Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

Üpda, 1969. január 29. Kmmamsamammmmm cszakmagyarorszAo ^ magkészítő üzemben Károlync, az LK'.l maglsészitőjc munka közben. Foto: Szabados György (íj gépjáraittíergalfRi telep Miskolcon Miskolcon, a Besenyői úton mintegy 84 millió forintos be­ruházás felhasználásával meg­kezdték az Építőipari Szállí­tási Vállalat új nagy forgalmi és műszaki telepének építését. A csaknem 9 hektárnyi terü­letet elfoglaló új üzem 600— 700 tehergépkocsi elhelyezésé­re lesz alkalmas és korszerű műhelyeiben az 1-es és 2-es szemléket, valamint a na­gyobb javításokon kívül a te­hergépkocsik felújítását is el­végzik. A szakmunkás után­pótlás biztosítására jól felsze­relt tanműhelyeket alakítanak ki. a dolgozók szociális ellátá­sára pedig hideg-meleg vizű fürdőket, öltözőket, konyhát és éttermet létesítenek. Áz iroda­házzal felszerelt új miskolci gépkocsiíorgalmi telep 1972-re készül el. Három külföldi út A Bükkaljai Bányaüzem KISZ-bizottsága ez évben 3 al­kalommal szervez külföldi tu­ristautat a jól dolgozó fiata­lok számára. Mintegy 90 KISZ-es ismerkedhet meg a Szovjetunió. Lengyelország és Olaszország legszebb városai­val. tájaival és műemlékeivel. A bükkaljai KISZ-esek ezenkívül hazánk nevezetes­ségeit is közelebbről megis­merhetik, mivel a KISZ-bi- zottság balatoni, egri és haj­dúnánási kirándulásokat ter­vez a nyári hónapokban. f nek többségét a gyár mérnö­keinek tervei alapján a kar­bantartók házilag készítették el. Az új berendezésekkel az idén már 2,5 ezer tonna 20 mikron körüli vastagságú dur­va üvegszálat készítenek, ame­lyet elsősorban a szigetelő­ipar hasznosít. Az üzemet az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság ha­tározata alapján az idén to­I. afxis(a műveltségért vább bővítik, és a távlati ter­vek szerint Sajószentpéteren alakítják ki a magyar üveg­szálgyártás központját. Uj üzemcsarnokot építenek, amelyben egy különleges és igen értékes szovjet gépet he­lyeznek el. A berendezés érde­kessége, hogy azon — egyen­ként 3,5 kilogramm súlyban — 12 elektromos árammal fűthe­tő pl ati pákád van, amelyek biztosítják a 6—8 mikron vas­tagságú finom üvegszálak hú­zását. A gép már megérkezett Sajószentpéterre és szerelését áprilisban kezdik meg. Az új finomszálhúzó üzemben elő­reláthatólag a harmadik ne­gyedévben fognak a termelési próbákhoz és a leheletvékony­ságú üveganyagot a műanyag­iparban értékesítik majd. tíiiÉÍRííl 1111-69 Egy ezred összeroppan 11 Osztozkodás“ nyilváoosan K evés kormanyrendelkezés találkozott olyan széles körű ellenkezéssel, mint amely a vállalati dolgozók kategorizá­lásáról és a részesedési alap kategóriák közöt­ti felosztásáról intézkedett. Mint ismeretes, a vállalat felső vezetői évi alapbérük 80, a kö­zépszintű vezetők 50, a munkások és az első két kategóriába nem tartozó alkalmazottak pedig évi teljes keresetük 15 százalékát kap­hatják jutalmul maximális részesedési alap elérése esetén. A kategóriák közötti 80:50:15 felosztási arány minden esetben érvényesül. Ha például a részesedési alap az elérhető maximumnak a fele, akkor az I-es kategóriá­ban átlagosan az évi alaptér 40 százalékát, a II-esben a 25 százalékát, a III-as kategóriá­júak pedig az évi kereset 7.5 százalékát kap­ják. A többséget alkotó 111. kategóriájú dolgozók igazságtalannak tartják: a