNK elmúlt heti megjelenése után több levelet kaptunk kereskedelmi és mezőgazdasági újítóktól. Kívánsá­guknak eleget téve szólunk még egyszer az újításokról. A közlekedési, a kereskedelmi és a mezőgazdasági válla­latok számára problémát jelentett, hogy — az ipari és építő­ipari vállalatokkal ellentétben — az 1968—J970-es évekre ér­vényes bázis-bérszínvonal megállapításakor nem vehették fi­gyelembe az 1965—1966-ban kifizetett újítási dijak átlagát- Ez anyagilag hátrányos helyzetbe hozta őket. A munkaügyi miniszter egyik utasítása most ezen is vál­toztatott. Lehetővé tette, hogy az említett vállalatok is hozzá­számíthassák bázis-bérszínvonalukhoz az 1965—1966. évi újí­tási díjak átlagát, legfeljebb azonban a bértömeg fél száza­lékát. így fedezetet teremthetnek rá, hogy az újítások egv ré­szét bérköltségből díjazzák. A rendelkezés visszamenőleges hatályú, az 1968. évi nyereség elszámolásánál alkalmazni kell. Az 1968-ban tapasztalt nagymértékű beruházási kedv no-, velte az építőanyag iránti keresletet, de a kínálat sok anyag- féleségből nem elégítette ki az igényeket. A legújabb tájékoztatás szerint 1969-ben még nem várható a cementellátás javulása, az igényeket, az 1968. évi szinten tudják kielégíteni. Hasonló a helyzet a kohászati anyagok (beton- és idomacél) ellátásában is Javul azonban az ellátás azbesztcementből és hullámpalából. Lényeges javulás várható a hőszigetelő anyagok termelé­sében (perlit és salakgyapot). A mezőgazdasági üzemek számíthatnak rá, hogy 1969-ben téglából, födémgerendából, fedéllemezből, faanyagból és mész- böl ki tudják elégíteni az igényeket. Az Országos Hűtőipari Vállalat málna-, szamóca- és ribiszke­telepítési szerződést kínál a közös gazdaságoknak. Biztosítja a jó minőségű és kiváló fajtájú szaporítóanyagokat, s fix áras szerződést köt a felvásárlásra. A szaporítóanyag árát a termőre fordulás utáni két évben vonja le — 50—50 száza­lékod megosztásban — a felvásárolt gyümölcs árából. A vál­lalat ingyen bocsát növényvédőszert a termelők rend el kezesé­re. .és szaktanácsadásról is gondoskodik. MIUTÁN SOK termelőszövetkezetünkben gondot okoz a munkaerő foglalkoztatása, figyelmükbe ajánljuk ezt a jó al­kalmat Új termék a Borsod lakószoba Az Ózdi Asztalosipari Ktsz hamarosan új termékkel a Borsod elnevezésű lakószobá­val jelenik meg a piacon. Má- tyus Ferenc szövetkezeti el­nöktől kértünk tájékoztatást új termékükről és a szövetke­zet terveiről. — A múlt évben ktsz-ünk a Miskolc II. hálószobabútort gyártotta. Az igény azonban fokozatosan csökkent a háló­szobák iránt, a vevők mind­inkább a modem bútorokat keresik. Az igényekhez iga­zodva, saját terveink alapján Ilollóliázi üzem a fővárosban üzemben bemutatótermet ren­deztek be Hollóháza termékei­ből, tárgyalásokat folytatnak különböző kereskedelmi szere vekkel és közvetlen kapcsola­tot alakítanak ki a vevőkkel. Legutóbb például angol, fran­cia és nyugatnémet cégek képviselőivel tárgyaltak na­gyobb üzletkötésről. Ezek a cé­gek arannyal dúsan díszített, kézi festésű porcelánárul kér- teK a gyártól. A mintakollek­ciókat most küldték el a kül­földi érdeklődőknek. A buda­pesti üzemben az idén előre­láthatólag 5—6 millió forint értékű terméket állítanak elő, s emellett a hollóháziak szoros kapcsolatot építhetnek ki a vásárlókkal. szerek vigyenek lendületet, a Cél zervezeti mozgalomba, ^.‘‘ünk elősegíteni, hogy az J°nnan megválasztott szak- tal ezeti tisztségviselők/ tár­gyasabbá tegyék a szakszer­ei munkát, növeljék az ueltvédelmi feladatok végzé- nek hatékonyságát. u,'~" Őszintén szólva — főleg k Hali szerveknél — koráb- foel-Möfordult, hogy mindig a 1„„ ‘sebb beosztásúra jelöltek: ;Cp"’Gn ő a bizalmi, az, aki a b ®J°bban ráér a tagdíjakat éledni. Azonban már a múlt ? .ben is látszott, hogy a bi- ecv ak feladata egyre több, nagyobb, egyre felelős­iöli iSebto A dolgozók rá- f ‘, a hizalmi szerepének ! Hosságára. Már most lehet viiu1’ ,h°sy gondosabban, kö- lőo i k’ntőbben végzik a jelö- n yy'et. a bizalmiak személyé- lii\ ^.választásánál mérlege- ,. a bizalmi szakképzettségét, be.,i a‘ képzettségét, az em- „ ’’ckhez való viszonyát, meg- |”hdoltságát. korrektségét. n ?Val a bizalmitól többet vár­nai- rUilr' Gs ennek a felfogás- iMegfelelően nevezik meg Hűjüket is. A fluktuáció en- Hai el'ünűre nem lesz túl nagy. élszáz bizalmink van — untegy 20—22 százalékos uktuációra számitok, ami el- i -‘ban a természetes cseré- I.j , következménye, hiszen a «almiak nagy többségé eddig , ,lol végezte munkáját. Ezer- '“omszáz tisztségviselő kerül ^st megválasztásra. A 700— _ , bizalmi« kívül az üzemi szakszervezeti tanácsokba 243, ' °sztálybizottságokba 84 ta- választunk. Ezenkívül 65 ■akszervezeti kereskedelmi rsadalmi ellenőrt és 25 tagú tn t ■*! bíróságot is válasz- ■ Új vonás a választások- hogy az üzemi szakszer­Mini-kolbászgyár Az Élelmiszeripari Beren­dezés Gépgyártó Vállalat pro­totípus üzemében elkészült az új típusú húsaggregát null­szériája. A rozsdamentes, hi­giénikusan kezelhető beren­dezés előnye, hogy a töltőegy­ség vákuumrendszerrel mű­ködik, amely eltávolítja a romlást okozó légbuborékokat a töltelékekből. Eddig a Szov­jetunióba szállítottak, és há­rom nagy tsz vásárolt a kor­szerű húsfeldolgozó berende­zésből. Kipróbálják az elektromos vezérlésű a gyár a lipcsei vásáron m*<t«t ü berendezést, melyet népszerűsítésére szorosabb kapcsolatot építsenek ki a ke­reskedelemmel és a vevőkkel. Ezt az elgondolást eddig meg­nehezítette, hogy a gyár — amelynek rekonstrukcióját most végzik — távol a vasút­vonaltól, Borsod megye leg­északibb részében, a hegyek közé települt, s így az üzem felkeresése fáradságos utazást és sok időt igényel. Az idén azonban változott a helyzet és a hollóháziak az iparág jóvoltából új üzemhez jutottak Budapesten. A Kő­bányai Porcelángyár Liget ut­cai telepét vették át, ahol a borsodihoz hasonló dísztár­gyakat készítenek és mintegy 60 kiváló szakembert foglal­koztatnak. Ennek az üzemnek a további fejlesztése már nem volt gazdaságos és széntüze­lésű kemencéi erősen szeny- nyezték a közeli új lakótelep levegőjét. így előbb-utóbb a fővárosból ki kellett volna te­lepülnie. A kiváló szakmun­kásgárdát azonban egybe ^ akarták tartani, s ezért a hol- j lóháziaknak adták át az üze­met. akik ott úgy szervezték meg a termelést, hogy a ke­mencéket nem használják és mégis, az eddiginél munkaigé­nyesebb porcelánárut gyúrta' naiv A kőbányai gyárban csak matricakószítő és festőműhe­lyeket rendeztek be, ahol az új formájú dísztárgyak terve­zését négy iparművész végzi. Az általuk tervezett figurá­kat és más termékeket Holló­házán készítik el és azokat Budapesten csak festik, majd villany kemencékben kiégetik, így a gyár dolgozóinak — köztük a legjobb porcelánipari szakmunkásoknak — mintegy 80 százálékát foglalkoztatni tudják. T’cvnnakkor a fővárosi készítettük el a 11 darabból álló modern Borsod lakószo­bánkat, mely hamarosan kap­ható lesz a bútorboltokban. Az Ózdi Asztalosipari Ktsz azonban nemcsak a termékük megváltoztatásával, hanem egy sor egyéb intézkedéssel ér beruházással is alkalmazko­dott a gazdasági mechanizmus adta nagyobb lehetőségekhez. A múlt évben közel 500 ezer forintot fordítottak beruházás­ra, melynek nagy részét fure nérragasztó gép vásárlására fordítottak. Az új gép egy óra alatt annyi ragasztást végez el, mint amit korábban négy dolgozó nyolc óra alatt vég­zett. A ragasztógép alkalmazá­sával nemcsak a teljesítmény^ de a minőség is javult. A nagy nyomás és a melegra­gasztás miatt nincs szükség száradási időre sem. Teljesít­ményét jellemzi, hogy a megye faipari szövetkezeteinek fur­nérragasztási igényének 50 szá­zalékát ki tudná elégíteni. A ktsz dolgozói élnek a lehetősé­gekkel. A múlt hónapban bér­munkában több mint 2 ezer négyzetméter ragasztást végez­tek a Mezőkövesdi Asztalos- ipari Szövetkezetnek. — tóth — * í-> + 4c 4c $ * * ■fi 1 1 i a-1 Csak- ez a megoldás?! Történt pedig szombaton, azaz február 1 -én, 'az esti órákban, hogy mint annyi más dolgozó ember, nya­kamba vettem a vasárnapi bevásárlás nyűgét. Maga e kötelesség már alapvetően sem szívderítő és idegnyug­tató. Különösen akkor nem, ha mindezt egy kis ud­variassággal elkerülhető, bolti hosszúság tetőzi. Mint például szombaton este. A 311-es számú önkiszolgáló boltban (közismerten a Weidlichben) egyebek között 10 üveg sört és 1 üveg tejet vettem. Mindegyikhez volt csereüvegem, pontosan annyi, amennyi kellett Se több, se kevesebb A kö­zépső pénztárnál álltam sorban Jó húsz pere telt el, mire a pénztárosnő áruimmal, s velem foglalkozni tu­dott. Amikor kezdtem előszedni cserei/vegeimet, mén- szólalt: — Azokat tessék beváltani! — De, kérem . . . Ezek csereüvegek. Pontosan annyi, amennyi kell. — Sokan vannak, nincs időm üvegekkel foglalkozni. Váltsa be. Legfeljebb soron kívül visszaadom a beté­tek árát. További húsz percembe kerüli a beváltás. Igen bosz- szantott a dolog, hiszen ilyesmivel meg nem találkoz­tam, pedig jó néhány üzletben megfordultam már. Tá­vozóban oda is szóltam a pénztárosnőnek — Azért máskor vegye csak el tőlem is n üvegeket, mint most a kedves vevőtől. • — Ez csak hat darab — vág vissza. Érdekes, csak ez a megoldás?! És az udvariasság?... <b—p) ¥¥¥**¥■*¥*¥¥■*¥¥¥+ *+*¥**>*+¥*+*****¥*¥**¥*¥** r r-f ***** A Hollóházi Porcelángyár vezetőinek régi óhaja volt, hogy termékeik szélesebb körű

Next

/
Oldalképek
Tartalom