Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

Péntek, 1968. november 29. GSZAKMAGYARORSZAG 3 Ózdon az új városnegyed, a Béke-telepi építkezés kezde­téi», )!>'-.;-ban épült a munkásszálló, ahogy legtöbben ismerik: 1 1 sí Azóta már emeletes lakóházak veszik körül, s ta­lán rsah iäf.gäoy-'eten. csupasz ablakai utalnak rá, hogy ez az épület n:as, is:u! a ti'ubi. szagban .. . Pedig ez is másod- osztályú.- Egy barna fiatalember — Józsi» Ferenc szobafestő — ve­szi át a szót. 1962-től él Öz­ei on : — Ügy érezzük magunkat, mintha barakkban laknánk. Vaságy, vasszékek, sehol füg­göny, virág, kép, szőnyeg. Zord, barátságtalan itt min­den. Van legalább hat klub­terem, mégsincs. Berendezet- lcnül, üresen áll. Van ugyan egy televízió az ebédlőben, de csak akkor kapcsolják be, ha a gondnokot,, vagy a feleségét is érdekli a műsor, öt-hat A BVK javítóműhelyében ilyen alkatreszt is készítenek a szintézis üzemhez. Képünkön a daruirányitó segítségével he­lyezik el a „mutatós” munkadarabokat. (Foto: Ágotha Tibor) Forró víz helyett — olaj tört fel már az ország olajnyerési szempontból egyik legremény- teljesebb területének tartották. A kétszázadik kutat a koráb­binál lényegesen gyorsabb ütemben követi a többi. Pázsüfeleuiíés p r > Élezéssel A szarvasi öntözési és rizs- termesztési kutatóintézet szak­emberei új módszert dolgoz­tak ki az árokpartok, vasúti töltések füvesítésére. Az apró fűmagot cellulóz és folyékony kötőanyag hozzáadásával meg­felelően előkészített talajra permetezik. A szakemberek megállapítása szerint ez a pá­zsittelepítés egyéb területeken is biztonságos. A módszer el­terjesztéséhez hazai újítással gépet is gyártanak. Ezekben a napokban egész­ségügyi rendezvénysorozatok zajlanak az encsi járásban. November 21-től december 11- ig tartják ugyanis a Hemád menti egészségügyi napokat. A gazdag programból kiemelke­dik például a december 2-i, szikszói rendezvény: délelőtt 9 órára a művelődési központba találkozóra hívják azokat az embereket, akik legtöbbször adtak, illetve kaptak vért. Ugyanitt kiállítás is nyílik: •e Üzemi íijsá»: ég j termelőszövetkezetbe íb A legfrissebb szám Kés iél sikerűit járási növéiryvéileimi vetélkedő A sátoraljaújhelyi és a sze­rencsi járásban is nagy érdek­lődés mellett, igen jó ered­ménnyel zárult a járási nö­vényvédelmi vetélkedő. Mind­két járásból hárman-négyen kerültek be a megyei döntő­be. Az állami gazdaságokból, termelőszövetkezetekből és a hegyközségekből jelentkezett agronómusok, technikusok na­gyon színvonalas és szoros Versenyt vívtak az első helye­zésekért. Sátoraljaújhelyen Majoros László, a járási tanács vb-el- hökhelyettese — aki egyben a zsűri elnöke is volt —, nyi­totta meg a vetélkedőt. Itt az 1500, 1000 és 700 forintos dí­jakat Szaniszló Sándor (Sáros­patak. Kossuth Tsz), Fazekas László (mikóházi tsz) és Trus- kovsgky Erzsébet (Bodrogközi Állami Gazdaság) nyerték el. A további, jutalmazott ver­senyzők: Bártfai László (sátor­aljaújhelyi technikum). Háda Llemér (Révleányvár) és Kond- rát Géza (Vajdácska). Szerencsen Némathy István, a járási pártbizottság mező- gazdasági osztályának munka­társa, a zsűri elnöke nyitotta P»eg a vetélkedőt. Elmondot­tá, hogy a járásban a növény­védelem jó megszervezésével, évente mintegy 15 milliós rá­fordítással csaknem százmil­liós kártól óvják meg a me­zőgazdaságot. Ennek ellenére még további, mintegy 25—30 milliós további kártól is meg lehetne menteni a mezőgazda­ságot. A növényvédelmi ve­télkedő jelentősen hozzájárul majd, hogy a jövőben még eredményesebb legyen ez a munka. Az izgalmas verseny végére a következő sorrend alakult ki: Zakuczky Sándor (Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaság), Nagy Lajos (Szerencs, Lenin Tsz), Szaltíy László (Szerencs, Lenin Tsz), Visóczky Lajos (Mád. Hegyközség), Csizi Zol­tán (Monok, Béke Tsz), Danyi- kó László (Megyaszó, Arany­kalász Tsz) és Sine ez Róbert (Tokajhegyaljai Állami Gaz­daság). A Szerencsen megrendezett járási növényvédelmi vetélke­dőn ott volt dr. Poczkody La­jos, a járási pártbizottság me­zőgazdasági osztályának veze­tője, Bárány István, a járási tanács vb-elnökhelyettese, va­lamint a MÉM Növényvédelmi Szolgálat képviseletében Gém Ferenc főelőadó is. korábban, megjelenése al­kalmából sem ártott volna méltatni, bár az első számok megjelenésének idején nem bízott ^mindenki a „lap” élet- képességében. Az elmúlt két év során megjelent számok vi­szont már azt bizonyítják, hogy nemcsak életképes, ha­nem gazdaságilag és politikai­lag egyaránt nagyon hasznos, a termelőszövetkezet tagjai minden hónapban érdeklődve várják. Ezt az érdeklődést an­nak köszönheti, hogy a szer­kesztői és szerzői mindig a gazdaság legfontosabb prob- lémáiról, helyzetéről és fel­adatairól írnak. A híradó nép­szerű, nyílt fóruma lett a ter­melőszövetkezet életének. A „tetszett — nem tetszett” rovat a legérdekesebb és a legnép­szerűbb. Külön érdekessége — egy­ben érdeme — a híradónak, hogy egy-két téma, cikk ere­jéig kilép a termelőszövetke­zet területéről és a legaktu­álisabb közügyekről, nagyobb eseményekről, politikai kérdé­sekről „külső szerzőkkel” írat. Például: a községi taná­csok és a termelőszövetkeze­tek kapcsolatáról járási taná­csi vezető írt. Vagy a legfris­sebb számban Molnár And­rásnak, a Mezőkövesdi járási Pártbizottság első titkárának vezércikkét olvashatjuk a KMP megalakulásának 50. év­fordulójáról. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a járás min­den vezetője fontos fórumnak tekinti a mezőkövesdi Búzaka­lász Termelőszövetkezet hír­adóját. A termelőszövetkezet veze­tői rendszeresen beszámolnak a híradóban a végzett mun­káról, a gazdaság helyzetéről és a feladatokról. A főmerp- gazdász például minden hó­napban összefoglalja az addig végzett mezei munkák ered­ményeit és leírja a további feladatokat. Az igazgatóság beszámol a szövetkezet műkö­déséről: a küldöttgvűlésekről, vezetőségi ülésekről és min­dig közük az elfogadott hatá­rozatokat, s így azokat min­denki részletesen megismer­heti. A pártvezetőség és a pártaktívák a pártéletről, a pártmunkáról írnak. A ver­senybizottság rendszeresen közli a munkaverseny ered­ményeit. Az 1968. novemberi, ünnepíj szám szintén nagyon érdekes I és tartalmas. A fomézögazdász j X-*app József például leírja, j hogy az őszi betakarítást be­fejezték, de még vagy 250 j holdon nincs levágva a kuko- j ricaszár. Ismerteti az őszi ve- ; tések állapotát, s leírja, hogy 1 azok 80 százaléka minőségileg igen jó. A havazás és az eső­zés miatt körülbelül 500 hold területre nem tudták kiszállí­tani a műtrágyát. Nyugtalanul ír az őszi mélyszántás helyze­téről is. A tájékoztató rovatban a vezetőségi ülés határozatait és az ellogadott újítási szabály­zatot, a termelőszövetkezete­ken belüli újítási feltételeket, azok elbírálásának módját, az újítások díjazásának új felté­teleit és más, vonatkozó téte­leket ismertetik. Ezúttal szelíd és nagyon kedves a „tetszett — nem tet­szett” rovat. Érdemes idézni néhány sorát. „Szerkesztő bi­zottságunk úgy határozott, hogy híradónk ünnepi számá­ban amnesztiát adunk a „nem tetszik” rovat szereplőinek. Egyben reméljük, hogy legkö­zelebbi számunkban hiába akarjuk megtölteni ezt az ol­dalt — nem lesz rá lehetősé­günk.” • A TEUMlinÖSZÖVElUiE- ZETI híradó nekünk 'nagyon tetszik. Még a „nem tetszik” rovata is. Tetszik azért, mert mindig friss, sokrétű, tartal­mas és aktuális, sohasem ker­tel. Mindent nevén nevez, s bizonyára ezért népszerű. És tetszik azért is, mert immár két éve bizonyítja a szerkesz­tő bizottság, hogy üzemi hír­adójuk fontos gazdasági cs politikai, nem utolsósorban: értékes szervezői, nevelői sze­repet játszik a termelőszövet­kezet életében, egész tevé­kenységében. (sz. j.) A nyereség növelése politikai feladat AZ ÜJ GAZDASÁGI mechanizmusra való áttérés sikeré­nek egyik fontos feltétele volt a közgazdasági szemlélet ki­alakítása az emberekben. A dolog természeténél fogva ez a folyamat nem zárult, nem zárulhatott le. A gazdaságirányí­tás új rendszerének megvalósítása nagymértékben függ attól, hogy az új szemléletmód hogyan gyökerezik meg és a továb­biakban hogyan hat majd munkánkban, tevékenységünkben. Jelenleg politikai munkánkban is a gazdasági élettel kapcso­latos kérdések dominálnak, hiszen a pártmunkásoknak, a kü­lönféle tömegszervezetek és társadalmi szervezetek vezetői­nek és aktíváinak is az a legfontosabb feladatuk, hogy sajá­tos eszközeikkel segítsék az új gazdaságirányítási rendszer élőéinek, elméletének gyakorlattá válását. Ez mindnyájunk feladata, mindnyájunk érdeke. Mégis tapasztalhatók olyan megnyilvánulások, amelyek az új gazdasági mechanizmus megvalósítását csak mint gazda­sági kérdést kezelik, a gazdaságirányítási rendszer reformját csak a gazdasági vezetők feladatának tekintik. Pedig a re­form alapvető célja az, hogy a gazdasági hatékonyság növe­lésével, a népgazdaság szerkezeténeit: javításával meggyor­sítsa gazdaságunk fejlődését, a népjólét növekedését. Ez pe­dig politikai kérdés, politikánk alapvető kérdése. Nemcsak abban az értelemben, ahogy a gazdasági kérdéseit általában politikai problémák, hanem konkrétan is! Az emberek többsége megértette ezt már, lassan uralko­dóvá válik ez a szemlélet a gyakorlatban is, különösen, ha majd az év végi részesedésosztáskor saját bőrünkön is érez­zük ennek következményét. Nem véletlen manapság — ami­kor közeledik az év vége —, hogy' egyre többet beszélünk, hallunk, olvasunk minden szinten a nyereségről. A gazdaság- irányítás új rendszere a gazdaságosságot jelölte meg a válla­lati tevékenység elsőrendű követelményeként. A régi és az új gazdasági mechanizmus között éppen az a lényeges különb­ség, hogy jelenleg a nyereség alapján mérik le a vállalatok munkáját, bizonyos értelemben ettől függ az adott termelő- egység sorsa. A nyereség elérésének megvannak az eszközei, gazdasági szabályozói és közgazdasági ösztönzői. A vállalati nyereség összege azonban nagyrészt a dolgozóktól függ. És mintha egy kicsit elfelejtkeztünk volna a gazdasági tényezők tengerében arról a legfontosabb tényezőről, amely nélkül ér­téket alkotó munka nem képzelhető el, magáról az emberroL Pedig a nyereségérdekeltséget befolyásoló gazdasági szabá­lyozók alkalmazása, figyelembevétele önmagában nem hoz, nem hozhat létre értéket, így’ nyereséget sem. A dolgozó em­ber az. aki megteremti az értéket, létrehozza a nyereséget. HA EBBŐL a szempontból vizsgáljuk a témát, akkor lát­szik igazán, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének meg­valósítása mennyire politikai feladat. Hiszen a vállalati nye­reségtől függ többek között az, mennyit kapnak vissza a dol­gozók év »'égi részesedésként, de béremelés, prémium, szo­ciális juttatás, stb. fői-májában is. A vállalati nyereségtömeg tehát az életszínvonal alakulására kiható, fontos tényező, hi­szen növekedésétől függ a dolgozók életnívójának állandó emelkedése. A nyereség növelésének kérdése politikai feladat abban az értelemben is, hogy ennek következtében fokozódhat, avagy csökkenhet 'az adott termelőegységben a dolgozók anyagi ér­dekeltsége a munkában. Arról pedig ma már nem kell senkit meggyőzni, hogy az anyagi ösztönzés igen fontos eszköz az előttünk álló feladatok maradéktalan megvalósításában. A nyereségből kifizetett év végi részesedés, béremelés, pré­mium és szociális juttatás tehát visszahat a munkára, a dol­gozó tevékenységére, ami pedig elengedhetetlenül fontos té­nyezője, alkotóin, alakítója a v-állalati nyereségnek. HEIA’ESEN GONDOLKODNAK tehát azoknál a vállalatok­nál, amelyekben a gazdasági és pártvezetők politikai kérdés­ként kezelik ezeket a feladatokat, problémákat. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb nyereség kimondottan csak politikailag is jó hatású, mivel a gazdasági reform más, kedvező hatásaival együtt hozzájárul a párt politikája iránti bizalom növekedé­séhez. ©. h j l".:'e hat óra van Átléptem P »*•••' ioal küszöbét. Az apo- ródott levegőjű előcsarnokban néhány«« sakkoztak. Mások még akkor szállingóztak haza' a munkából. A szálló gondno­kát. Mester Józsefet zsúfolt kis irodájában 1al:ilom. Nyugdíj­hoz közeledő ember, maga is régi „bútordarab” már a szál­lóban. A gondnok elégedett Az épület kétszázötven mun­kás befogadására képes. Je­lenleg csak százötvenen lak­nak itt. Közülük mintegy nyolcvan az „állandó lakos”, a többiek csak hosszabb-rövi-' debb időre jöttek. Cserélőd­nek a csoportok. — Nem értem, miért elége­detlenkednek lakóink — mond­ja Mester József, a gondnok. — A szálló életében óriási fej- i lődés történt. Az első évelt- j ben lócákon ültek az eimfoe- i vek, most pedig már csövázas i székek vannak. Lehet sakkoz- j ni, tv-t, nézni, kártyázni, de [ még könyvtár is van. Csak a „vándormadarak” zúgolódhat­nak. Mindent megteszünk az érdekükben, mert tudjuk, hogy az új gazdasági mechanizmus­ban az a vállalat nyer. ame­lyik jobb szociális lehetősége­ket tud biztosítani dolgozói­nak. A beszélgetést a könyvtár- j teremben folytatjuk. Ez a he- j lyiség más, mint a többi, ma- j gán viseli a gondoskodó kéz j nyomait. Függöny és szőnyeg ugyan itt sincs, de a fal mel­lett sorakozó könyvek, néhány fotel, kanapé, akvárium ba­rátságossá, otthonossá teszi a szobát. , Nincs melegvíz Az egyik idősebb munkás megelégedéssel nyilatkozik. Egyszerre többen rácáfolnak: — Nagyon sok munkásszál­lóban megfordultam, de ilyen mostoha körülményekkel sehol sem találkoztam — mondja Szabó Gyula fűtésszerelő, alti februártól tartózkodik Özdon. •— Szinte mindig estig dolgo­zunk, de este már rendszere­sen nincs meleg »-íz. Haza­érünk fáradtan, piszkosan, de még mosdani sem tudunk. A , fűtés sem megfelelő. Nincs I még egy ilyen szálló az or- I KßT ÉVE MAR, hogy rend­szeresen megjelenik a mező­kövesdi Búzakalász Tsz üze­mi lapja, a termelőszövetke­zeti híradó. Terjedelme általá­ban 16—20 oldal, attól függő­en, mennyi fontos és aktuális kérdés, feladat van a gazda­ság életében. Szerkeszti: a szerkeszt# bizottság, amely el­sősorban a pártvezetőség tag­jaiból, valamint a gazdasági és szakmai vezetőkből tevő­dik össze. 0 Ez az általa.jan havonta ké­szülő üzemi újság önmagában is figyelmet érdemel. Talán I vérből készült gyógyszereket, illetve a falutelepülés egész­ségügyévé] kapcsolatos képe­ket mutatnak be. December 4-én délelőtt 10 órától a boldogkőváraljai tbc- kórházban a tuberkulózis elle­ni küzdelem megyei eredmé­nyeiről és feladatairól tart előadást dr. Hoffmann Ferenc főorvos, korreferense pedig dr. Pap Mátyás főorvos lesz. fesiÉI menti egtszséoigyi napok mmmummanmamam irariii^riniPnii m Az ózdi építőm un kasok panasza ember miatt még vasárnap sem kapcsolják be. Nem cso­da, hogy többen a „Fekete macskában”, a közeli kocsmá­ban keresnek menedéket. — Egyedül a könyvtárterem rendes — mondja egyikük —, de ez egyedül a könyvtáros érdeme .. * . Ózd építőinek problémái nem alaptalanok, nem tulaj­doníthatják a fiatalság túlzott igényeinek sem. Csupán azt hiányolják, ami más munkás- szállóban már természetes. Jo­gosan ! A város építői nagyobb fi­gyelmet, fokozottabb gondos­kodást érdemelnek. Ami külö­nösen meglepő: erre lehetőség is van, csak az illetékesek nem élnek vele . . Tóth István ! Elkészült, s bekapcsolódott a j termelésbe az algyői szénhid- ! rogén medence 200. olajkútja. i A területen alig több mint há- í rom éve kezdődtek meg a ku­tatófúrások. A legelső kútból forró vizet várt a helybeli tér- melőszövetkezet, ahelyett tört j ! fel az olaj. Ez természetesen ' nem érte váratlanul a geoló- i ' gusokat, hiszen Algyői akkor i Szovjet [professzorok Miskolcon A Magyar—Szovjet Baráti j Társaság központi nyelvisko- | Iájának meghívására Miskolc- | ra érkezett két szovjet pro­cesszor. Rósentha! elvtárs a moszkvai Újságíró Intézet igazgatója, Makarova elvtárs- :yj, pedig a kijevi Idegennyelvi Tanszék vezetője. A két szov­jet professzor ma, november 29-én délután 3 órai kezdettel tart előadást az orosz szakos nevelők részére az SZMT- székházban, a nyelvoktatás aktuális problémáiról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom