Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-19 / 271. szám

Kedd, 1968. november T9. ÉSZAKMAGY AKORSZÄG ntflta 3 Kotrógépóriás a Velencei-tónál is előnyös lenne, mivel így a szövetkezet még több nődol­gozót tudna foglalkoztatni. Növelni kell a ja vitás-szolgáltatást ' A kollektíva foglalkozik ja­vítással is, de a vb megállapí­tása szerint még korántsem tudják kielégíteni az igénye­ket. Elhangzott olyan javaslat: a ktsz nyugdíjasokat állítson be, akik olykor a megrendelő lakásán végeznék el a szük­séges munkát. Más vonatko­zásban csökkenteni kell a ja- vítószolgál tatás rezsijét, s az ezzel foglalkozókat anyagilag jobban érdekeltté kell tenni. Üj szolgáltatási formát is szándékoznak megvalósítani: parkettcsiszolást, tűzifa-fűré- szelést stb. (Csorba) A Vclencei-tő meder- és part szabályozásához nagy teljesítményű nádvágó és iszapkotró berendezést építettek, amely óránként 40—60 köbméter iszaptól tudja megszabadítani a tó medrét. Szidjuk már a szeszéiyeske- dő időjárást, a szürke esőfel­hőket, de szombaton, novem­ber 16-án még dicsértük a szép hóesést. Miskolcon, az SZMT- székhóz előtti járókelők még külön szépséget is felfedezhet­tek ezen a napon: virágpam­pát a hófüggöny mögött. A földszinti ldub ablaksorának üvegtáblái mögött És sokan be is tértek a klubba este 5 óra után, amikor a nagyközönség számára megnyílt a Miskolci Kertészeti Vállalat krizantém- kiállítása. — Mintha hatalmas, febór pamu(gombolyagok lennének! — Azok pedig habos, sárga faforgács-csomókhoz hasonlíta­nak. — Nekem ez az égöpiros tet­szik. — Ez a lila meg olyan, mintha esztergályozták volna. Néhány megjegyzés a kö­zönségtől, amely vasárnap es­tig gyönyörködhetett a röpke életű kiállításban. Az általá­nos vélemény pedig: ez a ren­dezvény még szebb volt mint a tavalyi. A kertészeti válla­latnál ugyanis már hagyo­mánnyá vált hogy évről évre rendeznek krizantém bemuta­tót. Most negyven fajtáját mutatták be ennek a szép vi­rágnak. Közöttük számos kül­földi keresztezést (mint példá­ul a japánok Tokyo-ját, amely hófehér szakállú törpékre em­lékeztet) és sok, új, magyar termesztést. Közöttük a lila szirmú, sárga bibés, Kodály elnevezésű különlegességet. És mindezt , a földre borított mo­ha téri töri;- kerámia vázákban, díszcserjék között. A rendezés elárulta: Barna Ferenc igazga­A tsz-szovetség: és a mnnkadfjazá§ Tanácselnökök értekezlete Dr. Ladányi József, a Bor­sod- Abaúj -Zemplén megyei Tanács vb-elnöke november 16-án, a megyei tanács szék- házában értekezletet tartott a járási-, városi tanácsok vb-el­nökei részére. Az értekezlet három nagy témát ölelt fel: tá­jékoztatót a megye területén működő termelőszövetkezetek munkájáról, a gazdasági me­chanizmus eddigi tapasztala­tairól és az 1969—70. évi terv és költségvetési feladatokról, valamint a szakigazgatási szervek irányításának és kap­csolatainak helyzetéről. A megfelelő napirendi pon­tok tárgyalásán részt vettek a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek területi szövetségeinek elnökei és titkárai, valamint a megyei tanács vb osztályveze­tői is. Ahogy a gyerekek látják Rajzkiállítás nyílt Kazincbarcikán Iletventonnás kemenceelem A Hejőcsabai Cementipari Gépjavító Vállalat fontos meg­bízásnak tesz eleget a száz­éves Lábatlan! Cementgyár rekonstrukcióján. Vállalták, hogy a jubiláló üzem egyik legnagyobb termelőberendezé­sén, az évi százezer tonna ka­pacitású klinkerégető forgőke- mencén csaknem harminc méter hosszúságban elvégzik