Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

létydeéa Tárttató időjsrfc mm Äotwb felhős idő, feavazá- '«*kal. Helyenként élénk 6exa- %*•*!, északkeleti szél. Főként az { északkeleti megyékben hófú- -ráeok. Hideg idő. Várható Ieg- naagrasabb nappali bőmérsék- let mínusz 3—8 fok közük. Ax építők * idei pragramjúhói A Borsod megyei Építőipari Vállalat ez évi termelési ter­ve már meghaladja az egy- milliárd forintot. A jelentős összeg felhasználásával a négy ipari városban — Miskolcon, Tiszaszederkónyben. Ózdon és í Kazincbarcikán — 2024 új la- ! kást adnak át és 712 otthon j építését kezdik meg. Az új la- j károk közül 923-at a Borsodi ! Házépítő Kombinál termékei­ből. a falmagasságú, előtapé­tázott panelokból szerelik ösz- sze, a többit pedig „hagyo­mányos’' eljárásra!, habsalak- i blokkokból r kftják ki. A I vállalat dolgozol. még mintegy J 80 nagyobb létesítményt is el­készítenek. Ezek között van a miskolci Nehézipari Műszaki j Egyetem korszerű könyvtár- : palotája, a diósgyőri tejgyár, I az ózdi és a kazincbarcikai j művelődési otthon, a tiszasze- ! derkényi 10 tantermes általá­nos iskola, a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat új székhaza és a minden igényt kielégítő új miskolci Állami Áruház épü-. lete. i Ezeken kívül számos új lé­tesítmény alapozását is meg­kezdik. így például Kazinc­barcikán ABC-áruházat, ta­nács- és pártházat, Tiszasze- derkényben 12 tantermes ál­talános iskolát, 100 férőhelyes óvodát és 40 személyes bölcső­dét, Ózdon tisztasági fürdőt, Miskolcon a Győri-kapui lakó­telepen pedig 20 tantermes is­kolát építenek, amelyeknek átadására • csak 1970-ben kerül sor. A borsodi épí­tők a házgyári panelokból készülő, felső 172 lakásos kísér­leti lakóház összeállítását a miskolci Vörösmarty utcában már megkezdték. Borsodnádasd, megyénk leg­északibb ipari települése na­gyot fejlődött az elmúlt esz­tendőkben. A már csaknem 4800 lelkes község lakói talán észre sem veszik a nagy vál­tozásokat, de az esztendők el­múltával ismét erre látogató idegen Iépten-nyomon talál­kozik a községfejlesztés új lé­tesítményeivel. Löffler József, á községi ta­nács vb-titkára, aki 1945 má­Moszjo feledékeny Amolyan negyvenes, jóvágású úrféle lép az étterem­be. Rögtön lerí róla, hogy külföldi. Hogy miből követ­keztet erre az ember szinte csalhatatlanul? Mert nem ügy viselkedik, mint egy eredeti idegen, S ez esetben éppen ez a történet csattanója. No, de nem vágok a dolgok elé. Kocsija természetesen a lehető legnagyobb, ha nem is a legújabb márka. És az is természetes, hogy az étte­remtől néhány lépésnyire parkírozott vele — végtére is egy Möszjő ne gyalogolhat feleslegesen és sokat, legfeljebb kifizeti a bírságot a tilos helyen történő vá­rakozásért. Rövid, enyhén kockás felöltője hanyag ele­ganciával lcanyarodik vállán, s még hanyagabb ele­ganciával dobja az asztal fehér térítőjére kesztyűjét, természetesen az indítókulccsal együtt. Lábával odább tolja a széket, leül. Körbe sem néz. Ugyan kit és mii néznél Elég, ha őt látják. A pincér pedig úgyis észre­veszi, sőt mi több, önérzetet sértő hajlongással siet. a magas vendéghez: méltóztatik parancsolni? Természetesen — hiszen mondom, minden termé­szetes —, a francia úr mit sem ért a nyájasan hangzó, de. számára értelmetlen szavakból. Néhány kenetteljes francia szó hagyja él ajkát. Erre aztán a felszolgáló végképp zavarba jön. S mit is tehet ilyenkor egy, a kö­telességét híven teljesíteni akaaró magyar felszolgáló? * Rohan asztaltól asztalig és pardon nélkül elemelgeti az * étlapokat, hogy kiválassza közülük a. legtisztábbat, leg- • kevésbé gyűröttet. Nagy hajlongások közepette teszi a J vendég elé. Az szemeit kerekíti Emez izzad, nyög, • egyik lábáról a másikra áll, mutogat a feltüntetett éta- * lekre — hasztalan