Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

Á a eV ________________

__

Y 7- & A

S

aarűa, 1069. január 15.

äszakmagyarorszäg

ta

a)

isyj

>lf

el;

O'

ni

IliiHatvanezer ember kőznapjai

OaE€8 és „vidéke

2830 mázsa vágómarhát értékesítettek. az elmúlt évben pedig több, mint tízezer mázsát! Növekedett az egy tehénre jutó tejtermelés is. Ugyancsak az 1965-ös állapotokhoz viszonyítva megkétszereződött a tsz-ek tiszta vagyona, növekedett az egy tagra jutó jövedelem. emelkedett a gyenge tsz- ek átlaga Ma már kevesebb az igénybe vett hitelek összege, s csökkent a büntető kamattal terhelt hitelállomány.

— Milyen külső tényezők tették ezt lehetővé?

— A part gazdaságpolitikájának szellemében hozott számos intézkedés; a reform bevezetésének fokozatossága, a tervezés új rendszere, a 2015-ös kormányhatározat, a hiteltörlés, az árrendezés, s a végtermék-dotáció az ózdi járásban is kedvező feltételeket teremtett a szövetkezeti gazdaságok számára.

Mindezek közül emeljük ki a végtermék-dotációt.

Onodvári Miklós

(Folytatjuk)

ÉMÁSZ-székház épül

Miskolcon

Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat,

amely Borsod, Heves és Nóg- rád megye, valamint több más megyerész villamos energia ellátásáról gondoskodik, új, központi székházat épít Miskolcon, a Dózsa György utcában. Az építkezés már folyamatban van, s a hétszintes, modem épületet előregyártóit elemekből szerelik össze. A terv szerint a saját erőből, tizenhárom millió forint költségelőirányzattal épülő új létesítmény év Végére készül eL

A székház megépítésével a korszerű követelményeknek megfelelő, kényelmes elhelyezést biztosítanak az áram- szolgáltató vállalat központi apparátusának, s birtokbavételével lehetővé válik, hogy a vállalat miskolci üzletigazgatósága is elköltözzék jelenlegi helyéről, a Baross utcából, ezzel mód adódik a városrendezési tervek megvalósítására.

Els&k

a s». AKÖV^nél

Két esemény zajlott le a múlt hét végén, s e hét elején a 3. sz. AKÖV-nél, amely a munkaversennyel és a vállalati elismeréssel van összefüggésben.

Az egyik esemény január 11- én, szombaton délután volt a vállalat központi telepén. Itt a rakodógép-kezelők elmúlt évi munkáját értékelték. Külön kiemelték Kristóf János, Paizs Árpád, Szajkó János, Komán Antal, Simon Aladár teljesítményét Valamennyien jelentősen túlteljesítették feladatukat. A vállalatnál most különösen fontosnak tartják e gépek még jobban! kihasználását. Az elképzelések szerint a rakodás gépi munkával való elvégzésével ebben az évben 30 ezer munkaórát akarnak megtakarítani. Ez azt is jelenti, hogy a gépkocsivezetők munkaidejét 30—30 órával, illetve a rakodógép-kezelők munkaidejét 100—10Ö órává’ akarják csökkenteni Ennek elősegítésére az idén több mint 3 millió forint értékben 11 ilyen gépet vásárolnak.

Négy éve versengenek a vállalat egységei a munkásvédelemben, a balesetek megelőzésében. Az idén a pálmát a kazincbarcikai egység nyerte el, amely valamennyit megelőzve az első helyre küzdötte fel magát. Az értékelést január 13-án, hétfőn, s az elismerés kifejezéseképpen Kazincbarcikán tartották meg. Ami a balesetek megelőzését illeti, ebben a vállalat országosan az elsők között van, s ebben külön kiemelkedik az említett egység tevékenysége. Utánuk Űzd, Sátoraljaújhely, majd Miskolc következik. S mi az elsőség magyarázata? A sok közül talán elég egyet említeni : ebben az egységben eresztett legjobban gyökeret a szocialista brigádmozgalom, illetve a szocialista egység címért folyó versenyben itt bontakoznak ki a legszebb eredmények.

HATEZER

MUNKAHELY

A megye 1968-as gazdasági eredményeit boncolgató jelentések és statisztikák különféle adatai közül a legtöbb vitát kétségkívül az váltotta ki, hogy a foglalkoztatottak száma a reform első esztendejében mintegy hatezerrel növekedett.

Hatezer újonnan „keletkezett” és betöltött munkahely semmiképpen nem csekélység. S különösen az új. gazdasági mechanizmusban nem az. Hiszen valamennyien emlékszünk még korábbi aggodalmainkra, félelmeinkre, hogy az új irányítási rendszerben megkövetelt ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodás helyenként majd a „feleslegesnek” ítélt munkaerő elbocsátásához, munkanélküliséghez vezet.

Nem így történt. Megyénkben és megyénk határain túl egyaránt a foglalkoztatottak számának a vártnál gyorsabb ütemű növekedése az. ami inkább gondot okoz. Óvatos rendszabályaink — úgy tűnhet —, túlságosan is jól sikerültek. Hiszen, ha munkanélküliséget nem is akartunk kiváltani, azért a munkaerővel való takarékosságról sem mondhatunk le. A reform lényege, hogy elsősorban meglevő erőforrásainkat használjuk ki jobban, s csak másodsorban teremtsünk újakat

Országszerte sokat vitatják tehát, vajon mennyire jő, s mennyi kárt okoz, hogy a vállalatok egyre-másra létesítenek új „munkahelyeket”, s ebben őket legfeljebb csak a „munkaerő-kínálat” határai korlátozzák. Pazarlásról beszélünk, s a számok között keresgélve, hamar ráakadunk az elmúlt esztendő legpesszimistábbnak mutatkozó „mutatójára”. A termelékenységre, amely valóban nem növekedett olyan mértékben, mint üdvösnek tartottuk volna. A termelés növekedésének tetemes hányadát a jobb szervezés, a technológiák korszerűsítése helyett a több munkáskéz fedezte. Borsod megyében a statisztikák tanúsága szerint a mintegy hatezer űj dolgozó munkába állítása. ^

Persze, ha megyénk helyzetét, s az elmúlt év tapasztalatait alaposabban megvizsgáljuk, mi is vitatkozhatunk. S elmondhatjuk, hogy a helyzet valójában a hatezer új munkahely ellenére is lényegesen kedvezőbb mint az első pillanatban vélnénk. Hiszen az újonnan munkába állt dolgozóknak mintegy fele újonnan létesített vállalatok, üzemek valóságos munkaerő-szükségletét fedezte Azt sem szabad felednünk, hogy Borsod megyében az elmúlt évben több mint 60 ezer dolgozó tért át csökkentett munkaidőre. Mindezeken kívül a nyereség- érdekeltség sok vállalatot késztetett arra, hogy a korábban más vállalatokkal elvégeztetett fenntartási, szerelési, építési, vagy más egyéb munkákat saját erőből végezzék eL Tehát Borsod megyében a dolgozók létszámából számított termelékenység mérsékeltebb növekedése önmagában nem Jól jellemzi a helyzetet. A kép csak az imént ismertetett körülményekkel együtt teljes, s így nyugodtan mondhatjuk: 1969-re és a következő évekre a termelékenység lényegesen gyorsabb ütemű növekedése várható.

K

ülönösebb aggodalomra tehát nincs okunk. De természetesen a jövőben a vállalatoknak még fokozottabb gonddal kell törekedniük tartalékaik feltárására, módszereik, termelési technológiájuk korszerűsítésére. Annál is Inkább, mivel megyénk „munkaerő-kínálatát” a tavalyi hatezer új munkahely betöltése eléggé leapasztotta.

Flanek Tibor

ip&l a Tissa IL rkislépcső

j

Jó ütemben halad a Tisza IX. vízlépcső építése Kiskörön. Az erőmű első egységének alapozását már majdnem teljesen befejezték. Megkezdték a vízlépcső műtárgyainak betonozását. a munkagödör mélyítése befejezéséhez közeledik Elkészült az egyik ®,ekt.romosenergia ■ fogadóállomás. Az építésén levő „betongyár” a nagy hidegben is folytatta munkáját.

Síéi

• :• ■ s ' ' • . f •••■•>■

* '/« *■ f ' „ -a«-***-'*--\ ' \ SiMS ISööÄMy. mámBMiÉM

■ tsÄgffl

•M U- -VW,V.U*-^KÍ*-v &

Az erőmű <*ső egységének betonalapozäsa.

ft no*» — 1111111 már hfrt ad~

tunk róla — gyönyörű új állomást kapott Magasított peron, vasúti aluljáró. Üj fogadóépület, a réginél sokkal nagyobb üvegfalú váróteremmel. A teremben modern cserépkályha ontja a meleget A látogató örvendez, hogy milyen sokat is tett a társadalom a gyorsan terjeszkedő Ongáért.

De!...

Az elmélkedést megakasztja a rés, pontosabban több rés. A váróterem nyugati oldalán jókora területen az üvegfal egy része hiányzik, s deszkával pótolták. A deszka rések között sziszegve áramlik be a csikorgó hideg.

— Ejnye, ejnye. Nem régen csináltuk, s már kitörték — jegyezte meg bosszankodó arckifejezéssel az építés egyik vezetője.

— Aki kitörte, majd megfizeti — próbálta enyhíteni a „sérelmet” az egyik várakozó.

A lényegen nem sokat változtat.. Az üvegfalon, s talán egy, vagy több ember gondolkodásában is ott a rés.

Nem tudja megbecsülni azt, amit kapott!

*

Ilyen időben csöppet sem irigylésre méltó a vasútépítők munkája. Csipkedi őket a szél, átjárja testüket a hideg. A hidasnémeti állomáson Horváth János brigádvezető — áld Mészáros Lajossal, Posán Józseffel együtt már hosszú évek óta áll a vasút szolgálatában — érdekes dolgokat tud elmondani a „betyár” életről.

54-ben volt kemény telünk. A szálláson olyan hideg volt, hogy a kályha mellett is odafagyott a csizma, s reggelre a pokróc is úgy odafagyott,

Rések

hogy alig tudtuk levenni. Most jobb. A munkásszállás tűrhető. Igaz, a reggeli, az ebéd száraz. De most már adnak főtt ételt vacsorára. Jó is az1 Addig? Lebbencsleves, meg slambuc. Annyit megettem, hogy alig férne el egy szekéren.

A másik annak örül, hogy most, az űj évben itt is csökkentett munkaidőben dolgoznak. A téli időszakra csak heti negyven óra esik. Így minden héten meglátogathatják a családok Kapnak forró, cukros teát is, védőitalnak.

Nodehát: akárhogy is van, estére alaposan átfáznak Testük minden- porcikája a meleget kívánja És egvik este..

jéghideg épület fogadta őket. Miért? Valakinek, vagy valakiknek a gondoskodásában rés támadt. Megfeledkeztek róla. Ugyan! Aki a meleg szobában ücsörög, aligha érzi, hogyan fázik a másik.

Másnap már intézkedtek, s megint volt egy résecske. Egy balta alakjában. A megbízott ember szívesen gondoskodott társai, s maga számáx-a. a melegről, de nehezen tudott munkához látni. Nem talált baltát. Ha a szomszéd nem könyörül meg rajtuk, a vasútépítők megint hidegben éjszakáznak.

— Ez a lepedő már piszkos. Miért nem cserélik?

A takarítónő széttárja karjait

— Én cserélném. Azt mondják, nincs.

— Nincs?! Lehetetlen! — hangzik döbbenten. — A főnökség létszáma, mindenkit

beleértve is alig másfélezer, és kétezer lepedőről gondoskodtunk!

Hm. Ügy látszik, hiába a jószándék, hiába biztosítják a feltételeket, valahol mindig akad egy parányi rés.

*

Riportban, s fényképpel akartuk megörökíteni a páncélvonat építését. Nem valami jól sikerült. A rés miatt- Csak ez esetben a rés nem a felelősségben, nem az emberi gondoskodásban van.

Objektív.

A páncélvonat másának építői ott dolgoznak majdnem a szabadban. Ez a „maidnem” eev „remiid csarnok” amely felülről véd de nyitót1 - égén szabadon ki-beáramlik a hideg. A művezető ügy látszik, félreérti tétovázásunkat, mert ezt mondja.

— Nem megy ilyenkor a munka. Hideg van és ...

Megnyugtatjuk, nem azért ácsorgunk itt. hogy a melegedést. hanem a munkát örökítsük meg, de hát nincs alkalmas körülmény, fény a jó felvételhez.

X mifotf csarnokban nagv füstöket eregetve itt-ott kályhák égnek. Melegét rögtön elnyeli a hideg. Az emberek arca vörösre csípett. Bármihez nyúlnak, dermedt, hideg. Kezük hozzátapad a kalapácsnyélhez. a vashoz, a hegesztő- pisztolvhoz. Időnként kezüket a tűz fölé tartják, az úgys ahogv felmelegszik, de a tos- tük továbbra is dermedt marad. Neki-nekibuzdulna! vadul dolgoznak a hideg' a!, nagyokat puffantsnak -:3la- pácesal de sokat ez sem segít. Lelkesedésük akaratú1 átsüt a mínusz 14—17 fokon is.

(Csorba)

] ságok képezik tehát az alap- I ját, hogy a tsz-ek jövedelme- ■ zösége 20—25 százalékkal alacsonyabb, mint a sík vidéken. |

| blónv is — hátrány is

A járás ipara befolyásolja a mezőgazdaság munkaerő-ellá- I tottságát. A tsz-tagok többsé- i ge nő. A dolgozó tagok csaknem mind hatvan éven felüliek; sok a kétlaki és nagyon kevés azok száma, akik csak ä mezőgazdálkodásból élnek. A kétlakiság azonban oizonyos szempontból előny. Előny a csúcsmunkák idején, ugyanakkor hátrány is, mert a jövedelem jelentős részét több tsz- ben (Arló, Csernely, Borsod- nádasd, Sajókaza stb.) a kívülállók viszik eL

Az ózdi járásban még mindig tizenkétezer holdon foly-i 1 tatnak egyéni gazdálkodást. Van-e szó ezek kollektivizálásáról? A termőhelyi adottságok a közel lövőben nem teszik lehetővé az egyéni gazdaságok tömörítését nagyüzemi gazdaságokba.

Nagy probléma a víz! A kedvezőtlen adottságokhoz tartozik a kis vízfolyások és patakok medrének elhanyagolt állapota. Több helyen almocsa- rasodott területeket, réteket ta’álunk, sokszor jelentős károkat okoz az árvíz és a bel- j víz. A szabályozatlan Saió is 1 több kárt okoz. mint hasznot .

Az ózdi járás mezőgazdaságának gondjai, sajátos probló- ] mái így. csokorba kötve meg- I hökkentőéit. Ilyen körülmé- , nyék között nagyon nehéz gazdálkodni. Éppen ezért az itteni eredmények, melleket szívós. kitartó munkával, a mostoha természeti, időiárási viszontagságokkal dacolva érnek el az emberek, mindenképpen elismerésre méltóak.

4z összhéo mégis kedvező

Mint Tajti Gyula elmondot ta: az összkép kedvező. Az el ' múlt három év alatt jelentő sen fejlődött a termelés, külö nősen a növénytermesztésben jók az eredmények. Sok helyen kiugró termelési sikere 1 két értek el például búzábé’ s ez elsősorban nem a terül •'< hanem az átlaghozamok nőve- ' lésének eredménye S bár az ' állattenyésztésre általában a stagnálás a jellemző, mégis mutatkozik bizonyos eredmény. A tsz-ek 1965-ben csak ’

I.

Területe és népessége alapján az ózdi járás a megye kisebb járásai közé tartozik. Valamivel több, mint, hatvanezer főnyi lakosságának zömét az ipar foglalkoztatja. A mezőgazdaságban csak alig több, mint tíz százalék keresi kenyerét. Ezzel ki is fejeztük, hagy az ózdi járásra és környékére a szélsőséges ellentmondások jellemzőek. Korszerű ipar (Ózdi Kohászati Üzentek, Borsodi Vegyi kombinát), modern városok és városrészek (Kazincbarcika, Ózd, Béke-telep), ugyanakkor stagnáló falvak (Gömörszőllős, Tar- óona, Mályinka, Szuhafő). Ámíg az egyik oldaton a korszerű technikát egyre inkább alkalmazó , mezőgazdasági nagyüzemekkel találkozunk, °tt látjuk még a régi, hagyományos eszközökkel dolgozó eSyéni gazdaságokat is Nagyvonalakban ez ma az ózdi járás. Ebből a helyzetből kiindulva folytattunk érdekes eszmecserét Taiti Gyulával, az “zdi járási Pártbizottság első titkárával.

&a:Rtos,

leilcmző mondok

Elsőnek a hegyvidéki gazdálkodás sajátos, jellemző Problémáit elemeztük. A járás mezőgazdasága (az erdészetek nélkül) az árutermelés volumene és mértékének nagysága aiaPján szolid helyet foglal el ® megye mezőgazdaságában, ugyanakkor jelentős szerepet mH be a járás lakosságának °nellátása szempontjából.

„ — S mit adnak az országnak?-J— A tsz-ek az összes hozam j® százalékát áruként értékejtik. A szarvasmarha- és juhtenyésztéssel az exporthoz is ,°zzájárulnak. Az elmúlt év- ?®n például 300 darab hízott ”*arhát küldtek exportra. Nem De abban a járásban, rdel.yben rendkívül mostoha mrrnészeti adottságok mellett Sazdáu!:ocinajíi mégis figyeleméi méltó. Itt a művelés alatt ®tió terület kataszteri tiszta jövedelme mintegy három arany- nronával alacsonyabb a me- S^e.i átlagnál. A m^zőgazda- diu- lerület tipikusan hegyvi- ,J*i: hegyes, dombos, »rősen rül er°dált. Ezeken a te■ u, eEen a gépeket csak kor- ku ott nvVt ékben fudják al- le mazni sőt, a szántóföld je- , ntös része teljesen alkalmat- ,a gépes‘tett művelésre. A

/“'Pusztulás miatt magasak 1, előállítási költségek. A

dvezőtlen termőhelyi adott-