Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

' Péntek. 1&69. Januar 3. SSÄAKMAGYARORSZAG 3 Ki segíthet rajtuk? Nyernek- és ifjúságvédelmi muuka Miskolcon II betakarítási lön figyelik az albérletben la­kó tanulóidat. A munkaérte­kezlet tagjai eddig már 120 je­lentést. juttattak el Dobos Lászlóhoz, aki a városi tanács művelődésügyi osztályán ös­szefogja a gyermek- és Ifjú­ságvédelmi munkát. Ugyan­csak külön törődnek az alko­holista családokkal. Szép len ek Most olyan munkatervet ál­lított össze az értekezlet, amelyben 1969-től 1971-ig meghatározzák a legfonto­sabb tennivalókat. Ezek közül íme, néhány példa: Gyermekváros építését szor­galmazzák Miskolcon. A Mű­velődésügyi Minisztérium tá­jékoztatója szerint jövőre el­készülnek a tervek, megkez­dődhet az építkezés, és lí)72-re már készen is lehet a 320 fé­rőhelyes gyermekváros. A bölcsődék, óvodák, nap­közik, kollégiumok férőhe­lyeinek bővítése szintén sze­repel a tervekben. Szeretné­nek kerületenként hetes nap­közi otthont is létesíteni. A be­járó tanulóknak pedig kultu­rált várótermet. Az állami gondozottaknak legalább a szünidőkre biztosí­tani akarják a pártfogókat. Keresik a jó nevelőszülőket, örökbe fogadókat is. A társadalmi védelemre szo­ruló fiatalok munkába helye­zéséről külön intézkednek. A vállalatok segítségét kérik ahhoz is, hogy ifjúsági klub­hálózatot alakítsanak ki. A művelődési otthonoktól pedig azt várják, hogy vonják be szakköreikbe a veszélyeztetett környezetben élő fiatalokat. Mint Tok Miklós, a városi tanács vb-elnökhelyettese, a munkaértekezlet elnöke hang- súly9zta: ezeket a szép terve­ket csak közös összefogással lehet, megvalósítani. Az érte­kezlet tagjai — önzetlenül, lel­kesen, társadalmi munkában — vállalták is ezt az össze­fogást. Munkájukat azonban még igen sokan segíthetik. Jelzéseket adhatnak a veszély- forrásokról a lakóbizottságok, amelyek jól ismerik a csalá­dokat: orvosok, védőnők, pe­dagógusok, akik munkakörük­nél fogva kapcsolatban vannak a gyerekekkel; vállalatok párt-, szakszervezeti és KISZ- bizottságai, amelyek külön fi­gyelemmel kísérhetik a sajná­latos sorsú fiatalok életútját.. No és számítanak a szülőkre is. Az érintett, érdekelt szü­lők megváltozására. Jövőre ugyanis még több helyen csök­ken a munkaidő. Tehát több idő jut a családi életre. Ituttkay Anna verseny győztesei Még a nyár végén történt, hogy a Tokajhegyaljai Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége a hármas jubileum tiszteletére őszi betakarítási versenyt hirdetett a járás szö­vetkezeti gazdaságai részére. A versenyben 62 tsz vett részt, és az elért eredmények értékelé­sére az év utolsó hetében ke­rült sor Sárospatakon Novák Andrásnak, a versenybizottság elnökének irányításával. A döntés alapján a 2000 hol­don felüli kategóriában első helyezést ért el a sárospataki Kossuth, másodikat a legyes- bényei Egyetértés, harmadikat pedig a zemplénagárdi Szőke Tisza Termelőszövetkezet. A 2000 holdon aluli gazdaságok közül első lett a füzéri Füzér­vár, második a sárazsadányi Jóreménység, harmadik a pál- házi Rákóczi Tsz. A verseny­zászlókat és okleveleket a te­rületi szövetség elnöksége ün­nepélyes külsőségek között adta út a győztes termelőszö­vetkezetek vezetőinek. Ardrágítoít-e a boltvezető? Tanácskozásra készülődnek Nevezetes jubileumhoz, egy évtized végéhez közeledik ha­zánkban a szocialista briffád­mozgalom. Tíz éve annak, hogy bontogatni kezdte szárnyait e nagyszerű kezdeményezés. Az­óta széles mederben, nagysze­rű tettek hordozója lett. A szocialista brigádmozga­lomnak a megye vegyipari üzemeiben is patinás hagyo­mányai vannak. Akik e kö­zösségek keretein belül élnek és dolgoznak, számvetésre ké­szülnek. Lesz miről beszámol­ni nemcsak az országos mére­tű találkozón, hanem azon a tanácskozáson is, amelyet az ország vegyipari üzemeinek szocialista brigádvezetői feb­ruár 14-én tartanak Budapes­ten. A NIM kultúrtermében gyülekeznek össze minden üzemből, az üzem szocialista brigádjait képviselő vezetők. Kazincbarcikáról, a BVK- ból 10-en, az ÉMV-ből' heten, míg a TVK-ból kilencen lesz­nek ott ezen a napon; Borsod megyéből tehát összesen 26-an. Tények, eredmények, ta­pasztalatok. tervek és elképze­lések kerülnek a tarsolyba, ami jelentős hozzájárulás lesz a tanácskozás munkájához. Uzemavatás Mezőkereszlcsen 5!Nem vitatjuk: ifjúságunk sin.íő többsége egészségesen ,aJlődik, jól tanul, rendesen Vügozik, kulturáltan viselke- !.x, a szocialista társadalom 'Jc,znára, örömére válik. a 3e mit csinál a döntő több­sen kívüli réteg? Hiszen van l"4n. Vannak fiatalok, akik mlölcsileg, vagy testileg nem élődnek egészségesen, nem sztalnak jól, nem dolgoznak ‘".felesen és nem viselkednek V"jturáltan. Válhatnak-e ők is társadalom hasznára, örö- ' 're? v- Nem — ezt volna leg­könnyebb kimondani. Aztán jn is törődni velük semmit. ;Jsj Elvégre ott vannak szüleik, Bvj»y rokonaik. Legyen övék a íptelősség, a nevelési, az el- iaí5jtási kötelesség. mi országunk társadalma ,n^>nban nemes célok elérésén jnkálkodik. még szebb jövőt iai^r biztosítani a következő ze,Vnzedék számára. Törőd­hetik kell tehát az ifjúság jutybsépen kívüli rétegével, ü j-mily fárasztó munkát igé- ?í‘fel is. Ha pedig egy-egy csa- belül ezt sajnálatosan a*n vállalják, nagyobb közös- isőjnck keli segítenie. Konkré- t»Jj: hol, ki és mit segíthet? évj ,$skolci példa alá n Miskolcon éppen erről ta- i ftfskozott a minap egy mun- ű értekezlet. Hivatalos nevén: ■ Városi tanács szervezésében egaiködő gyermek- és ifjúság- sílelmi munkaértekezlet, endely évente mindössze két- nk r tart összejövetelt. A ta- kiitnak nagyon sokféle elfog- tságuk van, hiszen a kö- i cékező szervek képviselői: a aktfosi tanács titkársága és kü- , gjböző osztályai; a _fiatalko­rúik ügyészsége, bírósága, a pítúdőr-főkapitányság, továbbá köA'árosi párt-, KISZ-, nép- tárintbizottság, a nötanács, a geiföskereszt, a Szakszerveze­tijei megyei Tanácsa, a TIT, a s éjrrnek- és ifjúságvédő inte­rnén. .. egtflyen összetételű tehát a cszjnkaértekezlet., amely konk- xteí intézkedéseket és szép ter- !,alfél dolgoz ki a sérült fiata- apji megmentésére. Sérültek SbciWeg: idegrendszeri, érzék­ink !rvi fogyatékosak. Sérül- ínyj erkölcsileg: bűnözők, vagy sgéizélyeztetett környezetben 5 ejk­U íí teltek eddig? különös gondoskodást igé­éinek a szellemi és testi fo- Itékos gyerekek, akiket a ga- ik könnyen rávehetnek rossz jaik végrehajtására. Ezért _ 'cgítö csoportot létesítettek a 1 lőfi utcai óvodában az óvo- tkorű, í’degrendszerileg se­in pit gyerekek számára. A be- kítddhib^s óvodás, általános és ilimiépiskolás gyerekeket eZ év- i az az I. kerületen kívül a III. jrületben is külön logopé- a vIt foglalkozásokon tanítják a radi*yes beszédre, i s/Tavalytól olyan nevelőotthon ■ék. ] van Miskolcon, amelybe fiátj-minc — V—VITT. osztályos ihoafiú került. Nem állami gon- dcj/.ottak. ív város mindhárom kerüle- in. íek tanácsán gyermek- és tf- ág védelmi albizottságot ala- cS?ottak. Ifjúságvédelmi fel- 1 velők járják az óvodákat, is- 9|ákat, intézeteket, hogy tel- alén ítsék, figyeljék: milyen zbi’tvekkel van a-legtöbb gond. arT1-Kz idei tanévtől kézi ve kti- rdée váci * “ ■ fa! ■ett ük hó Jelentős eseményre kerül sor ma, január 3-án, pénteken délután Mezőkeresztesen. A nagy község és néhány szom­szédos település női lakossá­gának nagy örömére ma avat­ják fel Mezőkeresztesen 1969 legifjabb borsodi üzemét, a Budapesti Konfekció Ktsz ru­hagyárát. A helyi tanács kez­deményezésére, az egykori kő­olajtermelő vállalat kihaszná­latlanul álló irodaházában és legényszállójában rendezték be ezt a korszerű üzemet, amely kétszáz dolgozónak, el­sősorban női munkaerőnek biztosít állandó elfoglaltságot. A tanács mintegy 700 ,ezer forintot fordított az épületek átalakítására, a budapesti szö­vetkezet pedig csaknem két­millió forint értékű berende­zést és gépeket^ biztosított ki­helyezett üzemének. A mező­keresztesi ruhagyárban kezdet­ben munkaruhákat, később pedig férfi és női konfekció árut fognak gyártani. 1969-re már biztosították az egész évi folyamatos termelést. A mező­keresztesi asszonyokon és lá­nyokon kívül elsősorban me- zőnyárád) és mezőnagymihályi jelentkezőket vettek fel az új üzembe. Az egyik nagy forgalmit bolt vezetője panaszkodott, hogy valamelyik vásárlójuk árdrágítással vádolta'meg a bolt dolgozóit. A vevő azzal érvelt, hogy a szóban forgó árucikket más helységben olcsóbban vásárolta. Több esetben találkoztam hasonló megjegyzésekkel. A kereskedelmi üzletpoliti­ka leglényegesebb eleme a fogyasztói árak szabályozása. Ez csak korlátozottan, érvé­nyesülhet, mert a legtöbb ha­tósági ármegkötés a fogyasz­tói áraknál van. A közszük­ségleti cikkek és alapvető szolgáltatások ára rögzített és a jövőben is az lesz. A fix árakon árusított termékek kivételével azonban — bizo­nyos megkötésekkel — a bol­ti kiskereskedelemre és ven­déglátóiparra bízták, milyen árat alakit ki. A -maximált árkategóriába tartozó cikkek­nél lehetőség nyílik a fo­gyasztói árak csökkentésére. A hatósági megkötéssel moz­gó megállapodásos áraknál pedig a kereskedelem és az ipar alakítja ki az árat, a központilag meghatározott alsó' és felső határ között. A szabad áras cikkeknél pedig a kereslet és a kínálat az ár­szabályozó. Az ármozgás lényege, hogy az árak folyamatosan a ke­reslet és kínálat viszonyai­hoz, az előállításuk és érté­kesítésük során felmerült költségekhez igazodnak. Ezért az árak időben, területenként és értékesítők szerint külön- bözök lehetnek. Csak így ké­pesek alkalmazkodni a heliris kereslethez és kínálathoz, az adott helyen felmerült költ­ségekhez. Árpolitikánknak azonban az árstabilitás a lényeges vo­nása. Ez az üzleti bizalom fontos eszköze. Minden ke­reskedelmi vállalatnak káros a pillanatnyi érdek alapján végrehajtott gyakori óruáí-j. toztatás. Az árak megalapo­zatlan módosítása ellentétes a. vállalat erkölcsi és anyagi érdekeivel. A kereskedelmi vállalatok a piac alapos elemzésével ala­kítják ki az árakat. Figye­lembe veszik az áruforgal­mi ést gazdálkodási követel­ményeket, Az áruforgalmi követelmények abban jutnak kifejezésre, hogy valamely? termékből milyen áron lehet a legtöbbet értékesíteni, af piaci egyensúlyt, a lakosság5 áruellátását biztosítani. A gazdálkodási követelmények­nél az áruk forgalmazásának vállalati költségeit mérlege­lik. Vizsgálják, milyen nzfmiM áruk költségviselő képessége2‘é és mennyi az a minimális nyereség, amelyet az árrés-,* nek 1 biztosítania kell. A fogyasztói árak feltün­tetését kormányrendelet írja elő. Ha. ezt a bolti dolgozók végrehajtják, kevesebb lesz a panasz. Takács Imre 'gec i s ■k 1 ogé yas ■tét íyt erí Á szocialista gazdasági együttműködés új lehetőségei Bcoyú'fotlák a gyöngyösi Gagarin Hőerőmű első kazánját Az óriáskazánban először csak olajjal gyújtottak be, az olajtüzelés többszöri ismétlése után térnek rá a szén- fűtésre. Cl ..' i l \ 1 'VI 11 11 i : L-.l 11 :<>V K* 1 '«HÍ pítkezések a szerencsi járásban ■1,1 Kevés ) vétellel sikert It be- Mf-.Hezni az 196í!-ra tervezett ár., ütközéseket a szerencsi járás .a,rUségeiben. A tanácsok a köz- .('fejlesztési alapok íelhasz- ■ jlásával 28 millió 390 ezer ként^intnyi összeget irányoztak el 5 az év folyam n különféle va TJítkezésekre, Ebből főképp a r-tikal. járdákat, közkutakat, •zoltó szertárakat építettek, néhány községben, így Tállyán aocc Legyesbényén új általános IL kola, orvosi lakás s rendelő 'esítését terveztél Egy-két községben a meg­kezdett építkezés áthúzódik 19G9-re, s ez a lemaradás mintegy két és fél millió fo­rintnyi beruházási összegnek felel meg. A Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítása szerint a tanácsok a községfejlesztési alapokat általában rendeltetés-* szerűen használták fel. Minden beruházáshoz készítettek terv­dokumentációt, s a tervezést a legtöbb esetben a Hazafias Népfront tervező brigádja vál­lalta. gondolatokat főbb tényező eredményezte, amelyek közül két igen lényegeset emelünk ki. Az egyik a napjainkban lezajló tudományos-technikai forradalom, amelyet a példát­lanul gyors technikai fejlődés, a tömegtermelés általánossá válása jellemez. Ennek szem­betűnő velejárója, hogy egyes iparágakban a gazdaságos ter­meléshez, a legkorszerűbb technika alkalmazásához óriá­si vállalatok szükségesek. Ezek már nem egy ország — külö­nösen, ha az közepes, vagy kis ország — piacának termelnek, illetve a vállalat tervezésekor a gazdagságosság követelmé­nyének eleget téve eleve nem gondolhatnak csak a belső piacra, hanem csakis a széles nemzetközi piacra. Általában a nagy országok képesek ilyen korszerű és megfelelő méretű vállalatokat önállóan létesíte­ni — hiszen csillagászati ösz- szegű beruházásokról van szó — a többi ország csak együt­tes erőfeszítéssel, összefogás­sal képes rá. A másik körülmény a szo­cialista országok viszonylatá­ban sajátosabb. Nevezetesen: több országban, számos ro­konvonást mutató gazdaság- irányítási rendszert vezettek be. Ennek során — a gazda­sági hatékonyság általános nö­velése érdekében — erőtelje­sebben alkalmazzák a népgaz­daság központi irányításának közvetett gazdaságpolitikai esz­közeit, szélesítik a vállalatok mozgási, döntési lehetőségeit, nagyobb szerepet adnak a gazdasági ösztönzésnek, érde­keltségnek. Növelik a vállala­tok önállóságát. Nyilvánvaló, hogy ez kisugárzik a nemzet­közi együttműködésre is, hi­szen ott többnyire még a régi gazdasági mechanizmusoknak megfelelő keretek, módszerek érvényesek. Most. az új felté­telek és követelmények szín­re lépése bizonyos módosítá­sokat kíván a szocialista nem­zetközi gazdasági együttműkö­dés formáin, módszerein is. ~ Az együtt­Hogyan tovább? SST £ ______________ tos terüle­tén már ki­alakultak megfelelő alapelvek. A főbb elképzelések közül az egyiknek az a kiindulópontja, hogy az elmúlt évtizedek so­rán a szocialista országok kö­T ávlati kép » hőerőműről Ogi VE fi :sa t, :és tei íet ski ka: i r k : c az cis v n tz \ zött, a mind szorosabb együtt^ működés következtében, gaz­dasági függőség alakult ki. Ez lényegében azt jelenti, hogy bármely szociálist,, országban hozott fontosabb gazdasági in­tézkedés, döntés elkerülhetet­lenül kihat a többi ország gaz­dasági életére is. Nyilvánva­ló, hogy ezért jobban kell egyeztetni a gazdaságpolitika i^j fő területeit még a döntés meg-nisk hozatala előtt.. Hasonló súlyú bro alapelv az is, hogy az együtt-^k C működés szüntelenül szélese-wák dö területét felső állami szín- V(i. ten mindenre kiterjedően át­fogni és irányítani ma már nem lehet. Nemcsak az új^010 gazdaságirányítási rendszerekor bevezetése miatt, hanem a gaz-’1 he dasági élet egyre bonyolultabb h bá válása miatt is. Ezért nálad nemzetközi együttműködésben ’tsi lényegesen nagyobb önállósó- lő got szükséges biztosítani a '• vállalatoknak, hogy nemzetkö- ha zi méretekben is kialakuljon a :’j közvetlen kapcsolat a terme- lö-gazdálkodó egységek között. t “ ~ Az alapél- 'e Haavobb zjsr ■. önállóság egvüttműkü­______________ riés egyik l egfontosabb kulcsterülete a r külkereskedelem. Az eddigi * gyakorlat az volt, s még ma is az, hogy a szocialista or­szágok között állami szerző­désben biztosított kontingens rendszert alkalmaznak. Ezt le- 1 bontják a vállalatokra, ame- j Iveknek az a feladatuk, hogy 1 az államilag vállalt kötelezett- ■ séget megfelelően teljesítsék. $ E gyakorlat a minimálisra > korlátozza a vállalni önálló- ^ ságot. Reális gondolat, hogy a i külkereskedelemben is na­gyobb önállóság adható a vál- i Útiatoknak. Természetesén i több év szükséges, amíg min- ; den országban felkészülnek rá. Éppen ezért a KGST-ben ; is csak fokozatosan lehet új . módszert alkalmazni u köl- s c.sönös áruforgalomban.' óza/. « évről évre fokozatosan bővít- £ hető azon áruk köre, unvdve- c két az egyes országok vállal;)- i tai állami előírás nélkül ké- y nesek és akarnak szállítani, il­letve megvásárolni. S ehhez a szakemberek véleménve sze­rint meg kell találni a megfe­lelő szervezeti keretet is. Ez azt jelentené, hogy az egvütl • működő szocialista országok megnyitnák egymás előtt i nemzeti piacaikat. lő t. ha il ?i y»2 ' 1 A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tagállamai között kialakult. gazdasági együttműködés immár két év­tizedes fejlődés eredménye. Időnként kialakulnak a fej­lődésnek olyan szakaszai, ami­kor a régi módszerek nem bi­zonyainak elég hatékonynak, elavulnak, s újakat kell ke­resni. Így volt ez legutóbb 1962-ben, amikor változtattak a KGST szervezetén, ennek megfelelően módosítva a szer- vezet alapokmányát. A hivata­Több ;°í,4e£“t tényező «""írré. ______________ ben most i smét szóba kerül a 'ovábbi módosítás lehetősége. Az új

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom