Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-12 / 291. szám

Earn

SSZAKMAGYARORSZÄG

Csütörtök, 19fiS. december 1*.

Ch

Nyers ES.es®o Kecskeméten

Szerdán Kecskemétre látogatott Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a város országgyűlési képviselője, aki vitavezetőként részt vett a megyei műszaki hetek alkalmából megrendezett ke- rekasztal-konferencián. A

megbeszélésen megvitatták az új gazdasági mechanizmus egyes közgazdasági szabályozóinak problémáit. Többek között szó esett a tanácsi költségvetésről, a hitelpolitikáról, a kis- és középüzemek, illetve az iparilag elmaradt vidékek fejlesztéséről, referátumok hangzottak el az anyagellátás, a fogyasztás és az export-import időszerű kérdéseiről, valamint a kertészeti gazdaságok mellék-, illetve segédüzemi tevékenységéről. A konferencia részvevőinek kérdéseire Nyers Rezső válaszolt.

•o

lins©®! est Peszsost^pbcm

A Szovjetunió és Csehszlovákia között 1943-ban megkötött barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából kedden Pozsonyban ünnepi estet • tartottak. Az esten jelen volt Gustav Husak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Ondrej Klokoc, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Kuznyecov, pozsonyi szovjet főkonzul és a szocialista országok pozsonyi konzulátusainak képviselői. Az ünnepi beszédet Ondrej Klokoc mondta. Az est részvevőit, a szovjet nép nevében is Kuznyecov íökonzul üdvözölte.

Az évforduló alkalmából Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin üzenetet küldött Ludvik Svobodának, Alexander Dub- ceknek és Oldrich Cerniknek.

♦*♦**♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦**«}

flpilpsoi napja Oerssifnédosdon

Tegnap, ll-én szerdán délután immár hagyományos ünnepségre került sor Borsodná- dasdon a művelődési házban. A nyugdíjasokat köszöntötték.

I A lemezgyár, annak szakszervezeti bizottsága és a művelődési ház közös rendezésében került sor erre az ünnepségre. A mintegy másfél száz meghívottat Zimányi Gyula, a szakszervezeti bizottság kultúr- felelőse köszöntötte. Ezután a lemezgyár fúvószenekara, az óvoda és az általános iskola,

valamint az ózdi Liszt Ferenc Művelődési ház „Izzó Acél” tánczenekara adott műsort. Ezt követően uzsonnával kedveskedtek a lemezgyár nyugdíjasainak.

Péter János előadása a Politikai Akadémián

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján szerdán délután az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Péter János külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja tartott előadást „Az európai biztonság ■ kérdései”* címmel. Az előadás előtt dr.

Nyílik

a reflektorfény

♦

♦

♦

X

t

♦

$

*

részt a kibővített tárgyaié-} sokon. Saigon talán ma is úgy* képzeli, hogy a „kibővítés”? csak rá vonatkozik, a DNFF-* re nem? Előbb-utóbb feltét-} lenül kudarcot vall majd ez aj makacs akadékoskodás. Egye-* lőre nem Harriman, az USA-} küldöttség vezetője, hanem* helyettese, Cyrus Vance tár-} gyai a saigoniakkal, és — va-í lószínűleg — igyekszik jobb} belátásra bírni őket. Az AP* hírügynökség szerint azért} nem Harriman. mert Vance-* nek jobbak a kapcsolatai a* saigoniakkal. Mindenesetre, fű-} zi hozzá az AP, hosázú harc-* ra van kilátás a színfalak mö-J gött, amíg a kibővített konfe-* rencia megkezdheti tényleges} tanácskozásait. *

Nguyen Thanh, a VDK szó-} vivője szerda délutáni sajtó- értekezletén Ismételten leszö-J gezte: nem a technikai jellegűt problémák, hanem az ameri-1 kaiak és a saigbni hatóságok? jóakaratának és komolyságé-j nak a hiánya okozza a huza-? vonát. Ezért a teljes felelős-^ ség az amerikai félre hárul.

Nguyen Thanh Le rámuta-} tott, hogy miközben az ame-* rikaiak békéről beszélnek, ío-} kozzák agressziós háborújukat} Vietnamban. ♦

Amikor az elmúlt vasárnap este végleg befejeződött a Nyílik a rózsa című, népmozgalommá váll dőlés nótaversengés, s a zsűri elnöke többrendbeli tévedés után kiosztotta a dijakat, bizony, csaknem megsértődtem. Sőt., valóban meg is sértődtem egy kicsit, aztán valahogy megnyugtattam magamat.. Sértődésem nem volt teljesen alaptalan. Tessenek csak visszaemlékezni: először díjként kiadtak néhány olyan elismerést. hogy több versenyzőt felvettek a boldogsághoz és a reflektorfényhez vezető út első aszfaltdarabját jelentő énekesképző stúdióba. Aztán kiosztottak másfél tucatnyi fő- és kil- löndíjal, valamint több hivatásos előadóművészi engedélyt, meg egy-két szerződést. Végül, megajándékozták a Televízió bemondóit, a, műsor szerkesztőjét., a népi zenekar prímását, s bizonyára még a páholy- nyitogató néni is kapott volna a Salgótarjáni Üveggyár remekeiből, ha. az új művelődési csodapalotában lett volna nyitogatni való páholy... No és én?! — horkantam fel. Én semmit sem kapok? Meg a többi néző, akik becsülettel végigülték a több hetes csatározást. Ha már olyan sok díjat kiadtak, s ha már minden szereplőnek jutott nem is egyfajta jutalmazás, igazán elvárhattam volna én is.

Miután sikerült indulataimat lecsillapítani, higgadt fejjel is számba vettem a versenyt, őszintén örülök neki,, hogy az egyik versenyző fiatalember kapott egy hivatásos előadóművészi engedélyt és segédmunkási pályáját esetleg felcserélheti a nótaénakesi pódiummal, ha az ŐRI fellépéseket is tud majd az engedélyhez biztosítani. Ha meg végleg nem megy, segédmunkásnak mindenkor elmehet. De mi lesz azokkal, akik szakmái, jól-rosz- szul kitanult és eddig életpályát, kenyeret jelentő foglalkozást hagynak ott. a reflektorfény kedvéért?! Az elődöntők során a televízió filmriportban mutatta be a versenyzőket. A riportok szerint valamennyi olyan ‘derekasan állt helyi munkahelyén, hogy szinte * vétek őket onnan kimozdí- } tani. Mégis, egy bizonyta- * lan jövő ígérete elég volt a } munkahely elhagyásához, * vagy annak megkísérlésé- } hez. X

Nem népdal- és nótakincsünk vetélkedő rendszerű bemutatása, nagy tömegek közötti népszerűsítése a. baj, hanem az a veszélyes jelenség, hogy az amúgy is túltelített énekesi pályára csábítunk jó szándékú fia- * tatokat és kevésbé fiatalo- } kát, akik most boldogan } versengenek, örömmámor- ♦ ban fogadják a. szerződési } három hónapra, s még } eszükbe sem jut gondolkoz- } ni, vajon mi lesz három hó- * nap, a szerződés lejária * után. }'

Nem gyártunk-e mester- } ségesen csalódott embere- } két? *

A pódium, a reflektor- ♦ fény vonzó dolog, de az } amatőr vetélkedés sok szép eredményt produkálhatna } akkor is, ha a verseny cél- * ja csak a verseny, a szép } élvezetek felmutatása és ▲ nyújtása lenne, nem pedig * a profigyártás. %

Ezen töprengtem jóval a verseny után is. S ez még jobban bosszantott, mint a. tréfás bevezetőben jelzett „díjazás” elmaradása.

(benedek)

Magyar íiéíieíle’egáció uiazoti Stocüho mba

Dr. Réczei Lászlónak, az Országos Béketanács alelnöké- nek vezetésével küldöttség utazott szerdán Stockholmba a nemzetközi Vietnam-konferen- cia munkáját folytató állandó bizottság kezdeményezésére december 13 és 15 között sorra kerülő nemzetközi tanácskozásra. A „Vietnam ’69 — nemzetközi mozgósítás” mottóval összehívott konferencián, amelyen számos nemzetközi szervezet is képviselteti magát, a vietnami nép iránti szolidaritás további erősítésének, az agresszió elleni tiltakozás még szélesebb körű kibontakoztatásának tennivalóiról és programjáról folytatnak majd eszmecserét a küldöttek.

A magyar küldöttséget Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke és Sebestyén Nándor- né, ' az Országos Béketanács titkára búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren.

••

Üléseseit a SZOT

A jövő évi tervről, az üzemi demokráciáról és a szakszervezetek programjáról tárgyalt szerdán az ÉDOSZ székházában a Szakszervezetek Országos Tanácsa.

A tanácsülés megállapította, hogy a vállalati, üzemi, intézményi szakszervezeti szervek szervezeti keretei, hatáskörük, a működésüket szabályosé irányelvek megfelelőek, alkalmasak arra, hogy továbbfejlődjék a demokratizmus. A fő figyelmet ezért az érvényes határozatok következetes végrehajtására kell fordítani.

s4 magyar mágnások szerepe a Tanácsköztársaság bukásában

TIT.

„VAN SZERENCSÉM tudomására hozni Tábornok Űr, hogy nagyon megbízható értesülések szerint három bolsevista hadosztály van felsorakoztatva Szegedtől északra, a Duna és a Tisza között egy offenzíva céljából, melynek július 20-án kell megkezdődnie a román front, ellen. E három hadosztály közül az első vörös, a második felerésze vörös, a harmadik pedig ellen- forradalmi parancsnokság alatt áll. Ez a hadosztály a szegedi kormánytól kért utasítást a támadás megkezdése esetén követendő magatartást illetőleg. Az illetékes hatóságok azt a rendelkezést adták, hogy oldalmozdulatokat végezzen és délnyugat felé tolódjék el a Tisza és a Duna közötti területnek nyugati részén, ott 40— 50 km-es sávot és szélességet foglaljon el a demarkációs vonal előtt és ott minden körülmények között tartsa magát. A szükséges rendelkezések a műveletek során fognak kiadatni.

Van szerencsém felkérni a Tábornok Urat a szülcséges intézkedések megtételére, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak ne tüzeljenek erre a hadosztályra, ha szükséges mozdulatuk végrehajtása közben megközelítené a demarkicioe vonalai Ennek a hadosztálynak a szándéka annál köny- nyebben felismerhető lesz, mert dél ps nyugat felé fog vonulni a Duna közelében, nem pedig kelet felé, a román arcvonal irányában. Amennyiben a szóban forgó hadosztályt a demarkációs vonal átlépésére kényszerítenék, arra van szerencsém kérni a Tábornok Urat, hogy ne fegyvereztessék le, hanem csoportosulva végrehajthassa a nyert parancsokat. Tekintettel egy egész hadosztály csatlakozási ügyének rendkívüli fontosságára, ami véget vethet a bolsevizmusnak, annál is inkább, mert a másik hadosztálynak bizonyos egy részei is csatlakoznának hozzá, bátorkodom a kérésemet Tábornok Űr előtt a legnyomatékosabban megismételni. Fogadja..

GR. TELEKI ÉS HORTHY MIKLÓS arról is gondoskodtak, hogy a Vörös Hadsereg felvonulási tervét Franchet d’Espérey francia tábornok, az antant balkáni hadseregének főparancsnoka megkapja, továbbá a Nagykikindán székelő román vezérkar is. Franchet d’Espérey tábornok 1919. július 23-án már jelenteni tudta Foch francia marsallnak, hogy a szegedi „kormány” eljuttatta hozzá a Vörös Hadsereg felvonulási tervét, és az antant ha^osztá’—k már fel is készültek az ei ~itámadásra.

Juliét Feri — az áruló vezérkari főnök — az utasítás értelmében 1919. július 20-án és 21-én vissza is vonatta a hadosztályokat. Ezért történhetett meg, hogy az előrenyomuló vörös hadosztályok ofíenzí- vája megállt. Az árulás következtében a 40—50 km-es sávon nem védte senki a Tisza vonalát, ahol is a román csapatok minden ellenállás nélkül özönölhettek a Duna—Tisza közötti területekre.

Amíg a magyar Vörös Hadsereg hősiesen védte a magyarlakta területek integritását a külföldi fegyveres intervenció túlerejével szemben, az ellenforradalmit „kormány” és a bécsi magyar „Comité” az ország teljes elárulásán és kiszolgáltatásán dolgozott. Mialatt a Tanácsköztársaság Magyarország szuverenitását és függetlenségét kívánta minden lehető eszközzel biztosítani, a magyar főurak Párizsban, Bécsben, Nagykikindán az antant-miniszterekkel és tábornokokkal tárgyalva bocsátották áruba a magyar függetlenséget. '

DE NE TÉVEDJÜNK. A

magyar arisztokráciának nem ez volt az első hazaárulása. A magyar nép szabadságharcában mindig ott találjuk őket, mint belső árulókat; legyen az E-’. ír órai Ft-re korában, az i föggetle 'ségi harcban,

1018—19-1 n. A nemzet- gyár néptől

teljesen idegen arisztokrácia jelentős része minden esetben megvásárolható volt, csakhogy osztályuralmát fenntarthassa. A herceg Eszterháziak, Pálffy, Erdödy, Zichy, Keglevich, FeStetich stb. grófok mindig a Habsburg-dinasztiát szolgálták. 1918-ban azonban a magyar arisztokraták már a modern nemzetközi burzsoáziát szolgálják ki, s tőlük várják a feudális Magyarország megmentését. Nem valószínű, hogy akad még Európában olyan nemzet, amelynek arisztokráciája annyi hazaárulót mutatna fel, mint a magyar. Éppen hazaárulásuk következtében tudták évszázadokon keresztül kormányozni Magyarországot. Az 1918. évi októberi őszirózsás forradalom utáni idő is megmutatta, hogy a hazafiat- lan magyar feudális osztály képtelen az ország ügyeinek pozitív vitelére, mert ez a „lápvilág” újra Mohácsra, szatmári békére és világosi fegyverletételre volt csak képes.

