Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-16 / 12. szám

4 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 19«9. Január U. «4 TÉRKÉPÉN NEM TALÁLHATÓ ba Darvas József eredeti drámája a Miskolci Nemzeti Színházban őt J Goethe a gondolatot je­kíi _______lentő logosz” gö­s zn szót következetesen „tett"­tag.ia fordította. Nem írói leié­hez ívként, hanem a logika kerül tje szerint, mert a két fo- feladani testvérkapcsolata nyil- ciusábaló. Le. irodalom kölcsönössége mind a hibák feltárásában, mind pe­dig az alkotó felelősség válla­lásában. külön hangsúlyozni felesleges­nek tűnik. Ezenkívül egy-két figura halvány jellemrajzán is fennakadhat a néző. 1 vas József drámájának tatóját követő napon je- i. rangos drámaírók, kri- ;gív manifesztálták egy jól ít vita után- a mű bemu- í mindenképpen „tett”- 'ámít. A térképen nem tó című színpadi alko- -at öltése valóban figye­lő vállalkozása volt únknak, a drámát pe- jele’ntős műnek kijáró . tel illik köszönteni. is kísérte a megszo- lagyobb figyelem Dar- nájának sorsát, szín- adtatását. A dráma zabb ideje tartó köz­beszéd míves összefog- k és politikusok rég­ik már azt a vitát, Végh Antal, a Ma­felfedezése elneve- ográfiai riportsorozat ja „provokált”, ami- lóság 1968 áprilisi megjelentette az Ál- Jnű riportot. Az írás, Szabolcs-Szatmár me­lk félelmetesen elmara- izségének helyzetét vá- fel, vihart kavart. A' vezetői méltánytalan- ^ ak tartották a falu egyolda­lú bemutatását, sérelmezték a jelenség tértől, időtől való el- ff/onatkoztntását, nehezteltek az : róra. amiért „csak” az „álló- "zről” beszélt, holott Sza- lcs-Szatmár megyében né- ’ ,ny felemelő, említésre méltó log is történt az elmúlt két bóítized alatt. A megye és a firbíal író közötti békítő akció- bekapcsolódott Darvas Jó- l'f, az Írószövetség elnöke is, *<er dédelgetője és segítője volt * ^Újszerű szociográfiai munka inerAjfásának. Amit eddig mondottunk a drámáról, az még nem hitele­síti a mű minőségét, művészi értékét, hiszen a vázolt iroda­lompolitikai kérdéseket hatá­sosan felvetheti mondjuk, az esszé is. Darvas szerencsés, figyelem­felhívó dramaturgiai konstruk­ció segítségével jeleníti meg gondolatait. Téziseit „hitvitá­zó” stílusban, publicisztikai erővel állítjp fel: egy funkcio­náriust, s egy írót ütköztet meg egymással, de úgy, hogy a po­lemizálok érvrendszere hatá­sos, mindkét fél igazsága el­fogadható, illetve méltányol­ható. E vitavonulatba kapcso­lódnak azok a mini-drámák, amelyek a bizonyítást hordoz­zák. A néző e drámafüzérek láttán hol az egyik, hol a má­sik vitatkozó igazságához han­golódik. S mivel az író birto­kolja a korszerűbb fegyverze­tet, a valóságlátás körül zajló érvcsatából ő kerül ki győz­tesen, s a nézőtér is az ő élet­vitelét fogadja el normaként A m n -drámákról érdemes külön is szólni, mert ezek egyike-másika valóságos kis remekmű. A moccanatlan világ egyik aposztrofátora egy 73 esztendős asszony; még 40 év elmúltával is hazavárja Ar­gentínából férjét, aki annak idején azzal az ígérettel vet­te nyakába a nagyvilágot, hogy pénzt szerezvén megve­szik a falu határának négy- holdnyi darabkáját. Micsoda sorstragédia! Önálló drámai kibontást érdemelne a négy évtizedes várakozás, a tisztes­ség és az indulni készülő vis­kó megóvása: négy hold föld­ért ,• fiádon a megye vezetői, va­ri] it Darvas József és Végh ' együttesen jártak a A Sz®?n, a Szabolcs megyei harmac.iij.gH_ tulajdonképpen szejev, -‘érült ki, hogy itt nem lök. ■'" ■fye, vagy egy falu sár­közeit tységéről van szó, ha- ma.n” vai többnél. A penész- ma in ejhar, a nyomában fá­zott 'polémia kimozdult az vóricjfjiség bűvös köréből, s ■zakttemes tanulságok '■ megfo- eímo.gzására nyújtott lehetősé- .Teln űrhajó ingja rvas ternver?se aí ámáművészét haszna szem­pontjából akkor következett be, amikor felismerte e polé­miában korunk legizgatóbb gondolatait, a nyugtalanítókat éppúgy, mint a megnyugtató­kat. Azért érdekfeszítő A tér­képen nem található című drá­ma, mert felülemelkedik a va­lóság rideg, „leleplező” fé­nyein: nem akörül vizsgálódik, van-e tetű a gyerekek fejében, s mily mértékben isszák a de­naturált szeszt a kisdiákok és a felnőttek, még csak az sem „témája” e műnek, miként le­hetséges 1968-ban egy magyar falu ilyen nagymérvű elmara­dottsága. Darvas „témája” jó­val bonyolultabb. Magatartás- formákat vizsgál, az elmaradt falu „ürügyén” véleményt al­kot sorsdöntő politikai, erköl­csi normákkal kapcsolatban. Tézisei és bizonyításai impo­nálóan maiak; többek között megkérdőielezi azt a politikai magatartásformát, amely kon­zervatív és prakticista. amely görcsösen őrzi a vezetés és irányítás „status quo”-ját. De kétségessé teszi Darvas annak az írói magatartásnak létjogo­sultságát is. amely a hi­bák feltárásában szélsőséges, anarchikus, vagyis igazságta­lan. A szerző olyan elvontnak látszó kérdést is feszeget (igaz, hogy közvetett módon), milyen keretek között „ellenőrizze” az irodalom a politikát, s hogyan kontrollálja a politika az iro­dalmat. A dráma bizonyításá­ból végül is az csendül ki ta­nulságként: az előrehaladás fontos kritériuma a politika és Darvas József „riportdráma” műfaji megjelöléssel bocsátot­ta útnak művét. Ezt abból a meggondolásból tette, hogy az eredeti, a penészleki vita kap­csán kialakult valóság motívu­mok egy részét egy az egy­ben beépítette a dráma szer­kezetébe. Ügy vélte, hogy ezek a dokumentatív erejű mozza­natok, s a riportszerűen per­getett események jobban meg­felelnek a riportdráma köve­telményeinek. Műfajelméleti szempontból úgy tűnik, a ri­port, a dokumentum és az esszé (utóbbi is odaragasztha­tó Darvas drámája elé) meg­jelölések mintha felmentést, vagy műfaji-dramaturgiai hiá- tust takarnának, ezért némi­képpen gyanúsak. Elfogadva a drámai műfajokon belüli árnyalások létjogosultságát, Darvas drámája esetében a ha­tásból kell kiindulni. A közön­ség vonzó szerkesztésű, film­szerűen pergetett, s mindvégig drámai izzásű művet látott, vagyis: drámát. Ennek hang- súlyozása elvileg is fontos; Végh Antal szociografikus ri­portja egy község évszázados elmaradottságát tárta fel, ugyanakkor Darvas drámája — amely a bizonyítás és ellenbi­zonyítás szempontjából a Végh-teremtette világban moz­gott — a művészet transzfor­máló ereje révén általánosab­bá és általánosíthatóbbá vált. A szerző egyrészt okos cím- megválasztással, a valóságban nem létező községnevek bön­gészésével, dekonkretizálással a mind szélesebb körre kiter­jeszthető gondolatiság és fele­lősségfelvetés irányába tör; másrészt a műfajmegjelöléssel „hatástalanítja” művének mű­vészi hitelét. Darvas a doku­mentumok és a fikciók eggyé- simítása körül érezhetett némi hiányt (ez a hiány valóságosan létezik), ezért bizonytalanította el műfajilag a drámát. Vitat­ható a darab végkicsengésének deklarációszerűsége is. Ugyan­is a mű egész gondolatvezetése, szelleme a szellemi élet új mechanizmusát követeli, ezt | Nynassy Judit a "jós­évadban már másodszor lepte meg frisseségével, ötletességé­vel a nézőket. A térképen nem található című darab rende­zése nem lehetett könnyű. Nagyjából azonos „fajsúlyú” igazságok megütköztetése, az intellektuális, a politikai és ideológiai párbeszédek nézőtér- közeibe hozása határozott vi­lágnézeti koncepciói igényel. Nyilassy ennek birtokában van, mert a valóságlátás, a tényfeltárás milyensége és mi­nősége dolgában -az írói szán­déknak megfelelően bontotta ki a mű cselekményét, alkotta színpadra a figurákat. Külö­nösen figyelmet érdemel az esszé-vonulat és a mini-drá­mák közötti egység megterem­tése. E ponton eshetett volna „ketté” a darab, ha Nyilassy tempó- és szituációteremtése, jól záró és nyitó „fényfüggö­nye” nincs jelen. A rendező féltve vigyázott az írói tár­gyilagosság szuverenitására; hangsúlyban, árnyalásban min­den szereplő csak annyi élet­teret kapott, amennyit figurá­ja elbírt. Az öreg író—Bónis —Fiatal író „háromszögben” az „egy célért, más módszerek­kel” elvnek kellett érvénye­sülnie úgy, hogy a három szó­lamban megvallott életvitel egyikét se fonja körül az el­lenszenv töviskoszorúja. A „szóló” szereplők körüli ren­dezői gondosság mindenütt je­len volt; ám a tömegjelenetek harsánysága, teatralitása és esetenkénti naturalizmusa ar­ról tanúskodott, hogy időnként a rendező is a konkrét falu képletében gondolkodott. Ez határozottan feltűnt, már azért is, mert Gergely István jelzés­szerű, modern díszletei „kilá­baltak” (a nézőt is „kilábaltat- ták”) a falu sárba ragadt tárgyszerűségéből. Kár, hogy a jelmezek nem követték a da­rab szellemét. igyekszik hiteles szócsöve len­ni Darvasnak, aki Sasadi fo­lyóirat főszerkesztő-helyettes személyében az irodalompoliti­ka jellegzetes, óvatos, problé­maérzéketlen alakját rajzolja meg. Szili János örvendetesen fejlődik a karakterszerepek­ben, a gondjaira bízott tanács­elnök egyszerűsége, humora és egyensúlypolitikája tűnt elő. Hamvay Lucy egy megtört ta­nítónő-feleséget alakított. S mert férjével pazarul, vele pe-. dig kissé mostohán bánt az író, a szerény szerep határain belül igyekezett hatásos len­ni. Dobos Ildikó a mi rendünk nevelte, szenvedélyes védőnőt személyesít meg. Alakítása csúcsának a falu népével tör­ténő szembeszegülését tartjuk, d.e igen szép pillanatai voltak a volt tanítójával való ielenet- ben is. Gonda György trakto­rosában az tetszett, hogy mel­lőzte a falusiaskodást, jól öt­vözte a két életforma szokás- rendszerét. Paláncz Ferenc ke­zére egy „felcsepere^ett” pa­raszt, az 50-es évek jobb falu­si témájú drámáinak középpa­rasztjaira emlékeztető figura került, egy olyan színpadi alak, aki tele van józansággal, turpissággal, ravaszsággal és nyerseséggel. Paláncz feltét­len érdeme ennek az össze­tettségnek felfedezése, a hu­morlehetőség diszkrét, ökono­mikus kibontása. Csikós Sándor, a fiatal író szerepében halványabb volt a tőle megszokott teljesítmény­nél Ezért részben a szerző is A tv-nézők figyelmébe! Ma este: gazdaságpolitikai fórum Felhívjuk olvasóink, Miskolc és Borsod megye lakosságának figyelmét a televízió ma este 19 óra 25 perckor kezdődő Fórum című műsorára. Benne ezúttal gazdasági életünk idő­szerű. a közvéleményt foglal­koztató kérdései szerepelnek. A kérdésekre a televízióban válaszolnak: Nyers Rezső, pár­tunk Politikai Bizottságának tagja; Vályi Péter pénzügymi­niszter; Csikós Nagy Béla, az Országos Arhivatal elnöke; Beckl Sándor, a SZOT titkára; F.rdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. A felsoroltakhoz Miskolc és megyénk lakossága is intézhet országos szempontból is fi­gyelemre méltó, vagy számot­tevő kérdéseket. A műsor ide­je alatt ugyanis a Magyar Rá­dió miskolci stúdiója össze­köttetésben lesz a televízióval. Továbbítandó kérdéseiket a miskolci rádió ügyeleti szol­gálatot tartó munkatársainak ma este 18 órától kezdve azon a telefonszámon mondhatják el, amelyeket a televízió 18 órakor, a hírekben közöl. Hetven nagymama — presszóban Gondosan összeállított, gaz­dag munkatervet készített a téli idényre Sárospatakon a városi nőtanács vezetősége. A hetenkénti előadássorozat kö­zéppontjában. a női egészség­ügyi, . csecsemőgondozási, gyer­meknevelési és pedagógiai kér­dések állnak, amelyekről hely­beli orvosok, tanárok tartanak előadásokat a minden alka­lommal szép számban megje­lenő lányoknak, asszonyoknak. kellemes összejövetelen, közöt­tük sokan jöttek a közeli ta­nyákról, termelőszövetkezetek­ből. A nőtanács műsorral és uzsonnával kedveskedett a családi életben ma is fárad­ságos munkát vállaló nagy­mamáknak. A téritepen "er" ______________ ható sok s zereplős darab. Darvas József jól felosztotta mondandóját, mert bonyolult világunk hű tükörképét, életünk ellen- és összerímelésű típusait akarta adni. Gondolkodásmódban az öreg író a szerzőhöz áll leg­közelebb, mégsem azonos ve­le; több is, kevesebb is. Ezért jó ez a figura. Somló Ferenc e bölcs, józan megfontolású, sokat látott, tapasztalt ember jellemvonásaiból a probléma- érzékenységet, a higgadtságot, a vitakészséget emelte ki leg­sikeresebben. A színész emberi alkatával függ össze, hogy az öreg író megtörtségét, keserű­ségét és vívódását („futok a pénzem után”) nem egyenlete­sen élte át. Dariday Róbert Bónisa színészére talált. Az alakításban jelen volt a funk­cionárius tartás, de Dariday jól „gazdálkodott” a szerep rokonszenves hangjaival is: neki köszönhető, hogy az Öreg íróval való vitában mindvégig partner tud maradni. Né- methy Ferenc a darab legtra­gikusabb sorsú figuráját, a fa­lu tanítóját kelti életre. A köz­ség népének és a hivatalos szervek szorítójában vergődő, a három évtized alatt minden társadalmi botlást megszenve­dő, próféta szivét még min­dig felmutató ember ez a ta­nító. Némethy, ahogy bejön a színpadra, rövid zakójában, ijedt-riadt, megfáradt arcával, érezzük tragédiájának mélysé­gét, már sejtjük: ennek az embernek elszívta életerejét a hiábavaló harc, az önemésztés, a vád és az önvád. A tanító sorsa dráma a drámában. Né­methy figyelmének, tehetség- terjedelmének köszönhető, hogy ebből az „önálló” egy­ségből minden irányban elér­nek reagálásai. Kulcsár Imre vidéki újságírója jó megfigye­léseken alapuló, színes, tehet­séges alakítás. Pákozdy János hibáztatható, mert a darab második felében a fiatal mind lényegtelenebb szerepet káp az egyre nagyobb terjedel­mű vitában. Győtffy László orvosalakítása az elképzeltnél egysíkúbb volt. Pedig az op­portunista orvosfigura magá­ban hordoz néhány hangsúlyo­zásra érdemes színt. Lenkey Edit sziszegései, szemvillaná­sai jobban tetszettek, mint ok­talanul eleresztett hangja. Lő- rinczy Éva és Márffy Vera egy-egy kisebb epizódban ér­zékeltették képességeik terje­delmét. Gyarmathyt Ferenc és Sárközi Sándor a premieren túlhangsúlyozta szerepét. Csa­nádi lla néhány megrázó perc­ben bizonyította a nyugdíj­években sem kopó tehetségét. Nemkin Antal kötekedő pa­rasztfigurája gondos alakítás. Borhy Gergely Bandura szá­zadosa kiegyensúlyozott művé­szi munka eredménye. Farkas Endre a pap szerepében a szín­padi alak jovialitását hangsú­lyozta. Szilágyi Lajos, Somló Mária, Szabados Ambrus és még sokan mások adták játé­kos-tudásukat a jó összképhez. Igen kedves volt a sárospa­taki nőtanácsnak az a kis ünnepsége, amelyet a nagyma­mák tiszteletére rendeztek a város divatos eszpresszójában. Hetven nagymama vett részt ezen a családias hangulatú, Hasonlóan nagy érdeklődés előzi meg azt a találkozót is, amelyet a Tanácsköztársaság megalakulásának félévszáza* dós évfordulója tiszteletére rendez a sárospataki nőtanács a magyar nőmozgalom vete­ránjai és a mozgalomban ma tevékenykedő lányok és asz-* szonyok között. A Hejőmenti községek kezdték a sort I A MiSkoíCt Nemzeti Szín­I _____________ ház vállalko­z ása, mert nemzeti méretű' párbeszédben tette le a garast, igen jelentős. Igazat kell ad­nunk Mocsár Gábornak, a Darvas-darab feletti vita egyik korreferensének, aki azt mond­ta, hogy ez a dráma a magyar szociogfáfia drámája is. Pe­nészlek vihart kavart; a drá­maíró, mert mondanivalóját ki akarta terjeszteni mindany- nyiunkra, Ormosnak nevezte a „térképen nem található” fa­lut. Mi történt erre? Megyénk egyik községe tiltakozott. Or­mos erre Korhos-ra alakult. Ilyen nevű község megközelí­tő hangzásban sem található hazánkban. Mindemellett álló­víz-örökségünk, tehetetlensé­günk és fel-feltűnő konzerva­tivizmusunk jelenlevő valóság, vagy ahogy Illés Jenő, ugyan­csak a miskolci ankéton mon­dotta: a térképen nem sze­replő falu bennünk van. S ha ezt felismertük, akkor jó mun­kát „yégzett” Darvas gondolat- gazdag drámája. Párkány László N éhány esztepdő alatt követendő hagyománnyá nemese­dett Borsod megyében a tájegységi művelődési hetek, hónapok rendezése. E rendezvénysorozatok hasznossá­gáról már sokszor szó e^ptt, de nem lehet elégszer hangsú­lyozni azt az aktivizáló szerepet, amely az érintett járás, vagy kisebb tájegység lakóinak nagy hányadát vonja be az aktív részvételbe, szinte az vgész lakosságot a rendezvények cse­lekvő részvevőjévé teszi. Felbecsülhetetlen az ilyen rendez­vénysorozatok értéke abban a vonatkozásban is, hogy olyan községekbe is eljut az ismeretterjesztés, vagy a művészet, ahol más alkalmakkor nagyon-nagyon ritka vendég, vagy ép­pen csak a sajtóból ismert fogalom Kiválóan alkalmasnak mutatkoztak ezek a sorozatok arra is, hogy egy-egy évforduló­ra nyomatékosabban emlékeztessenek, s a szűkebb értelem­ben vett népművelési tevékenység mellett az adott táj jelle­gének megfelelően színvonalas termelési, technikai propa­gandát is kifejtsenek. Az elmúlt években már egyes járások­ban még kisebb tájegységekre bontották a rendezvények so­rát. A szomszédos községek, illetve az azonos termelési jelle­gű helységek csoportjai külön-külön, egymást nagyobb távon követő időszakokban mutatták fel. mivel akarnak a lakosság tudatára legjobban hatni, mivel akarnak ismereteket bővíte­ni, szórakoztatni. íi Az új, 1969-es esztendőben a mezőcsáti járásban jelentkez­tek először. (A borsodi bányász kulturális heteket nem szá­mítjuk most ide, mert ott a hosszan tartó sorozat még 1968. október elején kezdődött és folyamatosan tart még néhány hátralevő hónapon át.) • A Hejő menti községek, szám szerint nyolc falu — Hejö- bába, Hejőkeresztúr. Hejökürt, Hejöpapi, Hejöszalonta, Igri­ci, Nemesbikk és Szakáid — fogtak össze, hogy megrendez­zék művelődési napjaikat. A rendezvénysorozat a községek­ben folyó tervszerű népművelési munka szerves részét ké­pezi, s annak mintegy kiemelt szakaszát, fejezetét jelenti. Célja, hogy értékes, hasznos művelődési és szórakozási lehe­tőséget nyújtson a községek idősebb és fiatalabb lakosainak egyaránt. A rendezvénysorozat már január 4-én, tehát az új eszten­dő első napjaiban megkezdődött. A szakáldi klubkönyvtár­ban tartott nyitóünnepség után, amelynek szónoka dr. Grciz László, a Mezőcsáti járási Tanács vb-elnökhelyettese volt, történelmi előadás hangzott el A Tanácsköztársaság Borsod­ban címmel. Ebben a témakörb en még egy előadás szerepel a programban, Hejőkeresztúr községben. Egyes előadásokat, rendezvényeket több községbe is elvisznek, például a Forra­dalmi ősz dicsőséges tavasz című irodalmi összeállítást négy faluban is megismerhetik. Általában minden községben két-két rendezvény lesz a február 10-ig tartó sorozatban. A már említett, s az ötvenéves évfordulókhoz kapcsolódó ren­dezvényeken kívül vendégszerepei helyi műkedvelő együttes, helyi irodalmi színpad, lesz író—olvasó találkozó. Sor kerül a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ tánc- együttesének és Csortos Gyula Színpadának több bemutató­jára, valamint — és nem utolsósorban — több, a helyi lakos­ságot nagyon érdeklő, mezőgazdasági jellegű szakmai isme­retterjesztő előadásra. gadják. program színesnek, változatosnak, a tájegységi műve­lődési hetek céljait jól szolgálónak mutatkozik. A nyolc falu lakói bizonyára szívesen és érdeklődéssel ío­(benedek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom