Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-11 / 8. szám

ßSZAKMAGYARORSZÄG Szombat, 1969. január ft. Az Apollo—8 utasainak sajtókonferenciája Espiriényphrol • • Képűnkön (balról jobbra): Frank Borman, James Lovell és William Anders. SIOVIDEN ttiiSEiiiiunmuiEdiniamtutiismi KÖZELHARC □ Tokióban pénteken több mint 130 diákot letartóztattak és egy személy megsebesült, amikor a rendőrség fel akarta oszlatni az egyetemi hallgatók, oktatók és egyéb személyzet 6000 főnyi töm eggy ülését és eközben közelharcra került sor a rendőrök és a diákok között. TŰZVÉSZ □ Az indonéz rendőrség vizs­gálatot indított annak a tűz­vésznek az ügyében, amely szerdán tört ki a djakartai nemzeti nyomdában, ahol az új indonéz bankjegyeket nvomják. Az új pénzzel akar­ják helyettesíteni azokat a bankjegyeket, amelyeken még Sukarno volt elnök arcképe szerepelt. LELŐTTÉK □ Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő pénteken be­jelentette, hogy három nappal ezelőtt a kambodzsai légvé­delem lelőtt egy amerikai he­likoptert, 15 kilométerre a dél­vietnami határtól, kambodzsai területen. A helikopter három utasa meghalt. TUDTA O Baldur von Schirach-hal, a Hitlerjugend egykori birodal­mi vezetőjével készített inter­jút a nyugatnémet tv. Schi- rach, akit háborús főbűnös­ként Nürnbergben húsz • évre ítéltek el és csak nemrégen szabadult börtönéből, tudomá­sára hozta hallgatóságának: tisztában volt azzal, hogy a Hitlerjugendben szisztemati­kusan a háborúra készítették fel a fiatalembereket. REMÉLIK □ Mika Spiljak jugoszláv mi­niszterelnök Couve de Murvil- le francia miniszterelnök meg­hívására pénteken egyhetes hivatalos látogatásra Francia- országba érkezett. A jugoszláv fővárosban remélik, hogy Spil­jak útjának eredményeként konkrét megállapodás szüle­tik majd arra. hogy belátható időn belül sor kerül De Gaul­le elnök hivatalos és elvileg már elfogadott, de hosszú idő 5ta húzódó jugoszláviai láto­gatására. miniszter jobboldali puccskí­sérletét, mozgósította a mun­kástömegeket, a szociáldemok­rata baloldal maga is megkon­gatta a vészharangot. A forra­dalmi tömegek harci elszánt­ságát támogatta 1919 elején az osztrák és német munkástö­megek politikai sztrájkja és a Spartacus-felkelés Németor­szágban Ilyen körülmények között jutott Garami arra az elhatározásra, hogy az SzDP minisztereinek ki kellett vo­nulniuk a kormányból. Az SzDP-ben előbb pártvá- laszlmányf. majd munkásta- nácsi ülést tartott. Ez utóbbi, 1^919. január 8-án 15 órás ta­nácskozáson vitatta meg a helyzetet. Garami javaslatát (kilépni a kormányból) elve­tette, Garbai javaslatát (tisz­ta szociáldemokrata kormányt alakítani), csekély szótöbbség­gel megszavazta ugyan, de végül Kunfi közvetítő javas­latát fogadta el: bentmaradni a kormányban, de követelni a belügvj és a hadügyi tárrát. Végül is létrejött a kompro­misszum: Károlyi lesz a köz- társasági elnök, Berinkey Dé­nes az új kormányfő, s az SzDP négy tárcát kap. Károlyi, mint elnök, dekla­rálta pártokfölöttiségét: kilé­pett saját pártjából. A külpo­litika irányftását azonban megtartotta. Részt vett min­den minisztertanácsi ülésen és a kormány nem hozhatott nél­küle törvényerejű rendeleteket. A januári nagy politikai vál­ság ezzel egyelőre megoldó­dott. De az igazi megoldás, az, amelyet a KMP képviselt, el­tolódott március végére, pon­tosabban 1919. március 21-re, a proletárdiktatúra kikiáltásá­nak napjára. F. M. 1918. november líj-án kiál­tották ki a köztársaságot, de a köztársaság elnökét egyide­jűleg nem választották meg. Mindenki természetesnek vet­te. hogy a kormányfő, Káro­lyi Mihály egyszersmind be­tölti az államfő szerepét is. A helyzetnek ez a kétérte1 mű- sége 1919 januárjában veszé­lyes bonyodalmakhoz vezetett. A haladás ellen szervezkedő és mind agresszívebben fellé­pő ellenforradalom a köztár­sasági kormány lemondásának lehetőségét idézte fel. Ez esetben sem kormányelnök, sem köztársasági elnök nem lett volna, s bekövetkezik a teljes törvényen kívüli állapot. Ez a helyzet tette szükségessé, hogy Károlyi Mihályt 1919. január 11-én ideiglenes köztársasági elnökké válassza a Nemzeti Bizottság Végrehajtó Bizott­sága. Milyen fejlemények előzték meg ezt az aktust? 1918 novemberében a vidé­ki „parasztforradalom”, de­cemberben a katonatüntetések és különösen január első he­tétől a gyárfoglaló munkás- mozgalmak rendkívüli erővel jelezték, hogy a köztársasági kormány képtelen konszolidál­ni a politikai és gazdasági helyzetet. Károlyi ugyanis tiszteletre méltó következetes­séggel igyekezett megteremte­ni a konszolidáció alapjául szolgáló nemzeti egységet, ezt azonban a nagytőke és a nagy­birtok önzése és szabotázsa megakadályoztg. Nagy Vince belügyminiszter attól sem ri­adt vissza, hogy utasítást ad­jon Szamuely Tibor meggyil­kolására, Salgótarjánban pe­dig sortüzet zúdítottak a bá­nyászokra. A KMP ébersége azonban leleplezte Festetics hadügy­Qtven éve történt \ bortársaság elnököt választ $f se jgTsa tr°—ro mán kulturális raeeáy apód sas iskolai hallgatók, aspiránsok cseréjéről szóló egyezményt. Az okmányokat magyar rész­ről Molnár János művelődés- ügyi miniszterhelyettes, ro­mán részről Vasile Gliga kül­ügyminiszter-helyettes írta alá. Budapesten a Művelődésügyi Minisztériumban pénteken alá­írták a magyar—román kultu­rális és tudományos együttmű­ködés 1969—1970. évekre szóló munkatervét, valamint a két ország között egyetemi és fő­27 robbanékony oldal Terv Nyimat-Európa mezőgazdaságáról szerül. Mansholt úgy véli hogy egymillió kisparaszt gaz­da inkább vállalja a lassú hal­doklást, de nem válik mef földjétől. Mindez azt jelenti hogy a Mansholt-terv — sajál szerzőjének számításai szerin I is — egy hétmilliós, elégedet­len és meggyötört tömeget hoz­na létre: hárommillió, földjé­ről elkergetett és munkátlan- ságra ítélt parasztot, három­millió gazdát, akiket a kapita­lista nagygazdaságokban bér­munkára kényszerítenek és egymillió „fuldokló” kispa- rasztot. 4 kezdd és a í oly tatás A felsorolás már önmagá­ban is jelzi, hogy ez valóban társadalmi és politikai „atom­bomba” — vagy legalábbis di­namit. A Mansholt-terv e pillanat­ban még nem egyéb 27 tele­nyomtatott papírnál. Miután azonban a nyugat-európai gaz­dasági élet tényleges és pilla­natnyilag megoldhatatlannak tűnő problémáját tárja fel — a viharok máris megkezdőd­tek. Nyugat-Németországban például, ahol 1969-ben válasz­tások lesznek, a kormány már hivatalos nyilatkozatra kény­szerült, amely szerint elveti a tervet. Franciaországban és Olaszországban tavaszra nagy­szabású parasztmegmozdulások várhatók. S ez még csak a kez­det! Ha néhány év múlva a gazdasági fejlődés kényszerítő hatására Mansholt terve kezd fizikai valósággá válni, Nyu- gat-Európában teljesen új, rendkívül robbanékony hely­zettel kell számolni, amely po­litikailag és társadalmilag erő­sen megrendítheti a kontinens vezető tőkés országait. bői, sertéshúsból, zöldségből és burgonyából, a Mansholt-terv végrehajtása esetén a Közös Piac gyorsított ütemben ex­portőrként lépne fel a világ­piacon. Ez nyugati irányba ki­élezné a Nyugat-Európa és Észak-Amerika közötti mező­gazdasági exportháborút. Ke­leti viszonylatban pedig szét­rombolná az európai szocia­lista országok és a Közös Piac külkereskedelmének jelenlegi szerkezetét. Számok — emberek Ezek azonban még csak a számok. A robbanás igazi for­rása — az emberek! A Közös Piac országaiban élő mintegy 11 millió parasztból Mansholt öbnilliót. elkergetne földjéről. Ebből az ötmillióból azonban — akik a dolog természeténél fogva valamennyien kisparasz- tok — csak mintegy kétmilliót tudna felszívni az ipar. Há­rommillióval a Mansholt-terv „nem tud elszámolni”. Legfel­jebb azt ajánlja, hogy ezeknek munkanélküli segélyt, illetve nz Idősebb korosztálynak nyug­díjat fizessenek. A mezőgazdaságban maradó öt-hat millió parasztból Mansholt elképzelései szerint is csak négymilliót tudnának bevonni az előbb említett nagygazdaságokba. Ebből a négymillióból hárommillió olyan kisparaszt lenne, aki el­vesztette gazdaságát és mező- gazdasági bérmunkára kény­5 műk azóta majdnem ötmillió­■ val csökkent. Jelenleg Olasz- t országban mintegy négy és fél i millió, Franciaországban há- - rommillió, Nyugat-Németor- l szagban több mint két és fél ■ millió paraszt él, a Benelux- [ államokban pedig alig félmil­■ lió. Ezeknek a parasztoknak • elég tekintélyes része viszony­• lag kis területen gazdálkodik, . a világszínvonalhoz képest el- i avult módszerekkel. Mansholt i kiszámította: ha ezen nem vál­■ toztatnak, akkor a mezőgazda­• ság ártámogatására jelenleg : kiadott évi kétmilliárd dollár • 1980-ra mar tízmilliárdra • emelkedik. t Ebből Mansholt azt a követ­keztetést vonja le, hogy el kell söpörni az útból a nem meg­felelő gazdasági hatásfokon termelő parasztgazdaságokat. A „Mezőgazdaság 1989” szer­zőjének adatai szerint a gabo­natermelő gazdaságok mini­mális nagyságát 100—120 hek­tárban, a tejtermelő gazdasá­gokét 80 tehénnél, a sertéste­nyésztő gazdaságokét 450—600 sertésnél kell megszabni. Gazdaságilag ez azt jelente­né, hogy a Közös Piac orszá­gaiban, ahol a mezőgazdasági önellátás már jelenleg is 70— 90 százalékos, gyorsan elérnék (bizonyos speciális termékek kivételével) a teljes önellátást. Ez persze pusztán gazdasági szempontból is viharos követ­kezményekkel járna. A Közös Piac országaiban már most is feleslegek vannak tejtermékek­„Mezőgazdaság 1980”. Ez volt a címe annak a huszon­hét oldalas, sűrűn nyomtatott tervezetnek, amelyet a Közös Piac Brüsszelben székelő főbi­zottságának alelnöke, a holland Mansholt helyezett a gazdasá­gi közösség asztalára. „Ez a 27 J oldal olyan, mint 27 atombom- j ba” — írta a tervezet nyilvá­nosságra hozatala után a nyu­gatnémet Süddeutsche Zeitung. S ha ezt a véleményt nem a szó élettani, hanem politikai értelmében mérlegeljük — ak­kor nincs benne semmi túl­zás. A Mansholt-terv ugyanis végrehajtása esetén a követ­kező tizenegy esztendőben va­lósággal szétrobbantaná a nyugat-európai országok tár­sadalmi struktúráját, hihetet­len élességű gazdasági harc­hoz, esetleg még vérontások­hoz is vezetne. 5 millió paraszt bizonytalan jövője Az ügy tragikumához tarto­zik, hogy elvont gazdasági szempontból Mansholtnak vol­taképpen igaza van. Mit mond a Közös Piac főbizottságának alelnöke? Azt, hogyha Nyu­gat-Európa vissza akarja ver­ni az Egyesült Államok és Kanada mezőgazdasági ex­portjának rohamát és kifizető­dővé akarja tenni a mezőgaz­daságot — el kell kergetnie földjéről ötmillió parasztot. 1960-ban a Közös Piac hat tag­államában még 15 millió pa- .rasztot tartottak nyilván. Szá­r Televízió 9.15: Notaszó. 9,35: A függöny. : Nyugatnémet film. 10.45: Aranyér- meséink. Mexikó ’68. (Ism.) 11.15: Fiatal költök versel. 16.15: Húsz : év legjobb 12 magyar Játékfllm- i. je. II. Budapesti tavasz. 17.45: A \ plakátművészet remekei. I. 18.05: n Hírek. 18.10: Ezüstérmesek Mexikó- ’68. I. rész. 18.40: A Tv jelenti, r 19.25: Cicavízió 19.35: 1 plusz 2. Tá íezenei műsor. 20.00: TV Hír- : adó. 20.20: Bunbury. Komédia há­- rom -felvonásban. 22.25: TV Hír- : adó — 2. kiadás. V < ■«■■■■■■■■■■■■■■ A Magyar Rádió . miskolci stúdiójának műsora (» I» méteres hullámhosszon, IS—19 Óráig) I Hét végi krónika. Téglagyári jelentés. Félévkor a Vegyipari Tech- ’ nikumban. Irodalmi emlékek nyomá- l ban 1.. ® Tegnap este volt a pre­. mler... í Akit már régen hallottunk. Borsodi földek, borsodi fal- vak ... 1 Encs fejlődéséről. Tél a termelőszövetkezet- J ben. 1 : A községi úttörőszervezet­; nél. Zenés hétvége. SZÓMBA Kosaiul) rádió. 8.20: Lányok, asz szonyok 8.40: Népi zenekar. 9.on Operaáriák. 9.24• Orvosi tanácsol« 9.29: Az elmúlt év legjobb tánc zenei felvételeiből. II. rész. 10.10 Zeneművészeink reflektorfényben Közben 10.50- Elbeszélés. 11.10: / Zenem íi vészeink réti elrtorfényb e: c. műsor folytatása. 11.50: A Bu cl a pesti Koncert Fű vészen eka játszik. 12.15: Operettrészletek 18.00: A világgazdaság hírei. 13.06 írók fóruma. 13.21: Népi zene i kar. 13.50: Hirdetőműsor. 14.00 Orosz kórusművek. 14.10: Néhán: perc tudománv 14.15: Szlovál művészek operafelvételeiből. 14.45 Hét végi külpolitikai figyelő. 15.10 Csak fiataloknak* 15.55: Rádiórek lám. 16.00: Hét vég^ . . 17.43: Éj és föld. Drámai költemény. 18.09 George Malcolm csernbalózik. 19.30 Népdalok. 19.50- Közvetítés a Ma dách Színház Kamaraszínházából Enyhítő körülmény. Vígjáték há rom felvonásban. 22.15: Táncol lunkf Petőfi rádió. 10.00: A hét köny nyií- és tánczenei műsoraiból 12.00: Schubert- és Liszt-müvek 13.00: Magyar népdalok. 13.21 Gyurkoviét. Mária és Palló Imr< énekel. 14.08: önképzőkört híradó 14.28: Katonadalok. csárdások 14,55: Orvosi tanácsok. 15.00: Ü lemezeinkből. 16.05: A sátán ku tyája. Arthur Conan Doyle regé nye rádióra. 17.08: Egy hír a mik roszkóp alatt 17.23: Hangverseny a stúdióban. 18.05: Dlákkönyvtái magnószalagon. Az apostol. 19.06 A Suisse R< mandc zenekar hang­versenye Genfből. 21.12: Ü, könyvek. 21.15: Népi zenekar 21.43: Gondolatok filmekről. 22.00 Bartók összes zongoraművei. 22.22 Klasszikus operettekből. 22.45 Uangversenynaptár. A rádió és a televízió műsora állított csapdákat. Kraszno- jarszkban a hőmérő higany­szála — mintha csak megba­bonázták volna — napok óta mínusz 49 fokot mutat. A Szovjetunió területén a január eleje nagy hideggel kö­szöntött be. A Moszkva kör­nyéki erdőkben mínusz 28 fo­kot mértek, a szibériai Túrá­ban, az Evenki nemzeti kör­zet fővárosában a hőmérő hi- ganyszála 62 fokra süllyedt' fagypont alá. Ilyen hideget utoljára 1941-ben mértek, a szabad ég alatti munkálatok ideiglenesen szünetelnek. A vadászok azonban a csontig ható hideg ellenére rendszere­sen ellenőrzik az erdőkben íel­j Ő2 fats fíiggypomt alatt felszínén, különböző vizs­gálatokat végezve. A tervek szerint mintegy 25 j kilogramm talajmintát is ősz- j szegyűjtenek. Harmadik tár- j suk, Collins eközben Hold-ke­rülő úton lesz, az űrhajó föld­re visszatérő részével. Az Apollo—11 útjára akkor kerülhet sor júliusban, ha a program másik két kísérlete sikeres lesz. Az Apollo—9 út­ja során James McDivitt, Da­vid Scott és Russel Schweic- kart próbálják majd ki Föld­körüli pályán a Module-t. Az Apollo—10 útja során a Lunar Module-t Hold-körüli pályán próbálják ki. A Holdra szálló két űrha­jós a legtöbb időt a leszálló járműben tölti majd. A NASA korlátozta a Holdon végrehaj­tandó kísérletek számát is. lek alapján azt mondotta, bi­zonyos, hogy a Holdon vulkánikus tevé­kenység ment végbe és ez a kráterek egy részének eredete. Különösen érdekesek voltak azok a felvételek, amelyek a Hold emberi szem számára ed­dig nem látható oldaláról ké­szültek. Az amerikai űrhajózási hi­vatal bejelentette, hogy július közepére tervezi az első Hold­ra szálló űrhajó fellövését. A pontos időpontot egyelőre nem állapították meg. Az űrhajó parancsnoka a 38 éves Neil Armstrong, a Gemini-program egyik részvevője lesz. Armstrong egyik társával, Aldrin-nal hajtja végre a tényleges leszállást. A Holdra szálló egységgel 22 órát tölt majd a Hold Frank Borman, James Lövell és William Andres csütör­tök esti washingtoni sajtó- konferenciáján azt mondotta, hogy az űrhajó mindvégig ki­válóan működött, s csupán ki­sebb jelentőségű problémák voltak az Apollo—8 Hold-ke­rülő utazása során. A rajtnál a vártnál na­gyobb zaj lepett fel, amely átmenetileg lehetetlenné tette a rádiókapcsolatot. A későbbiek során egy íz­ben kisebb vibrációt tapasz­taltak és a Hold felé indultuk­ban a rakétahajtómű fokozata a vártnál néhány másodperc­cel később kapcsolódott szét az űrhajótól. Ezek azonban nem befolyásolták az űruta­zást, a kritikus szakaszokban pedig minden berendezés ki­válóan működött. Az űrhajó vízreszállása is a vártnál na­gyobb erővel történt és átme­netileg jelentéktelen vízszivár­gás lépett fel. A három űrhajós valóságos vetítettképes holdsétára vitte el a sajtókonferencián részt vevő több száz újságírót, ugyanis számos olyan, eddig nem közölt fényképfelvételt mutattak be, amelyek a Hold felszínének egyes részleteit ábrázolták a legkülönbözőbb szögekből, más-más megviláv gítás mellett. Mint elmondot­ták, az amerikai űrhajók ter­vezett. leszállóhelye, a Nyuga­lom tengere térségében, a közvetlen megfigyelés alapján is megfelelőnek látszik. Lovell i YVili m a fényképfelvéte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom