Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

É8ZAKMAGYARORSZAG Szerda, 19(59. január 89. 8) fiiiamunk jegyzéke U Thant-hoz Magyarország jegyzéket jut­tatott el U Thant ENSZ-főtit- kárhoz, és e jegyzékében sür­gette, hogy a nemzetközi szer­vezetekben ismerjék ei mind a két német államot: a Né­met Demokratikus Köztársasá­got és a Német Szövetségi Köztársaságot. rületi sérthetetlenségét. Az NSZK sohasem kérte felvéte­lét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. „Mindezek a té­nyek láthatóan arra vallanak, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság nem óhajtja tiszte­letben tartani az ENSZ alap­okmányának cikkelyeit.” A UPI hírügynökség emlé­keztet rá, hogy sem az NSZK, sem az NDK nem tagja az ENSZ-nek, mégis Nyugat-Né- metország már 1953 óta meg­figyelői státuszt élvez a világ- szervezetben és közreműködik több ENSZ-szerv munkájában A hétfőn közzé tett magyar emlékirat elutasítja a három nyugati nagyhatalomnak azt az álláspontját, amely szerint nemzetközi ügyekben csak Nyugat-Németország tekinthe­tő a német nép képviselőjé­nek. Rámutatott arra: „idősze­rű újból megismételni, hogj az elismerésnek a három nyu­gati hatalom részéről történt megtagadása elkerülhetetlenül a nemzetközi feszültség elhú­zódását és fokozódását ered­ményezi Európában”. „Két német állam van mindegyik szuverén állam, és a nemzetközi szervezetekben történő elismerés kérdéséber az egyetemesség elvének kell érvényesülnie” — állapítja meg a magyar jegyzék. A magyar memorandum ar­ra is felhívja a figyelmet hogy Nyugat-Németország gá­tol minden olyan pozitív erő­feszítést, amely a leszerelés megvalósítását célozza, nem ír­ta alá az atomsorompó-szer­ződést, és nem ismeri el több európai ország határait és te­Vieínam — Párizsban VDK szóvivője úgy nyilatko­zott, hogy a négyes tanácsko­zás amúgy is lehetővé teszi bármelyik részvevőnek, hogy bármit elmondjon, amit csak óhajt. V. Sztyepanov: Ez történt Sztálingrádnál Egy katonai tolmács visszaemlékezései U Thant ENSZ-főtitkár — több mint négyhónapos szünet után tartott — keddi sajtóér- ekezletén kijelentette, hogy a négy nagyhatalomnak megál- apodásra kell jutnia a közel­teleti rendezés alapelveiben, nielőtt a Biztonsági Tanács a >éke érdekében lépéseket te- - etne. ' A vietnami kérdéssel kap­csolatban U Thant megállapí­totta, hogy a béke kilátásai ma kedvezőbbek, mint koráb­ban bármikor voltak, de a béke megvalósítása még hosz- szú és nehéz folyamat lesz. Verseny értékes és gazdag tapasztalatok alapján Most már nem teljesen új módon, hanem értékes és gaz­dag tapasztalatok alapján szer­vezik a szocialista munkaver­senyt tsz-einkben. A mozga­lom lényegében 1966-ban, a párt IX. kongresszusának tisz­teletére bontakozott ki, majd 1967-ben tovább erősödött, s minden előzőnél nagyobb len­dülettel folytatódott. 1968-ban az 1918-as forradalmi esemé­nyek 50. évfordulójára aján­lották meg a tervek túltelje­sítését, a gazdaságok erősíté­sét, a munkafegyelem további szilárdítását, a kollektív szel­lem és szemlélet erősítését tsz-eink tagjai. Valamennyi vállalást, vala­mennyi feltételt teljesítettek, sőt túlteljesítették, és 1968-ban már nem volt olyan tsz me­gyénkben, amely kimaradt vol­na a versenyből, így annak társadalmi-politikai eredmé­nyei is igen értékesek. To­vábbi érték, hogy 1968-ban szinte már teljes mértékben a tsz-ek területi szövetségei szer­vezték, irányították, értékelték