Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-31 / 306. szám
KeAd, 1988. december 81. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 11 Termelőszövelkczctck, állami (jaz<la«Sff«k, üzemeltetők, FIGYELEM! Vállalatunk mezőesátl bontótelepe a mezőgazdasági üzemektől kiselejtezett erőgépekből kiszerelt, használható, felújítható alkatrészeket és fődarabokat ajánl fel megvételre az érvényben levő bontótelepi árakon Eladásra kínálunk továbbá, valamennyi traktor és munkagép típushoz nem használt alkatrészeket, megegyezéses áron. Érdeklődni a helyszínen (Mezőcsáti Gépjavító Állomás). Ügyintéző: Virág. Telefon: Mezőcsát 36. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Fclsőzsolca & Késés Vasbetonipari Művek ajánlata az állami és tanácsi építőipari vállalatoknak, állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, ktsz-eknek, beruházóknak, tervezőknek: korlátozott mennyiségben 11)69. I. negyedévi szállításra megrendeléseket VESZÜNK FEL vasbeton füdemgerendákra (F, G, Gm és E jolüok), vasbeton áthidaló gerendákra (A, AD, AR jelűek), valamennyi előre gyártott födémgerendához tartozó födém tálcákra és födémbélésl estekre (BH, B^gBJelűek^ betoncsövekre, vízzáró és normál kivitelben, gumigyűrűs kötéssel, vagy anélkül: normál, talpas- és tojásszel vénynyel, bármilyen méretben; IPARI VÁZSZERKEZETEKRE, éspedig: 9x9 m pillérosztású ip. csarnokszerkezet (MOT IV. 51—23/65), 12x12 m pillérosztású ip. csarnokszerkezet (MOT IV. 51—29/66), 12x13 m pillérosztású ip. csarnokszerkezet; MEZŐGAZDASÁGI VÁZSZERKEZETEKRE, éspedig: több célú váz vasbeton tetőszerkezettel (MOT IV. 52—5/64), 6x7,5 m pillcrosztású, lapos tetős mezőgazdasági (több célú) vázszerkezet (MOT IV. 52—32/67). A megrendelések visszaigazolását, illetve a szállítást az igények beérkezési sorrendjében teljesítjük. BETON- ÉS VASBETONIPARI MÜVEK VEZÉRIGAZGATÓSÁG, ÉRTÉKESÍTÉSI OSZTÁLY Bp., XI., Budafoki út 209—215. I iTcl.: 253-257. Telex: 3301. í\[j / ,; \ r ssz fii /? fi olimpia évében Bes/é^efcs Papp Gazsi Imrével, az Ü1TS Borsod megyei Tanácsa elnökével \ Babétoeck < • ‘ ] Ezekben a napokban az éli 1 jminden területét a nagy szárr • > vetések jellemzik. Még ogysz« !; reflektorfénybe kerülnek a k ..váló teljesítmények, s az eret ] ; menyek tükrében újra felel« . I venednek az elmúlt év es< • • ményei. JI Mit hat fénykép segítségév. «> idézzük az 1966-as esztenc ] | nagy sportsikereit, melyekk ., megyénk kitűnő versenyz- ; | örvendeztettek meg bennünke :: A hat kép tulajdonosa töbt • .szőr is szerepelt lapunk ha ; Isábjain, s kimagasló teljesí . .ményeik elismeréséül most ii | |mét „övék a babér/1. Hogyan védekezzünk a meghűléses betegségek ellen? Az őszi-téli idő beáll iával sokasodnak és terjednek a meghűléses betegségek. Ezek csökkentik az ember teljesítőképességét, rossz közérzetet okoznak. Hogyan védekezzünk e betegség ellen és mit tegyünk, ha már bekövetkezett? A szokásos egészségügyi rendszabályokon kívül nagyon ajánlatos a magas C-vitamin tartalmú Italok fogyasztása! Az orvosok véleménye szerint ez fokozza a szervezet ellenállóképességét. Hazánk leggazdagabb C- vitamin tartalmú itala a CSIFKESZÖRP, amelynek előnyös hatását már régóta ismerjük. A CSIFKESZÖRP rendszeres fogyasztásával könnyen, egyszerűen és kellemesen hozzájuthatunk napi C-vlta- min szükségletünkhöz. Különösen fontos a csipkeszörp fogyasztása most, amikor étrendünk amúgy is szegény C-vitaminban. A családi fogyasztáson kívül nagyon ajánlatos, hogy az ipari üzemek a közlekedési stb. vállalatok dolgozóinak ezt adják védőitalként, mert bebizonyosodott, hogy a CSIPKESZÖRPÖT fogyasztók körében a megbetegedések száma jelentősen csökken. * Megszoktuk már, hogy így, esztendő végén, az új év kezdetén számvetést készítünk. Ennek a visszapillantásnak azonban sokféle árnyalatai vannak és sokfajta területei léteznek. Az iparban, a mező- gazdaságban szinte íratlan törvény szabja meg, hogy az év végén mérleget készítsünk. Azonban ezt kell tennünk a sportban is. 1968 sok érdekességet hozott Borsod és az ország sportjának életében egyaránt. Néha kellemeset, máskor kellemetlent. Vessünk hát egy pillantást rá, mi volt a több, az öröm, vagy a gond. Éppen ezért néhány kérdéssel fordultunk Papp Gazsi Imre elvtárshoz, az MTS Borsod megyei Tanácsúnak elnökéhez. I MII hozol! ez az év a # megye sportjának fejlődésében? — 1968 az MTS kongresszusa utáni első év, egyben az olimpia éve is volt. Ez nagyjából megszabta közelebbi ős távolabbi feladatainkat egyaránt. Meghatározta célkitűzéseinket is. így természetes, hogy előtérbe került a sportmozgalom társadalmi jellegének erősítése, a tömegsport szélesebb alapok- Ta helyezése, nein utolsósorban a minőségi sportban elért eredmények megtartása, esetleg fokozása. Hozzátartozott (ennivalóinkhoz a vezetés színvonalának és hatékonyságának növelése, a nevelés, az általános sportpropaganda-munka javítása és az új mechanizmus első évében természetesen sokat kellett foglalkozni a gazdaságosság elvének fokozottabb érvényesítésével. Mindezt figyelembe véve azt kell mondanunk; sikerült megoldanunk 1968-as feladatainkat. Fontos eredménynek tartom, hogy erősödött a sportmozgalom társadalmi jellege, fokozódott az állami és a társadalmi szervek érdeklődése, erkölcsi és anyagi támogatása. Hosszabb időre együttműködési terveket készítettünk a tanáccsal, a KISZ- szel, a szakszervezettel és az MHSZ-szel. Az utánpótlás erősítése céljából pedig Miskolcon egységes, városi jellegű sportiskolát’ alakítottunk. A megye minőségi sportjának szintjét is sikerült megtartanunk. Eredménynek könyveljük el ezt. hiszen az elmúlt években több szakosztály megalapozatlanul került magasabb szintre. 1968-ban 15 NB-s labdarúgó-csapatunk volt, jövőre viszont 16 lesz. Fejlődtek ezenkívül más szakosztályaink is. 2 Elégcdett-c elnök elvtárs a borsodi sportélettel, megyénk sportolóinak hazai és nemzetközi szereplésével? — Elégedettségről nem volna helyes beszélni, hiszen egy sportvezető soha sem lehet megelégedve. Ha a sikereket és a sikertelenségeket mérlegre tesszük, mindkettőből akad. Ez a sport jellegéből is adódik. Az év elején még tíz olyan versenyzővel számoltunk, akik esélyesei voltak a Mexikóba utazó olimpiai csapatoknak. A végén azután, sajnos, csak hárman jutottak ki. Ennek több oka is volt. hiszen egyesek eltávoztak megyénkből, másoknál formahanyatlás következett be, és sportszerűtlenségek is adódtak. Ha viszont a Korábbi évekhez viszonyítjuk a három borsodi olimpikont: ez az eredmény is fejlődést jelent. Persze, jobb lett volna, ha tízen jutnak kl. E témához tartozik az is, hogy olimpikonjaink nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi versenyeken is nagyszerűen szerepeltek, viszont a mexikói szereplésről már nem mondhatjuk el ugyanezt. A magyar bajnokságokon való szereplés is váltakozó. Asztaliteniszben például határozott előrelépés tapasztalható, birkózásban viszont már visz- szaesés. Sőt, még egy sportágon belül is igen tarka képet kaphatunk, jó példa erre a labdarúgás. Az NB I-es és NB I. B-s csapataink éppen hogy bentmaradtak. Az NB II-esek viszont az élmezőnyben végeztek. A férfi kosarasok feljebb jutottak, a nők kiestek, öröm az is, hogy több városban, így például Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen, vagy Tiszaszeder- kényben egyre jobban terebélyesedik a tömegsport mellett a minőségi sport is. Éppen ezért összességében eredményesnek tartom idei munkálkodásunkat. 3 Milyen tervek vannak a, minőségi sport fejlesztésére? — Nemrég készítettük el és tanácsülésen jóvá is hagytuk a megye minőségi sportjának távlati — o éves — fejlesztési tervét. Ez a dokumentum meghatározza sportegyesületeink tennivalóit a minőségi bázisszakosztályok kialakításában, differenciálja a sporttevékenységet, előtérbe helyezi az olimpiai sportágakat. A központi támogatás elosztását is bizo- ' nyos eredményekhez köti, tehát anyagilag is ösztönzi a jobb teljesítmények elérését. A fejlesztési terv már a müncheni olimpiára is figyelmeztet. Ide tartozik az is, hogy a mexikói olimpia tanulságát levontuk, látjuk, hogy eredményes szerepléshez hosszabb távú felkészülésre, meggondol- tabb, alaposabb előkészítő munkára van szükség. Éppen ezért bízunk benne: fejlesztési terveink hozzásegítenek, hogy Münchenben több sportoló képviselje Borsod megyét, mint az idén Mexikóban. 4 A vezetés színvonalának t emeléséről ma egyre többel hallhatunk. Milyen elképzelések vannak Borsodban e rangos témát iltetően? — Ez évben rendeztük a TS- ek sportági és szakszövetségi ügyrendjeit. Növeltük a sport- egyesületek önállóságát, hatáskörét. Ez azt eredményezte, hogy a vezető testületek munkája minden szinten hatékonyabb, eredményesebb lett. Azonban tudjuk, további intézkedésekre van szükség, elsősorban a szakszövetségek, a járási TS-ek és a sportegyesületek munkamódszerének javítására, n helyesen értelmezett demokratizmus és felelősségérzet fokozására, a következetes és megalapozott vezetést stilus kialakítására. Javítanunk kell minden szinten a tervezést. A sportegyesületek legtöbbjében mar megvoltak az alapszabályokat jóváhagyó közgyűlések. Néhány helyen igen kellemes tapasztalatokra tettünk szert. Most mégis az a feladat, hogy az alapszabályban megbatározott feladatokból minél előbb alkotó valóság váljék. A helyi segítségeket figyelembe véve arra törekszünk, hogy ezáltal is segítsük az MTS II. kongresszusán hoMolnár Anna Farkas Ferenc Géra Imre Marosi István A zott határozatok megvalósítását. 5 Hogyan hatott a sport- # mozgalomra az új gazdasági mechanizmus? — Az új gazdaságirányítási rendszer egyéves tapasztalata alapján elmondhatom; kedvezően befolyásolta sportmozgalmunkat. Igaz, egy év rövid idő, s ez alatt is voltak olyanok, akik úgy vélekedtek, hogy a gazdaságossági szemlélet hátrányos helyzetbe hozza a sportot. A tények azonban a fordítottját bizonyítják, egyre több helyen tapasztaltuk, hogy a vállalati önállóság fokozásával a bázisszervek a korábbiaktól nagyobb erkölcsi és anyagi segítséget nyújtottak a sportmozgalomnak. Végered-' ményben törvényszerű az is,! hogy a vállalatok, termelőszö-’ vetkezetek, intézmények nyé-! reségének, jövedelmének növe-i kedésével több jut majd a] kultúrára és a sportra is. S mi-! vei a sportolók többnyire a1 bázisvállalatok dolgozói, így! kétkezi munkájukkal ők is < hozzájárulhatnak a szétosztás-; ra kerülő alap növeléséhez.! Végül meg kell említeni azt is.' hogy még kevés helyen hasz-! nálták ki az új mechanizmus' adta lehetőségeket, libben jö-J vöre mindenképpen előbbre! kell lépni ' 6 Végül: milyen elképze-; # lése van az MTS Borsod! megyei Tanácsának az' egyre jobban fejlődő, de! még ma is szűkösnek,' szegényesnek mondható! létesítményhelyzet javí-« tására? • 1 — Legnagyobb gondjaink- közé tartozik megyénk létesít-! ményhelvzete. A tömegsport, bővítésének és a minőségi' sport fejlesztésének egyaránt! kulcskérdése, hogy' legyenek1 korszerű pályák, versenyzésre! alkalmas tornacsarnokok, sza-< badtéri és fedett létesítmények.; Nemrég a Minisztertanács is! foglalkozott ezzel a kérdéssel.' Kormányhatározat rendezi a! sportlétesítmények tulajdon-' jogát. Így a jövő évben a léte-! sítmények nagy részét a bázis-, szervek — vállalatok, intézmé-' nyék, szövetkezetek — veszik! át. Ezzel törvényes lehetőség- nyílik rá. hogy legális segítse-! get nyújthassanak az állag-- megóváshoz, a karbantartáshoz' és a fejlesztéshez. Ettől függet-! lenül 1969-ben is meghirdetjük' a társadalmi pályaépítési ak-! ciót, hosszabb távú fejlesztési- tervet készítünk létesítmény-; helyzetünk javítására, nagy örömünkre Miskolcon megkez-' dődött a sportcsarnok építése.! és a tervek szerint 1970-ben sor kerül átadására. Tervezik a! műszaki egyetem modern sportlétesítményét és Özdon építik a négypályás tekepályát.! Így néhány éven belül több' nemzetközi mérkőzés, illetve! verseny lebonvolítására is alkalmas, modern létesítmény! lesz Borsod megyében, ' ! Végül az alkalomhoz illően1 engedtessék meg, hogy az! Északmagyarország hasábjain- az MTS Borsod megyei Ta-! náesa elnökségének nevében! köszönetét mondjak megyénk' párt;-, állami és társadalmi! szerveinek azért a segítségért.' amelyet nyújtottak Borsod! egyetemes sportéletének felvirágoztatásáért. Bízunk benne.; hogy segítőkészségüket a jövő! évben is érezzük majd. S így még eredményesebb lesz a! borsodi sportolók hazai és- nemzetközi szereplése —; mondta Papp Gazsi Imre elv-! társ. ' Paulovits Ágoston !