igyekezettel. Végül kétségbeesetten K néz körül segítségért. * A segítség ott áll a konyhai kijárat ajtajánál. Bár a , kolléga ezt még nem sejti. Áll és akként hunyorog, • mint aki gyanakszik, mint aki. lát valamit, de nem J tudja hirtelenjében, mire, vagy kire emlékezteti. Aztán • hirtelen minden világos lesz előtte. • Odasiet az asztalhoz. « Uram... A francia felkapja fejét. A szikár pincér nr- • cán megrándul egy izom. , — Tehát igen. Nos, ha az aktatáskájáért }ött, még • megvan. A lakásomon Emlékszik, tízegynéhány esz- • tend,övei ezelőtt egy másik étteremben — itt és itt — « ötvenegy forint és nyolcvan fillér ellenében zálogul • hagyta nálam. Gondolom, ki akarja váltani? Emlék- „ szik, ugye? Mert ha az ember az anyanyelvét el is fe- • lejti, adósságait nem. Bár, ki tudja... J Amikor kilép az idegen — az idegennél is idegenebb • —, azt mondja a szikár ember: Pfúj! És félhangosan • még hozzá-tesz valamit... » (—a) • • •«.■***♦• *♦**♦**»:**»••*»•»««••*■»»* nem egészen két esztendő alatt? — Nagyon hosszú lenne a felsorolás, ezért csak a leg­nagyobb, legjelentősebb köz­zségfejlesztési tételeket soro­lom fel — válaszolta a tanács- titkár. Az új tanácsi ciklus el­ső esztendejében a Budaberki- telcprc vezető 1300 méteres útszakasz építésére és a vil­lanyhálózat bővítésére 1,9 mil­lió forintot fordítottunk. 1,4 millió forintos költséggel épült fel a négytantermes új iskola., amelynél mintegy 200 ezer fo­rint értékű társadalmi munká­val is dicsekedhetünk. A Bé­ke utca lakói úgy építettek betonjárdát, hogy a tanács­nak csak az anyagot és a szakmunkást kellett részükre biztosítania. A fcéJeadalrm muttklről szó­ló kimutatásokat nézve kide­rül, hogy 1967-ben a lakos­ság 580 ezer forinttal járult hozzá a község fejlesztéséhez. — 1968-ban még jelentősebb volt a társadalmi munka — mondja Löffler József. Nem számítva az apróbb munká­kat, a csatornák, átereszek tisztítását, az apróbb út- és járdajavításokat, a lakosság 640 ezer forintos munkával já­rult hozzá a nagyobb létesít­ményekhez. 1968-ban különben a követ­kező nagyobb létesítmények­kel gazdagodott a község: egy tanteremmel és szertárakkal, valamint raktárakkal a gyár­telepi iskola; 460 méteres sza­kaszon félújították a Rákóczi utca burkolatát, bővítették a Hasznos-telepi villanyhálóza­tot és a községfejlesztés fo­rintjaiból, valamint a kommu­nális adóból felépítettek 12 Is­ik ást. Az összesen mintegy 3,8 milliós költséggel épült laká­sokba ezekben a napokban költöznek be a boldog, új la­kók. — Persze, sok még a la­kás-igénylő, s az elkövetke­ző években mindent el kell követni, hogy ez az ipartelep -is minél több .új lakáshoz jus­son — jegyzi meg a* tanács- titkár. Szó esik az üzlethálózatról is. A lakosságnak és a tanács végrehajtó bizottságának is az a véleménye, hogy az üzlethá­lózat nagyon elavult, korsze­rűtlen. A régi épületekben — a legtöbb esetben bérelt helyi­ségekben — mát nem tudják kielégíteni a megnövekedett igényeket. A nagy érdeklődést és nem kevesebb vitát kiváltó televí­zióadás, a slágerkupa vetélke­dő szilveszterkor befejeződött. Nyolc népszerű táncdaléneke- sünk közül a Kós János által vezetett csapat szerezte meg te kupát. Igazságosnak tartják-e az országos zsűri döntését? Ol­vasóink a kérdésre 84 száza­lékban IGEN-el válaszoltak; Tehát híven játékszabályaink­hoz, a többség véleményét te­kintettük érvényesnek és az igen-válaszos kritikai totószel­vények között sorsoltunk ki könyveket. Nyertesek: Antalóezy Sándorné, Kazinc­barcika, Tavasz u. 31. sz. II. 2.? Fügedi Péter, Mezőkövesd, Je­genyesor 21.; Molnár Mária, Abaújvár, Petőfi u. 172.; Túri Kálmán, Miskolc, Kőporos 8.5 Zsadon József, Teresznye. Munkában .rongysaobrászli, ÉSZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja Pöszerfecsíflö: Vödör frís/xó Szerkesztőség: Miskolc. Bajcsy-Zsillnszky ti. 13. Tolefonszámok Titkárság- 16-888; Gazdaságpolitika) rovat: 18-033. Pártrovat' 16-078 Belpolitikai ro­vat: 16-150. Kultúrrovat: 16-067. Sportxovat: 16-619 Munkásievele- zás. panaszügyek: 10-010 Központ: 36-133 16-672. 35-380. 3G-S79. Kiadja: n Borsod megyei Lapldadö Vállalat Miskolc. Bajcsy-Usilinszky u. 13. Peleiét ktadö: Bird Péter Telefon: Sfl-131 Hirdetésfelvétel: Széchenyi o. 10—17. Telefon: 16-213 Terjeszti a Mnrvar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél Ab előfizetés dija egy hónapra 18 forint Index: 2505S , KészOH a Borsodi BelelSo vezető: December 30-án Gonda Jó- ;sefné edelényi lakos elment itthonról. Gyermekeit, Máriát ■s Bajost azonban nem vitte nagával. A lányka 5, a kisfiú 2 eves volt. Anyjuk befutott a rozoga vaskályhába, amelynek még ajtaja sem volt. S azután, hogy gyermekei ki ne menje­nek a hidegbe, jó erősen lela­katolta kívülről az ajtót. Hogy mit csináltak a gyere­kek? Nem tudjuk, s már nem is fogjuk soha megtudni. De azért sejtjük, mit csinálhattak. Valószínűleg még az igazak ál­mát aludtak. így történhetett, hogy nem vették észre, amint egy kis parázsdarabka „kiug­rott” a kályhából. Fel-felszik- rázott, s az egyik szikra meg­gyújtotta az ottfelejtett papírt. Az lángot kapott, s a láng meg­gyújtotta a kályha közvetlen közelében levő heverőn a ru­hát, majd magát a heverőt. S már nem is láng volt, hanem tűz. A szomszédok vették észre a kiszivárgó füstöt. Betörték az ajtót, eloltották a tüzet. Két napig nem is tudta meg senki, mi történt. Talán soha sem de­rült volna ki, ha az a parázs­darab, s a belőle keletkezett tűz nem okozott volna tragé­diát: a két kisgyerek halálát. Mert Mária és Lajos füstmér­gezésben meghaltak. Testükön égési sebeket is találtak. A tűz — a legenda szerint — Prométheusz ajándéka. Jő ba­rátunk. Sajnos, figyelmetlen­ség, s olykor feleiőtlens.ég miatt gyakran ellenségünkké válik. Nyáron, a nagy melegben a termény kap lángot. Télen el­sősorban a lakástüzek jelen­tenek veszélyt. Annyiszor el­mondták már, mégis sokszor történik tragédia. Nem zárják le a kályhát, amikor elmennek otthonról, túl közel helyezik a kiságyat a meleg fűtőtesthez és bíznak a jószerencsében. Mert így csinálták ezt nagyanyáink is, mégsem történt baj — mondták. Pedig minden ilyen magára hagyott nyitott kályha veszélyes'. Mert elég olykor ígyetlen szikra, s kárba megy i lakás, veszélybe kerülhet a benne tartózkodó gyermek. S a gyerekeket olyan gyakran hagyják magukra. Gonda Mária és Gonda La­pos tragikus halála szomorú fi­gyelmeztető lehet. Vigyázzunk i tűzre! (es. a.) százalékos a p'áratartalorp. Ott­létünk alatt, az olvadás mi­att, a patak úgy megduzzadt; hogy a táborhely mindössze» egy 3 méter hosszú és 60 cen­timéter széles területen volt. Zánipori Vilmának, a túra vezetőjének és egyetlen női tagjának feladata volt az él- kezketés. — Miből állt a napi menü? — Konzervből, konzervből és megint konzervből. Mérhetet­len sok csokoládét ettünk meg, s talán ennek köszönhető, hogy' egyikünk sem fogyott le az öt nap alatt. ÜGPCSgpÉ és esgppÄfeliir A túrának feladata volt, hogy tudományos megfigyelése­ket végezzen a barlangban, másrészt pedig a föld alatti élet hatásait; tanulmányozza. Az állandó sötétség, a szinte íojtóan párás levegő és a nem, éppen idegnyugtató vízcsobo­gás hogyan hatott a túra rész­vevőire? Legjobban akkor örültünk, amikor ismét megláttuk a nap­fényt ... — mondja Szeremley Szabolcs, a túra tudományos vezetője. — A tudományos kísérletek közül a kőzettani mintákat, « mikrobiológiai vizsgálatokat éd a bogárcsapdákat kellene megemlíteni... — Milyen új járatokat fe­deztek fel? — Talán az a 6x8 méteren cseppköbaldachin volt a leg­szebb, amelyet egy hatalmas» kürtőben találtunk. A barlangtúrán résztvettdfct között gimnáziumi tanuló, ag.» rármérnök, laboráns és fogy technikus volt. ^ — Mi fűzi mégis őket össze,; hogy ilyen nem mindennapi hobbyt űznek? — A Bükk hegység lábánál, szinte kötelességünknek érez­zük, hogy ezeket a föld alatti titkokat megismerjük és meg-: ismertessük... Pusztai Évái j hasadék 10—20 méteres függő-- leges „lépcsőkből” áll. Ezeknek átmérője átlagosan 1,5 méter. — Hogyan lehet leereszked­ni egy ilyen keskeny üregbe? — A szélesebb részeken már kiépített vaslépcsök vannak, a szőkébb helyekén azonban csak az úgynevezett traverz­mozgással lehet lejutni. Ennek a lényege, hogy karját, hátát, lábút Iekifeszíti az ember a falnak. Ezért a leszállás elég hosszadalmas is volt, hiszen mire mind az öten leértünk, csaknem 4 óra telt el. Víz, víz, víz! — Hát. a vízből bőven kiju­tott nekünk az 5 nap alatt — vette át a szót Gyurkó Péter. A körülbelül 1 kilométeres barlangban patak csörgedezett végig, s a táborhely előtt 3 mé­teres tufagáton zuhogott le a víz. Vizes volt a levegő is, hi­szen a barlangban közel 100 ) Karácsony másodnapján öt j fiatal barlangkutató szállt le I az ország harmadik legmé- I lyebb barlangjába, hogy ötna­pos' túra során ismerkedjen a I föld alatti világgal. Zámpori ' Vilma, Földi Zsolt, Komlóssy i Attila, Gyurkó Péter és Sze- ; remley Szabolcs, a MEAFC Marcell Lonbens-röi elnevezett j barlangkutató szakosztályának . ! tagjai szinte páratlan kísérle- ! tét hajtottak végre. 120 órát j töltöttek a föld alatt, 164 mé- (ter mélységben, miközben ■ egyetlen telefonkábel kötötte < őket össze a külvilággal. Élő traverzek a liasatféklian — A barlang, amelybe de- . cember 26-án leszálltunk, a i Bükk hegységben, Létrástetön ’ van, — kezdte beszélgetésün- t két Zámpori Vilma, a csoport ’ vezetője. A 164 méter mély £ ‘120 óra a fold alatt _ 100 százalékos páratartalomban — Konzerv, konzerv, konzerv! \Mi.től vörös a eseppkőbaldachin A slágerkupa kritikai totójának eredménye jusa óta dolgozik a községi közigazgatásnál, s ezt megelő­zően 25 esztendeig a lemez­gyár dolgozója volt, talán még arra is pontos választ tudna adni, hogy az elmúlt négy év­tizedben hány űj ház épült, hány gyermek született a köz­ségben. Ezúttal azonban csak arra kértünk választ, mivel gyara­podott a község a legutóbbi tanácsválasztások óta eltelt, lét év alatt több milliós iezsáifepesziés Borsodnádasdon A lakosság példamutatása — Költöznek az áj lakásokká Az üzlethálózat méer elárult MISKOLCI G'MáÉHttA (Déryné u. 5.) FRANCIA GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS Nyitva: január 26-ig — hétfő kivételével naponta 11—19 óráig mmsm ő. vasárnap. A lőcsei fehér asz- I szuny (3). BérleíretiT’i’t. Rigó Jancsi fi?. áérletszü- • n et­il. hétfő. Nincs előadás. 7, icedtí. Rigó Jancsi (7). Ibsen bérlet b, szerda Rigó Jancsi t7). Bérlet- f szünet i 9. csütörtök Kigó Jancsi Ci). | Huszka bérlet. 10. péntek. A térképen nem talál­ható (7). Bemutató bérlet. 11. szombat. A lőcsei feliér asz­szooy (3). Petőfi 'ifjúsági bér­let. • A térképen nem található (fél 3>. Cslky bérlet. IS, vasárnap. Rigó Jancsi Bér­letszünet. Rigó Jancsi (fél »}. Öérletszü­net. k;. hétfő. Nincs előadás. W, kedd. A lőcsei fehér asszony (7). Csortos bérlet. Babagyűjtemény ga is etidrödi származású, édesapja kubikos, majd kordé- lyos volt, így járták az orszá­got, ahol elleste az emberek szokásait; arcmimikáit. A nép­művészet fortélyait soha nem tanulta, mégis a környéken „rongyszobrászként” ismerik. Papp Józsefné babagyűjte menye egyedülálló az ország ban, mintegy 500 babát őri: alsógödi lakásában. A külön böző rongybabákat maga ké­szíti, ez a hobbyja. Tíz év< formálja, alakítja figuráit, me­lyek a paraszti élet egye: mozzanatait tükrözik. Jóma­fi •ági k ats figyel in ezt elés

Next

/
Oldalképek
Tartalom