Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-06 / 286. szám

4 ESZAKMAGYARORSZÄG Péntek. 1968. december G. Hozzászólás Polémia a költői elkötelezettségről meg a bátorságról a Napjainkban nálunk, mert részben szükebb pátriánk lakója, részben a mi lapunkban, az Északmagyaror- szágban is szokott publikálni, részben pedig a Napjainknak nemcsak „bedolgozó” költője, hanem rovatvezetője és szer­kesztő bizottsági tagja, azaz bizonyos műfaji körön belül egyik szerkesztője. Ezért is ér­demel különös figyelmet a Napjaink szerkesztőségének Serfőző Simon nyilatkozatához fűzött kommentárja. A szerkesztő élesen szembe­száll Serfőzőnek a bátortalan szerkesztők elleni mérges ber­zenkedésével, s kifejti, hogy „némelyek az úgynevezett bá­tor szókimondást összetévesz­tik a harsány demagógiával... s miközben a politikára tesz­nek panaszt, maguk e kényes ,mesterséget’ kívánják űzni.” Élesen bírálja a szerkesztő Serfőző „felszínes valóságis­meretét”, kereken kimondja, hogy a „demagógiával, oda- mondogatással torkig va­gyunk”. Kifejti: „a célravezető az lenne, ha a ,védtelen vers’ önvédelméről maga a vers gondoskodnék letisztult gondo­latiságával, közéletben tiszta szándékokat segítő hatásai­val”. ÜGY EREZZÜK, helyesen járt el a Napjaink szerkesztő bizottsága, amikor a körkér­dést kibocsátotta és a beér­kezett válaszokat mindjárt kommentálva, azok hibás téte­leivel vitázva, közreadta. Jó volt egyes kérdéseket őszin­tén, a lap nyilvánossága előtt tisztázni. Az ellentétes állás­pontok közreadása — a hozzá­fűzött érvelő polemizálással — a szerkesztés okossággal páro­sult bátorságát dokumentálja. Benedek Miklós A NAPJAINK korábban körkérdéssel fordult olyan köl­tőkhöz, akik gyakrabban pub­likálnak hasábjain. A kérdé­sek olyan általánosak, hogy a szerzők a válasz ürügyén el­mondhatják az őket napjaink­ban foglalkoztató problémá­kat. A szerkesztőség célja az volt, hogy ezzel közelebb hoz­zák a költőket az olvasókhoz, válaszaik segítenek megisme­résükben, törekvéseik, világ- szemléletük tendenciáinak közvetlenebb feltárásában, mó­dot nyújtanak adott esetben vitára is. A decemberi számban két fiatal költő — Ratkó József és Serfőző Simon — válaszol a kérdésekre. Nem célunk a vá­laszokat a maguk teljességé­ben közreadni, csak néhány lé­nyeges gondolatot ragadunk ki azokból, valamint a lap szer­kesztő bizottságának a nyi­latkozathoz fűzött és a vála­szokkal egyszerre közreadott véleményéből. 3?F3S!K53ä Néhány gondolat Ratkó Jó­zseftől: Ratkó azzal kezdi válaszát, hogy az ember szüntelenül meggondolja, igaza van-e, he­lyes-e, jó-e, amit csinál, „s te­szi ezt azért, mert büntetlenül és tisztán akar élni, mert nem akar részesévé lenni a kor bű­neinek és tévedéseinek” ... „Éppen ez okból vonja ki ma­gát a mindenkori hatalom kö­réből, amely csupán arra szol­gál, hogy egy-egy nemzet na­pi gondjait elhallgassa, vagy megoldja, s emellett arra, hogy az éppen szükségesnek és megengedhetőnek vélt mennyi­ségi és minőségi szabadság ki- porciózására. ügyeljen. Kivon­ja magát a hatalom köréből azért is, hogy korának és kor- társainak viselt dolgait jó­zanul, pontosan és elfogulat­lanul ítélhesse meg; mert nem eszmét, hanem embert akar szolgálni. Ez okból nevezi ma­gát elkötelezetlen, azaz osz- lálynélküli humanistának, ami nem jelent kevesebbet, mint az osztálynélküli jövő szolgá­latát”. A továbbiakban el­mondja, hogy „elkötelezetlen humanista mivoltából faka­dóan elismeri é(s tiszteli azo­kat az erőfeszítéseket, amelyek egy-egy haladó osztály igazá­nak. bizonyítását és érvényesí­tését célozzák, hiszen ezek is valamiképpen a jövendőt szol­gálják”. A továbbiakban — sok egyéb gondolat között — ki­fejti: „Ebben a világban még nincs annyi szabadság, hogy az embereff felismerhessék: a sza­badság több és jobb, ember­hez méltóbb a mainál”. A szerkesztő, nagyon helyesen, vitába száll a költő nézeteivel az elkötelezettségről kifejteti álláspontjával. Megállapítja hogy Ratkó „oly messzire té­ved a hagyományos elkötele­zettség-felfogás tagadásában hogy már-már elrugaszkodik a földtől, valóságtalanul lebegte­ti különös humanista elveit, kilúgozva belőlük a ténylege­sen emberit”. Megállapítja a szerkesztő azt is, hogy „nem az eredetieskedés szándéka fe­szül, hanem az aggodalom: va­jon, ha a politikával kötelezi el magát, nem kerül-e ugyan­olyan zsákutcába, mint néhány elődje?” Ratkó József eddig ismert és a lapban most is közölt versei nem azt. az embert sejtetik, aki a választ adta. Ezért kell egyetértenünk a Napjaink szerkesztője megjegyzéseinek utolsó bekezdésével: „Nem hiszünk Ratkónak, az ideoló­gusnak. Hiszünk Ratkónak, a költőnek, még akkor is, ha bi­zonyos kérdésben haragot tart is a hivatallal — a tanyák ma is oly nehezen élő emberei ér­dekében ..Igen, a tanyák embereiért haragos Ratkó, a költő, de mi jobban örülnénk, ha nemcsak a költőnek, ha­nem a költőnek és ideológus­nak egyaránt hihetnénk. És most Serföző Simon egy­két gondolatát: A népdal a példaképe. Ezt örömmel és készséggel jegyez­zük fel, úgyszintén azt is, hogy örömmel tanul József Attilá­tól, Juhász Fér énétől, Nagy Lászlótól és másoktól is. Ezt is jegyezzük ide. A továbbiak­ban azt mondja: „A verset ma sem, s a jövőben sem tudom úgy elképzelni, hogy az ne tett legyen, ne az ember önmaga felmutatásának kifejezője. A költő önmagái, tehát az egyes embert próbálja kimondani, vívódásaival és reményeivel együtt; a hűség világát világ­gá tenni, s ebben a munkában ne érje károsítás...” A vers­ről később azt mondja, hogy „védtelen”, majd ezt olvashat­juk nyilatkozatában: „Irodal­mi lapjaink bátortalansága él­kedv etlenítően hat. Nem egy­szer a súlyosabb mondaniva- lójú írások hátrányban vannak azokkal szemben, amelyekben a valós gondok szerényebben jelentkeznek, vagy szót sem kapnak.” S e gondolatot foly­tatva így zárja nyilatkozatát: „Ahová pedig önmagam meg­alázva kéredzkedhetnék csak be, igyekszem, messze elkerül­ni.” (Vajon mélyek ezek a szerkesztőségek'!) Serfőző Simon gondolatme­nete, a körkédésre adott vá­lasza külön figyelmet kivan A rádió és út televízió miásora PPNTEK tűk, 21.32: Beethoven összes 'zon- u goraszonátái. M. Kossuth radio. 3Zíü: Balettzene. f,.55: Pons bácsi. 10.10: óvodások műsora. 10.30: Édes anyanyel­vűnk. 10.35: Népdalok. 11.00: Isko­larádió. 11.35:. Lehóczky Éva éne­kel. 12.15 í Tánczenei koktél. 13.00: A világgazdaság hírei. 13.(Hi: Vita a korszerű mezőgazdaságról. 13.21: A Phű harmónia zenekar lemezei­ből. 14.22: Pot-beat. 14.30: Róka Móka bábszínháza. 35.15: Üzenetek. 15.55: Falusi délután. 17.05: Kül­politikái figyelő. 17.15: Üj opera- lemezekből, 17.32: Megjelent a ,,Vörös Üjság”. 18.02: Üj Zenei Üj- ság. 18.40: Híres prímások muzsi­kálnak. 19.25: Sporthíradó. 19.35: A Rádiószínház bemutatója. VII. Gergely. Nemeth László drámája. 2l.ll: Tánczene. 21.49: Könyvszem­le. 22.20: Strauss: A királyné csipkekendője. Részletek. 23.00: A XX. század zenéjéből, 0.10: Sher- roann ülni jelből, Petőfi rádió. 10.00: Mozart: 3> dúr szerenád. 10.51: Bolgár költők versei. 11.00: Igazolatlan éjszaka. 12.15: Válaszolunk! 12.30: Prokoí- jev: Gondolatok. 12.46: Vesztett szerelem. Regényrészlet. 13.03: Britten: Peter Grimes. 13.20: Köny- nyűzene. 14.00; Kettőtől — hatig. 18.10: Könnyűzene. 18.55: Hangver­seny a stúdióban. 19.35: A politi­kai irodalom új könyveiről. 19.45: Richard Tauber énekel. 20.25: Sporthiradó. 29.35: Üj könyvek. 20.38: Nóták, 21.12: Láttuk, hallót­Televízió 8.25: Iskola-tv. Angol nyelv. 9.06: Orosz nyelv. 9.55: Magyar iroda­lom. 11.05: Élővilág. 14.00: Orosz nyelv. 14.55: -Magyar irodalom. 15.50: Élővilág. 17.25: Pedagógusok fóruma. 17.58: Hírek. 18.05: Éle­tünk és a kémia. 18.40: Reklám­műsor. 18.45: Télapó az óvodában. 19.05: Ésti mese. 19.15: Közös erő­vel. 19.45: A bujdosó lány. Előadó: Mezey Mária 29.00: TV Híradó. 20.20: Télapó a Televízióban. 21.35: Parabola. 21.55: Sajtónapi megem­lékezés. 22.15: TV Híradó — 2. kiadás. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora <a 188 méteres hullámhosszon, IS—19 óráig) Borsodi hangos újság. Ozdt tervek 1969-re. Csúcsforgalom előtt.. • Legújabb lemezünk. Kulturális életünkből. Ml újság a Tar-'ali Szőlészeö Kii tanintézetben? A íőagronjmus portréja. Télapó ra várva . . A dzsessz kedvelőinek IliruetOmúsor, Űj távlatok az ősi város előtt Sárospatakot eddig mint tör­ténelmi várost, mint műem­lékéről nevezetes települést tartottuk szómon. Ez a „be­sorolás” a jövőben valószínű­leg ténylegesen megváltozik. Ha igaz, fürdőváros lesz az ősi városból. S talán ez nem is túlzott optimizmus, hiszen a hajdani végardói negyedben 50 fokos meleg termálvizet találtak már évekkel ezelőtt. Ez adja a lehetőséget, mely­nek alapján üdülő, majd gyógyfürdőhellyé fejleszthető. Egy este u bocsi nőklubban Négy órára hirdették a ta­lálkozót, de a vendégek egy része késett. Hiába, a tech­nika szédületes fejlődésének korszakában is előfordulhat tengely törés. Mármint egy mikrobuszban. Sőt, előfordul­hat olyasmi is, hogy egy-egy kisebb faluba délután négy óra után már csak egy kis bonyodalom árán lehet tele­fonértesítést küldeni. így az­tán érthető volt az aggódás a bocsi nőklubban: — Hátha nem is jönnek el a miskolciak. Milyen élményt is adhatna például egy költő­nek a mi kis falunk? Azok a vendégek azonban, akik Alacskáról érkeztek, biztatták a bőcsieket: — Eljöttek hozzánk is. Majd megérkeznek. Addig pedig hadd mutassunk be egy kis rhűsort nektek. Mert tud­játok, az alacskai nőklubban továbbra is összeállítunk kul­túrműsorokat, nemcsak nyá­ron, amikor ti nálunk járta­tok. — No, ebben mi sem ma­radtunk le tőletek — mondták a bocsi asszonyok. — És re­méljük, a vendéglátásban sem. Ennek bizonyítására pedig tálcákat hoztak be, hogy fi­nom szendvicsekkel, kínálják a pártházban összegyűlt ven­dégeket. így aztán már a leg­közvetlenebb, családias han­gulat fogadta a később érke­zőket (mert persze, csak meg­érkeztek): a Miskolci járási Tanács vezetőit, a Hazafias Népfront, a nőtanács, az SZMT képviselőit és Serfőző Simon költőt. — No, most megint emléke­zetes klubnapunk lesz — súg­ta egy vidám menyecske egy idősebb asszonynak. — Nekem mindegyik az — így a másik. — Akár olva­sunk, kézimunkázunk, vagy beszélgetünk a világ dolgai­ról. Jó így esténként össze­jönni. — De azért az mégis külön eseménynek számít, ha író— olvasó találkozót tartunk — erősködik a fiatalabb. Később erről beszólt Kecs­keméti Sándorné, a bocsi nő­klub’vezetője is. Mégpedig két író—olvasó találkozóról, ame­lyet tavaly rendezték. — Nagyon örülünk, hogy íróink, költőink élő szóval is elmondják nekünk törekvései­ket. Megtanítanak bennünket hazánk szépségeinek megbe­csülésére, lelkesítenek a jobb munkára, társadalmi vívmá­nyaink szeretetére... Ezek után a nőklub tagjai sok mindenről vallatták új vendégüket, Serfőző Simont. Szavaikból olyasmi érződött, amit Ady így fogalmazott meg: „éhe a szónak, éhe a szépnek”. A fiatal, ízig-vérig mai költő pedig nagy tiszte­lettel vállalkozott ennek az örvendetes éhségnek csillapí­tására. — Mi az a vonzerő, ami miatt szívesen töltik szabad idejü­ket a klubban Bőcsön és Alacskán is a lányok, asszo­nyok? — kérdezte egy idegen. Szóbeli válaszként elmond­ták neki a programokat. Még érzékletesebb válasz volt azonban az egész este. K. A, FILM JEGYZET Az utolsó kör Érdemes lenne megszámolni, hogy Az utolsó kör című új magyar filmben vajon hány­szor hangzik el a kérdés: mi­ért tette, miért csinálta? Ezt kérdezi a játékbeli tárgyalást vezető bíró, ezt kérdezik mind­azok a szereplők, akik ismer­ték a központi hős, Venczel István furcsa esetét. Miért tette, miért csinálta? A kér­dés sokszor elhangzik, a fele­letnek viszont nem bukkan­tunk nyomára. A néző is sok­szor kénytelen arra gondolni, miért tette, miért csinálta Certler Viktor, a film rende­zője, miért kergette megma­gyarázhatatlan szituációkba az egyébként igen becsületes buszsofőrt, miért űzte végül is egy másik autóbusz kerekei alá. Nehéz a sok kérdésre vá­laszt találni. Vészi Endre Pasz- szív állomány című novellá­jából Hubay Miklós és Vészi Endre irta a forgatókönyvet, és a történet visszaemlékezés, fel­villanó emlékszemcsók, töre­dékek Italeidoszkópjából rakó­dik össze, meglehetősen vázla­tosan. Egy idős autóbusz­sofőr feleségül vesz egy 25 év­vel fiatalabb lányt. Nem sok­kal házasságkötésük után a fia­tal feleség hűtlen lesz hozzá, •és éppen saját felnőtt fiával csalja. Idegesen ül a volán mögött, amikor egy kerékpá­rozó suhanc a Margitsziget út­jain egész nap bosszantja. Nem bír idegein uralkodni, letér a kijelölt útvonalról, szabályta­lanságot követ el, leveszik a kocsiról, passzív állományba helyezik. Vágyódik vissza az autóbuszra, de nem engedik kocsit vezetni. Környezetének is azt hazudja, hogy újra dol­gozik, nosztalgikus érzésekkel nézegeti napokon át a város forgalmát, majd mikor úgy látja, hogy helyzete kilátásta­lan, elindul, nem tudni hová, s a kórházi agyon, a baleset után találkozunk vele ismét. A „miért tette, miért csinál­ta” kérdések sora megvála­szolatlanul, sőt megmagyaráz­hatatlanul marad. Miért megy autóbusszal árkon-bokron ke­resztül egy gyakorlott vezető? Miért pont őt bosszantotta a kerékpáros suhanc? Miért ba­rátkoznak utólag össze már- már hihetetlenségig bensősé­ges módon? Miéit örül egy 17 éves diákgyerek és miért bol­dog fékezhetetlenül, ha meg­tudja, hogy szerelmese áldott állapotba került? Sokáig le­hetne sorolni a válasz nélkül hagyott kérdéseket, amelyek a végső kérdést eredményezik: ha a film alkotógárdája nem tudott válaszolni a- feltett kér­désekre, miért csinálta? A fő­szereplő Bessenyei Ferenc és a kisebb szerepekben felvonuló színészgárda sem tudott hite­lességet, emberi tartalmat ön­teni a vázlatos és nem min­dig logikusan követhető törté­netbe. (benedek) Dolgozókat alkalmaznak Ősbemutató: 1765-ben, Sátoraljaújhelyen A Bakhus című isboladráma pályafutása December 7-én mutatja be a Thália Színház Euripidész Bacchánsnők, s ezzel egy műsorban ismeretlen magyar szer­ző Bakhus című művét. A nagyszerű vállalkozás érdekessége az, hogy az ismeretlen magyar szerző műve Sátoraljaújhe­lyen kezdte meg pályafutását. Arról tudunk, hogy az euripidészi mű milyen népszerű volt a világ színpadain, de a Bakhus című iskoladráma sor­sáról hiányosak az ismereteink. Dömötör Tekla Adatok a ma­gyar farsangi játékok történetéhez című tanulmányában ír­ja, hogy a Bakhus című komédiát 1765-ben Sátoraljaújhelyen adták elő. Az ismeretlen magyar szerző darabja teljesen kü­lönbözik Euripidész Bacchánsnők című darabjától. Euripidész tragédiája a boristen, Bachus-imádó asszonyok tragédiájáról szól, az ismeretlen magyar szerző műve a fiatalságot, a jó­kedvet, a vidámságot hozza színre. Bachus, Neptunisz és Ju­piter magyar környezetben jelenik meg; az istenek figurái­ban azokat gúnyolja a magyar szerző, akik megkeserítették a diákéletet. Nagyon érdekes a Thália Színház ilyenfajta párosítása. A komor hangvételű dráma és a komédia egy műsorban a mitológia azonos személyeiről vall más-más tónusban. Örül­hetünk, hogy a XVIII. századból származó iskoladrámát fel­fedezte és műsorára tűzte a Thália Színház. A példa, remél­jük követésre talál majd; várhatjuk, hogy Sátoraljaújhely ta­nulóifjúsága, vagy a megye egyik-másik irodalmi színpada műsorára tűzi a feltehetően zempléni fogantatásű farsangi játékot. (P—ö Miskolc m. j. városi Tanúra V. B. Egyesített Kórházat köz­ponti igazgatósága felvételt hír­űét az alábbi munkakörökbe: 1 vízvezeték-szerelő, I gyors- és gép­író. Jelentkezés az egyesített kór­házak személyzeti vezetőjénél, Miskolc, Szcntpéteri-kapu. A Miskolci Köztisztasági Válla­lat felvesz 3 gyakorlattal rendel­kező gépkocsivezetőt. Jelentkezés: Miskolc, József A. u. 65. Szerelő géplakatost, haviberes raktári segédmunkásokat, rakodó­munkásokat felveszünk. Jelentke­zés: a Sajó-parti TÜZEP-tclcpcn, a telepvezetőnél. Gépírni tudó, tárgyalóképes ad­minisztrátor nőt felveszünk. Ma­gyar Hirdető, Széchenyi u. 83. MÉK ózdi kirendeltség (centert állomás mellett) felvételre keres villanyszerelő szakmunkást. Bé­rezés a vállalati kollektív szerint. Jelentkezni: a kirendeltség veze­tőjénél, vagy a műszaki vezető­nél. A 3Í. sz. I Állami Építőipari Vál­lalat 18. sz. íöépitésvezetőségc Be- rentére, Illetve változó munka­helyre felvesz kőműves, ács, vas­betonszerelő, valamint betonozó kubikos és férfi segédmunkásokat. A fentieken kívül előregyártó üzemünkbe Berentén felveszünk betonelőgyártó szakmával rendel­kező és betonelöregyártásban gya­korlattal rendelkező segédmun­kásokat. Minden héten szabad szombat. Heti 44 őrás munkarend­ben dolgozunk. Bérezés darabbér­ben történik. Célfeladatok kitűzé­se mellett ösztönző prémiumot biztosítunk. 15 százalék idény­pótlékot, 8 százalék NGP-t fize­tünk. Munkásszállót, napi kétsze­ri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Jelentkezés: Bercntc 54. lakás, C. épület, földszint, munkaügyi csoportnál. 776 kh erdőterülethez erdesz- lechnikust keres a Hunyadi János Mg. Termelőszövetkezet, Boldog­kőváralja. Munkabér megegyezés szerint, megegyezés esetén úti­költséget térítünk, legalább 5 éves gyakorlattal rendelkezők előny­ben. A Beton- és Vasbetonipari Mű­vek miskolci gyára azonnali be­lépéssel felvesz X kazánkovácsot. Jelentkezés a gépészeti osztályon Miskolc, József A. u. 35—27. A Kazincbarcikai Könnyübeton- gyár felvesz gyakorlattal rendel­kező hegesztő és lakatos szak­munkásokat. Jelentkezés a mun­kaügyi osztályon. A Kohászati Cyárépitő Vállalat építőipari gyáregység miskolci föépitésvezetfiségc, magas- és mélyépítésben jártas, megfelel*» végzettséggel rendelkező építésve­zetőt és száliításfclclöst keres. Bérezés megegyezés szerint. Je­lentkezés személyesen, vagy írás­ban Budapest, XIH-, Ilévész u. 9. sz. alatt, a gyáregység műszaki osztályán (telefon: 202-306/163 mel­lék). A Kohászati Gyárépítő Vállalat építőipari gyáregység föépítésvc- zetősége, Miskolc, éjjeliőröket ke­res felvételre. Fizetés 1200 Ft/hó. Jelentkezés az LKM területén le­vő föépítésvezetöscg központi épü­letében, Bariba Sándor munka­ügyi vezetőnél (telefon: 34-245). A miskol -1 Nehézipari Műsza­ki Egyetem felvételre keres kő­műves, viz- és gázszerelő, lakatos és segédmunkásokat. Jelentkezés a Nehézipari Műszaki Egyetem bér- és munkaügyi osztályán. Gépipari technikumot végzett férfiakat alkalmazunk kazángr- pész, turbinagépész munkakörben. Nőtleneknek legényszállót biztosí­tunk. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés: Tiszai Erő­mű Vállalat, Tíszaszederkény, sze­mélyzeti osztály. Személyesen, vagy levélben. Pályázati felhívás. Az „Elzctl’i Femlcmezipari Müvek sátoralja­újhelyi gyára az alábbi állások betöltésére pályázatot hirdet. Ve­gyészmérnöki és kohömérnökf munkaköröltre. Feltétel: vegyész- mérnöki képzettség, galvanizálás­ban 5—10 éves gyakorlat, illetve kohómérnöki végzettség a gépi színesfémöntés területén 5—10 éves gyakorlat. A fenti állások betölté­sére a fizetés megegyezés szerint. Lakást szükség esetén biztosí­tunk. Jelentkezés Írásban, az ed­digi munkahelyek felsorolásával az „Fizeti" Féinleinezipari Müvek sátoraljaújhelyi gyára személyze­ti osztályán. Felveszünk villanyszerelő. laka­tos, csztcrgálj’os. asztalos, ács, vasbetonszerelő szakmunkásokat, továbbá háromműszakos beosz­tásba: 8 általánost végzett, 16. életévet betöltött női munkaerő­ket, szövő, fonó. orsózó átképzös- nek. 18. ével betöltött női és fér­fi segédmunkásokat. Magas kere­seti lehetőség. Vidéki egyedülálló dolgozóinknak albérletben szál­lást biztosítunk (50 százalékos ked­vezménnyel). Bővebb tájékoztatást levélben. Cim: Pamuttextilmüvek központi gyára üzemgazdasági o.» Budapest, XI., Hauszmann Alajos U. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom