Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
Vasárnap, 1969. február BSZAKMAGYARORSZAG A ruházati cikkek és az üzletpolitika Harminchét év után Búcsú a gyártól Bensőséges ünnepséget tartottak tegnap, február 1-én a Szerencsi Csokoládégyárban. Kéner Imrét, a gyár igazgatóját búcsúztatták, nyugdíjba vonulása alkalmából. Megjelent az ünnepségen dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Imri Gyula, a szerencsi járási partbizottság első titkára, Szabadi György, a Makordtel j esítményeket, korszerűsítették az üzemrészeket, kialakult a törzsgárda, s a szerencsi csokoládé öregbítette hírnevét a nemzetközi piacon is. Az összehangolt vezetés eredményeként többször nyerték el a kiváló vállalat óé az el üzem címet. Kéner Imrét munkája elismeréseként .,et evvel ezelőtt ,1 munkaérdemrend bronz fokozatával, » aa elmúlt napokban a munka érdemrend arany fokozatával , tüntették ki. Szabadi György ! vezérigazgató a délutáni órákban fogadást adott az ünnepelt ; tisztéletére. Bán Zoltán vecsési lakása valóságos modellmúzeum. Négy év alatt gyufaszálakból mintegy ötven modellt készített, amelyek között található 15 tornyú templom, várkastély, nyaraló. Jelenleg a londoni Tower-híd készül, 24 ezer gyufaszálból. Bán egyik kedvenc modellje, a gyufaszálakból összeállított kalózhajó. Fiatal lányok fóruma A Diósgyőri Gépgyárban * nöbizottsug, a KISZ- és .i szakszervezel, kezdeményező- sere az elmúlt évben szervezték meg a fiatal lányok fó». rumát. Célja, hogy az érettségizett.. illetve nyolc általánost végzett, s a gyárban négy-hatórás munkaidőben dolgozó fiatal lányokat összefogja, segítsen nekik megtalálni munkájukban a szépséget es az értelmet. Közösségi szellemben neveljen, inspirálja az önnevelést és az önművelést, vitalehetőséget adjon a fiatalokat foglalkoztató erkölcsi-etikai és elvi problémák tisztázására. Emellett természetesen szórakozást is nyújtson játékos versenyeivel, vidám klubdéiutánjaival. A kezdeményezést silier ko ronázta, s így. a három szerv a jövőben arra törekszik* hogy kiszélesítse a fiatal hányok fórumának tevékenységét r és Richard Nixon a kapitány Cow boyok utódai — Prémvadászok földjén — Aranyásók nyomában felügyelő bizottsági tagja a Közép-Nyugat legnagyobb gépgyárának, az International Harvester Corporationnak is. Menjünk most még egy kicsit nyugatabbra és elérjük Kansas Cityt. Itt találjuk ma már a Federal Reserve Bank of Kansas Cityt, amelynek vezetője nem más mint Clifford Hardin, az USA új földműve- lésücvi minisztere. Es ha tovább megyünk .íz egykori cowboyok Közép-Nvugatátó1 rz egykori aranyásók Kaliforniáiéba. akkor találkozunk azokkal. akik ma már nem ássák az aranyat, mert megtalálták. Többek között ilyen ember a Western Bank Corporation Los Anaeles elnöke Maurice Stans. Nixon kereskedelemügyi minisztere. Aztán ha itt nyugaton északra haladunk és átutazva Kanadán, elérünk a arémvadászok földiére. Alaszkába. ott is találunk '’alakit, "ki uevan nem ürömre hanem üzletekre vadászott és tvúaido- oosu a Fairhanks-i valamint az Anchoraee-i Travel'ers-nek. Ez az ember izedig nem más mint az új belügyminiszter. T-J-ín Hiába, az egykori cowbo- . ok. prémvadászok és aranyásók utódai ma már úí tőkések. a Rockefellerek. Moraa- ook vetéiytársai és helyet tóg- ’«inak az USA kormányában. De hiszen maga Vixot< i • n f'írnia i ^ianitv bankház alkalmazottja volt, mielőtt Perry bankár el nem indította a politikai p'Siyán! Máié Iváa K a lózliajó gyufa szálba I ( __* g yár Édesipari Országos Vállalat vezérigazgatója, valamint a község több párt- és állami vezetője. Kéner Imre 32 esztendeje, 1937-től dolgozik a gyárban, amelynek 1949-től igazgatója. A húsz évi működés sok munkával, de sók örömmel is telt el, amelyre jogos büszkeséggel és megelégedéssel gondol hat vissza. Vezetése alatt a gyár nemegyszer ért el rc„Bzek a gascogne-i legények, s Castel-Jaloux a kapitány” — mutatta be Cyrano, Rostand drámájában, a kadétokat, és ezt a híressé vált verssort idézzük mi most címünkben némi névmódosítással. Ugyanis mi is bemutatunk néhány embert olvasónknak. Mégpedig az új amerikai kabinet tagjainak néhány át. Azokat, akiknek Richard Nixon a kapitányuk. Nagyobbrészt ismeretlen, legalábbis nálunk ismeretlen nevek. Politikában eddig keveset szereplő nevek. De azért talán nem is Olyan ismeretlenek Legalábbis azok a körök nem ismeretlenek, amelyeket két> viseltek. Csupán elő kell vennünk a térképet, hogy keletről nyugatra haladva végiaoászíázzuk az Egyesült Államokat Hagyiuk magunk .mögött a keleti partvidék natív városait. New Yorkot, ahol a Wall Street hagyományos eénzmu lásai székelnek, valamivel északabbra Bostont (többek között a Kennedyek ősi városát) és Induljunk VHvóo-Nvugat felé Induljunk el uua, ahol a második világháború és n koreai, valamint a vietnami Hadműveletek nyomában új. hatalmas tóarvállalalok alakultak, ahol ú.i bankházuk palotái szökell- nek az égre abból a haszonból, umelv az új ipar finanszírozó - iából folvik be pénztáraik!).' Alibink meg talán **lőszöi Chichaaóban. amely ma már a hagyományos keleti tőkések legfőbb ellenlábasa. Itt székel gőgösen a Continental Illinois National Bank and Trust Co amely ma már nemcsak a Közép-Nyugat legnagyobb oénz intézete, de egyben az USA nyolc legnagyobb bankjának is egvike. Es elnöke nem más mint Dávid Kennedy. Nixon 1 pénzügyminisztere. Mint e bank elnöke, természetesen leteik összetételét Csak a készletek pontos ismerete lehet az új szállítási szerződések alapja. Nem mondhatnak le a vállalatok a beszerzési és fogyasztói piacok kutatásáról sem. TERMÉSZETESEN a,_JOVÓ" ________________________ben a n agy- és a kiskereskedelem szorosabb együttműködésére is szükség lesz. S itt nemcsak egymás jobb tájékoztatására gondolunk, hanem az együtt-' működés kínálta előnyök kölcsönös kiaknázására. A kereskedelemnek befolyásolnia kell az ipari vállalatokat. S természetesen erre elsősorban a nagyobb tételekkel dolgozó nagykereskedelem lenne képes. A könnyűipar jelenlegi termelési kapacitása mellett á „nagy” vevők helyzete igen erős. Es nemcsak hogy nem bűn, hanem az új gazdasági mechanizmusban egyenesen kívánatos, hogy a kereskedelem ezt a helyzetet kedvezőbb szállítási feltételek elérésére használja fel. Mire gondolunk? Arra, hogy az együttműködő kis- es nagykereskedelem a választék bővítésére, a divat és az évszakok változásához jobban igazodó határidejű szállításra késztetheti a a termelő vállalatokat. Arra is gondolhatunk, hogy hazánkban a ruházati cikkek árszínvonala elég magas. Egyes könnyűipari vállalatok pedig ugyancsak nagy nyereségeket értek el 1968-ban. S j mivel a ruházati cikkeknek i mintegy u fele „megegyezéses’’ és „maximált” áron körül forgalomba, a jelenlegi árszínvonal nem érinthetetlen! A kereskedelem, de ezen belül főleg az igen nagy tételeket vásárló és eladó nagyke- jj reskedelem egyik fő feladata »éppen az, hogy helyes üzlet- 5 politikával segítsen rendet, «egyensúlyt, teremteni a piacon. »Hogy közvetítse és érvényesít- 5 se a fogyasztók igényeit. I A KÖZEI MÚLTBAN a ^7 gruházati nagykereskedelmi vál- elalatok már hoztak néhány gbiztató intézkedést. Még ideijében. Mert 1969-ben már nem Svéd a „melegházi” környezet. < Finnek Tibor piac nyugodt, kiegyensúlyozott maradt. A nagykereskedelem biztonsági készletei tehát egyelőre megmaradtak. Erről a nagykereskedelem „nem tehet”. De tulajdonképpen nem is ez a baj. Hanem az, hogy a ruházati nagykereskedelmi vállalatok készletei az említett, magas színvonalon felül növekedtek 18 százalékkal! S ezért már nyilván hibáztathatok. A vállalatok ugyanis helyzetük elemzése nélkül megkötötték szokásos szállítási szerződéseiket az iparral. Nem számoltak a kiskereskedelem előtt megnyílt „többcsatornás” beszerzési lehetőségekkel. Nem számoltak azzal, hogy a kiskereskedelmi vállalatok közvetlenül az ipartól is beszerezhetik szükségleteiket. Gyakori volt a párhuzamos beszerzés. Az üzletek az árut természetesen csak „egyszer” vették át, így történhetett meg, hogy míg a kiskereskedelem forgalma növekedett, a nagykereskedelemé visszaesett. A kiskereskedelem megérezte a reform levegőjét, a nagykereskedelmi vállalatok sajnos nehézkesnek bizonyultak. Intézkedéseik egyre késtek, helyzetük tehát nem javulhatott. Pedig a raktáron maradt áru nem veszélytelen. Sok egyéb mellett egyik legfőbb vészéivé, hogy tartósan leköti a vállalat anyagi eszközeit, hogy akadályozza az áruválaszték elengedhetetlen fel- frissítését. És tudjuk, hogy mindez 1969-ben már sokkal sulvosabb következményekkel jár, mint járt egy évvel korábban. feltétlenül időszerű tehát, hogy ezek a vállalatok a jelenlegi helvy.etből kiutat keressenek. Van kiút. A megoldás a korszerű, az új mechanizmus : követelményeinek megfelelő üzletpolitika kialakítása. E célból a ruházati nagykereskedelmi vállalatoknak mindenekelőtt alapos közgazdasági elemzések segítségével meg kell ismerniük készAZ Oj GAZDASÁGI mecha- ________________ mzmus b evezetése óta eltelt idősza- "°f általában egy korábban ?ert) tapasztalt feipezsdülés jellemezte. E feipezsdülés ”?ég akkor is figyelemre mél- JA ha ugyanakkor igazat kell ““nunk az óvatos kritikusok- JJak; 1968-ban a vállalatok ^bolyán „melegházi” környékben szokhatták az új viszonyokat, a követelmények ez- Rtán már szigorúbbak lesznek. Persze, arról sem szabad "'egfeledkeznünk, hogy az ál- jtóános feipezsdülés, megél én- 7.ulós mellett akadt egy-két “van terület is, amely felett va)amiért megállt az idő. Amíg például az üzletek ki- T^atai színesedtek, amíg ,Sész sor áruféleség választé- örvendetesen bővült, s “Vomában a kereskedelem for- Jptea észrevehetően növeke- Jr.tt, néhány nagykereskedel- Tí1 vállalat raktáraiban ijesz- sokasodott a „porlepte” tó- Egyébként nagyrészt kij, alp minőségű áru! A ruháik’ nagykereskedelmi vállala- JJ* készletei országszerte JJJjJghaladták a kívánatos szin. A Borsod megyei ruházati JJSykereskedelmi vállalatok üzletei 1968-ban 18 százakkal növekedtek. Forgalmuk óv során 5 százalékkal g atódt alatta az 1967-ben cl- k forgalomnak. Ugyanebben s, időszakban a ruházati la? ■ a kiskereskedelmi válla- ] 'tóbak forgalma 9 százaléknövekedett. A szembetűnő ellentmondá- ,°k felderítéséhez természete- k ismernünk kell az előz- wlyeket is. Kétségtelen, hogy végén a nagykereskedel- ö" vállalatok központi utasí- kfa töltötték fel raktáraikat:. A Párt és a kormány igen Atosnak ítélte, hogy a re- 1 tó"1 bevezetése zökkenomenk, 'egyen, hogy az árűellá- |Ts”an még előre nem lát- ,.am esetben se fordulhasson n fennakadás. fk*a már tudjuk, hogy a re- v.rrn bevezetése a vártnál Is 1’bábban sikerült, hogy a i'/Uüdíjbaii —■ 61 év után felnőtt lett. óriás ...De nem- t csők így fejlődött sokat. Jól J emlékszem még. hány akkor, t amikor oda kerültem, az or- J vosi rendelő az l. kapunál < egy k(ilnihn*~ épü'etben ] volt Most meg az a hatal- ( más, világos épület. -Is meny- J nyi orvos! i _ Tizennyolc igazgatót < „ szolgált ki” Grecula József, i Kire <>m!éi-"zik vissza a leg- ] szívesebben? i —- Valkó Márton, az előző j igazgatóm mindig nagyon ( kedves volt hozzám. Nem ; my szer leültetett a szobája- , hun, úgy beszélgetett vele q e.sa ’Myiíi Az utolsó igazga- J tómat sem fogom elfelejteni. , Feláll. Levé'tóí tér vissza — Itt van. Ezt a levelet kaptam, amikor elbúcsúztál- t.ak Köszöni a 61 esztendő* amit. a gyárban töltöttem __ Nem veit vnanrm ne h éz? Megrázza a fejet. — Hát mar egy kicsit. De nekem igazán otthonom volt a gyár. Bizonyításképpen í elesege hoz?rrJ ,11e még: — Amióta nyugdíjban van, folyton az ottani dolgokról beszél. S bizony elérzékenne dik, ha eszébe jut. Dohát gondolják meg: másnak any nyi az élete, amit ő munkában töltött Grecula József végre pihen. Pontosabban: most már az unokáknak szenteli idejét. S egy nem hétköznapi „teljesítmény” után — hiszen ritkaságszámba megy, ha valaki ennyi időt tölt egy helyen. egy beosztásban — ma már nem indul el reggelente, hogy beérjen a munkahelyre, amikor fűi a gyár. Csutorás Annamária . b&y hónappal ezelőtt még “tógozott. Reggel korán kelt, grient a gyárba. Egész nap lart-kelt a különböző üzentekkel, vitte az iratokat. Egyszóval: végezte munká*at-. Azóta még fel-felriad. “tótkor fűi a gyár, de azután inszafekszik pihenni Már “e,?! neki szól. >,' Nehéz megszokni, hiába. ..?tvanenu esztendőn kereszti mindennap megtettem az oda és vissza Nem azért, „ttha már nem esne jól a menés, csak hát megszokom és hiányzik — kezdi az iilékezést, ,,n? augusztus ü-án lépett munkába Grecula József, s T°ta mindig az LKM-hen tógo zott. S nemcsak u gyár tradi mindig ugyanaz, de a tthkahe’v is. Altiszt volt a ttvárságon. v 7~ tizennyolc igazgatom K 0tó Mindegyik más szoká- 'ytkal En maradtam Pedig j..soriban nem is voll olyan ^nVehnes életünk, mint j 0sí- Bizony, még takaritot- r ni is ■ •• Ma meg ott van- ' 1 a takarítónők. Nekünk ? *, a dolgunk, hogy ha ro oviit kérnek, azt megke- suk. Atvigyük az irato- ''' Most már jó munka- n. 11 ■ Szerettem is ott lenÉl \Kulcvanöt esztendős mar. tö^nek nagyobbik részét olt „ ~~ Előttem nőtt óriássá a Akkoriban sokszor kí- r, em el a vendégeket, ha h 'vilt üzembe meritek, de,,, 7“ ismertem ott minőd V "av óehunm szemmel tize-okoltam. Az utóbbi év- . "'itten már nyitott szamodé lS ottg-alig találtam el a, ahová indultam. Hiába,