a lemezköpenycserét. Ennek so­rán mintegy húszezer munka­óra ráfordításával 70 tonna sú­lyú vasszerkezetet építenek be, illetve szerelnek fel az égető- kemencében. A fontos munkán a vállalat négy legtapasztal­tabb lakatos-szerelő brigádja dolgozik, s arra törekednek, hogy vállalásuknak megfelelő­en, feladatuknak december el­ső napjaiban eleget tegyenek, s ezzel lehetővé váljék a ke­mencében a gazdaságosabb munka, illetve korszerűbb technológiák bevezetése. Zenés9 filmes kiuhest Klubestet rendeztek a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar Dé­ryné utcai próbatermében. Hétfőn este sokan eljöttek a zene barátai közül, hogy együtt hallgassák meg a zenekar tag­jaiból alakult kis kamara- együttesek produkcióit, minia­tűr koncertjeit, ismerkedjenek egymással és a zenekari mű­helymunkával. Érdekes szín­folt volt annak a kisfilmnek a bemutatása, amely az aggte­leki barlangkoncertók előké­születeit ismertette az egybe­gyűltekkel. 400 hálószobát és ezer sezlont készítettek, illetve készítenek. És miután az igényekben vál­tozás mutatkozik, új bútortí­pusok kialakításán, dolgoznak. A nagykereskedelmi vállala­tokkal meg akarják tartani a kapcsolatot, de van egy sor új elképzelésük is. Így példá­ul bemutatótermet szándékoz­nak létrehozni, ahöl kiállítják új termékeiket. A tárgyalások kimenetelétől függően az ózdi áruházba egyedi bútorokat szállítanak, illetve a vevő óhajára olyan darabokat ké­szítenek, amilyenre éppen szükség van. Munkakörülmény — munkamorál Néhány évvel ezelőtt az volt a jellemző, hogy a szakmun­kások igyekezték megszaba­dulni a szövetkezettől. Ma ugyanezek az emberek vissza­vágyódnak. Ennek nyilvánva­ló oka, hogy azóta javultak a kereseti arányok, a munkakö­rülmények. „A műhelyek tisz­ták, világosak” — olvashatjuk a jelentésből. Ám, van még tennivaló, hiszen a fürdő és az öltöző csak a bolyoki részleg­ben van. Különösein gondot okoz ez a nők esetében. A ktsz ugyanis az utóbbi időben egyre több nőt foglalkoztat Arányuk eléri a 28 százalékot A tanács vb-elnöke szerint ez­zel a város gondjain is segí­tettek. A szövetkezetei az ÖKŰ !s megbízza kisebb munkákkal. A vb-ütósen elhangzott: jó lenne ezt a kapcsolatot tovább erősíteni, olyan munkákkal megbízni a kollektívát ame­lyekkel jelenleg a gyár nem ózdiakat foglalkoztat Ez azért — Néhány évvel ezelőtt sok gond volt a ktsz veszteséges, termelése ingadozó volt. ör­vendetes fejlődés következett be, termelése stabillá, a szö­vetkezet nyereségessé vált. A reform bevezetése nem oko­zott különösebb gondot... A lakossági szolgáltatásban van még némi stagnálás. Jirkovszki László, az Ózdi városi Tanács vb-elnöke ösz- szegezte így az Ózdi Asztalos Szövetkezet munkáját a tanács vb legutóbbi ülésén. A reform és hatása A szövetkezet, mint a vb is megállapította, az utóbbi idő­ben jelentősen fejlődött Ta­valy például 8 százalékkal ter­melt többet, mint az előző évben, az idei eredmény is igen biztató. S a szövetkezet előrelátását jellemzi, hogy a jövő évben kapacitásának mintegy 60 százalékát már el­adta, 5 millió forint értékű bútort szállít a nagykereske­delmi vállalatnak. Mi a fejlődés kulcsa? Ra­gadjunk ki egy mondatot a be­számolóból: „A gazdasági és a termelési eredmények ked­vező alakulása feltétlenül az ■új gazdasági mechanizmusban bevezetett könnyítésekre ve­zethetők visszaA különféle kötöttségek révén az elmúlt időben a ktsz nem foglalko­zott az anyagok előállításával A reform nyújtotta lehetősége­ket felhasználva, új üzemrészt szerveztek és így — talán egyedül a megyében — saját maguk készítenek furnért és olyasmit, amire éppen szüksé­gük van. A termelés, a termelékeny­ség növelése céljából egy sor új gépet állítottak munkába. Ez évben például 400 000 fo­rintot fordítottak rá. Piackutatás — további elképzelések A ktsz fő tevékenysége a bútorkészítés. Ez évben például Bíztató eredmények Az eltávozott szakmunkások visszavágyódnak Az új gazdasági mechaniz­mus célja a gazdálkodás ha- tékonysáigának növelése. A vállalatok rendelkezésére álló erőforrások — termelőeszkö­zök és munkaerő — hatékony felhasználását más-más mód­szerekkel lehet biztosítani. A munkaerő hatékonyságának fo­kozását elsősorban az anyagi érdekeltség elvének helyes al­kalmazása valósítja meg. A Hegyaljai Termelőszövet­kezelek Területi Szövetsége — amely az újhelyi és a szeren­csi járás szövetkezetei t fogja össze — behatóan foglalkozik az anyagi ösztönzés módsze­reivel. Agrárpolitikánk abból az alapelvből indul ki, hogy a murikadijazási formák megvá­lasztása a szövetkezet belső ügye. Ezért a területi szövet­ség e tekintetben csak aján­lásokat tesz a nagyüzemek­nek. A szövetség megállapí­totta, hogy az anyagi ösztön­zésre ható tényezőket a pénz­bem munkadijazás rendszere egyesit! magában legjobban. Ennek alapján a rendelkezés­re álló munkadíjalapból az egyes munkákért járó díjat előre meghatározott, garantált szinten, havonta fizetik ki. Ez a módszer minden üzemágban alkalmazható, és jól ösztönöz a többtermelésre. A pénzbeni munkadíjazás lehetővé teszi a tagság természetbeni igényei­nek kielégítését is, mert a kö­zös gazdaságból állami felvá­sárlási áron beszerezhetik szükségleteiket. A termelőszövetkezeti szö­vetség igen jónak tartja azt a pénzbeni munkadíjazási for­mát, amelynél a alapmunka­díj nem magas, de jelentős a termelés eredményessége után fizetett prémium. Jól alkal­mazza ezt a módszert az ál­lattenyésztésben a sárospataki Kossuth Tsz, mert a tehené­szetben kifejt tej zsírtartal­mától függően díjazzák a dol­gozókat A sertés- és marha­hizlalásban pedig minél ol­csóbban értek el 1 kiló élő­súlyt, annál magasabb a mun­kabér. A prügyi Tiszamente Tsz is két évvel ezelőtt való­sította meg a pénzbeni munka­díjazási rendszert A magas készpénzfizetés hatására meg­kezdődött a fiatalok vissza­áramlása az iparból, megszi­lárdult a munkafegyelem, nincs munkaerőgond. A ti- szakarádi Üj Élet Tsz a pénz­beni munkadíjazáson kívül egyes munkakörökben gondos­kodik a tagok munkaruha- ellátásáról is. Ez ugyan szá­mottevő üzemi kiadás, de nö­veli a tagok munkakedvét Gyorsan nő az újhelyi és a sze­rencsi járásban azon mezőgaz­dasági nagyüzemek száma, amelyek a természeti, közgaz­dasági és üzemi viszonyoknak legjobban megfelelő munka­díjazási formát alkalmazzák. A területi szövetség közgaz­dásza az 1969. évi tervkészítés időszakában ajánlásokat ké­szít él a legjobb munkadíja- zásokra a tags zövetkezetek- nek. Ez a tevékenység a hozam, valamint a termelési érték nö­vekedésében realizálódik. i Takács Imre Sátoraljaújhely He kelten — iintayian! lalási lapokat készített a böl­csődei, az óvodai és az iskolai szülői munkaközösségek se­gítésére. A vállalási lapokon különböző témakörök szere­pelnek, így például a szülök nevelésének segítése, a gyer­mekvédelmi feladatok, vagy az óvodai, iskolai munka se­gítése, esetleg társadalmi munka. Ezeket eljuttatják a szülőkhöz, s ki-ki egyénisé­gének, tehetségének, idejé­nek és érdeklődési körének megfelelően kiválaszthatja, mivel akar segíteni a gyer­meknevelésben. Ne csak ketten, a két meg­bízott, hanem valamennyien be tudnak igy kapcsolódni — méghozzá igen aktívan — az óvodai és az iskolai nevelés segítésébe. Az ötletes kezdeményezés egyébként már túljutott a megyehatárokon. Debrecen­ben — a miskolci mintára — már elkészítették a vállalási lapokat, a budapestiek pedig éppen a napokban érdeklőd­tek. (cs. a.) A család féltett kincse a gyerek: vigyázzák léptét, szo­rongva figyelik fejlődését. A gyermek pedig legtöbbször korán megismerkedik egy nagyabb közösséggel: bölcső­débe, onnan óvodába, majd pedig iskolába kerül. A csa­lád mellett immár e közös­ség, s a közösséget vezető pedagógusok is formálni, ne­velni igyekeznek a majdan felnőttéit. Az emberformáláshoz köl­csönösen szüksége van egy­másra a családnak és az óvodának, a családnak és az iskolának. A szülői munka- közösségek az összekötő kap­csot biztosítják. De nem elég, mert nem lehet elóg, ha csak egy-két szülői munkaközös­ségi tag tartja a kapcsolatot a pedagógusokkal. Minden szü­lőnek élő. eleven kapcsolatot kell tartania a gyermekeiket jievelő pedagógusokkal. Erre egy nagyon hasznos kezde­ményezés született a Miskolc városi Nőtauács pedagógiai bizottságában. Micska Sza- niszlóné, a pedagógiai bi­zottság vezetője ötletes vál­Viragok, hófüggőny mögött tó hozott néhány ötletet a kö­zelmúltbeli, franciaországi nemzetközi krizantém bemuta­tóról! Reméljük, hogy a legkö­zelebbi virágkiállítás, a tuli­pán bemutató hasonló tetszést vált kL K. A. Játékosság, önfeledtség, megható primitívség, meghök­kentő éleslátás, néhol komoly­ság, néhol komolykodás, szí­nek, színek, harsányak és meg­hittek, a gyermeki fantázia pa­pírra vetett jelzései __A nya­rat idézik a rajzok — a kilá­tástalanul zuhogó novemberi esőben —, a vakáció felszaba- dultságát, a táborozás felejt­hetetlen élményeit. Az egyik képen a kovácsműhely fény­árnyék játéka, különlegesre formált alakok, a mozgás, a munka dinamikáját varázsol­ják elénk. Másutt groteszk- ségbe hajló gyermekietek, szinte csak szájak. A kép cí­me: Énekkar. Ez a változatos, sokszínű látnivaló a november 17-én, vasárnap a kazincbar­cikai Ságvári Gimnáziumban megnyílt gyermekrejz-kiállítű­sön várja a látogatót. Kazinc­barcika háromévenként ren­dezi meg a szocialista városok gyermekrajz-kiállftásAt, ezúttal másodszor. Az idén meghir­detett pályázatra 612 rajz ér­kezett az ország 7 szocialista városából. Megnyitó szavaiban dr. He­tén yi György, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője a pályázat céljairól be­szélt Elmondta, hogy azokat a rajzókat díjazták, illetve ál­lították ki, amelyeken legin­kább tükröződnek szabad éle­tünk mindennapi örömei, a gyermeki találékonyság és a gyermeki fantázia. A zsűri döntése alapján 98 rajzot állí­tottak ki. 15 gyerek kapott könyvjutalmat, illetve okleve­let A két, korcsoport: a kisdo­bos és úttörő kategória első díját két kazincbarcikai test­vér, a 7 éves Szerdahelyi Zsu­zsanna és a 11 .éves Szerdahe­lyi Judit nyerték. Különdíjat kapott Pálfi Tibor 14 éves ka­zincbarcikai tanuló, valamint a verseny komlói részvevői, aldk a legtöbb helyezést — ötöt — érték él. Ugyancsak kü­löndíjat kapott a komlói pá­lyázók rajztanára, Tímár Ist­ván festőművész is. A kiállított képek szinte egy­től egyik hűek a pályázat cél­jaihoz: mindennapjaink, ahogy a gyerekek látják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom