Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
Csütörtök, 1968. november 7. ffisressa ßSZ AKMAGYA RORSKÄG Építkezés felülről lefelé Néhány éve még újszerű próbálkozás volt, ma már viszont szokványos technológia a felülről lefelé való építkezés. Először a középső tornyot építik meg vasbetonból, majd a legfelső szinten erős tartószerkezetet alakítanak ki. A ház „felépítése” ezek után úgy folytatódik, hogy az építópad lépésről lépésre csúszik, mialatt minden héten újabb emeletet függesztenek fel az előző alá. ■fiS t Á® 'ft m *r*i f; * u f;W - «4 - tV j Az iilasiSi siiairii A legtöbb ember a romboló hatásra, a bombára gondol, ha az atomenergiáról hall. Üedig a békés alkalmazás ma ínár nem elmélet, nem távoli célkitűzés, hiszen vannak módszerek, melyekkel a maghasadást ellenőrizni, irányítani lehet. Mindegyikünk számára egyénileg is igen fontos az' atomenergia, az atonunagha- sadás orvosi alkalmazásaiban mutatkozó fejlődés. Az egyetemeken külön tanszéket hoztak létre, sói; még ez évben az egész világra kiterjedő radiológiai egyesület létrehozását tervezik. A mesterségesen radioaktiven tett atomokkal, a radioaktiv izotópokkal elérhető eredmények esetenként elképesztelek. Az úgynevezett „jelzett atomok” módszerével ugyanúgy nyomon követhetjük az anyag, « sugárzás útját a szervezetben, mint a vándormadarak vonulási útját gyű- 1 üzés segítségével. Fontos, hogy diagnosztikai célokra rövid élettartamú izotópok álljanak rendelkezésre, melyek röviddel az orvosi t'izsgálat után elbomlanak, tehát Igen gyenge, károsodást gyakorlatilag nem okoké sugárzást jelentenek. A terápiás alkalmazásoknál, a betegségek gyógyításánál a radioaktív atomok bomlásakor keletkező sugárzás biológiai hatását hasznosítjuk. Fontos a sugárforrás, az t’zotóp lokalizálása a szervezeten belül. Számos módszer ismert, amellyel a beteg szerkezetében a sugárzás kívánt eloszlása biztosítható. A legtöbb eredményeket bizonyos hu j zsmiri gy betegségek áttéte- te.s daganatainak kezelésénél épték el. A betegnek a jód radioaktív izotópját tartalmazó orvosságot adnak be. A jódizolóp az anyagcsere-folyamatok révén a daganatban igen erősen koncentrálódik. Az izotóp bomlásakor keletkező sugárzás hatótávolsága legfeljebb 2 mm, tehát míg a beteg szövetben a sugárdntöbb izotópot kell felhasználni, mint diagnosztikai célokra. A radiológusok azonban kidolgozták azokat a módszereket, melyek az egészséges szövetek oly mértékű védelmét biztosítják, amilyent néhány évvel ezelőtt még lehetetlennek tartottak. Terméi4 pokol tornácén (!.) Adám bácsi színre lep A szerkesztőségben ülünk hárman egy asztalnál. Söröz- getünk. Igaz, csak ketten iszogatunk. A két vendég közül az egyik — megtermett, magas, egyenes tartásé férfi — gépkocsivezető, és szolgálaton kívül sem iszik semmit. Egyszerűen nem szereti. A másik — autókarosszéria-lakatos — egy évvel idősebb társánál, 37 éves, de most körülbelül 45- nek latszik. Gyengébb testalkatú, alacsonyabb. Előtte tele a söröspohár. — Emelje már fel, mert kihűl! Hirtelen kap a pohárhoz, mintha parancs hangzana el, pedig csak biztatás volt, majd nyugodtan emeli fel. Kinn villamosok, autóbuszok zaja, a Széchenyi utcán tumultus, csúcsforgalom. Este szállt Miskolcra. Itt, a folyosóról néha jókedvű nevetés hallik, néha egy gyerek vágtat végig az ajtók előtt. Nem tudunk megegyezni a névben. Hogy kiírjuk-e pontosan a teljes nevet, vagy csak a kezdőbetűket. A gépkocsivezető erős- ködik; legyen a cikkben teljes ncv, cím, munkahely, hadd lássa mindenki, hogy nem „hamuka”, ami itt következik. Társa ellenzi, semmiképpen sem akarja. Attól fél, amitől Bécstől kezdve egészen Hegyeshalomig: megjelenik valaki, és egy tűvel véletlenül megkarcolja. Mérgezett tűvel. Vagy valahogy másképp, de bosz- szút áll az a bizonyos szervezet! Mindkét férfi miskolci. A sofőr a Finommechanikai Javító Vállalatnál dolgozik, társa a Vas- és Fémipari Vállalatnál. Maradjunk a keresztnévnél. A gépkocsizó György, a karosszérialakatos Mihály. A nyáron mindketten Becsbe utaztak, turistaként, egyéni útlevéllel. A többi álljon itt úgy, ahogyan ok elmondták. — Jó lenne valahová letenni a csomagokat! — nézelődött a két férfi 1968. július 30-án a délutáni órákban a bécsi nyugati pályaudvaron, a Westbahnhofon. A csomag- megőrző automatával kísérletezgettek, de nem nagy sikerrel, amikor egy alacsony, köpcös, 55 év körüli úr lépett melléjük. Elegánsan öltözve, arany fogakkal, arany órával, arany gyűrűvel, kellemes modorral, magyar beszéddel. — Jó napot kívánok, uraim! Ne haragudjanak a zavarásért, de úgy hallottam, magyarul beszélnek. Segíthetek valamiben ? — Igen. Nagyon kedves. Csomagjainkat szeretnénk letenni. Az idős úr természetesen értett az automatához, segített. — Tudok a közelben egy jó szállodát. Olcsó és kitűnő az ellátás. Szívesen elkísérem oda önöket, majd megnézik, és ha megfelelőnek tartják, ott maradnak. — Köszönjük, megnézzük. Az idős urat a szállodában ismerősként üdvözölték, de sajnálkoztak, nincs szoba. Sajnos, nincs, hiszen a szezon közepén tartunk, nagy a forgalom. Végül azonban mégiscsak akadt két szoba. Kicsit ugyan drágán, 80—80 Schillingen, de hát ilyenkor nem nagyon válogathat a turista. György és Mihály megköszönte az öregúr kedvességét, majd elmentek a csomagokért. és elbúcsúztak kísérőjüktől, aki egyébként Adam Virtként mutatkozott be. — Uraim! Nincs kedvük kicsit később egy találkozóhoz? — kérdezte Virt úr. — Találkozóhoz? — Igen. Igazán nem szeretnék terhűkre lenni, de tudják, nagyon szívesén beszélgetnék egy kicsit Magyarországról. Ha csak alkalmam adódik rá. mindig átrándulok oda, csodálatos szép helyek vannak ott, és hiába, én is csak azt érzem igazán otthonomnak. Sétálgatunk egy kicsit, és beszélgetünk. — Rendben van. — Megfelel este nyolc óra? Mondjuk itt, a pályaudvaron, ezt már Ismerik. — Ott leszünk. György és Mihály kicsit elaludt, és csak fél óra késéssel érkezett a találkozóra. Ádám bácsi azonban türelmesen várakozott rájuk, bár egy kissé megfeddte őket a késéséi-t. Sétálgattak. Ádám bácsi beszélt a szobrokról, melyik kit ábrázol, kinek a műve, az autószalon mellett elhaladva beszélt a kocsikról is, milyen olcsó, milyen könnyű megvásárolni, és kérdezősködött Magyarországról, Budapestről, olyan szép-e még ott minden, mint utoljára látta, majd leültek vacsorázni. A vacsora végeztével György hívta a pincért. — Fizetünk, kérem! A pincér jelezte, hogy már minden rendben van, a számlát az idős úr kifizette. Ádám bácsi újra nagyon udvariasan elköszönt a két fiútól, majd kérte őket: találkozzanak másnap reggel is, megmutat néhány érdekességet a városból, idegenforgalmi nevezetességet, hiszen erre most úgysem volt elég idő. Elváltak. — Kedves öreg, nekem mégsem tetszik valamiért — mondta társának György. — És neked? — Rendes öregnek látszik, mit tudom én! — De ha például tőlem Miskolcon megkérdezi valaki, merre van ez az utca, ha arra megyek, elkísérem, ha nem, megmagyarázom, merre menjen. De nem csimpaszkodom rá. Olyan, mint egy kerítő! — Majd elköszönünk tőle végleg. Mivel tudna most átverni bennünket? — Semmivel. Ez igaz. Reggel újra találkoztak. A két fiú megint késett, de Adám bácsi türelmesen várakozott. Sétálgattak, Adám bácsi kellemes idegenvezetőnek bizonyult. Majd Miskolcról beszélt. Ügymond, dolgozott az ógyárban. Egyáltalán, amit elmondott, abból látszott: ismeri Miskolcot, tudja, mi hol található. — Álljanak csak uraim, ahhoz a szoborhoz! Egy szép fényképet csinálok, színeset és rögtön meg is láthatják! — kérte Ádám bácsi a fiúkat. Odaálltak, a kép elkészült. — Nekem ugyan nincs ilyen jó masinám, de azért én is lefényképezem Ádám bácsit! —- mondta György. — Á, kedves fiam, én már nem szeretem magamat fényképen látni! — Ugyan, ugyan, tessék csak odaállni Misi mellé! — Nem, nem állok, inkább majd én készítek még magukról színes képeket! Például ezzel a parkkal a háttérben, ez is nagyon szép! Ádám bácsi semmiképpen sem állt a gép elé, azt viszont megígérte, hogy megpróbál keresni egy másik szállodát, mert ez a mostani valóban drága egy kicsit. így is tett. Másnap mi ■ 7 óva^or 0tt volt a fiúknak és lelkendezett: — Jó reggelt, uraim! Jó reggelt! Hogy aludtak? Jól? Nagyszerű* Jó hírem van. sikerült egy olcsó szállót találnom! Mindössze 30 schilling, hát ez remek. Legjobb, ha rögtön kifizetnek itt mindent, és indulunk is! Elindultak. Másfél, két kilométeres gyaloglás után érkeztek egy emeletes épülethez. Adám bácsi leültette a két fiúi az előcsarnokban, ahol már többen várakoztak, ő maca pedig belépett egy szobába< ahonnan hamarosan kijött egy idegen férfi. — Jó napot kívánok, önök a magyarok? — Igen. — Rendes helyet kaphatnak.' Kérem az okmányaikat, az útlevelet! — Az útlevelet? — Igen. Puszta formaság. A rendőrség miatt ... úgy, köszönöm. Pár perc türelmet kérek. (Következik: Portás, vagy őrszem?) Friska Tibor GOJSBÉS MEGOLDÁS Amire még sohasem volt példa, a Szerencsi Csokoládé, gyárban még mindig nem teljes a létszám. Most ugyan mái minimálisra csökkent a munkaerőhiány, de az indulásko óriási meglepetésükre azt tapasztalták, hogy a korább munkaerő-válogatásra nincs módjuk. Sőt, nem is volt elé) jelentkező. A csokisoknál a női munkaerő hiányzott, a cukorgyár ban pedig a férfi. Ez is példa nélküli eset volt. Pedig itt a tavaly üzembe lépett diffúzió és erőmű létszámcsökke nést hozott. A kampány kezdetén mégsem volt elég jelent kező. ^-7 év januárjában aligha gondolt volna erre valaki is Inkább az ellenkezőjétől féltek. Attól, hogy nem tudna! munkát adni a jelentkezőknek. Ezért is keresték meg < járási munkaügyesek az Ongai Csavarárugyárat; fogadja c: biztosítson munkát a szerencsi járásiaknak. Itt történt a: első jelzés. Amikor ugyanis megkötötték a szerződést, ali| tudták biztosítani a hatvan dolgozót. Aztán véglegesen ki derült: nem a munkalehetőség, hanem a munkaerő hiányától kell tartani a járásban. A gondot előidézi okok összetettek. Itt ugyanis csak sze- zon-munkalehetősegről van szó, márpedig az emberek nagy többsége állandó munkaalkalomra törekszik. A járásban pedig több ilyen új lehetőség is nyílt az elmúlt időszakban. Elég csak a tokaji tekercselőüzemet említeni. A környékbeli állami gazdaságokban is egyre kisebb gondot okoz a téli munkaerő-foglalkoztatás. A megoldás módját tehál keresni kell. A hiányzó munkásokat a tarcali kőbányából hozták Szerencsre. Ott ugyanis létszámfelesleg volt. A cukorgyáriak vették fel velük a kapcsolatot, s megkötöttek a szerződési. A kampány idejére 37 dolgozójukat vették át áthelyezéssé!, akik a kampány befejezése után visszatérnek a köbá- nyába. Nem nagy ez a szám. de jól jött mindkét üzemnek, különösen pedig az embereknek. November i-tői kezdve pedig nemcsak a kőbányából, hanem a kézsmárki termelőszövetkezetből is dolgoznak szerződéssel a cukorgyárban. Ök még egy vontatót is bérbe adtak a gyárnak. Most először volt munkaerőhiány a szezonban, de számolhatunk vele, hogy a jövőben még inkább fokozódik a két gyár gondja. Hiszen, ha a sörgyár üzemelni kezd, főleg a környékről vesz fel munkásokat. S mivel az állandó munkaalkalom csábítóbb, mint az idényjellegű, a cukorgyáriak kezdeményezésén érdemes elgondolkozni. .\ termelőszövetkezetekben a késő őszi és (éli Időszakban — különösen a növénytermesztésben — akad kihasználatlan munkaerő. Egy tervszerűen, s már jó előre elkezdett szervezéssel ki lehet építeni az ilyesfajta kapcsolatokat. Ez közös érdek. Csuiorás Annamária szigetvilágának növényzetét. Rendkívül érdekes látványt nyújtanak ezek a gyűjtemények. Negyven pálmafaj idézi a trópusi hangulatot. Kli- matizáló berendezések segítségével egyenletes, harminc- fokos hőmérsékletet kell itt biztosítani, nyáron a nap hevétől ' védelmet nyújtani. A legkisebb eltérés, hűvösebb levegő, vagy fülledtebb meleg a ritkaságok pusztulását okozhatja. Megismerhetők itt a trópusi haszonnövények is. Évente több fürtöt is termő törpebanán, kávé, gyömbér, a Papaya nevű különös dinnye- fa. amelynek termése a száron jelenik meg. falra kúszó fekete bors, értékes termésű orchidea: a vanília fut végig és tűnik fel a látogatónak a sok ismeretlen zöld között. Vannak olyan szubtrópusi és mediterrán növények, amelyek nyáron a szabadban élvezik a kellemes meleget. Augusztusban virágzik a Victoria regia és valóságos országos eseményt jelent, amikor szirmait bontogatja, mindössze két és fél napig lehet virágjában gyönyörködni. Levelei másfél méter átmérőjűéit és olyan erősek, hogy még egy kisgyermeket is ráültethetnek. A kaktuszok, páfrányok, ananászfélék, orchideák birodalmában számos értékes, hazánkban másutt nem nevelhető cserjét és növényt gondoznak. A parkban a világ minden részéből származó és a hazai éghajlat alatt tenyésző fajok mutatják be a növényvilág jellemzőbb csoportjait. Korszerű fejlődéstörténeti rendszerijén elhelyezve láthatók a magvar hegyek és az erdők jellegzetes növényei. A főváros eeyik legértékesebb természeti kincsét képezik a botanikus kert gyűjteményen az üvegházakbam mintegy 6000 növényfajjal foglalkoznak. A kert ékessége, a 20 méter magas új pálmaház három részre tagozódik. Trópusi, szubtrópusi és mediterrán éghajlat örökzöldjei képviselik Afrika, Ázsia, Dél- Amerika, India és az óceánok Budapesten, a Józsefváros kőrengetegében, mintegy természetes sziget várja vendégeit gazdag növényvilágával a füvészkert. Száznyolcvanegy éve működik intézményesen a botanikus kert. Százötven éves ginkgofák árnyékában, a szabadtéren és Tudomány — technika nsímgimmiiiimmsmiBii ......nme...........iiiimmiiiii mmiiimiimimmimiiiiimimmmiimmiii o © Oí világrész növényei Látogatás a józsefvárosi fiivésshertben zis nagy és gyógyhatása megfelelően jelentkezik, ugyanakkor már a közvetlen „veszélyességről” gyakorlatilag nem lehet beszélni. A sugárkezelésnél természetesen nehezebb a helyzet. A kívánt eredmények elérése céljából nagyobb mennyiségű, gyakran százszor, ezerszer szetesen a sugárkezeléssel járó veszélyeket azzal a betegséggel kell összehasonlítani, melyet a sugárkezeléssel kívánunk gyógyítani. S mivel ez a betegség sok esetben a rák. az emberiségnek ez a szörnyű betegsége, az ellene való harcban a sugárkezelés első helyen áll.