A hazaáruló magyar mágnások a két világháború között minden lehető eszközzel azt bizonyították, hogy Trianon azért következett be, mert a „hazafiatlan munkások” kikiáltották a Tanácsköztársaságot és ennek „büntetéseként” állt elő a trianoni békeszerződés. A történelmi valóság viszont az, hogy gr. Károlyi Gyula, a szegedi „kormány” miniszterelnöke már 1919. június 7-én kijelenti De Lobit tábornokhoz küldött levelében: „Az elnökletem alatt megalakult kormány a párizsi konferencia döntéseit el fogja fogadni”. Ezzel kifejezték, hogy készek elfogadni a trianoni békediktátumot, csak hatalmuk továbbra is megmaradjon. A győző antanttól még meg sem érkezett a békefeltételeket tartalmazó parancs, az áruló grófi társaság már ebek harmincad- jára dobja oda az országot. Mi ez, ha nem a tökéletes haza árulás?! Tették pedig ezt mindazért, hogy egy kis történelmi halasztást kapjanak még az európai baladásellenes erőktől az „úri-Magyarország” további fenntartására. Nem a hazaszeretet, nem az ország integritásának a megvédése lebegett előttük, hanem a Tanácsköztársaság elárulása és megsemmisítése. Petőfi Sándor sorai illenek rájuk:

„Küzd a gazdag, de nem a

hazáért»

Védi a maga gazdagságát . . .

Csak a szegény szereti hazáját,**

A KÜLSŐ ÉS BELSŐ ELLENSÉG tehát megakadályozta a Tanácsköztársaság fennmaradását. A sorozatos belső árulás következtében lehetetlenné tették számára, hogy a nemzet érdekeinek megfelelően független, szocialista Magyarországot teremtsen. Fennállása ideje alatt azonban határozottan dokumentálta, hogy a proletárállam képes szuverenitásának megvédésére, s nem rajta múlott, hogy a pro- letárosztály vezette dicsőséges honvédő harc nem vezetett arra az eredményre, amely egyenes arányban álit nemzeti felemelkedésünk és politikai, gazdasági függetlenségünk egyetemes érdekével.

Nándori Pál

(Vége)

Kél félkor a!a!<ú aszlaí?

újabb

rétója

Folyik még a vita Párizsban a vietnami kérdés megoldásával kapcsolatos tárgyalások folytatásáról. Egy amerikai

hírügynökség úgy tudja, hogy a vendéglátó franciák komp- iVimisszumos javaslatot terjesztettek eJő a kibővített tárgyalások ügyrendi és formai kérdéseire vonatkozóan. Ez a francia javaslat, hír szerint, az ültetési rendre vonatkozik: két félkör alakú asztal használatát indítványozza.

Egy másik párizsi jelentés arról számol be, hogy a saigo- ni rezsim küldöttsége ismét vétójogával élt. A delegáció vezetője, Pham Dang Lam kijelentette, teljesen elfogadhatatlan számukra minden olyan javaslat, amely szerint négy egyenlő jogú küldöttség vesz

oldalú tevékenységet, amelyet} a baráti társaság az év folya-* mán kifejtett }

A beszámoló után ajándék-* tárgyakkal jutalmazták meg a} baráti körök vezetőit a baráti} társaság munkájában a Fák-4 lya című lap terjesztésében} legjobb eredményt elért akti-* vákat. A mintegy 4 ezer forint} értékű tárgyjutalomból közel* hatvanan részesültek. Az ősz-} szejövetel valóban baráti han-J gulatú beszélgetéssel, szerény* megvendégeléssel végződött. 4

Fehér asztal mellett tartották meg december U-én este a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Ózdi városi Bizottságának évzáró összejövetelét.

Csendes István üdvözölte a szépszámú részvevőt, majd Gazda Tiborné számolt be az éves munkáról. Bevezetőjében elmondotta: megszokott nálunk, hogy minden év végén számadást végzünk eredményeinkről, mérlegeljük munkánkat. A továbbiakban részleteiben ismertette azt a sokÉvzáró összejövetel Ózdon

Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja a kormány elnökhelyettesi mondott bevezetőt. A hallgatóság soraiban ott volt politikai és társadalmi életünk tübl vezető személyisége.