Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

Ke<M, 1968. decemüer 31. fiSTAKMA i K M A O V A1? P>R «JT * o 7 tBBBBíaMEetBBIBBBBBEBBBBBftBBBBBBBBBflBBBBBRB Putnokon 1969. január 1-én kezdi működését az északi hegyvidék legnagyobb terme­lőszövetkezeti gazdasága, amely Putnok, Dubicsány, Hét és Serényfalva községek hatá­rait egyesíti, összes területe meghaladja a 3500 katasztrá- lis holdat. De egy másik me­zőgazdasági nagyüzem is a községhez tartozik: a csaknem 4000 katasztrális hold nagysá­gú technikumi tangazdaság. A putnoki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum nappali tagozatának jelenleg 94 hall­gatója van, de egy osztály — a harmadik évfolyam — még hiányzik, mert a tanulmányi időt 19ö7-ben emelték fel a korábbi két évről három év­re. A felsőfoknak a jelenlegi 1 örülmények közt három év­folyamban évi 150 hallgatója lehet. A fiúk kollégiumi elhe­lyezést és ellátást is kapnak (ezt a kedvezményt a leány­kollégium hiánya miatt lá­nyok részére egyelőre nem tudják biztosítani). A techni­kum felsőfokának levelező ta­gozatán jelenleg 82 hallgató tanul, többségük termelőszö­vetkezeti vezető, vagy tanácsi alkalmazott Spccializálás Az intézmény igazgatója dr. Kiss Béla kandidátus, aki 1966 őszén jött Putnokra az 1 regszemcséi Mezőgazdasági Kutatóintézetből. Korábban, mint kutató, elsősorban ter­melési kísérletekkel foglalko­zott és sok termelőszövetke­zetben végzett közvetlen meg­figyeléseket, gazdaságossági méréseket, számvetéseket is. ü gazgatói működésének rövid két és fél esztendeje során számos oktatási, szervezési és inás jelentős változtatás tör- lént az intézményben. Leg- < rdekesebb és legátfogóbb ezek közül a felsőfokú szak­technikus-képzés specializálú- ta az északi hegyvidék köve­telményeinek megfelelően. Putnokon alakítják ki az északi hegyvidéki gazdászkép- z.és központját. — Milyen követelmények alapján képezik az északi hegyvidéki gazdászokat, szak- 1 echnikusokat? — kérdeztük dr. Kiss Bélától. — A speciális északi hegy­vidéki követelmények alapján — hangzott a válasz. — In­tézményünkből a szaktechni­kusok közvetlenül a gazdasá­gokba mennek. A nálunk vég­zett szaktechnikusok 96 szá­zaléka mezőgazdasági üze­mekben helyezkedett el. Ez határozza meg intézményünk valamennyi további feladatát es célját. A tantárgyak tema­tikai összeállítása is az északi hegyvidéki gazdálkodás kor­szerű követelményének meg­felelően alakul. A Putnokon tanuló felsőfo­kú technikumi hallgatókat az általános agrártudományi is­meretek megszerzésével egy időben, azokkal párhuzamosan es azokon belül is olyan gya­korlati feladatokra készítik elő, amilyenek csak az északi hegyvidéken várnak a szak­emberekre. Putnokon nem elég megtanulni a mezőgazda­sági termelés agronómiái, zoo­lógiái, gépészeti és kémiai sa­játosságait általában. A hegy­vidéki gazdásznak azt is tud­nia kell, hogyan változtathat­ja meg a jelenleg még nagyon kedvezőtlen termelési körül­ményeket, új növénykultúrá­kat és állattenyésztési sziszté­mákat kell meghonosítania; értenie kell a vízrendezéshez, az erdőgazdálkodáshoz és az erdők hasznosításához. Ismer­nie kell a közgazdasági ténye­zőket és viszonyokat is. — Mindebből úgy tűnik — mondja az igazgató —, hogy a hegyvidéki gazdásznak többet kell tudnia, mint a síkvidé­kinek. De szó sincs erről. Csu­pán arról van szó, hogy a hegyvidéki mezőgazdasági üze­mekben nehezebb a termelés, a gazdálkodás, gyakran a több munka kevesebbet jövedel­mez, mint egy síkvidéki gaz­daságban. Nagyon sok még a probléma, de hozzáértéssel, türelemmel és következetes­séggel ezek a problémák mind megoldhatóak. Mi éppen erre igyekszünk felkészíteni hall­gatóinkat. A tangazdaság A gyakorlati oktatás egyik bázisa az intézmény csaknem 4000 katasztrális hold nagysá­gú tangazdasága, amely, mint termelő üzem, élüzem szinten teljesíti feladatait. Ennek ve­zetője Kenyeres János igaz­gatóhelyettes főagronómus. — A tangazdaság tipikus hegyvidéki gazdaság — mon­dotta az igazgató. — Benne minden hegyvidéki termelési és gazdálkodási tevékenység gyakorolható. Az intézményben négy tan­szék működik 10 tanárral, de a technikum falain belül ta­lálható a kompolti Eszakma- gyarországi Mezőgazdasági Kí­sérleti és Kutatóintézet put­noki kutató csoportja is négy munkatárssal, akik segítenek az oktatásban. — Fontos feladatunknak te­kintem — mondotta ezzel kapcsolatban az. igazgató —, hogy a helyi tudományos ku­tatás és az intézmény okta­tási tevékenysége közelebb kerüljön egymáshoz. Meg­győződésem, hogy az agrártu­dományi oktatók és kutatók azonos célokért dolgoznak. Üdvös tehát, ha összefogunk. A speciális képzés követel­ményeinek megfelelően a put­noki Felsőfokú Mezőgazdasá­gi Technikumban két évvel ezelőtt bevezették a „talajvé­delem” és az „erdészet” cím­szavakkal összefoglalt isme­retanyagok oktatását. Jelenleg az ország egyetlen felsőfokú technikumában se oktatják ezeket a tantárgyakat önálló­ként. Dr. Kiss Béla igazgató most tervezi a „kemizálás” önállósítását, mert — mint mondotta — a mezőgazdaság­ban a gépeken kívül a vegy­szereknek van a legnagyobb jövője. Ezért szükséges a „ke­mizálás” önálló tantárgyként való oktatása a gazdászkép- zésben. Szaktanácsadás A tanárokkal egyetértésben szervezte meg az intézmény vezetősége a szaktanácsadást, ami azt jelenti, lrogy a tech­nikum alapító okirattal ren­delkező, a miniszter által en­gedélyezett szaktanácsadási központ. A szaktanácsokat a termelő üzemek igényei sze­rint, előre megkötött szerző­dések alapján adják a külön­böző agrártudományi ágaza­tokban és az általános elmé­leti-gyakorlati összefüggések­ben is. Terv, hogy a szakta­nácsadást is specializálják a hegyvidéki gazdálkodásra, azon belül különös hangsúly- lyal a műtrágyázásra, vala­mint a rét-legelőgazdálkodás­— Sok egyéb közt az (is fontos törekvésünk — mon­dotta az igazgató —, hogy intézményünk minél sokolda­lúbb kapcsolatba kerüljön a hegyvidék mezőgazdasági üze­meivel, a termelő gyakorlat­tal. Ez nemcsak a termelő- szövetkezeteknek hasznos, ha­Márciusban, a francia kormány megbízására Fock Jenő mim^ter- clnök vezetés >1*1 kot '.nyküldő.iségünk járt c kaiic— jí'szagban. Elő­ször fordult elő. hogy magyar kormányfő ilyen idler*? hivatalos 1- rizsi meghívást kapott. A tárgyalások előmozdították az ors/.áuank körit kapcsolatok fejlődőét Képünkön rV Gaulle köztársasági elnök fogadja a magyar miniszter tanács elnökét. JtVl'Khan vállár János V07«*fé ével magyar párt- ős kormánv!<ilidŐU- ség utazott Mos. k\ába. A magyai szovjet barát ág és együttr rtés ügyét gyümölcsözően elősegítette ez a taíá’kozó. amelynek je­lentőségét az egész vtláesaltó méUatla Kéj "nk Feou i cv, a Szovle**,r»lő Kor .......n*'ta Párttá főtitkára és Kádár János baráti k ézfogását ábrázolja a vnukovói repülőtéren. Moszkva az új esztendő küszöbén Több mint félmillió fenyőfa alatt ünnepük a moszkvaiak az új esztendőt. Ezek a szépen fel­díszített „jolkák” ott állnak a szovjet főváros számos pont­ján, tereken, parkokban, étter­mekben, kávéházakban s a la­kásokban is. „Moszkva legnagyobb fenyő­fáját” a fővárostól 45 kilomé­ternyire vágták ki és a „jolka- sztárt” egybekapcsolt, külön­leges, erős vontatójárművei szállították a fővárosba. A négyemelet magas fenyőfa- óriást a Kreml kongresszusi palotájában állították fel, s alatta az iskolai szünet végéig 50 000 kisdiák találkozik az orosz újév jellegzetes alakjai­val: a nagyszákállú Télapóval és hű kísérőjével, a népmesék­ből életre támadt Hópelyhecs­kével. Egyébként a szovjet főváros átváltozott a télapók birodal­mává. A moszkvai gyermek- áruház 18 télapó „státussal” rendelkezik. Míg a mamák és papák ajándékokat vásárolnak, a télapók szórakoztatják <1 gyermekeket. i­A Télapó-kultusznak „ méí* Neptun is engedni kényszerüli Az egyenlítő felé úszó szovjet- hajók kapitányai közöltéli1* hogy a szokásos keresztelő szertartást ezúttal Télapó ve zényli a víziisten helyett. Az Északi Jeges-tenger úszjf jégtábláin működő szovjet ku tatóállomások tudományos dolM gozói is részesültek újévi ajáiS dákokban, ha nem is a Télapíp hanem az AEROFLOT jóvoltá« ból. Külön repülőgépekről dobtak le számukra friss gyipT mölccsel, zöldséggel, új filméi; kel és újévi üdvözletekkel tg zsákokat. Az új esztendő kedden, ml gyár idő szerint délelőtt t| órakor köszönt be a Szovjet unió legkeletibb sarkábal Csukotkában s időzónákon nyugat felé haladva 12 c múlva jut Moszkvába. Amikor a Kreml toronyórái elüti az éjfélt, 110 000 moszkvf család új lakásban köszönti új esztendőt. Október utolsó napján szánta el magát Johnson, az Egyesült Álla­mok elnöke arra a bejelentésre, ametyre oly hosszü ideje .'árt a. világ: a májusban, Párizsban meg­indult VDK—USA előzetes tá v á­lások előbbre vitele érdekében el­fogadta a VDK feltételét, azaz be­jelentette, hogy az Egyesült AVa- tnok megszünteti a VÖK bombá­zását. Képünk szomorú ízeb’tát ?»1 abból, mit mfl'e'tek oly bosszú időn át az tt«a légi agresszorai: haipliongi felvétel. Hetvenezer perc üdvözlet és kra fc­A nemzetközi ünnepi tele­fonforgalom évről évre növek­szik. Egy esztendővel ezelőtt karácsony három napján több mint hatezer nemzetközi be­szélgetést hozott létre a posta. Hazánkból mintegy 2200-an kértek külföldi kapcsolást, ahonnan több mint 3800 hívás érkezett. Szilveszterkor és újév napján 2577 nemzetközi beszél­getést nyugiázott a hivatal. Az öt nap alatt — csak az átlagot véve alapul — kerek hetven­ezer percnyi ünnepi üdvözle­tét továbbítottak hazánkból és külföldről ide a telefondrótok, kábelek, központok. A több esztendős tapasztalat szerint az ünnepi beszélgetésekre átlago­san 7 percet szárinak a hívók. Nem ritka, amikor — talán mert csak a kötelességérzet adta a kézbe a kagylót, vagy mert spórolós az ügyfél — igen kurtán, fél perc, egy perc alaj^t vége a beszélgetésnek. (Pedig 3 perces alapdíjat mindenkel pen meg kell fizetni). Akadná hosszabban tartó, 15—20 peí ces ünnepi, valóban „távbeszél getések”. S ezek nem olcsói- Az USA-ba és Kanadába pél dául percenként 120 forintéri Ausztráliába 144 forintért Egyiptomba 96,10 forintért le-, hét telefonálni. Tavaly számlá­zott a posta egy több mint 3000 forintos karácsonyi telefonüd- vözletet is. i A sok magyar hívás közül mintegy 4Ö0 a tengerentúlra1« vigyázó szemét rá­irányult, többsége az USA-ba, , s. p. „„ , etnam hősí es sokat Kanadaba, s még vagy oO más.usA tárgyalások né- országba, államba, például a ONFF és a saigunl Mexikóba, Indiába, de akadt!fben megérkezett Pá­, ..... , . ti Fel«zal>»dftást Front egy-egy beszélgetés HawaivaUttség tagját, Nguyen Szíriával, Kolumbiával, Japán­nal is. Hegyvidéki xiBaiaisamusmmmmEsxuamvimsamHtsaaBBimmm gazdászképzés nem az oktatásban is. Szüksé­ges ez azért Is, hogy még jobban fokozhassuk intézmé­nyünk szellemi kisugárzását Nagyon szeretnénk, és min­dent meg is teszünk érte hogy intézményünk a speciá­lis hegyvidéki gazdálkodás szakmai bázisa legyen. Rekonstrukció Az átszervezés, a speciali­zál ás, a hegyvidéki gazdász­képzés koncentrálása, putnok központjának kialakítása meg­lehetősen nagy anyagi áldoza­tot is követel. Az intézet épü­letei elavultak és szűkek. Aj új feladatok szükségessé te­szik a teljes rekonstrukciót, e tanítás körülményeinek kor­szerűsítését és tágítását. Egyes munkák már befejeződtek 1969-ben folytatódik a re­konstrukció. A felettes ható­ságok a szükséges beruházás: összegeket biztosítják, meri országos érdek, hogy a hegy­vidéki gazdászképzésnek kor­szerű, jól felszerelt, kényel­mes és szép intézménye le­gyen. , A putnoki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum iskolá­zási területe elsősorban Bor­sod és Heves megye. Az in­tézményben képzett szaktech­nikusok, gazdák zöme ugyan­csak a két megye gazdaságai­ban helyezkedik el. Tudatosnr vállalják a nehezebb körül­ményeket: a bonyolult és ke­vésbé látványos hegyvidék: gazdálkodást. Szentire! József j j ikaMat^tt k? februárban a DNFF a |. agrees*. >k és a saig>ni bábkor- hgész világ elismeréssel adózott a tő- I **kcrelnek. \ VDK kormánya ueyan- ; szándékát a békés rendezésről. Ké- pillanalát ábrázolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom