Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-22 / 300. szám

Vasárnap, 196S. december 22. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Az üveggyár például a böl­csőde teljes felújítását vállal­ta, Szívesen segíti a házépí­tési akciót. Itt az a bizonyos 10 százalék 1 200 000 forintot tesz ki, a jövő évben pedig három és fél, négymillió len­ne. A vállalat szívesen fordít­ja ezt az összeget lakásépítési kölcsönre. A járás1 területén felépült házgyár szintén igen hasznos segítséget nyújthat az önkén­tes lakásépítési program megvalósulásához. A házgyár minden építési ajánlatot elfo­gad, s az ilyen, a vállalattal közös építkezéshez félkész árut is tud adni. Végleges formában még nem határozták meg. hol, mennyi lakás építésére nyílik lehető­ség. Egyelőre a kezdeti lépe­seknél tartanak a tanács és a vállalat kooperációjában. Re­méljük, sikeres lesz a járási tanács kezdeményezése, sok család jut majd megfelelő A. I. Megnyugtatóak a jövő év lakásépítés tervei. Két é alatt, 1969-ben és 1970-bei 1716 állami lakás épül fe Borsodban, így arám osan va iósul meg az ötéves terv ide vonatkozó előirányzata. Kai lakást Sátoraljaújhely, Ede lény, Encs, Mezőkövesd, Ka zincbarcika, Tiszaszederkény Űzd. Putnok, Szerencs, Sáros patak, de a felsorolásban nen szerepel a miskolci járás. [ j üzemek — új lakásigények Az ötéves terv még hátrale­vő időszakában nem is egy je­lentős nagyüzem kezdi meg működését a járás területén Új üzem, új munkások — s természetesen lakásigények. Á környező kis falvak nem tud­ják befogadni az érkező mun­kásokat. Lakásról kell gon­doskodni még akkor is, ha ez 1969-ben nem szerepel a költ­ségvetésben. A Miskolci járási Tanács vezetői elhatározták, hogy a nagyobb üzemeket hívják se­gítségül. hiszen a dolgozók el­helyezése nekik sem lehet kö­zömbös. A Gazdasági Bizottság határozata értelmében a nye­reségből képzett fejlesztési alap bizonyos része — 10 szá­zaléka — lakásépítésre fordít­ható. Ezt a lehetőséget kívánta előtérbe helyezni a járás, ami­kor összehívta 14 nagyüzem il­letékeseit. s kérte, vegyenek részt a lakásépítésben. Csak támogatás kell Ha a vállalatok abból a bi­zonyos 10 százalékból komplett lakásokat építenének, meny- nyiségileg nem elégítené ki az igényeket. Több lakásra van szükség a járásban. Éppen éz­Jó kezdeményezés Jelentős társadalmi mun­kaakciót kezdeményeztek az Alberttclcp I-cs akna gépüze- ménck KISZ-esci. Elhatároz­ták, hogy a régi, lebontásra kerülő alberttclepi gépház be­rendezését kiszerelik, s a se- lcjtanyagokat átadják a MÉH- nck. A fiatalok december vé­géig szeretnék elvégezni a munkát. Ez idáig csaknem 100 társadalmi munkaórát teljesí­tettek. Teljesítette ez évi tervét a BVK műtrágyaüzeme. (Foto: Ágotha Tibor) Az út nent cgifcnes I zgalmas korban élünk. Szőkébb és tágabb méretekben zajló események szűnni nem akaró gyakorisággal teszik próbára emberek és emberi közösségek idegzetét. Né­melyekre erősebben hatnak a történések, másokra kevésbéj attól függően, hogy ítélőképességük mennyire szűri meg a — közvetlenül, vagy közvetve ható — eseményeket. Az aggódó azt kérdezi, hogy ebből, vagy abból a bonvodalomból hol a kiút; a csüggeteg legyint: pesszimista vagyok, nem rajtam mú­lik. Még mindig jo.bb, mintha közönnyel bámulná a világ sorsát. Mert legalább remény van rá, hogy felrázható tépe- lódéséből... Miért izgalmas ez a kor? Mert átalakulását éli a világ. Nincs ennek a földgolyónak egyetlen csücske sem, ahol ne érződnék a változás. Az Antarktisz soha nem járta hómezeit expedíciók szántják; az égi csillagok száma mesterséges boly­gókkal gyarapszik; áldásos, de a felhasználhatóság szem­pontjából egyben félelmetes eredményeket produkált, a ui- domány; ezer és ezer kilométer távolságból szemlélheti az ember a maga glóbuszát, amelyet alig néhány százada még a világ középpontjának hitt. De mi minden történt, amíg eddig eljutott? Töretlen volt-e ez a még csak ötven eszten­dővel ezelőtt is mesének tűnő, Verne-álmondta fejlődés? Szó sincs róla. Inkvizitorok; máglyán égő emberek és ember al­kotta tudományos könyvek sokasága; boszorkányüldözés: ki­rályok tündöklése és bukása; rázkódtató forradalmak, s ki tudná felsorolni, mennyi, a régi és az új ellentmondásaiból fakadó összecsapás hozta magával a jobbat, a természeteseb­bet, a reálisabbat és elfogadhatóbbat. Nem egyenletesen és zökkenések nélkül. Minden kor emberét mindennél jobban érdekli azonban a jelen történelme, amelyben él. Így van vele a ma sok mil­lió embere is, aki a legizgalmasabb történelmet éli át. Nyil­vánvaló, hogy két uralkodó eszmeáramlat összecsapása konfliktusokkal jár. s ezt fokozza, ha az elavult világszem­lélet a maga igazának — hatalmának — védelmére fegyverét csörgeti. De lehet-e eszmét megnövelni fegyverrel? Giordano Brúnót megölhették, a haladás valamennyi bajnokát elnyom­hatták. megfélemlíthették — eszméjük élt és íme: győzött! Semmi nincs az emberi társadalomban, amit örökérvényű­nek kiálthatnék ki. Az előrehaladást képtelenség meggátolni. Ám amilyen cáfolhatatlan igazság ez, éppoly igaz az is. hogy az előrehaladással együtt járó, tudatra és érzelmekre ható események — legyenek azok kisebb, vagy nagyobb súlyúak, szűkebb hazai, vagy nemzetközi jellegűek, közvetlenül, vagy közvetve hatók — nem múlhatnak el nyomtalanul. Az egyik embert csak aggasztják, a másikat csüggesztik. E z aggodalom nem mond ellent az. optimizmusnak. A reálisan gondolkodó ember aggódik valami miatt, ugyanakkor kész a cselekvésre: tudja, mi miért van. és mit kell tennie. De miért csveged a csüggedő? Mert nem is­meri, vagy nem gondolja át higgadtan a haladást szüntelenül serkentő évszázadok történetét. Vagy ha ismeri is, talán, il­letve túlontúl egyoldalúan ismeri. Egysíkú ismeretekbe ágyazta magát. Talán nem ismeri azt a világnézetet eléggé, amelyik tagad mindenféle konzervativizmust; talán nem is­meri eléggé azt a társadalomtudományt, amely nemcsak meg­szülte az eddig ismert leghaladóbb eszmét, hanem száz éve bizonyítja is. Lehet valaki kiváló geológus, remek tanár, pedáns köny­velő. szakmáját művészi módon gyakorló kétkezi munkás, festő, vagv híres közéleti személy, ha egyvalamit nem úgy ismer, ahogy ismernie kell e modern kor haladó szellemű emberének. Ez az egyvalami: reális világnézet, amit közis­merten úgy nevezünk: marxizmus. A legszemléltetőbb és legkézzelfoghatóbb társadalomtudo­mány. Bizonyító erejű. Nem feltételezéseken alapul — a tör­ténelem és a tudomány lényein. S aki vele és segítségével — természetesen az ismeret birtokában — levonja a kellő tanulságokat, azt nem ejtik egvkönnyen csüggedésbe elvan események, amelyek a kor ellentmondásaiból fakadnak ’n- kább tettre késztetik. Hitet merít belőle a küzdésre és biza­lomra. És főként belátja, hogy az emberiség haladásának útja nem egyenletes, ezernvj akadniv ált •u.voMr van­ne'- és lesznek akadályok. I»? a csüegetegség nem lehet jellemzője e kor józan íté­li tetű emberének. Felismerni és megismerni a világot, *■* amelvben élünk: elemezni a, sikereket is, a kudarcokat is — és főleg mindig tudni, hogy t'rztán látni annvH í»1*nt, mint nem megtorpanni a gondok előtt, tgy válnak az út egyenetlenségeinek simitóiv l—a) / pénzt szertárfejlesztésre és másra is. Ez a mostani pénz azonban váratlanul jött. igazán kará­csonyi ajándékként adta a fe­lettes oktatási hatóság. Gyor­san el is költötték. Megvásá­rolták a még hiányzó szertári felszerelési tárgyakat, a régie­ket, rosszakat, vagy elavulta­kat kicserélték. ígv a követke­ző fél évben még több korsze­rű oktatási segédeszköz áll a tanárok rendelkezésére a szakközépiskolás és a középfo­kú technikusjelölt diákok kép­zéséhez. A 90 ezer forintból vásárolták meg az audiovizuá­lis oktatáshoz szükséges be­rendezéseket is. A tanárok és a diákok még a téli szünet előtt, a vásár­lás után szinte azonnal bir­tokba vették és kipróbálták az új felszerelési tárgyakat. Esztendő végén. ünnepek előtt minden váratlan, s főleg be nem tervezett vásárlást, annak anyagi fedezetét nyu­godtan nevezhetjük karácsonyi ajándéknak. Ilyen be nem ter­vezett összeget kaptak a felet­tes hatóságoktól év végére a Putnoki Mezőgazdasági Tech­nikum középfokon és a szak- középiskolában tanuló növen­dékei is: további 90 ezer fo­rintot szertárfcjlesztésre. A szertár és berendezése az oktatás korszerűségét, színvo­nalának emelését szolgálja, mégpedig annál nagyobb mér­tékben, minél több a jó és korszerű segédeszköz, műszer, ismeretközlő tárgy. A Putno­ki Mezőgazdasági Technikum eddig is bőségesen rendelke­zett ilyen eszközökkel, hiszen minden esztendőben kaptak Kilencvenezer lorintos aiannek szervezeteinknek ebben az a feladata, hogy minden dolgo­zóval és vezetővel segítsenek megértetni: az üzemi demok­rácia hatalmi kérdés, s a mun­kásosztály hatalmának, politi­kájának gyakorlati érvényre juttatását szolgálja. Rámuta­tott a pártbizottság ülése: párt- szervezeteink a tömegszerveze­tekben tevékenykedő kommu­nisták útján is segítsék a dol­gozókat abban, hogy az eddi­ginél jobban igényeljék — amiben lehet közvetlen módon, illetve az őket képviselő szak- szervezeteken, KlSZ-szerveze- teícen keresztül — a beleszó­lás érvényesítését a ^vállalat vezetésébe, a különböző elgon­dolások kialakításába, azok megvalósításába, végrehajtásá­ba. A félreértések elkerülésé végett tisztázódott az is — mely a pártszervezeteknek esz­mei-politikai irányító szere­pükből következik —. hogy nem feladatuk az operatív be­avatkozás az üzemi demokrá­cia szervezésén tevékenykedő gazdasági és szakszervezeti ve­zetők munkájába. A pártszer­vezeteknek arra kell töreked­niük. hogy irányításukkal, a helytelen nézetek elleni küzde­lemmel, a munkamódszer fej­lesztésével — a gazdasági me­chanizmus helyi adottságaihoz, igazodva — tökéletesebbé vál­jék a várt-, a szakszervezeti n KISZ- és a gazdasági szervek közötti munkamegosztás az üzemi demokrácia fejlesztésé­ben is. S a pártszervezetek természetesen politikai eszkö- rökkel biztosítsák a tennivalók összehangolását. Hatékonyabb politikai szervező és nevelő munkát kell végezniük part- szervezetei nknek azért is, hogy a gazdasági vezetők, a szak­szervezetben dolgozó kommu- listák felelősségteljesen. a aárt politikájának szellemeben, annak érvényre juttatásáért foglaljanak állást az üzemi lemokrácia fórumain megvita- andó ügyekben. A pártszerve­zeteknek a leghatározottabban el kell lépniük, ha a vezetés­ben a széthúzás, a „külön- italcon járás” jelei tapasztal- aatók. Az üzemi demokrácia dbontakoztatásának fontos éltét ele a párt-, a szakszerve- :eti, a KISZ- és a gazdasági rezetők elvi alapokon nyugvó, ártalmas, szoros cgyüttműkö­-,™| a pártszerveze- Ul'.T/V ES | tekncl< tudatosi­aniuk az egyszemélyi felelős vezetés, valamint a dolgozo ■.ollektívák együttműködésé- íek nagy politikai és gazda­ági jelentőségét. Ez a vezetők •s a dolgozók között sokoldalú deológiai-poli tlkat munkát genyel, hogy helyesen értel- iaezzék az elveket. Mindenek- lőtt azt kell megértetni, hogy vállalati önállóság, «az érde- eltség növekedése csak a lé­vőségét teremti meg az tize­it demokrácia további fejlő- lésének. Az elveket a gyakor­iban is érvényre kell jüttat­és ehhez megvan a, mun­kamegosztásban részt véve szerveknek együttes és egyén felelőssége. A pártszervezetei politikai segítő munkája irá­nyuljon az üzemi demokráeiE •színvonalának növelése céljá­ból az egyszemélyi vezetők és a képviseleti szervek munká­jának, magatartásának bírála­tára, ha szükséges, a felelős­ség megállapítására is. Helyes és szükséges figyelmet fordí­tani a vezetői módszerekre, a vezetők magatartására, A ve­zetők kezében tényleges esz­köz, gazdasági és pénzügyi „hatalom” van. Ha a politi­kai nevelő cs szervező munka nem elég hatékony, eluralkod­hat a parancsolgató, vagyis a munkásosztály véleményét fi­gyelmen kívül hagyó' vezetői klikk. A gazdaságirányítás új rendszerében a pártszerveze­teknek különösen kell figyel­niük rá, hogy a képviseleti de­mokráciát kifejező szakszerve­zeti és KISZ-testületek a ko­rábbihoz mérten jobb feltéte­lek között gyakorolják demok­ratikus jogaikat, éljenek a na­gyobb jogkörrel. A képviseleti demokráciát közvetlenül a szakszervezeti és a gazdasági vezető szerveknek kell meg­szervezniük. Ez azonban felté- .telezi a pártszervezetek elvi­politikai irányítását, a szerve­ző munka hatékonyabbá téte­lét; ____________________________ A PARTSZERVEZETEK — hangsúlyozta a pártbizott­ság ülése előtt levő írásos anyag — elsősorban a párt tagjai által vegyenek részt az üzemi demokrácia kiteljesíté­sével kapcsolatos különböző el­lentmondások és feszültségek okainak feltárásában, az érdé- kék egyeztetésében. A párt-1 szervezetek feladata a gazda­sági" vezetők és a képviseleti szervek között keletkező, vagy meglevő nézeteltérések egyez­tetése, megoldásának segítése. Tapasztalataink igazolják, hogy megyénk ipari és állami me­zőgazdasági üzemeiben nincse­nek kihasználva a közvetlen demokrácia kifejlesztésében, a döntések végrehajtásában, el­lenőrzésében meglevő lehető­ségek. Éppen ezért az új gaz­daságirányítási rendszerben az üzemi demokrácia e területei­nek fejlesztése a pártszerveze­tek nagyobb figyelmét érdem­li. Fodor László (Folytatjuk) Lakást építeni — minden erő íelhasználásával A Miskolci járási Tanács ötletes kezdeményezése ért helyes megoldás lenne, ha a vállalatok segítséget nyújta­nának dolgozóiknak, hogy há­zat építsenek. A segítség mér­tékét, a visszafizetési kedvez­ményeket maguk a vállalatok határoznák meg. A tanács vál­lalja, hogy telket biztosít, s egy-egy ilyen új házhoz, vagy házcsoporthoz megépíti az utat, vizet, villanyt visz az ut­cába. Az Eszakmagyarországi Ve­gyiművek már 1968-ban is so­kat segített dolgozóinak lakás­helyzetén. A nyereségből 150 000 forintot elkülönített la­kásépítési kölcsönökre. Ez a vállalat már eddig is közre­működött a tanács kommunális gondjainak megoldásában. 390 000 forinttal járult hozzá például a község négy tanter­mes iskolájának építéséhez. Esetlen félkész áruval Jó az együttműködés a Sa- iószentpéteri Üveggyárral is. vi. BÁRMENNYIRE is -í01 __________________ men­nek a dolgok, a hasznos taná­csok cshk hasznára lehetnek az ügynek. A pártbizottság előtt levő jelentés megfogalmazói is így vélekedtek, amikor az üze­mi demokrácia hatékonyabb érvényesülése céljából igen gazdagon felvázolták min­denekelőtt a pártszervezetek feladatait. A pártbizottsági ülés előtt levő jelentés, s Tóth József elvtárs, az SZMT vezető tit­kára először is leszögezte: az üzemi demokrácia hatéko­nyabb érvényesülésére hozott párt- és SZOT-határozalok he­lyesek, nem igényelnek változ­tatást, kiegészítést. Jogos igényként merült fel azonban a végrehajtás következetesebb megszervezése. A megyei pártbizotlsúgi ülés n következőkre hívta fel a Pártbizottságok, pártszerveze­tek figyelmét. Minden üzem­ben, vállalatnál maradéktala­nul használják ki mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az új gazdaságirányítási rend­szer, valamint a párt, a SZOT és a kormány határozatai nyújtanak az üzemi demokrá­cia fejlesztéséhez. Ezt a párt- szervezetek politikai nevelő, szervező, koordináló munká­jukkal segítsék. Az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztése' vé­gett szükséges a politikai ne­velő, szervező munka fokozá­sa. Jobban kell tudatosítani az üzemi demokrácia szükségessé- Két, fontosságát. Törekedni kell sí helyes érielmezés és nézetek Kialakítására mind a dolgozók, mind a vezetők körében. Az üzemi demokráciának léteznek n szakszervezeteken kívül más formái is, ezért az üzemi de­mokrácia erősítéséért a párt-, sí társadalmi és a gazdasági szervek együtt felelősek. ... ... gazdaságirányítási rendszerben, egy­ben az üzemi demokrácia fej- i Vesztésében fő kérdés — hang- ' súlyozta a pártbizottság elölt : levő írásos anyag —. hogy szó- ) dialista fejlődésünk további menetében hogyan, milyen esz- ■ közökkel segítsük és emeljük 1 társadalmunk minden egyes 1 dolgozójának aktív, közéleti 1 tevékenységét, hogyan haszno- : sítsuk az emberek termelési és ’ társadalmi tapasztalatait, ho- 1 gyan növeljük felelősségérze- i tét, a közösségi szemléletet, egyszóval a dolgozók társadal­mi aktivitását. Ezért az üze- 1 mi demokrácia sem öncélú, ’ nem látványos formák kereső- 1 se, hanem a dolgozók öntevé- i kény kibontakoztatásának se- s gítése. A dolgozók közvetett, < Vagy közvetlen részvétele, be- i leszólása a vállalatok gazdái- i kodásába és irányításába, azok t végrehajtásába, vagyis minden, c amit összefoglalóan üzemi de- s Juokráciának nevezünk, nem !■ pusztán vezetési és módszer- i beni kérdés, mint ahogy azt r egyesek leszűkítve értelme- c zik. Az üzemi demokráciának 1 osztálycéljai is vannak! Párt- i Az üzemi demokrácia érvényesülése Megyei pártbizottsági ülés foglalkozott a fontos témáraI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom