Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-07 / 4. szám
Kedd, január 7. CSZAKMAGYARORSZAG 3 Vázlatosan „A MEGYE ÚTHÁLÓZATÁNAK nagyrésze több évtizeddel ezelőtt épült, az akkori kis sebességű és kis súlyú forgalmi igényeknek megfelelően, vékony szerkezeti réteggel ps keskeny pályaszélességgel” — állapította meg a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi vizsgálata. A bizottság átfogóan, sokoldalúan elemezte megyénk útviszonyait, főleg pedig az útkarbantartás és az útőri szakaszok problémáit. Az adatokból kitűnik, hogy a KPM kezelésébe összesen 2497, míg a megyei tanács kezelésébe 2656 kilométer hosszú út tartozik. Az állami úthálózat mintegy 46 százaléka nem éri el az 5 méteres szélességet. • Útjaink korszerűtlenségét bizonyítja az a tény is, hogy az állami kezelésűek mintegy 50 százalékánál a szerkezeti vastagság (alap nélkül) csak 10— 20 centiméternyi. Ez az adat akkor igazán megdöbbentő, ha figyelembe vesszük, hogy ezeken az utakon 1067-ben körülbelül 60 000 gépjármű haladt végig, s összesen 10,5 millió tonna árut szállított. Csak viszonyításképpen említjük, hogy ugyanakkor az említett időszakban Hajdú-Bihar megye útjain 32 000 darab gépjármű közlekedett, s csak 3 millió tonna árut szállított, 1500 kilométeres úthálózaton. Ezek az adatok önmagukért beszélnek. Bizonyítják, hogy az évről évre növekvő forgalomhoz útjaink nem eléggé korszerűek. Szerkezetüket tekintve, ekkora terhelést nagyfokú rongálódás nélkül nem bírhatnak el. Még kedvezőtlenebb a kép, ha meggondoljuk, hogy a karbantartásra és korszerűsítésre a megyei tanácsnak 1966-ban például összesen csak 33 millió forintnyi hitel állt rendelkezésére. Ebből az összegből az előbbire csak 15,4 százalékot fordíthattak, mert 84,6 százalékot az utóbbi emésztett fel. E hitelösszeget figyelembe véve állapította meg a NEB, hogy bár a KPM Közúti Igazgatóság, s a tanács is segíteni kíván a jelenlegi állapoton, de ehhez egyiküknek sincs elég ereje. Így mondható el — sajnos —, hogy egv-egy településen esős időben még a legszükségesebb szállítási igények (mentők, tűzoltók) sem elégíthetők ki. A VAllOS, AZAZ MISKOLC útviszonyait vizsgálva, a NEB megállapította, hogy a fenntartást igénylő bűrkolatfajták- nál ez nincs megoldva és a rendelkezésre bocsátott hiteleket általában az útfelújításokra és korszerűsítésekre használják fel. ftők — vezető beosztásban A Tiszai Vegyikombinát dolgozóinak mintegy 25 százaléka nő. Szám szerint ez” 845 asz- szonyt. és lányt jelent. Ez jóval nagyobb arány, mint ami általában az ország vegyipari üzemeiben van. A TVK-ban ugyanis nagy gondot fordítanak rá, hogy ahol csak lehetséges, női munkaerőket alkalmazzanak. Sőt itt azt sem panaszolhatják a lányok és asz- szonyok, hogy nem értékelik szakmai tudásukat, nem bíznak rájuk felelős posztokat. A vegyikombinátban . ugyanis harminc nő vezető beosztásban dolgozik. Számuk természetesen tovább növelhető, ha ők is tovább törődnek szakképzettségük fokozásával, tudásuk gyarapításával. Ebben az új gyárban ugyanis már nincs meg a régi előítélet a nők képességeit, érvényesülési lehetőségeit illetően. Kis tsz a hegyek között Kedvezőtlen adottságok — Sikeres esztendő — Állattenyésztő bázis lehet A romantikus szépségű hegyek sok örömet szereznek a kirándulóknak, deinem kedvez az itteni táj és éghajlat a mezőgazdálkodásnak. Borsod- nádasd neve ismert határainkon túl is, de nem a község kis termelőszövetkezete, hanem lemezgyára és nemrég felavatott új üzeme tette ismertté. A termelőszövetkezet szerényen munkálkodik a milliós értékeket termelő gyár mellett; nincsenek kimagasló termelési sikerei, nem döntenek meg országos rekordokat,' nem versenghetnek még a szomszédos községekkel sem. Am szerény munkálkodásuknak mégis van egy nagyon pozitív oldala. A kedvezőtlen adottságok ellenére is sikeresen zárják az esztendőt. — Pedig a mi határunk olyan különleges — mondja Gyárfás János, a Szabadság Tsz elnöke —, hogy innen még a víz is elfolyik másfelé. Ha Pedig nagy esőzés van. több kárt okoz, mint amennyi hasznot remélnek tőle. Az elmúlt évben is volt itt egy nagy felhőszakadás, s utána földjeinknek az a legjobb része, amelyet korábban megtrágyáztunk, feljavítottunk, mind lent volt a dombok alján, a faluban. A termőtalaj iszapja borította az utcákat, kerteket, értékes növényeink meg a semmit érő savanyú földben sínylődtek. Egy síkvidéki tsz-elnök, mondjuk a mezőkövesdi, vagy a mezőcsáti járásban el sem tudja képzelni, milyen problémát okoz itt például az építkezés. A megfelelő anyagi fedezet megteremtése, a terv elkészítése után még mindig hátra van a legnagyobb gond; hová építkezzenek? A mindössze hatszáz termő holdon gazdálkodó Szabadság Tsz majorjai három különböző helyen állnak. Most például istállót építenének, de a kijelölt helyre, mely a tsz-nek is alkalmas volna, .nem tehetik, mert a terület alatt bányaművelés folyik. Szükségszerűségből esetleg negyedik majort is csinálni kell majd, ahová természetesen újabb munkaerőket. kell tenni, s mindez a termelési költségeket is növeli. Korunkban, amikor a megye más részein a legkisebb termelőszövetkezetben is gépesítették a legnehezebb mezei munkát, az aratást. Borsodná- dasdon még mindig kézzel aratnak! így lesz az idén is. A kombájn nem tudja járni a meredek dombokat, nem ugorhatja át a szakadékokat, itt csak kézi kasza takaríthatja be a termést.' Mindezeket nem panaszként sorolta Gyárfás János: a tényeket említette meg annak illusztrálására, milyen körülmények között dolgoznak a hegyvidéki tsz-ek. Ezek ellenére is — mint mondtuk — a kis termelőszövetkezet sikeres esztendőt zár. Tagjai elégedettek, s bizakodva tekintenek a jövő elé. melynek tervei már érlelődnek. A domboldalakon nem kifizetődő a búzatermelés, lényegesen több hasznot hajt az állattenyésztés, elsősorban a juhtar- tás. Erre térnek át fokozottan, s ha ser kérjil esetleg egyesülésre, az új tsz igen erős állattenyésztő bázisává Válhatnak. (o. m.) Mind megyei, mind pedig városi viszonylatban újabb problémát okozott a megfelelő karbantartás rendszeres elvégzésében, hogy 1967 végén központi rendelet alapján átszervezték illetve megszüntették az útőri rendszert. Ennek következménye, hogy az apró hibákat nem tudják időben kijavítani, és így azok nagyobb romláshoz vezetnek, amelyek rend bt* hozása már jelentős anyagi áldozatot követel. A vizsgálat a fentieken túl kiterjedt az új utak építésére is. Megállapították, hogy nem megfelelő a kivitelezői munka ellenőrzése, melynek következménye, hogy igen sok esetben az útépítők nem tartják be a technológiai előírásokat. Az ellenőrzés hiányának oka, hogy a tanácsi szervek nem rendelkeztek kellő szakemberekkel. A vizsgált tényekből kitűnt, hogy sok kárt okoznak az út- rongálók is. Néhány szerv, illetve vállalat nem tartja be az előírásokat. így például az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság lánctalpas járműve Miskolcon, a József Attila utcán közlekedett, tehát vezetője figyelmen kívül hagvta a | KRESZ 13. §-ának első 6 bekezdésében foglaltakat. A kerületi tanács ezért meg is indította a szabálysértési eljárást. A TÉNYEK FELSOROLÁSA persze önmagában még nem ad választ arra a kérdésre, hogy valójában mit is lehetne tenni a gondok enyhítése érdekében. A válaszadás természetesen korántsem könnyű, hiszen — s ez mindenki előtt köztudott — az ország úthálózatának a kor igényeit kielégítő kiépítése, illetve felújítása olyan erőfeszítést jelentene a népgazdaságnak, olyan tetemes részét tenné ki az állami költségvetésnek, melyet ma elfogadni ésszerűtlen lenne. Napjainkban kevés az az ösz- szeg, melyet útépítésre (karbantartásra, felújítással együtt) fordíthatunk. De ez a tény sem magyarázza és indokolja a mai borsodi valóságot, azt a mondást, hogy „behunyt szemmel is rögtön észrevesszük, mihelyt megyénk országútjaira lépünk”. Vagyis, a valóságos, elkeserítőcn rossz útviszonyokat még a szűk anyagi keretek sem fogadtathatják el. Azokkal a lehetőségekkel —. legyenek azok bármily korlátozottak —, melyek „kezünkben vannak”, a közérdek, a közügy megkívánta felelősséggel kell bánni. Mindenekelőtt sokkal nagyobb go'nddal kell ügyelni az új utak építésénél a minőségre! Érdemes lenne mindennapos gyakorlattá tenni — miként a NEB is javasolta — a mintavételt, mely- lyel már az átvételkor ellenőrizni lehetne a végzett munkát, s így a „bizonyítvány kiállítását” nem kellene a forgalomra bízni. Mert életképesen, hosszú távra kell építeni. MINDEZEK MELLETT a már kész útjaink megóvásához a jelenlegi útjavító géppark .[óbb, teljes kihasználására kell törekedni, s ezzel egv- időben annak bővítése is el- | engedhetétlenül szükséges. Itódvai Péter A mezőkövesdi járás érdekében (Tudósítónktól) A Mezőkövesdi járási Tanács nemrégiben hagyta jóvá a járási tanács, a végrehajtó bizottság, valamint az állandó bizottságok 1969. évi munka- programját. A program meghatározza: a testületi ülések napirendjei-elsősorban a járás egészét érintő gazdasági, gazdaságpolitikai, községpolitikai feladatokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzanak. A napirendi pontok között helyet kapnak az egyes szakágazatok helyzetét, a járás lakosságát leginkább érdeklő kérdéseket elemző jelentések, tájékoztatók. A járási tanács továbbra is fontos feladatnak tekinti az egészségüggyel, a szociális, kulturális, valamint a kommunális gondokkal, feladatokkal való foglalkozást. Makó József Mezőkövesd Narancsszüret Szegeden A szegedi egyetemi botanikuskert legnagyobb narancsfája fokozatosan érleli gyümölcsét, s már megkezdték a teljesen sárga termés szedését. Az üvegház egyik sarkát betöltő narancsfa lombkoronája négy méter átmérőjű, s a kifejlődött gyümölcsök egyenként 20—25 deltásak. Készül a házgyári elem.., (Foto: Szabados) Szakmai továbbképzés asszonyoknak Gondos munkatervvel ké-1 szült fel a sátoraljaújhelyi járási nőtanács vezetősége arra, hogy a téli hónapokban megfelelő programot tudjon biztosítani a bodrogközi, hegy- ] közi és hegyaljai lányoknak,1 asszonyoknak a szakmai és \ művelődési ismeretszerzésre, továbbképzésre. Kelemen Istvánná, a járási nőtanács titkára szívesen tájékoztatott bennünket a különböző tanfolyamokról, tanulási lehetőségekről. A termelőszövetkezetekben dolgozó lányok és asszonyok részére a megyei tanács ké- kedi üdülőjében egyhetes szakmai továbbképző tanfolyamot rendeznek ezen a héten, s ezen más borsodi járásbeliekkel együtt a sátoraljaújhelyi járás területéről 18 szakmunkás lány és asszony vesz részt. Valamennyien a kertészetben, növény-, dohánytermesztésben és az állattenyésztésben dolgoznak mint szakmunkások vagy brigádvezetők. De a többi tsz-asszony szakmai ismereteinek gyarapításáról is gondoskodik a tél folyamán a járási nőtanács és a mezőgazdasági osztály. Ezek számára a központi fekvésű községekben, többek között Riesen. Zemplénagárdon. Kenézlőn, Pálházán a mező- gazdaság különböző ágait felölelő kérdésekről előadássorozatot rendeznek. \ Kiváló el-I méleti és gyakorlati szakem- j berek a korszerű agronómia; legfontosabb tudnivalóival ismertetik meg a tsz-lányokat és asszonyokat, Az előadások, tanfolyamok iránti érdeklődés igen örvendetes. s ez azzal is magyarázható, hogy a járásban eddig működő és a tavasszal megalakuló újabb női brigádok az új esztendőben is nemes versenyre kelnek egymással a többtermelés, a még nagyobb egyéni és közös jövedelem érdekében. (h. j.) Tízezer hallgató A különböző témákból megszervezett és megtartott egészségügyi előadások nemcsak hasznosak, hanem igen népszerűek is. Az elmúlt négy esztendő alatt megtartott egészségügyi tanfolyamok előadásain csaknem tízezren vettek részt Miskolcon. Különösen az elsősegélynyújtó, a közegészségügyi és üzemegészségügyi előadások vonzották a hallgatóságot, de az anyák iskolájának is szép számmal voltak hallgatói. A valóra váltás ideje Előrelátó tervezés A Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat minden tekintetben a távlati feladatokat érintő terveket készítve dolgozik, hasznosítva a korábban szerzett tapasztalatokat. Az egyik legnagyobb volumenű munka mindig a parkok építése, karbantartása, az erre fordítandó összeg és munkaerő helyes elosztása. A múlt év első kilenc liónaojában például több mint másfél millió forintot fordítottak Kazincbarcikán parképítésre, amihez a megrendelést a városi tanácson kívül a különböző üzemek adták. Gond viszont még mindig a munkaerő. Ennek megoldására már korábban is történtek intézkedések, a végleges megoldás viszont csak évek múltán várható. A vállalat vezetői mindenekelőtt a szakmunkás-utánpótlásban látják e probléma rendezését. Éppen ezért már 1966-ban megkezdték a kertészeti tanulóképzést; Az első tanfolyamra 14 fiatalt vettek fel, míg 1968-ban kilenc elsőéves tanuló kezdte meg a munkát a dísznövénytermesztő és parképítő szakmában, Remélhetőleg jó szakmunkásai, hűséges dolgozói lesznek a vállalatnak, amely számít rájuk a mind nagyobb feladatok megoldásában. M egvalósításának második esztendejébe lépett az új gazdasági mechanizmus, s a neve mellett az „új” jelző már nem annyira szokatlan újdonságát, mint hosszabb időre szóló frisseségét hirdeti. Természetes tehát, hogy a párt- szervezeteknek a reformmal kapcsolatos feladatai sem pontosan olyanok, mint az előkészítés időszakában. Az előkészítés idején a fő feladat a reform megérttetése, széles körben való magyarázása volt. A megvalósítás első esztendejében a gyárak és üzemek kommunistái elsősorban saját munkastílusukat törekedtek az új körülményekhez igazítani. Tapasztalatokat gyűjtöttek. Ismereteik birtokában különféle határozatok egész sorát hozták. Vagyis, az elmélet és a gyakorlat összevetése útján kijelölték gazdasági-segítő és irányító tevékenységük alapvető módozatait. Természetesen a reform még elég „új”, s a továbbiakban is temérdek új tapasztalattal szolgál, új határozatokat, s a régiek finomítását teszi majd szükségessé. De a pártszervezetek gazdasági tevékenységében mostanában mind kevesebb az új határozat. Amint egyik nagyüzemünk pártbizottságának titkára elmondotta, az új évben lehetőleg nem kívánnak új határozatokat hozni. A meglévők szellemében akarnak dolgozni, az 1967-ben és 1968-ban kidolgozott, és a gyakorlatban helyesnek bizonyult határozatokat akarják valóra váltani. Ez nyilvánvalóan így helyes, hiszen mind a reform, mind pedig a kommunistáknak a reformmal kapcsolatos feladatai egy-két esztendőnél jóval hosszabb időre szólnak. Olyan programot jelentenek, amelynek alapján az üzemek kommunistái képesek biztosítani a párt vezető szerepét gazdasági életünk minden területén. E programok a feladatok kijelölésekor messzemenően figyelembe vették a vállalatok adottságait, rövidebb és hosz- szabb időre szóló fejlesztési elképzeléseit. Általában számoltak a várható gondokkal, nehézségekkel is. Végrehajtásuk tehát egyben a vállalati célkitűzések valóra váltását jelenti. Amennyire helyes azonban, ha pártszervezeteink elsősorban a meglevő határozatok végrehajtására törekednek, s nem szaporítják szükségtelenül ezek számát, annyira veszélyes is lenne, ha nem vennék észre idejében, amikor egv-egy elképzelésük valamilyen oknál fogva módosításra, kiigazításra szorul. A gazdasági reform, illetve hosszabb távú népgazdasági célkitűzéseink valóra váltásának időszakában tehát a kommunistáknak a napi feladatokra, és a munka közben adódó tapasztalatokra egyaránt nagy gondot kell fordítaniuk. C sakis így, az élet változó követelményeihez^ való rugalmas alkalmazkodással biztosíthatjuk, hogy gazdaság- irányításunk rendszere mindenkor friss maradjon, hogy a valóra váltás sokéves időszakában pártszervezeteink mindvégig irányítói, kezdeményezői legyenek az újnak. Flanck Tibor medvénk és városunk fiit V1SX© BB Ytl I i9é 1 a