felosztási arányo­kat. Milyen alapon kapnak a vezetők nagyobb részesedést, amikor a felosztás alapjául szol­gáló bérük is eleve magasabb? Ne vitázzunk ezzel a „többségi” nézettel azon az alapon, hogy a vezetők az új mechanizmusban többet is kockáztatnak: veszteséges gazdálkodás ese­tén alapbérük is 15—25 százalékkal csökkent­hető. (Mert ma még gyakorlatilag a ielentős állami támogatások miatt nincs ilyen veszély.) Ha a kategorizálás mostani rendszerét, vagy a részesedési alap felosztásának mai arányait sem tekintjük teljesen tökéletesnek, vagy min­den szempontból véglegesnek, alkalmas azért időszerű feladatunk, az anyagi ösztönzés ha­tékonyságának növelésére. (Valószínűleg le­hetne más módszert és konkrét megoldást is alkalmazni. Ma azonban a jelenlegi rendszer érvényes, és ezt kell következetesen végre­hajtani.) A z anyagi ösztönzés hatékonyságának fo­kozása pedig elképzelhetetlen a jöve­delmek differenciálása nélkül. Neveze­tesen, differenciálni kell a jövedelmeket a végzett munka minőségétől, mennyiségétől, bo­nyolultságától és a vállalt felelősségtől füg­gően. A gazdaságirányítás mai rendjében, mi­vel növekszik a vezetők szerepe, felelőssége, anyagi érdekeltségüket is szükséges kiterjesz­teni; ez pedig feltételezi a kereseti, a jöve­delmi különbségek további növelését is. Az utóbbi másfél évtizedben a jövedelmi különbségek nem növekedtek, hanem csökken­tek. Amíg 1952-ben a legkisebb és a legna­gyobb jövedelmű rétegek átlagkeresete között 1:4,27 arány volt, addig ez az arány 1966-ra l:3,37-re csökkent. (S az átlag alatti és az át­lag feletti keresetek közötti különbség ugyan­ezen idő alatt 1:2-ről 1 :l,79-re csökkent.) Az új rendszer mindenféle látszat ellenére nem növeli lényegesen a jövedelmek közötti különbségeket. A legkevésbé lehet azt állíta­ni, hogy az új arányok a III. kategória szem­pontjából kedvezőtlenek. A műszaki gazda­sági vezetők most nemcsak az év végi nyere­ségrészesedést, hanem a különböző korábbi prémiumokat, jutalmakat is a részesedési alap kategóriájukra jutó hányadából kapják. S azelőtt a vezetők az év végi uyereségrészese- dést a teljes adózott jövedelem után kapták (tehát a prémium után is), most viszont csak az alapbért tekintik mérvadónak. Ezek után érthető, hogy azoknál a vállala­toknál, amelyeknél a III. kategóriában levők év végi nyereségrészesedése csökken, ott a vezetőket még nagyobb jövedelemveszteség éri. A jól dolgozó vállalatoknál az I. kate­góriába sorolt vezetők a régi mechanizmus­ban is megkaphatták átlagbérük 60—80 száza­lékát, a II. kategóriába sorolt vezetők pedig alapbérük 40—50 százalékát, különböző pré­miumok formájában. A jelenleg III. kategó­riába tartozó dolgozók korábban elérhető maximuma évi keresetük 8 százaléka volt, tehát megközelítően egyhavi bérnek feleit meg. Most azonban maximumként csaknem kétszer annyit, évi keresetük 15 százalékát kaphatják. Vagyis az új rendszer a dolgozók többségének kedvez, nagyobb anyagi előreha­ladást biztosít. A közös munka eredményein tehát az „osz­tozkodás” nem bántó és nem igazságtalan. Ha maximum fizetésére a reform első éve után még nem is kerül sor, az előző időszak átla­gos nyereségrészesedésének eléréséhez is a ve­zetők jobb munkájára volt — és 1969-ben lesz — szükség. Ezért nagyon fontos — a félre­értések eloszlatása miatt is — a vezetők cél- premizálásának konkrét, igazságos,, ösztönző és az üzemi közvélemény által is követhető, ellenőrizhető rendszerének kialakítása. Ott jártak el helyesen, ahol még tavaly, tíz év elején leszögezték: abból, hogy az első, vagy a második kategóriába sorolták, senki nem húzhat anvagi hasznot. Viszont az a ve­zető, -aki a vállalati nyereséget növelő jelen­tős műszaki, gazdasági feladat elvégzésére vál­lalkozott, már év közben kellő céljutalmat kapott a részesedési alap terhére. Senki nem sérelmezheti azt a gyakorlatot, hogyha valaki megkeresett a vállalatnak több milliót, né­hány ezer forintot maga is kapjon belőle. V ita és félreértés pedig ott van (és még inkább lesz a nyereségrészesedés kifize­tésének időpontjában), ahol bátortalanul éltek az évközi ösztönzéssel. Utólag viszont nagj'on nehéz a kategóriákon belül lényeges különbségeket tenni a végzett munka, a vál­lalt felelősség arányában. Az egyenlősdi, per­sze, a kategóriákon belül is megengedhetet­len! Szükséges tehát az első és második ka­tegóriába tartozó vezetők és alkotó műszaki és gazdasági szakemberek munkáiét személy szerint értékelni ahhoz, hogy el lehessen dön­teni: ki, miért, mennyit kaphat. Aki hibát nem vétett, szerényen elvégezte munkaköri feladatát, ne kapjon nagyobb mértékben év végi nyereségrészesedést, mint általában a harmadik kategória tagjai. Aki viszont kö­telességén felüli, kiemelkedő teljesítményt, nyújtott, azt jutalmazzák bátran a végzett munka társadalmi és vállalati hasznával ará­nyosan. Dicsérjenek, a kellő anyagi konzek­venciák kíséretében, de merjék azt is utólag megmondani, hogy kinek a teljesítményével, s miért elégedetlenek. Minden esetben legyen a premizálás, a nye­reségrészesedés-fizetés nyilvános, mert a men­demondáknak csak így lehet elejét venni. De a nyilvánosság egyben olyan demokratikus fórumot is teremt, amely eleve kényszeríti a vezetőket a formális pénzosztogatás elkerü­lésére. a bátor és következetesen igazságos anyagi ösztönzésre, a kategórián belüli lénye­ges jövedelmi különbségek létrehozására. n tavalyi év eredményei, a részesedési alap felosztásánál szerzett tapasztalatok hasznos tanulságokat szolgáltatnak az idei munkához. S közülük talán a leglénye­gesebb: bátran élve a vállalati önállósággal, növelni kell az anyagi ösztönzés hatékonysá­gát és a kategóriákon belüli különbségeket Már most bátran kell célprémiumokat kitűzni az év folyamán képződő részesedési alap ter­hére. már 400 méterre járnak. Az egyik fiatal tüzérben, Szántó Árpádban, már reszketnek az idegek. — Miért nem lövünk? Mit akar a parancsnok? — Várj! Mindennek eljön az ideje — nyugtatja az idősebb, a sokat tapasztalt irányító. A páncél vonat p°!t^a ni kezd. A román géppuska lövései. Aztán valamivel erő­sebb ütődések. — Ku'tyaugató! — világosít fel a tüzér — Nem kell fél­nünk. Ez a csöpp ágyú nekünk nem árt. Diadalüvöltés harsan fel. Az üvöltés végigrezzen a sík me­zőn, hátborzongatóan verődik a szerelvényhez. — Hé, magyar! Megadni magad! Add meg...! A vonaton semmi mozgás, a szerelvény rezzenéstelenül áll a sínen. — Lőjünk már! — Várj! A rohamozó ellenség üvölté­se felerősödik, de a hangban a csalódottság érzése vibrál. A szerelvény most megmozdul és visszafelé kezd haladni. — Domnyezu! Számukra szörnyű, tragikus tévedésben élnek. Abban, hogy a szerelvény közönséges tehervonat amely katonákat, fegyvert, muníciót, élelmet szállít a katonáknak, s a kísé­rő legénység meglógott. A ré­szegség és a rablás vágya fel­fokozza indulataikat. Egy nyegle tiszt, kezében korbácsot tartva, egész közel vágtat, s láthatóan el akarja vágni a visszainduló vonat útját. A lőréshez hajló parancsnok szava pattog: — Tűz! — Bumm! Erős- rándulással szólal meg a nyolcas, aztán élesebb han­gon követik a hét és felesek. — Ta-ta-ta-ta-ta-ta! — kat­tog a megfigyelő géppuskája, s a páncélszobából további négy dongó tatatatával köve­ti. Mintha egy óriás korbácsa vágna végig a rohamozókon. A tiszt lezuhan a lóról. A ló riad­tan menekülne, de gazdájának egyik lába a kengyelbe ragad. A ló rémülten nyerítve táncol a földre zuhant test körül. A rohanók tömör falán rések nyílnak. Emberek zuhannak a földre, a többi keresztülrohan felettük. Parancs hangzik: — Előre' A vonat megrándul, össze­csap a rárohanó intervenció-' sokkal. Az ágyú pár lövés után elhallgatott, s most már a gép­puskáké. meg a kézifegyvere­ké a szó. Kétoldalt is fellángol a tü­zelés. — Állj! Add meg magad! Néhány rohanó ellenséges katona tétován megáll, magas­ba dobja a karját, aztán a töb­bi követi. Tíz. húsz, száz, száz­ötven? Ki számolja? A roham néhányat még a töltésig visz. Csikorgó dühvei kapaszkodik. Visszazuhan. Tes­te megrándul, összecsuklik. ujja még akkor is a köveken kaparász, van aki bemászik a szerelvény alá. A páncélvonatról emberek ugrálnak le. A puskatus ütés­re emelkedik. — Ne bánts! — rimánkodik az egyik búvó —, én is ma­gyar vagyok. Döbbenten hangzik a kér­dés: — Magyar? Minek jöttök el­lenünk? — Földet ígértek nekünk. — Földet? Mindjárt kapsz örökre! — Állj! — Keményen hang­zik a parancs. — Fegyvertelen embert ne bánts! — És te? Miért jöttél? — A tisztek, altisztek kor­báccsal, fegyverrel hajszolnak. Ha visszafordulok, ők lőnek le. Parancs hangzik. — A foglyokat átadni a gya­logságnak, s össze kell szedni a hadizsákmányt. \ h!ír<*' bénítóan félelmetes csönd ter­peszkedik a vidékre. Rohamo­zó nincs többé. Egy része észbekap. Tisztek, altisztek hiába üvöltenek. kor­bácsolják őket, csak a hátu­kat mutatják az ellenfélnek, futnak, rohannak, kúsznak, csúsznak visszafelé. — Na. ezek se állnak meg csak a Tiszánál' — Ha nem jösztök, akkor mi heverünk itt — mutatnak a csatatérre a gyalogosok, ahol az oktalanul elpusztult inter­venciósok tarkítják a földe* Vöröskatonák lihegve ér­keznek a terhekkel Valaki számol. — Egy... hét... tíz..; ti-' zenhat géppuska. Ennyi a zsákmány. tások birkóznak a jól felsze­relt cseh légionáriusokkal. A közelben lövészteknők kevés emberrel. Az emberek arcán halálos elszántság. Tudják, hogy a csehek alaposan meg­ritkították a postásokat. És most egy másik, nagy, pihent erő ömlik rájuk, s a harc ki­menetele nem hagy kétséget. A Tisza felől özönlő románok itt akarnak egyesülni a csehekkel, és ha ez sikerül... A megfigyelők, a nyitott ko­csik tüzérei, a fedett kocsik' tö­résein kifelé tekintgetők a másik oldalt méregetik. A ve­tések a lövészteknők erdejét rejtik. Az arcvonal délre nyú­lik, majd a távolban nyugat­nak visszahajlik. A vonalban erősen durrognak a kézifegy­verek, itt-ott géppuska kattog. Az arcvonal fölött lövedékek zúgnak át, s a túlsó oldalon a földet felszántva, a vetést ki­tépve próbálják megállítani az áradatot. A széles vidéken a Kemely- puszta irányából rohanva kö­zeleg az ellenség. A tisztek korbácsot suhogtatnak, az al­tisztek dühösen üvöltöznek: — Előre! Előre! És a 81. román gyalogsági ezred katonái részegen, imbo- lyogva, vadul forgó szemgo- lyókkal. tébolyult, eszelős pil­lantással rohannak, károm­kodnak. s üvöltenek. Már 500, irt .iiuii Hernádnémeti fe­il/ iIJ’V U mered. A mozdony erős dohogással húz­za a .szerelvényt. Zsolca elma­rad mögöttük, belesüllyed a háttérbe, amelyet a Bükk kék­lő vonala zár le. Távíróoszlo­pok hosszú sora rohan felé­jük és marad el. A vasúti töl­tés mellett' lovas hírvivő vág­tat, valamit kiált, talán azt, hogy nagy erővel jön a ro­mán. de a zúgás, zakatolás minden hangot elnyel. A lo­vassal szemben, kissé meggör­nyedve puskások futnak. Vö­röskatonák, vasutasok, civilek, öregek, s vézna, suttyó legény­kék, akik talán a lövcsztek- nőkben tanulják meg. hogyan is kell bánni n fegyverrel. — Hé, vigyázz! Sebesüllvivők jönnek. A .hordágyon letakart, mozdulat­lan test, a másik kínjában gesztikulál, kiabál, jajgat. A szerelvény mágányos őr­ház mellett csattog el. pilla­natra látni, hogy a kicsiny épületben valaki az arcát az ablaküveghez szorítva bámul kifelé. — A gőzt levenni! A szerelvény futása meglas­sul. A megfigyelő a toronyból távcsővel pásztázza a vidéket. Bal oldalon a Kcmolv-erdő zöldellő sávja zárja le a látó­határt. Túlsó oldalán, Felső- zsolca és Onga között a pos­:leS £v®zökövesdi járásban év- I ^<^tna e növekszik azoknak a | akik mindennapi 1eiéSj ukban, politikai és tér- i i * Dac tevékenységükben egy- ' ^t)ti2 'szükségét érzik a+ • Po stkUs—leninizmus mind} *2otiyiV ismeretének. Ezt.} 7l ”a’. h°S.v a járásban4 ftj járnak a marxista—1 ' ^ett 9 esti egyetem kihe—) tagozatának első és} "ily < * évfolyamára. S hogy} .?ssi-'gßel ^gzik ta-J c\ í’fya mi sem bizo-í SVS® .’°bban, mint hogy az+ s^lig ^folyamra felvett 50} gj^sol^ eddig alig volt le--* . » Az cS i(i(| ti egyetem sikeres mű-} 1 °Z természetesen szűk-} eíStó íy... az alapképzést} {ö!*s j «*» középiskolai okta-f 3ttfk .jS eredménvesen folyjon.} íí 'la. teltétel adott a járás-} marxista—leninista} mintegy 180-an} >^!?..Gk.a. rr arxizmus—* fi^le^tjrtlUs lapjaival. Ez azt} ;dUt4sb’ 'tögy a mezőkövesdi} h0j,ari.a2; elmúlt évek során} ’ifi ^értve az idei évfolyam-* \c.í *t is — több mint öt-} la, au.ern°lkedett azok szá-} sikeres vizsgákat} kő ,a marxista—leninista} í *. !"*>”■ 1 ü’J k'lw Sy~esy üzemben, vágyó üt ^ vizsgáljuk e tanulmá-4-Ext' ereciményeit, biz-} Taszta] átok kai találko-"1 V^itite A Végzett hallgatói } íjának lamennyi£l‘ bekap~} r02®égi n ,. az ÜKemi, vagy} tf«. 0 tikai nevelőmunká-.) timber, SZ*e't>e,ö volt már év} ’ s az év végén is a} \ * , zárszámadások, ev végi zárá­sok idején, a kézzelfogható gazdasági eredményekben. Makó József //I fläsarS?entPéteren az új gaz­,, Wy*rahyítás első évében >'j ''emtetlék a hazai üveg- ■Z^vt jártás lehetőségét. A he- iZjí ílfg Ve8gyúr vezetpi erre a J W a kondó—haricai ipar- telszabadult, javítómű­igénybe,vAz át~ e* 1 üzemcsarnokban az ■'try» esztendőben 24 olyan , fitcitt-rüvegszálhúzó gépet ál- ’■ j] K a termelésbe, amelyek- —--------------------------------­* s !Íz°v|et gyártmányú, finom ^Vegszálhúzó gép Safószentpéteren "1 K...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom