Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-23 / 301. szám

Hétfő. 1968. december 23. BSZAKM AGY ARORSZÄG s Az Üzemi demokrácia ÍL borPa,ackozó érvényesülése Megyei pártbizottsági ülés loglalliozott a fontos témáról VII. a partszervezetek feladatain kívül igen sokré­tűen elemezte az írásos jelen­tés a szakszervezetekben dol­gozó kommunisták, a KISZ- szervezetek és a gazdasági ve­zetők feladatait is. A szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták maximálisan használják fel az üzemi de­mokrácia hatékonyabb érvé­nyesülése céljából mind a köz­vetett, mind a közvetlen for­mákat — állapította meg a pártbizottsági ülés anyaga, s ezt húzta alá szóbeli kiegészítésé­ben Tóth József elvtárs, az SZMT vezető titkára is. Ki­mondta a pártbizottsági ülés, hogy a szocialista munkaver­seny szélesebb körű kibonta­koztatásával, a szocialista bri­gádmozgalomra való hatéko­nyabb támaszkodással mozgó­sítani kell a dolgozókat az üzem előtt álló politikai, gaz­dasági, kulturális feladatok végrehajtására. Serkentsék, bátorítsák a szocialista üzem, gyáregység, műhely cím elnye­réséért indított versenymoz- galmat, jobban népszerűsítsék ezeket a kollektívákat. Töre­kedjenek rá, hogy a rendelke­zésre álló anyagi lehetősége­ket célszerűbben használják fel a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek további ja­vítására. Külön figyelmet for­dítsanak a munkahelyi meg­betegedések megelőzésére, a munkásvédelmi előírások be­tartására, az anyagi ösztönzés célszerűbb érvényesítésére. A Szakszervezetek megyei Taná­csában dolgozó kommunisták a rendelkezésükre iálló eszközök­kel segítsék és szorgalmazzák a tennivalókat. Törekedjenek rá, hogy megfelelő segítséggel az állami, gazdasági életben is hatékonyabban realizálódjanak ezek az elképzelések. A szak­mák megyei bizottságaiban, területi bizottságaiban dolgozó kommunisták pedig, sajátos helyzetüket figyelembe véve, a rendelkezésükre álló eszkö­zökkel következetesen dolgoz­zanak a feladatok gyakorlati megvalósításán. A szerzett jó tapasztalatok elterjesztését te­gyék munkájuk szerves részé­vé. A szakszervezeti tanácsok­ban dolgozó kommunisták vizsgálják meg, hogyan lehet a hatáskörükbe tartozó szakszer­vezeti szerveknek az üzemi demokrácia fejlesztésével kap­csolatos munkáját javítani. A hatáskörök és jogkörök to­vábbi leadását, a jó munka­módszerek átadásál tekintsék fontos feladatuknak. Külön gondot fordítsanak a szakszer­vezeti taggyűlések, a szakszer­vezeti rendezvények, a terme­lési tanácskozások színvonalá­nak, tartalmának további ja­vítására. A KISZ-szervezeteknek adott útmutatásokban olyanok szere­peltek, hogy különösen az if­júság érdekvédelmének, érdek­képviseletének jobb érvényesí­tésén fáradozzanak. A fiata­lok mozgósításán túl az ifjú­ság érdekvédelmével kapcsola­tos feladatokat a szakszerve­zettel együttesen, rajtuk ke­resztül érvényesítsék. Bátrab­ban tegyék lehetővé minde­nekelőtt azokban az üzemek­ben, ahol a munkások tekin­télyes száma fiatal, az ifjúság beleszólását az üzem életébe. Helyes volna nagyobb figyel­met fordítani az üzemekbe újonnan bekerült munkások nevelésére. Ezenkívül töreked­ni kell rá, hogy munkájuk szervezettebbé váljék és foko­zottabban ellenőrizzék a fel­adatok végrehajtását. Helyes több fiatalt, bevonni az ellen­őrzés munkájába. _____ ____ A gazdaságvezetés anyagi, politikai felelősségéből következik — állapította meg a pártbizottsági ülés előtt levő írásos anyag —, hogy elsősor­ban a vezetés feladata a fel­tételek megteremtése az üzemi demokrácia érvényesüléséhez, továbbfejlesztéséhez. Az ő feladatuk, 'hogy a szocia­lista vezetés elvei, módsze­rei minden üzemben és válla­latnál maradék nélkül érvé­nyesüljön. Természetesen min­denekelőtt azon keresztül, hogy újabb erőfeszítéseket tesznek a munkastílusok, mun­kamódszerek további javításá­ra. Az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztésében nagy szere­pet játszik az üzem vezetőjé­nek magatartása. Az emberek­kel vrló foglalkozás eleve ked­vező feltételeket teremt az üzemi demokrácia szélesebb körű kibontakoztatásához. Ha a középszintű vezetők és a dolgozók azt látják, hogy a gyár igazgatója ritkán jut el a műhelyekbe, a dolgozók közé, akkor ez később sok vonat­kozásban megbosszulhatja ma­gát. Nemcsak azzal, hogy a középszintű vezetők is átve­szik ezt a munkastílust, hanem azért is, mert a dolgozók és a vezetők távolabb kerülnek egymástól, továbbá az igazga­tó csak közvetett úton szerez tudomást a termelés gondjai­ról, a dolgozók hangulatáról. Ez aztán végső soron oda ve­zethet, hogy csökken az igaz­gató tekintélye a beosztott ve­zetők és a dolgozók előtt. Az üzemi demokrácia haté­konyabb érvényesülése a dol­gozókkal szemben is újabb igényeket követelményeket tá­maszt — hangsúlyozta a párt- bizottság előtt levő írásos apyag. Támasztja politikai, szakmai műveltségük tovább­fejlesztését, az üzemi és mun­kafegyelem következetesebb betartását. A munkafegyelem erősítése nemcsak a munka- padoknál, hanem a gyáron és üzemen kívül is fontos fel­adat. pártbizottság tása: létrejöttek és hatnak azok a politikai, gazdasági ténye­zők, amelyek lehetővé teszik és megkövetelik az üzemi de­mokrácia érvényesülését, to­vábbi kibontakozását. Hogy ez így van, az elsősorban annak köszönhetőt társadalmi hely­zetünk szilárd, érvényesül a párt, a szocializmus erőinek meghatározó szerepe, s ez alapja az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének, a dolgo­zók még fokozottabb részvéte­lének a vezetésben. S hogy ez mindenütt, minél nagyobb mértékben így legyen, mind­annyiunknak cselekedni kell. Nagy segítséget nyújtott ehhez a megyei pártbizottság ülése. Fodor László (Vége) A Magyar Állami Pincegazdaság kecskeméti, új borpalackozó üzemében mintegy másfélmillió palack borral készülnek az ünnepekre. A fogyasztók 14 fajta borból választhatják ki az Ízlésüknek leg­megfelelőbbet. Korszerű gépekkel töltik a közkedvelt, édeskés kövidinka!. A MEGYEI ülésén szerep­lő írásos anyag, Tóth elvtárs szóbeli kiegészítése és a nyolc hozzászólás azt bizonyította, hogy társadalmi életünk de­mokratizmusának. ezen belül az üzemi demokráciának to­vábbfejlesztése valóban egyik legfontosabb feltétele az előt­tünk álló politikai, gazdasági célkitűzések megvalósításának. Azt bizonyította a pártbizott­ság minden egyes megállapí­Megyénk közlekedési gondjai Dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes látogatása Miskolcon Újhelyi sikerek A sátoraljaújhelyi járás ter­melőszövetkezetei az elmúlt évekhez viszonyítva az idén kiváló termelési és gazdálko­dási eredményt értek el. Erről tárgyalt a közelmúltban a já­rási pártbizottság. Várható hogy 1968-ban az elmúlt évhez képest 33 száza­lékkal nő a termelőszövetkeze­tek bruttó termelési értéke Rekordtermés volt mind meny- nyiségben, mind termésátlag­ban kenyérgabonából, takar­mánygabonából, kukoricából, cukorrépából, napraforgóból, aprómagból. A jelentős termés- növekedés hatására számotte­vően nőtt a felvásárlás. A szö­vetkezetek anyagjellegű — dologi — termelési költség­színvonala 16 százalékkal csök­kent az elmúlt évhez viszo­nyítva. A dologi költségszín­vonal csökkenését a kedvező pénzügyi szabályzóes/.közökön kívül a takarékos költséggaz­dálkodás is segítette. A ter­melési és költséggazdálkodási eredmények következtében csaknem megduplázódott a szövetkezetek bruttó jövedel­me. Ennek hatására 30 száza­lékkal nő a tsz-tagok része­sedése. A jövedelemnövekedés biztosítja a további ered­ményjavulást hozó differen­ciált munkadíjazási formák bevezetését. Takács Imre Miskolc és a megye ország- gyűlési képviselői, tanácstagjai az utóbbi időben minden al­kalmat és fórumot megragad­nak, hogy hangoztassák, mi­lyen rosszak Borsodban az út­viszonyok. Témája volt már ez a megyei és városi tanács­üléseknek, elhangzottak inter­pellációként az országgyűlésen is. A napokban dr. Mészáros Károly, a közlekedés- és pos­taügyi miniszter helyettese, a minisztérium több osztályve­zetője, megyénk és Miskolc párt- és tanácsvezetői, vala­mint a közlekedési vállalatok és a posta vezetői ültek össze a megyei tanács vb termében, hogy megtárgyalják a. közle­kedés legégetőbb feladatait, s tisztázzanak néhány vitás kér­dést. Vegyes érzésekkel hallgattuk végig a tanácskozást. Egyrészt nagyon jóleső érzés volt ta­pasztalni, hogy a miniszterhe­lyettes, megyénk, valamint Miskolc párt- és állami veze­tői között milyen összehangolt az együttműködés. Ugyanakkor kétes örömet okozott, hogy olyan kérdésekben, amelyeket helyileg viszonylag egyszerűen elintézhetnének a vállalatok, a miniszterhelyettesnek kellett kimondania a végső döntést. Nézzünk rá példát. A Mis­kolci városi Tanács átveszi majd a Pereces felé vezető utat. Az első megállapodás ér-, leimében a KPM rendbe hoz­za az utat. s úgy adja át. En­nek ellenére megkísérelték rá­venni a tanácsot, hogy jelen­legi állapotában vegye keze­lésbe a perecesi utat, amely­I nek rendbe hozása tetemes ősz- szegbe kerül. Ezen a tanács­kozáson megerősítették az el­ső döntést. Szóba került az az igény, hogy a miskolci közlekedés nö­vekedése megkívánja egy új forgalmi telep építését. Erre külön összeget nem kap a vá­ros, a meglevő fejlesztési alap­ból és a vállalat költségveté­séből kell megteremteni. Dr. Ladányi József, a me­gyei tanács vb-elnöke külön is szóvá tette a tárgyalás során a felsözsolcai gát ügyét. Né­hány évvel ezelőtt jelentős társadalmi összefogással épí­tették meg a község lakói ezt a gátat a Felsözsolcát Muhi- val összekötő úton. A gát ma is mintegy száz lakóház védel­mét biztosítja. Most a Köz­úti Igazgatóság, majd a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium közúti főosztálya arra kötelezte a helyi tanácsot, hogy december 31-ig bontsa le a gátat, mert zavarja az út forgalmát. A közúti főosztály képvise­lője ezen a tanácskozáson is nehezen értette meg, mit je­lent a község életében a gát elbontása anélkül, hogy meg­felelő árvízvédelmi intézkedé­seket tennének azzal egyidő- ben. Itt is a miniszterhelyet­tesnek kellett határozott Ígére­tet tennie, hogy az ügyet meg­vizsgálják, s hogy a községi ta­nácsnak nem kell egyelőre ele­get tenni a felszólításnak. Véleményünk szerint több leleményességre, megértésre, bátor kezdeményezésre lenne szükség a megyénkben működő vállalatoknál. Ezen a megbe­szélésen nem egy olyan vitára kellett pontot tenni, amelyet a helyi viszonyokat jobban is­merő vállalatok könnyen el­intézhettek volna saját hatás­körben is. Itt tudtuk meg azt is, hogy a miskolci Baross Gá­bor utca korszerűsítése azért húzódik, mert a régi villa­mossíneket még nem szedték fel. Ez is viszonylag kis ügy, helyi ügy. A tanácskozáson hallottunk azért néhány jó hírt is. Jö­vőre 26 autóbuszt cserélnek le, kapunk 24 újat, s 3 buszt csuk­lósra építenek át. Miskolcon is bevezetik az önelszámolási rendszert a taxisoknál. Ugyan­csak az AKöV-nek jó hír, hogy hárommillió forintot for­díthatnak 1969-ben a rakodás további gépesítésére. Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára, miután hangsúlyozta a megye és vá­ros vezetőinek, valamint a tárcáknak korrekt, jó kapcso­latát, kérte, hogy mielőbb en­gedjenek betekintést a helyi vezetőknek a IV. ötéves terv' előirányzatába, hogy helyi el­képzeléseiket ahhoz tudják távlatokban is igazítani. Ezt a miniszterhelyettes megígérte, s legközelebbi ilyen szintű meg­beszélésre az ötéves terv el­készülte után kerül majd sor. (Adamovics) Á földhasználati jogról A mezőgazdaság szocialista továbbfejlődésének lehetőségét teremtette meg az 1967. évi lV-es törvény, amely a föld- tulajdon és a földhasználat jogviszonyainak rendezéséről szól. Termelőszövetkezeteinknek több olyan földterülete van, amelyet csak használ, de nincs közös tulajdonban. Ezt a ket­tősséget hivatott megszüntetni az új földtörvény. Azoknak a földtulajdonosok­nak, akik nem tsz-tagok, a la­kóhelyük szerint illetékes ta­nácsnál jelenteniük kell de­cember 31-ig, hogy el akar­ják-e adni a földjüket a tsz- nek, vagy mentesítést kérnek rá. Ezzel kapcsolatban a helyi tanácsok részletes felvilágosí­tást adnak az érdeklődőknek. A tanácsok és a termelőszö­vetkezetek a január elseje utáni bejelentéseket a rende­let értelmében nem vehetik fi­gyelembe. Ax önálBóiás1 srwnniöleie EGY ESZTENDŐVEL EZ­ELŐTT még bőségesen voltak megdöbbent és sopánkodó em­berek, akik a korábbi gyakor­latba túlságosan beleszokva, az új módszerektől és feladatok­tól viszont szubjektiven irtóz­va szinte kétségbeesve kérdez­ték: mi lesz most? önállósá­got adni a termelőszövetkeze­teknek? Rájuk bízni mindent? Tervezzenek és termeljenek, ahogyan jobbnak látják? Mi lesz akkor a népgazdasági terv­vel. a népgazdasági érdekek­kel? Ebből csak anarchia szár­mazhat! A józanul gondolkozók, akik megértették a fejlődés lénye­gét, a gazdaságirányítás elvi és gyakorlati megváltoztatásának szükségességét, már akkor is így vélekedtek: ne ijedjünk meg, bízzuk csak a dolgokat a termelőszövetkezetekre, egé­szen bizonyos, hogy felülről történő beavatkozások nélkül is teljesítik feladataikat. Most, egyetlen esztendő múl­tán már nagy a csend. A so- pánkodók, az új elvektől és módszerektől idegenkedő kon­zervatívok elhallgattak. Sokol­dalú és temérdek a bizonyí­ték : termelőszövetkezeteink a tervfelad&tok kötelező előírá­sa nélkül is teljesítettek vala­mennyi olyan feladatot, amely­nek megvalósítása a népgazda­ságon belül rájuk hárult. A korábbinál magasabb termés­hozamokat és gazdasági bevé­teleket értek el. továbbfejlesz­tették és korszerűsítették üze­meik technikai színvonlát, biztosították a szocialista bő­vített újratermelést, ezzel egv- időben megteremtették az 1969. évi szocialista bővített újratermelés valamennyi fel­tételét. A tényeket már több orszá­gos szintű fórumon összegez­ték és nyilvánosságra is hoz­ták. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium már egy hónappal ezelőtt közölte, hogy a termelőszövetkezetek közvetlen irányítás nélkül is többet termeltek, mint az elő­ző esztendőben, sőt a terveket országos átlagban túlteljesí­tették. Később a Miniszterta­nács közleménye erősítette meg ugyanezt majd a párt Központi Bizottságának ülése értékelte és vitatta meg a té­nyeket. A vita lényege azon­ban nem az volt, hogy kell-e az önállóság a termelőszövet­kezetekben. vagv sem. hanem: hogvan kell és lehet a követ­kező évben tovább növelni a termelőszövetkezetek gazdál­kodásának önállóságát, ezzel együtt még nagyobb arányok­ban biztosítani a vállalat- jellegű gazdálkodást? A Köz­ponti Bizottság ülése az idei eredmények alapján egyértel­műen fogalmazta meg, hogy a termelőszövetkezetek érettek az önálló gazdálkodásra, és ezt a lehetőséget szélesebb mére­tekben kell számukra biztosí­tani. Melyek az összefoglaló és btzonvító ereiű ténvek? ELSŐSORBAN: az egész magvar mezőgazdaság terme­lési értéke legalább 2 száza­lékkal haladja meg az 1967. évi rekorderedménveket, pe­dig 1968-ban az időjárás rossz volt. A mezőgazdaságon belül a terme* 1 őszövetkezetek terme­lési értéke körülbelül 5 száza­lékkal lesz magasabb a tava­lyinál. És ez több, mint a ter­vezeti. Továbbá: a magasabb termelési értéken belül a ter­melőszövetkezetek áruértéke­sítési tevékenysége körülbelül 4 százalékkal magasabb a ta­valyinál. S itt tegyük hozz.á: Borsod megye tsz.-einek 1968. évi eredményei nem rosszab­bak, hanem jobbak az orszá­gos átlagoknál. Egy példát csupán. Országosan öt száza­lékkal emelkedett a termelő- szövetkezetek 1968. évi bruttó bevétele. Borsod megyében ugyanez az emelkedési arány 15 százalékos. Mindez egyben azt bizonyít­ja, hogy Borsod megye terme­lőszövetkezetei érettek az ön­álló, bábáskodás nélküli gaz­dálkodásra. A termelőszövet­kezetek pontosabban és foko­zottabb mértékben elégítik ki a népgazdasági igényeket, mint korábban. NEM TÖRTÉNT SEMMI kü­lönös. Egyszerűen csak az, hogy a népgazdaság és a ter­melőszövetkezetek érdeke köl­csönösen kiegészfti egymást, céljában és tartalmában azo­nos. A szocializmus — ezzel egvütt a tervszerű és arányos gazdálkodás — hazánkban a termelőszövetkezetek tagjai­nak és vezetőinek ugyanúgy alapvető célja és érdeke, mint a pártnak a kormánynak, vagy éppenséggel a munkás­osztálynak. A vállalati — a mezőgazdaságban a termelő­szövetkezeti — gazdálkodási önállóság azért nem vezet anarchiához (mint a kapitaliz­musban általában), mert a szocializmust építő társada­lomban az egyes üzemek ér­deke és célja azonos az egész nép érdekeivel és céljával. Szendrci József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom