Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
s M Világ proletárjai, egyesüljelek? 50 éve a nép szolgálatában (3. oldal) ügyes ötlet Szellemes és hasznos újítást alkalmaztak az idén a j Komáromi Állami Gazdaság gyümölcsösében. Uvej.be 1 bújtatták a körtefák kicsiny termését és amikor a gyümölcsök 80 százalékig megértek, üveggel együtt leszedték azokat a fákról. Ezt követően a körtét tartalmazó palackokat körtepálinkával töltötték meg, amelyeket ízléses csomagolásban decemberben hoznak forgalomba. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 282. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1908. december 1. Előkészületben sä PMFF IV. offenrivája Ezer szabadságharcos Saigonban parancsra vár Az AFP francia hírügynökség a DNFF rádiójára hivatkozva jelenti, hogy a Délvietnami Nemzeti Felszabadító.si Front pénteken este napiparancsban általános támadást rendelt, el november 30-tól kezdődően. A napiparancs szerint a szabadságharcosok „mindenütt” általános támadást hajtanak végre, amelyet a parancsnokok együttes ülésén határoztak el. Saigoni tájékoztatások szerint a szabadságharcosok több helyen is nagyméretű csapatösszevonásokat hajlottak végre. A saigoni rezsim katonai parancsnoksága — folytatja az AFP — kijelentette, hogy Saigon felkészült a negyedik általános nagy offenzívára. A saigoni rendőrség véleménye szerint az utóbbi napokban több mint ezer szabadságharcos szivárgott be a fővárosba. KGST-s&ahemberek as LKM-hen Egy lapát föld (6. oldal) Testvérim (7. oldal) Nyomozás (9, oldal) Az elmúlt héten Budapesten tanácskozott a KGST vaskohászati állandó bizottsága. A 30. ülés részvevői a többi között megtárgyalták az 1971 —1975 közötti vaskohászati távlati fejlesztési terveket, azok összehangolását, különböző szabványosítási kérdéseket, továbbá a tudományos kutatási tervek koordinálását vitatták meg. Szombaton délelőtt a tagországok: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttei, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megbízott szakemberei Miskolcra látogattak. A Lenin Kohászati Művekben dr. Énekes Sándor vezérigazgató, az állandó bizottság tagja fogadta a kedves vendégeket, köztük dr. Kocsis József miniszterhelyettest:, a magyar állandó bizottság elnökét. Részt vett a fogadáson dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Doj- csák János, a megyei pártbizottság titkára, Bárczy Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyel- tese, valamint megyénk kohászati és gépipari vállalatainak vezetői. A szocialista országok vas- kohászati szakemberei a gyár vezetőinek kíséretében megtekintették az LKM acélművét, nagyolvasztómüvét, hengerművét, majd az igazgatósági tanácsteremben további kiegészítő tájékoztatást kaptak kérdéseikre. Űj szokás (12. oldal) Ülést tartóit a Borsod megyei képviselőcsoport A. tizedik kapunyitás M a, december 1-én délben tizedszer nyitja meg kapuit Miskolcon az országos képzőművészeti kiállítás. A Déryné utcai Miskolci Galéria összes helyiségeiben megnyíló tárlaton szinte az egész magyar képzőművészetiéi találkozhat az érdeklődő közönség. Az ország legkülönbözőbb részein élő művészek küldték el alkotásaikat, hogy jelen lehessenek, részi vegyenek a mind rangosabbá váló seregszemlén. 1955-ben rendezték meg először Miskolcon az országos képzőművészeti kiállítást, amely nemcsak a város életében, hanem a megye és az ország kulturális életében is jelentős esemény; számadás, önvizsgálat. 1981 óta Miskolc nyújt otthont a grafikai biennaléknak is. Az eltelt évek alatt bebizonyosodott, hogy Miskolc jó gazdája a képzőművészeti életnek, és mind az országos képzőművészeti kiállítások, mind pedig a grafikai biennalék nemcsak kampányszerűen terelik ide a figyelmet, az országos közérdeklődést, hanem igen előkelő, rangos helyet biztosítanak a városnak a művészeteket istápoló és a művészeteknek otthont adó helységek sorában. A néhány évvel ezelőtt létrehozott Miskolci Galéria átmenetileg segít a kiállításrendezés gondjain, provizórikus megoldást jelent mindaddig, amíg a régen várt kiállítási csarnok felépül, és fogadhatja a különböző bemutatókat, tárlatokat, köztük természetesen a képzőművészeti rendezvényeket. Ha végigtekintünk a kiállítási termek falain, paravánjain, úgy érezzük — s ebben nincs semmiféle lokálpatrióta túlzás —, hogy o. magyar egyetemes képzőművészeti élet egyik legjelentősebb fóruma ez a szerény, Déryné utcai hajlék. Elismerést szerzett az előző kilenc kiállítás és néhány grafikai biennalé, és ma, már képzőművészeti életünk legnagyobb alakjai is szívesen küldik műveiket Miskolcra, mert — a korábbi tárlatok tanúsíthatják — értő közönséggel találkoznak minden alkalommal, a miskolci és borsodi dolgozók érdeklődő ezreivel és tízezreivel. Az alkotóművésznek mindenkor legfőbb törekvése, hogy munkája az általa megfogalmazott valóságra kíváncsi, azt átvenni, felfogni és érteni akaró emberekkel találkozzék. Ez a találkozás Miskolcon évről évre biztosított. A mikor tizedszer nyílik meg a miskolci országos képzőművészeti kiállítás kapuja városunkban, örömmel regisztráljuk az eseményt. Ugyanakkor arra is gondolunk. nem lehetne-e a kiállítás időszakában bővíteni az alkotóművészek, az alkotások és a nagyközönség kapcsolatát? Nem volna-e lehetőség a müvek puszta bemutatásán túl több tárlatvezetésre, a kiállítás kapcsán rendezendő művész—közönség találkozóra, a kapcsolatok bővítésének más módozataira? A zsűri már döntött. Megszületett a határozat az egyes díjak odaítéléséről, s ma délben a díjazott művészek már átveszik jutalmukat az új mecénások képviselőitől; a lakosság egészét képviselő tanácsoktól és a nagyüzemektől. Éppen a tanácsok és a nagyüzemek mecénásszerepe is bizonyítja, hogy Miskolc magához tartozónak érzi a képzőművészetet, az évről évre jelentkező országos tárlatokat, és a kiállítás megnyitása az egész városnak, az egész borsodi vidéknek ünnepe. E z ünnep alkalmából szeretettel és tisztelettel köszöntjük a kiállításon szereplő művészeinket, valamennyi alkotót, s nem utolsósorban a tizedik kiállításon szellemi felüdülést, esztétikai élményt kereső, érdeklődő közönséget. Benedek Miklós Az elkövetkező országgyűlésre készülve ülést tartott a Borsod megyei képviselőcsoport Varga Góbéménak, a csoport vezetőjének elnökletével. Meghallgatták dr. Fekete Lászlónak, a Miskolci városi Tanács vb-elnökének és dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács vb- elnökének tájékoztatóját a jövő évi költségvetési elképzelésekről.. Elsőnek dr. Fékeié László ismertette a Miskolcra vonatkozó számadatokat. A városnál a saját bevételből származó összeg csak 29,9 százalékát teszi ki a teljes költségvetésnek, ezért a városi tanács a jövőben arra törekszik, hogy ezt az arányt növelje. A jövő évben a tanácsi gazdálkodás minden ágazatában emelkedni fog a rendelkezésre álló pénz- összege. A városi tanács például az ideinél 52 százalékkal többet kíván költeni útfelújításra, 8 millióval többet adnak a kórházaknak fenntartásra és új beszerzésekre. A szociális segélyek összege is évről évre növekszik, 1989-ben éléri a 380 forintot személyenként. A város költségvetése az idén 363 millió forint volt, felújítás és beruházás nélkül, jövőre 402 371 000 forint lesz, 1970-re pedig el kívánják érni a 423 600 000 forintot. Megnyugtatóan alakul most már Miskolc lakáshelyzete, mert rendelkezésre áll végre a pénzügyi fedezet, hogy a III. öléves tervre előirányzott lakások felépüljenek. Ugyancsak megoldódik a közeljövőben a város vízellátása és csatornázása. A városi tanács vb- elnöke külön köszönetét mondott a képviselőknek a lakásépítéshez és csatornázáshoz nyújtott segítségükért, mert az országgyűlésen elhangzott interpellációjuk után napok alatt mód nyílt az érdemi tárgyalásokra. .„minyi József a megye ..óitóegvetési helyzetéről szólva többek között megemlítette, hogy a megyénél a kiadások 64 százalékát már saját bevételből fedezik. Ágazatonként itt is jelentős növekedés várh a tó. Szoc i á 1 i s-egészségügyi célokra például 1968-hoz viszonyítva jövőre 22,4 százalékkal, 1970-ben pedig 30 százalékkal nagyobb összeget fordítanak. Sajnos, még így sem érjük el az országos átlagot a kulturális és egészségügyi ellátás színvonalában. Ehhez 26 millió forintra lenne szüksége még a megyének csak ennél a két ágazatnál. Az üveges körték szüretelése a gazdaság gyümölcsösében. A valódi körtét és körtcpálinkát tartalmazó körte alakú palackból karácsonyra 30 ezer darab kerül forgalomba. Mezőpziszeit szabadegyeteme AZ ELMÚLT HÉTEN lezajlott, a termelőszövetkezeti elnökök részére szervezett, továbbképzés jellegű agrárközgazdasági szabadegyetem sikerén felbuzdulva az Encsi járási Tanács, a TIT járási csoportja, a Magyal- Agrártudományi Egyesület járási csoportja és a Hennád menti TerDecemberiö: az emberi fogok napja A Magyar ENSZ Társaság elnöksége és intéző bizottsága együttes ülést tartott szombaton a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhazában. Romját Irénnek, a társaság főtitkárának előterjesztése alapján megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az 1968. évi munkáról szóló beszámolót. Az ülésen bejelentették, hogy december 10-én, a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség közös rendezésében emlékeznek meg az emberi jogok napjáról. A Magyar Rádió közvetíti az évfordulót köszöntő ENSZ-hang- versenyt, a Magyar Posta pedig emlékbélyegzőt használ ezen a napon. Újra fellendült A Mezőkövesd és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kezdeményezésére újra fellendül az ősi faragó- mesterség a Bükk déli lejtőin az erdők szomszédságában települt Cserépfalu községben. A hajdan híres faragók utódai újra megkezdték a szerszám- nyelek, díszdobozok és egyéb faáruk készítését. A munkát annyiban korszerűsítették, hogy a fa „nagyolását” közös műhelyben, gépekkel végzik el. melőszövetkezetek Területi Szövetségének vezetősége közös erővel máris megszervezte a járás termelőszövetkezeti mezőgazdászainak bentlakásos agrár-szabadegyetemét. A járás 70 főagronómusa és néhány beosztott mezőgazdásza még ma, vasárnap délután Miskolcra érkezik, hogy holnap, december 2-án, hétfőn reggel időben elkezdhesse a tanulást. Az előadásokat és a foglalkozásokat a TIT Kazinczy Klubjában tartják. Az ünnepélyes megnyitóbeszédet ezúttal is Cserpák Ferenc, az Encsi járási Pártbizottság első titkára tartja. Ezután kerül sor dr. Gergely István MÉM-miniszterhelyet- tes A nagyüzemi mezőgazda- sági termelés üzemszervezési kérdései, anyagi és műszaki alapjai című előadására és annak megvitatására. A bentlakásos szabadegyetem valamennyi előadója a mezőgazdasági tudományok rangos és kiváló személyisége, a témák alapos ismerője. A talaj termékenységének, a szántóföldi növénytermesztés hozamainak fokozása címmel dr. Bocz Károly tanszékvezető egyetemi tanár tart vitaindító előadást. A korszerű és szakszerű takarmányozásról szintén tanszékvezető egyetemi tanár: dr. Baitncr Károly tart előadást, amelyet, vita követ. Á mezőgazdászok a vita során elmondják gyakorlati tapasztalataikat, és azt is, miben kérnek sürgős segítséget a tudósoktól, a tudománytól. Kimondottan agrár-közgazdasági téma — Termelési koncentráció és szakosítás a mezőgazdaságban — dr. Gönczi István tanszékvezető egyetemi tanár előadása. A juhtenyésztés szerepe és a népgazdaság szükségleteinek, kielégítése című előadást dr. Gaál Mihály tudományos kutató tartja. AZ ELŐADÁSOK meghallgatása és megvitatása után a mezőgazdászok csoportos beszélgetéseken cserélik ki gyakorlati tapasztalataikat A délutáni szabad időben kulturális programot biztosítanak részűkre. Elmennek színházba is. A holnap kezdődő bentlakásos szabadegyetem közös ebéddel és bankettel zárol. A szabadegyetemről hazatérve — Zaho- ránszky László, a járási tanács osztályvezetőjének tájékoztatása szerint — az encsi járás termelőszövetkezeti mezőgazdászai hozzákezdenek az 1969. évi üzemi termelési és gazdálkodási tervek elkészítéséhez. Tervezés közben azonnal hasznosítani tudják a szabadegyetemen szerzett ismeretelíet ée tapasztalatokat.
