Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-27 / 48. szám
ESZAKMAGYARORSZ AG Csütörtök, I9S9. február Ä URAK ÉS ELVTÁRSAK Politikai kabaré a Miskolci Nemzeti Színházban A kabarét igen sokan szeretik, a budapesti kabarészínházak előadásaira általában hosz- szú időre előre kell megváltani a jegyet, a televízió közvetítette kabaréműsorok is általában széles közönségrétegre hatnak, igen sokan várják, derülnek rajta. A Miskolci Nemzeti Színházban nagyon régen nem volt kabaréelőadás, és a színház pontos felméréssel sem rendelkezett a közönségigényt illetően, vajon milyen tömegekre számíthat kabaréműsor bemutatásánál. Mint korábban a színház igazgatójával folytatott beszélgetésünkben is jeleztük, gondot okozott a kabaréelőadásra alkalmasabb, kisebb befogadóképességű színházterem hiánya is, azonban a színház kísérletező kedvét a sok tárgyi nehézség és egyéb jellegű aggodalom sem csökkentette, s az elmúlt vasárnapon tanúi lehettünk az Urak és elvtársak című kétrészes kabaréműsor bemutatásának. A bemutató előadás visszhangja, az elég hamar felforrósodott nézőtér arra enged következtetni, hogy az aggodalmak nagy része túlzó volt, és a közönség örömmel, szívesen fogadja a kabaréelőadást és a nagy színházterem, illetve a nagyméretű nézőtér sem csökkentette lényegesen a színpad és a széksorokban ülök között a kabaréelőadásnál nélkülözhetetlen kontaktust. Előre nem láthatjuk, milyen lesz a fogadtatás a későbbi előadásokon, a premier jól sikerült. Az Urak és élvtársak a budapesti Vidám Színpadon hónapok óta nagy sikerrel futó összeállítás, s a színházunk azért választotta ezt a komplett műsort, illetve azért vette át egy más színház műsorát, hogy a kísérleti jellegű bemutatásnál legalább a műsor legyen már kikísérletezett, ha már a színpadra állítást sok gond előzte meg. A kabaréjátszás ugyanis igen sajátos színművészeti ágazat, a színésztől külön adottságokat kíván, és olyan színháznál, ahol ez a műfaj nem honos, az első előadásra nehéz kiválasztani a megfelelő szereplőket. Hozzá kell tennünk azt is, hogy a budapesti kabaréelőadásokat látogató, vagy televízióról ismerő nagyközönség szűk másfél tucatnyi budapesti színésszel kapcsolja össze gondolatban a Itabaré fogalmát, az egyes szerepekben általában mindig azonos megjelenítőket lát, s így a miskolci színészeknek ezzel a beidegződéssel is szembe kellett nézniük. Sallós Gábor igen körültekintő módon választotta ki a szereplőket, s úgy érezzük, sikerült megtalálni a miskolci társulatban azokat, akik a kabaréban is nagyszerűen helytállnak, az egyéb jellegű színpadi produktumokban nyújtott színvonalukat itt is tartják. A kétrészes kabaréműsort budapesti bemutatása után igen sok oldalról elemezte az országos sajtó, és a helyi kritikusnak nehéz a dolga, ha el akarja kerülni az ismétlést. Az Urak és elvtársakról egyértelműen megállapíthatjuk, hogy jó műsor. Még akkor is, ha egyik-másik részletét kevésbé jónak tartjuk. A círhet mindjárt az első jelenet, a Fentről nézve című megmagyarázza. Társadalmunkban ugyanis napjainkban igen sokan élnek, akik magukat elvtársaknak tartják, s a környezetük is annak tartja őket olykor, de életmódjuk, magatartásuk, szemléletük a polgárhoz teszi hasonlatossá; más oldalról viszont élnek közöttünk a polgárságból ittmaradtak, akiknek munkája. magatartása esetenként kiérdemli az elvtársak közé sorolást, és élnek sok-sok kispolgári jegyet viselő munkás és naraszt származású dolgozók Roppant szellemesen boncolgatja az első kép, illetve első jelenet, ki hát az elvtárs, ki •2 úr, ki tartozik az elvtársak, s ki az urak közé. E boncolgatás nem kerüli el a merész bírálatot, sokszor igen élesen karikíroz, görbe tükröt mutat fel nagyon sok fonákság előtt. Ezt az alapgondolatot, amelyet címében is visel a műsor, ismételjük, legjobban az első jelenet tükrözi, mert bár végigvonul a 13 számból álló műsornak csaknem minden jelenetén, helyenként ez a gondolatmenet elerőtlenedik, és több szám, amely bármilyen kabaréműsorban elmehetne, csak nagyon halvány kötelékkel kapcsolódik az alapgondolathoz. Az igazság kedvéért hozzá kell tennünk, hogy csak- nek minden szám önállóan is igen szellemes, tartalmas szórakozást adó szatíra. A már említett első jelenetben Makay Sándor és Varga Gyula sziporkázóan szellemes dialógusát élvezhetjük. Nagyon tetszett Némethy Ferenc magánszámai közül az Ördögi ötlet (a másik számát, az újságolvasásról szólót, sajnos már agyonnyúzta előtte a televízió), Fehér Tibor magánszámai közül pedig a Rákóczi Ferenc kosztümjében folytatott elmélkedés. További két magánszámot kell feljegyeznünk, Virágh Ilona Kosztüm nélkül című nagyszerű sztriptízparódiáját, valamint Makay Sándor énekcsokrát. A jelenetek közül nagyon szellemesnek tűnt a Valamikor című, amelyben Káin és Ábel, a „két hajdani gazdaságreformátor” vitatkozik, illetve nyilatkozik az utókornak. Az Odalent, Btt- mugyapusztán című kétszemélyes jelenetben Fehér Tibor remekelt egy tsz-paraszt karikatúrájában, a Bekapcsolódás című jelenet pedig Csiszár Andrásnak nyújtott lehetőséget egy 15 évet átaludt és napjainkban még eligazodni nem tudó magyar dolgozó megformálására. Csiszér egyébként Abel szerepében is kitűnő volt. A Szellemes megoldás és a Mindenütt a hét végén című jelenetek kerülnek a sor végére, mint amelyek a címben meghatározott gondolatmenethez talán legkevésbé kapcsolódnak, azonban mint önálló jelenetek szintén igen értékesek, szellemesek — különösen a Szellemes megoldás című —, szórakoztatók, elgondolkodtatok. Sallós Gábor kabarérendezőként is igen sikeresen mutatkozott be. Minden jelenet jól poentírozott, kiélezett, de ízléses, mértéktartó megjelenítést kapott. Mint említettük, jó segítőtársakra talált a színészekben, és a már megemlített Makay Sándor, Varga Gyula, Némethy Ferenc, Fehér Tibor, Virágh Ilona, Csiszér András mellett feltétlenül ide kívánkozik Máthé Sva neve, aki más alkalmakkor is elismert komikai tehetségét itt jól kamatoztathatta, ide kell jegyeznünk Csapó János és Csiszár Nándor sokszínűségét. Fekete Alajos és Kaulzky Ervin fanyar humorát, Szili János jóízű riporlerkedését, valamint Unger Pálma egy rövid villanásnyi angyaljat. A Herédy Éva. vezette kis létszámú zenekar nagyszerűen látta el az előadás zenei aláfestését, az énekszámok kíséretét. .Jó kiegészítője volt a produkciónak Bodrogi Zoltán koreográfiája, Gergely István díszletei és jelmezei pedig jó keretet biztosítottak. Előzetes híradásunkban annak idején arról is szóltunk, vajon a miskolci akusztika azonos-e a budapestivel, vajon a közönség részéről olyan lesz-e a csípős, szellemes szatírák fogadtatása itt is, mint Budapesten. Felmerült az az aggály is, vajon az egyes kritikai megnyilatkozások e kabaréban nem. ütköznek-e meg sok néző véleményével. A műsor utolsó, eddig nem említett jelenete, a Gátlás nélkül című is mintha ezekre az aggályokra válaszolna. Elmondja ott a Konferanszié a Nézőnek, hogy amit itt kimondták, nem egy estére szóló bátorság, mert ezt a műsort, az itt elhangzott szellemes bírálatot minden alkalommal láthatja és hallhatja a közönség. Ügy érezzük a premier-előadás alapján, hogy aggódásunk túlzott vplt, és Róna Tibor, Litványi Károly és Romhányi József kabaréműsora megtalálta az utat a miskolci közönséghez is. Jó műsort láttunk jó előadásban és a közönség részéről jó fogadtatásban. Szeretnénk hinni, hogy e fogadtatás a későbbiekben is hasonló lesz. S ha a kabaréban felvillantott gondolatok a nézőket továbbgondolkodásra serkentik, úgy érezzük, az Urak és elvtársak bemutatása nemcsak két és fél órai szórakozást jelentett, hanem hosszabb időre szóló szellemi felfrissülést is. Benedek Miklós A rádió és a televízió műsora CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió. 8.20: Tánczene. 0.10: Operarészletek. 10.10: Lehár: Luxemburg grófja. Részletek. 10.30: Rádióegyetem. 11.00: Életem, találkozásaim. 11.25: Népdalok. 12.15: Barokk muzsika. 13.06: Valaki kopog. Xm. 13.21: Citera- muzslka. 13.38: Bartha Alfonz énekel. M.00: Törvénykönyv. 14.15: Tánczene. 14.29: Zenés krónika. 15.15: Riportképek. 16.15: Magyar- muzsika. 16.30: Könnyűzene. 17.15: Lalo: Spanyol szimfónia. 17.40: Mikrofórum. 18.04: Operabarátoknak. 18.44: Nóták. 19.30: Operarésziét. 20.45: ' Zenés est. 22.20: Operettrészletek. 23.03: Zenekari muzsika. 0.10: Katonadalok. Petőfi rádió. 10.00: Mozart: B- dur divertimento. 10.30: Mindenki kedvére! 12.15: Elbeszélés. 12.25: Tánczene. 13.00: Érdekességek. 13.27: Moha bácsi . . . 14.00: Kettőtől hatig. 18.10: Hegedűverseny. Hl. Közben 18.55: Vers. Kb. 19.05: A hegedűverseny folyt. 20.30: Üj könyvek. 20.33: Rádi^^yetem. 21.03: Kodály-mű vek. 21.20: Kulturális vU ághíradó. 21.35: Nóták. 22.00: Kár lenné elmulasztani. Televízió 9.00: Iskola-tv. Környezetismeret. 11.05: Kémia. 14.00: Környezetismeret. — 15.50: Kémia. — 17.15: Irány az egyetem. 17.58: Hírek. 18.05: Ráportfilm. 18.20: Vitaműsor a kollektív szerződésről. 18.55: Esti mese. 19.05: Ray Anthony-show. 20.00: TV Híradó. 20.20: Fórum. Kb. 22.00: TV Híradó — 2. kiadás. Dolgozókat alkalmaznak pan^S A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres hullámhosszon. 18—19 óráig) A megye életéből. Épül a sárospataki áruház! . .. Megnyitották Miskolcon az átalakított 106-os csemegeüzletet. Falusi fiatalok körében. Már most készülnek a diáknapokra! ... Fiatalok zenés találkozója. 5 napos, 44 órás munkahéttel dolgozó nagyvállalat, azonnali belépéssel felvételre keres kazincbarcikai, pécsi, pétfürdői, székes- fehérvári és budapesti munkahelyeire kiváló képességű csőszerelő és hegesztő szakmunkásokat, valamint szerelési területen jártas betanított és segédmunkásokat. Hazai területen végzett — kb. 6 hónapos — munkavégzés után külföldi szerelési kiküldetést, magas kereseti lehetőséget, üzemi étkezést, korszerű munkásszállást, vidéken külszolgálat! díjat, utazási kedvezményt biztosítunk. .Jelentkezni lehet a, Vegyiműveket Szerelő Vállalat, Bp., XV., Mogyoródi út 42. sz. alatti központjában, valamint az alábbi kirendeltségein: Budapest, X., Mázsa u. 3—5., Budapest, VII., Ilotlenbillcr u. 26., Kazincbarcika, BVK. Vegyszer. kirend., Székesfehérvár, Ikarus gyártelep. Vegyszer kirend., Pétfürdő, Nitrogénművek, Vegyszer. kirend. A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételre keres miskolci lakással rendelkező, gyakorlott géplakatosokat, karosszérialakatosokat, autószerelőket, maróst, valamint férfi és női munkaerőket, 18—35 éves korig, villamos jegykezelői munkakörbe. A felvételhez szükséges felvilágosítást a vállalat munkaügyi osztálya ad, reggel 7 órától 15.30 óráig. Címünk: Miskolci Közlekedési Vállalat, Baross G. u. 24. szám. Lakatos, villanyszerelő, hegesztő szakmunkásokat, daruvezelőket és férfi segédmunkásokat azonnali belépésre felvesz a Beton- és Vasbetonipari Müvek alsózsoleai gyára, Alsózsolca. A KGMT1 diósgyőri kirendeltsége férfi mérősegedet felvesz. Feltétel: 8. ált. fsk., orvosi bizonyítvány, önéletrajz. Jelentkezés naponta 15 és 16 óra között. Cím: KGMTI, Diósgyőr, Kiss Ernő ti. 39. Kereskedelmi utazókat, értékesítőket felveszünk. Jelentkezés önéletrajzzal Magyar Hirdető, Bp., V., Felszabadulás téri Hirdetőbe „Ruházat 4641” jeligére. A Kohászati Alap . _ Vállalat miskolc-rcpülőtéri Bfojy egysége azonnali belépéssel ** ^ máz: férfi segédmunkásokat ^ gonkirakási, vashulladék: munkára, lángvágókat, dék feldolgozási munkára. segédmunkásokat lángvágó lyanion betanított lángvágó» ^ kiképezünk. Vidéki munkásszállást, térítés c,,cÍÍ7ip)í' napi egyszeri étkezést híztosi^n' A munkaidő a rakodóraunjy'^' nál heti 42 óra, illetve a 1»®?* ? goknál heti 44 óra. JelentKc^ gyáregység munkaügyi irodái3 Felveszünk IiütökompresszjJ^iV relő és -kezelő, vizsgázott fűtő és rakodói munkakörbe dolgozókat. Miskolci HütŐb^*^, A Borsod megyei Tejipa^ fi' lalat építő részlege alkálit*3? déki változó munkahelyekre ipari segédmunkásokat. ÖJJ- * megegyezés szerint. Felvételt' vállalat központjában lehet ic d* hezni. Miskolc, Baross IS. H,. A Beton- és VasbctonlpáfJ, jjí' vek miskolci gyára azonn lépéssel felvesz r 2 motors*®* jff' 2 villanyszerelőt és 4 lakatos** > lentkezés a gyár TMK-üzciú’' p tőjénél. Miskolc, József A* 1' —27. Jt A Borsod megyei Tanácsi „fi* tőipari Vállalat íclvcsr, teleki1 munkahelyre: gázkazán-vU™ |f rendelkező fülűt (nyugdíjas hét), nyugdíjas vízvcíetéK-s*®.,»» karbantartónak, karosszíri»' rf tost, betanított lakatos segó“%»; Uást, női munkaerőt takaiy air (miskolci), gyors. és S »vií; anyagbeszerzőt és anyagí?.(P; kodást előadót, pénzügyi c'"hfí!: vidéki, változó mmikahelyrcUajíc mlolt segédmunkást (daru*®,!!»' munkakörbe), betanított scf?«"ÍJ,!l£ kást, betanított lakatos seg»0 t kást, villanyszerelőt, kőmflyjjfz ács szakmunkásokat. Heti ** munkahét, minden héten »Tgé szombat. Felvételre lehet jele», ni: Miskolc. József Attila nKonfekció szakmába felvc»*^ . füzesabonyi üzemünkbe gy“í?r/ meóst, szalagvezetőt, ráki» a .... | mezőkeresztes! üzemünkbe V A Kohászati Alapanyagellátó koriolt s/.alagvezetöket. túró f Vallalat miskolc-rcpülőtéri egysege rajzoló és vágó gzabászoKa'vf* azonnali belépéssel felvesz gőzda- zcfés megegyezés szerint. ■K,/-»>=--------------— -----... . . - - - . .. fVJ rufűtöt, dömpervezetőt. Jelentkezés a vállalat munkaügyi irodájában. A Cement- és Mészművek lic- jöcsabai gyára az alábbi munkakörökbe alkalmaz dolgozókat: villanyszerelő. lakatos, hegesztő, csőszerelő lakatos. Diesel-lakatos, vasúti kocsirendező, férfi segédmunkás, vlrágkertész és gyors- gépfró. Munkai«*»« ftrtl 4«, Illetve 41 ór*. kezések: Konfekció Ktsz, 1 jí abony, Szthalm! u. fi. Mezők»1 tes. Május 1. tér. Azonnali belépésre keres ’f-ú: átképzös. uöi betanított <aUa( munkakörbe Jelentkezőkéi » soroksári gyára. Budapest. I kér., Soroksár. Marx Káré1'/ 294. Albérletet biztosítunk, fór séghozzájárulássnl Minden w dlk szombat ««abad. tani kedvező helyzetet, a kotr munisia mozgalom letörését. Nagy Vince védelmezi 3 rendőrség akcióit, de hiába tik takozik: döntést hoznak a ioS" lyok bántalmazásának kivizS* gálására, a vétkesek meghűl*“ tetésére. A szociáldemokrata párt0” belül fontos lépések érlelő^* nek. A forradalom továbbiéit0" trésének egyik font°s feltétele a szociáldemo'í' rata párt különböző (bal, cent' rum, jobb) áramlatainak ff különülése, illetve a jobbold®' li törekvések elszigetelése. ** párton belüli baloldal felüld®' rekedését a Népszava febrü®* 27-i számának vezércikke tűs' rözte. A Kiirtani a régi tend' szert című cikk a balold® programját hirdette meg. A párt baloldala (handW’ Hamburger, Pogány, a K®*:0" natanács elnöke) a kommunj* tákkal való határozott együn' működés mellett állt. A cen rum vezetői (Böhm, Garb11' Kunfi) és sok szakszervez^ funkcionárius „megérezték szélirány változását, és bár b- zal a. szándékkal, hogy vis&Z tartják ökot az elhamarkodó lépésektől, a baloldaliak lett sorakoztak fel". A párt vezetésében beköv^" kezeit balratolódás követk0®' tében Garami elveszti eddi# vezéri posztját. A kommunistákhoz viszonyban a balrato* . dás nem volt azoW1^ érezhető. Még február 23-án ' letartóztatnak öt kommun)» plakátragasztót. A centi® egyelőre még képes volt v*.«, szalartani a baloldalt a b®1 rozottabb lépésektől. Iichoczky Alfréd (Folytatjuk# úgy a kápolnai lépés egy politikai kampány megindításának kezdetét is jelentette. A szociáldemokrata párt részéről Garami Ernő, a párt jobboldalának fő képviselője kíséri el Károlyit a kápolnai útra. Az, hogy a kíséretből elmaradnak a párt baloldalának és centrumának képviselői, fontos tényt tükröz: a jelenlegi kormány a jobboldalától megszabadult Károlyi-párt baloldalára és a szociáldemokrata párt jobboldalára támaszkodik. A kormány tömegbázisa tovább szűkült. Ezenkívül az is világossá vált: a kommunisták bebörtönzésével nem lehetett a forradalmi fejlődést megállítani. A szociáldemokrata baloldal és centrum kénytelen fellépni a kommunistákkal szembeni rendőri atrocitások ellen. A Minisztertanács február 26-i ülésén maga Károlyi is szót emel a túlzások ellen, Kunfi pedig — a Galilei-kör állás- foglalására hivatkozva — sajátos módon kijelenti: — Az üldözésnek ez a módja veszélyeztetni fogja a mosM iközben Károlyi és az úgynevezett népkormány minden erejével a kispolgári demokratizmust igyekszik erősíteni, a tömegek már határozottabb lépéseket követelnek. Mindjobban kitűnt: a forradalmi munkástömegek már nem e kormány támaszait jelentik. Károlyi — pozitív szándékkal — saját politikai elképzeléseinek megvalósítására a paraszti tömegekben igyekszik támaszát erősíteni, hiszen a Károlyi-párt eddig csak a fővárosban rendelkezett, inkább csak a szűk vezető politikusok között szervezett támasszal. A február 23-i út Kápolnára — amikor a mintegy 33 000 holdnyi birtokát szétosztotta a földet váró parasztok között —, e politika számára igyekezett támaszt teremteni. Felsorakoztatni a paraszti tömegeket a demokratikus politika mellé. Ha figyelembe vesszük, hogy az áprilisra tervezett választást a hatalom stabilizálásának egyik fontos feltételeként kezelték, Történelmi napok — 1919 Fordulat a politikában kifejezetten szólisztikus egyéniség, igy játékát nehezen tudta az egységes zenekari hangzás alá rendelni. A tempóingadozások, előadásbeli pontatlanságok, ártottak a kivételes szépségű Bach-mű egyébként hangulatos előadásának. Mozart A-dűr hegedűversenyében különösen Ruha puha, meleg, áradó hegedűhangja, bravúros virtuozitása ragadta el hallgatóságát. A tételek különböző karakterét szerencsésen fogta egybe, beleértve a zárótétel sokszínűségét is, ahol a keleties, magyaros jellegű epizódrészek pregnáns megszólaltatása friss erővel emelkedett ki a bécsi menüett hangulatából. Brahms barátjának, Joachim Józsefnek, a magyar származású világhírű hegedűművésznek írta mélyen költői alkotását, D-dúr hegedűversenyét. Miután Brahms kissé idegenül mozgott a hegedűtechnikában, a szóló rész kidolgozásánál igénybe vette barátja segítségét. Kétségtelen, hogy a mű technikailag és zeneileg is egyaránt rendkívül igényes. Alapvetően szimfonikus koncepciója próbára teszi az előadókat. Nagyszerű képességei révén Stefan Ruha ebben a koncertben nyújtotta a legtöbbel. A nyitótélel Idillikus hangvételét éppoly megragadóan tolmácsolta, mint a lassú tétel gyengéd, átszellemült dalolását. A járó rondó játékos, táncos karakterét, színpompás ragyogását szólista és a zenekar egyaránt nagy kedvvel, lendülettel formálta. Mura Péter, a Miskolci Szimfonikus Zenekar karmestere biztos kézzel vezette az együttest. A hangverseny lelkes közönsége melegen ünnepelte az előadókat, és a szólistát még ilyen munkaigényes műsor után is ráadásszámokra késztette. Barta Peter U Ritka vendéget üdvözölhetett Miskolc város zeneszerető közönsége Stefan Ruha magyar származású román hegedűművész személyében hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban. A jogos érdeklődés nemcsak a világjáró hegedűsnek szólt, hanem a program szokatlanságának is, hiszen egy koncerten az előadóművészek nem szoktak három versenymű megszólaltatására vállalkozni. A zenekar és a karmester feladatát is megnehezíti egy ilyen összetételű műsor; szólistát kísérni nehezebb, mint önálló szimfonikus müvet előadni. Akik meghallgatták a hangversenyt, ‘nem csalódtak. Ruha kivételes adottságú, nagyszerű muzsikus. Hegedűhangja eszményi, tiszta és nemes. Vérbeli romantikus beállítottságú művész, akihez természetszerűleg inkább a romantikus alkotások állnak közelebb. Műsorát három zenei korszakból válogatta. Bach E-dúr hegedű- versenye a barokk kort. idézte, Mozart A-dúr koncertje a klasszikus építkezés nemességét, Brahms Hegedűversenye pedig az áradó romantikus hangzásvilágot varázsolta a hallgatóság elé. A Bach-versenymü műfajilag tulajdonképpen concerto grosso, ahol a szólista még nem válik élesen külön a vonósegyüttestől. Ruha azonban Stefan Ruha zenekari hegedűestje
