Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-06 / 286. szám

2 eszakmagyarorszag Péntek, 1968, december 6. Sztrájk Renanlléknál Dnlheek íanác§kozá§a gazdasági vezetőkkel A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságában szerdán tanácskozás folyt Alexander Dubcek, a Közpon­ti Bizottság első titkára, más pártvezetők és a legnagyobb cseh és szlovák ipari vállala­tok igazgatói között. A válla­latvezetők kifejtették nézetei­ket a párt gazdaságpolitikai terveit illetően, annak alapján, hogy ismertették előttük a CSKP Központi Bizottságának határozattervezetét a párt gaz­dasági politikájának fő fel­adatairól. A szerdai tanácskozáson megállapították: a gazdasági élet vezetői szükségesnek tart­ják, hogy a legközelebbi két évet tekintsék a gazdasági élet helyreállítása időszakának, amelynek során minden vonat­kozásban megteremtik a nép- gazdasági egyensúlyt, és az új gazdasági rendszer elveinek szellemében kidolgozzák a ve­zetés és a tervezés gazdasági eszközeinek rendszerét lit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Képünkön: Vörös zászlót lobogtató diákok a szolidaritás szép gesztusaként csatlakoznak a munkásokhoz, a Itc- nauit-gyár egyik bejárata előtt. kormány gazdaságpolitikája el- tását és jobb munkakörülmé- len. Munkabeszüntetésre került nyeket követelő feliratokat SSSÍ*1'“ —•* » A .«nt«. Boulogne-Billancourt-ban, a tés a legnagyobb nyugalom- Renault autógyár központi, ban folyt le. A finn nép ünnepén EUROPA „magas északján” függetlenségének ötvenegyedbe évfordulóját ünnepli Finnország. Északi rokonaink, oly sok vihar után, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ered­ményeként szabadultak fel a cári uralom alól, s nyerték el függetlenségüket. A finn nép legjobbjai, köztük a Lenint barátként tisztelő Paasikivi elnök, felismerték, hogy Finn­ország felemelkedése elválaszthatatlan a nagy szomszéddal, a Szovjetunióval való baráti együttműködéstől, s a finn kül­politikát meghatározó Paasikivi—Kekkonen irányvonal Észak-Európa biztonságának fontos alkotóelemévé tette Finn­országot. Mi, magyarok mindig megkülönböztetett érdeklődéssel te­kintettünk a finn nép békés erőfeszítéseire, s arra a szorga­lomra, amellyel az északi rokonnép a haladás irányába igyek­szik forgatni a négy és fél milliós ország kormánykerekét. Ugyanakkor mindent megtettünk, hogy a finn—magyar kap­csolatok sokoldalúan fejlődjenek nemcsak a külkereskedelem­ben, a kultúrában és a közoktatásban, hanem a különböző társadalmi szervezetek, az egyetemek, s a testvérvárosok között is. A legutóbbi esztendőkben sokféle finn küldöttség járt hazánkban, s nagy szeretettel fogadtuk Budapesten Urho Kekkonen elnököt. Ugyanakkor immár hagyománnyá vál­tak a két ország baráti társaságai közötti kölcsönös, népes látogatások. ÜJABB SIKEREKET kívánunk függetlenségének évforduló­ján északi rokonainknak, reméljük, hogy a jövőben tovább erősödik a történelembe nyúló finn—magyar barátság. Azon szervek és olvasó­ink kérésére, akik Miskolc város köztisztaságának, parkjainak védelmét fon­tosnak tartják, legutóbbi cikkünkben közöltünk né­hány fontosabb magatar­tási szabályt és szabály- sértést. Most írásunk be­fejező része következik. Köztisztasági szabálysértés Az 1968. október 1-én hatály­ba lépett 17/1968. sz. rendelet 71. §-a szerint, aki a köztisz­taság fenntartására, a vizek és a levegő tisztaságára, valamint a szennyvizekre, az állattar­tásra vonatkozó egészségügyi jogszabályt, vagy az ilyen jog­szabály alapján kiadott egész­ségügyi rendelkezést megsze­gi, 3000 forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható. * Park romját ás A rendelet 140. §-a szerint, aki a közhasználatra szolgáló parkban, ligetben, sétányon, Til oíet esek Olaszországban Csütörtökön délelőtt több mint 100 000 ember — mun­kások, parasztok, diákok, al- [ kalmazottak — vonult fel Ró­ma utcáin, majd nagygyűlést rendezett a Szent János té­ren. Viterbóban, Latinában, Hietiben és Frosinoneban, va­lamint Lazio tartomány más megyeszékhelyein ugyancsak tízezrek tüntettek. Mintegy kétmillióra tehető a sztrájk­ban, több mint 300 ezerre pe­dig a különböző tüntetéseken részt vettek száma. A sztrájkot a három nagy szakszervezeti szövetség együttesen hirdette meg a kormány politikája elleni til­takozásul. A dolgozók főbb követeléseit a következőkben lehet összefoglalni: 1. Vessenek véget a mun­kások elbocsátásának, va­lamint az ipari üzemek bezárásának; 2. adjanak általános béremelést, te­kintettel a drágaságra; 3. csökkentsek a munka­tempót és 4. biztosítsanak a munkások és szakszer­vezeteik számára nagyobb •jogkört az üzemekben. Rómában és Lazióban — mint már jelentettük — leáll­tak a vasutak, ezenkívül nem működik a posta, városi köz­lekedés, a taxik nem közle­kednek, a minisztériumokban és a közhivatalokban nem dolgoznak, az iskolák, a gyá­rak és a mezőgazdasági üze­mek zárva vannak. Az üzle­tek javarészét szintén nem nyitották ki. A nagy tüntető felvonulás csütörtökön reggel 9 óra tájban kezdődött, amikor a menet először a Colosse­um felé tartott, majd in­nen haladt a Szent János térre. Az impozáns meg­mozdulás mintegy öt órá­val később fejeződött be. Olaszország más részeiben ugyancsak sztrájkok és tünte­tések folytak le. A december 2-i avolai rend- őrsortűz — amelynek követ­keztében két mezőgazdasági bérmunkás meghalt, öt pedig megsebesült — nem törte meg az avolai és a Siracusa me­gyei bérmunkásokat és végül a földbirtokosok mégis kény­telenek voltak beleegyezni kö­veteléseik teljesítésébe. játszótéren, vagy egyéb fásí­tott, illetőleg parkosított zöld­területen a növényzetet el­pusztítja, megcsonkítja, a pa­dokat, illetőleg egyéb felsze­relési tárgyakat megrongálja, a parkot, ligetet, sétányt, ját­szóteret meg nem engedett mó­don, vagy célra használja, 1000 forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható. A piacok, vásárcsarnokok, vásárterek rendjéről A Miskolc város Tanácsá­nak 6/1968. sz. rendeleté sze­rint a piacon tilos a hulladék- anyag, a szemét és a romlott áruk szétdobáldsa, a piac te­rületén a mosóvíz szetöntözé- se, ezáltal az eladásra szánt áru szennyezése. Az. árusítás befejezésével a piac területét azonnal ki kell takarítani. Seperni pormente­sen, öntözés után kell, és az összegyűjtött szemetet mielőbb el kell szállítani a piac, a vá­sártér területéről. Az árusítás ideje alatt sem a piac, sem a vásártér, a vásárcsarnok, sem annak közvetlen közelében porképződéssel járó seprés nem engedhető meg. A piac területén levő épít­ményeket, árusitóasztalokat, valamint fákat, növényeket megrongálni, beszennyezni ti­los. Szabálysértést követ el és 1000 forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható, aki a rende­letben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza. A lakóházak házirendjéről A 4/1968. sz. városi tanácsi rendelet szerint a közterületre nyíló ablakok és erkélyek pár­kányzatán, függőfolyosókon el­helyezett virágot, vagy növényt csak úgy szabad öntözni, hogy a viz ne folyjék ki az utcára, az erkélyre, vagy a ház falára. A lakásban és a közös hasz­nálatra szolgáló helyiségek­ben zajjal, rázkódással, por­ral, füsttel, szeméttel, bűzzel járó, vagy ipari, s egyéb tevé­kenységet csak előzetes ható­sági engedéllyel szabad vé­gezni. A folyosó rácsozatán, utcai és udvari ablakokban, erké­lyeken porolni tilos. Ágyne­műt és ruhaneműt csak hét­köznapokon 6 és 10 óra kö­zött szabad szellőztetni. Por­rongyot kirázni csak a bérbe­adó által erre a célra kijelölt helyen lehet. Porolni csak a bérlemény­hez tartozó porolón lehet 6 cs 10 óra között. Szemetet, vagy bármilyen hulladékot folyosó­ra, lépcsőházba, udvarra kise­perni, vagy kidobni tilos. A napközben keletkezett szeme­tet a bérlő köteles lefedett tartóedényben gyűjteni és ese­tenként a lakóházhoz elhelye­zett szeméttároló edénybe ön­teni. A közterületre nyíló erké­lyeken városképet rontó tár­gyakat, bútorokat, tárolni ti­los. A tüzelőanyag-szállítással, vagy bármilyen más — a bér­lő céljait szolgáló — tevé­kenységgel előidézett, szeme­tet, vagy szennyeződést a bér­lő köteles haladéktalanul elta­karítani. A lakóépületekben levő üz­lethelyiségek bérlői csak az. építésügyi hatóság által kije­lölt helyen tárolhatnak árut, göngyöleget. Fát aprítani, vagy tüzelő­anyagot törni csak a pincé­ben lehel. Az ebből keletke­zett hulladékot a bérlő köte­les haladéktalanul eltávolíta­ni. A lakóépület udvarában, kertjében levő növényzetet, füves területet, valamint be­rendezési tárgyakat és felsze­reléseket rongálni tilos. A lakóépület tisztán tartása, céljából a bérbeadó köteles a. közterület tisztán tartásáról és a házi szemét kezeléséről szó­ló tanácsi rendeletben foglalt, reá vonatkozó kötelezettségei­nek eleget tenni, naponta 10— 12 óráig a közös használatra, szolgáló helyiségeket, az azok­hoz vezető utakat kitakarítani, a lépcsőház rácsozatát letöröl­ni, valamint fagymentes idő­ben a közös használatra szol­gáló helyiségeket felmosni, il­letve portalanítani. Negyedévenként az egész épületben (pincét, óvóhelyet, padlást is beleértve) általános nagytakarítást kell tartani; a közös használatú helyiségek ablakait, ajtajait, fémtárgyait megtisztítani, az idejétmúlt és meg nem engedett falragaszo­kat, hirdetményeket eltávolí­tani. Szabálysértést követ él és 1000 forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható az, aki a ren­deletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza. Dr. Sass Tibor Gárdonyi Géza művének képregény-változata M%l CQUXsAóOK feldolgozta: Márkust László Rajzolta: /órád hrnő 58 ^ A KŐVETKEZŐ PILLANATBAN... % Wi -— V;|p ( GERGEIV! i# LEVETT S/SAKKAL ÁLLOK" \ A BORZALMAS OSTROMRA MA ROMNAPI HAL0TTH0RDAS J ElOrZETEK,' VERBEN ES WEBEN \ KÖVETKEZETT... SZENE ML AZZAL MEGHALT , 1 V/TE/TARSA/M. MEGHAJTOM A VAR J v ZÁSZLAJÁT ELŐTTETEK, TI MEG^ VCSŐÖLT HŐSÖK. OKTOBER 7,-íti, HÉTFŐN MAR NEM AGYUSZ0RA VIRRADTAK. 4 SÁTOROK OTT FEHÉRLETTEK A ^HALMOKON ES A HEGYOLDALAKBAN, DE TÖRÖKÖT NEM LEHETETT LÁTNI. MENJETEK, V/TEZfK, Of CSAK AAKLARLG. JÁRJÁTOK SZERENCSÉVEL/ \...ES AHANYLO IL0LT A VARBAfC J ARRA MIND KATONA UGROTT S KI JU »RB0L, A TÖRÖK UTÁN... legnagyobb üzemegységének dolgozói tüntető felvonulást tartottak a párizsi külváros utcáin. A tüntetők béreik eme­lését, az egyezmények betar­A fizikai dolgozók csaknem teljes részvételével zajlott le csütörtökön a Renault autó­gyár valamennyi üzemének tiltakozó sztrájkja a francia

Next

/
Oldalképek
Tartalom