Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-29 / 280. szám
Péntek, 1968. november 29. GSZAKMAGYARORSZAG 3 Ózdon az új városnegyed, a Béke-telepi építkezés kezdetéi», )!>'-.;-ban épült a munkásszálló, ahogy legtöbben ismerik: 1 1 sí Azóta már emeletes lakóházak veszik körül, s talán rsah iäf.gäoy-'eten. csupasz ablakai utalnak rá, hogy ez az épület n:as, is:u! a ti'ubi. szagban .. . Pedig ez is másod- osztályú.- Egy barna fiatalember — Józsi» Ferenc szobafestő — veszi át a szót. 1962-től él Özei on : — Ügy érezzük magunkat, mintha barakkban laknánk. Vaságy, vasszékek, sehol függöny, virág, kép, szőnyeg. Zord, barátságtalan itt minden. Van legalább hat klubterem, mégsincs. Berendezet- lcnül, üresen áll. Van ugyan egy televízió az ebédlőben, de csak akkor kapcsolják be, ha a gondnokot,, vagy a feleségét is érdekli a műsor, öt-hat A BVK javítóműhelyében ilyen alkatreszt is készítenek a szintézis üzemhez. Képünkön a daruirányitó segítségével helyezik el a „mutatós” munkadarabokat. (Foto: Ágotha Tibor) Forró víz helyett — olaj tört fel már az ország olajnyerési szempontból egyik legremény- teljesebb területének tartották. A kétszázadik kutat a korábbinál lényegesen gyorsabb ütemben követi a többi. Pázsüfeleuiíés p r > Élezéssel A szarvasi öntözési és rizs- termesztési kutatóintézet szakemberei új módszert dolgoztak ki az árokpartok, vasúti töltések füvesítésére. Az apró fűmagot cellulóz és folyékony kötőanyag hozzáadásával megfelelően előkészített talajra permetezik. A szakemberek megállapítása szerint ez a pázsittelepítés egyéb területeken is biztonságos. A módszer elterjesztéséhez hazai újítással gépet is gyártanak. Ezekben a napokban egészségügyi rendezvénysorozatok zajlanak az encsi járásban. November 21-től december 11- ig tartják ugyanis a Hemád menti egészségügyi napokat. A gazdag programból kiemelkedik például a december 2-i, szikszói rendezvény: délelőtt 9 órára a művelődési központba találkozóra hívják azokat az embereket, akik legtöbbször adtak, illetve kaptak vért. Ugyanitt kiállítás is nyílik: •e Üzemi íijsá»: ég j termelőszövetkezetbe íb A legfrissebb szám Kés iél sikerűit járási növéiryvéileimi vetélkedő A sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban is nagy érdeklődés mellett, igen jó eredménnyel zárult a járási növényvédelmi vetélkedő. Mindkét járásból hárman-négyen kerültek be a megyei döntőbe. Az állami gazdaságokból, termelőszövetkezetekből és a hegyközségekből jelentkezett agronómusok, technikusok nagyon színvonalas és szoros Versenyt vívtak az első helyezésekért. Sátoraljaújhelyen Majoros László, a járási tanács vb-el- hökhelyettese — aki egyben a zsűri elnöke is volt —, nyitotta meg a vetélkedőt. Itt az 1500, 1000 és 700 forintos díjakat Szaniszló Sándor (Sárospatak. Kossuth Tsz), Fazekas László (mikóházi tsz) és Trus- kovsgky Erzsébet (Bodrogközi Állami Gazdaság) nyerték el. A további, jutalmazott versenyzők: Bártfai László (sátoraljaújhelyi technikum). Háda Llemér (Révleányvár) és Kond- rát Géza (Vajdácska). Szerencsen Némathy István, a járási pártbizottság mező- gazdasági osztályának munkatársa, a zsűri elnöke nyitotta P»eg a vetélkedőt. Elmondottá, hogy a járásban a növényvédelem jó megszervezésével, évente mintegy 15 milliós ráfordítással csaknem százmilliós kártól óvják meg a mezőgazdaságot. Ennek ellenére még további, mintegy 25—30 milliós további kártól is meg lehetne menteni a mezőgazdaságot. A növényvédelmi vetélkedő jelentősen hozzájárul majd, hogy a jövőben még eredményesebb legyen ez a munka. Az izgalmas verseny végére a következő sorrend alakult ki: Zakuczky Sándor (Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaság), Nagy Lajos (Szerencs, Lenin Tsz), Szaltíy László (Szerencs, Lenin Tsz), Visóczky Lajos (Mád. Hegyközség), Csizi Zoltán (Monok, Béke Tsz), Danyi- kó László (Megyaszó, Aranykalász Tsz) és Sine ez Róbert (Tokajhegyaljai Állami Gazdaság). A Szerencsen megrendezett járási növényvédelmi vetélkedőn ott volt dr. Poczkody Lajos, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Bárány István, a járási tanács vb-elnökhelyettese, valamint a MÉM Növényvédelmi Szolgálat képviseletében Gém Ferenc főelőadó is. korábban, megjelenése alkalmából sem ártott volna méltatni, bár az első számok megjelenésének idején nem bízott ^mindenki a „lap” élet- képességében. Az elmúlt két év során megjelent számok viszont már azt bizonyítják, hogy nemcsak életképes, hanem gazdaságilag és politikailag egyaránt nagyon hasznos, a termelőszövetkezet tagjai minden hónapban érdeklődve várják. Ezt az érdeklődést annak köszönheti, hogy a szerkesztői és szerzői mindig a gazdaság legfontosabb prob- lémáiról, helyzetéről és feladatairól írnak. A híradó népszerű, nyílt fóruma lett a termelőszövetkezet életének. A „tetszett — nem tetszett” rovat a legérdekesebb és a legnépszerűbb. Külön érdekessége — egyben érdeme — a híradónak, hogy egy-két téma, cikk erejéig kilép a termelőszövetkezet területéről és a legaktuálisabb közügyekről, nagyobb eseményekről, politikai kérdésekről „külső szerzőkkel” írat. Például: a községi tanácsok és a termelőszövetkezetek kapcsolatáról járási tanácsi vezető írt. Vagy a legfrissebb számban Molnár Andrásnak, a Mezőkövesdi járási Pártbizottság első titkárának vezércikkét olvashatjuk a KMP megalakulásának 50. évfordulójáról. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a járás minden vezetője fontos fórumnak tekinti a mezőkövesdi Búzakalász Termelőszövetkezet híradóját. A termelőszövetkezet vezetői rendszeresen beszámolnak a híradóban a végzett munkáról, a gazdaság helyzetéről és a feladatokról. A főmerp- gazdász például minden hónapban összefoglalja az addig végzett mezei munkák eredményeit és leírja a további feladatokat. Az igazgatóság beszámol a szövetkezet működéséről: a küldöttgvűlésekről, vezetőségi ülésekről és mindig közük az elfogadott határozatokat, s így azokat mindenki részletesen megismerheti. A pártvezetőség és a pártaktívák a pártéletről, a pártmunkáról írnak. A versenybizottság rendszeresen közli a munkaverseny eredményeit. Az 1968. novemberi, ünnepíj szám szintén nagyon érdekes I és tartalmas. A fomézögazdász j X-*app József például leírja, j hogy az őszi betakarítást befejezték, de még vagy 250 j holdon nincs levágva a kuko- j ricaszár. Ismerteti az őszi ve- ; tések állapotát, s leírja, hogy 1 azok 80 százaléka minőségileg igen jó. A havazás és az esőzés miatt körülbelül 500 hold területre nem tudták kiszállítani a műtrágyát. Nyugtalanul ír az őszi mélyszántás helyzetéről is. A tájékoztató rovatban a vezetőségi ülés határozatait és az ellogadott újítási szabályzatot, a termelőszövetkezeteken belüli újítási feltételeket, azok elbírálásának módját, az újítások díjazásának új feltételeit és más, vonatkozó tételeket ismertetik. Ezúttal szelíd és nagyon kedves a „tetszett — nem tetszett” rovat. Érdemes idézni néhány sorát. „Szerkesztő bizottságunk úgy határozott, hogy híradónk ünnepi számában amnesztiát adunk a „nem tetszik” rovat szereplőinek. Egyben reméljük, hogy legközelebbi számunkban hiába akarjuk megtölteni ezt az oldalt — nem lesz rá lehetőségünk.” • A TEUMlinÖSZÖVElUiE- ZETI híradó nekünk 'nagyon tetszik. Még a „nem tetszik” rovata is. Tetszik azért, mert mindig friss, sokrétű, tartalmas és aktuális, sohasem kertel. Mindent nevén nevez, s bizonyára ezért népszerű. És tetszik azért is, mert immár két éve bizonyítja a szerkesztő bizottság, hogy üzemi híradójuk fontos gazdasági cs politikai, nem utolsósorban: értékes szervezői, nevelői szerepet játszik a termelőszövetkezet életében, egész tevékenységében. (sz. j.) A nyereség növelése politikai feladat AZ ÜJ GAZDASÁGI mechanizmusra való áttérés sikerének egyik fontos feltétele volt a közgazdasági szemlélet kialakítása az emberekben. A dolog természeténél fogva ez a folyamat nem zárult, nem zárulhatott le. A gazdaságirányítás új rendszerének megvalósítása nagymértékben függ attól, hogy az új szemléletmód hogyan gyökerezik meg és a továbbiakban hogyan hat majd munkánkban, tevékenységünkben. Jelenleg politikai munkánkban is a gazdasági élettel kapcsolatos kérdések dominálnak, hiszen a pártmunkásoknak, a különféle tömegszervezetek és társadalmi szervezetek vezetőinek és aktíváinak is az a legfontosabb feladatuk, hogy sajátos eszközeikkel segítsék az új gazdaságirányítási rendszer élőéinek, elméletének gyakorlattá válását. Ez mindnyájunk feladata, mindnyájunk érdeke. Mégis tapasztalhatók olyan megnyilvánulások, amelyek az új gazdasági mechanizmus megvalósítását csak mint gazdasági kérdést kezelik, a gazdaságirányítási rendszer reformját csak a gazdasági vezetők feladatának tekintik. Pedig a reform alapvető célja az, hogy a gazdasági hatékonyság növelésével, a népgazdaság szerkezeténeit: javításával meggyorsítsa gazdaságunk fejlődését, a népjólét növekedését. Ez pedig politikai kérdés, politikánk alapvető kérdése. Nemcsak abban az értelemben, ahogy a gazdasági kérdéseit általában politikai problémák, hanem konkrétan is! Az emberek többsége megértette ezt már, lassan uralkodóvá válik ez a szemlélet a gyakorlatban is, különösen, ha majd az év végi részesedésosztáskor saját bőrünkön is érezzük ennek következményét. Nem véletlen manapság — amikor közeledik az év vége —, hogy' egyre többet beszélünk, hallunk, olvasunk minden szinten a nyereségről. A gazdaság- irányítás új rendszere a gazdaságosságot jelölte meg a vállalati tevékenység elsőrendű követelményeként. A régi és az új gazdasági mechanizmus között éppen az a lényeges különbség, hogy jelenleg a nyereség alapján mérik le a vállalatok munkáját, bizonyos értelemben ettől függ az adott termelő- egység sorsa. A nyereség elérésének megvannak az eszközei, gazdasági szabályozói és közgazdasági ösztönzői. A vállalati nyereség összege azonban nagyrészt a dolgozóktól függ. És mintha egy kicsit elfelejtkeztünk volna a gazdasági tényezők tengerében arról a legfontosabb tényezőről, amely nélkül értéket alkotó munka nem képzelhető el, magáról az emberroL Pedig a nyereségérdekeltséget befolyásoló gazdasági szabályozók alkalmazása, figyelembevétele önmagában nem hoz, nem hozhat létre értéket, így’ nyereséget sem. A dolgozó ember az. aki megteremti az értéket, létrehozza a nyereséget. HA EBBŐL a szempontból vizsgáljuk a témát, akkor látszik igazán, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének megvalósítása mennyire politikai feladat. Hiszen a vállalati nyereségtől függ többek között az, mennyit kapnak vissza a dolgozók év »'égi részesedésként, de béremelés, prémium, szociális juttatás, stb. fői-májában is. A vállalati nyereségtömeg tehát az életszínvonal alakulására kiható, fontos tényező, hiszen növekedésétől függ a dolgozók életnívójának állandó emelkedése. A nyereség növelésének kérdése politikai feladat abban az értelemben is, hogy ennek következtében fokozódhat, avagy csökkenhet 'az adott termelőegységben a dolgozók anyagi érdekeltsége a munkában. Arról pedig ma már nem kell senkit meggyőzni, hogy az anyagi ösztönzés igen fontos eszköz az előttünk álló feladatok maradéktalan megvalósításában. A nyereségből kifizetett év végi részesedés, béremelés, prémium és szociális juttatás tehát visszahat a munkára, a dolgozó tevékenységére, ami pedig elengedhetetlenül fontos tényezője, alkotóin, alakítója a v-állalati nyereségnek. HEIA’ESEN GONDOLKODNAK tehát azoknál a vállalatoknál, amelyekben a gazdasági és pártvezetők politikai kérdésként kezelik ezeket a feladatokat, problémákat. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb nyereség kimondottan csak politikailag is jó hatású, mivel a gazdasági reform más, kedvező hatásaival együtt hozzájárul a párt politikája iránti bizalom növekedéséhez. ©. h j l".:'e hat óra van Átléptem P »*•••' ioal küszöbét. Az apo- ródott levegőjű előcsarnokban néhány«« sakkoztak. Mások még akkor szállingóztak haza' a munkából. A szálló gondnokát. Mester Józsefet zsúfolt kis irodájában 1al:ilom. Nyugdíjhoz közeledő ember, maga is régi „bútordarab” már a szállóban. A gondnok elégedett Az épület kétszázötven munkás befogadására képes. Jelenleg csak százötvenen laknak itt. Közülük mintegy nyolcvan az „állandó lakos”, a többiek csak hosszabb-rövi-' debb időre jöttek. Cserélődnek a csoportok. — Nem értem, miért elégedetlenkednek lakóink — mondja Mester József, a gondnok. — A szálló életében óriási fej- i lődés történt. Az első évelt- j ben lócákon ültek az eimfoe- i vek, most pedig már csövázas i székek vannak. Lehet sakkoz- j ni, tv-t, nézni, kártyázni, de [ még könyvtár is van. Csak a „vándormadarak” zúgolódhatnak. Mindent megteszünk az érdekükben, mert tudjuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban az a vállalat nyer. amelyik jobb szociális lehetőségeket tud biztosítani dolgozóinak. A beszélgetést a könyvtár- j teremben folytatjuk. Ez a he- j lyiség más, mint a többi, ma- j gán viseli a gondoskodó kéz j nyomait. Függöny és szőnyeg ugyan itt sincs, de a fal mellett sorakozó könyvek, néhány fotel, kanapé, akvárium barátságossá, otthonossá teszi a szobát. , Nincs melegvíz Az egyik idősebb munkás megelégedéssel nyilatkozik. Egyszerre többen rácáfolnak: — Nagyon sok munkásszállóban megfordultam, de ilyen mostoha körülményekkel sehol sem találkoztam — mondja Szabó Gyula fűtésszerelő, alti februártól tartózkodik Özdon. •— Szinte mindig estig dolgozunk, de este már rendszeresen nincs meleg »-íz. Hazaérünk fáradtan, piszkosan, de még mosdani sem tudunk. A , fűtés sem megfelelő. Nincs I még egy ilyen szálló az or- I KßT ÉVE MAR, hogy rendszeresen megjelenik a mezőkövesdi Búzakalász Tsz üzemi lapja, a termelőszövetkezeti híradó. Terjedelme általában 16—20 oldal, attól függően, mennyi fontos és aktuális kérdés, feladat van a gazdaság életében. Szerkeszti: a szerkeszt# bizottság, amely elsősorban a pártvezetőség tagjaiból, valamint a gazdasági és szakmai vezetőkből tevődik össze. 0 Ez az általa.jan havonta készülő üzemi újság önmagában is figyelmet érdemel. Talán I vérből készült gyógyszereket, illetve a falutelepülés egészségügyévé] kapcsolatos képeket mutatnak be. December 4-én délelőtt 10 órától a boldogkőváraljai tbc- kórházban a tuberkulózis elleni küzdelem megyei eredményeiről és feladatairól tart előadást dr. Hoffmann Ferenc főorvos, korreferense pedig dr. Pap Mátyás főorvos lesz. fesiÉI menti egtszséoigyi napok mmmummanmamam irariii^riniPnii m Az ózdi építőm un kasok panasza ember miatt még vasárnap sem kapcsolják be. Nem csoda, hogy többen a „Fekete macskában”, a közeli kocsmában keresnek menedéket. — Egyedül a könyvtárterem rendes — mondja egyikük —, de ez egyedül a könyvtáros érdeme .. * . Ózd építőinek problémái nem alaptalanok, nem tulajdoníthatják a fiatalság túlzott igényeinek sem. Csupán azt hiányolják, ami más munkás- szállóban már természetes. Jogosan ! A város építői nagyobb figyelmet, fokozottabb gondoskodást érdemelnek. Ami különösen meglepő: erre lehetőség is van, csak az illetékesek nem élnek vele . . Tóth István ! Elkészült, s bekapcsolódott a j termelésbe az algyői szénhid- ! rogén medence 200. olajkútja. i A területen alig több mint há- í rom éve kezdődtek meg a kutatófúrások. A legelső kútból forró vizet várt a helybeli tér- melőszövetkezet, ahelyett tört j ! fel az olaj. Ez természetesen ' nem érte váratlanul a geoló- i ' gusokat, hiszen Algyői akkor i Szovjet [professzorok Miskolcon A Magyar—Szovjet Baráti j Társaság központi nyelvisko- | Iájának meghívására Miskolc- | ra érkezett két szovjet processzor. Rósentha! elvtárs a moszkvai Újságíró Intézet igazgatója, Makarova elvtárs- :yj, pedig a kijevi Idegennyelvi Tanszék vezetője. A két szovjet professzor ma, november 29-én délután 3 órai kezdettel tart előadást az orosz szakos nevelők részére az SZMT- székházban, a nyelvoktatás aktuális problémáiról.
