Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! J A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam. 283. szám Ära: 70 fillér Kedd, 1968. december 3. ■ Ágyúsás, bombázás! Izraeli támadás Jordánia ellen 4 4 4 <1 * ‘ .Négyen meghaltak, heten megsebesültek « Jordániái jelentések szerint J| az izraeli nehéztüzérség va- ■i sárnap este újabb támadást '* intézett jordániai területek ” ellen. A tavaly júniusi közel- '*> keleti háború idején elfoglalt * Szíriái magaslatokról izraeli «v ütegek a késő esti órákban J.’’ tíz percen keresztül lőtték a jordániai Irbid térségét. Az izraeli tüzérség akcióját a légierő is támogatta. Az ágyúzás és bombázás következtében négyen vesztették életüket, heten pedig megsebesültek. Tel Aviv-i jelentések szerint vasárnap az esti órákban j Tájékoztató a kormány j hitelpolitikai irányelveiről J ,.,yr. László Andor államtit< kár, a Magyar Nemzeti Bank | elnöke hétfőn tájékoztatta az ' újságírókat a kormány hitel- \ politikai irányelveiről, ame< lyek 1969. január 1-én lépnek j életbe. Az új irányelvek egyik i sajátossága, hogy azok nem [ meghatározott időszakra szól- [ nak, addig maradnak ér- [ vényben, amíg azt a gazdasá- j gi helyzet szükségessé teszi. i A beruházási hitelekkel foglalkozó irányelvek egyik fontos vonása, hogy előnyben kell részesíteni a gyorsabban megtérülő, gazdaságos beruházásokat. Beruházási célokra a hitelezés fő formája a 36 hőnapig terjedő középlejáratú hitel lesz. Gyorsan megvalósuló beruházásra Ösztönzi a vállalatokat a többi között az a rendelkezés, hogy a lejárat Mötartama nem a beruházás befejezésének, hanem a hitel első folyósításának időpontjában kezdődik. _ A hosszú lejáratú beruházási hiteleket csak úgynevezett preferált, vagyis sajátosan előnyös célokra lehet nyújtani. Általában azok a vállalatok kaphatják, ahol a beruházással létrehozott termelőkapacitás a befektetés minden száz forintja után legalább hét forint nyereséget biztosít. A javító-szolgáltató vállalatok ötforintos nyereség esetén is kaphatnak ilyen hiteleket. Maximálisan tízévi hosszú lejáratú hitelt engedélyezhetnek az ipái’ arányos területi fejlesztését, a gáz- és az olajfelhasználás növelését, a lakosság számára nyújtott javítást, szolgáltatást és a sütőipart segítő beruházásokra, ellátatlan területeken kereskedelmi létesítmények létrehozására, a mezőgazdasági termékeket befogadó hűtő-tárolók létesítésére, kereskedelmi raktárépítkezésekre, a vállalaton belüli anyagmozgatás gépesítésére, a csomagolás gépesítésére, közhasználatú személyszállító eszközök parkjának bővítésére, a vállalati formában működő kutatóintézetek beszerzéseire. Bövid lejáratú, 12 hónapos hiteleket, csak idényszerű, átmeneti finanszírozásra folyósítanak. Az ilyen hitel fő íelté- 1ele, hogy az azt igénybevevő vállalat valóban olyan termékeket készítsen, amelyek a ’piacon eladhatók. Ezután elmondta, hogy a mezőgazdasági hitelkérelmek elbírálásakor továbbra is a támogatás, a kedvezményezés álláspontjából indulnak ki. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek az általános 36 hónap helyeit 46 hónapra kaphatnak középlejáratú és 10 —15 évre hosszú lejáratú hiteleket. Beruházási hiteleik után az eddigi 6, 7 és 8 százalék helyett 5, forgóeszköz-hiteleik után pedig az eddigi 7 helyett 6 százalék kamatot fizetnek. A kormány a jövőben különleges kedvezményben részesíti a gazdaságosan exportáló vállalatokat. A tapasztalatok szerint a tőkés cégek később fizetnek, mint a szocialista országok vállalatai, s ez hátrányos helyzetbe hozta azokat az exportőröket, akik nyugatra szállítottak árut. Ezért 1969. január 1-től az exportból származó úgynevezett forgatható okmányok, vagyis váltók, kötelezvények leszámítolási kamatlába az eddigi 5 százalékról 180 napig (erjedő hitel- idő esetén 2, ennél hosszabb idő esetén pedig 3 százalékra csökken. A kintlevőségek beérkezése esetére a kamattérítést az eddigi 2-ről 4 százalékra emelik. egy izraeli kommandó behatolt jordániai területre és a tűzszüneti vonaltól mintegy hatvan kilométernyire felrobbantott két hidat és megrongálta a jordániai fővárosból délre vezető vasútvonalat. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint ez a terrorakció megtorlás volt a jordániai gerillatevékenységért. A jordániai hadsereg szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az izraeli kommandó szabotázsakcióját légierő segítségével és fedezete mellett hajtotta végre. Az izraeli légierő gépei a szóvivő szerint — megvárták, majd az akció végrehajtása utáu a helyszínről elszállították az izraeli dcszantot, még mielőtt a jordániai fegyveres erők egységei a sivatagi területen haiti érintkezésbe kerülhettek volna az izraeli szabotőrökkel. Az egyik felrobbantott vasúti hídon keresztül húzódik egyébként Jordánia legfontosabb vasútvonala, amely a fővárost összeköti az ország egyetlen tengeri kikötőjével, Akabá- val. A szóvivő közölte továbbá, hogy Jordániát hétfőn délelőtt is támadás érte. Az izraeli nehéz gépfegyverek . ez alkalommal nem okoztak lényegesebb károkat. Ütközetei* Dél» Vietnamban A dal-vietnami ütközetek ismét mind közelebb kerültek Saigonhoz, vasárnap délután a fővárostól 35 kilométernyire jelentettek összecsapást. Az amerikai katonai parancsnokság közlése szerint a nap folyamán Saigontól nyugati és északi irányban két tartományi székhelyet ért aknavetőtámadás. A DNFF egységei Ben Tre és My Tho városát árasztották él aknatűz- zéL Nyolc dél-vietnami rendőr és három katona megsebesült. Hétfőre virradó éjszaka — jelenti az AFP — a hazafias erők 12 órám belül másodszor lőttek a deltavidéken True Qiang repülőterét. (Saigontól 68 kilométerre délnyugatra.) Nagy jelenliségi újítás Lottó tárgy nyeremények (2. oldal) A vasi rapszódia (3. oldal) Sport (5—6—7—8. oldal) Ötven szakember vitája 3 termőtalaj védelméről Ülést tartott november 27-én Miskolcon, a. Magyar Agrár- tudományi Egyesület Borsod megyei szervezetének talajtani Vasárnap délben megnyílt a X. miskolci országos képzőművészeti kiállítás Kunt Ernő nyerte ei a nagydíjat Vasárnap, december 1-én délben benépesült a Miskolci Galéria. Több száz érdeklődő jött el, hogy részese legyen a X. miskolci országos képzőművészeti kiállítás ünnepi megnyitásának, megtekintse a magyar képzőművészet hagyományos, s immár tisztes jubileumhoz érkezett seregszemléjének értékes anyagát. Seres János, a Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyarországi területi szervezetének titkára köszöntötte a megjelenteket. majd Röczey Ferenc zongoraművész nagyszerű előadásában Liszt Tarantelláját hallgatták meg a jelenlevők. A nyitóünnepség szónoka Szabó György író-esztéta, képző- művészeti kritikus volt. 99A művészi meg ismerés gyö nyörűsége * * Szabó György ünnepi beszéde tulajdonképpen nagyszerű summúzása volt annak, mi a képzőművészeti kiállítás legfőbb értelme, s Miskolc miként vállalt részt abban, hogy mind több ember részesüljön a művészi megismerés gyönyörűségében. — A mű csak akkor kel életre, ha közvetlenül jut cl ahhoz, akinek készült, s mi legfeljebb az alkalom nagyszerűségére tudunk rámutatni, a találkozás teremtette lehetőséget dicsérhetjük. Ám esztétikai élménnyel nem a kommentár, vagy a bevezető, hanem a meditáció percei szolgálnak majd a szépet és a jót örömmel befogadni kész merengéssé, amely a humánum hullámhosszán keres kapcsolatot mindazzal, amit a mai magyar képzőművészet szinte teljes keresztmetszete e falak között kínál. És biztosra veszem, hogy minden olyan alkalommal, amikor ez az anyag az igazat mondja, s nemcsak a valódit, a kapcsolat létre is jön: különös élményteremtő ereje által gazdagabbá tesz mindannyiunkat. Bizonyára nem profanizálás, ha az egész kiállítás értelmét, legfőbb értelmét ebben összegezzük — emelte ki, majd a későbbiekben ezt hangsúlyozta: — A vi- : lápot birtokába vevő ember ! csöndes diadala uralkodik el , rajtunk, a művészi megisme- í rés • gyönyörűsége, amely az élet kínálta szépségek első sorából való. Kilenc díj atadása Szólt a továbbiakban a Képzőművészet mai feladatairól, az alkotások és az emberek mind gyakoribb találkozása megteremtésének lehetőségeiről, szükségességéről. Nagyhatású fejtegetéseit ezzel a gondolattal fejezte be: — Örömmel fogadni, ami elénk tárul, s arra gondolni közben, bárcsak minél több társunkkal oszthatnánk meg c.zt az örömet.: nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő érzések. Ne mondjunk le róluk; s nyissuk meg a X. miskolci országos képzőművészeti kiállítást ennek jegyében. A nyitóünnepségen adták át a tanácsok, valamint a miskolci és borsodi vállalatok, intézmények által adományozott díjakat. Tok Miklós, a Miskolci városi Tanács vb-el- nökhelyettese adta át Miskolc város Tanácsának nagydiját Kunt Ernő festőművésznek, a Borsod megyei Tanács egyik díját Berki Viola festőművésznek, a Lenin Kohászati Művek díját Tóth Imre festőművésznek. az Ózdi Kohászati Üzemek díját Kalló László festőművésznek, az Ózdi Szénbányák Vállalat díját Lóránt János festőművésznek, a Borsodi Szénbányák Vállalat diját Kiss Nagy András szobrász- művésznek, a Hejőmenti Állami Gazdaság díját Asszonyt Tamás szobrászművésznek, a Borsodi Vegyikombinát díját Czinkc Ferenc grafikusművésznek, valamint a Borsod megyei Tanács egy további díját Lenkey Zoltán grafikusművésznek. Minden díjazott művész — a díjon felül — megkapta a díszes, vászonkö- téses oklevelet, valamint A ■miskolci iparvidék a képzőművészetért című bronzplakettet. v A 237 különböző műalkotást bemutató tárlatot már az első napon igen sok érdeklődő kereste fel. A tárlat egyébként négy hétig, december 29-ig lesz nyitva. Szívesen hívjuk fel rá a közönség figyelmét. (benedek) szakosztálya. Vitatémának az égjük legaktuálisabb agronómiái problémát választották. A vitaindító előadásból, később a hozzászólásokból is egy- ; értelműén kitűnt, hogy Bor- j sódban a mezőgazdasági mü- > v elés ben levő területek 60 1 százaléka lejtős. Ezen belül az j erősen erodálódott 132 000 hold. Mezőgazdasági termelésünk problémái a lejtős területeken című tanuknál jvában dr. Lacz- kó István kimutatta, hogy a lejtős talajokon a kalászos növények termésátlagai 30—50 százalékkal, a kapásnövényeké 40—65 százalékkal alacsonyabbak, mint a sík vidéki szántókon. Az alacsonyabb terméshozamok azonban önmagukban nem tartalmazzák a lejtős területek összes problémáját. A lejtők jelenlegi állapota károsan hat a völgyek és a sík vidékek gazdálkodására is. 1967- ben például a megye mező- gazdaságában több mint 135 millió forint kár keletkezett el- vizesedés, késői vetés, vágj- a vizes területek egy részének be nem vetése miatt. A vizek a rendezetlen lejtőkről szaladtak le és terméketlenné tették azokat a sík területeket is, amelyek egyébként bőven teremnének. Az a probléma is közismert, hogy a lejtős területek művelése nehezebb, költségesebb és speciális gépeket kíván. Az alacsonyabb terméshozamoknak olj’-an oka is van, mint a talajok nem megfelelő kémiai állapota. Megyénkben a talajpusztulás és -romlás már száz-százötven esztendővel ezelőtt elkezdődött, és a felszabadulás utáni évekig jóformán senki sem próbálkozott megállítani. A termőtalaj ' védelme és javítása csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakulása után kezdődhetett cl. de máig sem halad olyan ütemben, ahogyan a helyzet megkövetelné. Megyénk termelöszövet- beaeted egyszerűen nem teljesítettek a talajja vitasi ten e- két, .és akambbau .Megkötött szerződéseket sem végié:.;-"; ítélték. A szakemberek ennek okát abban látják, hogy a jelenlegi talaj javítási árrendszer nem ösztönző, a meliorációs költségek 1968-ban az 50 százalékos állami hozzájárulás ellenére is emelkedtek. Ezért a borsodi talajtani szakemberek rhegfelelő javaslattal fordultak az illetékes főhatóságokhoz. Megyénkben termelőszövetkezeteink nem élnek megfelelő módon a lehetőségekkel. A tsz-vezetők többsége arra vár, hogy a szükséges pénzügyi és kivitelezési fedezetet a járási, a megyei hatóságok, a talajjavító vállalat, vagy a bank szerezze meg számukra. Ez a felfogás azonban ellentmond az önálló gazdálkodás elvének és módszeré nek, az új gazdaságirányítási rendszer egész mechanizmusának és a további követel- ménjeknek is. Megyénkben ugyanis még mindig 556 600 kataszirális hold termő terű let talaja szorul javításra és védelemre. Országos feladat, hogy iné - zőgazdasági üzemeink a következő 15 év során maradéktalanul elvégezzék a talajvédelmet, talajjavítást és vízrendezést. A talajvédö gazdálkodás megszervezése, kialakítása és folyamatos biztosítása nemzeti érdek. De a talajvédelem és a talajjavítás ma már a terméshozamok fokozásának is alapvető és leggazdaságosabb módszere. Borsod megye szántóira, rétjeire és legelőire ez fokozottabban vonatkozik. Borsodnak az állam a mostani ötéves terv során4 is 303 millió forintot biztosit talajvédelemre. Az említett vitában részt vevő talajvédelmi szakemberek egységes véleménye, hogy a megye meliorációs feladatait, az erők mozgósításával és összefogásával — az állami segítség alapján — á tervezeti ütem szerint meg lehel es meg is kell valósítani. Szendrei József Az Építőgépgyártó Vállalat 5. sz. gyáregységében — kooperálva a vállalat többi gyáregységével — gyártják Jablon- kai István, Oláh István. Csáti András és Simon József újítását, a gyoi-sgözfejlesztő kazánt. Az újítás népgazdasági szinten is nagy jelentőségű. Elsősorban az építőiparban használható gazdaságosan, mert nem Ken íe-iuin a fagyos időszakban sem az építkezéssel. A kazán alkalmas félkész lakások befűtésóre, a hefagyott építőanyagok felolvasztáséi"'.. Ezenkívül reg számtalan területén atka.mázható, szállások, melegágyak és keltetőgépek fűtésére, a dohányiparban fermen tálasra. A kész kazánt nagy nyomásnak vetik alá.
