Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-16 / 12. szám
4 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 19«9. Január U. «4 TÉRKÉPÉN NEM TALÁLHATÓ ba Darvas József eredeti drámája a Miskolci Nemzeti Színházban őt J Goethe a gondolatot jekíi _______lentő logosz” gös zn szót következetesen „tett"tag.ia fordította. Nem írói leiéhez ívként, hanem a logika kerül tje szerint, mert a két fo- feladani testvérkapcsolata nyil- ciusábaló. Le. irodalom kölcsönössége mind a hibák feltárásában, mind pedig az alkotó felelősség vállalásában. külön hangsúlyozni feleslegesnek tűnik. Ezenkívül egy-két figura halvány jellemrajzán is fennakadhat a néző. 1 vas József drámájának tatóját követő napon je- i. rangos drámaírók, kri- ;gív manifesztálták egy jól ít vita után- a mű bemu- í mindenképpen „tett”- 'ámít. A térképen nem tó című színpadi alko- -at öltése valóban figyelő vállalkozása volt únknak, a drámát pe- jele’ntős műnek kijáró . tel illik köszönteni. is kísérte a megszo- lagyobb figyelem Dar- nájának sorsát, szín- adtatását. A dráma zabb ideje tartó közbeszéd míves összefog- k és politikusok régik már azt a vitát, Végh Antal, a Mafelfedezése elneve- ográfiai riportsorozat ja „provokált”, ami- lóság 1968 áprilisi megjelentette az Ál- Jnű riportot. Az írás, Szabolcs-Szatmár melk félelmetesen elmara- izségének helyzetét vá- fel, vihart kavart. A' vezetői méltánytalan- ^ ak tartották a falu egyoldalú bemutatását, sérelmezték a jelenség tértől, időtől való el- ff/onatkoztntását, nehezteltek az : róra. amiért „csak” az „álló- "zről” beszélt, holott Sza- lcs-Szatmár megyében né- ’ ,ny felemelő, említésre méltó log is történt az elmúlt két bóítized alatt. A megye és a firbíal író közötti békítő akció- bekapcsolódott Darvas Jó- l'f, az Írószövetség elnöke is, *<er dédelgetője és segítője volt * ^Újszerű szociográfiai munka inerAjfásának. Amit eddig mondottunk a drámáról, az még nem hitelesíti a mű minőségét, művészi értékét, hiszen a vázolt irodalompolitikai kérdéseket hatásosan felvetheti mondjuk, az esszé is. Darvas szerencsés, figyelemfelhívó dramaturgiai konstrukció segítségével jeleníti meg gondolatait. Téziseit „hitvitázó” stílusban, publicisztikai erővel állítjp fel: egy funkcionáriust, s egy írót ütköztet meg egymással, de úgy, hogy a polemizálok érvrendszere hatásos, mindkét fél igazsága elfogadható, illetve méltányolható. E vitavonulatba kapcsolódnak azok a mini-drámák, amelyek a bizonyítást hordozzák. A néző e drámafüzérek láttán hol az egyik, hol a másik vitatkozó igazságához hangolódik. S mivel az író birtokolja a korszerűbb fegyverzetet, a valóságlátás körül zajló érvcsatából ő kerül ki győztesen, s a nézőtér is az ő életvitelét fogadja el normaként A m n -drámákról érdemes külön is szólni, mert ezek egyike-másika valóságos kis remekmű. A moccanatlan világ egyik aposztrofátora egy 73 esztendős asszony; még 40 év elmúltával is hazavárja Argentínából férjét, aki annak idején azzal az ígérettel vette nyakába a nagyvilágot, hogy pénzt szerezvén megveszik a falu határának négy- holdnyi darabkáját. Micsoda sorstragédia! Önálló drámai kibontást érdemelne a négy évtizedes várakozás, a tisztesség és az indulni készülő viskó megóvása: négy hold földért ,• fiádon a megye vezetői, vari] it Darvas József és Végh ' együttesen jártak a A Sz®?n, a Szabolcs megyei harmac.iij.gH_ tulajdonképpen szejev, -‘érült ki, hogy itt nem lök. ■'" ■fye, vagy egy falu sárközeit tységéről van szó, ha- ma.n” vai többnél. A penész- ma in ejhar, a nyomában fázott 'polémia kimozdult az vóricjfjiség bűvös köréből, s ■zakttemes tanulságok '■ megfo- eímo.gzására nyújtott lehetősé- .Teln űrhajó ingja rvas ternver?se aí ámáművészét haszna szempontjából akkor következett be, amikor felismerte e polémiában korunk legizgatóbb gondolatait, a nyugtalanítókat éppúgy, mint a megnyugtatókat. Azért érdekfeszítő A térképen nem található című dráma, mert felülemelkedik a valóság rideg, „leleplező” fényein: nem akörül vizsgálódik, van-e tetű a gyerekek fejében, s mily mértékben isszák a denaturált szeszt a kisdiákok és a felnőttek, még csak az sem „témája” e műnek, miként lehetséges 1968-ban egy magyar falu ilyen nagymérvű elmaradottsága. Darvas „témája” jóval bonyolultabb. Magatartás- formákat vizsgál, az elmaradt falu „ürügyén” véleményt alkot sorsdöntő politikai, erkölcsi normákkal kapcsolatban. Tézisei és bizonyításai imponálóan maiak; többek között megkérdőielezi azt a politikai magatartásformát, amely konzervatív és prakticista. amely görcsösen őrzi a vezetés és irányítás „status quo”-ját. De kétségessé teszi Darvas annak az írói magatartásnak létjogosultságát is. amely a hibák feltárásában szélsőséges, anarchikus, vagyis igazságtalan. A szerző olyan elvontnak látszó kérdést is feszeget (igaz, hogy közvetett módon), milyen keretek között „ellenőrizze” az irodalom a politikát, s hogyan kontrollálja a politika az irodalmat. A dráma bizonyításából végül is az csendül ki tanulságként: az előrehaladás fontos kritériuma a politika és Darvas József „riportdráma” műfaji megjelöléssel bocsátotta útnak művét. Ezt abból a meggondolásból tette, hogy az eredeti, a penészleki vita kapcsán kialakult valóság motívumok egy részét egy az egyben beépítette a dráma szerkezetébe. Ügy vélte, hogy ezek a dokumentatív erejű mozzanatok, s a riportszerűen pergetett események jobban megfelelnek a riportdráma követelményeinek. Műfajelméleti szempontból úgy tűnik, a riport, a dokumentum és az esszé (utóbbi is odaragasztható Darvas drámája elé) megjelölések mintha felmentést, vagy műfaji-dramaturgiai hiá- tust takarnának, ezért némiképpen gyanúsak. Elfogadva a drámai műfajokon belüli árnyalások létjogosultságát, Darvas drámája esetében a hatásból kell kiindulni. A közönség vonzó szerkesztésű, filmszerűen pergetett, s mindvégig drámai izzásű művet látott, vagyis: drámát. Ennek hang- súlyozása elvileg is fontos; Végh Antal szociografikus riportja egy község évszázados elmaradottságát tárta fel, ugyanakkor Darvas drámája — amely a bizonyítás és ellenbizonyítás szempontjából a Végh-teremtette világban mozgott — a művészet transzformáló ereje révén általánosabbá és általánosíthatóbbá vált. A szerző egyrészt okos cím- megválasztással, a valóságban nem létező községnevek böngészésével, dekonkretizálással a mind szélesebb körre kiterjeszthető gondolatiság és felelősségfelvetés irányába tör; másrészt a műfajmegjelöléssel „hatástalanítja” művének művészi hitelét. Darvas a dokumentumok és a fikciók eggyé- simítása körül érezhetett némi hiányt (ez a hiány valóságosan létezik), ezért bizonytalanította el műfajilag a drámát. Vitatható a darab végkicsengésének deklarációszerűsége is. Ugyanis a mű egész gondolatvezetése, szelleme a szellemi élet új mechanizmusát követeli, ezt | Nynassy Judit a "jósévadban már másodszor lepte meg frisseségével, ötletességével a nézőket. A térképen nem található című darab rendezése nem lehetett könnyű. Nagyjából azonos „fajsúlyú” igazságok megütköztetése, az intellektuális, a politikai és ideológiai párbeszédek nézőtér- közeibe hozása határozott világnézeti koncepciói igényel. Nyilassy ennek birtokában van, mert a valóságlátás, a tényfeltárás milyensége és minősége dolgában -az írói szándéknak megfelelően bontotta ki a mű cselekményét, alkotta színpadra a figurákat. Különösen figyelmet érdemel az esszé-vonulat és a mini-drámák közötti egység megteremtése. E ponton eshetett volna „ketté” a darab, ha Nyilassy tempó- és szituációteremtése, jól záró és nyitó „fényfüggönye” nincs jelen. A rendező féltve vigyázott az írói tárgyilagosság szuverenitására; hangsúlyban, árnyalásban minden szereplő csak annyi életteret kapott, amennyit figurája elbírt. Az öreg író—Bónis —Fiatal író „háromszögben” az „egy célért, más módszerekkel” elvnek kellett érvényesülnie úgy, hogy a három szólamban megvallott életvitel egyikét se fonja körül az ellenszenv töviskoszorúja. A „szóló” szereplők körüli rendezői gondosság mindenütt jelen volt; ám a tömegjelenetek harsánysága, teatralitása és esetenkénti naturalizmusa arról tanúskodott, hogy időnként a rendező is a konkrét falu képletében gondolkodott. Ez határozottan feltűnt, már azért is, mert Gergely István jelzésszerű, modern díszletei „kilábaltak” (a nézőt is „kilábaltat- ták”) a falu sárba ragadt tárgyszerűségéből. Kár, hogy a jelmezek nem követték a darab szellemét. igyekszik hiteles szócsöve lenni Darvasnak, aki Sasadi folyóirat főszerkesztő-helyettes személyében az irodalompolitika jellegzetes, óvatos, problémaérzéketlen alakját rajzolja meg. Szili János örvendetesen fejlődik a karakterszerepekben, a gondjaira bízott tanácselnök egyszerűsége, humora és egyensúlypolitikája tűnt elő. Hamvay Lucy egy megtört tanítónő-feleséget alakított. S mert férjével pazarul, vele pe-. dig kissé mostohán bánt az író, a szerény szerep határain belül igyekezett hatásos lenni. Dobos Ildikó a mi rendünk nevelte, szenvedélyes védőnőt személyesít meg. Alakítása csúcsának a falu népével történő szembeszegülését tartjuk, d.e igen szép pillanatai voltak a volt tanítójával való ielenet- ben is. Gonda György traktorosában az tetszett, hogy mellőzte a falusiaskodást, jól ötvözte a két életforma szokás- rendszerét. Paláncz Ferenc kezére egy „felcsepere^ett” paraszt, az 50-es évek jobb falusi témájú drámáinak középparasztjaira emlékeztető figura került, egy olyan színpadi alak, aki tele van józansággal, turpissággal, ravaszsággal és nyerseséggel. Paláncz feltétlen érdeme ennek az összetettségnek felfedezése, a humorlehetőség diszkrét, ökonomikus kibontása. Csikós Sándor, a fiatal író szerepében halványabb volt a tőle megszokott teljesítménynél Ezért részben a szerző is A tv-nézők figyelmébe! Ma este: gazdaságpolitikai fórum Felhívjuk olvasóink, Miskolc és Borsod megye lakosságának figyelmét a televízió ma este 19 óra 25 perckor kezdődő Fórum című műsorára. Benne ezúttal gazdasági életünk időszerű. a közvéleményt foglalkoztató kérdései szerepelnek. A kérdésekre a televízióban válaszolnak: Nyers Rezső, pártunk Politikai Bizottságának tagja; Vályi Péter pénzügyminiszter; Csikós Nagy Béla, az Országos Arhivatal elnöke; Beckl Sándor, a SZOT titkára; F.rdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. A felsoroltakhoz Miskolc és megyénk lakossága is intézhet országos szempontból is figyelemre méltó, vagy számottevő kérdéseket. A műsor ideje alatt ugyanis a Magyar Rádió miskolci stúdiója összeköttetésben lesz a televízióval. Továbbítandó kérdéseiket a miskolci rádió ügyeleti szolgálatot tartó munkatársainak ma este 18 órától kezdve azon a telefonszámon mondhatják el, amelyeket a televízió 18 órakor, a hírekben közöl. Hetven nagymama — presszóban Gondosan összeállított, gazdag munkatervet készített a téli idényre Sárospatakon a városi nőtanács vezetősége. A hetenkénti előadássorozat középpontjában. a női egészségügyi, . csecsemőgondozási, gyermeknevelési és pedagógiai kérdések állnak, amelyekről helybeli orvosok, tanárok tartanak előadásokat a minden alkalommal szép számban megjelenő lányoknak, asszonyoknak. kellemes összejövetelen, közöttük sokan jöttek a közeli tanyákról, termelőszövetkezetekből. A nőtanács műsorral és uzsonnával kedveskedett a családi életben ma is fáradságos munkát vállaló nagymamáknak. A téritepen "er" ______________ ható sok s zereplős darab. Darvas József jól felosztotta mondandóját, mert bonyolult világunk hű tükörképét, életünk ellen- és összerímelésű típusait akarta adni. Gondolkodásmódban az öreg író a szerzőhöz áll legközelebb, mégsem azonos vele; több is, kevesebb is. Ezért jó ez a figura. Somló Ferenc e bölcs, józan megfontolású, sokat látott, tapasztalt ember jellemvonásaiból a probléma- érzékenységet, a higgadtságot, a vitakészséget emelte ki legsikeresebben. A színész emberi alkatával függ össze, hogy az öreg író megtörtségét, keserűségét és vívódását („futok a pénzem után”) nem egyenletesen élte át. Dariday Róbert Bónisa színészére talált. Az alakításban jelen volt a funkcionárius tartás, de Dariday jól „gazdálkodott” a szerep rokonszenves hangjaival is: neki köszönhető, hogy az Öreg íróval való vitában mindvégig partner tud maradni. Né- methy Ferenc a darab legtragikusabb sorsú figuráját, a falu tanítóját kelti életre. A község népének és a hivatalos szervek szorítójában vergődő, a három évtized alatt minden társadalmi botlást megszenvedő, próféta szivét még mindig felmutató ember ez a tanító. Némethy, ahogy bejön a színpadra, rövid zakójában, ijedt-riadt, megfáradt arcával, érezzük tragédiájának mélységét, már sejtjük: ennek az embernek elszívta életerejét a hiábavaló harc, az önemésztés, a vád és az önvád. A tanító sorsa dráma a drámában. Némethy figyelmének, tehetség- terjedelmének köszönhető, hogy ebből az „önálló” egységből minden irányban elérnek reagálásai. Kulcsár Imre vidéki újságírója jó megfigyeléseken alapuló, színes, tehetséges alakítás. Pákozdy János hibáztatható, mert a darab második felében a fiatal mind lényegtelenebb szerepet káp az egyre nagyobb terjedelmű vitában. Győtffy László orvosalakítása az elképzeltnél egysíkúbb volt. Pedig az opportunista orvosfigura magában hordoz néhány hangsúlyozásra érdemes színt. Lenkey Edit sziszegései, szemvillanásai jobban tetszettek, mint oktalanul eleresztett hangja. Lő- rinczy Éva és Márffy Vera egy-egy kisebb epizódban érzékeltették képességeik terjedelmét. Gyarmathyt Ferenc és Sárközi Sándor a premieren túlhangsúlyozta szerepét. Csanádi lla néhány megrázó percben bizonyította a nyugdíjévekben sem kopó tehetségét. Nemkin Antal kötekedő parasztfigurája gondos alakítás. Borhy Gergely Bandura századosa kiegyensúlyozott művészi munka eredménye. Farkas Endre a pap szerepében a színpadi alak jovialitását hangsúlyozta. Szilágyi Lajos, Somló Mária, Szabados Ambrus és még sokan mások adták játékos-tudásukat a jó összképhez. Igen kedves volt a sárospataki nőtanácsnak az a kis ünnepsége, amelyet a nagymamák tiszteletére rendeztek a város divatos eszpresszójában. Hetven nagymama vett részt ezen a családias hangulatú, Hasonlóan nagy érdeklődés előzi meg azt a találkozót is, amelyet a Tanácsköztársaság megalakulásának félévszáza* dós évfordulója tiszteletére rendez a sárospataki nőtanács a magyar nőmozgalom veteránjai és a mozgalomban ma tevékenykedő lányok és asz-* szonyok között. A Hejőmenti községek kezdték a sort I A MiSkoíCt Nemzeti SzínI _____________ ház vállalkoz ása, mert nemzeti méretű' párbeszédben tette le a garast, igen jelentős. Igazat kell adnunk Mocsár Gábornak, a Darvas-darab feletti vita egyik korreferensének, aki azt mondta, hogy ez a dráma a magyar szociogfáfia drámája is. Penészlek vihart kavart; a drámaíró, mert mondanivalóját ki akarta terjeszteni mindany- nyiunkra, Ormosnak nevezte a „térképen nem található” falut. Mi történt erre? Megyénk egyik községe tiltakozott. Ormos erre Korhos-ra alakult. Ilyen nevű község megközelítő hangzásban sem található hazánkban. Mindemellett állóvíz-örökségünk, tehetetlenségünk és fel-feltűnő konzervativizmusunk jelenlevő valóság, vagy ahogy Illés Jenő, ugyancsak a miskolci ankéton mondotta: a térképen nem szereplő falu bennünk van. S ha ezt felismertük, akkor jó munkát „yégzett” Darvas gondolat- gazdag drámája. Párkány László N éhány esztepdő alatt követendő hagyománnyá nemesedett Borsod megyében a tájegységi művelődési hetek, hónapok rendezése. E rendezvénysorozatok hasznosságáról már sokszor szó e^ptt, de nem lehet elégszer hangsúlyozni azt az aktivizáló szerepet, amely az érintett járás, vagy kisebb tájegység lakóinak nagy hányadát vonja be az aktív részvételbe, szinte az vgész lakosságot a rendezvények cselekvő részvevőjévé teszi. Felbecsülhetetlen az ilyen rendezvénysorozatok értéke abban a vonatkozásban is, hogy olyan községekbe is eljut az ismeretterjesztés, vagy a művészet, ahol más alkalmakkor nagyon-nagyon ritka vendég, vagy éppen csak a sajtóból ismert fogalom Kiválóan alkalmasnak mutatkoztak ezek a sorozatok arra is, hogy egy-egy évfordulóra nyomatékosabban emlékeztessenek, s a szűkebb értelemben vett népművelési tevékenység mellett az adott táj jellegének megfelelően színvonalas termelési, technikai propagandát is kifejtsenek. Az elmúlt években már egyes járásokban még kisebb tájegységekre bontották a rendezvények sorát. A szomszédos községek, illetve az azonos termelési jellegű helységek csoportjai külön-külön, egymást nagyobb távon követő időszakokban mutatták fel. mivel akarnak a lakosság tudatára legjobban hatni, mivel akarnak ismereteket bővíteni, szórakoztatni. íi Az új, 1969-es esztendőben a mezőcsáti járásban jelentkeztek először. (A borsodi bányász kulturális heteket nem számítjuk most ide, mert ott a hosszan tartó sorozat még 1968. október elején kezdődött és folyamatosan tart még néhány hátralevő hónapon át.) • A Hejő menti községek, szám szerint nyolc falu — Hejö- bába, Hejőkeresztúr. Hejökürt, Hejöpapi, Hejöszalonta, Igrici, Nemesbikk és Szakáid — fogtak össze, hogy megrendezzék művelődési napjaikat. A rendezvénysorozat a községekben folyó tervszerű népművelési munka szerves részét képezi, s annak mintegy kiemelt szakaszát, fejezetét jelenti. Célja, hogy értékes, hasznos művelődési és szórakozási lehetőséget nyújtson a községek idősebb és fiatalabb lakosainak egyaránt. A rendezvénysorozat már január 4-én, tehát az új esztendő első napjaiban megkezdődött. A szakáldi klubkönyvtárban tartott nyitóünnepség után, amelynek szónoka dr. Grciz László, a Mezőcsáti járási Tanács vb-elnökhelyettese volt, történelmi előadás hangzott el A Tanácsköztársaság Borsodban címmel. Ebben a témakörb en még egy előadás szerepel a programban, Hejőkeresztúr községben. Egyes előadásokat, rendezvényeket több községbe is elvisznek, például a Forradalmi ősz dicsőséges tavasz című irodalmi összeállítást négy faluban is megismerhetik. Általában minden községben két-két rendezvény lesz a február 10-ig tartó sorozatban. A már említett, s az ötvenéves évfordulókhoz kapcsolódó rendezvényeken kívül vendégszerepei helyi műkedvelő együttes, helyi irodalmi színpad, lesz író—olvasó találkozó. Sor kerül a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ tánc- együttesének és Csortos Gyula Színpadának több bemutatójára, valamint — és nem utolsósorban — több, a helyi lakosságot nagyon érdeklő, mezőgazdasági jellegű szakmai ismeretterjesztő előadásra. gadják. program színesnek, változatosnak, a tájegységi művelődési hetek céljait jól szolgálónak mutatkozik. A nyolc falu lakói bizonyára szívesen és érdeklődéssel ío(benedek)
