Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-07 / 287. szám

Szombat, I96R. december ", északmagyarouszAg 3 Változás váltató az encsi járásban teket az állam is hatékonyab­ban tudja segíteni. Árutermelés Az 1967-ben összesített ár­bevétel tétele 1968-ban tovább növekszik, hiszen sohasem volt még olyan jó termés az encsi járásban, mint az idén. Például: a harmadik negyed­év végéig a 65 termelőszövet­kezet 1900 vagon kenyérgabo­nát, 232 vagon burgonyát, 2677 vagon cukorrépát, 12 433 mázsa hízott szarvas- marhát, 8326 mázsa hízott ser­tést, 47 326 hektoliter tejet, 1 265 670 darab tojást adott el az államnak. A végleges zárszámadások még nem készültek el, de az máris megállapítható, hogy •az értékesített árukért kapott összeg az idén meghaladja a 250 millió forintot. Ez az anyagi bázis, valamint a ki­sebb termelőszövetkezetek egyesülése és még sok, egyéb intézkedés közgazdaságilag biztonságos bázisai az encsi járásban gazdálkodó termelő- szövetkezetek további fejlődé­sének. Szcndrci József val, 324 876 forintos társadal­mi munkával elkészült a könyvtárnak is helyet adó művelődési otthon. A városi és a kerületi tanácstagok példa­mutató szervező munkájának eredményeként a lakosság ügy­szeretete valóra váltotta az el­határozást. A művelődési ott­hon építésén kívül jutott ’dő másra is, így az 5 kilométer hosszú földút kiépítésére. A perecesi 104. sz. Ipari ta­nuló Intézet dolgozói és tanu­lói csaknem 1 millió forint ér­tékű társadalmi munkával sportlétesítményt építettek. A DVTK-sportstadion több mil­lió forintos beruházását egy­millió forintos társadalmi munkával segítették az intéze­tek, s sportbarátok. Hosszú lenne leírni, hogy a tanács állandó bizottságai, a szakigazgatási szervek és in­tézmények munkájának ellen­őrzésével és segítésével milyen szellemi értéket teremtenek. Sorolhatnánk még a fenti példákhoz hasonló eredmé­nyeket, azonban úgy véljük, hogy a kerületben levő gazdag eredményekről csak a helyszí­nen lehet igazán meggyőződ­ni. Maiiák István vb-elnök Miskolc III. kér. Tanács hegy és a Zrínyi-telep lakos­sága 11 kilométer hosszú utat újított fel több mint 2 111000 forint értékű társadalmi mun­kával és helyi anyaggal. A Batthyány sor lakói 3 kilo­méter hosszú utat javítottak, amelyek értéke 450 000 forint. A lyukóvölgyi lakók is saját közlekedési gondjaikon segítet­tek több kilométer hosszú út megépítésével. A jó kezdeményezés, a tett- rekészség eredménye keriile- tünkberi a 7179 négyzetméter új gyalogjáró, 44 500 négyzet- méter új zöldterület és egyéb létesítmény. A társadalmi munka értéke 7 768 000 forint. A Vargahegy 725 családja művelődési otthon létesítését határozta el. Ma áll az épület, várja a szórakozni vágyó em­bereket. Több mint 12 000 tár­sadalmi órát dolgoztak a cél érdekében. A városi és a ke­rületi tanács vb . által adott bontott anyag felhasználásá­„Utóellenőrzés” a szerencsi járásban szorgalmazza a NEB a közsé­gekben fedett váróhelyiségek létesítését. 0». j.) Sok panasz hangzott el a ko­rábbi években- a szerencsi já- ►rási vasúti és az autóbusz- Lközlekedés kényelmetlenségei ►miatt. Ezért a Né{>i Ellenőr­zési Bizottság — szakemberek ► bevonásával — széles körű {vizsgálatot indított, s az ész­lelt hibákról igen hosszú „pa- {naszlistát” nyújtott be — a {megfelelő javaslatokkal együtt a MÁV. AKÖV és a járási {tanács illetékes vezetőinek. { A bíráló szónak és a jó ►szándékú javaslatoknak meg {is lett a foganatjuk.' A NEB ►ugyanis most úgynevezett {..utóellenőrzést'' tartott; vajon {az alapvizsgálat óta történt-e {javulás a járás területén a {vasúti és a közúti személyszál­♦ litásban. Amint a bizottság {megállapította, apróbb hibák ►még mindig előfordulnak {ugyan, de az utóbbi időkben {kétségtelenül jelentős fejlődés ^következett be a közúti közle- {kedésben és a MÁV vonalain Y egyaránt. A vonatok indulása ♦ és érkezése, • úgyszintén az ♦autóbuszok csatlakozása a {Taktaközben, Hegyalján és Ha­trangod vidékén kedvező az ♦ utasoknak, a munkába járó ♦ dolgozóknak és az iskolás diá- X koknak. T Az autóbusz-közlekedés to­vábbi javítására szükséges len- {ne egyes hét végi és hét ele- Iji járatokhoz mentesítő kocsi­nkat is indítani. Az ulazókö­♦ zönséc kényelme érdekében A mi életünkre, mai vilá­gunkra nem a heroikus tettek jellemzőek. Sok gondunk köze­pette az öndicsekvés aligha lenne helyénvaló, de az sem jó, hogy valamiféle „közéleti szemérem” bénít bennünket, amikor helyi eredményeink népszerűsítéséről van szó. A lakosság társadalmi mun­kája a szocializmus építésének olyan eszköze, amely nemcsak azért jelentős, mert növeli a felhasználható anyagi lehető­ségeket, hanem azért is, mert kifejleszti a lakosság politikai aktivitását. Erősíti a válasz­tók kapcsolatát az állami szer­vekkel. Községpolitikai tevékenysé­ge során a Miskolci III. kerü­leti Tanács helyet biztosított és biztosít a lakosság társadal­mi kezdeményezésének, a tár­sadalmi munkának. Ennek eredménye, hogy az elmúlt év­ben a Vargahegy, a Vargaol­dal, a Magashegy, az Öröm­Ú sí ne ti mi a véleménye? Többet beszéljünk az eredményekről! első nagyobb újítása 1960-ban volt. — Nyitott szemmel járok az üzemben — mondja. — Ha va­lami nem . működik tökélete­sen, töröm a fejem, hogyan le­idökiesés. Szinte véletlenül jött a gondolat a salak fazék fülének módosítására. Leír­tam. beadtam újításnak. Elfo­gadták. és 12 0no forintot kap­tam érte. Beszélgetésünk során újra visszakanyarodik iskolai vég­zettségére. Nem szégyellj, hogy csak' hat elemit végzett. Nem rajta múlott. Tizenkét éves ko­rában már alkalmi munkával kereste a kenyeret, kiegészí­tésre szorult édesapja fizeté­se. Tizenhat éves volt. amikor a gyárba került. Pontosan olvan volt az élete, mint sok­sok ezer munkásembaré. A felszabadulás után a család, a növekvő gondok, az építkezés. Nem tanulhatott. — A megoldás, az ésszerű­sítés sökszor annyira egysze­rű, hogy az ember szinte bosc- szankodik. miért csak most jött rá. Az acélműi kemenc »k fala egy időben 200 csapóiés után rendszeresen beomlott. Beadtam újításnak, hogy fu­rattal ellátott téglákat készít- ' senek és mindegyiket dróttal erősítsék az acélszerkezethez. Ez csak egyszerű. Nem...? — néz rám, mintegy bizonyítás­ra várva úgy folytatja. — A [ vállalatnak megért hatezer fo­rintot, Munkatársaimnak is ! jó volt, hiszen kevesebb a ki­esett idő, több a prémium. Az év elején bevezetett újí­tási törvényről beszélgetünk. Simkó Zoltán elmondja, hogy most már sokkal nehezebb dolguk van az újítóknak. A vállalat jobban megfontolja, miért fizet. De nemcsak ez a baj... Az újítást a nyereség terhére fizetik, s ezt sokan úgy értelmezik, hogy az újítási di­jat az ő pénzükből fizeti!^. Annyival kevesebb marad ne­kik. — Tudom, hogy nem így van, mégis kellemetlen az em­bernek ... De más oka is volt, hogy az idén a szokottnál ke­vesebbet újítottam. Az építke­zés lefoglalja az embert, az újításhoz pedig idő „éli Sok idő... spekulálni... Ózd III. kerületében épített kétszobás- családi házat Simkó Zoltán. Nagyon jól jött az a harmincezer forint, amelyet az újításokkal „mellékesként" ke­resett. Kellett már nagyon a ház is. Nőnek a gyerekek A fiú már 11 éves, a kislány hat. — Az a legfőbb vágyam, hogy a fiam iskolázzon. Kohó­|.mérnöknek. Akkor talán újíta— i ni is különb dolgokat tud, I mint az apja ... Tóth István hogy a rendelet, mely. előírja a kéményseprő vállalat enge­délyének beszerzését, csal; < z év január 1-től lépett élei­be. Igen, ennek ellenére is, mert azt, hogy a termöforke- meny külön fűtési nemek együttes használata esetén robbanásveszélyes, már 1913 elölt is tudták a szakemberek. Tudta a MIK is, amely a gázmű szerint ebben az évben — amikor már érvényes az említett rendeleti — újabb bojlert szerelt fel a házban. Véleményünk szerint a ké­ményseprő vállalat minden különösebb bejelentés nélkül is felemelhette volna már sza­vát.. Mert feltétlenül tudnia kellett a robbanásveszélyt oko­zó gázbojlerekről. hiszen szakembereik rendszeresen el­lenőrzik a kéményeket. Nem jó az ördöggel játsza­ni, nem jó a robbanást kísér­teni. Hiszen ma még egy kis jóindulattal, lelkiismeretes-' séggel lehet segíteni, de ha a baj bekövetkezik, ki vállalja a felelősséget? Bódvai Péter A fent idézeti sorokból az is kiderül, hogy maga a ké­mény is elég rossz állapotban leliet. Ha ehhez ismét hozzá­számítjuk a gázbojlereket, va­lóban érthető, miért élnek Mádat Gyulánéék állandó fé­lelemben. Jelen időben mond­juk, mert a sokfelé elmondott panasz ellenére sem történt még semmi. Nem szerelték le a gázbojlereket Pedig csak ez a megoldás, méghozzá több okból is. Mindenekelőtt azért, mert csak így szüntethető meg a robbanásveszély. (Esetleg el­képzelhető úgy is, hogy költ­ségmentesen minden lakásba gázfali kályhát és bojlert sze­relnek fel, hiszen ahol nincs, ott a lakók nem tehetnek ró­la, hogy a többiek más fű­tésre tértek át. Am, ezt a MIK valószínűleg nem vállalja. (A leszerelés mellett szól továbbá az, hogy így helyrehozhatják az elkövetett hibát ott, ahol azért valaki felelős. Mert. fe­lelősnek lenni kell. Lenni kell annak ellenére, Sokszor hisszük, érezzük, tudjuk, hogy egy-egy emberi gond megoldása csak egy kis jóindulaton és lelkiismere­tességen múlik. Van rá példa. Íme: Evekkel ezelőtt öt gázboj­lert kötöttek be a Szinvei Morse utca 9. szám alatti la­kások termofor kéményeibe. Tudni kell, hogy ezeknél a kéményeknél csak egyféle fú- tésnemet (szén és fa, vagy gáz, vagy olaj) szabad alkalmazni. Bármelyik együttes haszná­lata robbanás-, tehát életve­szélyes. A Szinyei Merse utca '9- ben vegyes fűtéssel is talál­kozhatunk. Ezért is írt leve­let hozzánk Mádai Gyuláné, aki már több helyre fordult panaszával: ..... VizsgÜták bizottságok, építési csoportok jöttek megnézni, és sajnála­tukat fejezték ki, hogy a ké­mény nem jó. Az egész házat le kellene bontani, és újonnan építeni a kéményeket. Ered­mény: megtoldottak néhány téglával, mondván, hogy jobb lesz a huzata. Most sincs.. Ki lesz a felelős, ha robban a kémény? Ház, Központ, vagy SZMT? Szerkesztőségünk nagyon sok, különféle meghívót kap a Megyei Művelődési Központ rendezvényeiről, ki­állításokról, bemutatókról. A rendezvények egy része nem helyi fogantatású, ezért a meghívók is ötletszerű elnevezésekkel invitálnak. Az elmúlt évek során a Me­gyei Művelődési Központot nevezték már művelődési háznak (e cím mindaddig jogos volt, amíg a Megyei Művelődési Központ elnevezés meg nem született), Ró­nai Sándor megyei Művelődési Háznak. Rónai Sándor megyei Művelődési Otthonnak, SZMT Művelődési Ház­nak, SZOT Művelődési Háznak stb„ stb. Zavarunk nem kicsi, amidőn egyre-másra érkeznek a meghívók, s a cím legkevésbé sem pontos. Véleményünk szerint nemcsak nekünk okoznak gon­dot e sokféleképpen feliratozott, meghívók, hanem má­soknak is, mondjuk a nagyközönségnek. Miskolci bará­taink, ismerőseink nemegyszer érdeklődtek már: hol ■ van a Megyei Művelődési Központ? Vajon a SZOT- székház azonos-e a Kossuth utcai Pedagógus Műve­lődési Otthonnal? Van-e az SZMT-nck művelődési ott­hona, és ha van, hol található? Száz szónak is egy a vége: a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának korszerű épületében működő Me­gyei Művelődési Központ önálló, független intézmény, klubja, színházterme, bemutatócsarnoka és egyéb, nép­művelést szolgáló helyisége van. Erre a tényre érdemes lenne figyelmeztetni mindazokat a szerveket, amelyek kiállításokat, különböző előadásokat rendeznek a Me- ; gyei Művelődési Központ színháztermében, klubjában. • (körcsarnokában, vagy szakköri helyiségeiben. Segite- \ nénk ezzel a nagyközönségnek is, amelyik bizony gyak- . rán tétova, s nem tudja pontosan, hova kell indulnia, | amikor kezében tartja a Megyei Művelődési Központ­1 ba szóló invitáclót. | (p—I) gazdaságok eredményei. 1961- ben, a termelőszövetkezetek megalakulása után mindössze 154 forint értékű állóeszköz jutott egy szántóegységre 1967-ben ez az összeg a régi­nek hússzorosára, 3103 fo­rintra emelkedett szántóegysé­genként, s az idén, az alapok növelésével további fejlődés várható. A gazdaságok korszerűsíté­se. felszereltsége, a termelés jobb szervezése, nem utolsó­sorban a vezetés színvonalá­nak javulása és a munkához való viszony gyökeres meg­változása kedvezően hatott az árutermelésre, ami az állami felvásárlás alakulásában pon­tosan mérhető, öt-hat eszten­dővel ezelőtt az encsi járás termelőszövetkezetei még csak 113 millió forint értékű árut adtak el. Ez az összeg 1967-ben már 237 millió forint volt, pedig az új felvá,;árlási árrendszer cs az új gazdasági mechanizmus elvei tavaly még nem hatottak olyan kedve­zően, mint az idén. Érdemes megemlíteni a halmozott ter­melési érték alakulását is. A gazdálkodás átszervezése óta ez is megduplázódott. Mozgás — alulról Ezeti az adatok azt is jel­zik, hogy az encsi járás ter­melőszövetkezeteiben a bőví­tett újratermelés évről évre magasabb szinten valósul meg, viszont még mindig nagyok, szinte felmérhetetlenek a ki nem használt lehetőségek. Ta­lán a legnagyobb ilyen lehe­tőség a kisebb termelőszövet­kezetek egyesülése, amely nemcsak a gazdasági és anya­gi erők megsokszorozódását eredményezné, hanem a lehe­tőségek további szélesedését is. Az encsi járás termelőszö­vetkezeteinek többségében már érzik, értik és a „köz- gazdasági szemlélet szemüve­gén” át látják is ezt, s a kö­zeljövőben a járás szövetke­zeti mezőgazdaságának lénye­ges átszerveződése várható. A mozgás — ahogyan File Sándor, a Hernádmenti Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára mondot­ta — már elkezdődött. A ter­melőszövetkezeti tagság kez­deményezte az egyesülést Egyelőre még nem mindenütt, de körülbelül 25 községben hamarosan változás várható. A járás és a területi szövet­ség vezetősége helyesli és tel­jes erővel segíti ezt a moz­gást. A nagy szövetkezeti gaz­daságok kialakulása megfelel az új gazdasági mechanizmus követelményeinek, a bővített újratermelés igen nagy lehető­ségeit nyitja meg. A nagy te­rületű és a követelményeknek megfelelő termelőszövetkeze­Az encsi járásban jelenleg 65 termelőszövetkezet összesen 127 600 katasztrális holdon gazdálkodik. Közismert azon­ban, hogy ezen a vidéken a természeti adottságok mosto­hák. A szövetkezeti földek 70 százaléka lejtős, de a Hernád völgyében elterülő földek sem a legjobbak. Gyakori az árvíz, tetemes a belvízkár, sok a vi­zenyős, mocsaras terület. Szá­mos termelőszövetkezet az Utaktól és a vasúttól távol, hegyek közt gazdálkodik. A szállítási költségele emiatt ma­gasak. A termelőszövetkezeti tagok életkora sem kedvező. ftincs mérleghiány Ennek ellenére a járás va­lamennyi termelőszövetkezete örvendetesen fejlődik. A gé­pesítés, valamint a műtrá­gyái;, a vegyszerek alkalma­zása, a korszerű módszerek bevezetése az utóbbi években számottevően javította a kö­zös gazdaságok eredményeit. Ma már 6(H) traktor dolgozik a járás termelőszövetkezetei­ben, és a lejtők korszerűsített művelésével, valamint a tala­jok javításával, védelmével és a vizes területek rendezésé­vel sikerült évről évre fokoz­ni az árutermelést. Ehhez hoz­zájárult az állattenyésztés minőségi és mennyiségi fej­lesztése, általában a belterje- sítés. A 65 termelőszövetke­zetben jelenleg több mint 13 000 számosállat van, s eb­ből csaknem 4000 a tehén. Az állattenyésztés hozamai is kedvezően alakulnak. A tej­termelés a tehénenkénti 800 literről 1800 literre emelke­dett. A tojástermelési átlag tyúkonként évi 150 körül ala­kul, s ez duplája a korábbi­nak. A járásban 1961-ben még 54 mérleghiányos termelőszö­vetkezet volt, 1967-hen már csak négy, és az Idén, az ed­digi jelek szerint egy sem lesz. A mérleghiányos gaz- ‘ dálkodás megszűnéséhez hoz­zájárult az állam pénzügvi támogatása is. Az encsi járás termelőszövetkezetei a külön­böző építkezésekre, korszerű­sítésekre, üzemvitelre és árki­egészítés címén évi 80 millió forintot kapnak az államtól. Hússzor több állóeszköz Megnyugtatóan bizonyítják ezt a gazdálkodási eredmé­nyek. Az egy katasztrális holdra jutó bruttó jövedelem a korábbi 1207 forintról 1715 forintra emelkedett. A gaz­dasági eredmény szántőegysé- genkénf korábban 1187 forint volt, tavaly 1711 forint, és az idén megközelíti a 2000 forin­tot. Igaz, ez még mindig sok­kal gyengébb, mint a síkvidéki : Negyvenhárom éves, 28 éve dolgozik az üzemben, 24 éve az acélműben. Energikus, mozgékony ember. Ahogy munkatársai tréfásan nevezik: örökmozgó. Mások vidám ter­mészetét tartják nevezetesnek. Szája még akkor is mosolyra húzódik, ha éppen dühös. Mert hát ilyen is előfordul annál, aki nap mint nap emberekkel bajlódik, s felelősséget érez. Simkó Zoltán olvasztár, az özdi Kohászati Üzemek acél­műi dolgozója néhány héttel ezelőtt kapta meg az egymil­lió forint megtakarítást ered­ményező újításaiért a kiváló újító jelvény arany fokozatát. — Hat elemit végeztem, nem hittem volna, hogy újításaim ennyi megtakarítást eredmé­nyeznek a vállalatnak. Ta­valyelőtt szinte meglepetéssze­rűen ért, hogy megkaptam az ezüst fokozatot — mondja, majd újításairól beszél. Másfél évtizede tartják nyil­ván, mint újítót. Kezdetijen csak apróbb, jelentéktelenebb újításai voltak. Ahogy megfo­galmazza, csak egy-kétszáz fo­rintot hoztak a konyhára. Az hetne segíteni. Így adódott a salakosfazéknál is. A daru mindig csak körülményesen tudta felemelni, sok volt az ,,Nyitott szemmel fúrok az üzemben" ~

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom