Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-05 / 3. szám
Vasárnap, I960. január 5. Magana Néhány hónap elválbaGsr^ Bünket a szocialista brigádvezetők III. országos kongresz- szusától, amelyen az egész mozgalom eredményeit és gondjait teszik mérlegre. Tíz nagyszerű esztendő munkáját kell értékelni. A szocialista brigádmozgalom múltjának megítélése az egész országban egyértelműen pozitív. Tíz évvel ezelőtt, a VII. pártkongresszusra való .felkészülés idején nem felső utasításra, hanem szinte spontán, önkéntes kötelezettségvállalásokkal indult és terebélyesedett ki a mozgalom. Kialakulásában és gyors elterjedésében a munkásosztály legjobbjainak erkölcsi, politikai állásfoglalása és , cselekvő magatartása fejeződött ki pártunk politikája és a szocialista építés iránt. A mozgalom célkitűzései kezdettől túlmutattak a termelési, gazdasági jellegű célokon, és áthatotta a szocialista emberré formálás igénye is. A szocialista brigád- mozgalom az elmúlt tíz esztendő alatt a népgazdaság valamennyi ágában meggyökeresedett, segítette a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a szocializmus alapjainak lerakását. Kedvező hatással volt a dolgozók erkölcsi felfogására, onművelési igényeinek felkeltésére. A szocialista brigádmozgalom jelenének megítélésében már nem ilyen egyértelmű gondolatokkal találkozunk. Talán a megítélés sokféleségét érzékelteti az a sok gond és probléma, amellyel a gyakorlatban találkozunk, hiszen a nagyon szép eredményekkel együtt találunk a mozga' > - ban gyengeségeket és új hajtásokat is. Ehhez társul még, hogy az eredmények, a hibák és az új hajtások nem mindenhol egyforma erővel jelentkeznek, és gyakran eltérően is ítélik meg őket. Mindezek ellenére az a tapasztalat, hogy a szocialista brigád- rnozgalombsn rejlő eredményeket, gondokat, problémákat és újabb lehetőségeket nem pesszimista alapról, hanem bizakodóan értékelik. í/>eei/n7 eSV Pillantást a t viauun szocialista brigádmozgalom jövőjére. A mozgalmat a meglevő gyengeségek, ellentmondások ellenére úgy ítéljük meg. mint a szocializmus teljes felépítésében részvevő hatalmas társadalmi, ßaz-; dasági tényezőt, olyan anyagi és politikai erőt, amelyét megfelelő irányítással és segítéssel jobban gyümölcsöztethe- tünk. Hatalmas erőt jelent ez a mozgalom megyénkben is, ahol mintegy tízezer szocialista brigád működik. A szocialista brigádmozgalom jövője szempontjából már a korábbi évek is. de Különösen az 1908-as esztendő érlelte a gondolat: hogyan lehetne jobban felhasználni a szocialista brigádmozgalmat a politikai tömegmunka színvonalának emelésére és hatókörének bővítésére7 A gondolat reális szükségletet tükröz. A szocialista brl- gádmozgalomban ez a gondolat még csak egy születő új jelenség csíráját; jelenti, de mór jelen van. A születő új kiteljesedése újabb gondot és ennek természetesen megoldásút tűzi napirend re. Vajon miért kerül napirendre u szocialista tfcdgádok fokozottabb bevonása a politikai tömegmunkába? Talán azért, mert elégedetlenek vagyunk a politikai tömegmun- ka jelenlegi színvonalával? Az igazságos válasz, bármennyire is furcsán hangzik, tartalmazza az igent is, a nemet is. Annyira elégedettek vagyunk az elmúlt évek poltikai tömegmunkájával, hogy eddigi eredményeinkben észrevegyük annak hatását,, de annyira nem. liogv eltakarja előlünk a fogyatékosságokat, s ne vegyük észre: az előttünk álló' feladatok megoldásához még élőbbé, elevenebbé, hatékonyabbá kell tenni a politikai tömegmunkát. Többek között ezért is keressük az új forrásokat és lehetőségeket a politikai tömegmunka javítására. Hiért éupeu» "ggg: Ban. véljük felfedezni akt az új forrást — bár nem egyet^üli forrásnak tekintjük —, amelynek kiaknázásával javíthatjuk a politikai tömegmunka színvonalát? A teljesség igénye nélkül é;; a sorrendiség bizonyos csokorba szedésével a következőket mondanánk: 1. A brigád népgazdaságunk minden ágéban olyan fontos munkaszervezet, amely objektíve lehetővé teszi és kínálja, hogy a nevelő munka bázisa, legkisebb, de leghatékonyabb egysége legyen. 2. A szocialista brigádok a munkásosztály derékhadát alkotják. Munkában, magatartásban, gondolkodásban a munkásosztály legön tudatosabb részei, amelyeknek részvétele a politikai tömegmunkában még nincs megfelelően kiaknázva. Polémia tárgyát képezheti az is, hogy a szocialista brigádok elég érettek-e ennek a feladatnak sikeres megoldásához. Sokak véleménye szerint érettek, alkalmasak, bar a kérdésre az élet produkálja legjobban a feleletet, amely szerint egyrészt nagyon sok szocialista brigád elég tájékozott, politikailag alkalmas és már időközönként végez is politikai tömegmunkát, másrészt rendszeres politikai nevelő munkával minden szocialista brigádot alkalmassá lehet és kell tenni ilyen feladatok megoldására, hiszen maga a gondolat is a szocialista brigádtagok legjobbjainak körében született. Ahhoz, hogy a szocialista brigádok a politikai tömegmunkában meg tudják oldani a rájuk bízott feladatokat, rendszeresen tájékoztatni és nevelni kell őket a helyi párt-, szakszervezeti, gazdasági vezetőknek. De ez a dolognak csak egyik oldala. A másik, talán a fontosabbik oldala, hogy a brigádok vezetői és tagjai egyénenként és kollektiven is, belülről ható ambíció, önkéntes törekvés alapján igényeljék, kívánják önmaguk politikai tájékoztatását, képzését, és belső meggyőződésből vegyenek részt mások politikai nevelésében. Nagyon igazai: azok a sorok, amelyeket egy levélben írt Káposzta Károly szocialista brigádvezető a Diósgyőri Gépgyárból: „Ahhoz, hogy a szocialista brigádok jobban segítsék a pártot a politikai munkában, először is politikailag jobban kell fejleszteniük magukat a brigádvézetöknek és a tagoknak egyaránt, mert csak politikailag képzett brigádok képesek pártunk politikáját/megérteni és odaadóan magyaraz2. A brigádvezetői:, főleg a szocialista brigádvezetők személyében a helyi párt-, szakszervezel i. gazdasági vezetés objektíve olyan agitáció* hálózattal rendelkezik, amely alkalmas lenne rá, hogy gyorsan és helyesen válaszoljon a problémákra, hiszen ők a munkásosztály legtekintélyesebb, legelfogadottabb emberei közé tartoznak, tekintélyük, befolyásuk nagy. Vajon hatásuknak, szerepüknek megfelelően foglalkoznak-e velük az Illetékes szervek és vezetők? Nem. Éppen ezért az 1969-cs esztendő jó alkalmat kínál arra is, hogy fezen a gyakorlaton változtassunk. 4. Szocialista építésünk jelenlegi szakasza és az új gaz dasúgirányítúsl rendszer még inkább a gazdaság szférájában igényli a politikai tömegmunka mértékének és színvonalának fokozását. Ez a tény is amellett szól, hogy jobban kell építeni á szocialista brigádokra, hiszen ők a termelés fő frontján munkálkodnak. 5. A szakszervezetek a politikai munka végzésében sokat fejlődtek, és alkalmassá váltak rá. hogy a politikai és ideológiai nevelő munkában is önálló arculatra, sajátos karakterre törekedjenek. A szó-, cialista brigádokban rejlő lehetőségek feltárása, rendszeres bevonása a politikai tö- megmunkába jó lehetőséget kí- . nál a szakszervezetei: számára. Bár a szakszervezetek politikai nevelő munkája méreteiben és színvonalában is'jelentősen megnőtt az utóbbi években, amely örvendetes dolog, mégis igaza van a SZOT elmúlt év szeptemberi plénumának: „az üzemekben a szocialista brigádok nem mindig bázisai a szakszervezetek tömegmunkájának”, pedig a szakszervezeteknek. mint a munkásosztály legátfogóbb szervezetének történelmi kötelessége és hivatása, hogy a munkásfinludat kialakításával és továbbfejlesztésével is segítse a szocializmus teljes felépítését A pártszervezet ellenőrizze mind a szakszervezetekben dolgozó kommunisták, mind a gazdasági vezetés ez irányú munkáját. Erősíteni kellene a helyenként már meglevő gyakorlatot, hogy pártbizottsági, vezetőségi üléseken o időnként külön napirendként beszámoltatják mind a szakszervezeti, mind a gazdasági vezetést a szocialista brigádmozgalom helyzetéről, tartalmi fejlődéséről és gondjairól. A szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztése, irányítása, segítése és ellenőrzése olyan feladat, amelyet az üzemi szerveknek — tevékenységüket egymással összehangolva — úgy kell végezniük, hogy a feladatok ésszerűen legyenek megosztva, és a felelősség külön-külön is érvényesíthető legyen. Az üzemi szerveknek arra kell törekedniük, hogy a szocialista brigádok központi helyet foglaljanak el az üzemen belüli tömegpolitikai munkában. Jogosan felmerülhet az a kérdés, helyes-e éppen most fellépni ilyen igénnyel, amikor a számszerű felduzzadás miatt kétségtelenül tapasztalható bizonyos megtorpanás a szocialista brigádmozgalom belső tartalmának fejlődésében? Nem lenne-e jobb ezeket előbb felszámolni és csak azután előbbre lépni. Ügy gondoljuk, éppen azzal tudjuk leginkább segíteni a szocialista brigádmozgalom továbbfejlődését, ha az elkövetkezendő években fokozottabb politikai követelményeket támasztunk különösen a fejlettebb szocialista brigádokkal szemben. Ehhez meg kell oldani a brigádvezetők rendszeres tájékoztatását, amelyet az egyes üzemek sajátos feltételeinek ismeretében más és más módon kell megvalósítani! Mindenhol célszerűnek látszik azonban, hogy ha bármilyen politikai, gazdasági, üzemi vagy országos jellegű kérdésről tájékoztatják a párt-, illetve' szakszervezeti aktivistákat, esetleg velük együtt, de mindenképpen velük egyidő- ben tájékoztassák a szocialista brigád vezetőket is, Nagy érdeklődéssel tekintünk a szocialista brigád- vezetők közelgő TTI. országos tanácskozása elé. amely elindítója lehet a szocialista brigádok rendszeres politikai tömegmunkájának. Majoros Bálázó A reform első két évéről Szabálytalan interjú az LKM-ben Interjút szeretnék készíteni. Am, a vezérigazgató — az eddigi hagyományoktól eltérően — folyton halogatja. Végül is december 30-án üzenet érkezett: mindent megkapok, ami érdekel. Az LKM nagyterme zsúfolásig telt gyáriakkal, a bedolgozó vállalatok képviselőivel, s itt vannak a megye, a város vezetői is. Dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára a sikerekhez, a pontos, a jó munkához gratulál. Mintegy végszóra felpattan az ajtó, három hengerdei dolgozó lép be és közli: az egymilliomodik tonna öntecset hengerük ki. Elhangzik egy pohárköszöntő, amely a hengerészeknek s mindazoknak szól, akiknek részük van az egymillió tonnában. Birincsik Jánost, a. hengermű pártszervezeteinek csúcstitkárát próbálom szóra bírni: mi ennek a rekordnak a magyarázata? Olyasmit mond, hogy a dolgozók és a vezetők „egy nyelven beszélnek”. A munkások közül külön elismeréssel szól Lehr Zoltán. Kádas Imre s Novák István brigádjáról. — Az egymilliomodik tonnában — jegyzi meg dr. Sziklavári János — ötvözött acélt hengerlünk ki. Ezzel azt hangsúlyozzuk, hogy 1969-ben fokozottabban foglalkozunk ötvözött acél gyártásával, ezt váltjuk aranypénzre az új elektro- acélműben és a majd épülő új finomsoron is. Bárkivel beszélek is, a mennyiség - így vagy úgy minden mondatban benne van. így aztán egészen természetes, hogy az ünnepek után ezt kérdezem Zambó Páltól, a gyár műszaki igazgatójától: — Milyen szemlélet, tendencia érvényesül a gyárban? A mennyiség, a minőség, vagy a gazdaságosság a fontos? — Külön kiemelve sem az egyik, sem a másik. Komplexen, az igényektől függően jelentkezik. Hadd mondjak el egy példát: 1968-ban a nagyolvasztónak feszített feladata volt. Ismeretes, hogy az óriáskohót átépítettük, s ennek termelése majdnem két hónapig „kiesett”. A másik két kohónak „feszítetten” • kellett dolgoznia. De ez csak az érem egyik oldala. A másik: a nagy 7 UBUSER D A MátravidékI Fémművek sírok! gyára készíti egyedül az országban az iparban, kereskedelemben használatos és a fogyasztók által is jól ismert alufólia tubusokat. Az üzemszerű gyártás megkezdése óta eltelt nyolc év alatt a siro- kialt egymilüárd tubust készítettek. A képünkön látható tubuserdő csupán egy részlete annak az ötszáz féle termékből álló kollekciónak, amely a gyár mai választékát reprezentálja. Készül a zárszámadás Még csak a leltár készült el és az értékesítés fejeződött be, végleges összesítés azonban nincs, de a zárszámadás már készül a novajidrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is. — Az 1968-as esztendő sokkal gazdagabb volt, mint 1967 — mondotta -Szilágyi Ferenc, a tsz elnöke. Jobbak az eredményeink. több a jövedelmünk és természetesen nagyobb az örömünk. Végleges adatok helyett még csak részleteket említett az elnök. 1968-ban hozzákezdtek az állattenyésztés átszervezéséhez, spécin] tzúlásához. Ennek alapja és bázisa egy 300 férőhelyes tehenészeti telep felépítése, amelynek első egysége, egy száz férőhelyes istálló már kész. Távlati tervük, hogy legeltetési és takarmány termesztési lehetőségeikkel összhangban, szarvasmarhatenyésztésre rendezkednek be. A baromfitenyésztést már meg is szüntették. Az 5000 férőhelyes tyúkházat növendékistállónak alakították út. Szarvasmarha- állományuk jelenleg 360 darab. ebből 110 a tehén. 1968- ban sikerült megvalósítani a tbc-meniesítést is. Az állom 240 000 forintot adott a tbc- méntesítés megvalósításához. A szarvasmarha-tenyésztés érdekessége még, hogy a gondozók 80 százaléka nö. Ahogyan az elnök mondotta: kiváló szorgalmú, jó hozzáértésű asszonyok és lányok. Többséberuházás miatt eleve veszte«! ségesre terveztük. A nagyolvasztó azonban az önköltség csökkentésében Is olyan eredményesen tevékenykedett, hogy a veszteséget egész minimálisra szorította le. — Ez a legjobban dolgozd gyáregység ? — Nem. A hengerüzerrv Mindenben túlteljesítette tervét. 60 000 tonnával adott többet, mint tavaly. És ez a legnyereségesebb gyárrészleg is. Hogy nagy dolog-e az egymillió tonna? De még mennyire! A blokksor olyan munkát is magára vállalt, amely más gyárban még más, kisebb hengersort is igénybe vesz. — Hogyan alakult a selejt? — 1967-ben 1,30 százalékra sikerült leszorítanunk. Ez világviszonylatban is jelentős. Tavaly 1 százalékot tűztünk ki célul, az eredmény parányival rosszabb. 1,08 volt. A 68 milliós érték megtakarításának több mint a fele az acélműből származik. gük fiatal. Az állattenyésztés átszervezése, a specializálódás szükségessé teszi, hogy a jövőben még több szakmunkást képezzenek. Az új tenyésztő- telep, a korszerűség ezt megköveteli. Ma még foglalkoznak sertés- tenyésztéssel is. Harminc anyakocát tartanak, s ezek szaporulatát meghízta]ják. Az elmúlt évben is több mint 400 hízott sertést adtak el. A következő két-három év során azonban a sertéstenyésztést is megszüntetik, és az ott felhasznált takarmányt a szarvasmarha-tenyésztésben hasznosítják. A termelőszövetkezet eredményei és a jó kereseti lehetőségek felkeltették az iparban dolgozók figyelmét is. Nemrég két vasutas, Király István és ifjú Kocsis András kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. A szövetkezet tagsága örömmel teljesítette kérésüket. •— Más ipari munkások is érdeklődnek a szövetkezeti gazdálkodás iránt — mondotta az elnök. Az idei zárszámadás végeredménye után egészen bizonyos, hogy még nagyobb lesz az érdeklődés. — Mennyit fizetnek? Még nem mondhatok végleges számokat — hangzott a válasz—. csak annyit, hogy minden gazdálkodási ágazat túlteljesítette a tervét. Ennek arányában a kiosztásra .kerülő jövedelem is több lesz a tervezettnél. — A reform első éve — tá-! jékoztat Bozsik Pál, a gyár gazdasági igazgatója — eredményesen zárul. Minden eddiginél nagyobb, s a tervezetten felül 150 millió forintt több a nyereségünk. Miből .V ez? A kihozatal javításából, a >bb- lettermelésből, s igen sz- ). 60 millió forint értékű meg aka- rítást értünk el az energia, a koksz, az áram, a gáz csökkentéséből. A többtermeié;,t 75 százalékban a termelékenység növeléséből fedeztük, s csaknem 400 újabb dolgozónak biztosítottunk munkát. A nyereségtömeg tehat nőtt. Ismeretes, hogy az új szabályzók szerint sokkal nagyobb, talán többszörös nyereséget kell elérni, hogy a korábbi évekhez hasonló részesedést fizethessenek ki. Hogyan hat ez az LKM esetében? Kevesebb lesz ugyan, mint tavaly, de azért eléri a két-három heti fizetésnek megfelelő összeget. Hogyan köszöntött be az új év? A gyúr dolgozóinak nagy része már korábbi években, és különösen tavaly áttérhetett a csökkentett munkaidőre. Január elsejétől pedig mindenki csökkenteti munkaidőben dolgozik. — És termelésben? — Az igény rohamosan növekszik. Ennek alapján — közli Zambó elvtárs — nyersvasból legalább százezer, acélból 70 000 tonnával többet kell termelnünk. Erre azért is szükségünk van, hogy külföldről kevesebb öntecset kelljen beszerezni. Importmegtakaritást jelent. s ez kihat a nyereség alakulására is. Ez évben több nagy esemény lesz az LKM-ben. Január első napjaiban megkezdi a melegpróbákat a BEM. A; új elektroacélmú az első hónapokban, az új húzó-hőkezelő üzem a második negyedévben indul. Az ÖKÜ-vel együttműködve már megkezdték a BEM második szakaszának építését, s a gyárban megkezdik az új finomhengermü, á bugacsiszoló, az oxigéngyár építését. Az új lermelőberen- dezések üzembe állításával regen vajúdó szociális gondokat is megoldanak: két-háromezer ember számára épül fürdő, öltöző. A megrendelésekre sem panaszkodhatnak. Az első negyedévi kapacitást teljesen lekötötték, néhánV üzemben, üzemrészben az egész évit Egy sor új termékkel állnak a mes- rendelők rendelkezésére. Es végül, ide kívánkozik a vezér- igazgató, dr. Énekes Sándor néhány mondata— Az LKM a hagyományokhoz híven, jó eredményekkel zárta 1968-at. Ez a gyár kollektíváiénak. a munkások és a műszakiak jó munkájának, működésének köszönhető. Büszke vagyok erre a közösségre és bízom benne, hoev sikerrel valósíthatjuk meg az 1969. évben ránk váró feladatokat is. Csorba Barn» \ « r s , - p- H ^ r í: r F, , H
