Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-06 / 30. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1969. február 6. Mától vetítik: Jancsó Miklós i//, nyolcadik filmjének bemutatása elé Diákok íogfaSkozíafása 1968-ban a mezőkövesdi járás községeiben, elsősorban a nyári szünet idején, nagyon sok általános és középiskolás diák jelentkezett időszakos munkára. A jelentkezők többségét alkalmazni is tudták, elsősorban a termelőszövetkezetek, a vendéglátóipari üzemek és a MÁV. Szerződés alapján 1968-ban 943 általános iskolás (felső tagozatos) és 162 közép- iskolás diák vállalt időszakos munkát a járás területén. Az eredmény nagyon pozitív. A diákok fegyelmezetten és szorgalmasan dolgoztak. Az elvégzett munkán kívül az is nagy érték, hogy így megismerkedtek a termelőüzemekkel és közvetlen tapasztalatok alapján erősödött bennük a fizikai munka és a fizikai munkások iránti tisztelet, megbecsülés. Rádió és Televízió Évkönyv 1968-1969 Hazánkban a televízió rohamos terjedésének időszakát éljük: ma már minden harmadik család otthonában működik tv-készülék. A közönség azonban mégsem fordít hátat a rádiónak. Miként alkalmazkodik a Rádió a versenytárs, a Televízió teremtette új helyzethez, műsorszolgáltatásaival hogyan igyekszik megtartani, sőt gyarapítani hallgatóságát? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Rádió és Televízió idei évkönyvének bevezető írása. A kötetnek — amely anyagában legalább olyan mértékben gondol a rádióhallgatókra, mint a tv-nézőkre —, más írásai ugyancsak szólnak a gondokról és a fejlesztés terveiről. Milyen lesz az „űrújság”, s hogyan igyekszik ezzel versenyben maradni a Rádió hírszolgálata. Mi is a* a képrögzítés, vagy a sztereo* íónia? Es melyik sportkedvelőt ne érdekelné: hogyan ff8 majd a televíziós sport-köt' kapcsolás. Más írások elvezetik az ol vasót a stúdiók, a mikrofon0* és a kamerák birodalmát^ Kik keltik életre ezt a világ0*1 kik vannak mindenkor a kéF ernyő túlsó oldalán? Kik az0*! a zörejkészítők, akik példát* kókuszdióval és rumbatökk0 dolgoznak? De összefoglal0* kaphatunk a kötetben a Já*' hatatlan riportok készítőit0 is: a róluk szóló albumba" csaknem hetven budapesti oS vidéki riportert mutatnak b° A gazdag tartalmú és sz°P kiállítású évkönyv szerkeszt0 gondoltak azokra a rádióhal1' gatókra és tv-nézőkre is, olvasni is szeretik az elhat» zott műveket. Közrebocsát0*' ták „Lenin a Szmolnií0" megy ...” című dokumentum; riportot, a „DetektívjátszmÁ című rádiókomédiát, a Rá°’ Kabarészínpada néhány kezetes darabját, valamint „Ütőn” című televíziósfilm f°r' gatókönyvét, amely az 1968-° szófiai tv-íesztivál forgat0 könyvdíját nyerte el. Szám05 kép, karikatúra és az év kr° nikája egészíti ki a kötet® (Minerva, 1968.) Dolgozókat alkalmaznak A Borsod megyei Tejipari lalafc építő részlege alkalmaz ki változó munkahelyekre eP*!# ipari segédmunkásokat. Bér^ 9 megegyezés szerint. Felvételre.^ vállalat központjában lehet ^ lentkeznl. Miskolc, Baross 0»v u. 13. sz. Segédmunkásokat alkalma*■ * MÁV Járműjavító üzeme. JcIjolJ, kezés a munkaügyi osztály*^ (Bejárat a Tiszai pu. aluljáró; . keresztül.) A Kohászati Gyárépftő Vállal építőipari gyáregység főépítés' zctősége, Miskolc, éjjeliőröket rés felvételre 12 órás munkai beosztással, valamint gyakori»* ^ rendelkező gyors- és gépírónál* Fizetés megegyezés szerint. lentkeznl lehet Bartha munkaügyi vezetőnél, LKM létén, kertészalsói központi k0 ^ épületben, valamint 34-245 lefonon. A Borsod megyei Tanácsi tőipari Vállalat, Miskolc, Attila u. 59., felvesz 4 fő jas kőművest, 3 fő segédmunK** 1. fő betanított lakatos segédú”^ kast, felvonulási építésvezetőség re. 1 fő nyugdíjas vízvezeték-» relőt karbantartónak. Bővebb ** világosftást a inunkáscllátási tály ad. Felveszünk hűtőkompresszor-»^ relő és -kezelő, valamint fűtő dolgozókat. Azonnali belep ^ sei alkalmazunk műszaki szítói munkakörbe 1—2 éves gj* korlattal rendelkező gépészmér^, köt, vagy 5 éves gyakorlattal dclkező férfi gépészteduűkV' Fizetés megállapodás szerint. Miskolci llütőház. Ipari nagyvállalat korcs zott moly-rovar és féregirtót. ^ lentkezés: „Sürgős” Jeligére Ki ad óli iva tatba. A Kohászati Alapanyagéi^ Vállalat miskolc-repülőtéri egysege azonnali belépéssel mn/.: férfi segédmunkásokat gonkirakásí, vashulladék rakó4*,.,/ munkára, lángvágókat, vash^J dék feldolgozási munkára. segédmunkásokat lángvágó tavN lyainori betanított lángvágók^ kiképezünk. Vidéki dolgozók^ munkásszállást, térítés cUeiwp$, napi egyszeri étkezést biztosítuV \ munkaidő a rakodómunkás txál heti 42 óra, illetve a goknál heti 44 óra. JelentK^, a gyáregység munkaügyi irodái A lillafüredi Állami Erdei nyolc vonatkísérőt (fékező) —15 pályamunkast felvesz. Fijj*** kollektív szerződés szerint. dó alkalmaztatás esetén ví*»U kedvezmény «ngyenes egyenrdy természetbeni járandóságként ?yenes la- és földjuttatás. tel: LAEV-üzemvezetőség, Mis**' III., Erdész u. 24. alatt. Keresünk azonnal) beléped esztergályos. lakatos és hegeSV szakmunkásokat. Bérezés egyezés szerint. Jelentkezés a cőg azdaság* Gépjavító V., csolca. Állomás u. 5. sz.. &YA kaügy. 1969. április 1-től szombat. A Miskolci Kertészeti VäMfty vizsgával rendelkező gépkocsi® ^ adót alkalmaz. Bérezés megejti séa szerint. Jelentkezés a váll® munkaügyi előadójánál. A Cement- és Mészművek csabai gyára azonnali belép^LjH ilkalmaz gépész- és Uohémérné''. tét, valamint gépésztechnikus0*.* Jelentkezés; munkaügyi os^1 | yunkon. I Nyékiád háza községi Tanács V. B. mezőőrt alkalmaz. Fizetés 1200 —1800 forintig. Jelentkezés a vb elnökénél. Felveszünk esztergályos, marós, gyalus, géplakatos, épületlakatos, hegesztő, autószerelő, asztalos és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a Központi Bányagépjavító Üzemnél (Bercnte), a munkaügyi csoporton. A Beton és Vasbetonipart Művek miskolci gyára 4. sz. telepe Bodrogkeresztúr, azonnali belépéssel felvesz adminisztrációban jár- 1 tas, gépírni tudó női munkaerőt. Jelentkezés Bodrogkeresztúmn, a telepvezetőnél. Gyakorlott anyagkönyvelőt keresünk 1500 Ft fizetéssel. B.-A.-Z. megyei Építőanyagipari Vállalat, Miskolc, Győri-kapu 23. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. Azonnali belépéssel alkalmazunk teljesítménybérben: ács, kőműves, műköves, kőfaragó, villanyszerelő, hegesztő, csőszerelő, vasszerkezeti lakatos szakmunkásokat, betonozó- útépítő, kubikos brigádokat, betanított munkásokat, férfi segédmunkásokat. Szállás, napi háromszori étkezés térítés ellenében biztosítva. Jelentkezés: 26. sz. Állami Építőipari Vállalat, Dunaújváros, Kenyérgyár u. 1. Gyakorlattal rendelkező, perfekt ■ gyors- és gépírónőket keresünk, j Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, : Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 13. t Számlagépelöt és 3 férfi esoma- : goló segédmunkást azonnal felveszünk. Bérezés: jutalékos kollektív szerint. Csepel Nagy kér., Zsol- 1 cai-kapn 1€. : S rádió és a televízió műsora 22.20: Könyvismertetés. 22.30: Tánc- zene. Televízió 8.10: Iskola-tv. Földrajz. 9.00: Olvasás. 11.05: Magyar nyelvtan. 13.10: Földrajz. 14.00: Olvasás. 15.50: Magyar nyelvtan. 17.53; nf- rek. 18.00: Nők a földeken. Kiport- film. 18.25: stan és Pan a korall- s/.igeten. 19.50: Esti mese. 20.00: TV Híradó. 20.20: Kék fény. 21.05: Műkorcsolya Eurépa-bajnokság Férfi szabadon választott gyakorlatok. Közben kb. 22.00: TV Híradó — 2. kiadás. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora la 'SS ajOtere, tiollámboszzon. 18—19 óráig) A megye életéből. Sárospataki ,.előzetes”. Hangverseny után. Premier előtt — a Miskolci Nemzeti Színházban. Elmondjuk, bemutatjuk!. .. Tárlatra készülő pedagógus- festők. A fiatalok gondjairól, problémáiról. Fiatalok zenés találkozója. 1 CSUTORTÖ Kossuth rádió. 8.20: Mindert kedvére. 10.10: Zenekari muzsik 11.00: Dokumentumjáték. 12.1 Magyar tájak zenéjéből. 13.00: világgazdaság hírei. 13.06: Gazd; szemmel... 13.21: W. Kém] zongorázik. 13.52: Angol munká dalok. 11.02: Törvénykönyv. 14.1 Randevú. 15.15: Csak üregeknél 16.16: Oj felvételeinkből. 10.38: V laki kopog. V. 17.05: IdSszei nemzetközi kérdések. 17.15: Né] dalaink nyomában. 17.35: Mikr fórum. 17.50: Rossini: A sevill borbély. Részletek. 18.20: A Met: együttes hangversenye. 19.30: Du] la, vagy semmi ... Kb. 20.15: Ni ták. 20.35: Ady Endre élete és kei tészete. VII t. 21.00: Vidám on rettdalok. 21.10: Le.nezalbur 23.03: Operettrészletek. Petőfi rádió. 10.00: Operettrés letek. 10.45: Ady-emlékköny 11.00: Dalok. 11.30: Tánczene. 11.5 Riport. 12.00: Barokk muzsik 13.00: Jelenet. 13.32: Pályaválasztá 14.00: Kettőtől hatig. 18.1.0: Csend: Don. XI. 19.02: Hanglemézgyűjté húszperce. 19.22: Népi zene. 20.3' Oj könyvek. 20.33: W. Kém] zongorázik. 21.02: Diákszáj és többiek. 22.00: Operarészletel kiszabadíthassák. Nem sikerül ... Az útról nem mozdul senki... A kerékpáros régen tovább hajtott valahová, a ködös országúton ... Bódvai Péter páros... Mikor észrevettem, már nem fékezhettem. Dudáltam. Nem húzódott le a padkához. Már alig tíz méterre volt tőlem, amikor elém vágott ... Nem tudtam mit csinálni, én is balra rántottam a kocsit... A hűtőkocsi hiába fékezett. A kerékpáros az árokba futott, aztán felugrott és elhajtott. — Ne mozgassák azt a másikat! Hagyják nyugodtan feküdni. Biztosan eltörött a gerince. Én is így voltam — sírt és kiabált az idős nő. A sérült pedig: — Szétszakadok! Jaj, tegyenek már alám valamit! — szeme csukva volt, s erőbagyott kezével a mellét tapogatta. Tehetetlenül feküdt a jeges úttesten, s csak a gyomra rángatózott. A harmadik sérültet nem tudják kiszabadítani. Lábán a nyílt törésből átütött a vér a ruháján... A gerinctörött fájdalmában már szólni sem tudott, arra gondolt, hogy nem sokáig bírja... Az összepréselt kocsiban a fiatalember elvesztette eszméletét és félrebeszéL Nem lehetett érteni, kinek panaszkodik, csak a panaszt, hogy megfullad. A gépkocsivezető két tenyerével törölgette gyöngyöző homlokát, s szünet nélkül ezt suttogta maga elé: — Bocsássatok meg... £n nem tehetek róla... Bocsássatok meg, én nem tehetek róla... Az emberek türelmetlenül várják a mentőt. Ök már nem tudnak többet segíteni. Az idős nő teával seduxent vesz be. Többen kémek tőle. Néhányan még megpróbálják kivenni a Moszkvics első üléseit, hogy a fiatalembert Ködös, hideg az idő. Az utazó ember ilyenkor megtelik szorongással, mert nem látja, nem tudja, mi van előtte. Az autóbusz csendes. Nem beszélget senki, csak fészkelődig mocorog nyugtalanul, s időnként kitekint az ablakon, reménykedve, hogy majdcsak áttörik a tej színű, sűrű párát a nap sugarai. A sofőr nem szereti a dohányfüstöt és egy kicsit leeresztette maga mellett az ablakot. Sűrűn nézi az óráját, nagyokat sóhajt, s a késés miatt szüntelenül rágja a felső ajkát. A kocsi gödörbe fut. Nagyot dob magán. Szinte egyszerre szisszen fel mindenki, s a hirtelen felkapott tekintetek meglepetten, várakozón járnak körbe. A vezető mögötti harmadik ülésen egy idős nő riadtan préseli magát a mellette ülő műbőr kosztümös lányhoz. — Nem jó az ablak mellett ülni. Előbb is eszembe juthatott volna Minek másztam belülre, mikor tudom, karambolnál a két szélső oldalon a legveszélyesebb, és sokszor centimétereken múlik az élet — mérgelődött magában az idős nő. — Mi a fenét fészkelődik úgy?! Milyen önzők az öregek! Teljesen leszorít. A lány idegesen igazgatta világoskék nylonsálját, s ovális arca még jobban megnyúlt a sápadtságtól. A kocsi hirtelen fékez. Elöl mindenki felugrik. — Baleset!... Karambol!... Szálljunk le, segítsünk!... Nemsokára mindenki az országúton van. Jobbra az árokban egy szürke személykocsi. Egyik oldalát a betonoszlop, másik felét egy hússzállító hűtőkocsi törte össze. — Menjen hátrább azzal a határral! — kiáltja egy ősz férfi a hűtőkocsi tanácstalanul topogó vezetőjére. — Nem tudok mozdulni. Csúszik a kerék. A nyerges kocsi súlya elszabadul ... A Moszkvics combi horpadt lemezei recsegnek, ropognak... Bent emberek jajgatnak... Az autóbusz utasai kézzel kaparják a fagyos földet, és marókban hordják a teherautó kerekei alá. Az út két oldalán egyre sorakoznak a járművek. A hűtőkocsi végre megmozdul. Bőgő motorral lassan kúszik hátra. Egy Warszawából szolgálatba igyekvő rendőrök szállnak ki. — Vigyázzanak a nyomokra! — szól egyikük. Most, hogy kiszabadult a Moszkvics, senki sem figyel oda. Kitolják az árokból, majd hárman-hárman megragadják a két első ajtót és a szó szoros értelmében kitépik. A Moszkvics vezetőjét már lefektették az árokpartra. Halkan beszél, sietve, gyorsan, mintha félne, nemsokára elveszti eszméletét. — Előttem ment egy kerékSomló Tamás színes képei nagyszerűen egészítik ki Jancsó szűkszavúságát, a Vass Lajos szerzetté zene pedig kiváló korfestő. A főbb szerepekben Balázsovits Lajos, Drahota Andrea, Kozák András, Kovács Kati, Bálint András valósítja meg az alkotói elképzeléseket. A FÉNYES SZELEK tömegsikerű film. Vitákat fog provokálni, történelemszemléletbeli felülvizsgálatra fog inspirálni. De mindenképpen gondolkodásra késztető, értékes műként kerül be a magyar filmművészet legjobb alkotásai közé. Benedek Miklós : tő emlékezés sértődöttségével,- találkozhat nemértéssel és érteni nem akarással. Jancsó vál■ lalta mindezt a szembeszegü- : lést. A Fényes szelek, mint a be- i vezetőben említettük, egy népi i kollégium életéből mutat fel : valamit, oly módon, hogy ez volt. szép volt, de ilyen volt. ; Azaz, a szép tettek közé be■ keveredett a forrófejűség is, emberi és politikai hibák keveredtek azokkal a pozitívumokkal, erényekkel, amelyek a fényes szellők korát egészében mégis értékessé, szép emlékűvé teszik. CSAK TÖRTÉNELMI | akar idézni Jancsó? Aligha. Nem célja és nem lehet célja, csak a történelem idézése, hanem az emlékeztetéssel egy- időben szólni akar a mához is. Emlékeztet a Fényes szelek a felszabadulást követő évekre. A kortárs néző az egyes mozzanatokban akkor is felfedezi a * maga húsz-huszonkét év előtti élményeit, ha a felvillantott emlékezés ellenkezést vált ki belőle. Hiszen a sok lelkesiiltség mellett volt a fiatalságban itt-ott meggondolatlanság, a friss szabadság birtoklási tudata kilengésekre is csábított, és éppen a haladó államhatalmat képviselő rendőrségnek kellett ezt a lelkesült- séget itt-ott hűteni. Emlékezhetünk a filmben felidézett figuráknak szinte mindegyikére. (Csak példaképp említjük a Drahota Andrea által megszemélyesített rendkívül merev, szemellenzős, türelmetlen ifjúsági vezetőt, Jutkát, áld mint egy „ellen-Schlahta Margit”, szinte az erőszakos cselekedetek, a jónak vélt erőszak szimbóluma lett.) De nemcsak emlékeztet Jancsó. Filmje utal a mára. Lehetetlenség fel nem ismerni a filmben a kínai „kulturális forradalom”-ra történt utalásokat, és az alkotó állásfoglalását e fejetlennek tűnő mozgalom tarthatatlanságáról. Utalást lehet felfedezni a filmben a különböző diákmozgalmakra, és az elmúlt több mint húsz esztendő bármely időszakára érvényesnek tűnik a filmből a rendezői szándék: megkeresni az egyén helyét a mozgásban levő társadalomban, azaz állásfoglalás az önmagát sodorni hagyó, vagy egyéni elképzeléseket következetesen megvalósító magatartás között. Ki mellett áll a film alkotója? Feltétlenül a haladás, a fegyelmezett előrelépés mellett. Igenli, hogy „megforgassuk az egész világot”, de okosan, nem meggondolatlanul; forradalmi lendülettel, de higgadtan. Nem szemben az azonos célért küzdő hatalommal, hanem segítve azt. Utólagos okosság ez, vagy a hajdani népi kollégista Jancsó önnön múltjával való szembefordulása? Nem. Letisztult élmények mérlegelése történelmi távlatból, egy tisztultabb történelmi látásmód szemüvegén keresztül. A filmet, mint művészeti produktumot Jancsó alkotói módszerének korábbi filmjeiből már ismert jegyei jellemzik. Szűkszavúság, kemény, szigorú fogalmazás. Állandó mozgásban levő tömegei, kisebb csoportjai, amelyek a népi kollégistákat, a kínaiakat, s a nyugati diákmozgalmak részvevőit — más-más előjellel, de egyaránt — idézik, a társadalmi erők korántsem sima, zökkenésmentes formálódását fejezik ki. Tömegmozgatásban is követi korábbi filmjeit. S éppúgy, mint a Csillagosok, katonákban, úgy itt is a forradalmi lendületű diákok örökmozgó kis csoportja a legyűr- hetetlcn társadalmi előrehaladást, a sok-sok gátnak nekimenő, küzdésre elszánt, de végül majdan győzedelmeskedő forradalmi erőt jelenti. Optimista hát végső kicsengésében ez a film, még akkor is, ha sok ember húszéves emlékeit kevésbé fényesen mutatja fel, mint azt az egyén őrzi. I A MAI NAPON ,mutatjál | __________________ be a pre m ier-mozik Jancsó Miklós új, sorrendben nyolcadik játékfilmjét. Egyben első színe: alkotását. Jancsó neve határainkon belül és azon kívü már fémjelzi az alkotást, é: felfokozott várakozást terem, a bemutatandó filmmel szemben. A felfokozott várakozás sajnálatos módon nem a mozilátogató nagyközönség részéről, hanem annak egy szőkébb, az újszerű filmforma- nyelvet értők és kedvelők táborában és a szakmabelieknél jelentkezik. És jelentkezik s fejlettebb filmkultúrával rendelkező külországokban, ahol Jancsó filmjei is segítettek az új magyar filmművészetnek igen magas rangot teremteni és folyamatosan biztosítani. Űj filmjét ismét Hernádi Gyula forgatókönyve alapján készítette, operatőrje ismételten Somló Tamás. A film zenéjét — mert ez alkalommal zenével is találkozunk Jancsó • filmjében — Vass Lajos szerzetté, illetve állította össze nagyrészt a felszabadulást követő évek ifjúsági mozgalmi dalaiból. A Fényes szelek a felszabadulást követő években játszódik a NÉKOSZ egyik kollégiumában, s azt érzékelteti, miként próbálták a népi kollégisták, ezek a lelkes, a frissen kapott szabadságtól it- tasult fiatalok megforgatni, a világot, illetve ebben az egyetlen kollégiumban maguk mellé állítani a papi kolostorokban tanuló fiatalokat. A filmet a nagyközönség még csak az előzetes híradásokból ismeri. Szakmai bemutatókon, egyéb alkalmi vetítések során még nagyon kevesen láthatták, de máris viharos viták alakultak ki körülötte, és most, a mozikban történő bemutatás után e viták erősödésével lehet számolni. Az eddigi és a várható viták alapvető forrása az az ellenkezés, amit a Fényes szelek a kortársakból, illetve a volt népi kollégisták egy részéből kivált. A volt népi kollégisták természetszerűleg a NÉKOSZ szép emlékeit őrzik és ápol- gatják magukban,, s bizonyos nosztalgiával gondolnak vissza arra az időszakra, amikor ifjonti hévvel, a fényes szellők lobogtatta népi kollégista zászlók alatt készültek egy új világ teremtésére, a sokat emlegetett „megforgatjuk az egész világot" megvalósítására. Sokan ezeknek a szép emlékeknek a megbántását, megté- pázását vélik majd felfedezni Jancsó filmjében, mások esetleg úgy látják, bogy e film egyenesen a NÉKOSZ körül lassan kialakult mítosz szétverését célozza. Találkozhat a film az élményeket megszépíKözlemény Az Eszakmagyarország február 5-i számában megjelent „Gázrobbanás Miskolcon” c. írással kapcsolatosan az alábbiakat közlöm. Február 3-án ténylegesen bekövetkezett a Vas u. 5. sz. alatti sajnálatos robbanás. A robbanás körülményeinek kivizsgálása február 4-én a délutáni órákban befejeződött és megállapítást nyert, bogy az épülettől több mint 5 méter távolságra lefektetett eternit vezeték az utóbbi napokban bekövetkezett hőmérséklet-ingadozások miatt, továbbá a járművek erős terhelése következtében teljes keresztmetszetében eltört. A gázmű legutóbb január 30-án vizsgálta a Vas utca—Barbai utcai vezetéket és szivárgást ekkor még nem észlelt. A Vas utca 5. szám alatti házba gáz nincs bevezetbe. Február 3-án délután 4 órakor a házba még nem szivárgott be a gáz, hiszen ekkor gyújtottak be a széntüzelésű cserépkályhába és a tűz mindaddig égett, amíg háromnegyed 7 órakor a gáztelitetl- ség hatására a lobbanás bekövetkezett. Nem robbanás, lianem lobbanás történt. Ha ugyanis a helyiség felrobbant volna, úgy súlyosabb károk keletkeztek volna az épületben éa a helyiséggel szomszédos konyhában tartózkodók is megsérültek volna. A lobbanás- röt is csak akkor értesültek, amikor a szobában tartózkodó Varga Bändor égő ruhában kiszaladt. Katona Zoltán, a gázmű A baleset FÉNYES SZELEK