a versenyt az illetékes párt- bizottságok, helyi pártszerveze­tek közreműködésével. gádokhoz, munkacsapatokhoz és az emberekhez is. Elsősor­ban a termelőszövetkezeti üze­mek kezdenek versenyezni egymással, mégpedig két kate­góriában. Egyikben a 2000 ka- tasztrális hold szántónál ke­vesebb, másikban a 2000 hold szántónál több termőfölddel rendelkező tsz-ek versenyeznek Három fordulóban A felhívás háromfordulós versenyt hirdet. Első a tava­szi forduló amely június 30- ig tart. A második, a nyári for­duló augusztus 30-ig, végül a harmadik, az őszi forduló no­vember . 25-ig tart. Az egyes fordulókat mindkét kategóriá­ban külön is értékelik és ju­talmazzák. A tsz-eken belül is kibonta­kozik a munkaverseny. Egyé­ni és csoportos felajánlások alapján határozzák meg a ver­senyző szövetkezeti gazdák és alkalmazottak, mi az a több­let, amit vállalni és teljesíteni tudnak. felhívással fordul az ózdi és az edelényi járások termelő- szövetkezeteihez. Megyénk má­sik két területi tsz-szövetsége szintén mozgósít, szervezi a versenyt. Az eddigi tanácskozások, fel­hívások szerint várható, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 50. évfordulójára kezdő­dő versenymozgalomhoz me­gyénk valamennyi tsz-e csat­lakozik. Szendrei József Politizál a falu Most, 1969 elején ismét a területi szövetségektől indult és indul a kezdeményezés. Mozgolódnak más járásban is A tokai-hegyaljai felhívás A Tokaj-hegyaljai Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­ségének vezetősége már kiadta versenyfelhívását. A verseny- formák és feltételek módoza­tait a szövetség versenybizott­sága megbeszélte a két járás — a sátoraljaújhelyi és a sze­rencsi pártbizottságaival, ta­nácsainak végrehajtó bizottsá­gaival, és a járási KISZ-bi- zottságokkal, nőtanácsokkal és a Hazafias Népfront járási bi­zottságainak vezetőivel. Vala­mennyi ' szervezet vezetősége támogatja az új versenyt. A cél az, hogy a Tanácsköztársa­ság tiszteletére, az 50. évfor­duló alkalmából kezdődő mun­kaverseny gazdaságilag, tár­sadalmilag és politikailag egy­aránt gyümölcsözzön. Tapasz­talat most már bőségesen van. A felhívás valamennyi ter­melőszövetkezeti kollektívához Bzól, azokon belül az egyes bri­A versenyt az egyes üzeme­ken belül a versenybizottság értékeli és díjazza. A szövet­ség versenybizottsága javasol­ta a felhívásban a tsz-ek ve­zetőségeinek, hogy létesítsenek úgynevezett „versenyalapot”, amelyből a legjobb dolgozókat jutalmazzák. Az üzemek kö­zötti versenyt a szövetség ver­senybizottsága értékeli majd és a legjobbakat vándorserlegek­kel, vándorzászlókkal, okleve­lekkel jutalmazza. A felhívás alapján kibontakozó felajánlá­sokkal, versengéssel valameny- nyi tsz bekapcsolódhat az or­szágos versenybe. Felhívással fordult tagszö­vetkezeteihez az Észak-borso­di Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének versenybi­zottsága is, tár még nem any- nyira konkrét, kidolgozott for­mában, mint a T.okaj-hegyal- jai TESZ. Azonban január fo­lyamán ez a területi szövetség is megbeszéli az 1969. évi munkaverseny módozatait a termelőszövetkezeti versenyfe­lelősökkel és részletes, konkrét KÉT KISLÁNY ZSEBRÁ­DIÓVAL ÜLT BE a kultúrte­rembe. összebújtak, fülükhöz szorították az elemmel műkö­dő apró masinát, s lehalkítva, de áhítattal hallgatták a Zo­ránt ... Az előadót nem za­varta. Folytatta mondanivaló­ját az új mechanizmus első évének tapasztalatairól, az aszályos esztendő ellenére el­ért eredményekről, s azokról a feladatokról, melyeknek az idén kell eleget tennünk. Be­szélt az életszínvonal alaku­lásáról; a bérekről, az árak­ról, a divatos cikkekről, a la­kásépítésről és a fiatalok prob­lémáiról. Ekkor az egyik kislány ol­dalba bökte a másikat: — Kapcsold ki azt a rá­diót ... O A mindennapos gondjaink iránti érdeklődés legyőzte a Metró zenekart. A kíváncsiság, a hozzászólási lehetőség a köz­ügyekhez — legyőzi a fáradt­ságot is. A falusi ember sze­ret politizálni, különösképp té­len, amikor ideje is van rá. Sokfelé meghányják-vetik ilyenkor a világ sorát, benne a magunk dolgait is. Ha pedig ezekhez az esti összejövetelek­hez- irányító partnert is kap­nak, olyat, aki járatosabb a politikus ügyekben, akinek el­mondhatják a maguk közössé­gi problémáit is, hálásak érte. Szögligeten, ebben a roman­tikus hangulatú, határszéli községben jó meleget csináltak a minap a kultúrteremben. Kellett is, mert odafent észa­kon még keményen tartja ma­gát a tél. Kopogósak, síkosak az utak, csak a sebes sodrású Ménes patak áll ellent a. tíz- valahány fokos hidegnek. Az emberele előbb elvégezték ott­hon a ház körüli munkát: megetették, megitatták a jó­szágot, miután pedig elindultak politizálni. A pártnap közönségét több­ségben férfiak tették ki. Idő­sebb, meglett korú, két hábo­rút is megjárt emberek. De voltak asszonyok és fiatalok is szép számmal. Közügyek iránt érdeklődők, az ország dolgait szívükön viselők. Pártnap .volt ezen a napon Perkupán és Bódvaszilason is. A perkupái iskolában a gyermekek helyét a szülők foglalták el, hogy az őket legközelebbről érintő kér­désekről vitatkozzanak, beszél­gessenek. A téma is adott volt: az új gazdasági mechanizmus első évének tapasztalatai. Az eredmények, a sikerek felso­rolásán kívül szó esett azokról a dolgokról, amelyeken még javítani, finomítani kell. A falusi lakosságot legjobban érintő' és érdeklő problémák­ról: az ellátásról, a bosszantó hiánycikkekről, a lejtős terü­leteken gazdálkodó termelőszö­vetkezetek küzdelmes munká­járól, a termelésüket segítő végtermék-dotációról,' vagy máshol a tsz-vezetésben ta­pasztalható fogyatékosságok­ról. © Az edelényi járás e három községének gondjai, az itt el­hangzott problémák nem ei- szigeteltek, máshol is tapasz­talhatók. Szögligeten hangzott el, hogy olykor nagyon rossz a kenyér minősége. De mond­ják ezt Bódvaszilason is. Volt, aki azt panaszolta, hogy hó­napok óta nem kap egy fél ki­ló szöget a boltban, másnak a Mátraderecskei Téglagyár ter­mékeivel kapcsolatban van jo- ’ gos kifogása. Tsz-elnökök mondták itt is, ott is, hogy sokba kerülnek az új beruhá­zások tervei, az építkezések lassan haladnak, mert akado­zik az anyagellátás. Legtöbb­ször kevés például a vas. Most is. S amikor arról olvasnak az újságokban, hogy a kohászati üzemek milyen magas terme­lési sikereket érnek el, kese­rű lesz a szájuk: ők miért nem kapnak ebből a vasból elegen­dőt építkezéseikhez? • AZ ELŐADÁSOK ORSZÁ­GOS MÉRETŰ KÉRDÉSEK­KEL foglalkoztak, beleértve megyénket is. A községekben politizáló emberek, a pártna­pok részvevői a falu gondjai­val egészítették ki az elhang­zottakat: így lett kerek, így lett egész. Bátran, nyíltan, őszin­tén beszéltek, amiként így be­szél ezekről a kérdésekről, a megoldásra váró problémákról a párt és a kormány is. Saját ügyünkről van szó, melyet sa­ját maguknak kell véghez vinni, megoldani. Onodvári Miklós Marina Viadal Budapesten gj Kedden Budapestre íz ünnepelt francia színé5 « Marina Vlady._Az orosz % nazású művésznő — ctCaí °! neve Marina de Poljakov ^ iarov - Jancsó Miklós , ílmjében, a magyar—iva,J * íoprodukcióban készülő S1 . íóban vállalt jelentős szer^ Vlady nem első ízben jár L $s lyarországon, s félszáznál ’ (ík ülmje közül sokat vetít®.).; filmszínházainkban. A •ű filmszínésznő megérk®,^ '6* itán a Ferihegyi repüló1^;Sr^ ■ovid interjút adott az 1 munkatársának. * — Jacques Charrier. a szülő Sirokkó egyik fősz® : ője és társproducere a v; el figyelmeméi Jancsó ókönjjyére, s örömmel vílUt4. am szerepet benne. Ja*V( Q ‘ ;zemélyesen még nem 's ' em, de láttam egyik fij*^ ^ i nálunk Vörösök és fd1® ímmel vetített CsillagdJ ratonákat. Ahogv halld^i i Sirokkóban együtt Vjíj ' :amera elé a szovjet J\|Wi Cazakovval és Lev SztT^fet, lovval. Eevébként éppen ’Ijíiu,, ejeztem be egy filmet lov életéről. Abban a r° Á r ietben Likát. Cscho'' ?:zr,1), lét alakítom. Ha itt Oö* yarországon befejezem a Ajta atást, akkor Olaszország idulok filmezni. 1 z ma pedig még ennél is kev sebb volt. Ezért néztünk olyan ért6* lenül egymásra, amikor lTieí hallottuk a parancsot: madni!” Az otfemíva eS| val az X nap előtt, még 5*^ tember közepe táján meg^ dődtek. Valahol a Volga a‘| folyásvidékén az éjszaka 1®P alatt és a legszigorúbb ^ spiráció keretei között hadosztályokat, tüzérségi páncélos hadtesteket iráw tottak át a másik partra- bal parton egyre gyűltek , új típusú harci repülőgép gondosan álcázott kötelékei’ megadott időpontra a délen gáti, a doni és a sztálini, frontok csapatai elfoglak kiinduló állásaikat az elleP^ madás megkezdésére. AZ fenzíva lényege az volt, P® a Sztálingrádtól délre tavak vonaláról és északul gátról mért nugy erejű csa , sokkal meg kell semmis1*,, az ellenfél erőinek zön,‘. Olyan gondos alaposság annyira kifogástalanul v“;, ték el a hatalmas előkés21', munkát, hogy az ellenoffe1’' K várói csupán néhány óráv5’ g' hadművelet kezdete előtt ® (( sültünk. Nem is szólva az ellenségről, amelyet v’a lanul ért az ellentámadás'' ,, Magától értetődj hogy azon az éjszakán, arn'y ^ a 64. hadsereg a másnap k®2 j íj dő ellenoffen zívára kés211., senki sem hunyta le a sí®2*1! ty Senki sem titkolta izga^É és szüntelenül óráinkra tartottuk számon: menny1 ^ még hátra az X óráig- egyszeriben a szürke, J félhomályt óriási tűzfolya’y.jiiv lágította meg, sok ezer ku„AI böző kaliberű ágyú sZ°[fl|J meg. Egyidejűleg a Völgye lől motorok nehéz hallatszott: egymást J. tő hullámokban megl® .|, ' ! tek a bombázók. K vette a történelmi jelent®5 U támadás. ^ egyenruhákban. Bal oldali szomszédunk, Csujkov tábor­nok 62. hadseregének „produk­ciója” volt ez. Dühösen zajlott a Volga, mintha megtagadta volna az „ajándék” befogadá­sát, mintha megvetéssel so­dorta volna tovább a terhet a Kaspi-tenger felé. A Volga az orosz emberek régi barátja és táplálója ez alkalommal is segítségükre sietett. A ' fo­lyó partján védelmünk mint valamiféle óriási rugó a vég­letekig összepréselődött, hogy annál nagyobb erővel kiter­jedve verje vissza a fasiszta hordák támadását. Itt, ezen a helyen, ahol a döntő órában a haza sorsa forgott kockán, a katonák szívből jövő esküt tettek: „A Volgán túl szá­munkra nincsen föld!” Egyszeriben mégis, mintha cserben hagyott volna ben­nünket a folyam. A fasiszta kalózgépek már régen szétrom­boltak minden hidat, pontont, kompot A jégpáncéllal borí­tott vízrengeteg könyörtelenül szétzúzta az ingatag ideiglenes hidakat, amelyeket utászaink egyetlen éjszaka alatt építet­tek, hogy a folyó bal part­jára szállítsák át a súlyos se­besülteket, és biztosítsák az élelmiszer- és lőszerutánpót­lást a harcolóknak. Az ügyes volgai halászok éjszakánként merészen útnak indultak, hogy eljuttassák értékes szállítmá­nyaikat, de korántsem jutott el mindegyik a célhoz. A had- tápszolgálatnál szinte egyen­ként számon tartották a löve­dékeket és az aknákat, úgy­szintén a meglehetősen sivár és egyhangú élelmiszertartalé­kot. Mi is nagyon jól tudtuk, milyen állapotok uralkodnak a folyó partjain. Hadseregünk, a 64. hadsereg (amelyet a sztá­lingrádi csata után 7. gárda­hadseregnek kereszteltek át), papíron egész sereg hadosz­tályból állt Egy-egy hadosz­tályban azonban nem szolgált több ember, mint egy hadilét­számú zászlóaljban, a tényle­gesen harcképes katonák szá­l. F«v lapodfaí sem’ C* .. a hadparancs, a™;t Andrej Jetjomenko tábornok, frontparancsnok írt alá, ez al­kalommal nem hasonlított a megszokott, végtelenül lakoni- kus, szinte száraz szövegekre. A haditerminológia számára szokatlan, egyszerű, meleg és szívbemarlcoló szavakból állt. Nehéz lenne pontosan idéz­nem. Arra viszont jól emlék­szem, hogy édesanyánkról, nő­véreinkről, feleségünkről és menyasszonyunkról, azokról volt benne szó, akik fasiszta rabságban sínylődnek, és szólt a bosszúállás órájáról, amely rövidesen eljön, a hőstettről, amelyet mindannak a nevé­ben kell végrehajtanunk, ami tiszta és szent, a hőstettről, amelyet a Volga-parti erőd védelmezőitől vár a Haza ... Ma is magam előtt látom a földbe vájt erődítmény üsz­kös falait, a Katyusa villogó torkolattüzeit, harcostársaink izgatott, borotválatlan arcát, a könnyes csillogást a szemük­ben. A hadparancs váratlanul fejeződött be: Megparancso­lom, hogy november 20-án 0 órakor erőteljes ellentámadás­ba kell átmenni Sztálingrád környékén a német-fasiszta csapatok ellen, és meg kell semmisíteni őket. (A délkeleti és doni frontszakasz csapatai már ennek a napnak az előes­téjén megkezdték offenzíváju- kat.) Értetlenül néztünk egy­másra. Támadni? Mivel, mi­lyen erőkkel? Képzeletünkben *£ rült a legapróbb részletekig ismert kép. Az égen állandóan ott cikáztak a JU—87 mintá­jú zuhanóbombázók és a Mes- serschmidtek, a negyedik Richthofen légihadsereg gépei. Alattuk ott kavargott a Vol­ga, amely teljes négykilomé­teres szélességében a felső folyásvidékről lezúduló, mo­rajló, zajló jéggel volt borít­va. Az itt-ott előbukkanó víz­felszínen előtűntek a német csatalovak sodródó hullái; a legkülönfélébb törmelékek, és holttestek a gyűlöletes zöld Az amerikai tüzérség hétfőn űzet nyitott a demilitarizált övezet déli részére. Az ame­rikai parancsnokság szerint kilenc partizánt megöltek a lövedékek Az erről szóló köz- . mény azt állítja, hogy ez olt az 53. komolyabb inci­dens a Vietnam két részét el­választó demilitarizált övezet­ben november elseje óta. De! Vietnam más részeiben neu történt jelentősebb összecsn pás, csak szórványos csatáré zásokról érkeztek tudósítások A VDK Párizsban tárgyal rüldöttségének szóvivője ked­den rövid nyilatkozatában visszautasította Ky saigoni al~ elnöknek egy hétfői javaslatát. Ky azt indítványozta, hogy kész „magánjellegű” tárgyalá­sokat folytatni „a másik ol­dallal”. Ezzel kapcsolatban a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom